megalakulása 1

nagyszabású turné keretében mutatkozhatott be az Amerikai Egyesült Államokban, többek között a Hollywood Bowlban és Los Angelesben. Párizsban már első hangversenyével szinte üstökösként robbant be. A Théâtre du Châtelet-ben

tartott koncert után világhírű művészek tették tiszteletüket öltözőjében: Marcel Dupré orgonaművész, Marguerite Long zongoraművész és Arthur Honegger zeneszerző. Charles de Gaulle – zenekedvelő felesége kérésére – meghívta az Élysée-palotába, és ezután megkapta a francia állampolgárságot. 1966-ban fiával tevékeny részt vállalt a Festival de La Chaise-Dieu elindításában Auvergne-ben. 1968-ban André Malraux kulturális miniszter javaslatára Senlisban telepedtek le feleségével, miután Cziffra elmondta tervét, hogy fiatal művészek elindulását szeretné segíteni. A házaspár Saint Frambourg romos templomát építette újjá erre a célra, melynek új üvegablakait maga Joan Miró adta ajándékba a köztiszteletben álló zongoraművésznek. Az új hangversenytermet Liszt Ferencről nevezték el, amelyet a francia miniszterelnök, Raymond Barre avatott fel. Cziffra 1969-ben Versailles-ban zongoraversenyt hívott életre, amely azóta is a nevét viseli. Senlis bemutatkozási lehetőséget nyújtott a fiatal művészek számára, a koncerteken kívül

kiállításokat is szerveztek a Királyi Kápolnában. Cziffra könyve, az Ágyúk és virágok 1977-ig kalauzolja el olvasóit, addig az évig, amikor feleségével létrehozták alapítványukat, amelyet később a francia állam közérdekűként ismert el. Liszt Ferenc művei Cziffra repertoárjának a gerincét alkották, ahogyan Liszt ihlette saját improvizációi is, amelyeket rendszerint közkedvelt témákra rögtönzött bravúros virtuozitással. Jó néhány hihetetlen nehézségű improvizációját fiatalon, tragikus körülmények közt elhunyt fia, ifj. Cziffra György rögzített kottában, és tette elérhetővé az utókor pianistái számára. Fia tehetséges karmester volt, Alfred Cortot irányítása alatt tanulhatott Párizsban, és édesapjával is gyakran koncertezett. 1981-ben bekövetkezett halála nagyon megviselte Cziffrát, aki többet nem lépett fel zenekarral, és lemezfelvételt sem készített zongoraversenyműből. Ezután a felesége, a hit és a zene tartotta benne a lelket. Fellépései ritkultak, majd 72 éves korában egy Párizs környéki klinikán – szívroham következtében – elhunyt. Magyarországon 1956-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1993-ban pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozták neki. Franciaországban – szintén 1993ban – megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát. 1986-ban Kőszeg díszpolgára lett. Emlékét őrzi a mai napig aktív Cziffra Fondation Senlisban és a Cziffra György Fesztivál Budapesten. 2021-ben, születésének 100. évfordulója alkalmából Magyarország hivatalos emlékév formájában tiszteleg munkássága előtt, az UNESCO pedig felvette a tagállamaival közösen ünnepelt évfordulók sorába. A Cziffra Györgyemlékév és Fesztivál alapítója és művészeti vezetője Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész.

Balázs János