Dunamelléken történt

KöZöSSÉGEK, PÉLDÁK, ÉPíTKEZÉSEK

temPlom a város szélén

Hosszú évtizedekig egy lakóház kicsiny szobájában gyűltek össze, 2020. szeptember 5-én már teltházzal ünnepelték templomuk felszentelését a Soroksár-újtelepi reformátusok. A főváros szélén összetartó közösség él, amelynek legfontosabb feladata, hogy békességet hozzon a településre, a periférián képviselje Krisztust, aki mind a bel- és külvárosi, mind a vidéki emberek életében a középpontba szeretne kerülni. A soroksáriak valójában csak eggyel tartoznak: szeressék a főváros szélére került embereket – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök a Római levél 13, 8 alapján. A közösség önállósodása Kádár István Csongor lelkipásztor szolgálatával vette kezdetét – ismertette a gyülekezet és az építkezés történetét Péterffy György lelkipásztor. A Soroksár-újtelepi református gyülekezeti központ alapkőletétele 2009 szeptemberében történt, az építkezés 2011 nyarán indult el. Először, hosszú évek után a parókia készült el, amelynek alsó szintje szolgált istentiszteleti helyszínként. A templomot 2018 és 2020 között építették, az épületet a Makovecz Imre tanítványai által létrehozott építésziskola képviselője, Rüll Tamás építészmérnök tervezte. Az egykor néhány fős gyülekezet ma már 144 egyházfenntartót számlál, és folyamatosan növekszik. Az építkezést a magyar kormány bruttó 280 millió forinttal támogatta, a teljes összeghez a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Budapest-Déli Református Egyházmegye, a soroksári önkormányzat és a református gyülekezet adományai is hozzájárultak.

Bizonyosság PaKson

Imaórával, dicsőítéssel, felnőttkereszteléssel egybekötött ünnepi istentisztelettel adtak hálát a paksi reformátusok templomuk belső és gyülekezeti házuk teljes felújításáért 2020. június 13-án. A felújítás széles körű városi, állami és egyházmegyei segítséggel, a helyi és a megyei reformátusok példaértékű összefogásával valósulhatott meg. A paksi reformátusoknak többször is politikai elnyomásban kellett építkezniük, ez már az ellenreformáció idején is tapasztalható volt, ahogy az ’50-es években is, amikor a templom belső felújítását végezték. A külső felújítás 2008-ban történt, ehhez széles körű városi összefogás adott segítséget. A gyülekezet jelentős állami támogatást kapott 2017-ben, ezt a városi önkormányzat is kiegészítette, ám a befolyt összeg még a gyülekezeti ház felújításához sem volt elegendő. A szükséges anyagi hiány pótlásában végül Balog Zoltán segített, így a projekt, mintegy 170 millió forintból, megvalósulhatott. A paksi evangélikusok is adománnyal járultak hozzá a felújításhoz, valamint többször is helyszínt adtak a református istentiszteleteknek. „A hiányosságok idején tapasztalhattuk meg igazán, hogy közösségünk egységes, összetartó és áldozatkész tud lenni. Azt is átélhettük, milyen sokan szeretnének nekünk segíteni, legyen szó egyéni adakozásról, a helyi média és önkormányzat támogatásáról, vállalkozókról, szakemberekről” – fogalmazott Lenkey István lelkipásztor. A lelkész külön kiemelte a kicsiny faddi gyülekezetet, amely külső kérés nélkül, önmagától szervezett gyűjtést a paksi templom felújítására.

a megújulás jelKéPe

Teljes külső és belső felújításon esett át a 120 éves tápiószelei református templom. „Amikor egy régi templom újjá lesz, rádöbbenhetünk, hogy az építkezés és az alkotás jóval könnyebb feladat, mint a megújítás. A templom szent hajlék, nem használati tárgy. Akkor tudjuk szentté tenni, ha hálás életet élünk, és betöltjük a szeretet törvényét” – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök a Római levél 13. részének, 8-12. versei alapján a szeptember 6-i hálaadó istentiszteleten. A felújítás során többek között víztelenítették a falakat és a lábazatot, az esőcsatornák egy részét szikkasztóba vezették, kialakították a külső templomteret. Járdákat, mozgáskorlátozottfeljárót építettek, a régi fűtéscsöveket leszerelték. Ezek teljes anyag- és munkadíját az egyik gyülekezeti tag állta. A tápiószelei templomot, a szószéket leszámítva, az alapoktól a tetőszerkezeten át a toronyig felújították, kicseréltek minden ajtót és ablakot, elkészült a belső festés, új járólapokat raktak le, korszerű fűtéskazánt szereltek be, új mikrofont és hangszórókat szereltek fel. A felújítás teljes költsége közel 77 millió forint volt, ebből a magyar kormány a Dunamelléki Református Egyházkerületen keresztül 70 millió, a Bethlen Gábor Alapkezelő 800 ezer forintot biztosított. A gyülekezeti tagok 6 millió forintot adakoztak a felújításra. Ahogy Nagy József Mihály lelkipásztor fogalmazott, a templomfelújítás küldetés, amely széthúzhatja, de össze is kovácsolhatja a közösségeket. A tápiószelei református gyülekezet ez utóbbira példa, a közösség felújított templomával együtt a megújulás jelképévé válhat.

a magvető HázáBan

Az egykor néhány fős csömöri közösség október 31-én adott hálát új otthonáért. A Magvető Házának építése 2016-ban indult el, ekkor még külső támogatás nélkül, így a gyülekezet önerőből kezdte felépíteni a lelkészlakást, a lelkészi hivatalt és az imatermet. Törekvésüket az Északpesti Református Egyházmegye is jelentős összeggel, csaknem 30 millió forinttal támogatta. A Dunamelléki Református Egyházkerület 2016 és 2020 között húszmilliárd forintot kapott a kormánytól a templom-, gyülekezetiház- és parókiaépítési programjához, amely mintegy 230 gyülekezetet érintett, ebből a támogatásból épült fel a Magvető Házának épületegyüttese, hozzávetőleg 290 millió forintból. A templombelsőt a kilenc kazettából álló mennyezet is díszíti, a kazettákat erdélyi, kárpátaljai és magyarországi gyülekezetek ajánlották fel. Ahogy Esztergály Előd lelkipásztor fogalmazott, a Szentháromság személyeinek biblikus szimbólumait ábrázoló mennyezet a gyülekezet hitvallását, a különféle tájegységekről érkezők befogadását és Isten dicsőségét hirdeti. Orbán Viktor miniszterelnök a csömöri gyülekezet elszántságáról, kitartásáról és a társadalomban betöltött küldetéséről beszélt a templomszentelő istentiszteleten. Kifejtette: a templomépítő nemzet titulus arra ösztönzi a csömöri reformátusokat, hogy legyenek jelen a magyar emberek életében, vessék azt a magot, amely nélkülözhetetlen az egyre égetőbb lelki és szellemi megújuláshoz. A Magvető Háza a csömöri gyülekezet megvalósult álma, amely a lelki magvetés szolgálatának színhelyévé, a nemzeti összetartozás szimbólumává és Isten újjáteremtő szavának házává válhat.

ilyen lesz az új ráDay Kollégium

2020 őszén vette kezdetét a 2019 januárjában leégett és azóta már le is bontott budapesti Ráday Kollégium újjáépítése. Ha minden a terv szerint alakul, a kollégisták a 2021/22-es tanév második félévétől beköltözhetnek az új épületbe. A munkálatok második ütemében megújul a Dunamelléki Református Egyházkerület székháza és konferencia-központja is. A kollégium mellett az új épületben kap helyet a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara, a Ráday Gyűjtemény, a Bibliamúzeum, a Bibliás Könyvesbolt, a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, valamint a Parókia portál szerkesztősége. Az új tervek szerint szeretnék a különböző intézményeket a térben is elkülöníteni, egyszersmind tűzszakaszhatárokat létrehozni, a teológia, a kollégium és a Ráday Könyvtár számára pedig új bejáratot nyitni a Markusovszky tér felől. A Ráday utcai épülettömbben átalakítják a Püspöki Hivatal belső elrendezését, az afölötti tetőtér konferenciaegységgel bővül. A tetőtérben alakítják ki az épület lelki központját, itt kap helyet a kápolna a hozzá kapcsolódó zeneteremmel, a spirituális és a Hallgatói Önkormányzat irodája, egy közösségi terem, valamint a Török Pál Kari Könyvtár. Az új épülethez mélygarázst is kialakítanak, amelyben 33 autó parkolását biztosítják, ide a Biblia utca felől lehet majd behajtani. A tervek szerint az építkezés első ütemében húzzák fel az új kollégiumi szárnyat és alakítják ki a pinceszinti teremgarázst. A második ütemben a Ráday és a Köztelek utcai szárnyak felújítására, átalakítására kerül sor.

korszerű óvodák időtálló értéKrenDDel

Országszerte 66 óvoda épül, illetve újul meg a Magyarországi Református Egyház Országos Óvodaprogramjában. A 2021–2022-es tanévben mintegy 3000-rel több gyermek és közel 500 új munkatárs kezdhette el az évet az új, modern, református óvodákban. A Magyarországi Református Egyház örömmel vesz részt ilyen különleges, nagy volumenű programban – nyilatkozta Bogárdi Szabó István püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke. Az egyház célja, hogy a fenntartásában működő óvodákban korszerű, a pedagógusok és a kisgyermekek igényeit is kielégítő épületekben lehessen fogadni a gyermekeket és szüleiket. A Tiszántúli Református Egyházkerületben és a Dunamelléki Református Egyházkerületben 23-23, a Tiszáninneni Református Egyházkerületben, valamint a Dunántúli Református Egyházkerületben 10-10 óvodát érint az Országos Óvodaprogram, amelynek köszönhetően 32 000 négyzetméternyi új intézmény épül, és további 2000 négyzetméter épület újul meg. A kivitelezési munkálatok 2019 decembere óta már több helyszínen elindulhattak. Az építkezések eltérő ütemben haladnak, de – amennyiben a koronavírus miatti világjárvány nem késlelteti a kivitelezési ütemtervek betartását – a jelenlegi tervek szerint 2021 nyaráig az épületek jelentős része elkészül, ezekben a tanintézményekben 2021 szeptemberében már az új vagy felújított óvodákban kezdhetik meg a nevelési évet a gyerekek és pedagógusok. A Bethlen Gábor Alapkezelő közreműködésével, Magyarország Kormánya 30 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatásával mindösszesen 3211 új óvodai férőhely és 486 új munkahely jön létre országosan.