Ami ma sci-fi, egyszer a valóság lehet

értekezését, amelyet 2007-ben védett meg. 2013ban választották meg az Akadémia levelező, 2019-ben pedig rendes tagjává. Nagyon sokat áltudományos hiedelmek, amikkel a csillagászat nem tud mit kezdeni. Ilyen például az asztrológia vagy az Ezek nagyon régre visszavezethető hiedelmek, én azt gondolom, „hitpótlékok”. Az elmúlt években a „laposföldhívők” is nagy médianyilvánosságot kaptak, aztán a koronavírus járvány alatt mintha ez a lapos Föld kigömbölyödött volna. Ezekkel a dolgokkal nem nagyon lehet mit kezdeni. Folyamatosan visszatérő jelenség a szakterületünkön, hogy egyes emberek rögeszmésen hisznek abban, hogy ők tudnak valamit, amit a hivatalos tudomány rosszul tanít, de aztán a cáfolatot mégis a hivatalos tudománytól várják. Ez – szerintem – elég

– Tanít az egyetemen, többek között a kutatói életpálya jellemzőiről is. Mit gondol, milyen képességek és motivációk szükségesek ahhoz, hogy valakiből jó kutató lehessen?

– Azt szokták mondani, hogy egy sikeres kutatásban öt százalék az ötlet, kilencvenöt százalék a szorgalom. Tehát kitartónak, állhatatosnak, türelmesnek kell lenni. A csillagászathoz szükséges a matematika, a fizika, az informatika, emellett pedig nagyon fontos az angoltudás, valamint a jó kommunikációs és íráskészség ermészettudományos végzettséggel mindenki megtalálja a helyét, még ha nem is feltétlenül kutatóként. A természettudósok, legyen az bármely szakterület, alapvetően problémamegoldással foglalkoznak. Ez a képesség pedig az iparban ugyanúgy hasznunkra lehet, mint a tudományban. Jómagam nem ismerek munkanélküli