Nemzeti Évfordulóink 2021

zenei élete legyen” – írta Ágyúk és virágok címmel

tartóan kezdett el dolgozni, gyakorolni. Munka-

megjelent önéletrajzi könyvében. Ezzel egyidejűleg

erkölcse példás volt.

újra a pesti éjszakák virtuóza lett: „Meggörbítvén

Ahogy fokozódtak sikerei, egyre inkább meg-

gerincemet, ismét visszasüllyedtem az éjszaka vilá-

osztotta a szakmát. Főleg az akkori zenei vezetés

gába.” A Kedves presszó, a Savoy és egyéb kultikus

köreiben talált ellenségekre, de a zongoraművé-

bárok, mulatók legendás és ünnepelt csillaga volt,

szek között is akadt riválisa. Cziffra idegen sejt volt

a pesti művész‑ és sportolóvilág lokálról lokálra kö-

az akkori zenei élet szövetében, nem tudták befo-

vette. Mezey Mária színésznő nemes egyszerűség-

gadni. Féltékenyek voltak a kívülről, a könnyűzené-

gel „zongoracsodának” nevezte.

ből jött virtuózra, aki ekkora hatással van a közön-

1950-ben feleségével és kisfiával együtt megpró-

ségre. Kevés fellépést kapott, és külföldre is alig

bált disszidálni, de az ÁVH emberei még a határ át-

akarták kiengedni. Az ’56‑os forradalom előestéjén,

lépése előtt elfogták őket, kényszermunkatáborba

október 22‑én Bartók Béla II. zongoraversenyét

kerültek. Tizennyolc hónapnyi kényszermunkája

játszotta Mario Rossi vezényletével az Erkel Szín-

során egy kőfaragó vállalat munkásainak szállí-

házban, amit eredetileg egy kínai zongoraművész

totta „a 150 kilós kőhasábokat”, valamint a miskolci

adott volna elő, de miután lemondta, Cziffrát kérték fel. „A közönségből úgy tört ki a taps, mint az

Telt házas nézőterek előtt szerepelt a világ nagy koncerttermeiben és fesztiváljain, hatalmas sikereket aratva például a londoni Royal Albert Hallban, a New York‑i Carnegie Hallban.

izzó láva” – írták később a kritikusok. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23‑ai hangulat alakításában. A nyugati határ 1956‑os, átmeneti megnyitását kihasználva családjával elhagyta Magyarországot. Bécsbe menekültek, ahol nagy várakozás előzte

Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésén kellett

meg debütáló hangversenyét a Brahms Saalban,

dolgoznia. Rabtársainak sokszor koncertet is adott.

amelyről még a The New Yorkerben is kritika je-

1953-ban szabadult, és bár keze a durva mun-

lent meg. További koncertjein, többek között Pá-

kát megsínylette, újra a zongorázással próbálko-

rizsban és Londonban különleges virtuozitásáról

zott – ismét a pesti éjszakában. Ferenczi György

adott számot, műsorán olyan nehézségű művek

biztatására 1954-ben elhatározta, hogy befejezi

szerepeltek, mint Balakirev Islamey-fantáziája,