Nemzeti Évfordulóink 2021

Fazola Henrik megalapítja a Diósgyőr-Hámori Vasművet Ómassán 1771

Fazola Henrik (Fasole, Heinrich; Würzburg,

vasrácsain a nehezen alakítható tömör vasrudak-

1730 – Hámor, 1779. április 18.) vasműves család-

ból tűzben kovácsolta ki a virágok finom szirmait

neve olasz eredetre utal, valójában a Fasole néme-

és kelyheit, a tördelt szélű leveleket és a lombos

tül zöldbabot jelent. A Fazola változatot testvére,

szőlőfürtöket. Mintalapokat alig használt, mo-

Lénárd kezdte el használni, miután az egriek eb-

tívumait azonban sohasem ismételte. Első egri

ben az alakban ejtették ki a számukra idegen ne-

remekei rögtön a magyarországi barokk vasmű-

vet. Fazola Henrik pályafutása első éveiről szinte

vesség legszebb alkotásai lettek, és alkotójuknak

semmit sem tudni. Valószínűleg szülővárosában,

országos hírnevet szereztek. Fazola nemsokára Eger leggazdagabb iparosmesterei közé tartozott

Első egri remekei rögtön a magyarországi barokk vasművesség legszebb alkotásai lettek, és alkotójuknak országos hírnevet szereztek.

(1760-ban Egerbe költöztette anyját és két nővérét, 1768-ban Lénárd is a városba költözött, őt bízta meg a kovácsműhely vezetésével). Művészi munkálatok mellett nagyobb tömegben végzett mesterségbeli munkákat: lakatokat, vasszerszá-

Georg Oegg udvari lakatosmestertől tanulta meg

mokat, kályharostélyokat, illetve a szakmájába

a vasműves mesterséget. Mestervizsgája előtt

vágó minden javítást is elvállalt.

– a kor szokásainak megfelelően – vándoréveit

Fazola érdeklődése az 1760‑as évek közepétől

töltötte: Stájerországban, Karintiában ismerke-

– elsősorban Markhót Ferenc egri természetku-

dett meg a vaskohászat, a vasművesség, valamint

tató orvos sikeres kutatásai hatására – a vasérc-

az ásvány‑ és kőzettan legújabb eredményeivel.

kutatás felé fordult. Eddig a gömöri vashámorok