Miben rejlik a tudós szuperereje?

„Minden kutatási terület rejteget izgalmas felfedezni valót” – vallja dr. Geretovszkyné dr. Varjú Katalin. Az ELI ALPS tudományos igazgatóját, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Optikai és

Kvantumelektronikai Tanszék, Fizika

Intézet egyetemi docensét a szegedi lézeres kutatóintézetig vezető útjáról kérdeztük.

Honnan ered a fizika iránti érdeklődése?

– Szegeden születtem egy fizikus és egy matematikus gyermekeként, így már igen fiatalon megfertőződtem a természettudományos látásmóddal. Mindig elbűvölt, ahogy a fizikai világ jelenségei leírhatók, és néhány alapvető összefüggés segítségével a folyamatok kiszámolhatók, előre jelezhetők. A természet törvényeinek ismeretében olyan közel kerülhetünk e folyamatok irányításához, amennyire csak lehetséges. Ebben rejlik a tudósok „szuperereje”.

– Milyen út vezetett a Szegedi Tudományegyetemre?

– A szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulójaként tanáraim tovább táplálták tudásvágyamat, számos matematika- és fizikaversenyen értem el előkelő helyezést, és kitűnő eredménnyel érettségiztem. Végzős koromban beválogattak a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia csapatába. Ezek után természetes volt, hogy felsőfokú tanulmányaimat az SZTE jogelődjének számító József Attila Tudományegyetemen folytattam, ahol 1999-ben kitüntetéses fizikus és kiváló minősítésű középiskolai fizika tanári diplomát szereztem. Doktori tanulmányaimat a University of Kent at Canterbury-n és a Szegedi Tudományegyetemen végeztem. 2002ben „Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae” kitüntetéses doktori címet vehettem át a köztársasági elnök úrtól. A szegedi egyetemen kaptam állást. A kutatómunkában a felfedezés öröme, az oktatásban a tudás másokkal való megosztása motivál. Dolgoztam az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén, illetve az SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Informatikai Intézetében is. Kutatásaimat OTKA és EU Marie Curie pályázatok támogatták, illetve Magyary Zoltán és Bolyai János kutatói ösztöndíjakkal ismerték el.

– Hogyan csatlakozott az ELI csapatához?

– Az EU Marie Curie programjának támogatásával két és fél évet töltöttem posztdoktorként a svédországi Lundban, Anne L’Huillier csoportjában. Itt ismerkedtem meg jelenlegi kutatási témámmal, az optika és atomfizika területeit magába foglaló, a nagy intenzitású lézertér által keltett attoszekundumos impulzusok keltésével és alkalmazásaival. E kutatási téma jelenti a szegedi ELI ALPS kutatóintézet fő profilját, ez biztosította számomra, hogy bekapcsolódhassak az ELI projektbe, majd később tudományos vezetőjévé váljak ennek a szülővárosomban felépült, egyedülálló kutatóintézetnek.

– Hogyan alakult ki a jelenlegi kutatási fókusza?

– Néhányszor változott a kutatási érdeklődési területem: foglalkoztam klasszikus és kvantumos folyamatokkal, optikával, atomfizikával, valamint