Az éneklés támogatja a krízisek traumamentes átélését

Világszerte az egyik legelismertebb magyar népdalénekes, emellett a néprajztudomány kandidátusa. Lovász Irén szegedi bölcsészhallgatóként indult el első népdalgyűjtő útjaira a Kárpát-medence különböző magyarlakta vidékeire. Az Év Legjobb Énekesnője EMeRTon Díj, a Magyar Művészetért Díj, Bartók Béla

Díj, a Német Lemezkritikusok Díjának kitüntetettje, Magyarország Érdemes

Művésze. 2021-ben munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

Karcagon született, gyermekkorát a Kisújszállás–Dévaványa körüli tanyavilágban töltötte. Siófokon érettségizett angol tagozatos osztályban, majd a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakjára vitte útja. – Hálás szívvel gondolok vissza az egyetemi éveimre. A szellemi ébredésem, önállósodásom, önmagamra találásom időszaka volt ez, összefonódott a rendszerváltó generációhoz tartozás érzésével is. A politikailag, eszmeileg másképp gondolkodásnak, a sorok között olvasásnak a lehetősége nekem Szegeden adódott meg először. Oktatóim közül elsősorban Ilia Mihály tanár urat emelem ki, aki nemcsak szakmailag, hanem emberileg is rendkívül meghatározó szerepet töltött be az életemben. Ahhoz a kiváltságos „Iliacsapathoz” tudtam csatlakozni, amelyhez szegedi írók, költők is tartoztak. Közülük Baka István, Géczi János, Zalán Tibor nevét mindenki ismerheti – sorolta. A művésznő az éneklés és a tudományos életpálya mellett a dalolás terápiás hatásairól is gyakran nyilatkozik. – Énekesként és népzenével, népi vallásossággal foglalkozó néprajzosként, antropológusként egyaránt azt tapasztaltam, hogy az éneklésnek nagyon fontos szerepe van élet-halál kérdésekben, valamint az emberi élet különböző fordulópontjain. Kutatóként is azt látom, hogy az éneklés támogatja a krízisek traumamentes átélését. Az énekléssel kiengedi az ember a lelkéből a feszültséget. Mindemellett a népzene segít lecövekelni is, hiszen a különböző évszakokhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó énekeink az évkör menete szerint határozzák meg az időbeli stabilitásunkat. Ez a stabilitás pedig rendkívül fontos, különben a lélek csupán korlátok nélkül kóvályog a szabadság viharaiban – fejtette ki Lovászi Irén. –Tudjuk, ugye, hogy a szabadság, amilyen csodálatos, épp olyan romboló hatású is tud lenni.

Lábas Viki énekes

A balatoni lány a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészetés Társadalomtudományi Karán végzett etnológusként. Először a klasszikus zene játszott szerepet az életében: tizennégy évig klarinétozott, ezután jött a népzene és a gimnáziumi „rockzenekarozás”. 2013-ban találkozott a Margaret Island másik két alapító tagjával, Füstös Bálinttal és Törőcsik Kristóffal. 2014-es debütálásukat követően a zenekarra hamar felfigyelt a szakma és a közönség is: megnyerték a Hangfoglaló Magyarországot, bekerültek a Nagy-Szín-Pad! tehetségmutató versenybe, és ugyanebben az évben Fonogram – Magyar Zenei Díjat kaptak az év felfedezettje kategóriában. Lábas

Viki 2017-ben Petőfi Zenei Díjban részesült az év női előadójaként. Lábas Viki számára az éneklés az önkifejezés legtermészetesebb formája.

Tandi Flóra

énekes

A szegedi Király-König Péter Zeneiskolában ismerkedett először a zenével. Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász doktori végzettséget 2016-ban.

Olyan ismereteket szerzett az egyetemen, amiket kamatoztatni tud a művészvilágban. Zenéjét eszközként használva igyekszik olyan társadalmi témákról „beszélni”, mint a női jogok érvényesülése vagy éppen az emberi jogok jelensége. Hiszi, hogy a zene még az ember legnehezebb időszakában is gyógyírként lehet jelen. 2013 őszén jelent meg bemutatkozó lemeze Premier címmel. 2016-ban elindított egy kampányt, hogy ráirányítsa a figyelmet a nők elleni erőszak párkapcsolati jelenlétére. Ezt az ENSZ nőjogi szervezete, a UN Women is méltatta. 2017-ben jelent meg második nagylemeze Flow címmel. Bejárta Európát, Indiában, Új-Delhiben is bemutatkozhatott énekesnőként Tandi Flóra.

Altorjay Kinga

fogszakorvos

Családjában is található szakmabeli, így már fiatal korában eldöntötte, hogy a fogorvosi pálya felé orientálódik. A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar diplomása úgy véli: ez az egyik legszebb pálya, amit választhatott, hiszen gyors segítséget tud nyújtani bármikor a betegek számára. Szívesen emlékszik vissza a szegedi egyetemen töltött évekre, mivel sokat tanult tanáraitól. A mai napig tud idézni is tőlük, biztos alapot adtak neki a későbbi munkájában. Fogszakorvos, de a művészetekkel is foglalkozik. Magánénekesnek tanult a szegedi és békéscsabai konzervatóriumban. Számos helyen megfordult már az éneklés miatt, a felkéréseket igyekszik összeegyeztetni a fogorvosi karrierjével. Sőt hamarosan kiállításon is meg lehet csodálni dr. Altorjai Kinga akvarell festményeit.

Takajuki As

Kuroka orvos, énekes

Japánban született. Gyerekkora óta énekel, a zene szeretetében nőtt fel. Idegsebész édesapjának saját akusztikus zenekara volt. Tokióban a legjobb jogi egyetemre járt, lazításként karaokézott. Az egyetem alatt elkezdett társas táncolni, ekkor szerzett gyakorlatot a színpadi szereplésben. A jogi egyetemet végül nem fejezte be, mert egy magyar tanulmányi programnak köszönhetően Szegedre, az SZTE orvosi karára került. Énekelt néhány egyetemistáknak szervezett buliban, többek között az ICE-on, vagyis az SZTE International Cultural Evening programján. Sok pozitív visszajelzést kapott, ezért benevezett az RTL Klub tehetségkutató műsorába, az X-Faktorba, ahol “Taka” néven országos ismertségre tett szert. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai Klinika orvosaként dolgozik dr. Takajuki As Kuroka.