Eötvös József író, vallás‑ és közoktatásügyi miniszter, az MTA elnöke
ország érintésével. Élményei érlelték meg benne a hazájáért elkötelezett írót és politikai gondolkodót. Hazatérvén táblabíróvá választották Borsod megyében is, ahol nagyapja, id. báró Eötvös Ignác halála után elfoglalta a családi birtokot, és
Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.
Sáros megyében is, ahol apja főispánként előmozdította kinevezését tiszteletbeli ülnöknek az eperjesi székhelyű Tiszán inneni kerületi táblára. 1838 és 1841 közötti sályi éveinek legfőbb alkotása
Ifj. báró Eötvös Ignác későbbi alkancellár és gróf
A karthausi című regénye.
Lilien Anna gyermekeként katolikus, udvarhű csa-
A család anyagi csődje és vele apja politikai
ládba született. Apja a család felemelkedésének és
bukása véget vetett nagybirtokos életformájának
az udvari karriernek a továbbvivőjét látta benne,
és megyei politikai terveinek. Pestre költözött,
és ennek szellemében egyengette pályáját. 1826–
házasságot kötött a Békés megyei birtokos csa-
1829‑ig a pesti egyetem hallgatója volt. Az 1832–
ládból származó Rosty Ágnessel, és a centralista
1836‑os pozsonyi országgyűlés elején távollevő
csoport vezetőjeként bekapcsolódott a liberális reformellenzék politikai küzdelmeibe. Ekkoriban
1867-ben vallás‑ és közoktatásügyi miniszter lett gróf Andrássy Gyula kormányában. Az ő nevéhez fűződik a nemzetiségi és a közoktatási törvény megalkotása.
írta A falu jegyzője (1845) és a Magyarország 1514ben (1847) című regényeit. 1848-ban a vallás‑ és közoktatásügyi miniszteri tárcát kapta gróf Batthyány Lajos kormányában. 1848. szeptember 29‑én elhagyta Magyaror-
főrend követeként vett részt. Ugyanitt tett ügy-
szágot, és két évig tartó önkéntes emigrációba
védi vizsgát 1833. június 27‑én. 1833. július 5. és
vonult Bajorországba, megalkotva államelméleti
1835. április 24. között tiszteletbeli aljegyző volt
fő művét A 19. század uralkodó eszméinek befolyása
Fejér megye közgyűlésében. 1835. március 21‑től
az államra címmel (1851).
1836 nyaráig gyakornokként dolgozott a bécsi
A Bach-korszakban a Fejér megyei Velencén
Magyar Udvari Kancellárián. Ezzel párhuzamosan
élt, és megírta az Uralkodó eszmék II. kötetét (1854),
bontakozott ki költői és drámaírói (A házasulók,
majd A nővérek című regényét (1857). 1855-től
1833; Boszú, 1834) fejlődése. 1835-ben a Magyar
a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke.
Tudós Társaság tagjává választották.
Részt vállalt az osztrák–magyar kiegyezés előké-
1836. július 1‑től 1837 késő nyaráig utazást tett
szítésében. 1867-ben vallás‑ és közoktatásügyi mi-
Svájc, Itália, Franciaország, Nagy-Britannia és Ír-
niszter lett gróf Andrássy Gyula kormányában. Az
Nemzeti évfordulóink 2021
