lumniczer sándor

Lumniczer Sándor Malgaigne biztatására érdeklődése a sérülések és csonttörések sebészete felé fordult.

orvos, sebész, egyetemi tanár

A forradalom kitörésének hírére hazatért.

Kapuvár, 1821. március 29. – Budapest, 1892. január 30.

Az orvosi tanfolyam első négy évét Pesten, az ötödik évet Bécsben végezte; tanulmányainak befejezése után mestere, Balassa János tiszteletbeli segédorvossá nevezte ki. „Orvostudori” értekezése a „képlő sebészetről” – a magyar plasztikai sebészet első tudományos összefoglalása – meszsze túlszárnyalta egy szigorló orvosi dolgozat színvonalát. A kor orvosképzésének megfelelően

A szabadságharc alatt Görgei Artúr felfigyelt a fiatal sebész egészségügyi szervező‑ képességére, kinevezte a honvéd hadsereg igazgató főorvosává.

a doktori értekezés megvédésével a pályakezdő orvos még nem műthetett. Lumniczer Bécsben folytatta tanulmányait (1846-ban szülészmesteri, 1847-ben műtőorvosi képesítést szerzett). Bécsből hosszabb nyugat-európai tanulmányútra ment, 1847–1848-ban Berlin, Párizs, London és Zürich legmodernebb sebészeti intézeteit látogatta. Párizsban Joseph-François Malgaigne műtéti technikája és Traité des fractures et luxations című műve döntően befolyásolta Lumniczer pályafutását; Frissen szerzett sebészeti tapasztalatait hamarosan a pesti egyetem tábori sebészetének előadójaként kamatoztathatta. A szabadságharc alatt Görgei Artúr felfigyelt a fiatal sebész egészségügyi szervezőképességére, kinevezte a honvéd hadsereg igazgató főorvosává. Lumniczer Sándor írta az Ideiglenes utasítás a földunai m. kir. hadsereg orvosai számára (1849) című művet, ami a neve ellenére nem röpirat, hanem az első magyar honvéd sebészorvosi szakkönyv. Az összeomlás után előbb internálták, majd betegápolóként besorolták az osztrák császári hadseregbe, ahol alantas szolgálattételre kényszerítették. Miután Balassa János kiszabadult börtönéből, segédtanárként ismét maga mellé vette tanítványát, majd nemsokára – talán szintén Balassa javaslatára – a Szent Rókus Kórház osztályvezető főorvosává nevezték ki. Lumniczer elsők között méltatta Semmelweis

felfedezését, életútjának második szakaszában pedig Joseph Lister angol sebész antibakteriális sebészeti módszereinek első magyarországi ismertetője és népszerűsítője volt. A Lister-féle módszer lényege, hogy az operáció megkezdése előtt az orvos karbolsavas fertőtlenítéssel elpusztítja a baktériumokat, mielőtt azok a nyílt sebbe jutnának. Lister 1867-ben tette közé első tanulmányát az antiszeptikus sebészetről. Lumniczer Európában az elsők között ismerte fel az újítás forradalmi jelentőségét, maga is kipróbálta, sőt 1870-ben az Orvosi Hetilapban is beszámolt ta-

pasztalatairól. Az egyetemi tanács 1880-ban megszüntette az előkészítő kórodai sebészeti tan-

széket, és helyébe kialakította a II. sz. Sebészeti Tanszéket. Lumniczer Sándort bízták meg az új katedra és a klinika vezetésével. Lumniczer professzorként is igen sok urológiai és nőgyógyászati sebészeti műtétet végzett, intenzíven foglalkozott a húgykövek műtéti lehetőségeivel, a hasi traumákkal és a sipolyműtétekkel. Magyarországon az elsők között végzett ovariotómiát (petefészekkiirtást). Minden újdonság iránt élénken érdeklődött, új műtéteihez nemritkán új műszereket is konstruált (közülük a Lumniczer-érfogót évtizedekig használták a hazai sebészeti gyakorlatban).

Kozák Péter