6
Kommentár
Dr. Bárándy Péter jegyzete*
Büntető populizmus helyett társadalmi békére törekvés
I.
A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület 2019. november 15-én tartott kongresszusának résztvevői előtt elmondott beszédében Ferenc pápa, hűen tanításhoz, akkurátusan meghatározta a büntetőjog – jogalkotás, jogalkalmazás – társadalmi feladatát. Kitért a büntetőjogászok által oly sokat vitatott büntetés céljára is, és úgy gondolom, némi szkepticizmussal, de helyesen foglalt állást e kérdésben is. Méltó dolog lenne részletesen foglalkozni a pápa e gondolataival, hacsak nem ítéljük egyszerűen úgy, hogy azok mindenben megfelelnek a krisztusi tanításnak, és
ezzel továbblépünk. Valószínűleg az e gondolatkörben röviden kifejtett pápai álláspont – amely szigorú tagadása a ma terjedő büntető populizmusnak – méltó fölhívás a büntetőjogászok számára, hogy a jelen cudar világban ismételten átgondolják a büntetőjog e két meghatározó alapkérdését. II.
Ebben az írásban azonban nem ezzel a két alapvető fölvetéssel foglalkozom, hanem a római katolikus egyházfő beszédében megjelölt és a büntető anyagi jog – és kisebb részben alaki jog – továbbfejlesztését igénylő feladattal.
1. A globalizált gazdaság nagy hatalmú tényezőinek a társadalmi egyenlőséget, általános jólétet, az emberi jogokat, alapjogokat sértő, veszélyeztető magatartásának büntetőjogi szabályozásával, illetve annak lehetőségeivel. Nem vitatható, hogy ezek a – valóban sokszor az állami hatalmaknál is jelentősebb – hatalmas befolyással, erővel rendelkező gazdasági szervezetek és meghatározó vezetőik egyéni vagy csoportérdekek érvényre juttatása érdekében gyakran a társadalomra súlyosan veszélyes, károkozó, erkölcstelen működést valósítanak meg. „A piac idealizálása, bálványozása, a profitmaximalizálás minden más megfontolástól lecsupaszított elve” törvényszerűen vezet a nagyvállalati makrobűnözésre a tulajdon, az ember és a környezet megsértésére, veszélyeztetésére. a) A szervezetek döntéshozói, döntéselőkészítői mint természetes személyek felelhetnek az általuk megvalósított bűncselekmények miatt (például a környezet és a természet elleni bűncselekmények, korrupciós bűncselekmények, a költségvetést károsító bűncselekmények, a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, stb.). A felelősségre vonást bármely állam kezdeményezheti, illetve lefolytathatja, amelynek a területén a bűncselekmény bármely tényállási eleme (elkövetési magatartása, valamely eleme vagy az eredmény) megvalósul. Indokolt lehet azonban az ilyen sok állam polgárát és területét érintő súlyos kihatású bűncselekmények elkövetőivel szemben a feltétlen büntető hatalom (univerzalitás) területi és személyi hatálya elvén alapuló eljárás alkalmazásának lehetővé tétele is. Ez a magyar jogban a területi és személyi hatály szabályozásának esetleges módosítását teheti szükségessé. b) A jogi személy büntetőjogi felelősségének kérdése: A magyar jogban a 2001. évi CIV. törvény szabályozza. E jogi megoldás lényege eredetileg és a módosítások után ma is, Ügyvédek Lapja 2020 | 1
