A Javító Ezzel a címmel készült dokumentumfilm a Rákospalotai Javítóintézet intézményi lelkészének szolgálatáról. Kerekes Szabolcs egy évtizede kitartóan látogatja a bent lakó fiatal lányokat, hogy bizonyságot tegyen az örömhír életeket átformáló erejéről. Vajon tényleg van kiút az ördögi körből? Rácsos ablakok, egy magányos lány a pálya szélén és a lappangó kérdés, vajon mi mindent élhetett már át ő és a többi lány – bár A Javító kerüli a hatásvadász jeleneteket, a képsorok így is eleget mutatnak, és ami igazán megrázó: a valóságot. Egy évig forgott a kamera a javító falain belül, hogy bepillantást nyerjünk egy olyan világba, ahol a zártság egyben védelmet is jelent a külvilágtól. A lányok lelkéért folyó harc tétje, hogy ez idő alatt rátalálnak-e a krisztusi szabadság belső útjára, ami kellően széles perspektívát és emberfeletti erőt ad nekik ahhoz, hogy ne ugyanoda térjenek vissza, ahonnan elindultak. Bűnösök és áldozatok „Gondolj egy helyre, ahol biztonságban érezted magad, például ahová gyerekkorodban szívesen húzódtál vis�-
sza” – kéri a lányokat az egyik csoportfoglalkozáson Kerekes Szabolcs. A befejezetlennek tűnő epizódból kiderül: nem mindenki tud ilyen emlékképet előhívni a múltjából, nem mindenki érezhette magát biztonságban gyerekként. Van, akinek nincsen családja, vagy ha mégis, az édesapja rendszeresen megerőszakolta vagy eladta, sokan a kábítószer rabjai lettek, úgy kerültek be a Javítóba. „Olyan történeteket hallok, hogy én is csak sírok a találkozások után, olyan fájdalmakat, amelyeket nagyon nehéz elviselni. De azt mondja az Úr Jézus, hogy nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek, nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket megtérésre. Nehéz, amikor azt érzem, hogy túl magabiztos voltam, vagy nem jól csináltam valamit,
Karakter • parokia.hu • 75