fazola Henrik megalapítja a Diósgyőr Hámori Vasművet Ómassán

1771

Fazola Henrik (Fasole, Heinrich; Würzburg, 1730 – Hámor, 1779. április 18.) vasműves családneve olasz eredetre utal, valójában a Fasole németül zöldbabot jelent. A Fazola változatot testvére, Lénárd kezdte el használni, miután az egriek ebben az alakban ejtették ki a számukra idegen nevet. Fazola Henrik pályafutása első éveiről szinte semmit sem tudni. Valószínűleg szülővárosában,

Georg Oegg udvari lakatosmestertől tanulta meg a vasműves mesterséget. Mestervizsgája előtt – a kor szokásainak megfelelően – vándoréveit töltötte: Stájerországban, Karintiában ismerkedett meg a vaskohászat, a vasművesség, valamint az ásvány- és kőzettan legújabb eredményeivel. Gróf Barkóczy Ferenc egri püspök, Heves vármegye főispánja 1758-ban Egerbe hívta, és megbízta az épülő megyeháza kovácsoltvas kapuinak és díszeinek elkészítésével. A megyeháza vasrácsain a nehezen alakítható tömör vasrudak-

ból tűzben kovácsolta ki a virágok finom szirmait és kelyheit, a tördelt szélű leveleket és a lombos szőlőfürtöket. Mintalapokat alig használt, motívumait azonban sohasem ismételte. Első egri remekei rögtön a magyarországi barokk vasművesség legszebb alkotásai lettek, és alkotójuknak országos hírnevet szereztek. Fazola nemsokára Eger leggazdagabb iparosmesterei közé tartozott (1760-ban Egerbe költöztette anyját és két nővérét, 1768-ban Lénárd is a városba költözött, őt bízta meg a kovácsműhely vezetésével). Művészi munkálatok mellett nagyobb tömegben végzett mesterségbeli munkákat: lakatokat, vasszerszámokat, kályharostélyokat, illetve a szakmájába vágó minden javítást is elvállalt. Fazola érdeklődése az 1760-as évek közepétől – elsősorban Markhót Ferenc egri természetkutató orvos sikeres kutatásai hatására – a vasérc-

kutatás felé fordult. Eddig a gömöri vashámorok szállították Egerbe a nyersanyagot, a Bükkben és a Mátrában egyetlen vasércbánya sem működött. Kutatásai végül sikerrel jártak. A Garadna és a Szinva patakok völgyében 1765-ben vashámo-

Első egri remekei rögtön a magyarországi barokk vasművesség legszebb alkotásai lettek, és alkotójuknak országos hírnevet szereztek.

rokat, Parádon és Gyöngyösorosziban 1767-ben, Upponyban 1769-ben ércbányát létesített. Az upponyi vasércbánya kiaknázására a bécsi bányakincstárral és négy bécsi kamarai főtisztviselővel közösen bányatársulatot hozott létre. A diósgyőri kincstári uradalom területén stájer szakértők irányításával 1771–1772-ben felépítette az ómassai nagyolvasztót (a vasolvasztás 1772 tavaszán indult meg). Miután megalakult a diósgyőri vasgyár – amelynek ő lett az első igazgatója –, feladta egri lakhelyét, és Diósgyőrbe költözött. A bükki vasércről azonban hamar kiderült, hogy gyenge minőségű, szállítása költséges, a megrendelések elmaradtak, végül teljesen megszűntek. A sikertelenség felemésztette vagyonát és egészségét. Halála után fia, Fazola Frigyes új kohót építtetett Újmassán – de ez már egy másik történet.

Kozák Péter