1 minute read
társaság megalakulása
1921. április 28.
Advertisement
Gróf Teleki Pál 1920-ban megalakult kormánya fordított először figyelmet a Magyar Távirati Irodára, amely az önálló állami lét beköszöntével sokkal fontosabb feladatok elé állította az intéz-
ményt, mint annak előtte: az MTI-nek a magyar diplomácia kiegészítő szervévé kellett fejlődnie. Korábban a magyar hírügynökség alig volt több, mint a bécsi Correspondenz Bureau magyarországi fiókja: a magyar területeken összegyűjtött
híranyagot továbbította Bécsnek, majd az onnan kapott ausztriai és nemzetközi híreket eljuttatta a budapesti lapokhoz. Ez az állapot már a háború előtt is aránytalan és hátrányos volt, mert a magyar vonatkozású hírek közül csak azok juthattak el a világsajtóhoz, amelyek a bécsi Bureau intencióinak is megfeleltek. 1920. augusztus 17-én Teleki Pál miniszterelnök a változatlanul állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda vezetésével és az átalakítások megszervezésével Horthy Miklós katonai irodájának katonapolitikai referensét, Kozma Miklós huszárkapitányt bízta meg. Kozma Miklós huszártársaival együtt a kialakításra váró nemzeti hírügynökségben, a nemzeti rádióban és filmvállalatban látta a magyarság felemelkedésének zálogát: Ezek az intézmények „nemcsak nemzeti létünk megóvásának és kultúránk, hanem jövő céljaink elérésének is a »fegyverei« lehetnek”. A szerveződő elektronikus közmédiát – a nemzeti
hírügynökséget, a rádiót és a filmvállalatot – annak szellemében kívánták a kultúra szolgálatába állítani, hogy a határon túli és a kivándorolt magyarság ezen új eszközök segítségével – mintegy az anyanemzet határokat nem ismerő köldökzsinórján keresztül – továbbra is ápolhassa nyelvét és kultúráját. A szempontokat mérlegelve 1921. április 28-án Kozma Miklós javasolta az MTI részvénytársasággá alakítását, amelyet egészen 1921. május 1-ig katonai minőségben vezetett, majd miután a hírszolgálat kiépítésére vonatkozó javaslatait a kormány elfogadta, már civilként folytatta megkezdett munkáját.
Kozma Miklós vezetése alatt az MTI néhány év alatt európai színvonalú, elismert, pártpolitikán felül álló nemzeti hírszolgálati intézménnyé vált, mely a köré szerveződő – alapított és csatolt – komplementer vállalatokkal egy konszern jellegű, több lábon álló gazdasági egységgé nőtt. Kiépítette a világban és Magyarországon az MTI külföldi és vidéki hálózatát, amely 23 kirendeltségből állt, és 473 tudósítóval működött. Kozma Miklós az MTI-t, valamint a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t sikerrel csatlakoztatta az európai társszervek unióihoz. A tiszta kultúr- és műsorpolitikai elveket szem előtt tartva sikerrel hárította el a kisantant országainak irredentizmusra vonatkozó vádjait és támadásait. Az 1880. december 28-án Tisza Kálmán kormá-
nya által létrehozott, Maszák Hugó és Egyesy Géza által megálmodott hírügynökség nemzetközivé vált. Sikereinek elismeréséül a hivatalos távirati
irodák nemzetközi szervezete 1928-ban alelnöknek választotta Kozma Miklóst.
Sávoly Tamás
