Egyről a kettőre jutni Tanítás, tanulás, tanulság – avagy a tavaszi karanténidőszak digitális tanrendjének tapasztalatai a magyar református oktatási intézményrendszerben. Keveset tudunk még arról, hogyan hatott az iskolarendszerekre a koronavírus-járvány miatti digitális oktatásra történt hirtelen átállás. Idén márciusban a magyar pedagógusoknak gyakorlatilag egy hétvége alatt kellett megjárnia a digitális fejlődés szintjeit, és a pedagógiai szakmai szolgáltatásnak is körülbelül két napja volt, hogy ezt kellően megtámogassa. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a digitális átállás miatt megnőhettek a tanulók közötti és iskolák közötti különbségek, ami megnehezítette a hagyományos oktatási formákra történő visszaállást is. Megváltoztak a szerepek és funkciók, új terek és problémák nyíltak. De milyen visszajelzések érkeztek a tavaszi digitális oktatásról és szakmai támogatásáról a magyar református intézmények, peda-
gógusok, szülők, diákok részéről? Milyen tanulságok vonhatóak le a tapasztalatokból? Ezekről beszélt ősszel a Református Pedagógiai Intézet Tanévkezdő Országjáró nevű budapesti rendezvényén Kopp Erika, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének docense és Szontagh Pál, az RPI igazgatója. A távolléti digitális oktatás és tanulás tapasztalatai „Nem valódi távoktatásról van szó, hanem rendkívüli helyzetben folytatott távolléti oktatásról. A különbség az, hogy a távoktatásnál előzetesen ezzel a céllal készítjük elő az anyagokat, a távolléti oktatás során pedig az addigi jelenléti oktatást próbáljuk hirtelen átemelni egy távolléti rendszerbe” – tisztázta a fogalmakat Kopp Erika.
Karakter • parokia.hu • 29
