dunamelléken történt Közösségek, példák, építkezések
Templom a város szélén
Hosszú évtizedekig egy lakóház kicsiny szobájában gyűltek össze, 2020. szeptember 5-én már teltházzal ünnepelték templomuk felszentelését a Soroksár-újtelepi reformátusok. A főváros szélén összetartó közösség él, amelynek legfontosabb feladata, hogy békességet hozzon a településre, a periférián képviselje Krisztust, aki mind a bel- és külvárosi, mind a vidéki emberek életében a középpontba szeretne kerülni. A soroksáriak valójában csak eggyel tartoznak: szeressék a főváros szélére került embereket – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök a Római levél 13, 8 alapján. A közösség önállósodása Kádár István Csongor lelkipásztor szolgálatával vette kezdetét – ismertette a gyülekezet és az építkezés történetét Péterffy György lelkipásztor. A Soroksár-újtelepi református gyülekezeti központ alapkőletétele 2009 szeptemberében történt, az építkezés 2011 nyarán indult el. Először, hosszú évek után a parókia készült el, amelynek alsó szintje szolgált istentiszteleti helyszínként. A templomot 2018 és 2020 között építették, az épületet a Makovecz Imre tanítványai által létrehozott építésziskola képviselője, Rüll Tamás építészmérnök tervezte. Az egykor néhány fős gyülekezet ma már 144 egyházfenntartót számlál, és folyamatosan növekszik. Az építkezést a magyar kormány bruttó 280 millió forinttal támogatta, a teljes összeghez a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Budapest-Déli Református Egyházmegye, a soroksári önkormányzat és a református gyülekezet adományai is hozzájárultak.
Bizonyosság Pakson
Imaórával, dicsőítéssel, felnőttkereszteléssel egybekötött ünnepi istentisztelettel adtak hálát a paksi reformátusok templomuk belső és gyülekezeti házuk teljes felújításáért 2020. június 13-án. A felújítás széles körű városi, állami és egyházmegyei segítséggel, a helyi és a megyei reformátusok példaértékű összefogásával valósulhatott meg. A paksi reformátusoknak többször is politikai elnyomásban kellett építkezniük, ez már az ellenreformáció idején is tapasztalható volt, ahogy az ’50-es években is, amikor a templom belső felújítását végezték. A külső felújítás 2008-ban történt, ehhez széles körű városi összefogás adott segítséget. A gyülekezet jelentős állami támogatást kapott 2017-ben, ezt a városi önkormányzat is kiegészítette, ám a befolyt összeg még a gyülekezeti ház felújításához sem volt elegendő. A szükséges anyagi hiány pótlásában végül Balog Zoltán segített, így a projekt, mintegy 170 millió forintból, megvalósulhatott. A paksi evangélikusok is adománnyal járultak hozzá a felújításhoz, valamint többször is helyszínt adtak a református istentiszteleteknek. „A hiányosságok idején tapasztalhattuk meg igazán, hogy közösségünk egységes, összetartó és áldozatkész tud lenni. Azt is átélhettük, milyen sokan szeretnének nekünk segíteni, legyen szó egyéni adakozásról, a helyi média és önkormányzat támogatásáról, vállalkozókról, szakemberekről” – fogalmazott Lenkey István lelkipásztor. A lelkész külön kiemelte a kicsiny faddi gyülekezetet, amely külső kérés nélkül, önmagától szervezett gyűjtést a paksi templom felújítására.
44 • Karakter • parokia.hu
