Isten fölemelte a mutatóujját

Újabb szigorításokat vezetett be a kormány a koronavírus-járvány miatt november közepétől. A hatékony védekezés forgatókönyvéről és a várható jövőről Falus András immunológus professzorral beszélgettünk.

December közepére a kórházak elérik teljesítőképességük határát, ezért csökkenteni kell az egészségügyre nehezedő terhet – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök 2020. november 3-án. Nyilatkozatát egy héttel később szigorú korlátozások követték – bár némely szakemberek szerint nem elég szigorúak. A tavaszihoz hasonló elővigyázatosságra a megbetegedések számának növekedésével ugyanis még inkább szükség van, csakúgy, mint a nagy számban végzett tesztelésre – erősítette meg lapunknak Falus András Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

A mi felelősségünk is

A járvány terjedésének ebben a szakaszában minden kis lépés további láncreakciót indíthat el, mint ahogy minden kimaradó láncszem is életeket menthet. A helyzet súlyosságát érzékelteti, hogy a beazonosított betegek számát 15-tel kell megszoroznunk ahhoz, hogy reá-

lis képet kapjunk a fertőzöttek valódi számáról. Lapzártánkkor megközelítőleg másfélmillió (!) fertőzött lehet Magyarországon, vagyis csaknem minden 6. ember fertőz, még akkor is, ha nincs tünete. „Nem az a veszélyes, aki megbetegszik, mert ő otthon marad, vagy rosszabb esetben kórházba kerül. Akiről nem tudják, hogy beteg, de fertőz, annak az elővigyázatlansága jelent egészségügyi kockázatot” – figyelmeztetett a szakember.

Tesztekkel a fertőzési lánc megszakításáért

Az egyéni felelősségvállaláson túl a megfelelő számban végzett tesztelésnek is óriási szerepe van abban, hogy azonnal izolálni lehessen a fertőzötteket, vagyis idejében meg lehessen szakítani a fertőzési láncokat. Jó hír, hogy a kórházi dolgozókat, a pedagógusokat és a szociális intézmények dolgozóit november közepétől hetente tesztelik. Jó lenne, ha ezeket az antigénteszteket a lakosság körében is egyre nagyobb számban alkalmaznák – véli a szakember. „Ez a PCR-hez képest kissé alacsonyabb érzékenységű, de annál gyorsabb vizsgálati módszer a fertőzést okozó vírus antigénjét mutatja ki a betegség korai szakaszában. Mivel nem annyira érzékeny, a feldolgozása egyszerűbb és jóval gyorsabb, negyed óra alatt megvan az eredmény. A tesztelést azonban nem az amúgy is túlterhelt mentősökkel kellene végeztetni.”

Miért olyan ártalmas a koronavírus?

Rendkívül komoly helyzetről van szó, nem pedig a megszokottnál valamivel fertőzőbb influenzáról, és végképp nem erős nátháról – hangsúlyozta az immunológus. Sokan még most is úgy vélik, az elhunytak szervezete az alapbetegségeik miatt adta föl a harcot, ezért a koronavírus szerepét nem kell túlértékelni. Falus András szerint azonban éppen fordítva van: olyan betegségekbe halnak bele emberek idő előtt, amelyek nem feltétlen lennének halálos kimenetelűek számukra.

Hogyan leszünk védettek?

A legjobb védekezés a SARS-CoV-2 ellen minden kétséget kizáróan a védőoltás – véli a szakember. „A védőoltással immunmemóriát alakítanak ki a szervezetben, ezért létre kell hozni a vírus nem fertőző, legyengített változatát egy megölt vagy felszíni részéből, vagy pedig – mivel már ismerjük a genomját, azaz az örökítőanyagát – laboratóriumban előállítani. A vírusfehérjéket meg lehet tervezni, Magyarországon is folyik ilyen munka.” Ám mivel etnikumonként és egyénenként is jelentős különbségek vannak az emberi szervezetek között, ezért a védőoltást úgy próbálják előállítani, hogy az minél több ember immunválaszát képes legyen kiváltani, vagyis széles körben hasson – tette hozzá.

Védekezzünk az influenza ellen is!

A koronavírus-járvány a száraz, meleg nyárban sem tűnt el, a nedves, hideg tél pedig még inkább kedvez a vírus szaporodásának. Ezzel egy időben az influenzajárvány is újrakezdődik, a két vírus találkozása pedig egy ember szervezetében megsokszorozhatja a veszélyt, amit rá nézve bármelyik jelenthet. „Mindenkinek érdemes lenne beadatnia az influenza elleni védőoltást, ami legalább az egyik vírusfertőzés ellen immunitást biztosít két héten belül. Így ha bárki tüneteket észlel magán, legalább azt jó eséllyel kizárhatja, hogy influenzás lenne.” A kormány mindenki számára ingyenessé tette az influenza elleni védőoltást, a gond csak az, hogy nincs elegendő belőle – tette hozzá a professzor. „Sajnos nem rendeltek eleget, pedig ez nem olyan dolog, mint az élelmiszer, amit szükség esetén importálni lehet máshonnan, hanem hónapos előkészületeket kíván.” A háromkomponensű inflenzaoltásból idén egymillió-háromszázezer darabot állítottak elő, ahogy tavaly is. Tavaly a fele fogyott el, a többit ki kellett dobni – mondta Falus András. „Ezt nem lehet eltenni, ráadásul minden évben más a vírus, ami ellen kifejlesztik. Úgy hozzák létre, hogy tyúktojásban felszaporítják, majd izolálják a vírust, azután pedig hővel és bizonyos kémiai módszerekkel elölik. Így a teljes vírust megőrzik, de az már nem fertőz.”

A négykomponensű influenzaoltás nem elölt vírusból, hanem vírusdarabkákból áll. Azokból a vírus köpenyén található fehérjékből állítják össze, amelyek ellen immunválasz jöhet létre. Ebből mindössze százezer készült. „Ez a hatékonyabb, hiszen többféle vírusvariáns ellen is véd. Hosszú évek tapasztalata alapján azonban a háromkomponensű védőoltás is megfelelő védelmet biztosít, mellékhatása pedig minimális, például rövid ideig tartó izomfájdalmat okozhat.”

Ígéretes vakcinák

Jó hír, hogy lassan, de biztosan már a koronavírus ellen is érkeznek jó vakcinák, és léteznek olyan hatóanyagok is, amelyek segítenek a szervezetnek a vírus leküzdésében. „Ilyen a favipiravir és a remdesivir – a Richter ez utóbbi gyártását el is kezdte, hiszen mindkét szer licencét felszabadították már” – mondta Falus András. „Nem lehetetlen, hogy a decemberre kilátásba helyezett orosz vakcina is jó lesz, nem becsülném le az ottani kutatókat, orvosokat, de sajnos egészen biztos, hogy vannak mellékhatásai. Nem végezték el ugyanis az Európában kötelezően előírt ellenőrzéseket. A védőoltás-ellenesek így is kiragadott, anekdotikus történetek

alapján híresztelik, hogy általában az oltás veszélyes. A várható mellékhatások tovább erősíthetik az oltásellenességet.” Ígéretes vakcinát fejleszt több más gyógyszergyártó cég is, a Pfizer, a Sanofi, és van egy kínai vakcina is, amelyet Kanadában próbálnak ki, komoly ellenőrzéssel. Legkésőbb jövő év közepén biztosan eljutnak hozzánk ezek is, de a koronavírus nem fog eltűnni az immunológus szerint. „Ugyanúgy itt lesz, ahogy az influenza is – és abban is halnak meg emberek. A járványnak lesz hatodik, hetedik hulláma, de addigra nem is egy, hanem több védőoltás is rendelkezésre áll majd. Ami indokolt is, hiszen már most úgy tűnik, hogy a gyerekeknek mást kell beadni, mint a felnőtteknek.” Nem tudjuk, milyen mellékhatásai lehetnek magának a fertőzésnek, vagyis milyen szövődmények alakulhatnak ki egy fertőzésen átesett ember szervezetében akár öt év múlva. „Az valóban a védettség kialakulásának egyik módja, ha a társadalom nagy része átesik a fertőzésen, de ennek felgyorsítása jelenleg kétes kimenetelű lehet, hiszen annyira ismeretlen ennek a vírusnak az esetleg elnyúló, késői hatása.” Ezért gond, hogy egyes országokban a nyájimmunitás gyors elérésére törekedtek. Jó döntés volt, hogy a magyar kormány nem ezt az utat követte, de tudatosítanunk kell, hogy a védettség eléréséig – azaz az átoltottságig – nem zökkenhet vissza minden a régi kerékvágásba – állítja a professzor.

Falus András akadémikus öt másik szakemberrel együtt 2020. április 27-én juttatta el a járványhelyzet kezelésére tett szaktudományos megalapozottságú ajánlását a döntéshozóknak, melyet ismeretterjesztő jellege miatt a Magyar Tudományos Akadémia honlapján is közzétettek Tesztek, csoportok, szelektív intézkedések: a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása a Covid-19 járványügyi kezeléséhez címmel. Mint írják, az akkreditált teszteknek, majd a validált gyógyszereknek és vakcináknak sürgősen százezres, de akár milliós nagyságrendben rendelkezésre kell állniuk Magyarországon. Nagy a nemzetközi verseny a megszerzésükért, az árak gyorsan emelkednek, a hazai fejlesztések támogatása ezért kulcskérdés, és sürgető is.

Szedjünk D-vitamint!

A járványhullám egyszer vissza fog húzódni, és megnyugszik, de bármikor visszajöhet. „Előfordulhat, hogy egyszer csak fogja magát és elgyengül – bár egyelőre nem úgy tűnik –, mindenesetre lehetnek olyan dinamikák a járványban, amelyeket nem értünk. A vakcinát és a jó gyógyszereket épp ezért nem lehet megúszni. A D-vitamin jó gyógyszer, mert a legsúlyosabb, heveny tüdőgyulladással járó esetekben csökkenti a tüdőben feldúsuló bradikinin nevű anyag termelődését. Ideális körülmények között ez az anyag segíti a vérnyomásszabályozást és javítja az oxigénellátottságot, de a koronavírus-fertőzés hatására túl sok keletkezik belőle, és mivel nedvesség hatására úgy viselkedik, mint egy szivacs, gátolja az oxigénfelvételt. Ezzel olyan hatást vált ki, mintha az ember egy vizes rongyot az arca elé szorítva lélegezne. Ennek leküzdéséhez fontos többek között a D-vitamin pótlása. Ez nem is igazi vitamin, inkább hormon. A magyar populáció nagy része D-vitamin-hiányos, ezért mindenképpen pótolni kell a szervezetünkben.” Az immunválaszt lelki tényezők is

befolyásolják, a gyász, a depreszszió rontja az általános állapotot, így a járvány közepette érdemes a lelki támogatásra is hangsúlyt fektetni.

Bizalom és jó kommunikáció

Falus András hangsúlyozta: nem kezelhetjük úgy a járványt, hogy februárra lesz tizenötezer halott, őket elgyászoljuk, és majd túlleszünk az egészen. „Ez többezer ember életét jelenti, akiket meg lehetne menteni szigorúbb intézkedésekkel és transzparens kommunikációval. Világszerte nyolcmilliárd ember egészségéről van szó, a vírusfertőzés miatt eddig csaknem 1,3 millió ember meghalt. Mindenki feszülten várja a fejleményeket, a híráradatban nehéz is elválasztani a búzát az ocsútól. Ilyen légkörben az egymásnak ellentmondó információk bizalomvesztéshez vezetnek, ezért fontos lenne vállalni, hogy a szakemberek az aktuálisan legbiztosabb adatokra támaszkodva nyilatkoznak. Egy napjainkban kialakult járvány természetéről és alakulásáról ezért nem lehet végleges kijelentéseket tenni.”

Hit és hiedelmek

A járvány tükröt tart: megmutatja, mennyire hatott ránk a korszellem, milyen életmódot folytatunk, és ez mennyire fenntartható valójában. Az új típusú koronavírus mellett azonban más is felütötte a fejét. „Nem hiszünk a hivatalosságnak, amit a rossz kommunikáció felerősít. Újfajta középkor kialakulásának félelme van bennem. Az tökéletesen igaz, hogy Isten kegyelme védhet csak meg bennünket, de ennek a kegyelemnek része a tudomány, annak az erőfeszítései. Az átlátható, egyenes, őszinte, árnyalatokat felmutató tájékoztatásra éppen ezért nagyobb szükség lenne, mint valaha. Ehhez felnőttként kell kezelni az embereket. Jó lenne, ha egy ilyen kataklizma után nem a hedonizmus és az önzés erősödne, ami abból a lemondásból ered, hogy úgyis meghalunk, hanem a hit.”

Az idősek számára is van remény

Mivel a krónikus betegekre és a 65 éven felettiekre különösen veszélyes a koronavírus, nem egyszer hallani, ahogy idős emberek arról beszélnek: ha ők megfertőződnek, biztosan belehalnak. Falus András szerint azonban a genetika szerepét nem szabad alábecsülni. „Nem ilyen gyorsan terjedő módon, de azért voltak a jelenleginél súlyosabb járványok. A 75-200 millió áldozatot szedő bubópestis-baktérium Európa 25 százalékát kiirtotta a 14. században, és elmúlt, hiszen voltak túlélők. Ez a genetika miatt van. Egyes emberek immunrendszerében van valami, ami megvédi őket. A védettségnek ez a szelekciója nagyon szomorú az egyén szintjén, de a populáció szintjén reményteljes. E mellé ma már felsorakozott az orvostudomány, a szociálpszichológia – az embereket lehet arra edukálni gyerekkortól kezdve, hogy tudják, milyen fontos művelet a kézmosás, a szellőztetés, és most a maszkviselés, a távolságtartás is.”

Foglaljuk össze, mit tehetünk!

Noha a tavaszi reakciót a lakosság és a kormány részéről egyaránt eltúlzottnak értékelhetik sokan, Falus András emlékeztetett: akkor ez volt a felelős magatartás. Most azonban már látjuk is megvalósulni, amitől akkor még csak tartottunk – ezért elengedhetetlen, hogy

komolyan vegyük a járvány elleni védekezést a legszűkebb körben is, akkor is, ha nem ellenőrzi senki. Lapzártánk idején naponta több mint száz ember veszíti életét a járványban – a számadatok mögött pedig valódi emberéletek vannak, valódi szenvedéssel, és családok gyásza. Egyre több számunkra értékes ember életéért aggódunk, és a legszomorúbb, hogy nem ők az utolsók. De kik az elsők, akiknek az élete azon is múlik, amit a következő órákban, hetekben teszünk, vagy amiről hajlandók vagyunk lemondani?

Vegyük sorra, mi tartozik saját felelősségi körünkbe!

• Viseljünk orrot és szájat takaró maszkot! A tudomány jelenlegi állása szerint a betegség lefolyását nagymértékben befolyásolja, hogy milyen módon és mennyiségben kapta el a vírust valaki. Nem mindegy, hogy érintéssel jutott be a szervezetébe vagy rátüsszögtek. Legyünk tekintettel azokra, akik szeretnék védeni magukat és a családjukat! Nélkülünk nem fog menni nekik.

• Alaposan mossuk, illetve fertőtlenítsük a kezünket! Fertőtlenítsük vírusölő szerrel a kilincseket és a különböző felületeket, sőt, a hazahozott élelmiszer csomagolását is.

• A vásárlásokat és egyéb elintéznivalókat igyekezzünk tömbösítve, lehetőség szerint heti egyszer vagy online elvégezni! A nem sürgős ügyeket halasszuk későbbre!

• Maradjunk otthon, ha mégis muszáj emberek közé mennünk, utaznunk, sorban állnunk, tartsunk 1,5 méteres távolságot! Bár fájdalmas lehet lemondani a személyes találkozásokról, de ha ez tavasszal indokolt volt, most még inkább az. A teljes lezárás nem tesz jót a léleknek, de arra nem is lesz szükség, ha józan belátással korlátozzuk magunkat.

• Ha a családunkban valaki teszteredményre vár, az azt jelentheti, hogy már mi is fertőzöttek, sőt, fertőzők lehetünk – tünetmentesen is. Ez esetben kerüljük a kontaktust másokkal addig is, míg biztosabbat nem tudunk! Karanténba akkor kell vonulni tünetmentesen is, ha tizenöt percnél tovább szoros kontaktusba kerültünk egy bizonyítottan fertőzött személlyel az elmúlt 14 napban. A karantén hossza tünetmentes személyek számára 10 nap. A biztonság kedvéért ilyenkor is kérhetünk térítésmentes gyorstesztet. A mintavétel céljából felkereshető intézmények listája a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján (www.nnk.gov.hu) megtalálható.

• Ha tüneteket észlelünk magunkon, hívjuk a háziorvosunkat, aki értesíti a mentőket – a mintavétel az otthonunkban történik, de az eredményre napokat kell várni. Addig, amíg nem érkezik megnyugtató válasz a negatív teszteredményről, ne menjünk emberek közé!

• November közepétől a középiskolák és a felsőoktatási intézmények ismét távoktatást végeznek, csakhogy a tünetmentes fertőzők legnagyobb számban épp a továbbra is közösségbe járó óvodás vagy kisiskoláskorú gyerekek között lehetnek. Óvjuk a 65 éven felüli és a valamilyen alapbetegség miatt veszélyeztetett ismerőseinket, családtagjainkat! Viseljünk maszkot, ha velük találkozunk, és biztosítsuk a szellőzést zárt térben!

• Étkezzünk egészségesen és mértéktartóan, végezzünk mindennap testmozgást és szedjünk D-vitamint!

• Gondoskodjunk előre némi tartós élelmiszerről, higiénés eszközökről, és szerezzük be azokat a gyógyszerkészítményeket (pl. láz- és fájdalomcsillapítót), amelyekre és amilyen mennyiségben szükségünk lehet nekünk és családtagjainknak egy esetleges megbetegedés és karantén során!

• Otthon jobban fertőzünk, mint a munkahelyen, hiszen több időt töltünk együtt és szorosabb kontaktusban. Ha beteg van a családban, akkor lehetőség szerint el kell különíteni – külön szobában is egyen, igyon és aludjon –, a közös helyiségekben pedig ebben az esetben otthon is érdemes maszkot viselni mind a betegnek, mind a családtagoknak. Ennek érdekében szerezzünk be sok és valódi védelmet biztosító maszkot!

• Végül pedig: tartsuk magunkat az aktuális korlátozásokhoz!

Jakus Ágnes