Nemzeti Évfordulóink 2021

Ferenc József jóváhagyja a Műegyetem új szervezeti szabályzatát 1871. július 10.

A 19. század elején fellendülő hazai ipari fejlődés

hozását. Erről szóló törvényjavaslatát 1870. április

olyan szakemberigényt támasztott, amelyet a ki-

7‑én terjesztette a képviselőház elé, amelyet az

zárólag földmérő és vízépítő mérnököket képző

országgyűlés elfogadott. 1871. július 10‑én Ferenc

Mérnöki Intézet (1782) már nem tudott kielégíteni.

József is jóváhagyta a Királyi József Műegyetem

Szükségessé vált a magyar műszaki felsőoktatás

új szervezeti szabályzatát. Ezzel a világon az első

átalakítása, az önálló magyar műegyetem létre-

olyan műszaki felsőoktatási intézmény lett, amely

hozása. Az egyre növekvő hallgatói létszám újabb

nevében az egyetem szót viselte. Az 1871/72‑es tanévet 448 hallgatóval nyitották meg.

Az új szervezeti szabályzatot az országgyűlés elfogadta, Ferenc József jóváhagyta, ezzel a világon az első olyan műszaki felsőoktatási intézmény lett, amely nevében az egyetem szót viselte.

Az új szabályzat szerint az intézmény élén az Egyetemi Tanács által választott és a kultuszminiszter által megerősített rektor állt. A Műegyetem első rektorává az addigi igazgatót, Sztoczek József mérnököt választották meg. Az eredetileg tervezett öt szakosztályból (karból) ekkor csak az egye-

épületeket igényelt, a gazdaságfejlődés pedig

temes, a mérnöki és a gépészmérnöki kezdte meg

a technikai oktatás differenciálódását vonta maga

működését (az építészi és vegyész szakosztály

után. Ugyanakkor a Mérnöki Intézet megszünte-

hely‑ és tanerőhiány miatt csak az 1873/74‑es tan-

tése után, 1856-ban alapított Joseph Polytechni

évben tudott megalakulni). A szakosztályok élén

cum – bár felsőfokú képzést nyújtott, 1860-tól pedig

a szintén választott és a minisztérium által meg-

a Műegyetem elnevezést is használta – továbbra

erősített dékánok álltak. Az egyetemes szakosztály