Akciók és szankciók az agykéregben

Tamás Gábor Szegeden, a József Attila

Tudományegyetemen szerzett kitüntetéses oklevelet biológus szakon 1993-ban. Doktoranduszként Szegeden és Oxfordban kutatta az agykérgi idegsejtek közötti kapcsolatok szerkezetét és működését.

1998-ban Szegeden kutatócsoportot alapított, és az Összehasonlító Élettani Tanszéken kezdett dolgozni magyar és külföldi ösztöndíjak támogatásával. Ezen modell alapján alakította ki a „TamasLab” működését.

1992-től a Szegedi Tudományegyetem oktatója, 2005 óta az MTA doktora. A neurobiológus 44 éves korában, 2013-ban lett akadémikus. Az EURYI ösztöndíjasként irányítja az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport működését. Kutatócsoportja az általa felfedezett ‚csipkebogyó idegsejt’ és más, kizárólag az emberre jellemző sejtek működésének feltárásával foglalkozik. A sport mellett a fotózás, az utazás tölti ki szabadidejét. Tudományos eredményeit ismeretterjesztő előadásokon is bemutatta. Például, 2007-ben a Mindentudás Egyeteme-sorozatban Akciók és szankciók az agykéregben címmel tartott előadást.

Berényi Antal

agykutató, cégalapító

Az SZTE-n végzett orvosként, majd idegtudományi témakörben PhD-fokozatot, illetve orvos-közgazdász képesítést is szerzett. A neuronhálózatok működését vizsgálva az epilepsziára fókuszált amerikai posztdoktori időszakában. E témakört folytatta a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Élettani Intézetében, illetve saját, nemzetközi kutatócsoportjában. Alapkutatási megfigyelésre alapozva építi föl az alkalmazott kutatási probléma megoldását szolgáló kísérleteket.

Úttörő megközelítésű munkáját rangos pályázatokon – például az MTA Lendület programjain és az Európai Kutatási Tanács Grantjain – elnyert támogatásból finanszírozza. A világon egyedülálló technikai háttérrel vizsgálja az emlékezés és a tájékozódás idegrendszeri folyamatait is. A kutatási eredményeit összegző publikációkat vezető szaklapok közlik.

Jelasity Márk

programtervező matematikus, elméleti nyelvész

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője és egyetemi tanára már gimnazista korában foglalkozott programozással. Szerinte kimagasló képzést kapott a szegedi egyetemen matematikából és az elméleti jellegű tárgyak terén. Az itteni tanárok rendkívüli segítőkészsége inspirálni és motiválni tudja a hallgatókat az előrehaladásban. Mesterszakon az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar kiváló hallgatójává vált, és ekkor publikálhatta első cikkét is. A későbbiekben még számos díjat nyert, és sokat publikált „A kutatói munka nem való mindenkinek. De ha valaki úgy érzi, hogy kihívásként az emberiség tudását tágítaná, és olyan dolgokra jönne rá, amikre előtte még senki, akkor számára a tudományos pálya a tökéletes választás” – vélekedik Jelasity Márk.

Szepesvári Csaba

matematikus, informatikus

A kanadai CIFAR AI tagja, a DeepMind „Foundations” csapatának vezetője és az Albertai Egyetem számítástudományi professzora. 1993-ban mesterdiplomát szerzett matematikából és számítástechnikából, PhD-fokozatát 1999-ben szerezte az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán. Amellett, hogy rendszeresen publikál felső szintű folyóiratokban, valamint előad konferenciákon, több könyv (társ)szerzője is. Jelenleg a Journal of Machine Learning Research akciószerkesztőjeként és a Mathematics of Operations Research folyóirat társszerkesztőjeként dolgozik. A mesterséges intelligencia tanuláson alapuló megközelítéseinek kidolgozása fő érdeklődési köre.

Kordás Krisztián vegyész

A Szegedi Tudományegyetemen végzett alumnus jelenleg a finnországi Oulu Egyetemen professzor. Több mint 180 tanulmány, konferenciaanyag és könyvfejezet szerzője, illetve társszerzője az anyagtudomány és technológia témakörében. A nanoszerkezetű anyagok szintézise és alkalmazása elektromos és érzékelő eszközökben, valamint katalitikus és fotokatalitikus rendszerekben Kordás Krisztián kutatási területe.