100 inspiráló alumni portré - Anno ők is idejártak

‹ Zolnay Kriszta (GYTK)

Kecsmár Zsuzsa (GTK)

Szakál Tamás (GTK) Lajos Péter (GTK), Asztalos Kata (BTK)

Jójárt Ferenc (SZAOK)

Grünwald Imre (GTK) | Baki Gabriella (MK) Nagy Endre (MK) | Privóczki Zoltán

István (MGK) Ördög Tibor (TTIK)

Karkas Mihály (MK)

40–46 | Irodalom

Grecsó Krisztián (BTK)

Kormányos Ákos (SZAOK | Szilasi László (BTK)

Darvasi László (JGYPK) ›

Vöröskéry Dóra (ETSZK) | Stájn Emma (ETSZK) | Háy János (JGYPK),

12–23 | Hivatás

Sipos József (MGK)

Belier Norbert (MGK) | Dobos Dorina (MGK) | Berta Attila (MGK)

Koncsek Arnold (MK) | Áprily Szilvia (MGK) | Kun Ágnes (TTIK) | Schindler Regina (FOK) | Sonkodi István (FOK) | Fazekas András (FOK)

Vajdovich István (FOK)

Boda Márta (ETSZK) ›

Bodó Gabriella (GYTK) | Bella Zsolt (SZAOK)

| Tóth Péter (BBMK) | Juhász Endre (ÁJTK) | Orosz Árpád (ÁJTK) | Várhelyi Olivér (ÁJTK) | Sulyok Tamás (ÁJTK)

Martonyi János (ÁJTK)

Marofka Ferenc (GTK)

Dömötör Orsolya (GYTK);

46–52 | Zene

Czutor Zoltán (JGYPK) | Bozóky Felícia (SZAOK)

Szecsődi Ferenc (BBMK) | Zhang Yu Carolyn (BBMK)

Varga Laura (BBMK)

Szirtes Edina Mókus (BBMK)

‹ Miklósa Erika (BBMK)

53–57 | Képzőművészet

Tóth Éva (FOK)

Vinkó Leó (JGYPK)

Marton Ákos (JGYPK)

Menyhei Szabolcs (JGYPK) | Barcsay István (GYTK) | Bíró Ernő (MK)

Csákány Lóránt (SZAOK)

Hatvany Viktória (ÁJTK)

Neveri Bence (BBMK) | Szives Márton (BBMK)

| Lovász Irén (BTK) | Lábas Viktória (BTK) |

Altorjay Kinga (FOK) | Tandi Flóra (ÁJTK) |

Takajuki As Kuruka (SZAOK);

58–64 | Média

Jurkovics Milán (TTIK) |

Magyarósi Csaba (BTK) |

Sárközy Bence (BTK)

Török János (JGYPK)

‹ Szabados Ági (BTK)

Bereczki Karina (MK) | Veiszer Alinda (BTK) |

Dombovári István (JGYPK) | Szilágyi Bay Péter (MGK) | Dóczi Attila (BTK) | Csonka Dóra (GTK)

Kemény Lajos (SZAOK)

Vécsei László (SZAOK) | Szepesvári Csaba (TTIK) | Berényi Antal (SZAOK) | Tamás Gábor (TTIK) | Jelasity Márk (TTIK)

Kordás Krisztián (TTIK) Czúcz Ottó (ÁJTK)

Varjú Katalin (TTIK)

Kocsis Krisztián (TTIK) | Hohman Judit (GYTK) | Csupor Dezső (GYTK)

Karikó Katalin (TTIK) (GYTK);

Századunk százai

ASzegedi Tudományegyetem, hazánk egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményeként, 100 éves szegedi székhelyű és 440 éves történelmi fennállása óta folyamatosan törekszik oktatási és kutatási kiválóságra, nemzetközileg is elismert gyakorlatok integrálására, illetve képzései és egészségszolgáltatásai fejlesztésére.

A centenáriumi év emlékeztet bennünket gyökereink megismerésének, hagyományaink ápolásának fontosságára. Különös büszkeségre ad okot az, hogy a Szegedi Tudományegyetem nem csupán történelmi nagyságával emelkedik ki a hazai felsőoktatási térből, hanem a jelenben tett erőfeszítéseivel a jövő nagy intézményei között is helyet biztosít magának.

Röst Gergely (TTIK)

Kiss László (TTIK)

Az SZTE számára kiemelten fontos, hogy – partnereivel szoros együttműködésben – folyamatosan fejlessze infrastruktúráját és az oktatás színvonalát, amit az alumni tagok közül is sokan támogatnak és erősítenek. Egyetemünk öregdiák-szervezete, az SZTE Alma Mater fontos küldetésének tekinti, hogy figyelemmel kísérje, támogassa és bemutassa az intézmény tehetséges, sikeres és inspiráló egykori és jelenlegi hallgatóit, munkavállalóit. Magazinunkkal tisztelgünk közösségünk tagjainak életútja és elért eredményei előtt, s motivációt kívánunk nyújtani a jövő tudásbázisának bővítése, fejlesztései, innovációi reményében. A bemutatott egykori hallgatók sora sem lehet teljes, hiszen ezerszámra lehetne még sorolni azokat a kiemelkedő volt hallgatókat, akik a munka világában jelenleg is aktívan hozzájárulnak alma materük hírnevének öregbítéséhez, és méltán lehetünk büszkék rájuk. Kiadványunk kari ajánlások alapján készült válogatásával arra törekszik, hogy 100 portrén keresztül betekintést nyújtson az SZTE elmúlt évtizedeinek nagy sikereket elért, különleges és elismerésre méltó életútjaiba, és így megmutasson egy szeletet abból a sokszínűségből és tudásból, amely az SZTE közösségét generációkon átívelően jellemzi. Minden kedves alumni tagunknak és olvasónknak kívánjuk, hogy számukra is legalább annyira inspiráló legyen ez a kiadvány, mint amennyire ösztönöz bennünket az itt bemutatott száz SZTE-s polgár életútja, szakmai pályafutása.

Prof. Dr. Görög Márta

Alumni ügyekért felelős rektori megbízott

65–70 | Sport

Nádas Bence (MK)

Kővári Árpád (MK) | Sík Márton (MK) | Utasi Ágota (JGYPK) Kárász Anna (GTK) | Boronkay Péter (ETSZK)

| Révész Gábor (SZAOK) | Márton Anita (JGYPK) | Köteles Mária (ETSZK) | Molnár Tamás (ÁJTK)

Szegedi Egyetem Magazin lapcsalád

IMPRESSZUM: Alapító, kiadó: Szegedi Tudományegyetem, 6720 Szeged, Dugonics tér 13. • Felelős kiadó: prof. dr. Rovó László, az SZTE rektora; prof. dr. Görög Márta, az SZTE Alumni ügyekért felelős megbízott. • Készítette: SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság. Főszerkesztő: Újszászi Ilona, Szerkesztők: Kósa Boglárka, Schwimmer-Tóth Tímea • Szöveg: Bobkó Anna, Bús Réka, Császár Dorina, Gerhárt Györgyi, Kósa Boglárka, Kovács-Jerney Ádám, Kremer Anna, Lévai Ferenc, Lévay Gizella, Mátó Gábor, Paplukács-Géczi Emese, Pósa Tamara, Újszászi Ilona, Fotó: Bobkó Anna, Kósa Boglárka, Sahin-Tóth István Design, tördelés: Meisner Miklós. Szerkesztőség: 6722 Szeged, Dugonics tér 13. ISSN: 0230791X. E-mail: sajto@szte.hu. Honlap: www.u-szeged.hu; www.uniszegedalumni.com Nyomda: Innovariant Nyomda Kft. (Algyő). Terjesztés: Az SZTE és az SZTE Alma Mater rendezvényein, valamint az SZTE épületeiben. Az anyaggyűjtés 2022. augusztus 25-én zárult le.

ALMA MATER MAGAZIN CENTENÁRIUMI KÜLÖNSZÁM

Légy bátor és kedves!

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket vezet a nemzetközi porondon, a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán

végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve azt is megkérdeztük, mi a sikerének kulcsa.

– Édesanyám, Simonffy Krisztina gyógyszerészként vörös diplomával végzett a szegedi egyetemen, ezért magasra helyezte a lécet… – kezdte történetét dr. Zolnay Kriszta, akinek az édesapja és családjának több tagja is orvos. A Szegedi Tudományegyetem gyakorló iskolájából, gimnáziumából került az egyetem Gyógyszerésztudományi Karára, ahol azokat a szakmai tantárgyakat szerette, amelyekben megjelent a beteg és a betegség, amire megoldást kellett találni.

Az élbolyba, a svájci Hoffmann-La Roche-hoz, a világ top gyógyszergyártói egyikéhez került 1992-ben. Biotechnológiai termékspecialistaként gyógyszerklinikai vizsgálatokat koordinált. Ezt a sikert annak tulajdonítja, hogy a szegedi egyetemen az angol évfolyamra járhatott. Ez lehetővé tette a belépést a nemzetközi gyógyszeriparba. Aztán a „külker főiskolán”, 1995-ben, szakközgazdászként szerezte meg a saját „vörös diplomáját”.

– Vallom: nem kell félni attól, ami ránk vár. Az életet, amíg méltósággal és szépen tudod élni, addig élvezettel éld! Adni. Ez az, ami belőlem fakad – magyarázta, hogy a multinacionális vállalattól, gyógyszermarketingvégzettséggel a zsebében, gyermekes családanyaként, 2001-ben miért vállalta, hogy rendbe hozza a 140 éves szegedi Kígyó Patika dolgait. – Az életben úgy csavarodnak a dolgok, amilyen módon nem láthatunk előre.

Döntések és találkozások határozhatják meg az életutat, miközben persze működnek a szerencsefaktorok is, amelyekkel tudni kell élni.

A „betegeskedő” Kígyó Patikát a Richter referencia gyógyszertáraként vette át. A rutinlátogatásra érkező cégvezetőnek, Bogsch Eriknek kifejtette: ha már egy gyógyszergyár egy ilyen státuszt ad, akkor azt miként lehetne

ÚJSZÁSZI Ilona BOBKÓ Anna

jobban csinálni, kölcsönös előnyökkel. Elkezdődött egy közös gondolkodás. Fölkérték a gyógyszergyár imázskampányában arra, hogy legyen „a Richter arca”, gyógyszerészként. 2014-ben az első női tagja lett a Richter Gedeon Nyrt., Magyarország egyik legfontosabb gyógyszeripari vállalata igazgatóságának. 2015 óta pedig a Richter, a világ 79. legnagyobb gyógyszercége angol leányvállalatának a vezérigazgatója. – Egy nő akkor lehet versenyképes a férfiak világában, ha bizonyítani tudja szakmai felkészültségét, miközben nőnek – nem „csak” szépnek – kell maradnia. Ez sok esetben lemondással jár. Ez nem fájdalmas lemondást jelent, mert le tudok mondani dolgokról, például a nyaralás alatt is félrevonulok olvasni, tanulni. A hajnali órákban, amikor legjobban fog az agy, a mai napig tanulok. „Légy bátor és kedves!” Ez a kulcsmondat, amit ismételgetek a lányaimnak is. Tehát nőként legyen benned kellő bátorság, hogy bármilyen szituációban ki merd mondani a véleményedet, de mindezt kedvesen!

Ne veszítsd el a fejed, ne válj közönségessé, ne süllyedj le arra a szintre, hogy csúnya szavakat mondj érvek helyett! Egy nő kellő bájjal fejti ki az igazát, miközben az érzelmeit nem kell maga mögé rejteni – összegezte tapasztalatait a London és Szeged között ingázó vezérigazgató.

Brit szemszögből nézve a Richter jelentőségét érzékelteti, hogy minden második angol nő e gyógyszergyár fogamzásgátlóját szedi.

De új területen is elindultak azzal a biotechnológiai készítménnyel, amely a kemoterápiás kezelés hatására kialakult csontritkulás

megfékezésére alkalmazható. Nagy utat járt be a Richter, amely mára globális cég. – Éljetek meg minden lehetőséget, igyekezzetek mindenből kivenni a lehető legtöbbet! – üzente alma matere, az SZTE mai hallgatóinak. – Meggyőződésem: vissza fog köszönni az életedben valahol, hogy te itt és itt, ekkor és ekkor, ezzel és ezzel foglalkoztál, időt szenteltél rá. Azok számára, akik a Szegedi Tudományegyetemről kerültek ki, erős közösséget lehet építeni az egyetemi alumni mozgalomhoz csatlakozva.

Erős közösséget lehet építeni az egyetemi alumni

Lépj! Vágj bele!

Mitől lesz sikeres egy cég? Nem csak erre az egy kérdésre válaszol Kecsmár

Zsuzsa, a vásárlói hűségprogramokkal foglalkozó startup, az Antavo társaság egyik alapítója és a vállalat marketing vezetője.

– Négy fiatal, egy jó ötlet, amit megvalósítottak. E képlet alapján sikersztori az Antavo története?

– A „sikersztori” kifejezést árnyalnunk kell. A járvány kezdetekor harminc munkatárssal dolgoztunk. Azután viszont a világban végbemenő változások, a digitális transzformáció és a meglévő vásárlókba való erőteljes kapaszkodás – mivel vásárlói hűségprogramokkal foglalkozunk – kedvezett nekünk. Azóta megnőttünk. Száz személyes lett a csapatunk, munkatársakat az egész világról verbuváltunk.

– Mi kell egy sikeres cég felépítéséhez és működtetéséhez?

– Egy startup sikerességéhez a legfontosabb lépés az első: el kell kezdeni. Minden most végző egyetemistát arra biztatnék, hogy amint kilép az egyetemről, kezdjen is el építkezni. Nagyon sokszor lehet azt látni, hogy évekre is beragadnak az emberek egy bizonyos területre, pozícióba, és mint egy kis aranykalitkát, nem tudják elhagyni, pedig valójában szeretnének belevágni saját vállalkozásba. A második: az ötlet,

KÓSA Boglárka

Ötletelj! Változtass!

amit viszont túlértékelnek, ezért, ami igazán fontos, az a megvalósítás. Egy ötlet még semmi, a megvalósítás a lényeg. Egy vállalkozás sikerességéhez fontos még az is, hogy merni kell változtatni. A világ, a vásárlói igények és a piac változik. De jöhet egy világjárvány is, amikor merni kell – akár teljesen – kidobni azt, amin éveken keresztül dolgoztunk, ha azt látjuk, hogy valami más jobb terület lehet.

– Két szegedi egyetemi karon megszerzett tudást hasznosít: az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kommunikáció és média szakján 2011-ben, az SZTE Gazdaságtudományi Kar kereskedelem és marketing szakján 2012-ben diplomázott. A tanulmányok hogyan járultak hozzá a munkádban elért eredményekhez?

– Az egyetemen megtanulhattam, hogy a világ hogyan működik ezeken a területeken. Persze, a részleteket akkor látja az ember, ha már dolgozik. Emlékszem, volt olyan időszak, amikor a napom felét internetes keresésekkel töltöttem, hogy megnézzem, hogyan kell ezt meg azt csinálni. Ez mára jelentősen csökkent, de azért mostanában is előfordul, hogy beírom a keresőbe: „Hogyan építsünk jó marketing stratégiát 2022ben?” Tehát a tanulás sosem ér véget, na meg a piac is rohamtempóban változik, amit nagyon fontos nyomon követni.

– Mit tanácsol azoknak a hallgatóknak, akik vállalkozás indításán törik a fejüket, de nem tudják, hogyan vágjanak bele?

– Az első tanácsom: egyszerűen csak vágjanak bele. Sosem lesz jó alkalom, a vállalkozás indítása olyan, mint a gyerekvállalás: mindig lehet kifogást találni, hogy még miért ne csinálja az ember. Ez nem egy „rakétatudomány”, csak csinálni kell, és kész.

A második tanácsom, hogy ne egyszemélyes szervezetben gondolkodjanak, hanem társalapítókkal, üzlettársakkal, mert – főleg az elején – az egymást kiegészítő készségek és tudások nagyon jól tudnak működni.

A harmadik gondolatom, hogy ne csupán a saját fizikai környezetükben vagy Magyarországban gondolkodjanak! A globalizáció és a remote munka miatt rendkívül megnőtt a lehetőségek száma is. A negyedik pedig az, hogy nagyon sok esetben csak rá kell keresni az interneten, hogyan kell egy-egy adott dolgot megvalósítani. Egy ismerősöm mesélte, hogy szeretne cukrászdát nyitni, de nem tudja, hogy kell ezt csinálni. Rákerestem, és találtam egy oldalt, ami pont erről szólt: egy ember könyvet írt a cukrászdanyitásról és workshopokat tart a témáról. Rengeteg információ elérhető az interneten, hiszen az ma már egy marketingeszköz, hogy a cégek a tudásuk egy részét rendelkezésre bocsátják, mások számára is elérhetővé teszik. Ezzel a lehetőséggel pedig érdemes élni.

Egy ötlet még semmi, a megvalósítás a lényeg.

Presztízs kihívást jelentett közgazdaságtant

Szakál Tamás olajmérnökként, az ország keleti régiójában szerzett munkatapasztalattal került a MOL-cégcsoport algyői üzemébe. Szegeden alapított családot, párjával itt képzelték el a jövőjüket. Ennek részeként a 2000-es évek elején jelentkezett – és fel is vették – az SZTE közgazdász képzésére. Ez számára a tudásvágyon túl „egy korábbi, ’presztízs’ kihívás teljesítésének” számított. „Ezzel a Mol egyik leányvállalati vezetői pozícióját nyertem el – mesélte. – Rájöttem, hogy az SZTE-n tanult közgazdaságtan, pénzügyek, számvitel, illetve egyéb, vállalati irányítással kapcsolatos tantárgyak mennyire fontosak, és ezek az ismeretek mennyit segítenek, mennyire megkönnyítik a napi munkámat vállalatvezetőként.”

Az SZTE Gazdaságtudományi Kar hallgatóinak, a leendő kollégáknak azt javasolja Szakál Tamás, hogy sokat tanuljanak.

„Ne csak tanuljanak, hanem, amit tanulnak, értsék is meg.

Ha valamit megértünk, akkor tudni is fogjuk, akkor nem kell becsukni a szemünket, és magunk elé képzelni a tankönyvet.

Ha valamit értünk, akkor azt bármikor, álmunkból felébresztve is el tudjuk mondani, fel tudjuk használni a mindennapjainkban.

Ez nagyon fontos, mert a későbbiekben, amikor bekerülnek az iparba vagy bármilyen munkakörülmény közé, akkor fognak rájönni, hogy nem a definíciók ismerete kell, hanem a józan paraszti ész, a logikus gondolkodás, a folyamatok és összefüggések megértése.”

Lajos Péter vállalkozó

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán szerzett mesterdiplomát. Már az egyetemen megálmodta vállalkozását, amit 2019-ben hallgatótársával, Pető Dalmával meg is valósított. Ez a szegedi székhelyű Social Steps – Online Marketing Ügynökség. A folyamatos szakmai és személyes fejlődést elengedhetetlennek tartja, ugyanakkor aktívan részt vesz a jövő nemzedékének oktatásában, hiszen volt alma materében óraadó Lajos Péter.

Asztalos Kata

a Mathias Corvinus Collegium szegedi képviseletének vezetője A Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar elődintézményében már hallgatóként elkezdte kutatásait a zenetudomány és a zenetörténet területén. Továbbképezte magát: a pármai Conservatorio Arrigo Boiton, valamint az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolában művészethez kötődő, de empirikus kutatással kezdett foglalkozni. Kiemelten fontos az életében a tehetséggondozás, emiatt több intézményben is oktatott. 2020-tól óraadó adjunktusként az SZTE BBMK zenepszichológia oktatója. Szívesen segít hallgatóinak szakmailag, ugyanakkor a tudományos közösségépítés is fontos szerepet játszik az életében. A Mathias Corvinus Collegium tízéves kortól az egyetemi korosztályig kínál iskolán kívüli, ingyenes képzéseket a tehetséges és szorgalmas diákok számára. Ezért vállalta az MCC szegedi vezetését Asztalos Kata.

Jójárt Ferenc

orvos, cégalapító

A szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen diplomázott. Általános orvosként, majd fül-orr-gégészként kezdte szakmai útját. 1997-ben feleségével, dr. Kardos Máriával, az ugyancsak a szegedi egyetemen végzett orvossal együtt indította el első vállalkozását. A Goodwill Pharma Kft., a „szegedi minimulti” gyógyszereket, étrendkiegészítőket, vitaminokat fejlesztő cég, mint kiváló márka, 2021-ben elnyerte a Business Superbrands díjat. A Goodwill cégcsoport alapító tagja a stratégiai irány meghatározásában vállal döntő szerepet. Munkája mellett folyamatosan képzi magát: gazdasági és marketing ismereteit kamatoztatja. Célja, hogy az SZTE és a Goodwill Pharma közösen hódítsa meg a gyógyszeripar területén a világpiacot.

A definíciók helyett logikus gondolkodás, a folyamatok és összefüggések megértése.

kaptam

Nagy Endre

élelmiszeripari mérnök, közgazdász, cégvezető

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara elődjének számító Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán diplomázott 1993-ban, majd közgazdasági szakoklevelet és MBA-fokozatot szerzett. Korábban zenésznek készült, de érdeklődése a műszaki, gazdasági irányba vitte tovább. Diákévei alatt egy évet töltött Amerikában, ahol a tanulás mellett megvizsgálta jó néhány élelmiszeripari vállalat működését. A megszerzett ismereteket a magyar élelmiszeriparban gyarapítja gyakorlati tapasztalatokkal. 14 baromfiipari év után volt a Herz Szalámigyár, majd 2011-től a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója, 2018tól pedig a kecskeméti Univer Product Zrt. stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese lett. „A szegedi egyetemen gyakorlatorientált, színvonalas képzést és holisztikus szemléletet kaptam, ami nagyban segített a szakmai fejlődésben és a kihívásoknak való megfelelésben”.

Privóczki Zoltán István

agrárökonómus

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar jogelőd intézményébe 1992 és 1995 között járt, agrármérnök szakon, ökonómia szakirányon diplomázott. Jelenleg az Agro-Assistance mezőgazdasági pályázatírója, szaktanácsadója, az Agrárfejlesztési és Oktatási Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója, tulajdonosa. „Szülői ágon nem találkoztam az agráriummal, engem mégis elvarázsolt a természet, a föld, a gazdasági haszonállatok közelsége. Így az agrár-középiskolai tanulmányaim befejezése után egyenes út vezetett a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karra, ahol kiváló tanáraimtól olyan útravalót kaptam, ami egészen az agrárgazdaság tudományok doktori fokozatáig repített. Az SZTE MGK kitüntető címzetes főiskolai docensi, majd címzetes főiskolai tanári címével, agrárökonómusként eme kiemelt stratégiai ágazat oktatására, kutatására és fejlesztésére tettem fel az életem” – hangsúlyozta dr. Privóczki Zoltán István.

Ördög Tibor István

vegyész

1994-ben szerzett vegyész végzettséget a Szegedi Tudományegyetemen, majd a Szegedi Bányászati Üzemben, a minőségellenőrzési laboratóriumban kezdte meg karrierjét. Szakmérnöki diplomájának megszerzése után a kutatástermelés teljes értékláncát kiszolgáló Upstream Laboratóriumoknak lett a vezetője. A Rotary Zrt. igazgatósági tagja volt, és a Drilltransz részvényesi képviselőjeként is dolgozott. Jelenleg a MOL Csoport Felügyelő Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja, Upstream R&D manager pozícióban.

Baki Gabriella

gyógyszerész, egyetemi oktató

Nagyszénásról indult, Orosházán érettségizett, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar doktorandusz hallgatójaként 2010-ben került a Toledói Egyetemre. Az ottani Gyógyszerésztudományi Kar kutatólaborjaiban hasznosíthatta az SZTE Általános Orvostudományi Kar keretein belül szervezett angol orvosi.gyógyszerészi szakfordító és tolmácsképző szakon szerzett ismereteit is. Toledóban másodmagával dolgozta ki a Cosmetic Science and Formulation Design BSc képzési irányt. Az SZTE GYTK Gyógyszerész-technológiai Intézetében szerzett tapasztalataira támaszkodva 2013 óta oktatja az University of Toledo gyógyszerész és „a kozmetikai tudományok szakirány” hallgatóit.

2016-ban tankönyvet jelentetett meg az általa meghonosított szakirányhoz, a kozmetikai tudományhoz kötődő alapanyagokról és a kozmetikumok készítéséről. Segíti és ösztönzi a szegedi és toledói gyógyszerészkar közötti kapcsolatokat.

Grünwald Imre

HR igazgató

A Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán kezdte meg tanulmányait 1997-ben munkaügyi kapcsolatok szakon. Egy évre rá elkezdte, és párhuzamosan végezte egyetemi tanulmányait a jogász képzésen. Az Adient autóipari vállalat európai HR-igazgatója, 13 ország 9 ezer dolgozójáért felel: a munkavállaló elégedettségét, a munkavállaló és a cég közötti kommunikációt tartja szem előtt. A HR-szakmában nem csak a jogi alapismeretekkel fontos tisztában lenni, hanem erős emberismeret és problémamegoldó képesség is szükséges. Mester mentorként az SZTE Alumni Mentorprogramban 15 ciklus óta a HR-szakma mindennapjaiba, a nagyvállalatok működésébe és a szakmán belüli megannyi lehetőségbe avatja be a hallgatókat Grünwald Imre.

A szegedi egyetemen gyakorlatorientált, színvonalas képzést és holisztikus szemléletet

Új leheto”ségek kapujában

„Jövőt és távlatot tudunk mutatni a fiatalok számára” – mondta Karkas Mihály. A Givaudan Hungary Kft. gyárigazgatóját és ügyvezetőjét, az SZTE Mérnöki Kar alumnusát a „Hogyan?”-ról kérdeztük.

Lokálpatrióta a szegedi Karkas Mihály. Szerencsésnek tartja magát, mert az eddigi karrierjét meg tudta úgy szervezni, hogy véglegesen soha nem hagyta el a várost. Erre vezetőként ma már kevés példát lát. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett 1987-ben. Egyetemi tanulmányait az SZTE Mérnöki Kar jogelődjének számító Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán kezdte. 1992-ben szerzett okleveles élelmiszeripari mérnök diplomát, amely képzési formának első évfolyamához tartozott. Ezt követően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdasági szakokleveles mérnökként diplomázott 1996-ban. A Pick Szeged Rt.-nél rövid gyakornoki idő után vákuumcsomagoló műszakvezetőnek nevezték ki, majd 1997-től a Bestfoods Magyarország Rt.nél termelési vezetőként dolgozott. Itt a Delikát ételízesítő, a Knorr levesporok és leveskockák, valamint a Hellmann’s majonéztermékek gyártását vezette. 2001ben, az Unilever–Bestfoods fúzió után gyárigazgatóhelyettesként dolgozott a Bajai Hűtőházban, ahol az IGLO gyorsfagyasztott zöldségek gyártása zajlott. A gyár eladása után igazgatóként koordinálta az üzem integrálását a Globus Csoportba. 2004-től a Bonduelle Central Europe Kft. békéscsabai konzervgyárát vezette, ahol a borsó- és kukoricakonzervek éves gyártási mennyisége több mint duplájára nőtt ottani munkája alatt. 2010 novemberétől a svájci székhelyű multinacionális vállalat, a Givaudan Hungary Kft. makói gyárát vezeti. Itt ízesítőanyagokat állítanak elő élelmiszergyártó vásárlóik számára.

Egészséges napi táplálékbevitel: 60% Szénhidrát

KOVÁCS-JERNEY Ádám

A sikerhez céltudatosság, kitartás szükséges. 11

2016-tól kapcsolódott be a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkájába. A gazdasági életben elért kimagasló eredményeiért 2020-ban a kamara a Csongrád Megye Gazdaságáért Díjat adományozta neki. Karkas Mihály büszke arra, hogy szoros együttműködést ápol a Szegedi Tudományegyetem és a Givaudan Hungary Kft. Minden évben támogatják a Pro Talentis Alapítványt, szakmai gyakorlaton fogadnak hallgatókat, a cég évek óta részt vesz a duális képzésben. Folyamatosan ad munkalehetőséget frissen végzett diplomásoknak a gyakornoki programon belül. Mi sem bizonyítja jobban a sikeres együttműködést, mint hogy az SZTE jelenlétének, illetve magas színvonalú szakmai és oktatói munkájának köszönhetően a gyárban dolgozó diplomások aránya közel húsz százalék – akik több mint kilencven százaléka az SZTE-n végzett.

Karkas Mihály véleménye szerint a magyar élelmiszeripar előtt nagy lehetőségek állnak. Az agrártermékek, a nyersanyagok feldolgozása olyan hozzáadott értéket tud generálni, ami a magyar élelmiszerek hazai és export piacokon való értékesítésének a bővülésével járulhat hozzá az ország GDP-jének növeléséhez. Így egyre nagyobb igény mutatkozik a fejlődő vállalkozásoknál jól képzett, agilis diplomásokra.

– Az egyetemi időszak tanulási folyamatai fontos állomások az ember személyiségfejlődésében. Ha valaki igyekszik kihozni magából a maximumot az egyetemen, akkor rendkívül jó alappal rendelkezik majd ahhoz, hogy később is meg tudjon felelni a kihívásoknak, bárhová is kerüljön a munkája kapcsán. A mai világban csak akkor lehet valaki sikeres, ha nagyon komolyan veszi, amit csinál, legyen az bármilyen jellegű munka – mondta el a Givaudan Hungary Kft. gyárigazgatója, ügyvezetője, az SZTE alumnusa, Karkas Mihály, akinek jelmondata: „A sikerhez céltudatosság, kitartás szükséges, és kell hozzá a teljesíteni vágyás igénye is!”

Az egészség azzal kezdődik, hogy tudjuk, mit eszünk meg…

„Fontos számomra, hogy egészséges, adalék- és vegyszermaradék-mentes élelmiszerek kerüljenek a családok asztalára” – hangsúlyozza Sipos József címzetes egyetemi docens, növényorvos, agrármérnök, méhészmester, a „Sipos Gazda” brand tulajdonosa, a Sumi Agro Hungary Kft. területi szaktanácsadási vezetője.

– Már a szülői gondoskodással magamba szippantottam az engem körülvevő környezet iránti szeretetet. Dédszüleim az 1870-es években alapozták meg ezt azzal, hogy építettek Földeák határában egy tanyát, amelyet a történelem viharaiban nagyapám hivatástudata, termőföld iránti szeretete óvott meg, így ma is eredeti állapotában pompázik. A természet közelsége magával ragadott, ez ösztönzött arra, hogy életemet a hivatásomnak szenteljem, hogy segítsem a környék gazdálkodóit. Fontos számomra, hogy egészséges, adalékmentes, vegyszermaradékmentes élelmiszerek kerüljenek a családok asztalára. Mindig a szívemben tartom nagyapám, Szántó János szavait:

„Drága unokám, légy alázatos az ember és a termőföld iránt, a Jóistentől kapott talentumaidat használd a jó cél és a fejlődés érdekében!”

Sipos József a Földeák határában, a szülei által felépített családi gazdaság működtetésében napjainkban is részt vesz.

– Szerettem, és a mai napig szeretem az iskolámat. Gyakorlatorientált képzés, felkészült kollégák, aktuális szakmai tananyagok jellemzik az SZTE MGK belső világát. Az emberi értékek, a hallgatók megbecsülése fontos szerepet tölt be a tanár-diák kapcsolatokban – fogalmazott a címzetes egyetemi docens. A növényorvosként, agrármérnökként, méhészmesterként külföldi és hazai tapasztalatokkal rendelkező szakember több magyarországi egyetemen és főiskolán óraadó, valamint számos gazdát irányít.

Fontosnak tartja a szakképzést, az ismeretek átadását a jövő generációinak.

– „Kisfiam, ha szeretetet vetsz, szeretetet aratsz!” –mondta édesapám, Sipos József. Hitvallását jómagam is mindig szem előtt tartom – hangsúlyozta az egyetemi

PAPLUKÁCS-GÉCZI Emese

ALMA MATER MAGAZIN CENTENÁRIUMI KÜLÖNSZÁM Hivatás

Sipos József

címzetes egyetemi docens, növényorvos, agrármérnök, méhészmester

Sipos József a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági

Karára 1997 és 2000 között járt, 2000-ben növénytermesztési és kertészeti szakon szerzett agrármérnök végzettséget. 1992-ben méhészeti szakvizsgát tett kiváló eredménnyel, 29 éve méhészkedik. 2002-ben családi gazdaságukban új, környezettudatos technológiát vezetett be. 2004-ben növényorvosi diplomát kapott. 2010-ben súlyos betegségből felgyógyulva határozta el, hogy segíti embertársait a tudatos táplálkozásban és az egészséges életmódban. 2018-ban ennek szellemében indult el a ma már országosan ismert siposgazda. hu weboldal. 2020-ban Az Év Agrárembere országos szakmai versenyen két díjat is elnyert: növényvédelmi kategóriában szerezte meg az elsőséget, és a közönségdíjat is ő kapta meg. 2021-ben az SZTE Mezőgazdasági Kartól kapott címzetes egyetemi docensi kinevezést. Sipos József az SZTE MGK oktatója, és a Sumi Agro Hungary Kft. területi szaktanácsadási vezetője.

oktató. – Nagy hangsúlyt fektetek a pedagógiai ismeretekre, az emberközpontú oktatásra. Fontos számomra, hogy tanítványaim kezét ne engedjem el, napi kapcsolatban vagyok a méhészekkel, volt hallgatóimmal.

Sipos József méhészeti kísérletekben vett részt, többek között Törökországban járt farmgyakorlaton.

Szakmai előadásokat is tart külföldön, itthon pedig méhészeti képzéseket irányít oktatóként. Eddig tizenegy tanfolyamot vezetett, ahol friss elméleti és szakmai ismereteket adott át.

Kisfiam, ha szeretetet vetsz, szeretetet aratsz!

– Szeretett családom és Bálint gazda (a 2020-ban elhunyt,) népszerű kertész- és mezőgazdasági mérnök, médiaszemélyiség] biztatására elindult a mára országosan ismert „Sipos Gazda” küldetésem. Hivatásomnak tekintem, hogy segítsem az embereket, hogy friss, ellenőrzött, vegyszermaradék-mentes, egészséges élelmiszerek és alapanyagok kerüljenek az asztalukra. Elmondom az embereknek, hogy miképp védekezhetnek a károsítók ellen, a szakszerű kémiai eljárások mellett más, az egészségre kevésbé ártalmas módszerekkel. Óvodákban, iskolákban is tartok gyakorlatorientált előadásokat, a természettudatosság és -szeretet jegyében. Gyakorlati ismereteimet felhasználva azon dolgozom, hogy a vetéstől a betakarításig olyan termékek kerüljenek az asztalokra – beleértve a zöldségeket, a gyümölcsöket és a gabonát is –, amelyek a gyermekek egészségére is válnak – ismertette elveit a Sipos Gazda weboldal és brand tulajdonosa.

Bleier Norbert agrármérnök

1997 és 2001 között volt a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar hallgatója, 2001-ben végzett agrármérnökként, vadgazdálkodás szakirányon. Jelenlegi munkahelye az Agrárminisztérium, ahol a Gemenci vadgazdálkodási tájegység fővadásza. „Csodás természeti környezetben, a természetet tisztelő és szerető vadászcsaládban nőttem fel. Itt korán megtaláltam a kapcsolatot az erdővel-mezővel, a vízzel, így a vadászattal és a horgászattal is. A gyerekkori élmények tereltek az erdész szakma felé, középiskolai tanulmányaimat erdésztechnikusként zártam, majd agrármérnök lettem Hódmezővásárhelyen. Ezután Gödöllőn folytattam tanulmányaimat, végül vadbiológusként doktoráltam a gödöllői Vadvilág Megőrzési Intézetben, ahol több mint tíz évig dolgoztam oktatóként, kutatóként. Az SZTE Mezőgazdasági Kar hallgatójaként eltöltött idő alatt ismertem fel a megszerezhető tudás jelentőségét, erre pedig az itt ért első, igazán komoly vizsgakudarc megélése vezetett. Abszolút meghatározó mérföldkő volt az életemben, rendkívül hálás vagyok érte akkori oktatóimnak. Ha ez nem történik meg, minden bizonnyal egészen más irányt vett volna az életem, és évekkel később nem találok rá arra a tudományos pályára és légkörre, amely ma is meghatározza a gondolkodásmódomat. Legbüszkébben és legszívesebben a tehetséggondozás területén elért eredményekre tekintek vissza, ahol minden siker mögött ma is látom a kiváló fiatal hallgatót, a ragyogó elmét, a rengeteg közös munkát, élményt” – emlékezett vissza szakmai útjára dr. Bleier Norbert.

Berta Attila László

mérnök, kormánytisztviselő

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar jogelőd intézményébe 1992-től 1995-ig járt, mezőgazdasági mérnök szakon 1995-ben végzett. Jelenlegi munkahelye a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya, ahol a megyei állattenyésztési főfelügyelői feladatot ellátó kormánytisztviselő beosztásban dolgozik. „Huszonöt év központi és területi közigazgatási gyakorlattal rendelkezem szarvasmarha-tenyésztési és állattenyésztési szakterületen. Folyamatosan részt vettem az állattenyésztés szervezésével kapcsolatos fejlődésben. Nagyszerű munkatársak vettek és vesznek körül, akiktől sokat tanulhattam. Ezek a kollégák is ösztönöztek arra, hogy egyetemi oklevelet szerezzek, illetve a közigazgatás mellett a tudományos életben is részt vegyek. Ennek eredményeként tudományos fokozatot szereztem. Az új ismeretek szerzése mindig is fontos volt számomra, ezért gyakran veszek részt olyan, akár nemzetközi képzéseken, előadásokon is, amelyek nem közvetlenül a végzettségemhez vagy a munkámhoz kapcsolódnak” – összegezte szakmai életének eddigi eredményeit dr. Berta Attila László.

Dobos Dorina

agrármérnök

Tanulmányait 2014 szeptemberében kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán, mezőgazdasági mérnök BSc szakon. Dániában töltött szakmai gyakorlata miatt egy évet csúsztatnia kellett a tanulmányaiban, de onnan hazatérve már állásajánlattal kereste meg egy hazai nukleusz sertéstelep, így az utolsó félévét, tanulmányai mellett, fiaztatóvezetőként teljesítette. 2018-ban végzett az SZTE MGK mezőgazdasági mérnök BSc szakján. Elmondta: „A nukleusztelepi munkámat követően, 2019 tavaszától már a Bonafarm Sertésintegráció csapatát erősítettem, mint hízó- és kocaintegrációs tanácsadó, három éven keresztül. A Carrbridge Investment Kft. 1500 kocás sertéstelepének telepvezetői, valamint ezzel együtt cégvezetői pozícióját töltöm be. Az állattartás már nem a régi, ezt örömmel tapasztalom, és kihívásként nézek elébe annak, hogy mamutléptékű genetikai és technikai fejlődés zajlik az ágazatban.”

Koncsek Arnold

mérnök, mérnök tanár

Élelmiszertechnológus

mérnöki oklevelét 2000-ben, a mérnök tanárit 2001-ben, az okleveles élelmiszermérnök diplomát 2010-ben vette át a Rubin Szegedi Paprika Feldolgozó Kft. minőségirányítási és laborvezetője, aki a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense is. Elsődleges kutatási területe a fűszerpaprika karotinoid- és antioxidáns-analitikája, minősége, a termesztési és feldolgozási tényezők összefüggésében. „A szegedi egyetemen kifejezetten inspiráló miliőben éreztem magam. A jó hallgatói közösség ma szakmai és baráti kapcsolatokban él tovább. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a nagy múltú és híres fűszerpaprikával foglalkozhatok, illetve, hogy az ipari munka mellett tudományos és oktatói tevékenységet is végzek. Így már nemcsak a saját, hanem azoknak a hallgatóknak az eredményeire is büszke lehetek, akiknek a tanulmányaiban, diplomadolgozataiban vagy fokozatszerzésében közreműködhettem” – fogalmazott dr. Koncsek Arnold.

Gyönyörű, de felelősségteljes hivatás

Hódmezővásárhelyről indult a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus oktatási campusfőigazgató-helyettese. Dr. Áprily Szilvia egyetemi docens örömmel beszélt az iskoláról, az állattenyésztés szépségéről és tudományáról.

A hódmezővásárhelyi SZTE MGK jogelődje a Debreceni Egyetem Agrártudományi Kar, Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Áprily Szilvia innen indult, de felsőfokú tanulmányai végén, 2000-ben már az intézmény jelenlegi neve –Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar – került a diplomájába. Az agrármérnökként, állattenyésztő szakirányon végzett szakember a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus oktatási campusfőigazgató-helyettese, miközben a kaposvári intézmény Állattenyésztési Tudományok Intézetében egyetemi docens.

– Állattenyésztő szakirányos hallgatóként a gazdasági haszonállatok közül a baromfifélékkel kezdtem el foglalkozni. A Hódmezővásárhelyen töltött három év életem meghatározó és fontos időszaka volt, amely alatt számos szakmai és baráti kapcsolatra tettem szert. A hallgatótársaimmal átélt közös élményeket kellemes, szép emlékként őrzöm és szívesen idézem fel, de a főiskolai évek alatt oktatóimmal is jó viszonyt alakítottam ki, amelyet a mai napig ápolok. A felvételi óta eltelt huszonöt év tapasztalatai azt igazolják vissza, hogy a főiskolán megszerzett tudás teremtette meg számomra az agrárszakma műveléséhez szükséges stabil alapokat – hangsúlyozta Áprily Szilvia.

Az SZTE MGK berkeiben megszerzett ismereteket később, az egyetemi továbbtanulás idején, a

tudományos diákkörben és a gyakorlatban is kamatoztatta, elsősorban a baromfikeltetés és a hízott libamáj előállítása terén. – Jelenlegi oktatómunkám során magam is az egykori tanáraim szemléletét és pozitív mintáit igyekszem továbbadni tanítványaimnak. Számomra az agrármérnöki pálya gyönyörű, ugyanakkor felelősségteljes hivatást jelent, ezen a területen meg tudom valósítani mindazt, amit erről a szakmáról és munkáról korábban elképzeltem és elterveztem –fogalmazta meg hivatásának lényegét dr. Áprily Szilvia.

Egykori tanáraim szemléletét és pozitív mintáit igyekszem továbbadni tanítványaimnak.

KOVÁCS-JERNEY Ádám

A szakmai sikerek nem pótolják a szeretetet

– Ha diákéveiről mesél, mit mond el a szegedi hallgatói élményeiről? Hogyan jellemzi a Szegedi Tudományegyetemet?

– Kiváló tanáraim voltak, hallgatóközpontú oktatás folyt. Fontos volt az oktatóknak a legújabb tudományos eredmények átadása és az alapismeretek elsajátítása is. Az ismeretek mellett megtanítottak tanulni, viszont ami a legfontosabb, hogy kiváló minőségű munkát vártak el tőlünk, ezzel pedig nemcsak oktató, de bizonyos értelemben nevelő munkát is végeztek.

Számos visszajelzést kaptam arról, hogy pontosan és felelősségteljesen végzem a munkámat, s úgy vélem, ez egyszerre köszönhető az egyetemi és családi elvárásoknak is, amelyeknek mindig igyekeztem megfelelni.

– Kérem, mutassa be, most mivel foglalkozik!

– Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézet Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontjában dolgozom Szarvason, tudományos munkatársként. Kutatási

Kun Ágnes tudományos munkatársként

dolgozik Szarvason, a Magyar

Agrár- és Élettudományi Egyetem

Környezettudományi Intézet Öntözési

és Vízgazdálkodási Kutatóközpontjában.

Tanulmányait a Szegedi

Tudományegyetemen végezte geográfus szakon, majd doktori fokozatot szerzett az SZTE Földtudományok Doktori Iskolában.

témáim között szerepel a visszanyert vizek öntözéses újrahasznosítása, a szennyvizeknek a talaj tápanyagutánpótlásában betöltött szerepe, valamint fitoextrakciós vizsgálatok a cukor- és takarmányrépa nátriumtartalmával összefüggésben. A kutatói tevékenységem mellett 2021 óta oktatási feladatokat is ellátok három kurzus kapcsán.

– Ön szerint mi a siker titka?

– A munka. Ugyanakkor a „munka” nem csupán a hagyományos értelemben vett munka. Annál több, mert időt és energiát kell egyéb területeken is befektetni a siker érdekében. Például, a kapcsolatépítés, az önfejlesztés, a szakmai közösségi feladatokban vállalt szerep is munkát jelent. Emellett azt vallom, hogy a szakmai sikerek nem képesek pótolni a szeretetet. Vagyis a kiegyensúlyozott családi háttér és támogatás szintén hozzájárul az egyéni sikerek eléréséhez, ezért reménykedve nézek a jövőbe, bízom a családalapítás lehetőségében.

A kapcsolatépítés, az önfejlesztés, a szakmai közösségi feladatokban vállalt szerep is munka.

Schindler Regina

fogorvos és zenész

2019-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán. 2015-ben első díjat nyert az SZTE Egyetemi Zenei Versenyen. Egyre erősebb lett benne a késztetés, hogy a zene terén is professzionális keretek között fejlődhessen. Életének jelenleg ezt a szakaszát éli. „Sokszor érezhetik úgy a hallgatók, hogy valami rettentően nehéz vagy megugorhatatlan, de a jövő generációinak azt üzenem, hogy a kitartóan végzett munka, az erőfeszítés nemcsak az egyetemen elért eredményeken látszódik meg, hanem a későbbi életünkben, az elénk gördített akadályok leküzdésében is mintaként szolgálhat” – fogalmazott dr. Schindler Regina.

Az orvos-beteg kapcsolat meghatározó

Sonkodi István

fogorvos

Általános orvosi diplomát 1964-ben

szerzett a Szegedi Orvostudományi

Egyetemen. Jelenleg a Szegedi

Tudományegyetem Fogorvostudományi

Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján

dolgozik a Szájsebészeti Tanszék Orális Medicina részleg emeritus professzoraként. Rajzolni, majd festeni 1962-ben kezdett. Tudása fejlesztésére kezdetben a szegedi Virág cukrászda teraszán és kocsmákban ülők arcvonásait rajzolta. Tudományos munkájában a szájüregi rákos betegségekkel foglalkozva igyekezett ösztöndíjasként főleg a keleti országokba, például Irakba, Indiába eljutni, ahol ez a kór gyakori. A klinikai és a szövettani tanulmányok mellett lehetősége nyílt a rajzolásra, így mindig megtelt vázlatfüzetekkel tért haza. A műveit, a figurális képeket itthon festette meg dr. Sonkodi István.

F

azekas András fogorvos doktori diplomáját 1965-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen kapta. Megszerezte a fog- és szájbetegségek, valamint a konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvosi végzettséget is, majd az orvostudomány kandidátusa minősítést. Ezt követően habilitált, professzori kinevezését 1993. július 1-jén vette át. 2001-ben kapta meg kinevezését a Fogászati és Szájsebészeti Klinika szakvezetőjének. Ő dolgozta ki a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Fogorvostudományi Szak fejlesztési koncepcióját, végső célként a Fogorvostudományi Kar létesítését jelölve meg. Létrehozta a tanszéki struktúrát, korszerűsítette a graduális és posztgraduális képzést. Törekvéseit siker koronázta: 2007-ben létrejött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fogorvostudományi Kar (FOK). Fazekas András kezdeményezője és motorja a szakma regionális, országhatáron túli együttműködésének. Kiemelkedő szerepe volt a fogászati implantológia bevezetésében Magyarországon és a szegedi fogorvosképzésben is. „Minden fogászati és szájsebészeti jellegű betegséget a legmagasabb szinten tudunk ellátni – hangsúlyozta prof. dr. Fazekas András. – Úgy gondolom, a fogorvosi ellátásban az orvos-beteg kapcsolat nagyon meghatározó. Biztos vonzó egy csillogó magánrendelő, de szerintem fontosabb, hogy milyen a fogorvos, és hogyan lehet vele kapcsolatot teremteni.”

Minden fogászati és szájsebészeti jellegű betegséget a legmagasabb szinten tudunk ellátni.

Dentális implantátumok, sebészeti módszerek

A fogbetegek minél magasabb szintű ellátására való törekvés vezérelte dr. Vajdovich Istvánt. Az SZTE Fogorvostudományi Kar címzetes egyetemi tanára

büszke arra, hogy több mint fél évszázadon át minden egyes napot arra használt fel, hogy tanuljon és fejlődjön.

KOVÁCS-JERNEY Ádám

1941-ben született Szegváron, orvos családban. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett.

A középiskola után Szegedre került, az SZTE SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Kar jogelődjének számító Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. A 4. évfolyamot zárta, amikor elindult az újonnan megszervezett fogorvosi képzés, és átkerült a frissen alapított fogorvosi karra. Itt diplomázott 1965-ben.

Végzése évében a Szentesi Megyei Kórházba, a Fogés Szájsebészeti Osztályra került, ahol nyugdíjba vonulásáig, 2007 májusáig dolgozott. Orvosi-fogorvosi munkáját a szájsebészeti szakrendelésén 2020 nyaráig folytatta.

Szakvizsgáit 1967-ben fog- és szájbetegségek, 1979ben szájsebészet és dentális implantológia irányon szerezte. Orvosi kutatással 1972 óta foglalkozik, érdeklődési területe 1980 óta a dentális implantológia.

Az általa kifejlesztett dentális implantátumokat, illetve a beültetéshez szükséges sebészi módszereket hosszú évek óta itthon és külföldön is széles körben alkalmazzák.

– Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy az általam elindított és folyamatosan fejlesztett új fogpótlástani módszer hatalmasat fejlődött. Mára megvalósulni látszik az eredeti elképzelésem, miszerint ez a módszer alkalmas a fogbetegek széles körében foghiányaik korszerű pótlására – fogalmazott prof. dr. Vajdovich István.

1986 és 1990 között a Szentesi Megyei Kórház igazgatóhelyettese, majd igazgató főorvosa volt.

1992-ben a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi

Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikáján

címzetes egyetemi docensi rangot kapott. 2009-ben

tudományos és oktatói tevékenységéért, a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa döntése alapján,

az intézmény rektora címzetes egyetemi tanári kinevezésben részesítette. Kimagasló színvonalú munkája elismeréseként 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta. 2016-ban „Magyar Szájsebészetért”, 2017-ben a „Magyar Fogpótlástanért” elismerésben részesítette a szakma, 2021-ben pedig életmű-díjat kapott, mint Szentes Város Díszpolgára. Számos tudományos társaság, szakmai egyesület tagja, például alapító tagja, majd 2004 és 2008 között elnöke a Magyar Fogorvosok Implantológiai Társaságának; alapító tagja, majd 1994-től elnökségi tagja a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaságnak is.

A fogorvostanhallgatókat 1986 óta rendszeresen oktatja. A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán jelenleg is magyar és angol nyelvű előadásokat, implantológiai gyakorlatot tart, és közös kutatásokban is részt vesz. Emellett vezető oktatója a Fogászati és Szájsebészeti Klinika, valamint a DenTi System Társaság által közösen szervezett, posztgraduális intenzív implantológiai továbbképző tanfolyamainak is.

– A szakmai munkámban mindvégig a fogbetegek minél magasabb szintű ellátására való törekvés vezérelt. Örülök annak, hogy e munkában aktívan részt vehettem az elmúlt ötvennégy évben. Kutatóként együtt dolgozhattam a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika kiváló orvosaival és vezetőivel, amire mindig nagyon büszke leszek – fogalmazott prof. dr. Vajdovich István. – Minden kollégámnak és leendő kollégámnak azt mondtam: a szakmánkat szeretni kell, mindig jobbra és többre kell törekedni, folyamatosan tanulni és tanulni kell!

A szakmánkat szeretni kell, mindig jobbra és többre kell törekedni, folyamatosan tanulni és tanulni kell!

A főiskolai kart a szegedi universitas részévé fejleszteni

DR. BODA MÁRTA a magyar gyermekgyógyászat meghatározó egyénisége, a SZOTE Gyermekklinikája legendás tanszékvezető

egyetemi tanára, dr. Boda Domokos három lánya közül egyetlenként követte apja hivatását. „A Szegedi Orvostudományi Egyetemen kiváló képzést kaptam” –fogalmazott a gyermek-gasztroenterológiai betegségek megelőzésére fókuszáló doktornő, a táplálkozási és környezeti hatások következményeivel, a szabadgyökreakciókkal és a nyomelemekkel foglalkozó kutató. 1983ban megpályázta a szegedi egészségügyi főiskola docensi állását, majd 1997-ben a SZOTE részeként működő egészségtudományi főiskolai kar főigazgatói posztját. A védőnők, az ápolók, a szociális munkások, a gyógytornászok képzési színvonalát, illetve az egészségügyben és a szociális területen elfoglalt helyzetét szerette volna javítani Igazgatása alatt az intézményt a szegedi universitas részévé fejlesztette, a főiskolai képzések egy nagy egyetem választható szakjaivá váltak, ami növelte e pályák presztízsét. Ennek az integrációnak a hátterében meghúzódó hitvallása, hogy „nem önmagamat akartam megvalósítani, hanem valami hasznosat csinálva a közösséget szolgálni”.

Nem önmagamat akartam megvalósítani, hanem a közösséget szolgálni.

Bodó Gabriella gyógyszerész

Már gyermekkorában a gyógyszerészet felé húzta a szíve. Miután elvégezte a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész szakját, Miskolcra költözött, ahol a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórházban dolgozott, 2007-től már főgyógyszerészként. 2017ben tért vissza Szegedre, hogy az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ főgyógyszerészeként folytassa tevékenységét. Itt a betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás és a betegre szabott gyógyszerosztás akkor már húszéves hagyománnyal rendelkezett. A szegedi klinikai központ főgyógyszerészeként dr. Bodó Gabriella elsődleges célja a gyógyszerfelhasználás racionalizálása.

Bella Zsolt

fül-orr-gégész orvos

1998-ben a SZOTE-n orvosi, 2001-ben a JATE-n gazdasági diplomát szerzett. 2010-ben allergológus és klinikai immunológus, 2021-ben audiológus szakvizsgát tett. 2001-ben lett az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Centrum munkatársa. 2010-ben PhD-fokozatot szerzett, 2018-ban habilitált. Czigner Jenő, Jóri József és Rovó László professzorok keze alatt nevelkedett. Barzó Pál professzorral megteremtették a hazai endoszkópos koponyaalapi sebészet alapjait. Nevéhez fűződik az endoszkópos könnytömlőműtétek, valamint az alvásfüggő légzészavarok diagnosztikus és terápiás műtéti technikáinak hazai, illetve szegedi bevezetése. A NOÉ egészségközpont alapító tulajdonosa. Graduális és posztgraduális képzéseket, nemzetközi orrsebészeti, cadaver dissections kurzusokat szervez és vezet. A Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete főtitkára, az Európai Rhinológiai Társaság magyar delegáltja, a Magyar Allergológiai és Immunológiai Társaság elnökségi tagja. A Szeged Első Lions Klub tagja, 2020 és 2022 között elnöke. Biológus feleségével három gyermeket nevel. Szabadidejében síel, focizik, úszik, valamint gyermekeivel és magyar vizslájával az erdőt járja dr. Bella Zsolt.

A zenéhez alázattal kell viszonyulni

A diploma megszerzése után hosszú évekig meg se fordult a fejében, hogy tanár legyen: Tóth Péter ugyanis már tizennégy éves korában elköteleződött a zeneszerzés mellett. Ennek eredménye a több mint egy tucat díj és elismerés mellett – többek között – az, hogy művei nemcsak idehaza, hanem külföldön is – időről időre és különböző formációkban – felcsendülnek.

Szellemes, könnyed, fogyasztható – ezt állítják Tóth Péter alkotásairól azok, akik már dolgoztak vele együtt. Elmondásuk szerint a művei, amelyekkel igazán könnyű együtt lélegezni, a szerző zenei és irodalmi jártasságát is jól tükrözik. – Iskolás korom óta hiszek abban, hogy mi, zeneszerzők minden hangért felelősséggel tartozunk. Minden bizonnyal ennek köszönhető az is, hogy a zene köré épül minden az életemben, annak ellenére, hogy sokféle dologgal foglalkozom. Természetesen ebben óriási szerepet játszottak a tanáraim is, akik megtanították: a zenéhez alázattal kell viszonyulni. Petrovics Emilre és Kocsár Miklósra igazi példaképként tekintek. Miklós később, kollégaként is nagyban hozzájárult a szakmában elért sikereimhez. Ettől függetlenül még ma is sokszor tartok attól, hogy nem vagyok elég jó tanár és zeneszerző – kezdte visszaemlékezését Tóth Péter. Zeneszerzőként az esetek többségében már az első leírt hangnál tudja, hogy az irány jó vagy sem. A megrendelők – ilyen például Enyedi Ildikó – elégedettek vele, és ezt a véleményüket meg is osztják másokkal. Ennek köszönhetők hazai sikerei, illetve a nemzetközi pályán elért eredményei is.

Hivatás

– Zeneszerzőként az első sikert az 1992-es debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny hozta meg számomra. Ezt követően a művészeti bizottság választotta ki, hogy én alkotásom a Kölcsey Kórus leánykarához került. Ez a darab tett aztán igazán ismertté a szakmában. Ennek köszönhetően kaptam nem sokkal később felkérést a szegedi Dómba, ahol életemben először idegen, egészen pontosan latin nyelven szereztem zenét. Majd megkeresett a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kara, ahol rövid időn belül bizalmat szavaztak nekem, és kétszer is megválasztottak, három-három évre dékánnak. Jelenleg az SZTE BBMK Zeneelmélet Tanszékének vezetője vagyok – ismertette életútja főbb állomásait a művész, akinek Szeged a második otthona.

Mi,

zeneszerzők minden hangért felelősséggel tartozunk.

PÓSA Tamara MVSZ

Juhász Endre

diplomata

1967-ben szerzett jogász diplomát Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetemen. Posztgraduális összehasonlító jogi képzésen folytatta tanulmányait a Strasbourgi Egyetemen (1969–1972). Dolgozott – többek között – a Külkereskedelmi Minisztériumban, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, később az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. 1995-ben Magyarországnak az Európai Unióhoz akkreditált nagykövete lett. Ebben a minőségében 1998-tól, az európai uniós csatlakozási folyamatok alatt Magyarország főtárgyalója volt. 2002-ben munkásságát Honoris causa Jedlik Ányos-díjjal ismerték el, majd 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. Szintén 2003-ban a miniszterelnök felkérte kormányába, az újonnan kialakított európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri posztra. 2004től 2021-ig az Európai Bíróság egyik bírói tisztét töltötte be Juhász Endre

Orosz Árpád

jogász

1983-ban szerzett jogász diplomát az akkori szegedi József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán. 1985-től a Kecskeméti Városi Bíróságra, 1990-től a Bács-Kiskun Megyei Bíróságra került, 1995-ban kapta meg tanácselnöki kinevezését. 2002-ig leginkább dologi jogi perekkel, valamint szerződésen kívüli kártérítéses és végrehajtási ügyekkel foglalkozott. 2002-től a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium vezetőjeként tevékenykedett. Többször tartott tudományos előadást idegen nyelven, többek között 2007-ben Párizsban, 2010-ben Budapesten. 1993 és 2013 között szemináriumokat tartott az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán „Polgári jogi praktikum” és „Személyiségvédelem a bírói gyakorlatban” címmel. A Legfelsőbb Bíróságra 2007-ben, a legfőbb bírói fórum polgári kollégiumának vezető-helyettesévé 2015-ben nevezték ki. Az Országos Bírói Tanács tagja.

Sulyok Tamás

jogász, az Alkotmánybíróság elnöke

Várhelyi Olivér

jogász, diplomata

1996-ban szerzett jogász végzettséget szülővárosában, Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetemen. Dániában bővítette Európa-jogi ismereteit. Dolgozott az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, majd a Külügyminisztériumban. 2001-ben került Brüsszelbe. 2006-ban visszatért Budapestre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba. 2008tól az Európai Bizottság apparátusában dolgozott. 2008-ban Jedlik Ányos-díjban részesült iparjogvédelmi munkája elismeréseként. 2011-től a brüsszeli magyar Állandó Képviselet munkatársa lett, 2015-től állandó képviselőként, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként tevékenykedett. 2019-től az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosává nevezték ki. Az Unióval szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatok megerősítését, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásuk előmozdítását tekinti a fő feladatának Várhelyi Olivér.

1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett, majd 1991ig jogtanácsosként dolgozott. 1991 és 1996 között a Sulyok–Japport, majd 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként tevékenykedett. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. 2005 szeptembere óta – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat, szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2013ban PhD-fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Egyik kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete. 2014-ben az Alkotmánybíróság tagjává, 2015-ben elnökhelyettesévé, 2016-ban elnökévé választották. Szerinte az ügyvédi és az alkotmánybírói munka annyiban hasonló, hogy egy jogsérelmet kell a jog eszközeivel megoldani. Az SZTE ÁJTK és az Alkotmánybíróság közötti együttműködés aláírási ceremóniáján dr. Sulyok Tamás kifejtette: „az utóbbi években a szegedi egyetem teljesítményével, kiváló szakmai szellemi műhelyként nem vidéki szinten teljesít”.

Egy jogsérelmet a jog eszközeivel kell megoldani.

Marofka Ferenc

EB tisztviselő

Az SZTE Gazdaságtudományi Kar marketing és menedzsment szakán szerzett alap- (2003), majd mesterdiplomát (2005). Tanulmányai után ügyfélkezelővé vált, később projektmenedzseri és koordinátori munkát is végzett magyarországi cégeknél. 2008-ban Brüsszelben kezdett dolgozni, ahol először pénzügyi területen helyezkedett el, majd tudományos tisztté vált. Jelenleg egészségügyi, azon belül gyógyászati szakpolitikai tisztviselő az Európai Bizottságnál, ahol fókuszterületei az innováció, a rák és a fertőző betegségek, köztük az AMR és a COVID-19 vakcinák, illetve terápiák. „Európa váljon jobb hellyé a betegek és az újítók számára!” – fogalmazta meg munkája célját Marofka Ferenc.

Dömötör Orsolya

gyógyszerész, kutató

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Tanszékén dolgozik tudományos munkatársként. 2019-ben OTKA posztdoktori pályázatot nyert. Kutatási területe a rákellenes hatóanyagok, főként a fémkomplexek biospeciációs jellemzése, vagyis az adott kismolekulák vizes oldatbeli stabilitását, reakcióit és vérszérum fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálja. Eredményeit rendszeresen közli rangos nemzetközi folyóiratokban, továbbá előad hazai és külföldi konferenciákon. A 2020-ban Bolyai ösztöndíjat nyert, 2017-ben Junior Prima Díjban részesült okleveles gyógyszerész tagja a Fiatal Kutatók Akadémiájának, amelynek célja – többek között –: a tudományos kiválóság elősegítése, a társadalom és a kutatásban dolgozók közelebb hozása egymáshoz.

Martonyi János 1999 és 2009 között egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen, a Nemzetközi Magánjogi és Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Intézet vezetőjeként. 1994-től 1998-ig, majd 2002-től 2009-ig ügyvéd. Privatizálási kormánybiztos; közigazgatási államtitkár a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, majd külügyi államtitkár; 1998-2002 és 2010-2014 között külügyminiszter.

Jogász dinasztia tagja: édesapja, idősebb Martonyi János (1910–1981) egyetemi tanárként vezette 1945 és 1980 között a szegedi egyetem ÁJTK Államigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékét. A kar dékáni tisztségét két alkalommal töltötte be, de rektorhelyettesi feladatot is vállalt A Kolozsvárott született, Szegeden érettségizett Martonyi János „summa cum laude” minősítéssel 1967-ben szerezte meg jogász diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Itt aranygyűrűs doktorrá avatták, mivel középiskolai és egyetemi tanulmányai idején végig kitűnő eredményt ért el. A Széchenyi-díjas, Magyar Corvin-lánccal is kitüntetett jogtudós számos cikket és esszét publikált a nemzetközi kereskedelmi jog, a versenypolitika és a versenyjog, az európai integráció és nemzetközi politika, valamint az ezzel kapcsolatos területeken. Nyitás és identitás. Geopolitika, világkereskedelem, Európa című, 2018-ban megjelent kötetében összegzi, hogyan alakult át a világról alkotott képe. Úgy véli: „Idő kellett ahhoz, hogy ráébredjünk: a nemzeti hovatartozás, ez az önazonosság messze a legerősebb közösségi identitás, megelőz minden mást…”

A nemzeti hovatartozás, a legerősebb közösségi identitás.

Az Aranygyűrűtől a Széchenyi-díjon át a Magyar Corvin-láncig

Európa váljon jobb hellyé a betegek és az újítók számára!

Éljék ki a saját tehetségüket!

A természettudományok és a mérnöki pálya is érdekelte, mégis a József Attila Tudományegyetemen diplomázott jogász szakon. Dr. Czúcz Ottó professzor, a JATE alumnusa, a jogi kar oktatója és az egyetemi Őszi Kulturális Fesztivál egyik elindítója kiemelt szerepet játszott a társadalombiztosítási rendszerek jogi oktatásának megszervezésében.

– Sokat publikált és kutatott külföldön is. Mi inspirálta arra, hogy a társadalombiztosítási rendszereket vizsgálja?

– Mindig is az újdonságok megismerése vonzott. Azok a területek, szakmai kérdések, amikről már számtalan publikáció született, nem tudtak tartósan lekötni. A társadalombiztosításról nagyon kevés információ állt a rendelkezésre. Talán öt oldal szólt erről az akkori egyetemi jegyzetben, így kezdő oktatóként nekifogtam kutatni, jegyzeteket írni a témáról.

– Mennyire volt más oktatóként visszakerülni az alma materébe?

– Akkoriban még nem volt olyan nagy életkori különbség a hallgatóim és köztem, mert körülbelül ugyanahhoz a generációhoz tartoztunk. Tanársegédként kezdtem az egyetemen az oktatást, összhangba kerültem az akkori joghallgatókkal.

– Milyen hallgatóknak ajánlaná a jogi kutatói pályát? Milyen tulajdonsággal kell rendelkezni hozzá?

– Olyan hallgatóknak ajánlanám, akikben megvan a kíváncsiság, az érdeklődés, a felderítési vágy, a kitartás. Úgy gondolom, fontos, hogy buzogjon bennük az igazságérzet, tenni akarjanak az általuk helytelennek vélt történések ellen.

– Alkotmánybíróként is tevékenykedett. Mennyire volt más a kutatói életpálya után bekerülni az alkotmánybírói szerepkörbe?

– 1998-ban neveztek ki alkotmánybírónak, ami teljesen más jellegű tevékenység. Természetesen több korábbi ismeretet, információt és készséget tudtam alkalmazni ezen a területen is, mert a megalapozott állásfoglaláshoz nagyon sok információt kellett

Fontos, hogy egy joghallgatóban buzogjon az igazságérzet.

összegyűjteni, ami nagyon hasonlított az egyetemi kutatói munkámhoz.

– Mire a legbüszkébb egyetemi vezetőként?

– 1989-ben megválasztottak a szegedi jogi kar dékánjának. Minden évben, az akkor induló elsőéves hallgatóknak tartottunk tanévnyitó ünnepséget. Ott, az egyik üdvözlőbeszédben említettem meg először: amellett, hogy a jogi pálya kiválóságaivá szeretnének válni, derítsék fel magukban, mi más rejtőzik még bennük, és mutassák meg azt a világnak. Arra biztattam őket, hogy éljék ki a saját tehetségüket:

KREMER Anna

írjanak, fessenek, rajzoljanak, zenéljenek. Szervezzenek kreatív csoportokat, akár rockbandát, tánccsoportot, énekkart, hiszen lehet, hogy hasonló érdeklődésű társakat találnak maguknak. Amikor 1992-ben rektorhelyettes lettem, ezt a gondolatot lehetőségem volt egy magasabb szintre emelni. Pályázatot hirdettünk a hallgatók számára, hogy különböző kategóriájú kulturális versenyen vegyenek részt. Emlékszem, az első évben hét irodalmi pályamű érkezett be, s arra is, hogy a felkért bíráló bizottság Ilia Mihály tanár úr vezetésével milyen izgalommal fogott munkához. Ekkor már éreztem, hogy ebből a kezdeményezésből még kibontakozhat valami. A záróeseményen a kategóriák nyertesei léptek fel a produkcióikkal. A rendezvényt az egyetemi énekkar szereplése foglalta keretbe, hogy a díjazást még ünnepélyesebbé tegyük. Ebből a kezdeményezésből nőtte ki magát még az én rektorhelyettességem alatt, 1996-ban az Őszi Egyetemi Kulturális Napok, majd Fesztivál, amit azóta is minden évben megszerveznek a kulturális iroda munkatársai.

– Mit tanácsol a jelenlegi hallgatóknak?

– Azt üzenném nekik, hogy ha van valamilyen álmuk, hogy a szakterületük kiválóságává válása mellett még mást is alkossanak, akkor ezt a vágyukat engedjék szabadon. Az egyetemi évek erre is alkalmasak, hogy a saját képességeiket megismerjék és fejlesszék, hiszen sose lehet tudni, hogy mi is tud belőlük kibontakozni.

Tudomány

Robbanásszerű fejlődésnek vagyunk tanúi

A Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, dr. Kemény Lajos, bőrgyógyász, allergológus, immunológus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológai Klinika igazgatója, a HCEMM és ELKH kutatócsoport vezetője. Több mint egy tucat, hivatásában kiemelkedő szervezet oszlopos tagja és elismerés tulajdonosa. Az SZTE alumnusa hallgatói és kollégái számára is példakép. Elismerései kapcsán kutatási eredményeiről, a bőrgyógyászat fejlődéséről kérdeztük.

– A Széchenyi-díj méltatása szerint: „a bőr és a mikrobák közti kommunikációban központi szerepet játszó mechanizmusok feltárása, illetve a bőrbetegségek kezelésére szolgáló, új fényterápiás eljárások kidolgozása terén elért eredményei, valamint a bőrgyógyászat és a klinikai immunológia oktatásában végzett magas színvonalú munkája” elismeréseként részesült e rangos kitüntetésben. Mitől függhet egy elismert tudományos életpálya sikere?

– A Széchenyi-díj személyre szóló, de természetesen a klinikán dolgozó orvosok és biológusok sikeres munkájának együttes elismerését is jelenti, amelyben a hagyományok követésének kitüntetett szerep jut. Ennek része, hogy már egy jól működő bőrgyógyászati klinika irányítását vehettem át 2004-ben. Elődöm, dr. Dobozy Attila professzor számos kutatási eredménye és a betegellátás területén alkalmazott újítása mérföldkő volt a klinika életében. Jelentős, hogy a korábbi morfológiai helyett a funkcionális élettani szemléletet valósította meg a kutatásban. A szegedi bőrklinika már a nyolcvanas években is a hazai bőrgyógyászat legnagyobb tudományos fellegvárának

számított. Ezt a megtisztelő rangot és tradíciót sikerült továbbvinnünk. Ki kell emelnem a klinikán működő tudományos műhelyek és a benne dolgozó kollégák kiváló munkájának jelentőségét. Az alapkutatásban a HCEMM, azaz a Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, valamint az Eötvös Lóránd Kutatóhálózathoz tartozó MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport a tudományos határterületek mentén dolgozó orvosok, biokémikusok és matematikusok együttműködéseként eredményes.

– Milyen érzés kerítette hatalmába, amikor kiderült, hogy 2022-ben megkapja szülővárosától a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratórium

Szőkefalvi-Nagy Béla-díját?

– Sokféle díjban részesültem már, mindnek más-más miatt örültem. A Szegedért Alapítvány díja a szegediek elismerése, ettől olyan különleges és megtisztelő a számomra.

– Hogyan látja az egyre komolyabb technológiai háttérrel működő bőrgyógyászat és a szegedi bőrgyógyászati

klinika jövőjét?

– Az orvostudomány robbanásszerű fejlődésének

LÉVAY Gizella, PÓSA Tamara BOBKÓ Anna

ALMA MATER MAGAZIN CENTENÁRIUMI KÜLÖNSZÁM

Fontos és

vagyunk tanúi. A bőrgyógyászat területén elsősorban a sejtterápián alapuló eljárások fognak jelentős mértékben fejlődni. Ez azt jelenti, hogy a 3D szövetnyomtatással előzetes kísérletekből kialakuló új technikák, technológiák nagyon könnyen átültethetők lesznek a gyakorlatba. Például, ha egy genetikai ok miatti hibás bőrhámban kijavítjuk a hibás gént, idő kérdése, hogy szövetnyomtatóval egy megfelelő nagyságú bőrt is tudjunk nyomtatni. A biológiai alapú gyógyszerek alkalmazásával egyre több bőrbetegség tartós tünetmentességét tudjuk elérni. Az első ilyen betegségcsoport volt a pikkelysömör, de már az örökletes hajlamú, nagyon súlyos ekcéma kezelésére is egyre több ilyen gyógyszer áll rendelkezésre.

– A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az SZTE SZAOK három intézetének, közte a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikának kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként, a 2022 és 2027 közötti időszakra az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta. Az elmúlt évtizedekben megszerzett tapasztalatokból mi az, amit szeretne átadni az egyetemi hallgatóknak?

– Azt szeretném megtanítani, hogy mennyire fontos és alapvető a naprakészség, a betegekre való odafigyelés, a velük való együttérzés, a gondolkodásmódjuk, problémáik megértése. Orvosként számomra ezek a legfontosabbak. Fontosnak tartom bemutatni, mennyire izgalmas új ismeretekre, tudásra szert tenni, vagy éppen azokat létrehozni.

Tudomány

alapvető a naprakészség, a betegekre való odafigyelés.

A NAP egyik pillére az SZTE

Vécsei László, a Széchenyi-díjas neurológus orvosi diplomáját – summa cum laude eredménnyel – az SZTE jogelődjének

számító Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte. Medikusként a SZOTE Kórélettani

Intézetében végzett tudományos diákköri munkát, majd demonstrátorként bizonyított. Friss diplomával itt kapott egyetemi gyakornoki és tanársegédi megbízást. Egy évtizedes pécsi, svédországi és amerikai kitérő után az SZTE Neurológiai Klinika élére került.

Elődei közül Miskolczy Dezső akadémikus

1930 és 1940 között vezette a klinikát. Vécsei professzor az indulásakor 55 ágyas intézetet 100 ágyas klinikává fejlesztette, kialakított

6 nagy neurológiai profilt. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánjaként az elméleti és klinikai gyakorlati oktatás erősítését, az elméleti intézetek és klinikák közötti kutatási programok elmélyítését, a pályázati aktivitás növelését tartotta feladatának.

A kutatómunkájában az idegszövet pusztulása és védelme problémakör, a sclerosis multiplex és a migrén pathomechanismusa került fókuszba. Az akadémikus bekapcsolódott a Nemzeti Agykutatási Programba (NAP) a Klinikai idegtudományi kutatások pillér egyik vezetőjeként.

Akciók és szankciók az agykéregben

Tamás Gábor Szegeden, a József Attila

Tudományegyetemen szerzett kitüntetéses oklevelet biológus szakon 1993-ban. Doktoranduszként Szegeden és Oxfordban kutatta az agykérgi idegsejtek közötti kapcsolatok szerkezetét és működését.

1998-ban Szegeden kutatócsoportot alapított, és az Összehasonlító Élettani Tanszéken kezdett dolgozni magyar és külföldi ösztöndíjak támogatásával. Ezen modell alapján alakította ki a „TamasLab” működését.

1992-től a Szegedi Tudományegyetem oktatója, 2005 óta az MTA doktora. A neurobiológus 44 éves korában, 2013-ban lett akadémikus. Az EURYI ösztöndíjasként irányítja az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport működését. Kutatócsoportja az általa felfedezett ‚csipkebogyó idegsejt’ és más, kizárólag az emberre jellemző sejtek működésének feltárásával foglalkozik. A sport mellett a fotózás, az utazás tölti ki szabadidejét. Tudományos eredményeit ismeretterjesztő előadásokon is bemutatta. Például, 2007-ben a Mindentudás Egyeteme-sorozatban Akciók és szankciók az agykéregben címmel tartott előadást.

Berényi Antal

agykutató, cégalapító

Az SZTE-n végzett orvosként, majd idegtudományi témakörben PhD-fokozatot, illetve orvos-közgazdász képesítést is szerzett. A neuronhálózatok működését vizsgálva az epilepsziára fókuszált amerikai posztdoktori időszakában. E témakört folytatta a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Élettani Intézetében, illetve saját, nemzetközi kutatócsoportjában. Alapkutatási megfigyelésre alapozva építi föl az alkalmazott kutatási probléma megoldását szolgáló kísérleteket.

Úttörő megközelítésű munkáját rangos pályázatokon – például az MTA Lendület programjain és az Európai Kutatási Tanács Grantjain – elnyert támogatásból finanszírozza. A világon egyedülálló technikai háttérrel vizsgálja az emlékezés és a tájékozódás idegrendszeri folyamatait is. A kutatási eredményeit összegző publikációkat vezető szaklapok közlik.

Jelasity Márk

programtervező matematikus, elméleti nyelvész

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője és egyetemi tanára már gimnazista korában foglalkozott programozással. Szerinte kimagasló képzést kapott a szegedi egyetemen matematikából és az elméleti jellegű tárgyak terén. Az itteni tanárok rendkívüli segítőkészsége inspirálni és motiválni tudja a hallgatókat az előrehaladásban. Mesterszakon az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar kiváló hallgatójává vált, és ekkor publikálhatta első cikkét is. A későbbiekben még számos díjat nyert, és sokat publikált „A kutatói munka nem való mindenkinek. De ha valaki úgy érzi, hogy kihívásként az emberiség tudását tágítaná, és olyan dolgokra jönne rá, amikre előtte még senki, akkor számára a tudományos pálya a tökéletes választás” – vélekedik Jelasity Márk.

Szepesvári Csaba

matematikus, informatikus

A kanadai CIFAR AI tagja, a DeepMind „Foundations” csapatának vezetője és az Albertai Egyetem számítástudományi professzora. 1993-ban mesterdiplomát szerzett matematikából és számítástechnikából, PhD-fokozatát 1999-ben szerezte az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán. Amellett, hogy rendszeresen publikál felső szintű folyóiratokban, valamint előad konferenciákon, több könyv (társ)szerzője is. Jelenleg a Journal of Machine Learning Research akciószerkesztőjeként és a Mathematics of Operations Research folyóirat társszerkesztőjeként dolgozik. A mesterséges intelligencia tanuláson alapuló megközelítéseinek kidolgozása fő érdeklődési köre.

Kordás Krisztián vegyész

A Szegedi Tudományegyetemen végzett alumnus jelenleg a finnországi Oulu Egyetemen professzor. Több mint 180 tanulmány, konferenciaanyag és könyvfejezet szerzője, illetve társszerzője az anyagtudomány és technológia témakörében. A nanoszerkezetű anyagok szintézise és alkalmazása elektromos és érzékelő eszközökben, valamint katalitikus és fotokatalitikus rendszerekben Kordás Krisztián kutatási területe.

Miben rejlik a tudós szuperereje?

„Minden kutatási terület rejteget izgalmas felfedezni valót” – vallja dr. Geretovszkyné

dr. Varjú Katalin. Az ELI ALPS tudományos igazgatóját, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Optikai és

Kvantumelektronikai Tanszék, Fizika

Intézet egyetemi docensét a szegedi lézeres kutatóintézetig vezető útjáról kérdeztük.

LÉVAI Ferenc SAHIN-TÓTH István

Honnan ered a fizika iránti érdeklődése?

– Szegeden születtem egy fizikus és egy matematikus gyermekeként, így már igen fiatalon megfertőződtem a természettudományos látásmóddal. Mindig elbűvölt, ahogy a fizikai világ jelenségei leírhatók, és néhány alapvető összefüggés segítségével a folyamatok kiszámolhatók, előre jelezhetők. A természet törvényeinek ismeretében olyan közel kerülhetünk e folyamatok irányításához, amennyire csak lehetséges. Ebben rejlik a tudósok „szuperereje”.

– Milyen út vezetett a Szegedi Tudományegyetemre?

– A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójaként tanáraim tovább táplálták tudásvágyamat, számos matematika- és fizikaversenyen értem el előkelő helyezést, és kitűnő eredménnyel érettségiztem. Végzős koromban beválogattak a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia csapatába. Ezek után természetes volt, hogy felsőfokú tanulmányaimat az SZTE jogelődjének számító József Attila Tudományegyetemen folytattam, ahol 1999-ben kitüntetéses fizikus és kiváló minősítésű középiskolai fizika tanári diplomát szereztem. Doktori tanulmányaimat a University of Kent at Canterbury-n és a Szegedi Tudományegyetemen végeztem. 2002ben „Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae” kitüntetéses doktori címet vehettem át a köztársasági elnök úrtól. A szegedi egyetemen kaptam állást. A kutatómunkában a felfedezés öröme, az oktatásban a tudás másokkal való megosztása motivál. Dolgoztam az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén, illetve az SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Informatikai Intézetében is. Kutatásaimat OTKA és EU Marie Curie pályázatok támogatták, illetve Magyary Zoltán és Bolyai János kutatói ösztöndíjakkal ismerték el.

– Hogyan csatlakozott az ELI csapatához?

– Az EU Marie Curie programjának támogatásával két és fél évet töltöttem posztdoktorként a svédországi Lundban, Anne L’Huillier csoportjában. Itt ismerkedtem meg jelenlegi kutatási témámmal, az optika és atomfizika területeit magába foglaló, a nagy intenzitású lézertér által keltett attoszekundumos impulzusok keltésével és alkalmazásaival. E kutatási téma jelenti a szegedi ELI ALPS kutatóintézet fő profilját, ez biztosította számomra, hogy bekapcsolódhassak az ELI projektbe, majd később tudományos vezetőjévé váljak ennek a szülővárosomban felépült, egyedülálló kutatóintézetnek.

– Hogyan alakult ki a jelenlegi kutatási fókusza?

– Néhányszor változott a kutatási érdeklődési

területem: foglalkoztam klasszikus és kvantumos folyamatokkal, optikával, atomfizikával, valamint

A tudomány fejlődését az együttműködés, az együtt gondolkodás táplálja.

voltak elméleti és kísérleti projektjeim is. Minden projektben új eszközöket ismerhettem meg, amelyek később egészen más kontextusban felbukkanó problémák megoldásához segítettek hozzá. A valóságban a kutatási téma választását ritkán irányítja kizárólagosan a tudományos kíváncsiság. Befolyásolhatják ezt magánéleti vagy sportolási lehetőségek, de pénzügyi ok, illetve a kutatócsoportban dolgozók egyénisége is lehet vonzó vagy döntő a diplomamunka, a doktori kutatás témájának kiválasztásánál. Bárhová is vezetnek ezek a tényezők, minden kutatási terület rejteget izgalmas felfedezni valót, és fejleszti a kutatáshoz nélkülözhetetlen gondolkodásmódot.

– Mit tanácsol alma matere mai hallgatóinak?

– Külföldön tanulni, kutatni kihívást jelent, nagyfokú önállóságot kíván, de mind élettapasztalat, mind tudományos gondolkodás szempontjából sokat gazdagodhat belőle, aki belevág. A sikeres kutatói pályához szinte elengedhetetlen, hogy egynél több tudományos műhellyel, tudományos eszköztárral ismerkedjenek meg a fiatalok, ezért arra biztatom őket, hogy használják ki az EU mobilitási programjait, különösen a Szegedi Tudományegyetem által nyújtott lehetőségeket, ismerjék meg a világot és benne a tudomány világát! A tudomány fejlődését az együttműködés, az együtt gondolkodás táplálja. Nagy lendületet adhat, ha különböző hátterű, különböző szakterületen jártas szakemberek egyesíteni tudják kutatói eszköztárukat.

Lapcsalád Centenáriumi Különszám Tudomány

KOVÁCS-JERNEY Ádám

A mecseki szegénységből indult, neurobiológus lett

Az év hétköznapi roma hősének választották 2019-ben Kocsis Krisztián agykutatót. Ez az Aranypánt-díj, a Roma

Sajtóközpont kitüntetése irányította a hazai média

figyelmét a Szegedi Tudományegyetem alumnusára és neurobiológusára. Mi arra kértük, meséljen diákéveiről.

„Azt hiszem, azon áll vagy bukik minden: kikkel, milyen jó emberekkel, mentorokkal hoz össze a sors” – nyilatkozta Kocsis Krisztián, aki kisgyerekként a mecseki putriban, nincstelenségben hánykolódott, majd – nevelőszüleinek köszönhetően – óvodába és iskolába járt. Egyházi gimnáziumból került a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karára, ahol 2014ben szerezte meg biológus mesterdiplomáját.

– Számomra meghatározó élmény Szeged, mint diákváros, a pezsgő hallgatói élet. Az SZTE remekül ötvözi a szakmai kiválóság eléréséhez szükséges oktatási-oktatói hátteret és tudásalapot, a város pedig a diákéveket élménydússá teszi a vonzerejével –összegzett Kocsis Krisztián.

Egyetemi és tudományos diákkörös évei meghatározó

tanárai: Dr. Fekete Éva, Dr. Szigeti Csaba és Dr. Kincses Zsigmond Tamás. Az ő tanulmányi és tudományos oktatói munkájuk révén érthettem meg igazából az idegrendszer működési elveit, a kutatás, mint életpálya és életforma szépségét és rejtelmeit.

Doktori disszertációját az agyi lateralizáció és téri figyelmi hajlam kapcsolatáról írta.

Jelenleg az SZTE SzentGyörgyi Albert Klinikai Központ Radiológiai Klinika, Neuroimaging Kutatócsoport tudományos segédmunkatársaként dolgozik. Fő kutatási területük az MR képalkotó biomarkerek azonosítása neurológiai betegségekben.

– Szakmai pályámon leginkább az egyetemi diplomára, a Neuroimaging Kutatócsoportban töltött tudományos diákköri évekre, illetve a doktori fokozat megszerzésére vagyok büszke. A mesterdiploma megbízható alapot adott a posztgraduális képzéshez. Tudományos diákkörös hallgatóként megismerhettem az alapkutatások folyamatát, azt a minőségi és szakmai alapot, amellyel a tudományos világ eredményei születnek. A doktori képzés ezt az alaptudást mélyítette el. Mindez a kutatói lét első lépcsőfokaként lehetőséget ad arra, hogy hosszú távon a SZTE, mint alma mater, illetve kutatócsoportunk tudományos reputációját növelhessem – mondta. Kocsis Krisztián úgy véli: folyamatosan keresni kell azokat a lehetőségeket, melyek megvalósításával az egyetem még vonzóbb tud lenni a hallgatók, az itt dolgozók számára.

Azon áll vagy bukik

A farmakognózia közvetlenül kínálja a felfedezés örömét

Hohmann Judit 1980-ban szerzett gyógyszerészi diplomát a szegedi egyetemen, majd teljes pályáját az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai – korábban a Gyógynövény- és

Drogismereti – Intézetében töltötte. Az MTA levelező tagjává választott kutató az általa képviselt tudományterület lehetőségeiről is beszélt – kérdéseink nyomán.

– A felfedezés a kutatónak sikerélményt jelent –magyarázta Hohmann Judit, miért kezdett tudományos diákkörösként növényekkel foglalkozni. Azóta is kutatási területének fókuszában a biológiailag aktív növényi anyagok izolálása és szerkezetvizsgálata, a gyógynövények hatáshordozó anyagainak felkutatása, azonosítása, valamint a gyógynövények és készítményeik analitikai értékelése áll.

– A tudományterületünk, a farmakognózia is talán kuriózumnak számít a kémián belül. Akadémikussá választásom nemcsak számomra, de a tudományterületnek és minden művelőjének is elismerő visszajelzés – fogalmazott. Az MTA 102 új tagja között 26 kutatónő található. A nők aránya az MTA akadémikusai között még mindig alacsonyabb, mint sok más európai intézményben, de Hohmann Judit úgy

gondolja, hogy javuló tendencia figyelhető meg. – Az én korosztályomat az egyetemen maradásban hátráltatta a nagyon alacsony anyagi megbecsülés. Az évfolyamtársaim jó helyzetbe kerültek a patikai privatizáció idején, sokan tudtak gyógyszertárt nyitni… Napjainkban is csak pályázati forrásokkal megoldott az elfogadható szintű bérezés – osztotta meg tapasztalatait az akadémikus. Semmiképpen sem születik a kutató, hanem azzá válik. Ehhez az elhivatottság elengedhetetlen. A kutatómunka szellemi tevékenység. Nem ér véget a munkanap végén.

Semmiképpen sem

TÓTH Barbara BOBKÓ Anna

’születik’ a kutató, hanem azzá válik.

Tudomány

Tudomány és szemfényvesztés –hol a határvonal?

CSUPOR DEZSŐ, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar alumnusa, 2002ben szerzett gyógyszerész doktori végzettséget. Az SZTE GYTK oktatójaként gyógyszerész- és orvostanhallgatóknak tanít fitoterápiát. MTA doktori értekezésének címe: „Gyógynövények és növényi hatóanyagok biztonságossága és hatásossága fitokémiai és farmakológiai vizsgálatok tükrében”.

A többszörösen díjazott Ködpiszkáló blog alapítója elkötelezett ismeretterjesztő. A tudománnyal kapcsolatos megszólalásainak, így a tévhitek elleni a hiteles információkat felsorakoztató cikkeinek az alapja is a szakirodalom. A Covid-19 pandémia idején hangsúlyozta: ez a koronavírus „kétszer-háromszor fertőzőképesebb, mint az influenza kórokozója. Aki e veszélyt nem veszi komolyan, az veszélyesebb fertőző, mint aki komolyan veszi, s például felveszi a maszkot”. A videón terjedő butaságokra videóban, a közösségi oldalakon reagál.

Számos könyv szerzője, szerkesztője, hazai és nemzetközi tudományos testületek, például a Fiatal Kutatók Akadémiája tagja. A Pirulakaluz.hu weboldal megalapítója, szerkesztője, valamint a PharMagist Zrt. vezérigazgatója az SZTE Szabadegyetem is tartott már előadást, legutóbb „Tudomány és szemfényvesztés –hol a határvonal?” címmel

Röst Gergely matematikus

– Az SZTE Bolyai Intézetben kiváló matematikusok és fantasztikus emberek tanítványa lehettem – fogalmazott. Kanadában, a torontói York Egyetem posztdoktor kutatójaként, nagy interdiszciplináris hálózat tagjaként kezdett a járványok matematikai modellezésével foglalkozni. – A Szegeden tanult kemény elméleti matematikát remekül tudtam alkalmazni az influenza terjedésével kapcsolatos gyakorlati problémákra. Azóta is igyekszem ötvözni munkámban az elméleti és az alkalmazott matematikát – magyarázta. 2007-ben visszatért az MTA–SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoportba, majd elnyerte az Európai Kutatási Tanács ERC Starting Investigator Grantet, aminek a segítségével megszervezhette Magyarország első matematikai járványtani kutatócsoportját. Szerinte a matematika szórakozásnak sem utolsó: modellezte például, hogyan terjed a hülyeség. E témaválasztás is bizonyítja: fontosnak tartja az ismeretterjesztést és a tudománynépszerűsítést, a tehetséggondozást. A Covid-19 pandémia idején kontaktmátrix kutatása eredményét a Scientific Reports jelentette meg. Hobbija a labdarúgás: az Universitas SC megyei II. osztályú focicsapatának tagja.

Csonka Dénes

klinikai farmakológus

A családi hagyományokat követve az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon szerzett gyógyszerész doktorátust. Győrből járt Szegedre egyetemre, amely fárasztó volt utazás szempontjából, de az itt töltött évek alatt a szívébe zárta a várost. Az egyetemi tanulmányai alatt az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani Intézetben végzett tudományos diákköri munkát, amit a diploma megszerzése után a doktori iskolában folytatott. Jelenleg a Johnson & Johnson részeként működő Janssen gyógyszercég kutatásfejlesztési részlegében, Bázelben dolgozik tudományos igazgatóként Csonka Dénes.

Tévhitek ellen hiteles információk

Tudomány

A tudós nő ikonikus alakjaként ünnepli a világ

Napjainkban a legismertebb magyar Karikó Katalin biokémikus, aki több mint három évtizede foglalkozik a „csodálatos mRNS-molekulával”. Az úgynevezett hírvivő RNS-sel kapcsolatos felfedezései alapozták meg a Covid-19 világjárvány megfékezésére hivatott két oltóanyag rekord gyorsaságú kifejlesztését. Az egykori szegedi egyetemista úttörő kutatómunkája megnyitotta az utat a jövőbeli orvosi terápiás fejlesztések előtt.

ASzegedi Tudományegyetem (SZTE) jogelődje, a szegedi József Attila

Tudományegyetemen (JATE) biológia szakján szerzett diplomát (1978), majd biokémikus doktori fokozatot kapott (1983) Karikó Katalin. Már hallgatóként bekapcsolódott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont laboratóriumi munkájába.

– Egyetemistaként ott kezdtünk el liposzómákkal kísérletezni, és használtuk azokat gének sejtbe vitelére. Korát megelőző, forradalmi munka volt ez –emlékezett.

Első munkahelye az SZBK volt. Kutatócsoportja megszűnésekor (1985) külföldi munkavállalási engedéllyel, de nem egyedül, hanem a családjával együtt költözött az Amerikai Egyesült Államokba. A Szegeden elkezdett tudományos témát a philadelphiai Temple Egyetemen folytatta, majd 24 éven át a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karán dolgozott.

– Az amerikai egyetemeken akkoriban mindenki DNSsel foglalkozott. Kakukktojásnak számítottam, mert az RNS kutatását folytattam, immáron az mRNS-re koncentrálva – magyarázta. A „csodálatos hírvivő RNS, azaz az mRNS molekulát” a természet arra alkotta meg, hogy a DNS-ben tárolt információt elvigye a sejtek fehérjeszintézisgyárába, ahol ennek alapján elkészül az a kódolt fehérje,

ÚJSZÁSZI Ilona SAHIN-TÓTH István

hozzáállnunk, hogy a negatív stresszt pozitívvá tudjuk átalakítani.

amelyre a sejtnek éppen szüksége van. A feladat elvégeztével az mRNS gyorsan lebomlik.

– Az elmúlt több mint harminc évben kutatásaim fő célja az volt, hogy a mRNS-t klinikailag alkalmazható terápiás molekulává alakítsam – hangsúlyozta.

Karikó Katalin a Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett (1997) Drew Weissmannal együtt nyújtotta be (2005) munkájuk szabadalmait. Ez megnyitotta az utat a módosított mRNS kereskedelmi forgalomba hozatalához az RNARx cégen keresztül, amelyet a kutatópáros alapított (2006). A Pennsylvaniai Egyetem azonban eladta a licenceket egy másik cégnek.

– Szabadalom nélkül nem voltunk igazi cég. De akkor úgy döntöttem, hogy nem fejeztem be – nyilatkozta arról, milyen előzmények után csatlakozott a németországi BioNTechez (2013). Ez a lépés hozta meg az orvosi áttörést.

Karikó Katalin munkája és eredményei hozzájárultak

ahhoz, hogy a koronavírus okozta járvány idején a gyógyszergyárak rekord gyorsasággal kifejleszthették a Covid-19 világjárvány megfékezésére hivatott két mRNSalapú vakcinát. Jelenleg közel száz különböző fehérjét kódoló mRNS áll klinikai kipróbálás alatt. – Ma minden olyan egyszerűnek és logikusnak tűnik, de az utam igen kacskaringós volt. Egyetemi laboratóriumban kísérleteztem magányosan, írtam cikkeket, szabadalmakat, pályázatokat. Többször elveszítettem az állásomat… Korábban mellőztek, lefokoztak, mostanában előléptetnek és kitüntetnek –fogalmazott. – Röviden: sok mindent megtapasztaltam, és a lényeg, hogy jóból-rosszból egyaránt tanultam. A személyes kapcsolatok fontossága olyan fontos

A koronavírus-járvány terjedése

tapasztalata, amire minden lehetséges alkalommal fölhívja a mai diákok figyelmét Karikó Katalin, aki az SZTE friss diplomásait mentorálja, és más kutatókat vonz maga köré. – Gimnazistaként olvastam Selye János „Életünk és a stressz”

című könyvét, amiből megtudtam, hogy a dolgokhoz úgy kell hozzáállnunk, hogy a bennünket ért negatív stresszt pozitívvá tudjuk átalakítani, és hogy mindig arra kell koncentrálnunk, amin tudunk változtatni, vagy amit valamiképpen tudunk befolyásolni.

A Covid-19 világjárvány időszakában világhírűvé lett tudósnak szorosabbá vált kapcsolata szegedi alma materével, a Szegedi Tudományegyetemmel. Ez az együttműködés arra is kiterjed már, hogy a szegedi egyetemen – többek között – az mRNS-sel kapcsolatos kutatási témák továbbvitelét támogatja, koordinálja, irányítja.

Katalint – az elmúlt két évben közel százféle elismeréssel jutalmazott, világhírű biokémikust, az SZTE alkalmazásában álló kutatóprofesszort – a „kitartás jelképeként”, a tudós nő ikonikus alakjaként ünnepeli a világ.

Tudomány

Ami ma sci-fi, egyszer a valóság lehet

KÓSA Boglárka

Fehér Óriás

Vörös Törpe

Fehér Törpe

Vörös Óriás

értekezését, amelyet 2007-ben védett meg. 2013ban választották meg az Akadémia levelező, 2019-ben pedig rendes tagjává. Nagyon sokat

áltudományos

hiedelmek, amikkel a csillagászat nem tud mit kezdeni. Ilyen például az asztrológia vagy az Ezek nagyon régre visszavezethető hiedelmek, én azt gondolom, „hitpótlékok”. Az elmúlt években a „laposföldhívők” is nagy médianyilvánosságot kaptak, aztán a koronavírus járvány alatt mintha ez a lapos Föld kigömbölyödött volna. Ezekkel a dolgokkal nem nagyon lehet mit kezdeni. Folyamatosan visszatérő jelenség a szakterületünkön, hogy egyes emberek rögeszmésen hisznek abban, hogy ők tudnak valamit, amit a hivatalos tudomány rosszul tanít, de aztán a cáfolatot mégis a hivatalos tudománytól várják. Ez – szerintem – elég

– Tanít az egyetemen, többek között a kutatói életpálya jellemzőiről is. Mit gondol, milyen képességek és motivációk szükségesek ahhoz, hogy valakiből jó kutató lehessen?

– Azt szokták mondani, hogy egy sikeres kutatásban

öt százalék az ötlet, kilencvenöt százalék a szorgalom. Tehát kitartónak, állhatatosnak, türelmesnek kell lenni. A csillagászathoz szükséges a matematika, a fizika, az informatika, emellett pedig nagyon fontos az angoltudás, valamint a jó kommunikációs és íráskészség ermészettudományos végzettséggel mindenki megtalálja a helyét, még ha nem is feltétlenül kutatóként. A természettudósok, legyen az bármely szakterület, alapvetően problémamegoldással foglalkoznak. Ez a képesség pedig az iparban ugyanúgy hasznunkra lehet, mint a tudományban. Jómagam nem ismerek munkanélküli

Minden pálya eleje a kudarctűrő képességről szól

„Újlipótvárosban élek, a feleségem kivételes ember, és nem azért, mert a legnagyobb bajban is mellettem állt. Kislányunk, Hanna 2019 nyarán született. Jól főzök, imádom a bakelitlemezeinket, és ha elhagynak a szavak, pergetem a gitárt. Szeretek a lányommal táncolni, meg versenyt futni, a lassú napokat, a jó bort, és pihentetni a szemem.” Így mutatkozik be a honlapján Grecsó Krisztián, József Attila-díjas költő és író.

– Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, Szegváron végezte, utána a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. A József Attila Tudományegyetem magyar szakán 2001-ben diplomázott. A Pletykaanyu című könyvével robbant be a magyar irodalmi közéletbe. Számos nagy sikerű regény szerzője, de volt napilapos újságíró is. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát. Életútja főbb állomásainak fölsorolása is indokolja a kérdést: mi határozta meg a pályaválasztását?

– Magyar írónak lenni nagy tisztesség, de ez soha nem egy hagyományos pályamodell. Itt minden történet egyedi. Nincs író szak, vizsga, és nincs olyan munkahely sem, amelyik egészében integrálni tudna engem. Így aztán nincs hová tendálni. Ez magányos üzem, és ha szabad ezt ilyen nagyképűen mondani: én ezzel a hibával születtem.

– Az egyetemi évek meghatározóak minden ember életében. Ön hogy emlékszik vissza?

– Nem utólag szépültek meg, akkor is varázslatosnak éltem meg minden napot. Harmadévtől rettegtem, hogy mindjárt vége. És igazam is lett, mindjárt vége volt.

– A tanárai mennyiben segítették a szegedi egyetemen a karrierje építésében?

– Mi még rajongtunk az oktatóinkért, mint az istenekre,

úgy néztünk fel rájuk. Csodálatos mestereim voltak. Nem viccből emlegetem így a volt tanáraimat, a valódi tanulás alapja a mester-tanítvány viszony, az érzelmi függés, a feltétlen szeretet. És erre a legjobb hely itthon a szegedi alma mater. Máig jó a viszonyom a volt tanáraimmal. Mindenekelőtt Ilia Miska bácsival, akit nagyon szeretek… Kovács András tanár úrnál írtam a szakdolgozatomat. Olasz Sándorról szintén csak jót tudok mondani. Mikola Gyöngyi óráira is szívesen emlékszem, akárcsak Szilasi László régi magyaros szemináriumaira, amelyek óriási hatással voltak rám. Ötvös tanár úr sem maradhat ki a felsorolásból…

– Bródy-, Déry- és József Attila-díjas, kétszeres Libri-közönségdíjas, három díszpolgári címmel is rendelkezik. Munkássága kutatási témává kezd válni az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskolában. Hogyan éli meg azt, hogy „élő tananyag”?

– Nagyon jólesik, hogy az Eötvös-kollégiumban, ahol egykor én is éltem, Szántai Márk vezetésével egy csoport foglalkozik a munkáimmal. Azért is örömmel tölt el, mert mindig ott munkál bennünk az érzés: „senki nem lehet próféta a saját hazájában”. Épp ezért fontos nekem, hogy a szegedi hallgatókkal és a tanárokkal is jó a viszonyom. Szilágyi Zsófia professzor is úgy kell nekem, mint egy falat kenyér: okos, remek szervező,

Az életben is az számít, hogy lélekkel bírjuk-e…

tudja, miként kell ezeket a srácokat összeterelni és egyben tartani, mert erősítik, húzzák föl egymást. Márkkal szoktunk találkozni Pesten is: leülünk, beszélgetünk, én is kérdezem őt a dolgairól. Komoly és alapos tanulmányt írt például a Tánciskoláról. Az a regényem nagyot bukott, de Márk dolgozata segített abban, hogy visszakerüljön a könyv a megfelelő polcra. Szerkesztőként is átéreztem ezt. A tanítványok pimaszul és hályogkovács módjára tesznek meg olyan dolgokat, amiket tíz év múlva már nem mernek. Ez a pimaszság új utakon indítja el azt is, akit kritizálnak.

– A nagy sikerű, Vera című regény és a legutóbbi, a Valami népi történeteinek szerzője mit üzen a ma egyetemistájának?

– A sértettség luxusát ne engedjék meg maguknak! Ne hagyják magukat megbántani! Minden pálya eleje a kudarctűrő képességről szól, hiszen senkinek sem érdeke, hogy egy ifjú ember éppen ott, azon a pályán induljon el, és ott legyen valaki. Ez a kudarctűrő képesség sokszor fontosabb, mint hogy az illető tehetséges-e vagy sem. A pálya elején meg kell edződni lelkileg. Az életben is az számít, hogy lélekkel bírjuk-e…

Az önismeretben sokat segíthet a szépirodalom

Pszichológusként és költőként is ismerhetjük Kormányos Ákost, a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatóját, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Onkoterápiás Klinika munkatársát. Szépirodalmi munkássága jelentőségét fémjelezi, hogy művei – többek közt – az Élet és Irodalom, a Tiszatáj, az Irodalmi Szemle, a Híd és a zEtna hasábjain is megjelentek, illetve elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. Jelenleg az Essexi Egyetem pszichoanalízis tanszékének PhDhallgatója, kutatásának témája az evolúciós elméletek és a pszichoanalitikus szerzők kapcsolata.

Párhuzamosan végezte a pszichológia, illetve a szabad bölcsészet szakot a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon 2011-ben elkezdett tanulmányai alapján megismert két terület – Kormányos Ákos elmondása szerint – jól kiegészítheti egymást.

– A pszichológia különösen érdekes szakma, hiszen tulajdonképpen szinte bármi mást csinálhat mellette az ember, biztosan tudja majd azt alkalmazni a munkájában. Például, ha valaki informatikát tanult a pszichológia mellett, jobban megérti majd az agy működését; ha filozófiát – mint én –, talán nagyobb rálátással bír az ember etikai, esztétikai mozzanataira – fogalmazott. Az irodalommal való szoros kapcsolata ugyancsak meghatározó pszichológusi pályáján.

– Örök a kérdés: „A szépirodalom terápia-e az olvasónak vagy az írónak?” Az biztos, hogy az önismeretben sokat segíthet a szépirodalom azáltal, hogy „beleolvasom” magam különféle élethelyzetekbe, megtudhatok magamról sok mindent, megélhetek érzéseket, amik esetleg korábban megijesztettek. Nem élesben megy a dolog, hiszen csupán egy jó regényt olvasok… Fontos leszögezni, hogy a szépirodalom önmagában nem terápia, viszont nagyon sok önfejlesztő lehetőség rejlik benne. Kormányos Ákos korán felismerte, hogy pszichológiával szeretne foglalkozni. Édesapja biológus, édesanyja szociális munkás, ő maga pedig hamar felfedezte az otthonukban fellelhető pszichológiai témájú könyveket, amik elindították ezen az úton. Az SZTE-s korszakára jó szívvel emlékszik vissza.

ALMA MATER MAGAZIN CENTENÁRIUMI KÜLÖNSZÁM

Mi mindenre lehet használni a nyelvet?

kreatív írásra inspirálja tanítványait.

SZILASI LÁSZLÓ, a Szegedi Tudományegyetem 1983 és 1989 közötti bölcsész hallgatója és a Pompeji folyóirat egykori szerkesztője jelenleg az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docense, irodalomtörténész, de leginkább József Attila-, Déry Tibor- és Mészöly Miklós-díjas író. Figyelemre méltó dolgozatokat írt régi magyar szövegekről. Azt tapasztalta, hogy a régi magyar szövegek tanulmányozása és azok elemzése nem túl népszerű az olvasók körében, továbbá ő sem érezte úgy, hogy minden figyelmét lekötné ez a fajta feladat. Elkezdett hát saját szövegeket írni, remélve, hogy az olvasóknak átadhatja saját gondolatait és érzelmeit. Azóta is kreatív írásra inspirálja tanítványait az egyetemi kurzusán és azon túl is, például a Homo Ludens Project keretében. Kedvenc saját könyve A harmadik híd (2014). Legújabb könyvéből, a Tavaszi hadjárat (2021) címűből –a kiadó szerint – kiderül: a nyelvből hogyan tudunk „kapcsolatokat építeni, szerelmet, barátságot és –nem utolsósorban – nemzetet”.

Vöröskéry Dóra

szociális munkás és író

Darvasi László

költő, író, újságíró, szerkesztő

Az SZTE jogelődjének számító Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyartörténelem szakos hallgatójaként szerzett diplomát. Általános iskolai pedagógusként is dolgozott. A Szív Ernő és Eric Moussambani álnéven is publikáló szerzőnek mintegy 30 könyve jelent már meg, amelyeket több mint 20 díjjal ismertek el. 1990 és 1998 között a szegedi egyetem bölcsészkarán készülő, Pompeji című folyóirat szerkesztője volt, 1993ban az Élet és Irodalom főmunkatársa lett. Több műve megjelent franciául, németül és hollandul is. Regényei témáiban, helyszíneiben gyakran visszaköszön Szeged és a város történelme. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 19. Élt Berlinben és New Yorkban, jelenleg Budapesten lakik és publikál.

Röpképtelen madarak című első novelláskötetével 2019-ben elnyerte a Magyar Írószövetség tagságát és Debüt-díját a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar szociális munkás szakos hallgatója. Választott pályáján foglalkoztatja a közösségi tervezés és a szociális gazdaság, a családsegítés és a védett házakban, átmeneti otthonokban végzett munka. Egyetemi tanulmányai és a munka mellett sem hanyagolja el az írást. A pozitív egész számok jelentéktelenségéről címmel jelent meg második novelláskötete. „A kritikákból kimazsolázom az építő visszajelzéseket. De diadalt ülök minden megírt történet felett! Ez nem azt jelenti, hogy állandóan hátba veregetem magam, hanem hogy szítom azt a lelkesedést és tüzet a bensőmben, ami az alkotói folyamattal jár, és azt az örömöt, amit a kész alkotás hoz magával” – fogalmazott.

Kőbölcsőben a mellékszereplők

Küzdelem, alázat, elfogadás, beilleszkedés – az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar egykori hallgatója, Stájn Emma papírra vetette a külföldi lét, a nevelőszülőség, a gyermekek közti erőszak minden eddigi, tabunak számító témáját.

– A Szegedi Tudományegyetemen szerzett tudás, amelyet az oktatóknak sikerült sokrétűen átadniuk, ma nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hivatásomat alázatosan tudjam gyakorolni a Németországban élő menekültekkel –kezdte történetét Stájn Emma, aki diplomáját akadályok nélkül honosította, és nyelvtudásán is csak keveset kellett csiszolnia ahhoz, hogy nyelvvizsgát tegyen nyugaton.

Stájn Emma nemcsak szociális munkás, hanem nevelőszülő is. Ez nehéz és kihívásokkal teli hivatás, amit külföldön azonban sokkal jobban megbecsülnek, mint idehaza. A könyv ez utóbbira fókuszál, emelte ki a szegedi kötődésű írónő. A Kőbölcső reális képet nyújt arról, hogy mit jelent a hétköznapokban, saját család mellett, egy traumatizált gyermek nevelése.

– A Kőbölcsőből kiderül, hogyan éltük meg a külföldi letelepedést, miként sikerült beilleszkedniük a gyerekeinknek, mindez milyen hatást gyakorolt a férjemre és a házasságunkra. Az is világossá válik az olvasó számára, hogy milyen hatással van egy teljesen hétköznapi családra az, ha egy kétéves, érzelmileg sérült gyermeket vesz magához. A regény legfőbb célja: felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy nevelőszülőnek lenni nem olyan egyszerű és mesebeli, mint ahogyan azt sokan misztifikálják – mondta Stájn Emma, a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatója.

A könyv megjelenésének híre szinte futótűzként söpört végig a legismertebb portálokon és a közösségi média felületein. Emma szerint mindez annak köszönhető, hogy a szöveg könnyen érthető, és teljesen egyedi módon, nevelőszülői perspektívából mutatja be azt az időszakot és témát, amely a mai napig fehér folt a magyar irodalomban.

– Móricz Zsigmond Árvácskája óta, azaz nyolcvan éve nem született regény erről a témáról. Ez pedig azért szomorú, mert a nagyközönség, a társadalom azóta is Szennyesnével azonosítja a nevelőszülőket, és elsőként a kis szőke Csörére gondol, ha nevelt gyerekről van szó. A valóság ennél jóval árnyaltabb, korántsem ilyen fekete vagy fehér. Ez sok olvasó számára annyira idegen és természetellenes megközelítés, hogy sokan képtelenek voltak perspektívát váltani, és kifogásolták, hogy „elment a fókusz” a főszereplőről, azaz a nevelt gyerekről, holott sosem volt rajta. Gondolkodott-e már valaki azon, hogy mi

KOVÁCS-JERNEY Ádám

ALMA MATER MAGAZIN CENTENÁRIUMI KÜLÖNSZÁM

„Gondolkodott-e

valaki azon, hogy

vitte

mi

rá Jancsi

és Juliska megözvegyült, szerető apját, hogy a biztos halálba küldje a gyermekeit?”

vitte rá Jancsi és Juliska megözvegyült, szerető apját, hogy a biztos halálba küldje a gyermekeit? Vagy az irgalmas vadász, aki szabadon engedte Hófehérkét, miért szolgálta a gonosz királynét, ha valójában egy humánus, nemes lelkű ember volt? – emelte ki kérdéseit könyve kapcsán az írónő. – A mesék és más irodalmi művek, amelyeken a legtöbben szocializálódtunk, többnyire ártatlan gyerekekről szólnak. Azonban ezeknek a gyerekeknek a sorsa sosem egzisztál szólóban, sokkal inkább összefonódik az őket körülvevő emberekével, akikről a közvélemény vagy hajlandó tudomást venni, vagy nem.

A Kőbölcső ezekről a kívülállók számára észrevétlen, mégis létfontosságú mellékszereplőkről szól. Hanggal, gondolatokkal, érzelmekkel próbálja meg láthatóvá tenni őket.

már

Az ember, aki nullahuszonnégyben író

HÁY JÁNOS, József Attila-díjas író, költő, festő, illusztrátor és a Palatinus Kiadó alapítója. Eredeti nevén, Horváth Jánosként szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye 1928-ban került Szegedre. Fél évszázaddal később, az 1981 és 1985 közötti centralizált rendszerben is azt tapasztalta az orosz-történelem szakos hallgató, hogy itt nyíltabbak és segítőkészebbek az emberek, mint például a fővárosban. „Csak abból lehet művész, akiben valami mély és megmásíthatatlan imperatívusz dolgozik, hogy mindenáron ezt akarja csinálni” – vallja Háy János. Sokoldalúsága korai megnyilvánulásaként egy rockzenei együttesben, az Originál Lágerben játszott. „Akkor nagyon izgatott a magyar újhullám”, mert „szóltak valamiről a számok”. Festeni és rajzolni is szeret, de ezeket a műveit is irodalomnak tekinti. „Író vagyok, a többi kamu” – mondta. Szövegei születéséről elárulta: „Hiszek abban, hogy az idő és a világra fordított aktív figyelem kikeveri a témát. És akkor keveri ki, amikor már belül épp elég tartalom és érzelmi erő van, hogy megszülessen egy nagyobb” mű. Ezért talán minden írására mondható az, ami az egyik könyve címe: Ne haragudj, véletlen volt.

Tanuljanak minél többet, és szeressenek minél többet.

Irodalom

Czutor Zoltán

zeneszerző, szövegíró, előadó, énekes

A Szegedi Tudományegyetem jogelődje, az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-kémia szakos tanár hallgatójaként indult zenei pályafutása. 1989-ben a Nyers zenekar frontembereként, zeneszerzőjeként és szövegírójaként vált közismertté. 1997-ben egy évet töltött Los Angelesben, ahol hangszerelőként, stúdiózenészként, énekesként dolgozott. 2005ben, a Nyers feloszlása után megalapította a Belmondo zenekart, melynek napjainkig frontembere, zeneszerzője és szövegírója. 2011-ben kitüntették az Artisjus-díjjal „Az év könnyűzenei szövegírója”

kategóriában. Dolgozott az Artisjus vezetőségében. 2020-ban az Emberi Hang Díjat nyerte el Czutor Zoltán.

Zene

Bozóky Felícia Lili

orvos , zenész

Magyar szülők gyermekeként Svédországban nőtt fel. A zenéhez és a művészetekhez való affinitása már gyermekkorában megmutatkozott: állandóan rajzolt, zongorázni tanult és fotózott. Tizennyolc éves korában vásárolta meg első gitárját, és egy hátizsákkal felszerelkezve bejárta Európát. Közismert patológus édesapja által inspirálva a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tanult. Az ukulelével egy budapesti fesztivál hatására ismerkedett meg, majd Rómába utazott, ahol Erasmus-ösztöndíjasként gyermekgyógyászatot tanult. 2012-ben a mexikói Monterreyben született meg „I am Soyuz” elnevezésű projektje, ahol a helyi kórház traumasebészetén töltötte szakmai gyakorlatát, és a drogháborúban megsérült nehézfiúk sebeit látta el. Az elbűvölő hangú énekesnő ukulelén, gitáron, melodikán és omnichordon adja elő dalait, amit ő maga űrpopként definiál. Turnézott már többek között Japánban és Dél-Koreában is, jelenleg gyermeksebészként dolgozik egy svédországi klinikán dr. Bozóky Felícia.

A Cziffra-versenytől a Hegedűegyüttesig

SZECSŐDI FERENC hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar professzora első sorban tanárnak tartja magát, bár nincs pedagógus végzettsége.

1977-ben, 23 éves korában Weninger Richárd, az SZTE BBMK jogelődjének számító Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának a főigazgatója hívta Budapestről, a szülővárosából a Tiszapartra. Akkor Budapesten kívül csak a nagyobb megyeszékhelyeken, az egyetemi városokban volt adott a lehetőség a felsőfokú zenei képzésre 30 évesen megnyerte a Cziffra-versenyt és ösztöndíjat. Ennek az

1984-es sikernek az eredményeként többször koncertezett Cziffra György zongoraművésszel, majd Japántól kezdve Európa szinte minden országán át az Amerikai Egyesült Államokig adott koncerteket. Korábban évente 50-60 alkalommal is közönség elé lépett. Manapság a tanítványait menedzseli.

„Szegeden taníthattam, s a munkámban sohase gátoltak” – összegzett a Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Az Érdemes Művész címmel elismert szólista lemezkiadványaival rekordokat dönt, miközben különleges hegedűs programokkal gazdagítja a hazai zenei életet. Az általa alapított kamarazenekar, a Szegedi Hegedűegyüttes tagjai a tanítványai közül kerülnek ki, így folyamatosan változó összetételben lépnek föl.

„Csodálatos a zene, a közös muzsikálás és éneklés személyiség- és közösségformáló ereje! Ám a zenével foglalkozók közül nem lesz mindenki muzsikus – fogalmazott. – A zenei sikerekhez a kitartás, szorgalom, szerencse és a zenei játék érzelmi töltöttsége szükséges.”

Csodálatos a zene személyiségés

Zhang Yu Carolyn

operaénekes

Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar mester szakán végezte kiváló eredménnyel, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar énektanára, zenefilozófiából PhD-hallgató. Zhang Yu Carolyn a Kínai Művészeti Központ Zenetagozatának vezetője, a Monarchia Operett Társulata vezető koloratúrszopránja, a legmagasabb hangátfogása „high high C”. A „Keleti pacsirta a Duna felett” című CD-je 2011-ben jelent meg. 2018-ban elnyerte a Pro Cultura Hungarica díjat a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében végzett munkájáért. A magyar oktatási és kulturális miniszter meghívására fellépett a Kodály Központban is Zhang Yu Carolyn.

Varga Laura

fuvolaművész

Az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar fafúvós tanszékét vezető egyetemi tanár olasz nyelvtanári diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerezte 1997-ben. 2000-ben okleveles fuvolaművész és tanár diplomával, 2007-ben DLA tudományos fokozattal gazdagodott. Kiemelkedő szakmai sikerei közé tartozik a III. Temesvári Nemzetközi Fuvolaverseny első díja, illetve, hogy 2000-től 2002ig a pekingi China Filharmonic Orchestra 1. szóló fuvolása volt. Elnyerte – többek között – az előadóművészi Artisjus-díjat, Szeged Város Alkotói Díját, a Kölcsey-érmet. A fafúvós fesztiválok szervezése mellett számos országban tartott mesterkurzust, továbbá koncertezett például Olaszországban, Spanyolországban, Norvégiában, az USA-ban. „Szívügyem a tanítás. Többszörös a túljelentkezés az SZTE fuvola szakjára, növendékeim szép hazai és nemzetközi sikereket érnek el”

– fogalmazta meg hivatása egyik aspektusát dr. Varga Laura.

közösségformáló ereje!

Szívünkben őrzött érték a hivatástudatunk

Szirtes Edina Mókus szorosan kötődik a város életéhez: a Szegedi

Tudományegyetem Zeneművészeti Karán végzett, és állandó, visszatérő vendége az SZTE Őszi Kulturális Fesztiválnak. A

hegedűművész, zeneszerző és énekesnő 2021-ben Erkel Ferencdíjban részesült kiemelkedő zenei tevékenységéért.

CSÁSZÁR Dorina

– Az SZTE-s diplomája megszerzése után hogyan indult a karrierje?

– Igen érdekesen és izgalmasan indult az a „valami”, amit életútnak, karriernek neveznek. Bár én ebben nem hiszek. Sokkal inkább hiszek a fejlődésben, és abban, hogy minden buktató a javunkat szolgálja. Vagyis szeretném hinni, hogy nem karrierem van, hanem utam, és hogy azon nem egy helyben lépkedek.

– A Szegedi Kortárs Balett Szilánkok előadásain az első, ahol mint muzsikus – mint hegedűs, énekes, harmonikás

– közreműködött.

– Ez a színház világában nagyon megtisztelő feladat. Ennek folytatása lett – szintén a társulattal

– A csodálatos mandarin című balett előtti hegedűimprovizáció, amely azonnal a mély vízbe pottyantott. Improvizálni Bartók muzsikája előtt professzionális táncosokkal? Több mint bátorság!

– Később Kováts Kriszta művésznő elődadásain vett részt, szintén mint muzsikus, és rengeteg populáris előadó mögött játszott.

– Ekkor még nem írtam zenét, de egyszer csak ezek a közkedvelt előadók felém fordultak, és megkérdezték, hogy vállalnám-e. Azóta is rendkívül hálás vagyok a bizalmukért. Majd a Fringe Fesztiválon a Fabula Rasa zenekarommal különdíjat kaptunk, én pedig egy lemezszerződést nyertem. Ekkor nyílt meg előttem a világ, s ezzel együtt a közönség füle és szíve.

– Mi az a legfontosabb tudás, amit az SZTE adott önnek?

– Szecsődi Ferenc, az én hegedűsmesterem adta át azt az érzést, hogy a hangszer mint élet- és lélektárs velünk van a nap huszonnégy órájában, időtlenül. A másik mesterem Rozgonyi Éva, akinek a leánykórusában énekelhettem 5-6 évig. Neki köszönhetem azt a meghatározó tudást, hogy a zene nem a hangnál kezdődik. Először csöndben kell lenni hozzá. Ahogy levegőt veszek, és elképzelem, azzal már megteremtem a zenének a terét, a világát.

– Hogyan kell elképzelni a zenei teret?

– A hang az utolsó, az a leglényegtelenebb a zenében. A legfontosabb a tere, a dinamikája, a mondanivalója. Amikor zenét kell írnom, sohasem a hangokon gondolkodom, hanem a terét keresem: bele lehet-e bújni bársonyosan? Biztonságot ad, vagy inkább lándzsaként akar átdöfni? Arcul csapás akar-e lenni, vagy föl akarja borzolni a kedélyeimet? Ez mind-mind az gondolat, ami benne van a zenében. Amikor megvan a tér, akkor kezd csak felépülni az a váz, amire a hangok jönnek. Ezt azok a tanáraim tanították, akik úgy zenéltek, hogy a játékuk teli volt szenvedéllyel, vággyal és szeretettel.

– Szakmailag igen sokféle körben mozog. Milyen formációi vannak?

– Mindig változó, mert szerencsére meg tudom élni, milyen az, amikor a fellépéshez igazítom a műsort és a felállást. Amikor komoly, klasszikus vagy kamarazenei koncert van, akkor Rohmann Ditta gordonkaművésszel alkotunk hegedű-cselló duót. A fiataloknak szóló fesztiválok stílusába inkább a Szirtes Folk Band illeszkedik. Azonban a kapolcsi Művészetek Völgyében, a világzenei színpadon természetes, hogy egy világzenei formációval lépek fel. Továbbá van, amikor csak a kvintettel játszunk, ami szintén saját darabokból, versmegzenésítésekből álló műsor, és van, amikor Jammalal, a beatboxos barátommal looperezünk ketten együtt. De előfordul, hogy teljesen egyedül lépek színpadra.

– Az állami kitüntetés jelenthet újabb motivációt, vagy csupán egy állomás az életében?

– A díjak nem lehetnek mércéi a lelkesedésünknek, nem lehetnek útmutatói semminek, amiért dolgozunk. Azzal, hogy megkaptam ezt a díjat, nem csak én részesültem benne, hanem általában minden olyan ember, aki nem kötött kompromisszumot, akinek van hite, megszállottsága, odaadása a zene és a művészet iránt.

– Mit üzen a mai szegedi egyetemistáknak?

– Aprócska, „érző lényként” annyit mondok, amit megfigyeltem: bármennyire összekuszálódnak a dolgok, mert olyan nehéz kiigazodni, hogy mi az, amit tisztán érzünk meg, mégis: ami a legjobban dédelgetett, szívünkben őrzött érték, amit a széltől is óvva őrzünk, nehogy baja essen, az a hivatástudatunk. Akkor is, ha az arcunkba nevetnek, akkor is, ha a földre löknek. Tehát sohasem szabad feladni csak azért, hogy tetszeni akarjunk, hanem, ami bennünk van, azt oda kell adni maradéktalanul. Nem tetszeni kell, hanem igaznak lenni.

A zene nem a hangnál kezdődik. Először csöndben kell lenni hozzá.

Miklósa Erika

operaénekes

A világhírű Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas koloratúrszoprán énekesnő egykor az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar elődintézményében, az akkori Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konzervatóriumában tanult, ahol a négyéves képzést két év alatt elvégezte. Később külföldön is képezte magát. Tizenkilenc éves korában szerződtette a Magyar Állami Operaház, ahol szopránszerepek sorát énekelte, és énekeli azóta is. Szerinte nagyon koncentrált és fantasztikus az egyetemi élet Szegeden. Tagja volt az amatőr színjátszókörnek, sokat szerepelt különböző darabokban. Pályáján szinte bejárta az egész világot: énekelt – többek között – New Yorkban, Londonban, Párizsban, Münchenben, de lakhelye mindvégig Magyarország maradt, ahol egy kis bakonyi faluban érzi magát igazán otthon Miklósa Erika.

A zene mélyebb

megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez

befogadónak kell lenni.

Szives Márton

ütőhangszeres művész

Gyerekkorától foglalkoztatta a zene, középiskolás korában előfordult, hogy egyszerre klarinétozott és ütőzött.

Elvégzett egy elektrotechnikusi OKJ-t, és felvették az ELTE elméleti fizika szakára. E képzést hátrahagyva a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karon töltötte egyetemista éveit. Részt vett az SZTE „A zene legyen mindenkié!” koncertsorozat megszervezésében, háromszor nyert első helyezést az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint megkapta az ÚNKP-ösztöndíjat. Az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány ösztöndíjasaként több koncertet is adhatott például a Művészetek Palotájában. Duó formációban Samodai Bence trombitaművésszel 2017 óta lép közönség elé. Tagja lett az Il Chiaroscuro együttesnek, ahol a barokk zene mellett a reneszánsz dallamvilágból merített darabokkal koncerteznek. „A lehető legtöbbet akartam kihozni magamból, és minden lehetőséget megragadtam, amit az egyetem felajánlott” – fogalmazott.

Néveri Bence

furulyaművész

A Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium egykori hallgatóját, a fiatal furulyaművészt Magyarország a Virtuózok című televíziós komolyzenei tehetségkutatóban ismerhette meg. Jelenleg Hollandiában él, és folyamatosan keresi a művészetét, illetve kreativitását fejlesztő erőforrásokat. Szívesen együttműködik a nyitott gondolkodású alkotókkal, valamint a magyar népzenészekkel. Hisz abban, hogy a zene mélyebb megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez befogadónak kell lenni. Célja, hogy a kortárs zene egyik hírnöke legyen. Szabadidejében szívesen triatlonozik és olvas.

Az éneklés támogatja a krízisek traumamentes átélését

Világszerte az egyik legelismertebb magyar népdalénekes, emellett a néprajztudomány kandidátusa. Lovász Irén szegedi bölcsészhallgatóként indult el első népdalgyűjtő útjaira a Kárpát-medence különböző magyarlakta vidékeire. Az Év Legjobb Énekesnője EMeRTon Díj, a Magyar Művészetért Díj, Bartók Béla

Díj, a Német Lemezkritikusok Díjának kitüntetettje, Magyarország Érdemes

Művésze. 2021-ben munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Karcagon született, gyermekkorát a Kisújszállás–Dévaványa körüli tanyavilágban töltötte. Siófokon érettségizett angol tagozatos osztályban, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakjára vitte útja. – Hálás szívvel gondolok vissza az egyetemi éveimre. A szellemi ébredésem, önállósodásom, önmagamra találásom időszaka volt ez, összefonódott a rendszerváltó generációhoz tartozás érzésével is. A politikailag, eszmeileg másképp gondolkodásnak, a sorok között olvasásnak a lehetősége nekem Szegeden adódott meg először. Oktatóim közül elsősorban Ilia Mihály tanár urat emelem ki, aki nemcsak szakmailag, hanem emberileg is rendkívül meghatározó szerepet töltött be az életemben. Ahhoz a kiváltságos „Iliacsapathoz” tudtam csatlakozni, amelyhez szegedi írók,

költők is tartoztak. Közülük Baka István, Géczi János, Zalán Tibor nevét mindenki ismerheti – sorolta. A művésznő az éneklés és a tudományos életpálya mellett a dalolás terápiás hatásairól is gyakran nyilatkozik. – Énekesként és népzenével, népi vallásossággal foglalkozó néprajzosként, antropológusként egyaránt azt tapasztaltam, hogy az éneklésnek nagyon fontos szerepe van élet-halál kérdésekben, valamint az emberi élet különböző fordulópontjain. Kutatóként is azt látom, hogy az éneklés támogatja a krízisek traumamentes átélését. Az énekléssel kiengedi az ember a lelkéből a feszültséget. Mindemellett a népzene segít lecövekelni is, hiszen a különböző évszakokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó énekeink az évkör menete szerint határozzák meg az időbeli stabilitásunkat. Ez a stabilitás pedig rendkívül fontos, különben a lélek csupán korlátok nélkül kóvályog a szabadság viharaiban – fejtette ki Lovászi Irén. –Tudjuk, ugye, hogy a szabadság, amilyen csodálatos, épp olyan romboló hatású is tud lenni.

KÓSA Boglárka MÓDOS Gábor, L. I.

Lábas Viki énekes

A balatoni lány a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészetés Társadalomtudományi Karán végzett etnológusként. Először a klasszikus zene játszott szerepet az életében: tizennégy évig klarinétozott, ezután jött a népzene és a gimnáziumi „rockzenekarozás”. 2013-ban találkozott a Margaret Island másik két alapító tagjával, Füstös Bálinttal és Törőcsik Kristóffal. 2014-es debütálásukat követően a zenekarra hamar felfigyelt a szakma és a közönség is: megnyerték a Hangfoglaló Magyarországot, bekerültek a Nagy-Szín-Pad! tehetségmutató versenybe, és ugyanebben az évben Fonogram – Magyar Zenei Díjat kaptak az év felfedezettje kategóriában. Lábas

Viki 2017-ben Petőfi Zenei Díjban részesült az év női előadójaként. Lábas Viki számára az éneklés az önkifejezés legtermészetesebb formája.

Tandi Flóra

énekes

A szegedi Király-König Péter Zeneiskolában ismerkedett először a zenével. Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász doktori végzettséget 2016-ban.

Olyan ismereteket szerzett az egyetemen, amiket kamatoztatni tud a művészvilágban. Zenéjét eszközként használva igyekszik olyan társadalmi témákról „beszélni”, mint a női jogok érvényesülése vagy éppen az emberi jogok jelensége. Hiszi, hogy a zene még az ember legnehezebb időszakában is gyógyírként lehet jelen. 2013 őszén jelent meg bemutatkozó lemeze Premier címmel. 2016-ban elindított egy kampányt, hogy ráirányítsa a figyelmet a nők elleni erőszak párkapcsolati jelenlétére. Ezt az ENSZ nőjogi szervezete, a UN Women is méltatta. 2017-ben jelent meg második nagylemeze Flow címmel. Bejárta Európát, Indiában, Új-Delhiben is bemutatkozhatott énekesnőként Tandi Flóra.

Altorjay Kinga

fogszakorvos

Családjában is található szakmabeli, így már fiatal korában eldöntötte, hogy a fogorvosi pálya felé orientálódik. A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar diplomása úgy véli: ez az egyik legszebb pálya, amit választhatott, hiszen gyors segítséget tud nyújtani bármikor a betegek számára. Szívesen emlékszik vissza a szegedi egyetemen töltött évekre, mivel sokat tanult tanáraitól. A mai napig tud idézni is tőlük, biztos alapot adtak neki a későbbi munkájában. Fogszakorvos, de a művészetekkel is foglalkozik. Magánénekesnek tanult a szegedi és békéscsabai konzervatóriumban. Számos helyen megfordult már az éneklés miatt, a felkéréseket igyekszik összeegyeztetni a fogorvosi karrierjével. Sőt hamarosan kiállításon is meg lehet csodálni dr. Altorjai Kinga akvarell festményeit.

Takajuki As

Kuroka

orvos, énekes

Japánban született. Gyerekkora óta énekel, a zene szeretetében nőtt fel. Idegsebész édesapjának saját akusztikus zenekara volt. Tokióban a legjobb jogi egyetemre járt, lazításként karaokézott. Az egyetem alatt elkezdett társas táncolni, ekkor szerzett gyakorlatot a színpadi szereplésben. A jogi egyetemet végül nem fejezte be, mert egy magyar tanulmányi programnak köszönhetően Szegedre, az SZTE orvosi karára került. Énekelt néhány egyetemistáknak szervezett buliban, többek között az ICE-on, vagyis az SZTE International Cultural Evening programján. Sok pozitív visszajelzést kapott, ezért benevezett az RTL Klub tehetségkutató műsorába, az X-Faktorba, ahol “Taka” néven országos ismertségre tett szert. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai Klinika orvosaként dolgozik dr. Takajuki As Kuroka.

ALMA MATER MAGAZIN CENTENÁRIUMI KÜLÖNSZÁM

Az anatómiai pontosság vezérli a fogorvost és afestot ”

Dr. Tóth Éva Szegeden született, a Tisza-parti városban, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójaként érettségizett. Egyetemi tanulmányait is szülővárosában, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahová elsőre felvették – a SZOTE az SZTE Fogorvostudományi Kar jogelődje is.

– Gyönyörű éveket töltöttem a szegedi fogklinikán, fantasztikus csoporttársaim voltak, akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot. Kosárlabdázóként a medikus kupákat is örök élménynek tekintem, mindez nagyon meghatározó volt számomra – emlékezett dr. Tóth Éva. Azt is elárulta: a színek világa mindig is vonzotta, a festészet iránti érdeklődése belső motiváció eredménye, vagyis a precizitás, az alkotás, a művészi hajlam mindig is jelen volt az életében.

– A „csodát”, vagyis azt, hogy ez a tehetség bennem van, először 2008-ban éltem meg – mesélte. Művészi hajlamait eleinte a fogorvosi munkájában tudta kiélni. –

Amikor dolgozom, úgy érzem, mintha gyerek lennék, játszi könnyedséggel cselekszem. Élvezem a munka minden percét. Ezt érzem akkor is, amikor festek.

Anatómiai pontosság vezérel egy tömés kialakításánál, s ugyanezt a precizitást élem meg festés közben, ha a képeimet alkotom.

Hobbijában a mestere, Fecskés Beáta, később pedig Gasztonyi Kálmán festőművész irányításával fejlődött hétről hétre. Mari Albert professzor meghívására tíz évet dolgozott az SZTE Fogászati és Szájsebészeti

Klinikáján, illetve nyolc évet tanított óradaóként a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán.

A fiatal kollégáknak Prágai Géza tanár úr gondolatát

közvetíti:

– Alázat nélkül nincsen fogorvosi hivatás. Sose feledjük el, hogy annak a fognak a végén mindig van egy ember

– vallja dr. Tóth Éva. Szerinte egy fogorvosnak csak olyan dolgot szabad elvégeznie, amit saját magának vagy a szüleinek is megtenne.

KOVÁCS-JERNEY Ádám

Kidekorálják Szegedet

Fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi

Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó évek óta együtt alkot és dekorál: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális műveiket.

– Mindketten az SZTE JGYPK rajz szakán végeztek. Milyen emlékeket őriznek egyetemista éveikből?

Marton Ákos Barnabás: – Tanáraim sokat segítettek a látásmódom helyes irányba terelésében. Elsősorban az ott megismert emberekért vagyok hálás az iskolának, hiszen azóta is szoros kapcsolatban vagyok sokukkal, meghatározták az azóta eltelt éveimet, és valószínűleg ezután is nagy hatással lesznek rám. Az egyetem sok lehetőség kapuját nyitotta ki, de ezeket a kapukat keresni kell. Sokan azt hiszik, hogy az egyénnek annyi a feladata, hogy belépjen ezen a kapun, pedig a „bejáratot” megtalálni nehezebb.

Vinkó Leó: – Nekem a főiskola utat mutatott. Mindig is festettem, de ott fogalmazódott meg bennem, hogy nekem a művészet az életutam. A tanároktól természetesen rengeteg szakmai segítséget kaptam technikailag és szellemileg is.

– Hogyan kezdtek el együtt dekorálni? Mi volt az első közös munka?

M. Á. B.: – Véletlenül találkoztunk egy rajz tanszékes kiállítás megnyitóján. Beszélgetés közben egy egyetemi szórakozóhely dekorációjáról esett szó, és kiderült, hogy erősítenénk egymást a projektben, így kipróbáltuk, milyen lenne együtt

dolgozni. Azóta eltelt tíz év, és egyre nagyobb munkák kerülnek a perifériánkba.

V. L.: – Az első munkánk készítésekor csak elfeleztük a falat: egyikünk festette az egyik, a másik pedig a másik felét. Ez a mű látható a Törpe kocsmában, Szegeden. – Az elsőt sok közös megbízás követte. Melyekre a legbüszkébbek?

M. Á. B.: – Válaszként a leglátványosabb munkát említené meg sok ember, de én büszkeséget a rengeteg, kilátástalannak tűnő helyzet megoldása kapcsán érzek. Amikor már rég nem anyagi szempontok motiváltak, hanem a végcél elérése, a terveink megvalósítása. Emiatt jutottunk el a néhány méteres falaktól az egészépületes homlokzatokig, a teljes belső designok megvalósításához és számos megtisztelő megrendeléshez.

V. L.: – Számomra a Nyugi Kert. Aztán a Napfényfürdő Aquapolis Szeged, a Lillafüredi Sport- és Kalandpark, Budapesten pedig a Pániq szabadulós játékok pályái.

– A leggrandiózusabb munkájuk a Napfényfürdő Aquapolis Szeged dekorálása: a kezük nyomán bálnák, teknősök, halak „úsznak” a fürdő falain. Mennyi ideig tartott ez a munka, hogyan tervezték és kivitelezték?

BOBKÓ Anna

ALMA MATER MAGAZIN CENTENÁRIUMI KÜLÖNSZÁM

Az egyetem sok lehetőség kapuját nyitotta ki, de ezeket a kapukat keresni kell.

M. Á. B.: – Ez egy többlépcsős folyamat végállomása volt. Egy ekkora munkát nem bíznak rá egyből pár hozzánk hasonló fiatal festőre. Az akkori tulajdonos cégnek több festést is sikeresen elvégeztünk, a kapcsolat jól működött, elégedettek voltak, és végül a legnagyobb épületüket is ránk bízták. Ha a tervezést és megállapodást is beleszámolom, majdnem egy éven át tartott ez a munka, ami meghatározó pont az életünkben, mivel 12 ezer négyzetméter falfelületet talán összesen nem láttam addig.

V. L.: – Teljesen ránk bízták a tervezést és a megvalósítást. Annyit kértek, hogy legyen látványos és vidám. Sok-sok tervet készítettünk, végül ezt a nagy állatos tervet fogadták el. A kivitelezést jól meg kellett szervezni: szakaszokra osztottuk, majd az előzetes, pontos tervek alapján megkezdtük a munkát. És csak festettünk, festettünk, minden nap, nyolc hónapon át...

– Grandiózus alkotásokon dolgoztak Szeged-szerte.

Marton Ákos Barnabás: – A MONDOLO csapattal és a Szegedi Távfűtő Kft.-vel közösen kezdtünk bele egy nagy projektbe: négy szegedi fűtőművet festettünk át.

Vinkó Leó: – Róth Manó iparművész, üvegfestő emlékére pedig tűzfalat festettünk: 120 liter festéket, 50 doboz fújófestéket használtunk fel, nyolc napon át dolgoztunk.

Így állítottunk emléket a szegedi Új Zsinagóga szecessziós üvegablakai alkotójának.

Képzőművészet

Barcsay István

gyógyszerész

Világéletében Szegeden élt, mint minden családtagja, akit az emberi emlékezet számon tart. Gyógyszerész, a család negyedik nemzedéke tagjaként. Dolgozott egyetemi kutatóként, gyógyszertárvezetőként, egyetemi főgyógyszerészként, később végigjárta a nagyvállalati hierarchiát. A Heliomed Rt. első embere volt, 2000 óta a PHOENIX Pharma Zrt. munkatársa, regionális igazgatója. „Gyermekkorom óta szívesen rajzolok. Talán kicsit jobban, mint az átlag, de sokkal rosszabbul, mint a jók” – mondja öniróniával a speciális technikával, csőtollal és akrilfestékkel alkotó gyógyszerész, dr. Barcsay István címzetes egyetemi docens, aki részt vesz a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar vezető testületének munkájában, emellett az államvizsga-bizottság elnöke.

Bíró Ernő

mérnök, képzőművész

Kecskeméten született, és jelenleg is ott él. 1965-ben a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar elődintézményében szerzett élelmiszermérnök diplomát. 1975-ben okleveles kertészmérnökként végzett Budapesten, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem termesztési karán. Itt avatták egyetemi doktorrá 1979-ben. 1999 óta a BSI okleveles minőségügyi és környezetvédelmi szakértője, a NAK szaktanácsadója. Közel ötven évet dolgozott az élelmiszeriparban, a felsőoktatásban, valamint az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként az ágazati kutatásban. Nyugdíjas mérnökként szabadidejében akvarellképeket festeget és grafikákat készít, amelyek technikai alapjait még középiskolás korában sajátította el. Rendszeres látogatója, meghívott alkotója hazai és nemzetközi képzőművészeti táboroknak. Az elmúlt években több önálló és csoportos kiállításon vett részt munkáival.

Menyhei Szabolcs

számítógépes grafikus

Középiskolás korában szeretett bele a számítógépes grafikába. Emiatt jelentkezett 2005-ben az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz-angol szakjára, ami nagyon jó alapot adott későbbi munkájához. „Az angol szak és a rajz tanszéken szerzett tudásom sok mindenben segített. Szegedről a diákévek után nagyon nehéz szívvel jöttem el” – emlékezett. Olyan nagysikerű filmek vizuális effektjeit készítette, mint a Star Wars, az Avengers (Bosszúállók), a Tenet vagy az Ant-Man (Hangya). A Tenet kapta a legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat 2021-ben. Napjainkban az Industrial Light & Magic művészeti részlegének munkatársa. „Készüljetek fel arra, hogy folyamatosan új programok és technikák jelennek meg, ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan képezzétek magatokat!” – üzeni a hasonló pályára vágyóknak Menyhei Szabolcs.

Csákány Lóránt

rezidens orvos, fotóművész

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar hallgatójaként hatszor nyerte el a SZTE Talent Ösztöndíját, továbbá megkapta az SZTE Sófi Alapítvány Kuratóriumi díját, Különdíját, majd kétszer az Alapítvány Fődíját; illetve átvehette Szeged Megyei Jogú Város ösztöndíját. Fényképeit 21 országban állították ki, 80 díjat nyert el, eddig nyolc önálló tárlaton mutatkozott be. Németországi és szingapúri fotópályázaton a „Legjobb fiatal szerző” címet kapta; míg Törökországban a kiállítás legjobb szerzőjének választották. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság – Szegedi Fotóművészeti Munkabizottságának titkára. „Az endotheliális glycocalyx károsodása kísérletes szepszisben, a gyulladásos citokinek lehetséges szerepe című dolgozatom az SZTE egészségtudományi karainak 2018. évi Tudományos Diákköri Konferenciáján 1. díjat ért el” – mondta az SZTE SZAOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezető rezidense és oktatási felelőse, a Szabadkáról indult dr. Csákány Lóránt.

Nagyon fontos, hogy folyamatosan képezzétek magatokat!

A jogászból lett képzőművész „ábécéje”?

Sosem tanulta iskolában a festészetet, mégis volt már kiállítása a Carrousel du Louvreban, Japánban és neves galériákban Hatvany Viktóriának. A hungarikummá lett Hatvany Hollóházi porcelánkészlet tervezőjével, az ékszereket is készítő festőművésszel a karrierépítésről is beszélgettünk.

– Ha nem csináltam volna meg ezt a diplomát, ha nem lenne mögöttem a tudás, amit a szegedi egyetem jogi karán, a munkaügyi kapcsolatok szakon szereztem, akkor művészemberként közel sem lehetnék ott, ahol most tartok. Olyan hihetetlenül erős rálátást adott a világra a szegedi egyetem – például a marketing, a jog, a PR, az önmenedzsment, a gazdasági tudás, a pénzügyek területén –, ami szükséges ahhoz, hogy fel tudjam építeni magam. És ez a világ tulajdonképpen erről, a karrierépítésről szól – mondta Hatvany Viktória képzőművész.

– Nekem mindig festékes volt a kezem, és amióta az eszemet tudom, rajzolok. Anno, tizennégy évesen nem vettek fel a budapesti kisképzőbe. Szerencsére, mert úgy nem lennék az, aki most vagyok. Ha művészembernek született valaki, akkor ez így vagy úgy, de kiforr, megmutatkozik: a pályán tartja

– osztotta meg tapasztalatát a festőművész és porcelándizájner.

– Magamból merítkezem – jelentette ki. – Létezik a saját nyelvezetem: az én ábécém, ami alapján létrejönnek az alkotásaim. Annyi a mondanivalóm, hogy nekem éppen elég, ami az én fejemben van. Nincs példaképem, vagy olyan ember, akitől egyetlen vonást is szeretnék elvenni „inspirációként”.

Vigyük sikerre azt, amire születtünk!

– Hatvany Viktória 3 tanácsa

1.

Az ember egyszer csak észreveszi, hogy az összes egykori évfolyamtársa, ismerőse olyan pozícióba került, ami fontossá vált. Huszonévesen nem gondolunk erre, pedig fontos lenne, hogy szeretettel, jósággal ápoljuk, építsük a kapcsolatainkat!

2.

Érdemes komolyan venni az idősebbek azon mondatát is, hogy „mindent a maga idejében”. Ha például valaki a karriertervezést elbulizza az egyetemen, ez a későbbi szakmai életében hátrányt jelenthet.

3.

Fontos energiát tenni abba, hogy minél jobban megismerjük önmagunkat. Ez sokat segít a belső egyensúly, a lelki béke megtalálásában is. Így válhatunk boldog, kiegyensúlyozott, békés és szerethető emberekké a magánéletben, ami majd a munka világába is átsugárzik. Mindez garantálhatja, hogy sikerre vigyük azt, amire születtünk.

KÓSA Boglárka

A természetfilm vizuálisan adja át azt, amit egy tanár elmesél

Rendező, operatőr és forgatókönyvíró pályára lépett

SZTE Természettudományi és Informatikai Karán szerzett diplomát föl szakon, majd mesterdiplomát geográfusként. Dokumentumfilmek kés specializálódott. A szegedi egyetemen megszerzett tudás és kapcsolat segítségével volt képes olyan díjnyertes alkotásokat készíteni, mint az Izland mozgásban, amely az I. Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon a Média Mecenatúra fődíját nyerte el.

Szeged hangulata elvarázsolta a szolnoki születésű Jurkovics Milánt, így már kezdettől fogva tudta, hogy továbbtanuláskor a Szegedi Tudományegyetemre esik a választása.

– Életem legszebb időszaka volt az öt szegedi egyetemi év. egész baráti körömet az egyetemnek köszönhetem. A mai napig összetart a társaság, egy életre szóló élmény a velük való kapcsolattartás – emlékezett a geográfus-filmes.

Az egyetemi évek alatt döntötte el, hogy a dokumentumfilmek világa érdekli, amiben a földrajz nagy segítséget nyújt a számára, mivel átfogó és széles körű területet érint.

– Adottak voltak a terepgyakorlatok, nagyon sokat utaztunk. Szép tájakra jártunk, nálam pedig mindig volt kamera. Akkoriban, 2007 környékén ez nagy dolognak számított, ma pedig már mindenkinél ott a

zsebben a telefon. De abban az időben filmet forgatni egy terepgyakorlatról, majd azt összevágni, és utána minden hallgatóhoz eljuttatni, sok munkát igényelt, és nagyon tetszett az embereknek. A filmkészítés világa sok különleges helyre sodorta, többek között Izlandra, Norvégiába, Dubajba, Isztambulba. – Az izlandi forgatás a legkülönlegesebb helyszín a számomra. Oda ráadásul pont egy földrajz és egy vegyész szakos barátommal, hárman mentünk. Úgy érzem, Izland egy életre összekovácsolt minket, a mai napig szívesen emlékszünk rá vissza –

A filmezés – Jurkovics Milán felfogása szerint – a tanári pályához hasonló: a film vizuálisan próbálja meg átadni azt, amit egy tanár elmesél. Ez egy „0–24 órás szakma”, mivel egy operatőr-rendező sosem tudja, hogy mikor pattan ki a fejéből egy téma, mikor kell helyszínre menni. Nem lehet fél gőzzel csinálni: aki belevág a filmkészítésbe, annak nagyon kell szeretnie a munka minden részét.

KÓSA Boglárka

Mindig mosolyogva jövök Szegedre

Az SZTE BTK kommunikáció és média szakjának korábbi

hallgatója, Magyarósi Csaba hazánk egyik legnézettebb

YouTubere. Videóival több tízezer embert ér el nap mint nap.

YouTube-csatornáján főleg utazás és „tech” témáról oszt meg tartalmakat.

– Gyakran látogatsz Szegedre a különböző projektjeid kapcsán, illetve előadásokat tartani. Hogyan kötődsz a városhoz? Mit adott számodra az SZTE?

– Mindig mosolyogva jövök ide. Az egyetemen fantasztikus újságíró tanáraim voltak, olyan dolgokat tanítottak meg, amik azóta sem koptak el. Például azt, hogy hogyan kell az igazsághoz hűen írni, etikus újságírónak lenni. Szakmailag ezt adta a szegedi bölcsészkar, magánemberként pedig a feleségemet, Dórát, aki szintén az SZTE-re járt.

– Hogy látod, előnyt jelenthet-e a YouTube-on az újságírói múlt és szemléletmód?

– Nehéz megmondani, hogy előny-e… Vannak nálam sokkal sikeresebb és népszerűbb YouTuberek, akiknek soha semmi közük nem volt a hagyományos médiához. A világ legsikeresebb YouTubereinek nagy része ilyen. Viszont azok, akik kicsit minőségibb tartalmakat gyártanak, és a nézőközönségük nagy része nem a 12-13 éves korosztályból kerül ki, rendelkeznek valamiféle szakmai múlttal. Sokat segíthet ez például a témaválasztásban: felismerni a fontos, fajsúlyos helyzeteket, amikből valódi tartalom készülhet.

– Mit üzensz azoknak a mostani egyetemistáknak, akik hasonló karrierről gondolkoznak? Vagy motiváltak és tenni szeretnének?

– Hát azt, hogy tegyenek! Az a jó, hogy ma már nem nagyon kell várni arra, hogy az ember eszközöket

kapjon, hiszen a lehetőségek adottak. Amikor én annak idején az egyetemre jártam, és bármilyen tartalmat szerettem volna létrehozni, ahhoz szükség volt valamilyen felületre, ahová csatlakozhatok: oda kellett csapódni egy újsághoz, rádióhoz vagy valami ilyesmihez. És bár sok problémát okozott az internet az elmúlt húsz évben, az biztos, hogy ha valaki szeretne jót tenni, fejlődni, vagy előre lépni, minden lehetőség biztosított ahhoz, hogy belevágjon. Nem túl jó, hogy ezek a lehetőségek a hülyeségekhez is adottak, s hogy azokat is el lehet kezdeni. De pont ezt kell ellensúlyoznunk a jó ötletekkel.

Jót tenni, fejlődni, vagy előre lépni - minden lehetőség biztosított, hogy belevágj.

KÓSA Boglárka

A szöveg öröme az olvasóé

„A mi dolgunk a legjobb tudásunk szerint útjukra indítani a könyveket, a többi az olvasón múlik” – vallja a Libri Kiadói Csoport ügyvezetője, Sárközy Bence. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán szerzett tudást kamatoztatja, ottani tanárait továbbra is példaképnek tartja. Hisz abban, hogy a sikerhez sok munka kell.

– Milyen emlékei vannak Szegedről?

– Tizennyolc évesen kerültem Szegedre. Szerettem volna a gimnázium után egy egyetemi városba költözni. Ha ceglédiként Pestre vettek volna fel, valószínűleg bejárós lettem volna. Rögtön beleszerettem a „mediterrán” város légkörébe, máig meghatározóak az ott töltött éveim.

– A Szegedi Tudományegyetemen megszerzett tudás a gyakorlatban hogyan tud kamatozni?

– A tanáraim elhivatottsága, lenyűgöző szakmai tudása, ugyanakkor nyitottsága az útkereső fiatal diákok gondolatkísérletei iránt olyan követendő minta számomra, amelynek próbálok megfelelni a mai napig is a munkámban. Könyvkiadóként a nyelv és az írott szöveg végtelen lehetőségeivel dolgozom. A szegedi magyar szak nyitottsága nélkül ezt nem tehetném ilyen sikerrel.

PÓSA Tamara MÁTÉ Péter/Jelenkor Kiadó

Túlságosan bölcsész vagyok, hogy erre válaszolni tudjak.

– Az, hogy 2011-ben Balogh Ákossal és Halmos Ádámmal létrehozták a Libri Kiadót, mennyiben változtatta meg az életét?

– Előtte több mint nyolc évig a Magvetőben dolgoztam, ahová a diplomaszerzésem évében, 2003-ban kerültem. A szakmámban – abban az időben és ma is – ez a kiadó az egyik legjobb iskola. A Libri Könyvkiadó bizonyos értelemben már a saját utam, a maga „felnőtt” kompromisszumaival, melyeket munkatársként és üzlettársként egyaránt kötöttem. Kilenc év alatt építettük fel a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb árbevételű és legeredményesebb kiadóvállalatát. 2020-ban a Libri Kiadói Csoport további fejlődése érdekében életszerűvé vált felbontani ezt a sikeres üzlettársi viszonyt: mára már sem én, sem Halmos Ádám nem vagyunk tulajdonosok, és a kettőnk szakmai útja is különvált. Jómagam továbbra is ügyvezetőként és kiadási igazgatóként dolgozom a Libri Kiadói Csoportban. Ez a történet többször is megváltoztatta az életem, jelenleg is folyamatosan alakítja, de ez így jó és így természetes.

– Az elmúlt tizenegy évből melyik szerzőre tekint úgy, mint „legnagyobb felfedezés”?

– Ilyet sosem mond egy könyvkiadó. A mi dolgunk a legjobb tudásunk szerint útjukra indítani a könyveket, a többi az olvasón múlik – a jelenben és a történelmi távlatokban egyaránt. A kiadó nem minősít és nem véleményez. Aki akarja, persze, a döntéseinkből és választásainkból megsejtheti az ízlésünket és az álláspontunkat bizonyos esztétikai vagy társadalmi kérdésekben. De ez is az olvasó kiváltsága, ahogyan a „szöveg öröme” is az övé.

– Milyen érzés, mikor egy-egy író, költő jórészt a kiadónak köszönhetően befut?

– Mindent megteszünk, hogy a szerzőink megfelelő publicitást nyerjenek. Hiszünk bennünk, és amikor ez a hit visszaigazolódik, akkor a szakmaiságunkat is visszaigazolja.

– Mit gondol, mi a siker titka?

– Túlságosan bölcsész vagyok, hogy erre válaszolni tudjak. Ha valaki rákeres a témát „megfejtő” művekre, azok szerzői zömmel reáltudományos gondolkodók.

A siker csak annyira szublimálható algoritmusokba, amennyire a szerelem, a rettegés vagy a zsenialitás. De mindenképp van mögötte munka. Hiszen még a látszatok mögött is az van.

Veiszer Alinda

műsorvezető

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kommunikáció és német szakján tanult. A Prima Primissima díjas riporter nevéhez fűződik, többek között, a „Záróra” című televíziós interjúsorozat. Több mint hatszáz interjút készített az ország kiemelkedő művészeivel, tudósaival, közéleti személyiségeivel. Házigazdája a „Nyugat 100” című, műfajt teremtő kulturális vetélkedő-sorozatnak. Elindította az „Alinda Podcast” című beszélgetéssorozatát is. „Ma már tudom, hogy számomra az újságírás egyenlő az identitásommal, ami nagymértékben a kíváncsiságra épül. Azt viszont, hogy milyen egy jó újságíró, azt hiszem, a legnehezebb megválaszolni. Talán, ha erkölcsileg és szakmailag is képes a saját területén a legmagasabb szintre jutni, akkor jó újságírónak lehet őt nevezni” – fogalmazott Veiszer Alinda.

Török János

fotóriporter

„Külső fotográfus képzésben” lett hallgató a Szegedi Tudományegyetemen, most dékáni engedéllyel tanítja a szakmát. 2014-ben, a képzés mellett, gyakornokként dolgozott a Délmagyarország hírportálnál, majd 2016-tól a lapszerkesztőség fotóriportere. Emlékeiben nagyon megmaradt, hogy a fotós hallgatók között mindig nagy volt a versengés, ő pedig úgy élte meg, hogy inkább a tanulást, előrehaladást és a kapcsolatépítést látta a képzési évek előnyeként.

„Lásd az árnyoldalát is a médiával kapcsolatos munkának, a fotózásnak! Lépj túl a nehézségeken, így biztosan sikerrel jársz!” – üzeni a leendő hallgatóknak Török János.

Az olvasás az egyik

leghatékonyabb módja a személyiségfejlesztésnek

Bereczki Karina Anna táncos

Az SZTE Mérnöki Karon 2020-ban kapott élelmiszermérnök diplomát. 2003-ban kezdett el táncolni és fitneszezni, majd 2006-ban lépett először versenyszőnyegre. A 2019-es versenyévadban fitnesz egyéni összetett Grand Prix-győztes lett, majd az Európa Kupán első helyezést ért el csapatával. 2018-ban a Szegedi Tudományegyetem „Jó tanuló – Jó sportoló” díját is odaítélte neki az intézmény. Szerepei közül a Monte Cristo grófjára és az István, a királyra a legbüszkébb. „Szegedi egyetemistának lenni az egyik eddigi legjobb dolog volt az életemben. Rengeteget tanultam, sok élményt és sok jó emberi kapcsolatot kaptam az egyetemi évektől” – fogalmazott a Budapesti Operettszínház táncosa.

Szabados Ágnes

műsorvezető

„Hiszem, hogy az olvasás terápiának is kiváló. Ráadásul, szerintem, az egyik leghatékonyabb módja a személyiségfejlesztésnek” – vallja Szabados Ágnes, az RTL Klub híradójának műsorvezetője, riporter, a Libertine Könyvkiadó és a Libertine Könyvesbolt alapító tulajdonosa. Kiskunhalason nőtt fel, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kommunikáció és médiatudomány, majd politikatudomány szakján tanult. Olvasásnépszerűsítéssel foglalkozik: a „Nincs időm olvasni kihívás! / VAN IDŐM OLVASNI CSOPORT!” alapítójaként, a Facebook berkein belül, napról napra inspirálja az embereket, hogy könyvet vegyenek a kezükbe. „Mutasd a könyvespolcod!” című műsorában ismert személyek, például írók könyvespolcán keresztül népszerűsíti az olvasást, az irodalmat. 2018 óta az SZTE BTK Kommunikáció-és Médiatudomány Tanszékén tanít Szabados Ágnes.

A szórakoztatás, nem pedig az ismertté válás motiválta

Dombóvári István az elmúlt két évtizedben mindent elért, amit a szórakoztatóiparban el lehet érni: poénjai számtalan ember arcára csalnak mosolyt, mert szórakoztatnak a könyvei, a közösségi felületeken és a tévés showműsorokban való jelenléte, önálló estjei. A jászkarajenői Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója 2020

óta a gyakorlatban kamatoztatja az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egykori hallgatójaként szerzett, művelődésszervezésre irányult tudását.

– Ma a magyar emberek életében sokkal inkább jelen van a humor, mint korábban bármikor. A ’80-as években leginkább a nagyszülők és a szülők hallgatták a rádiókabarét és nézték meg év végén a szilveszteri műsort, napjainkban viszont a fiatalok körében elfogadott és népszerű lett, pont úgy, mint a zene, a színház vagy a filmművészet. Ez annak is köszönhető, hogy a szórakozás és a kikapcsolódás az elmúlt húsz évben a nagy többség számára elérhetővé vált –elemezte a humor mai helyzetét Dombóvári István. A szórakoztatás, nem pedig az ismertté válás motiválta a humoristát. Célja az emberek megnevettetése.

– Két éve a délelőttjeimet a művelődésszervezés teszi ki Jászkarajenőn, délutánonként fellépni járok. A kettő között az ötleteimet igyekszem megvalósítani. Aktívan tartom a közönséggel a kapcsolatot a közösségi felületeken, emellett az ötödik könyvemen dolgozom –avatott be mindennapjai rendjébe.

Hivatása minden területét fontosnak tartja: a nagy dolgokra ugyanannyi energiát fordít, mint a kicsikre.

– Mi a sikerem titka? Az, hogy képes vagyok valami egyedi színt vinni a produkcióimba. Szerencsére húsz évvel ezelőtt sikerült rátalálnom arra a közös hangra, melynek köszönhetően a közönség tudja, hogy mire számíthat, ha velem találkozik – hangsúlyozta. Igazságtalannak tartotta egy ideig, hogy az interneten ma már bárkiből lehet „humorista”.

– Látva, hogy az ország 90 százaléka fellépett az X-Faktorban, 95 százaléka pedig nap mint nap vicceskedik a TikTokon, és mégsem lett belőlük énekes vagy humorista, rájöttem, hogy az eszköz csak egy lehetőség. Hogy ki hogyan él vele, az a fontos. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy mindig a közönség dönt – összegzett Dombóvári István. – Ne a sikert akarjuk, hanem élvezzük ki inkább az oda vezető utat!

PÓSA Tamara

Ne a sikert akarjuk, hanem élvezzük ki

Hubert vadászmanó meséi a természet világáról

SZILÁGYI BAY PÉTER vadgazdálkodási szakirányon, agrármérnök szakon az SZTE Mezőgazdasági Karán szerezte első diplomáját. – Rangos, képzett, országosan és nemzetközi viszonylatban elismert professzorok fémjelezték az agrárt Hódmezővásárhelyen. A város kulturális sokszínűsége mellett a természeti értékek: a vásárhelyi róna, Mártély nagy, ártéri galériaerdői, a „Kis Gemenc” vonzott –emlékezett egyetemista éveire. – Az elméleti órák után ugyanazok a tanárok, kint gyakorlatokon, be is tudták mutatni azokat a fogásokat, amelyekről tanultunk –hangsúlyozta az egykori „szegedi srác”, aki engedélyt kért és kapott, hogy vásárhelyi kollégista lehessen. Itt a felette tanuló és az alatta lévő évfolyamokból is nagyon sok barátja lett. – Közülük sokan ma is vadásznak, így érdeklődésünk miatt tartjuk a kapcsolatot, kiállításokon találkozunk – magyarázta a NIMRÓD

Vadászújság tudósítója és hírszerkesztője, a Hubert, a vadászmanó című mesekönyv írója. A vadásztörténetek szerzője arra törekszik, hogy megfigyelje és megismerje a körülöttünk lévő természeti világot, és azt közérthetően mutassa be olvasóinak.

Dóczi Attila

közösségi médiaszakértő

A Szegedi Tudományegyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kommunikáció- és médiatudomány szakos diplomájával évekig dolgozott az online marketing területén közösségimédia-szakértőként. Ezzel párhuzamosan saját YouTubecsatornát hozott létre, ami mára saját vállalkozássá nőtte ki magát. Előbb az Animegyetem nevű csatornát hozta létre, majd belekezdett a Tanulom Magam című, főként tudományos ismeretterjesztő témákat rövid videókban feldolgozó műsorok készítésébe. Ezek nézettsége mára átlépte a 30 millió megtekintést. A közösségimédiafelületeken online formában, kommunikációs trénerként pedig előadásokat, workshopokat, tréningeket tartva offline tud segíteni az embereknek. A Szegeden töltött évekre élete legszabadabb időszakaként emlékszik Dóczi Attila.

Csonka Dóra

színművész

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán végzett 2019-ben. Békéscsabán tanult színészetet, és azóta is a Békéscsabai

Jókai Színház művésze, emellett vendégeskedett a budapesti József Attila

Színházban és a Madách

Színházban is. Olyan neves színdarabokban

láthatta a közönség Csonka

Dórát, mint a Die Päpstin – A Pápanő; a Nem élhetek muzsikaszó nélkül; a Sweet Charity és a Mamma Mia.

Tartjuk a kapcsolatot, kiállításokon találkozunk.

ALMA MATER MAGAZIN KÜLÖNSZÁM

Minden idők legfiatalabb felnőtt világbajnoka

VB- és Európa-bajnok, Világkupa-győztes, olimpiai 4. helyezett kajakos – sorolják eredményeit Nádas Bence, az SZTE Mérnöki Karának hallgatója neve előtt. Hosszú ideje sportol, Magyarország egyik sikersportágában képviselve hazánkat, klubját, az MVM Szegedet és a Szegedi Tudományegyetemet. Az élelmiszermérnöknek készülő hallgató számos sikert ért el már az utánpótlás korosztályban is, és évek óta meghatározó tagja a felnőtt kajak-kenu válogatottnak.

A 2014-es szegedi ifjúsági világbajnokságon kajak egyes 200 méteren aranyérmes lett, később a felnőtt vb-n a 4x200 méter váltót (Dudás Miklóssal, Tótka Sándorral és Hérics Dáviddal) is megnyerte Nádas Bence. Ezzel tizennyolc évesen minden idők legfiatalabb felnőtt világbajnoka lett. A 2016-os EB-n négyes 500 méteren (Tótka Sándorral, Molnár Péterrel, illetve Somorácz Tamással) arany-, míg egyes 500 méteren bronzérmet szerzett.

A 2016-os U23 VB-n négyes 1000 méteren (Noé Bálinttal, Koleszár Mátyással és Ilyés Róberttel) ezüstérmes lett, majd 2017-ben az Európa-bajnokságon négyes 500 méteren (Tótka Sándorral, Molnár Péterrel és Mozgi Milánnal), valamint páros 500 méteren (Tótka Sándorral) is aranyérmet szerzett.

A tokiói olimpiai felkészülési ciklusban is kiválóan szerepelt, aminek egyik csúcsa az volt, hogy az élelmiszermérnöknek tanuló hallgató egyéni számban nyert Világkupát 500 méteren.

A Tokiói Nyári Olimpiai Játékokon kajak kettes 1000 méteren Kopasz Bálinttal a 4. helyen végzett. Az önmagában is óriási eredmény értékét tovább növeli, hogy a világverseny előtt csak pár hete kezdtek együtt dolgozni, mégis összeszokott párosokat sikerült legyőzniük. Az ötkarikás játékokon egy másik számban is rajthoz állt: kajak négyes 500 méteren 7. lett a magyar csapat tagjaként Béke Kornéllal, Csizmadia Kolossal és Tótka Sándorral.

– Sok jó kajakos és kenus járt előttem is az SZTEre, ez is segített a döntésben, hogy itt tanuljak. Az egyetemmel Szeged ideális hely egy fiatal sportoló számára, ahol a világnézete is fejlődhet, tágulhat. Itt minden sportoló találhat olyan képzést, ami érdekli –összegezte tapasztalatait Nádas Bence.

A sport nem játék: fejben dől el minden

Kővári Árpád érettségi után a budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumban tanult tovább, de „visszakérte” magát Szegedre. Az SZTE jogelődjének számító Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a SZÉF szakoktatójaként helyezkedett el. „Műhelycsarnokot csináltunk, hogy modellezni lehessen a gyakorlatban előforduló helyzeteket. A konzerv, a hús, a baromfi, a keveréktakarmány és a hűtés volt a fő téma. Tetszett, hogy a SZÉF olyan gyakorlati embereket képez, akik diploma után azonnal be tudnak kapcsolódni a munkahelyi rendszerbe. Mindegy, hogy technológiai probléma, raktározás, logisztika a feladat, vagy éppen a berendezés hibájának kijavítása, azonnal tudták, mi a teendő, hogyan kell föllépni. Éppen ezért ezekről az évfolyamokról sokan kerültek vezető ipari pozícióba. Ilyen munka mellett maradt időm és erőm is a sportra. Irányítót játszottam a Szegedi Előre Tisza Volán SC kézilabdacsapatában.”

1975-től vezető edzője lett a Szegedi Volán SC kézilabdacsapatának. „Edzőnek ugyanazért mentem, amiért az oktatói feladatot elvállaltam: úgy éreztem, képes vagyok átadni. A kapcsolatépítés, az empátia, a taktikai magyarázat – ez is összeköti a két szakmát. tudatosan hatni” – fogalmazott Kővári Árpád, aki szerint dől el minden a sportban is, hiszen váratlan helyzeteket kell megoldani.

A sport már az SZTE Mérnöki Kar jogelődje, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola vállalkozásmenedzsment szak hallgatójaként, az egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be az életében. Az SZTE-s

hatni.

A kitartást olimpiai bajnoki cím koronázta

Olimpiai bajnok, négyszeres világbajnok kajakos, az SZTE Gazdaságtudományi Kar gazdálkodás és menedzsment szakán végzett 2015-ben. Ő Kárász Anna, akinek a karrierje a 2020-ról 2021-re halasztott ötkarikás játékokon ért eddigi csúcsára. A tokiói olimpián a női kajak négyesek 500 méteres versenyszámában, Kozák Danuta, Bodonyi Dóra és Csipes Tamara társaságában állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára.

Az MVM Szeged VE versenyzője sportpályafutása példaértékű kitartásról és szorgalomról tanúskodik. A kajak-kenu hazánk egyik sikersportága, azon belül a női kajak szakág világszinten is a legerősebbek közé tartozik. Ezért aztán nehezebb bekerülni egy válogatott négyes hajóegységbe, mint azzal megnyerni egy olimpiát.

2014 fordulópontot jelentett Kárász Anna életében.

A szegedi U-23-as, azaz a 23 év alattiaknak megrendezett világbajnokságon már a Szegedi Tudományegyetem hallgatójaként győzött, és még abban az évben megszerezte élete első felnőtt világbajnoki címét is Moszkvában. A következő év februárjában átvette SZTE-s diplomáját. 2016-ban, a riói olimpia évében is kiváló formában versenyzett, a legjobbak között szerepelt, azonban az ötkarikás játékokra nem utazhatott el.

De Kárász Anna nem adta fel, és a komoly hullámvölgyeket, hátráltató tényezőket legyőzve, tovább harcolt álmai eléréséért. Kitartását végül siker koronázta, és olimpiai bajnoki címet nyert.

– Az egyértelmű volt, hogy szeretnék egyetemre menni, hiszen alapvetően mindig jól tanultam, és nem akartam volna sosem egyetlen lapra feltenni mindent – hangsúlyozta Kárász Anna. –Mivel jött a lehetőség, hogy a szegedi kajakos csapatban folytassam, az SZTE GTK-ra jelentkeztem. Amikor kiválasztottam a szakot, azt tekintettem fő szempontnak, hogy hasznos diploma lesz majd, ha egyszer el szeretnék indulni valamilyen civil pályán. A szegedi egyetemtől megkaptam mindenféle segítséget: nappali tagozaton, egyéni tanrenddel tudtam végezni a sulit. A szaktársaim, illetve a tanáraim is nagyon kedvesek és támogatók voltak a nehezebb időszakokban. Összehasonlítva azokkal a sporttársaimmal, akik más egyetemekre jártak, kiemelkedő az SZTE, nagyon jól kezelte ezt a helyzetet.

LÉVAI Ferenc SAHIN-TÓTH István

A sokoldalú triatlonista, aki örömöt talál a szenvedésben

Az SZTE alumnusa, Boronkay Péter életében a sport és a segítségnyújtás mindig hangsúlyosan jelen volt. Kiemelkedő eredményeit átlagon felüli kitartásának, elszántságának köszönheti. Számos területen a világon egyedülálló teljesítményt nyújtott.

A sport gyermekkora óta meghatározza Boronkay Péter az életét. 6-7 évesen kezdett úszni, később vízilabdázott, majd visszatért az úszáshoz. 2006 óta foglalkozik triatlonnal, amelyben egyedülálló sikereket ért el. A Szegedi Tudományegyetemen diplomázott 2004-ben, az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon, szociális munka szakon. Tanulmányai során is komoly figyelmet fordított a legnehezebb helyzetben lévők segítésére. A diploma megszerzése után, 2008-ig a Szegedi Drogambulancián dolgozott kábítószer-problémás fiatalokkal, majd visszatért Kecskemétre, egy speciális iskolába testnevelőként. Később a gyermekotthon családés utógondozója lett, ahol középsúlyos és halmozottan súlyos értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozott.

Az élsport a munkája mellett is az élete része maradt. Az utóbbi években kategóriájának nyolcszoros világ- és kilencszeres Európa-bajnoka lett. Hazánkat képviselte a riói paralimpián 2016-ban. Magyarországon többször is az ép sportolókkal együtt készül és versenyez.

Jelenleg a világ egyetlen olyan paratriatlonistája, akinek sprint, olimpiai, és hosszútávú VB-címe is van.

Sokoldalúságát erősíti, hogy jelenleg edzőként is tevékenykedik, a hazai paratriatlon utánpótlás- és felnőttválogatott szövetségi kapitánya. Személyisége, tevékenysége sokak érdeklődését felkeltette, nagykövetként segíti különböző civil szervezetek munkáját.

Boronkay Péter

paratriatlonista, triatlonedző

Magyar Triatlon Szövetség paratriatlon utánpótlásés felnőttválogatott szövetségi kapitánya

Allianz Hungária márkanagykövete, motivációs előadó

az Auchan Magyarország jószolgálati nagykövete

Köteles Mária

erőemelő

Az erőemelés és a fekvenyomás nem „látványsport” és nem is „lánysport”, mégis minden sikerét ennek köszönheti a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán ápolói hivatásra fölkészült fiatal. „A saját sportágadat megtalálva fejlesztheted önmagadat testileg és szellemileg, növelheted a lelkierődet.” Ez az egykori szegedi egyetemista, „Jó tanuló – Jó sportoló” ösztöndíjas, kitüntetett véradó, erőemelő és fekvenyomó junior világbajnok hitvallása. Rekordjai közül az egyik: élsportolói első öt évében közel harminc aranyérmet és majdnem félszáz versenyeredményt – ezek közöl öt felnőtt magyar bajnoki címet – könyvelhetett el magának. Felsőfokú tanulmányai idején a diszlexia és diszgráfia okozta hátrányt is legyűrte – az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ támogatásának is köszönhetően.

Révész Gábor

kollégiumigazgató, országúti kerékpározó

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egykori, testnevelés-földrajz szakos tanárnak készülő hallgatója, a Teleki Blanka Kollégium és az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Semmelweis Ignác Kollégium igazgatója már több mint harminc éve hódol szenvedélyének, az országúti kerékpározásnak. Az „SZTE 100/SZTE Mozdulj!” versenyeken nagy fölénnyel nyeri meg az első helyezést férfi kerékpár kategóriákban. A 2020-as versenyen 1566, a 2021-esen 4355 kilométerrel érdemelte ki a győztes és extrém címet. Az országúti kerékpár master-szenior magyar időfutamban országúti és hegyi bajnok is lett már. Gyerekkora óta sportol. Korábban kosárlabdázott, végül az országúti kerékpározás lett a választott mozgásformája. „Ez a fajta szabadságérzet nincs jelen más, általam ismert és gyakorolt sportágban, csak a kerékpározásban. Ez összetett és kemény sport, ami nem csupán az ember fizikumát, de a pszichéjét is erősen igénybe veszi. Ez motivált, amikor elkezdtem a kerékpározással foglalkozni” – árulta el Révész Gábor.

Márton Anita

gyógypedagógus, súlylökő, szakosztályvezető

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karán gyógypedagógusként

végzett, emellett élsportoló, olimpiai bronzérmes, kétszeres fedett pályás Európa-bajnok magyar súlylökő; kiegészítő sportágában, a súlyemelésben pedig többszörös magyar bajnok. 2018. március

2-án a birminghami fedett pályás világbajnokságon

19,62 méteres, új országos rekorddal aranyérmes, ezzel ő lett a magyar atlétika első világbajnoka.

Egy héttel később

megnyerte a súlylökő Európa-kupát is. 2021

februárjától a Szegedi Vasutas SE atlétikai szakosztályát vezeti.

„A munka az, ami az eredményeket hozza” –nyilatkozta Márton Anita.

A saját sportágadat megtalálva fejlesztheted önmagadat

Tiszteletre, kitartásra és türelemre nevel

Molnár Tamás a magyar vízilabda egyik ikonikus alakja. A háromszoros olimpiai bajnok állítja: a sikernek komoly ára van. Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori hallgatója bejárta a világot. A medencét, a vizet, a közönség szeretetét, a legkisebb és a legnagyobb sikert sem tudja, nem is akarja feledni.

2015-ben a Magyar Vízilabda Szövetség játékvezetői testületének elnökévé választották, 2016-ban a FINA sportolói bizottságának és a LEN vízilabda bizottságának tagja, 2020-ban pedig alelnöke lett. 2017 júliusa óta a FINA vízilabda bizottságát is erősíti, emellett a szegedi pólósokról sem feledkezett meg Molnár Tamás.

– A sport sok mindenre megtanítja az embert, ilyen a türelem, a fegyelem, a koncentráció vagy az áldozat. Bármilyen aktivitásba kezdünk, ha ezek a tulajdonságok megvannak bennünk, sokkal jobb alapokkal indulunk és könnyebben tudunk fejlődni abban az adott dologban. Szerencsés vagyok: a vízilabda arra is megtanított, hogy a munkát semmiből sem szabad kispórolni – osztotta meg tapasztalatait Molnár Tamás. A vízilabdázó neve elé csak nagyon ritkán kerül oda az a bizonyos doktori cím, pedig köztudott, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.

– A szegedi jogi karon szerzett tudás segített megérteni és elfogadni azt, hogy az élet legtöbb területén kénytelenek vagyunk alkalmazkodni és különböző rendszerekben gondolkodni, tevékenykedni. Ezek általában szabályokhoz vannak kötve, mint ahogyan a vízilabda is, ahol a szabályok betartása nélkül nincs eredmény – vont párhuzamot a sportoló, aki számtalan díjban és elismerésben részesült.

– A siker relatív. Talán szerénytelennek tűnök majd, de ha az eredményeimre tekintek, azt kell mondanom, hogy mindent elértem, amit el lehetett. Ez azonban nagyon sok idővel, energiával és áldozattal járt. Ennek ellenére mindig jókedvűen és persze céltudatosan ugrottam a medencébe. Ha nem így tettem volna, az akadályokat is nehezebb lett volna leküzdeni. A vízilabda iránti elköteleződésemnek köszönhető az is, hogy soha nem bántam meg semmit az életben – emelte ki Molnár Tamás.

PÓSA Tamara MVSZ