A farmakognózia közvetlenül kínálja a felfedezés örömét

Hohmann Judit 1980-ban szerzett gyógyszerészi diplomát a szegedi egyetemen, majd teljes pályáját az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai – korábban a Gyógynövény- és

Drogismereti – Intézetében töltötte. Az MTA levelező tagjává választott kutató az általa képviselt tudományterület lehetőségeiről is beszélt – kérdéseink nyomán.

– A felfedezés a kutatónak sikerélményt jelent –magyarázta Hohmann Judit, miért kezdett tudományos diákkörösként növényekkel foglalkozni. Azóta is kutatási területének fókuszában a biológiailag aktív növényi anyagok izolálása és szerkezetvizsgálata, a gyógynövények hatáshordozó anyagainak felkutatása, azonosítása, valamint a gyógynövények és készítményeik analitikai értékelése áll.

– A tudományterületünk, a farmakognózia is talán kuriózumnak számít a kémián belül. Akadémikussá választásom nemcsak számomra, de a tudományterületnek és minden művelőjének is elismerő visszajelzés – fogalmazott. Az MTA 102 új tagja között 26 kutatónő található. A nők aránya az MTA akadémikusai között még mindig alacsonyabb, mint sok más európai intézményben, de Hohmann Judit úgy gondolja, hogy javuló tendencia figyelhető meg. – Az én korosztályomat az egyetemen maradásban hátráltatta a nagyon alacsony anyagi megbecsülés. Az évfolyamtársaim jó helyzetbe kerültek a patikai privatizáció idején, sokan tudtak gyógyszertárt nyitni… Napjainkban is csak pályázati forrásokkal megoldott az elfogadható szintű bérezés – osztotta meg tapasztalatait az akadémikus. Semmiképpen sem születik a kutató, hanem azzá válik. Ehhez az elhivatottság elengedhetetlen. A kutatómunka szellemi tevékenység. Nem ér véget a munkanap végén.

Semmiképpen sem

Tudomány és szemfényvesztés –hol a határvonal?

CSUPOR DEZSŐ, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar alumnusa, 2002ben szerzett gyógyszerész doktori végzettséget. Az SZTE GYTK oktatójaként gyógyszerész- és orvostanhallgatóknak tanít fitoterápiát. MTA doktori értekezésének címe: „Gyógynövények és növényi hatóanyagok biztonságossága és hatásossága fitokémiai és farmakológiai vizsgálatok tükrében”.

A többszörösen díjazott Ködpiszkáló blog alapítója elkötelezett ismeretterjesztő. A tudománnyal kapcsolatos megszólalásainak, így a tévhitek elleni a hiteles információkat felsorakoztató cikkeinek az alapja is a szakirodalom. A Covid-19 pandémia idején hangsúlyozta: ez a koronavírus „kétszer-háromszor fertőzőképesebb, mint az influenza kórokozója. Aki e veszélyt nem veszi komolyan, az veszélyesebb fertőző, mint aki komolyan veszi, s például felveszi a maszkot”. A videón terjedő butaságokra videóban, a közösségi oldalakon reagál.

Számos könyv szerzője, szerkesztője, hazai és nemzetközi tudományos testületek, például a Fiatal Kutatók Akadémiája tagja. A Pirulakaluz.hu weboldal megalapítója, szerkesztője, valamint a PharMagist Zrt. vezérigazgatója az SZTE Szabadegyetem is tartott már előadást, legutóbb „Tudomány és szemfényvesztés –hol a határvonal?” címmel

Röst Gergely matematikus

– Az SZTE Bolyai Intézetben kiváló matematikusok és fantasztikus emberek tanítványa lehettem – fogalmazott. Kanadában, a torontói York Egyetem posztdoktor kutatójaként, nagy interdiszciplináris hálózat tagjaként kezdett a járványok matematikai modellezésével foglalkozni. – A Szegeden tanult kemény elméleti matematikát remekül tudtam alkalmazni az influenza terjedésével kapcsolatos gyakorlati problémákra. Azóta is igyekszem ötvözni munkámban az elméleti és az alkalmazott matematikát – magyarázta. 2007-ben visszatért az MTA–SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoportba, majd elnyerte az Európai Kutatási Tanács ERC Starting Investigator Grantet, aminek a segítségével megszervezhette Magyarország első matematikai járványtani kutatócsoportját. Szerinte a matematika szórakozásnak sem utolsó: modellezte például, hogyan terjed a hülyeség. E témaválasztás is bizonyítja: fontosnak tartja az ismeretterjesztést és a tudománynépszerűsítést, a tehetséggondozást. A Covid-19 pandémia idején kontaktmátrix kutatása eredményét a Scientific Reports jelentette meg. Hobbija a labdarúgás: az Universitas SC megyei II. osztályú focicsapatának tagja.

Csonka Dénes

klinikai farmakológus

A családi hagyományokat követve az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon szerzett gyógyszerész doktorátust. Győrből járt Szegedre egyetemre, amely fárasztó volt utazás szempontjából, de az itt töltött évek alatt a szívébe zárta a várost. Az egyetemi tanulmányai alatt az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani Intézetben végzett tudományos diákköri munkát, amit a diploma megszerzése után a doktori iskolában folytatott. Jelenleg a Johnson & Johnson részeként működő Janssen gyógyszercég kutatásfejlesztési részlegében, Bázelben dolgozik tudományos igazgatóként Csonka Dénes.