Fegyelmi eljárás keretében határozatot hozó szervek, személyek

Hogyan kerüljük el a fegyelmicsapda-helyzeteket, és mit tegyünk, ha beleestünk? 2. rész Fegyelmi eljárás keretében határozatot hozó szervek, személyek

Egyik legfontosabb vívmánya a hazai ügyvédségnek a törvényileg biztosított, szabályzatokkal körbebástyázott, széleskörű kamarai önkormányzatiság. Ennek egyik legfontosabb eleme a fegyelmi ügyek kamarai körben való megtartása, amire vonatkozóan a Magyar Ügyvédi Kamarának külön szabályzata van. Cikkünk szerzője több részből álló sorozatban kiemel néhány olyan fontosabb mozzanatot a fegyelmi eljárások köréből, amely feltehetően széles ügyvédi érdeklődésre tarthat számot, mivel részletesen górcső alá von olyan részletkérdéseket, amelyek ismerete nagyban segítheti az ügyvédséget a fegyelmi ügyek megelőzésében, illetve – ha már megtörtént a „baj” – a fegyelmi eljárásokban való pontos eligazodásban.

Dr. Szánthó Pál ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének tagja

Az Üttv. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan sem, hogy a regionális fegyelmi bizottságok száma kötött-e, annak az egyes regionális bizottságai között lehet-e átjárás, mi a menete ennek, köteles-e a csatlakozási szándékot a többi regionális fegyelmi bizottság elfogadni, az elfogadásról és/vagy megtagadásról ki és milyen formában dönthet, az ilyen határozat milyen kamarai határozatnak minősül, hogyan érintené a folyamatban lévő ügyeket a regionális fegyelmi bizottság összetételének változása. Mivel a regionális fegyelmi bizottságban a kamarai jogtanácsosok is képviselettel rendelkeznek, annak kérdése is felmerül, hogy a jogtanácsosi tagozatoknak ezzel kapcsolatban milyen jogosítványai vannak.

A regionális fegyelmi bizottság és az országos fegyelmi bizottság választásának rendjét az Üttv. 169. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg. Ezzel kapcsolatban a 11/2018. (VI. 25.) MÜK-szabályzat rendelkezik a létszámról, míg a választásról a kamarai tisztségviselők választásáról szóló szabályzat rendelkezései az irányadók.

Az Üttv. 169. § (5) bekezdésének rendelkezései értelmében a regionális fegyelmi bizottság fenntartása az illetékességi területén működő területi kamarákat közösen terheli. Nincs arra vonatkozó adat, hogy a regionális fegyelmi bizottságok esetében erre vonatkozóan milyen megállapodások jöttek létre.

Ellenőrizni kell, hogy a területi kamarák honlapján található-e erre vonatkozó tájékoztatás. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a fegyelmi bizottságok a fegyelmi jogkör gyakorlójának minősülnek-e, helyes-e az Üttv. 169. § (1) bekezdésének ilyen megfogalmazása.

Az Üttv. 169. § (6) bekezdése értelmében a regionális fegyelmi bizottság elnevezésében utalni kell a működési helyére. A regionális fegyelmi bizottságok elnevezése a 11/2018. MÜK-szabályzat mellékletében található. A szabályzat az elnevezésen kívül tartalmazza az illetékességi körébe tartozó kamarák működési területét, székhelyként az elnevezésben megjelölt területi kamara székhelyére utal.

A működési helyre történő hivatkozás értelmezése során az a következtetés vonható le, hogy a regionális fegyelmi bizottság a működési helyén végez tevékenységet. Ez a tevékenység azonban nincs meghatározva.

A fegyelmi eljárás során ugyanis elválik a regionális fegyelmi bizottság működése a fegyelmi ügyben eljáró fegyelmi tanács működésétől. A fegyelmi tanács eljárása során ugyanis nem feltétlenül a regionális fegyelmi bizottság működési helyén jár el.

A FESZ 21.2. pontja értelmében a fegyelmi eljárás az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetése időpontjában nyilvántartó kamara székhelyére tűzi ki. Ebből következően a regionális fegyelmi bizottság működési helye és a tárgyalás megtartásának helye elválhat egymástól.

A fegyelmi tárgyalás megtartásának helye tehát annak függvénye, hogy az eljárás alá vont ügyvéd melyik kamara tagja, ezért esetenként változó. A regionális fegyelmi bizottság működési helye (nem székhelye) viszont állandó.

A regionális fegyelmi bizottság elnevezése és a FESZ 27.4. pontjának a) alpontja nem azonos tartalmú. Az eltérés indokolt, mert a 27.4. a) pont a fegyelmi ügyben eljáró fegyelmi tanácsra és nem a regionális fegyelmi bizottságra vonatkozik. Ugyanakkor a FESZ e rendelkezése semmiféle eligazítást nem ad arra vonatkozóan, hogy miként kell a regionális fegyelmi bizottság fegyelmi tanácsát megjelölni. Az elsőfokú fegyelmi határozatok elleni fellebbezések elbírálása során a 2019. február 4. napját követően született elsőfokú határozatok esetében az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi tanács megnevezése nagy eltérést mutat.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság esetében – tekintettel arra, hogy e bizottságnak csak a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja – nem jelentkezik probléma. A többi regionális fegyelmi bizottság esetén azonban az elnevezésbeli eltérések problémát jelenthetnek. 