Pesti Ügyvéd / 2023. június – július

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

A nagy visszatérés

Egy ügyvéd számtalan okból akaszthatja hosszabb-rövidebb időre szögre a talárt. De mennyire nehéz újra felvenni azt?

Anői ügyvédeknél már csak a családalapítás miatt is gyakori, hogy egy időre felfüggesztik ügyvédi tevékenységüket, de a férfiaknál is bőséggel akad erre példa, csak éppen egészen más okok miatt. Arra voltunk kíváncsiak, milyen nehézségekbe ütközik az ügyvédi karrierhez

való visszatérés: milyen trükkök segítenek a gyermekágyas időszakból, egy vállalat vezetőségéből vagy éppen egy ügyészi pozícióból visszatérni a tárgyalótermek világába. Spoiler alert: ha előrelátóak vagyunk, nem lesz vele gond!

Cikkünk a 3. oldalon

· A TARTALOMBÓL ·

Megújulás előtt a Kamara székháza

– 7. oldal

Mesterséges intelligencia, technológia, nők a jogban

– 10. oldal

Szívmelengető pillanatok a Dr. Nagy László Érvelési

Versenyen – 12. oldal

· A CHATGPT ÉS AZ ÜGYVÉDSÉG ·

Az MI színre lép

A ChatGPT révén alighanem megvan a legújabb globális divatszó. Hazai és nemzetközi szakértők segítségével világítjuk meg, milyen következményekkel kell számolni. – 20. oldal

· EGY TÖRLÉSI PER MARGÓJÁRA ·

Értelmes ember nem tud nem körültekintően eljárni akkor, amikor ingatlant vásárol. Minden óvintézkedést betartva is bele lehet futni azonban lidérces és szürreális helyzetekbe – egy ilyen jogesetről szól szakmai publicisztikánk. – 18. oldal

· IN MEMORIAM · Dr. Szentmiklósi Péter, az Ablak c. műsor egykori jogi tanácsadója – 24–25. oldal

2023. június – július

Kedves Kollégák!

Több, mint négy és fél évvel ezelő , amikor a megtisztelő bizalmuk alapján a főtitkári tisztséget átvehe em a Budapesti Ügyvédi Kamarában, hatalmas tenni akarással vete em bele magam a munkába.

A 150 éves évforduló adja a felújítás apropóját, de a szükségszerűséget a műszaki állapot indokolja. Annak érdekében, hogy a jelenlegi állapotot részletesen ismerjük és a tagságot, illetve saját magunkat is megfelelően képbe hozzuk, az elnökség döntése nyomán a nagy szakmai tapasztala al rendelkező DVM Grouppal megvalósíthatósági tanulmányt készí e ünk, amely feltárta a jelenlegi helyzetet, meghatározta a kötelezően elvégzendő, az ajánlo és az úgyneveze „nice to have” feladatokat.

A megvalósíthatósági tanulmány megrendelésével egyidejűleg, szintén az elnökség döntése alapján megbíztunk egy projekt manager társaságot, aki a kamara és a tagság műszaki szeme kell, hogy legyen a teljes projekt ideje ala . A megbízo projektmenedzserekkel heti szintű kooperációk zajlanak az aktuálisan elvégzendő feladatok egyeztetése céljából. Mire a kedves kollégák ezeket a sorokat olvassák, az elnökség – reményeink szerint – az 5 ajánlatot adó tervező iroda közül kiválasztja a legmegfelelőbbet és megkezdődhet a tervezés fázisa is.

Alelkesedésem soha nem hagyo alább, annak ellenére, hogy az elmúlt időszaknak voltak nehéz pillanatai is. A nehézségekkel azonban szembenéztünk, az előző és a jelenlegi elnökség maximálisan partner volt a közös munkában, a kamara szolgáltató jellegének megvalósításában, fejlesztésében.

Meg tudtuk újítani az elavult informatikai rendszereinket, mind hardver, mind szo ver szinten, aminek eredményeként mára már közelítünk ahhoz a nyilvántartási rendszerhez, amilyen egy XXI. századi kamarában kell, hogy működjön. Létrehoztunk két új, a kollégákat segítő mobilapplikációt, amely a visszajelzések szerint elnyerte a tagság tetszését, és nemsokára megújul a kamara honlapja is.

A legösszete ebb feladat természetesen nem a rendszerek és a gépek működtetése, hanem sokkal inkább a több mint 30 fővel működő hivatal vezetése, amely számomra a főtitkári munka egyik legérdekesebb része. Ahogy a munkaerőpiac más területein, a folyamatos fluktuáció nálunk is jelentkezik, ez azonban soha nem veszélyezte e a működést, és ha történtek is kényszerű változások, azokból a hivatal végül mindig pozitívan jö ki.

Az eddig felsorolt feladatokhoz képest egyértelműen a legnagyobb kihívás elő áll a kamara vezetése a székház felújítási projek el. Ahogy a kedves kollégák a jelen lapszámban is olvashatják, lehetőséget biztosítunk minden érdeklődő számára, hogy a kamara minden zegzugát megismerhessék és saját szemükkel győződhessenek meg a felújítás indokoltságáról.

A részletes engedélyezési terv és kiviteli terv alapján leszünk majd közösen abban a helyzetben, hogy a teljes átláthatóság jegyében a közgyűlés döntsön a már konkrét kivitelezői árak ismeretében a székház felújításáról. Ahogy 1896-ban ez az épület, a Mi székházunk az ügyvédek felajánlásából épült, úgy most is a Kamara megtakarításából szeretnénk azt megújítani. Megújítani, mert fontos, hogy a Díszteremben télen ne fázzunk, nyáron pedig elviselhető meleg legyen, és fontos, hogy a Díszterem alkalmas legyen a kor szükségleteit kiszolgáló konferenciák, előadások megrendezésére. Jöjjön létre egy közösségi tér a könyvtárban, ahol a kollégák napközben kényelmesen és nyugodtan dolgozhatnak, felkészülhetnek a tárgyalásukra, vagy ahol mindanynyian méltó körülmények közö csodálhatjuk meg a kamara muzeális kordokumentumait. 2023-ban a kor elvárása, hogy egy épület mindenki számára akadálymentesen megközelíthető legyen, hogy a mozgásukban korlátozo tagtársaink is könnyedén vegyék igénybe az épületben lévő szolgáltatásainkat, vegyenek részt szakmai, vagy társasági eseményeinken.

Az ügyvédi eskütételek során is azzal szoktam búcsúzni a kollégáktól, hogy jöjjenek sokszor a kamarába, érezzék azt a sajátjuknak. Ezt kérem most Önöktől is, hogy érezzék sajátjuknak a székházunkat, az ügyvédi függetlenség egyik jelképét és támogassák, hogy ezt az elődeink által megépíte épületet a 150 éves évfordulóra mindannyiunk örömére és büszkeségére megújíthassuk.

dr. Gyalog Balázs főtitkár

A nagy visszatérés

A talárt szögre akasztani – még ha csak átmenetileg is, de – nem könnyű döntés, a visszatérés pedig szintén tartogathat váratlan meglepetéseket. Ez leggyakrabban a női ügyvédeket érinti, de a férfi kollégák közt is találunk olyanokat, akik különböző okok miatt szüneteltették ügyvédi praxisukat. Most ők, illetve egy ügyvédekkel foglalkozó coach osztja meg tapasztalatait arról, hogyan érdemes szünetelni, és mire figyeljünk oda, amikor visszatérünk.

Dr. Ladjánszki Bernadett nyolc hónap szüneteltelés után év elején tért vissza az aktív ügyvédi munkához. A polgári jogra szakosodott egyéni ügyvéd gyermeke születése miatt szüneteltette praxisát. „Mostanra megértettem, miért tudnak sokan egy (jól alvó) újszülött mellől gond nélkül dolgozni, és miért sokkal nehezebb feladat ez egy fél-egyéves gyerek mellett – meséli Bernadett. – Ebben az életkorban már sokkal aktívabbak, ezáltal sokkal több figyelmet követeknek a szüleiktől, miközben a saját akaratukat is egyre hangosabban és határozottabban fejezik ki. Ez egy fontos tapasztalat, egyben nagy tanulság azoknak, akik a munkába való visszatérést tervezik.”

A kisgyermekes hétköznapokban Bernadett jellemzően telefonon egyeztet a munkáról, ha pedig személyesen kell megjelennie valahol, akkor édesanyját kéri meg, hogy addig vigyázzon most egyéves gyermekére. „Ezen találkozók megszervezése még így is sokkal egyszerűbb, mint minden egyes nap megtalálni az időt a munka elvégzésére. A telefonos egyeztetések nehézsége, hogy a megbízói oldalon ügyvédként komolytalannak érződhetnék, ha közben hallaná a gyerekhangokat a háttérben. Én magam is azt gondolnám, hogy nem biztos, hogy ennek a kisgyerekes ügyvédnek van ideje foglalkoznia az én ügyemmel, miközben amúgy egy lelkiismeretes szakember megtalálja azokat az időket, ami-

kor csakis a munkának, illetve az egyes ügyeknek tudja szentelni a figyelmét.”

A fentiekből kifolyólag Bernadett jelenleg kizárólag helyettesítést vállal, illetve olyan megbízásokat, amikben nem kell az ügyféllel direktben egyeztetnie.

A számukra szeptemberben kezdődő bölcsődés korszak munka szempontjából is hozhat egyfajta könnyebbséget a mindennapokba. A gyerekvállalás pedig gyakran új utakat mutat a karrierben is: egy terhességi kolesztázis (májbetegség) kapcsán történt személyes tragédia okán

Bernadett évek óta küzd azért, hogy a magyar kórházak is bevezessék a terhességi epesavmérést, melynek kapcsán már eddig is komoly változásokat tudott elérni az egészségügyi rendszerben.

Nők, akik a szülés után beadványt írnak

ba, hanem az ügyfélkör tudatos kiépítését kezdte meg gyermekei mellől, emellett pedig helyettesítő ügyvédként is aktívan segíti a gyermeket váró vagy kisgyermekes kollégákat. „Nem ijedek meg az éjszakázástól, gyorsan tanulok, és nem okoz gondot átnézni egy vaskos peranyagot pár nappal a tárgyalás előtt és eligazodni benne” – mondja Eszter, aki – a többiekhez hasonlóan – kiemeli a jog világában való aktív bentmaradás fontosságát. „Én a gyerekek mellett szakvizsgáztam, intéztem a saját, illetve a családom jogi ügyeit. Az egyik szülésem előtti napokban kaptam egy olyan határozatot, amire 15 napom volt fellebbezni, így a szülés másnapján már beadványt írtam a kórházi ágyon” –meséli Eszter, hozzátéve, sok ügyvédnőnél lát hasonló jeleneteket. „Teljesen téves az az elképzelés, hogy egy ügyvéd anyuka is ugyanazt a kisgyermekes létet éli meg, mint egy nem-ügyvéd anyuka. Akinek eddigre van egy kiépült ügyfélköre, az telefonál, gyorsan szül egyet, majd ismét a kezébe veszi a telefont, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy kiessen ebből a körforgásból. Az ügyvédi ügyfélkör ugyanis villámgyorsan el tud tűnni.”

Az ügyvédnők ilyen szempontból valóban nehezített pályán mozognak. „Amikor az ember nőként jogi egyetemre megy, akkor kimondatlanul is ott van az az ígéret, hogy sikeres lesz. A gyerek, pláne a gyerekek érkezésével ez jelentősen átértékelődik, és minden addiginál jobban érzékeli azt, hogy egy nap 24 órából áll, és objektív okok miatt nem tud úgy teljesíteni, ahogyan ő szeretne – mondja Eszter. – A munka ugyanakkor nemcsak egy külső kényszer, de minden esetben

egy belső igény is. Mindannyian azért tanultunk, hogy tudjunk a szakmánkban dolgozni, és legyünk büszkék arra, amit elértünk” – vallja Eszter, aki helyettesítő ügyvédként sem találkozott olyannal, aki fél évnél hosszabb időre szüneteltetni kívánta volna ügyvédi praxisát.

Aki lemarad, kimarad

Dr. Szórád Eszter az ügyvédjelölti éveket követően jogi előadóként dolgozott egy biztosítótársaságnál, majd a szakvizsgázási folyamat közben derült ki, hogy gyermeket vár. A szakvizsgáit végül két kisgyermek, illetve terhesség mellett tette le, majd egy rövid biztosítós időszak után kezdte el egyéni ügyvédi praxisát. „Bevallom, ez egy tudatos építkezés volt. Nem akartam azzal a tudattal elkezdeni egy ügyfélkört kiépíteni, hogy közben szeretnék gyerekeket is szülni, annak minden esetleges kockázatával. Helyettesítő ügyvédként jelenleg is több kisgyermekes és veszélyeztetett terhességben lévő kollégának segítek, akikkel, azt gondolom, jól tudok együtt dolgozni, már csak azért is, mivel pontosan tudom azt, milyen problémákkal és kihívásokkal kell szembenézniük nap mint nap” – meséli. Eszter tehát nem visszatért az ügyvédi szakmá-

Dr. Papp Lilla is a gyermeke születését követő fél évben szüneteltette praxisát még 2015-ben. „Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése mindig egy tudatos döntés, tapasztalataim szerint minden esetben fontos ok húzódik meg mögötte. Én magam kifejezetten azért akartam kiállni a sodrásból, hogy kizárólag a születendő gyermekemre és az új élethelyzetre tudjak koncentrálni. Úgy éreztem – most először –, hogy nem tudok és nem is akarok határidőkre, beadandó anyagokra

Sabbatical, az alkotói szabadság

Teljesen normális, ha hosszú éveket eltöltve a mókuskerékben úgy érezzük, ránk férne egy komolyabb kikapcsolódás. A kiégés elleni legújabb csodafegyver a sabbatical, amit leginkább alkotói szabadságként lehetne magyarra lefordítani. Ennek lényege, hogy a (vezető pozícióban dolgozó) munkavállaló hétévente kivehet egy hosszabb, jellemzően három-hathónapos szabadságot anélkül, hogy megszűnne a munkaviszonya, és ebben az időszakban lehetőséget kap arra, hogy egészen mást csináljon, mint amit általában szokott. A sabbatical ideje alatt a munkavállalók jellemzően nem kapják meg a teljes fizetésüket, de annak egy előre meghatározott részét igen. Ez a néhány hónapos alkotói szabadság bármivel eltölthető, az általános vélekedés szerint azonban ez egy jó alkalom arra, hogy egy külföldi, a miénktől egészen más kultúrájú és ritmusú országot keressünk fel. Annak, aki nem tud, vagy nem szeretne több hónapra elszakadni, a radikális sabbatical lehet egy izgalmas megoldás. Ezek szervezett utak, melyek csupán néhány napra, ám annál drasztikusabban szakítanak ki a mindennapokból, hozzánk hasonló, a világ minden tájáról érkező emberek társaságában.

és az ügyfelek megoldandó problémáira gondolni. Kicsit egyedül szerettem volna lenni a legnagyobb változással az életemben. Az ügyvéd szakma pedig mindig arról szól, hogy az embernek egyszerre több dologra kell tudnia maximálisan odafigyelnie, és én ezt a „párhuzamos figyelmet” tudatosan negligálni akartam arra a fél évre. Természetesen ez nem valósult meg maradéktalanul…”

Lilla – látszólag – könnyen tette parkolópályára ügyvédi praxisát, amiben bevallása szerint hatalmas szerepe volt kollégáinak. „Egy praxist nem lehet fél évre magára hagyni. A sikeres „szünetelés” egyik záloga, hogy a helyettes ügyvéd ne csak „papíron” legyen kijelölve, hanem ténylegesen legyen a helyettesünk, és lehessen rá számítani. Nekünk pedig szünetelő ügyvédként is feladatunk, hogy együtt dolgozzunk a minket helyettesítő kollégával, hiszen ebben a szakmában mindig van valami, ami folyamatban van, és ami változik.”

A jól előkészített szünetelés eredményeként Lilla zavartalanul tudott visszatérni praxisába. Ehhez kollégái segítségén felül az is kellett, hogy folyamatosan rajta tartsa az ujját az ügyvédi élet ütőerén. „Minden eszeveszett tempóban változik körülöttünk. Az új jogszabályok, a folyamatosan változó eljárások miatt rendkívül fontos, hogy mindig frissen tartsuk az ismereteinket. Mindezek dömpingjét látva meggyőződésem, hogy nagyon nehéz lesz ismét felvennie a ritmust annak, aki most szünetelteti ügyvédi praxisát, vagy az elkövetkező időszakban tervezi azt. Ez persze nem

azt jelenti, hogy lehetetlen lenne, csupán fontosnak tartom, hogy ilyenkor is figyeljünk oda, mi történik körülöttünk. Mindezek mellett pedig számítsunk arra, hogy az elején így is lesznek meglepetések, és meglehet, sok energiát fog tőlünk követelni az újrakezdés. Ám ha meg kell tenni, hát meg kell tenni.”

Ügyvéd – jogtanácsos – ügyvéd

Dr. Kondorosi Krisztián 2013-ban lett ügyvéd, a szakvizsgát követően pedig az akkori principálisánál helyezkedett el. „Rengeteget tanultam ott, sokat pereskedtünk, kiváló iskola volt. Emellett párhuzamosan jelentkeztem biztosítótársaságokhoz is, akik ügyvédi megbízásra kerestek embert. Az egyik ilyen biztosító jelezte, hogy ügyvédre most nincs szükségük, jogtanácsosra ellenben van – meséli Krisztián. – Végül elfogadtam az ajánlatukat, emiatt 2015 nyarától kezdve másfél éven át szünetelt az ügyvédi praxisom. Ez az időszak nagyon jó volt arra, hogy belülről is rálássak egy biztosító működésére, a kárrendezési folyamatra, jogtanácsosként pedig szintén rengeteg perrel foglalkozhattam, és betekintést nyerhettem más ügyvédek munkájába is. Mindez végül elegendő önbizalmat adott ahhoz, hogy visszatérjek az ügyvédi világba. Rögtön sikerült egy kiváló irodában elhelyezkednem, ahol a kollégák kérés nélkül segítik egymást, és azóta is itt dolgozom.”

A szünetelés előtt ügyvédi irodaként működő, a praxist azonban már egyéni ügyvédként folytató Krisztián számára nem volt nehéz a visszatérés, amiben a jó munkaközösség és az is segített, hogy jogtanácsosként dolgozva nem esett ki ebből a világból. „Egyedül vinni egy praxist nehéz teher – pláne akkor, ha sok peres ügyet visz az ember –, egyéni ügyvédként összedolgozva azonban sok segítséget tudunk egymásnak nyújtani” – vallja. Hozzáteszi: szünetelés előtt mindenképpen érdemes beszélni egy könyvelővel, hogy az adózási szabályokkal is összehangolják a terveket.

„Minden tiszteletem azoké a kolléganőké, akik a praxisukat egy gyermek érkezése miatt parkolópályára teszik, majd onnan visszatérnek. Természetes, hogy az embernek néha kedve lenne mást csinálni, hiszen mindenkinek egy élete van, ez a praxis viszont nem exportálható –mondja dr. Kondorosi Krisztián. Én a mai napig örömömet lelem benne, és feltölt az, hogy segíteni tudok az ügyfeleimnek.”

Coach: meghatározó kérdés a motiváció

A szünetelés kapcsán az időfaktor fontosságát emeli ki először dr. Sárdi-Papp Réka is. A korábban jogászként dolgozó coach kifejezetten sok ügyvéddel találkozik saját praxisában, így nagy rálátással bír a problémáikra. „A másik fontos szempont a miért kérdése: egészen más elmenni egy bankba jogtanácsosként dolgozni és onnan visszatérni, mint például gyes után újra felvenni a talárt – hívja fel a figyelmet a coach. – Megkerülhetetlen szempont a motiváció is: önszántából tér vissza vagy kényszerből? Utóbbira sajnos gyakori példa a becsődölt vállalkozás, amiben mindig van egy nagy adag csalódottság is.”

Rékának több olyan ügyfele is van, aki azért megy el egy céghez vagy egy adott szakterületre dolgozni, hogy az ott megszerzett szaktudást később felhasználva építsen ki magának egy speciális ügyfélkört. Egészen más helyzet az, amikor az embert otthon várja egy pici baba, és azon töpreng, hogyan fogja tudni ezután összeegyeztetni a szakmai és a családi életét. „Azok, akik sokkal hamarabb válnak ügyvéddé, mint anyává, jellemzően nehezebben érkeznek meg az anyaságba, és nagyon vágynak is vissza a praxisba – mesél tapasztalatairól a coach. – Egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd esetében a visszatérés kapcsán inkább az a kérdés, hova priorizálja most magát? Például ha valaki korábban partner szeretett volna lenni, majd született egy gyereke, annál sok esetben be kell látnia, hogy ez most nem, esetleg csak később fog összejönni. Egészséges lelkülettel ezt nem lemondásként

Ügyvédi tevékenység folytatása szüneteltetés után

Szolgáltatóirodánk rengeteg megkeresést kap a kollégáktól, mi a teendő a szünetelés utáni visszatéréskor. Tapasztalataink alapján igyekszem néhány praktikus tanáccsal segíteni.

Érdemes előre felkészülni, ha az ügyvédi tevékenységét a szüneteltetés után folytatni szeretné, mert azzal rövidíteni, egyszerűsíteni lehet az eljárást.

A budapesti ügyvédek elektronikus ügyintézésre kötelezettek – kérjük, lehetőség szerint legalább 30 nappal a tevékenység megkezdésének tervezett időpontja előtt nyújtsa be a szünetelés folytatása iránti kérelmét a kamarához.

A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, a Hatósági ügyintézés felületen elektronikus űrlap áll rendelkezésre, amelyben nyilatkoznia kell a tevékenységi forma (iroda/egyéni ügyvéd) és a székhely változatlanságáról. Ha változás történt, annak jóváhagyásához a Kamara engedélye szükséges.

KÉRELMÉHEZ CSATOLNI KELL

– az Üttv. szerinti, 30 napnál nem régebbi, „bővített tartalmú” erkölcsi bizonyítványt,

– a felelősségbiztosítás aktívvá tételéről szóló igazolást,

– a szünetelés alatti esetleges munkaviszony megszüntetését igazoló dokumentumot,

– székhelyváltozás esetén a székhelyjogosultság igazolását,

– az iroda alaprajzát (ha változott, a helyiségek és méretek megjelölésével),

– egyéni ügyvéd, egyszemélyes ügyvédi iroda esetén helyettes ügyvédi megállapodást,

– 2 MB-os, színes fénykép (világos, homogén háttérrel, png kiterjesztésű) az új igazolvány megrendeléséhez (kivéve, ha újfajta, „az ügyvédi tevékenységet gyakorló igazolványa” típusú igazolványt adott le a szünetelés megkezdésekor és nem változik a működési formája),

– nyilatkozatot, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, valamint – az Üttv.-nek megfelelő alapító okiratot (iroda esetén – mintát szintén talál a felületen).

Ha Ön jelenleg nem ügyvédként szünetelteti a tevékenységét, vagy az ügyvédi tevékenységét nem a szünetelés előtti működési formában kívánja folytatni, kérjük, előzetesen tájékozódjon a tervezett működési formaváltásra vonatkozó eljárás menetéről.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Szolgáltató Irodája készséggel áll a kamara tagjai és nyilvántartottjai rendelkezésére, a honlapon feltüntetett elérhetőségeken.

akarja megélni az ember, de akkor is kérdés, hogyan kezelje ezt az átmeneti állapotot? Hogyan kezelje azt, hogy még nem tud visszamenni főállásban dolgozni, de már nincs is mindig otthon a gyerekével? Ebben az élethelyzetben rendkívül fontos meghatározni azt, mik a siker kritériumai, és milyen terveket tudok kitűzni magamnak” – ad konkrét tanácsokat a coach.

Dr. Sárdi-Papp Réka felhívja a figyelmet arra, milyen sokszor vagyunk hajlamosak elfelejteni azt, mekkora különbség is van a női és a férfi ügyvédi karrierek között. „A nők jellemzően szeretnének gyereket szülni – általában többet is –, a jogi karrierjük tervezésekor pedig ezzel is számolniuk kell. A férfiaknak nem kell a családalapítás miatt ilyen szakadásokkal számolniuk a karrierjükben. Arra is van azonban élő példa, hogy valaki mind az anyaság, mint az ügyvédség terén maradéktalanul helytáll, ehhez azonban minden esetben kell a partner, illetve a nagyszülők aktív támogatása” – hoz egy jó példát a coach.

Ha tanulsz valamit, akkor azt mindennap gyakorold

Annak, aki kényszerűségből tér vissza az ügyvédkedéshez, minden esetben egy komoly kudarc-élményt kell feldolgoznia. Ilyen esetben is fontos megtalálnia, mit tapasztalt, mit tanult belőle, és hogyan tud mindebből olyan tanulságot levonni – akár saját magára nézve is –, amit a praxisában tud hasznosítani. „A legfontosabb ilyenkor, hogy saját maga számára egy vonzó, de reális célt tudjon kitűzni” – vallja Réka.

„Fontos kérdés az átmenetiség kezelése is, azé az állapoté, amikor már újra ügyvéd vagyok, de még nincs meg az az ügyfélköröm, amit otthagytam. Ha valaki egyéni ügyvédként otthon marad három évig, ahhoz az ügyfelei már nem úgy fognak ragaszkodni – igaz, ez a férfiakat is ugyanígy érinti. Egy japán mondás szerint ha tanulsz valamit, akkor azt mindennap gyakorold. Ha ezt a tanácsot szünetelő ügyvédként is megfogadjuk, akkor sokkal könnyebb lesz a visszatérés” – mondja dr. Sárdi-Papp Réka.

dr. Molnár Adél, titkár, BÜK

Felújítás előtt a Kamara székháza

Jövőre várhatóan nélkülöznie kell a tagságnak a Szalay u. 7. szám alatti BÜK székházat. Mindez annak érdekében történik, hogy 2025-ben egy funkciójában és esztétikájában egyaránt megújult épületet vehessen birtokba a budapesti ügyvédség.

Fennállásának 150. évfordulóját ünnepli 2025-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara. A BÜK Elnöksége az akkorra tervezett ünnepségsorozat méltó körülmények között történő megrendezésére a székház belső felújítását tűzte ki célul. „Sajnos sokan észrevehettétek már az elmúlt időszakban, hogy az épület régi fénye belülről megkopott, a használatból adódó hibák és korábbi átalakítások miatt az épülethez nem illeszkedő megoldások és sérülések jelentek meg az elmúlt három évtizedben – írja a felújítás tervezéséről részletesen beszámoló hírlevelében dr. Tóth M. Gábor. – A felújításhoz szükséges forrás a  kollégák tehervállalása (köszönet érte!) és a felelős gazdálkodás alapján rendelkezésre áll.”

A beruházás előkészületeinek első lépéseként a BÜK Elnöksége által eldöntött meghívásos pályázaton nyertes DVM Group készített egy átfogó megvalósíthatósági tanulmányt. Az ennek készítése során feltárt állapotok és a Kamara működéséből fakadó igények alapján a beruházás során tervezett beavatkozások három fő csoportra oszthatók.

Elsőként feltérképezésre kerültek a székház épületének meglévő gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerei, melyeket számos tekintetben fejleszteni vagy cserélni szükséges, hogy megfeleljen a mai hatósági követelményeknek, műszaki sztenderdeknek.

Másodsorban a Kamara működéséből adódó igények alapján kijelölésre kerültek azon területek, ahol funkcionális vagy alaprajzi változtatásokon keresztül igyekszünk még jobban kiszolgálni az egyes területek igényeit, mint például lift kiépítése, vizesblokkok számának növelése vagy a beruházás egyik emblematikus motívumát képező belső udvar lefedése. Ezzel a földszinten új oktatóterem alakítható ki, a tetején pedig a tag-

ság számára használható terasz és zöld tetőkert kap helyet, jelentősen javítva a  belső udvar és az egész felépítmény funkcionalitását és esztétikáját.

A beruházás harmadik kiemelt célja, hogy az épület belső megjelenését a műemléki értékek megőrzése mellett esztétikailag felfrissítsük, szükség szerint restauráljuk annak érdekében, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 150 éves évfordulóján ismét teljes pompájában ragyoghasson.

A Projekt megvalósításáról – részletes tájékoztatást követően – az Alapszabály szerint rendkívüli Közgyűlés fog dönteni, melyre a BÜK Elnöksége szeretettel várja a kollégákat.

A fenti munkálatok idejére 2024-ben sajnos nélkülözni kell a székházat, erre az időre a Budapesti Ügyvédi Kamara átmeneti székhelyre költözik. Ennek részleteiről, pontos időzítéséről későbbi hírleveleinkben küld tájékoztatást a BÜK Elnöksége.

Épületbejárás pincétől a padlásig

A felújítás részletei iránt mélyebben érdeklődő tagok számára négy alkalommal személyes helyszíni bejárási lehetőséget is biztosít a BÜK, melynek keretében saját szemükkel győződhetnek meg az épület állapotáról pincétől a padlásig. Az érdeklődőket a beruházás projekmenedzsment- és műszaki ellenőri feladatainak ellátására a BÜK Elnöksége által eldöntött meghívásos pályázaton nyertes Red Real Kft. képviselői és a BÜK elnöke kíséri végig az épületben, igény szerint a reprezentatív tereken és a mindennapi használók elől normális esetben elzárt üzemi területeken is, ezzel egy új arcát mutatva meg az épületnek.

Vastapssal ünnepelték a Próká-torokat

Két egymást követő napon is hatalmas közönségsikert aratott a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa.

Alig több mint egy éve debütált hivatalosan a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa, a június 6-án megrendezett koncert alapján azonban mindezt kevesen hinnék el róla. A Próká-torok kórusa megújult repertoárral és több szólóprodukcióval is készült idei első koncertjére, amit másnap egy újabb fellépés követett. A június 7-i UIA Business Law Forum nemzetközi konferencián egy, az előző napinál rövidebb és nemzetközibb műsort adtak a Prókátorok, amelynek sikerét mutatja, hogy a végén állva tapsolt a közönség.

A BÜK kórusa jelenleg 52 tagot számlál, a tenor és a basszus szólamokba pedig továbbra is várják a zene és az ének iránt érdeklődő férfi kollégák jelentkezését.

A Próká-torok nyári tervei közt szerepel a július 7–9. között megrendezésre kerülő workshop, amit idén Dunapatajon tartanak, várhatóan 40 fő részvételével –árulta el Molitor Éva, a kórus vezetője. Ezt követően július 27-én 13 órakor lépnek fel Kapolcson, a Művészetek Völgyében, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Ünneplésre készül a Fővárosi Ítélőtábla

A növekedő ügyforgalom ellenére a 20 éve újraalakult Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 2023. június 8-án tartott sajtótájékoztatón, amelyet dr. Ribai Csillával, a Fővárosi Ítélőtábla elnökével közösen tartott.

Az ítélőtábla bírái nemcsak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2022. évi és a 2023. I. negyedévi statisztikai adatok is alátámasztanak. A Fővárosi Ítélőtábla elnöke bejelentette: a Fővárosi Ítélőtábla idén ünnepli újraalakulásának 20. évfordulóját, mely alkalomból 2023. szeptember 29-én nagyszabású programot szervez.

Dr. Senyei György elmondta, hogy országos tendenciaként a bíróságokon ügyszámcsökkenés tapasztalható, ezzel szemben a Fővárosi Ítélőtáblára az előző évhez képest több ügy érkezett.

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók.

Dr. Ribai Csilla kiemelte, hogy az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla a legnagyobb mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve, továbbá az ítélőtáblák közül csak itt működik Köz-

Csökkenő

igazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.

A Fővárosi Ítélőtábla idén ünnepli újraalakulásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból 2023. szeptember 29-én nagyszabású, bíróságtörténeti előadásokkal és kiállítással egybekötött programot szervez. Az ítélőtáblát bemutató kisfilm, valamint a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnökeiről és bíráiról belső terjesztésű kiadvány is készül. (Fővárosi Ítélőtábla)

Megváltoztak az alkotmányjogi panasz benyújtásának egyes szabályai

2023. augusztus 1-től az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt kizárólag az ügyben eljáró elsőfokú bíróság útján lehet előterjeszteni. Ezen időponttól kezdődően az alkotmányjogi panasz benyújtására közvetlenül az Alkotmánybíróságon nincs lehetőség, az Alkotmánybíróságon benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság nem küldi meg az elsőfokú bíróságnak, és eljárást sem indít az ügyben. Az alkotmányjogi panaszokat az elektronikus kapcsolattartás általános szabályai szerint az elsőfokú bíróságon elektronikus úton is be lehet nyújtani. Közvetlenül az Alkotmánybírósághoz csak az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani személyesen, postai úton vagy elektronikus úton a tajekoztatas@mkab.hu e-mail- címre. (Alkotmánybíróság)

ügyhátralék

a Fővárosi Törvényszéken

Bár több ügy érkezett a Fővárosi Törvényszékre tavaly, mint 2021-ben, mégis csökkent az ügyhátralék az ország legnagyobb ügyforgalmú bíróságán.

„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon” – mondta dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

Az eseményen elhangzott, hogy míg 2022-ben 2,8 százalékos ügyérkezés-csökkenés volt megfigyelhető az ország bíróságain, a Fővárosi Törvényszéken az előző évihez képest 7,7 százalékos ügyérkezés-növekedés volt kimutatható. Az érkezések növekvő számával párhuzamosan a befejezések száma is nőtt – egészen pontosan 2,2 százalékkal.

A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát: a befejezett ügyek száma 56 168, az érkezetteké pedig 55 408 volt. A kedvező befejezés-érkezés arány következtében a folyamatban lévő peres ügyek száma a Fővárosi Törvényszéken 2020 óta folyamatosan csökken: 2022-ben például – 2021-hez viszonyítva – 3,2 százalékkal mérséklődött a folyamatban maradó peres eljárások mennyisége.

(Fővárosi Törvényszék sajtóiroda)

FOTÓ: ADOBE STOCK, WIKIPEDIA

Mesterséges intelligencia, technológia, nők a jogban

„Mesterséges intelligencia, technológia és nők a jogban” címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát az Európai Jogásznők Szövetsége (EWLA) és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete (MÜE) Budapesten 2023. április 20–21-én.

ABudapesti Ügyvédi Kamara és Díszterme adott otthont a EWLA és a MÜE által megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciának „AI, Tech and Women in Law” címmel 2023. április 20–21-én. A rendezvényre Svédországból, Németországból, Belgiumból, Ausztriából, Bulgáriából, Ukrajnából, Luxemburgból, Romániából, Görögországból és Magyarországról érkeztek jogásznők, kolléganők. A konferencia megnyitóján dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Mátés Adrienne, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének főtitkára, a EWLA kincstárnoka, valamint Laura Carlson, a EWLA elnöke mondott köszöntő beszédet. Ezt követően került sor az előadásokra angol nyelven, különleges témákat érintve, mint a Women as Lawyers in Europe, AI and Non-discrimination in the EU, a Gender Equality Law Developments, a Legaltech, a Competitive Legal Work Environments and Women, a Stress, Law, Women and Work vagy a Young Voices in Law.

A kétnapos, angol nyelvű rendezvény olyan aktuális témákra fókuszált, mint a női jogászok helyzete a versenyképes jogi környezetben, a különböző stresszhelyzetek bemutatása és a pályakezdők helyzetének elemzése. A hazai és külföldi előadók továbbá olyan témákra is kitértek, mint a mesterséges intelligencia és a diszkriminációmentesség, az AI és etika, illetve a nemek közötti egyenlőség uniós törvényének fejleményei napjainkban. A konferencián való részvétel lehetőséget nyújtott a kreditpontok gyűjtésére is: az eseményt a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásba vette, a részvételért 8 kreditpont járt. Az EWLA egy nonprofit nemzetközi szervezetként jött létre, amely szervezet az EU-n, az EGT-n és az EFTA-n belüli nemzeti jogásznői egyesületek, valamint ezekből az országokból származó egyéni jogászok és akadémikusok szövetsége. Az EWLA folytatja az európai női jogászok együttműködését annak érdekében, hogy egyesítse az alapvető jogok, és különösen a nemek közötti

egyenlőség terén szerzett szakértelmüket. A MÜE a EWLA tagja.

Az előadássorozatot  Sue Hirschberg (az EWLA alelnöke),  Elisabeth Kotthaus (az EWLA alapításkori elnöke),  Eliana Zatschler (az EWLA főtitkára), valamint  prof. dr. Laura Carlson (az EWLA regnáló elnöke) panelbeszélgetése nyitotta Nők jogászként Európában címmel. Az előadás során olyan úttörő nőkről hallhattunk, akik életútja fontos és inspiráló példa a jelen és a jövő számára is. Ilyen például Christine de Pizan olasz származású francia író és költőnő, aki már 1405-ben írt művében, a Hölgyek városában (Le Livre de la Cité des Dames) a nők társadalmi szerepvállalásának fontosságát, értékét,

intelligencia kérdését nem is érinti. Előadásában rámutatott, hogy a leglényegesebb konklúzió és feladat, hogy az alapvető emberi jogok az AI terjedésével se sérüljenek, ezért fontos érteni és szabályozni a technológiát.

Margarete Hofmann, az Európai Bizottság tiszteletbeli főtitkára a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos jogi szabályozás vonatkozásában elmondta, hogy bár az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben számos programot hajtottak végre ennek biztosítása érdekében, még mindig fellelhető különbség. Ezek egyike, hogy a munkaerőpiacon a kevesebb bérért végzett munkában a nők változatlanul felülreprezentáltak. A jelenlegi stratégia fő direktívái többek között a nőkkel szembeni (nemi alapú) erőszak felszámolása, a gazdaság különböző területein a nemi arányok kiegyenlítése – így például a pénzügyi szektorban –, illetve a munkaerőpiacon a nemi alapú bérkülönbségek megszüntetése.

és a nők oktatáshoz való jogát hangsúlyozta, vagy Lidia Poët, akinek élete ihlette a nemrégiben bemutatott Lídia ügyvédnő című sorozatot is. Magyarországon az úttörő jogászok sorából kiemelést érdemel Ungár Margit, aki magyar nőként először szerzett jogi diplomát 1923-ban.

Prof. dr. Verica Trstenjak, az Európai Unió Bíróságának volt főtanácsnoka, valamint az Európai Unió Törvényszékének korábbi bírája előadásában úgy fogalmazott, hogy sok a kérdés, és egyelőre kevés a válasz az AI és a diszkrimináció kontextusában. A diszkrimináció olyan helyeken jelenhet meg, ami még a mesterséges

Eliana Zatschler kitért arra is, hogy az egyenlőség és a diszkrimináció vizsgálatakor mindig fontos elemezni, hogy történik-e valódi kár, ér-e valakit valódi hátrány, hiszen például egy zenelejátszó szoftver is bizonyos kritériumok alapján előrébb vagy hátrébb sorolhat egyes számokat egy lejátszási listában, ám ez még közel sem biztos, hogy valódi hátrányt okoz az előadónak. Mindig a használat fényében érdemes vizsgálni az algoritmusokat, fontos azonban, hogy a cybertérben is biztosítva legyen az egyenlőség. Ennek eléréséhez fontos, hogy diverz adatok képezzék alapját az érintett szoftvernek, algoritmusnak, így nagyobb eséllyel zárható ki a hátrányos megkülönböztetés.

A konferencián a jogi és technológiai kérdéseken túl a pszichológia is szerepet kapott.  Dr. Fülöp Márta pszichológus, az MTA doktora a nők versengő (munkahelyi) környezettel való kapcsolatáról tartott előadásában kitért arra is többek között, hogy milyen társadalmi sztereotípiák

A nők jellemzően jobban mérik fel a veszélyeket, ezáltal átgondoltabban vállalnak kockázatot, amit tévesen a versenyszellem hiányaként is értelmezhetnek.

befolyásolhatják, hogy nőként versengő attitűdöt vesz-e fel az egyén. Egy kutatás szerint a kislányok körülbelül 12 éves kortól állítják magukról, hogy nem versengő típusúak, jellemzően azért, mert a társadalmi elvárás egy lánnyal szemben az, hogy inkább kedves legyen. A valódi attitűd ettől azonban változatlan. Szó esett arról is, hogy a nők nem kevésbé, hanem másként tanúsítanak versengő attitűdöt, mint a férfiak. A nők jellemzően jobban mérik fel a veszélyeket, ezáltal átgondoltabban vállalnak kockázatot, amit tévesen a versenyszellem hiányaként is értelmezhetnek.

A jövő jogászai előtt álló kihívásokról beszélt  dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési vezetője, aki előadásában a 2022-ben készült Future Ready Lawyer kutatás eredményeit mutatta be. Prezentációjában hangsúlyozta, a jövő már itt van, a technológiai megoldásokra szükség van, ezek biztosítják, hogy a versenyben élen járjunk, ez eszköz a kezünkben a sikerhez. Fontos, hogy megismerjük a technológiai megoldásokat, hiszen a jogászok számára is hamarosan elengedhetetlen megoldásokat jelentek a legaltech fejlesztések. A kutatás eredményeiből is ez látszik: a megkérdezett jogászok 79%a számít arra, hogy a technológiának kiemelt szerepe lesz a munkájában, ennek bekövetkeztére viszont mindössze 35% érzi magát felkészültnek. Ezért is fontos, hogy a mostanihoz hasonló konferenciákon is megosszuk egymással a tudást, hogy felkészülten várjuk a jövőt.

A konferencia résztvevőit a szervezők Parlamenti Látogatásra invitálták az Országház Látogatóközpontba, illetve egy városi sétán vehettek részt a Belváros szívében, minden kedves résztvevő megelégedettségére. A konferencia támogatói voltak a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Wolters Kluwer és az Adrienne Feller. A képeket készítette dr. Rátkai Ildikó.

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete híreiről és eseményeiről a www.ugyvednok.hu honlapon és az Egyesület Facebook-oldalán tájékozódhatnak.

SZERZŐ: dr. Zárai Eszter

MÜE elnök

Egy szívmelengető verseny

Százfős rekordnézőszámmal futott a 2023-as Dr. Nagy László Érvelési Verseny döntője: a kellemes hangulatú rendezvény idén is megmozgatta az ügyvéd szakma színe-javát.

a nyolcadik Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyre. A szerdai szóbeli forduló után Melis Zsuzsanna, Ádám Benedek Attila, Benkő Martin és Németh Donát maradtak versenyben, így ők ülhettek vitaasztalhoz a másnapi fordulók során.

Németh Donát az ELTE, míg a másik három versenyző a Szegedi Tudományegyetem hallgatója. A második versenynapon a zsűrit dr. Kara Pál, a MOL csoport elnök-vezérigazgatói főtanácsadója, Kovács Zoltán üzletember, az MNB Monetáris Tanácsának tagja, a zsűri nem jogász végzettségű résztvevője és dr. Kodela Viktor, a Bird & Bird Budapest peres csoportjának szenior ügyvédje képviselte. A döntőbe az elődöntők után Melis Zsuzsanna és Németh Donát jutottak, míg Ádám Benedek Attila és Benkő Martin a „bronzmeccsen” érvelhetett egymással szemben. A bronzmeccsre és a döntőre minden eddigi érdeklődést meghaladó, több mint százfős hallgatóság előtt került sor. A pályatársakból, egyetemi vezetőkből, kollégákból, barátokból és korábbi versenyzőkből álló publikum

senyzőket. A verseny idei győztese kiváló teljesítménye és taktikus döntős érvelése után Németh Donát lett, így a második helyen Melis Zsuzsanna végzett. A harmadik helyet a „bronzmeccs” győzteseként Ádám Benedek Attila szerezte meg. A Wolters Kluwer különdíjait Benkő Martin és a negyeddöntőben mutatott kiváló szereplése után Ambrózi Miklós (Pécsi Tudományegyetem) kapta, míg a ProLawyer Consulting különdíját Németh Donát vehette át. Az Arsboni különböző díjmentes karrierépítési lehetőségeket ajánlott fel az összes szóbeli fordulóba jutott versenyzőnek.

A verseny kapcsán dr. Gál Enikővel, dr. Nagy László feleségével, a Dr. Nagy László Alapítvány kuratóriumi elnökével és Németh Donáttal beszélgettünk.

– Nagyon színvonalas volt a verseny, jó látni a lelkesedést, ami a fiatal joghallgatókból árad – mondja dr. Gál Enikő. – Komoly szakmai felkészültségről tesznek tanúbizonyságot már a beugró feladatok megoldásakor is. A döntő is azt mutatta, hogy felkészülten érkeznek a diákok. Nem tu-

dom, hogy én lettem volna-e olyan bátor –akár negyedévesen, pláne még fiatalabban –, hogy kiálljak ennyi ember elé.

– De ez a plusz bátorság mindenképpen szükséges a sikeres ügyvédi hivatáshoz. – Abszolút! Verebélyi Viktória – a tavalyi verseny győztese – éppen erről beszélt egy interjúban. Amikor azt kérdezték tőle, mit kíván a mostani jelentkezőknek, a bátorságot említette – merthogy a verseny egy komfortzónán kívüli helyzet. Azonban megéri kilépni belőle, mert az igazi fejlődés és a változás mindig ott történik. Jómagam például sokat futok – hosszú távokat is –, és tulajdonképpen teljesen más aspektusból, de ugyanezt fogalmaztam meg magamnak: személyesen is sokat fejlődöm ezáltal. A beszédemben, amit a díjátadón tartottam, épp emiatt beszéltem a bátorságról és az elszántságról. Bátorságukért cserébe a versenyzők olyan tapasztalattal gazdagodnak, ami a szakmai fejlődésüket is elősegíti.

– Érdekes, hogy Viktóriát említi, mert tavaly elsőre nem gondoltuk, hogy ő fog nyerni. A másik versenyző lazább volt, Viktória viszont szikárabb, egyúttal precízebb is.

– A zsűri soha nincs egyszerű helyzetben: nagyon sok mindent kell figyelembe vennie. Egyrészről nyilván az érvelés minőségét – abba beletartozik a megalapozottság, a logikus felépítése, a kreativitás és a szellemesség. Ugyanakkor a jogi megoldás helyessége is nagyon számít.

– Mindenesetre a verseny idén is megőrizte a szeretetteli lazaságát és vidám hangulatát.

– A Bird & Bird budapesti irodájában egy egész team dolgozik azon, hogy a feladatok is érdekesek és szellemesek legyenek. Mindig hangsúlyozzuk, hogy ez nem perbeszédmondó verseny. Lehetnek benne természetesen peres szituációk is, de akár olyan feladatok, melyek például komplex társasági jogi, munkajogi, versenyjogi, szerzői jogi vagy pénzügyi témákat ölelnek fel – mint az idei versenyen is. A hangsúly, ahogy a verseny címe is utal rá, a jól felépített – és jogilag is helyes – érvelésen van. Ebből a szempontból is hiánypótló, amit létrehoztunk. Különleges esemény volt a hazai jogászvilágban, amikor 2014ben először megszerveztük a Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt.

– Már az első benyomások alapján meg tudják tippelni a dobogósokat?

– Egyáltalán nem. Ez teljesen kiszámíthatatlan. Egyrészt sok múlik a sorsoláson. Egyenes kieséssel zajlik a verseny, ezért a  szerencsének is szerepe van abban, hogy ki kivel kerül össze az adott fordu-

lókban. Másrészt maguk a versenyzők is sokat fejlődnek az egyes fordulók alatt.

– Mennyire adja vissza a verseny a férje, dr. Nagy László személyiségét?

– Szép emléket sikerült ezzel állítanunk. Elképesztően felkészült ügyvéd volt, tehetséges, gyors észjárású, és nagyon jó humorral rendelkezett. Amikor felmerült, hogy szeretnénk az emlékét ápolni és egyfajta hagyományt teremteni, hamar a versenyre esett a választásunk. Azért is, mert ezzel a fiatal, tehetséges jogászokat támogatjuk. És Laci, amellett, hogy nagyon elismert volt a szakterületén – mind a peres, mind a tranzakciós praxisban –, sokat segített a fiataloknak. 2013-ban posztumusz megkapta a Jonathan Weiss Mentoring Awardját. Ezzel a Weil, Gotshal & Manges ügyvédi iroda azoknak a kiemelkedő partnereknek és ügyvédeknek a munkáját értékeli, akik sokat tesznek a fiatalabb pályakezdők, jogászgenerációk segítéséért. Laci tényleg ilyen volt: az ajtaja mindig nyitva állt, mindig meg lehetett keresni. Nagyon sokat tett azért, hogy a fiatalabbakból kihozza a legjobbat. Később, 2015től a Mentoring Awardot róla nevezték el – a Weil

A győztes: Németh Donát

USA-n kívüli irodái tekintetében. És még most is így nevezik – holott a Weil már kivonult Magyarországról.

A versenyre visszatérve: örülök, hogy a hallgatóság is száz fölötti létszámban jött el, és a jogászi hivatás színe-java képviseltette magát – egy kicsit ünnep is volt így. És hadd meséljek egy picit viccesebb és személyesebb dolgot: itt nemcsak tapasztalatot, pénzjutalmat és különdíjat lehet szerezni, de a legbátrabb versenyzők még feleséget és férjet is találhatnak maguknak. A 2017-es verseny nyertese itt találkozott a majdani férjével, aki az első Dr. Nagy László Érvelési Verseny győztese volt 2014-ben. A verseny és a vele járó díj így már egy házaspárt is összeköt – és ez számomra szívet-lelket melengető dolog.

– A versenyt meghirdették az ELTE-n kari körlevélben, illetve több ismerősöm is beszámolt róla, hogy jó hangulatú, és sok tapasztalatot lehet gyűjteni – mondja Németh Donát.

– Innen jött a motivációm. Tavaly a negyedik helyet sikerült megszereznem, idén pedig úgy gondoltam, megpróbálom még egyszer.

– Miben segített, hogy volt már tapasztalata?

– Egyrészről: nem kellett azon stresszelnem, hogy odatalálok-e… Komolyra fordítva a szót: már tudtam, hogy milyen felépítésű a verseny, és milyen feladatokra lehet számítani. Hogy milyen jellegű jogeseteket kapunk, és hogy mégis milyen skillek jelentenek előnyt. Tudtam, mik az érvelés kötelező tartalmi elemei, valamint mi az, amit semmiképpen nem szabad kihagyni belőle. Ha a taktikára gondolok, tudtam, hogy nem érdemes minden érvet ellőni az érvelés elején, hanem érdemes tartogatni az utolsó pillanatra, amikor a másik fél nem tud már reagálni. És azt is tudtam, hogy a jó hangulat, a humor fontos része ennek a versenynek.

– Miben volt jobb idén, mint tavaly?

– Mivel nagyon jó hangulatú verseny volt, csak kicsit izgultam. Mondhatni, teljesen jól éreztem magam – mind a felkészülés során, mind pedig az érvelési részeken.

– Amikor tavaly a negyedik helyen végzett, már felfigyeltek önre?

– Sokan gratuláltak a szakmai közegből: az oktatóim az egyetemen, de a gyakornoki helyemen is. Úgy látom, az ügyvédek figyelnek erre a versenyre.

– Hogyan tovább?

– Jelenleg, június közepén vizsgaidőszak van, de amint említettem, gyakornokként dolgozom egy ügyvédi irodában. Főként polgári perekkel foglalkozunk, illetve ingatlan-adásvételekkel. Menet közben rájöttem: alapvetően magánjogi beállítottságú vagyok.

Mesterséges intelligencia, drónok, kiválóság

A BÜK 2023. évi közgyűlésén a kiváló kamarai jogtanácsosi munkát elismerő „Pro Excellentia” díjban részesült dr. Csevár Antal biztosítási szakjogász, kamarai jogtanácsos (Magyar Közút Nonprofit Zrt.), akivel a jogi munka mellett a mesterséges intelligenciáról és a drónokról is beszélgettünk.

– A különféle nyilvános bejegyzései alapján úgy vettem észre, nagyon fontos önnek ez a díj.

– Igen. Elég hosszú jogi pálya áll mögöttem, és nagyon jólesik, hogy a kollégák elismerték a munkámat. Úgy érzem, méltón zárul le egy életpálya ezzel a díjjal.

– Mit ért lezárás alatt?

– A koromnál fogva előbb-utóbb nyugdíjba kell mennem, így azt tudom mondani, hogy a pályám a vége felé járok.

– Hogyan készül egy jogtanácsos arra, hogy végül elhagyja a hivatását?

– Erre nem lehet készülni. Sőt: ahhoz, hogy nap mint nap helyt tudjak állni, karban kell tartanom a jogi szaktudást. Most éppen mesterségesintelligenciaés technológiai szakjogász képzésre járok. Ez egy olyan terület, ami már kiesik abból a körből, ami egy hétköznapi gyakorló jogász szeme előtt van, de úgy gondoltam, hogy ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy naprakész legyek a jogi pályán. De ez részben a hobbimhoz is kapcsolódik, hiszen a  Drónpilóták Országos Egyesületének vagyok az alelnöke, és maga az Egyesület kérte azt, hogy legyen nálunk egy olyan szakember, aki érti a technológiai rész mellett a hozzájuk kapcsolódó jogi történéseket, és megfelelő szakmai támogatást tud adni a  tagoknak. Természetesen elvállaltam.

Soha jobbkor, hiszen 2023 a MI éve. Szinte minden a mesterséges intelligenciáról szól. Önnek mikor keltette fel az érdeklődését ez a szakterület? – Régóta érdeklődöm a téma iránt. Számos alkalommal elhangzott, hogy majd ki fog váltani bizonyos jogi munkákat. Úgy gondoltam, ha ez valóban így van, akkor engem érdekel, hogy a technológia a jövőben a munkánkat vajon megkönnyíti vagy feleslegessé teszi.

– Hogy látja most?

– A mesterséges intelligencia egyelőre csak könnyebbé teszi a jogász munkáját. Egy folyamatszervezést, egy kutatást, egy intelligens keresést sokkal könynyebben végre lehet vele hajtatni, mint ha egyenként állnék neki és keresgélnék a jogi anyagok és az esetjogok között.

– Mit gondol, a gép jövőbeli képességeit is latba vetve, mikor fogja kiváltani a szakma képviselőit?

– Szerintem soha. Azt látom, hogy bár az átlagemberek képzettségi szintje általánosságban növekszik, a társadalomban még mindig sokan nem tudják értelmezni a jogszabályokat. Mindenkinek szüksége van jogi segítségre, aki elmondja, lefordítja a hétköznapi ember nyelvére, hogy az a jogi szöveg – akár EU-s, akár magyar jogszabály – mit is jelent. Mit kell tenni, mit lehet tenni, mik a korlátok… Azt hiszem, ezt a mesterséges intelligencia soha nem fogja kiváltani. Legfeljebb összegyűjti a jogszabályokat, és odateszi a felhasználó elé – aki ugyanolyan értetlenül néz majd rájuk, mint most.

– Az, hogy már maguk az alkotók is korlátozni próbálják a technológia térnyerését, mire utal? Elszabadult a fejlesztés pokla?

– Szerintem ez piaci kérdés. Akinek piaci előnye van, megpróbálja megőrizni. A hírek szerint az EU jelentős korlátozásokat vezet be a tekintetben, hogy milyen területeken lehessen a mesterséges intelligenciát használni. Ezzel szemben úgy látom, legfeljebb csupán garanciákat építenek be, de nem állítanak akadályt az elterjedésének.

– Hogy látja, a jogalkotás képes lesz majd tartani a tempót a technológia gyors fejlődésével?

– A magyar jogalkotás egy kicsit le van maradva, hiszen ha megnézzük, az általunk használt közösségi média egésze Amerikából vagy épp Kínából érkező szereplőkből áll, ezért a szabályozásukat is globális szinten kellene megoldani. Mivel globális szinten semmit sem lehet megoldani, ezért az EU legalább a tagállamokon belül próbál rendet teremteni és jogszabályokkal rendezni a felmerülő kérdéseket. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban úgy tűnik, a történések elé akarnak menni, de a helyzet az, hogy technológia utat tör maga előtt, és nincs tekintettel az európai jogalkotásra. A közúti közlekedés sem úgy terjedt el, hogy először szépen

kitalálták a KRESZ-táblákat meg a jobbkéz-szabályt, majd azt mondták, hogy „na, most már jöhetnek, feltalálhatjuk a gépkocsikat!” Először a technika jött be, és utána a szabályozás.

Ha már a közlekedésről beszélünk: jogtanácsos a Közútnál.

– Beosztott jogtanácsosként dolgozom. Ugyanaz a munkám, mint minden hétköznapi vállalati jogtanácsosnak: szerződések véleményezése, peres képviselet ellátása stb. Teljesen hétköznapi feladataim vannak, miközben mindig a tanulás inspirált. Még mindig nézem az új jogszabályokat, és ha találok egy jó területet, arra rákattanok, elkezdek benne mélyebb tanulmányokat folytatni, és ez mindig előrevisz. Ha egy peres eljárással kapcsolatban észreveszek valami jogi problémát, elkezdtek utánamenni, hiszen a jogi problémák so-

A közúti közlekedés sem úgy terjedt el, hogy először szépen kitalálták a KRESZ-táblákat meg a jobbkéz-szabályt, majd azt mondták, hogy „na, most már jöhetnek, feltalálhatjuk a gépkocsikat!” Először a technika jött be, és utána a szabályozás.

sem önmagukban jelentkeznek, hanem mindig komplex halmazként, és több jogágat is érinthetnek. Ezek engem mindig is izgattak, és amikor találtam ilyet, az mindig egy kicsit előrevitt.

Korántsem hétköznapi hobbija van: a drónreptetés. Hogyan keveredett bele, hogy szerette meg a dolgot?

– A kisfiam szeretett volna drónozni.

– Ez az úgynevezett „villanyvasúteffektus”?

– Pontosan! Vettünk neki több kis repülőmodellt, aztán rá kellett jönnünk, hogy a 10-30-50 ezres kategóriában egész egyszerűen nincs olyan, ami normálisan működne. Vettünk hát egy komolyabbat. De ha már így alakult, úgy gondoltam, talán nekem is érdemes lenne használnom.

Kerestem, hogy milyen szervezett formát találhatok ennek a hobbinak, így találtam rá az Egyesületre, amely akkoriban éppen legitimációs válsággal küszködött. Több éve nem sikerült a vezetőket és a változásokat átvezettetni, nem fértek hozzá a bankszámlájukhoz… Óriási anomáliák voltak. Jeleztem nekik, hogy ezekben tudnék segíteni, mire mondták, hogy „na, akkor megvan az új alelnökünk!” Volt egy új választás, ahol valóban alelnöknek választottak, majd sikerült a jogi részét rendbe raknom az Egyesületnek.

– A drónok jogi helyzete is sokat változott. Volt egy vadnyugati időszak, mostanra pedig jószerivel teljesen leszabályozták a területet. Mennyire szigorú most a hazai drónszabályozás?

– Nem csupán Magyarországon, egész Európában szigorú lett. Az EU kézbe vette a drónok szabályozását, ennek a  leképezése a magyar jogszabályokban is megjelent. Egy kicsit szigorúbb lett a magyar szabályozás, mint az európai vagy a globális rend, hiszen eleve életkorhoz és vizsgához köti a drónozást. A lakott terület feletti reptetéshez engedélyt kell kérni, és kötelező az alkalmazás használata: még akár egy mezőn is be kell jelölni, hogy éppen hol repülünk, mit csinálunk.

– Mit szeret a drónreptetésben?

– A repülés mindig a szabadság érzését nyújtja. Amikor felrepülök a drónnal, akkor a telefonomon látom, milyen képet vesz fel az eszköz. Ez egyfajta szabadságérzetet ad: olyasmiket vehetek észre, amit egyébként gyalogosan vagy gépkocsiban ülve biztosan nem tudnék. Különlegességeket, érdekességeket, szép tájakat fedezek fel, és ez jó érzéssel tölt el. Szeretem a természetet. A természet szeretetéhez pedig hozzátartozik, hogy nézegetem, fotózom és videózom.

Pro Excellentia

A kiváló kamarai jogtanácsosi munkát elismerő „Pro Excellentia” díj viszonylag új kamarai elismerés: 2020-ban adták át első alkalommal. A díjat az a kamarai jogtanácsos kaphatja, aki legalább 10 éven át hivatástudattal és felelősségteljesen végzett jogtanácsosi munkája mellett a társadalmi igazságosságért és a jogtanácsosi szakma előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseivel az ügyvédi kar és a jogtanácsosi hivatás tekintélyét, jó hírét növelte.

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

DR. BINDICS FERENC

ügyvéd 2023. 06. 01.

DR. BOTÁR ILDIKÓ TÜNDE

ügyvéd 2023. 05. 10.

DR. BUJÁK ANNAMÁRIA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 19.

DR. CESUR BRIGITTA

ügyvéd 2023. 05. 01.

DR. FRANK NOÉMI

alkalmazott ügyvéd 2023. 05. 06.

DR. GERENCSÉR CSABA

alkalmazott ügyvéd 2023. 05. 01.

DR. GIBICSÁR ADRIENNE

ügyvéd 2023. 05. 23.

DR. HAJDU ISTVÁN

ügyvéd 2023. 05. 23.

DR. KASZALA ANDREA

ügyvéd 2023. 06. 15.

DR. KAVICZKI ZSUZSANNA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 15.

DR. KÉKESI ANDREA

ügyvéd 2023. 05. 01.

DR. KOTROCZÓ-ZSIROS KATA ANNA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 12.

DR. KRÉNUSZ ÁKOS

ügyvéd 2023. 04. 29.

DR. LIKTOR ZSUZSA ÁGNES

ügyvéd 2023. 05. 01.

DR. MAGOS SZILVIA

kamarai jogtanácsos 2023. 06. 01.

DR. MÁRTONFFY ZITA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 01.

DR. MOLNÁR SZILVIA

ügyvéd 2023. 05. 04.

DR. NÉMETHNÉ DR. DEMETER ÁGNES ügyvéd 2023. 06. 30.

DR. PIKÁCS ANITA

alkalmazott ügyvéd 2023. 05. 05.

DR. PLANGÁR ZITA ügyvéd 2023. 04. 27.

DR. RACPETIN JASZMINA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 01.

DR. ROMHÁNYI SZONJA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 02.

DR. SCHALLER-HORVÁTH REBEKA

alkalmazott ügyvéd 2023. 06. 30.

DR. SIMON KLÁRA KRISZTINA

ügyvéd 2023. 05. 02.

DR. SZÁNTHÓ BOGLÁRKA

ügyvéd 2023. 05. 10.

DR. SZIMLER GERGŐ

ügyvéd 2023. 05. 01.

DR. TÖRÖK-KOVÁCS CINTIA SZIMONETTA

alkalmazott ügyvéd 2023. 06. 01.

DR. VARGA EDIT ZSUZSANNA

kamarai joganácsos 2023. 06. 01.

Elhunyt 

DR. MAROSI TIBOR (68)

ügyvéd 2023. 04. 12.

DR. PÁLNÉ DR. RÉDEI KATALIN (68)

ügyvéd 2023. 03. 23.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

TIBOLDINÉ DR. JÓNÁS ILDIKÓ

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 04.

DR. IMRE DÁVID

ügyvéd 2023. 05. 09.

DR. FERENCZ ANDOR

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 09.

DR. RONTÓ DÁNIEL

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 16.

DR. KOVÁCS EDIT

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 23.

DR. KOVÁCS-NÉMETH ESZTER ILDIKÓ

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 01.

DR. GYŐRFI BERNADETT

kamarai jogtanácsos 2023. 04. 17.

DR. POTMÁK ANDREA

ügyvéd 2023. 05. 01.

DR. ORMAI ZSUZSANNA ügyvéd 2023. 05. 01.

Kamarai tagságáról lemondott

DR. BOYTHA PÁL ügyvéd 2023. 05. 02.

DR. PROTZNER ANDRÁS

ügyvéd 2023. 05. 02.

DR. JUHÁSZ ÉVA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 02.

DR. PAPP-NAGY ZSUZSANNA CSILLA

ügyvéd 2023. 05. 18.

DR. SZOBOSZLAI SAROLTA

ügyvéd 2023. 05. 31.

DR. RÁCZ VIKTÓRIA ügyvéd 2023. 05. 31.

DR. OZSVÁRT ZSÓFIA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 15.

DR. LAKFALVI MÁRIA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 23.

DR. FARKAS JÓZSEF ZOLTÁN

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 21.

DR. CSÚZY ANITA

kamarai jogtanácsos 2023. 05. 24.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázottak

2023. júniusi eskütétel

DR. TÓTH KATALIN LÉNA ügyvéd KITŰNŐ

DR. ALMÁSY MÁRK TAMÁS ügyvéd JELES

DR. DARÁK PÁL MÁTYÁS ügyvéd JELES

DR. DEÁK RÉKA KRISZTINA ügyvéd JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvédi Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Polgári perben szerezte vissza az ügyészség a lakás tulajdonjogát az áldozatnak

Pert nyert az ügyészség egy idős francia nő bűncselekmény következtében elvesztett lakása tulajdonjogának visszaszerzéséért – közölte a Somogy Vármegyei Főügyészség.

Aközlemény szerint a sértettnek évekkel ezelőtt egy házaspár férkőzött a bizalmába, majd – kihasználva az asszony érzelmi kötődését, és azt, hogy családtagként tekintett rájuk – beköltöztek a nő siófoki lakásába, és rávették: haszonélvezet fenntartása mellett ajándékozza az ingatlant kiskorú gyereküknek.

Miután a gyermek tulajdonjogát bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, a házaspár a haszonélvezeti jog törlését is elérte. A sértettet a lakás felújítására hivatkozva egy Siófok környéki ingatlanba költöztették, később bezárták egy zártkerti telken álló, korábban disznóól-

Nyári ítélkezési

szünet a bíróságokon

Idén nyáron is tartanak ítélkezési szünetet a bíróságok. Ennek pontos időtartamát lapzártánkig csak az Alkotmánybíróság tette közzé, mely intézmény idén július 17-től augusztus 25-ig tart ítélkezési szünetet. Ennek időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Abtv.-ben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására, valamint a hiánypótlásra nyitva álló határidőket.

(Alkotmánybíróság)

ként, szerszámos kamraként használt hat négyzetméteres, szigetelés nélküli bódéba.

A házaspár ellen a sértett sanyargatásával elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt eljárás indult, a bíróság első fokon a nőt és a férfit egyaránt két és fél év börtönbüntetésre ítélte. A büntetőügy alapozta meg az ügyészség közjogi szakága által indított polgári pert, amelyben a bíróság a közelmúltban hozott nem jogerős határozatában elrendelte a gyermek javára bejegyzett tulajdonjog törlését, és a francia asszony tulajdonjogának viszszajegyzését. (MTI)

Elektronikus ingatlannyilvántartás tájékoztató

Dr. Almási Győző, a Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára levélben fordult dr. Havasi Dezsőhöz, a MÜK elnökéhez az „E-ingatlan-nyilvántartás” projekt keretében a Lechner Tudásközpont által a lakosságnak és egyéb célközönségnek szervezett országos tájékoztató rendezvénysorozattal kapcsolatosan. A helyettes államtitkár úr levelében felhívja az ügyvéd kollégák figyelmét arra, hogy a rendezvény fő fókuszában nem elsősorban a rendszer ügyvédi tevékenységhez köthető funkciói, eljárásrendje és a jogszabályi környezet állnak, annak célja a lakosság tájékoztatása a rendszer működéséről és használatáról.

Az ügyvédek és kamarai jogtanácsosok részére az E-ingatlan-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó kötelező képzésnek e rendezvény nem része, a képzések várhatóan az ősszel indulnak majd, melyekről a későbbiekben adunk tájékoztatást.

(BÜK hírlevél)

FOTÓ: ADOBE STOCK, FREEPIK

Egy törlési per margójára

„Itt lakom, látod, ez az a ház...” – csendült fel bennem a sokak által ismert dallam, miközben a Kúria tárgyalóterme előtt várakoztam a végső döntésre. De mit is jelent pontosan az otthon, mit jelenthet elmenni onnan, milyen érzés lehet, ha megváltozik a hazamenni jelentése?

– morfondíroztam magamban, miközben felelevenedett, hogy miként is jutott el ez az ügy a Kúriára, immáron második alkalommal.

Röviden az előzmények: a perbeli ingatlan egy idős hölgy tulajdonában állt, aki a jelen ügy I. és II. r. felpereseivel öröklési szerződést kötött, valamint ezzel egyidejűleg az öröklési szerződésben foglaltak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. A későbbi örökhagyó és az I-II. rendű felperesek viszonya azonban megromlott, és (az akkori nevén még) a Fővárosi Bíróság ítéletével az öröklési szerződés fenntartása mellett az I-II. rendű felpereseket terhelő tartási kötelezettséget életjáradékfizetési kötelezettséggé alakította át. Az I-II. rendű felperesek a jogerős ítéletből eredő kötelezettségeiket azonban nem tudták teljesíteni. Az idős hölgy – későbbi örökhagyó – mindezek mellett végrendeletében az I. rendű alperest nevezte meg általános örökösének, aki halála esetén minden ingó és ingatlan vagyonát örökli.

Az örökhagyó halálát követően a közjegyző hagyatékátadó végzésével a perbeli ingatlant ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösöknek, az I-II. rendű felpereseknek adta át. Az örökhagyó – jogi képviselője útján – azonban még életében keresetet terjesztett elő az életjáradéki szerződéssé alakított öröklési szerződés megszüntetése iránt (alapper). Az örökhagyó halála után jogutódjaként az I. rendű alperes perbe lépett. Bár az elsőfokon (immáron) eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, a Fővárosi Ítélőtábla azonban közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az öröklési szerződést megszüntette.

Az I. rendű alperes kérelmére folytatódó hagyatéki eljárásban a közjegyző hatályon kívül helyezte a korábbi hagyatékátadó végzését, és az örökhagyó teljes hagyatékát – ezen belül a per tárgyát képező ingatlant – az I. rendű alperesnek mint végrendeleti örökösnek átadta, majd az I. rendű alperes kérelme alapján az ingatlanügyi hatóság törölte az ingatlan-nyilvántartásból az öröklési szerződés biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat, és öröklés

jogcímén bejegyezte a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I. rendű alperes ezt követően értékesítette a perbeli ingatlant a II. rendű alperesnek, aki ezt követően eladta az ingatlant a III. rendű alperesnek, aki pedig ezzel egyidejűleg az ingatlan egészére kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított házastársa, a IV. rendű alperes javára, majd pedig házastársi vagyonközösséget elismerő szerződést kötöttek, amely szerint az ingatlan tulajdonjogát egymás között egyenlő, személyenként 1/2–1/2 arányban szerezték meg.

A szerződés megkötését követően a IIIIV. rendű alperesek az ingatlant birtokba vették, azt (saját költségükön) felújították, ízlésüknek megfelelően átalakították, majd két kisgyermekükkel együtt beköltöztek, és nagybetűs Otthont varázsoltak belőle.

Mindeközben halvány sejtésük sem lehetett róla, hogy az I-II. rendű felperesek által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős közbenső ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a kirendelt igazságügyi írásszakértő szakvéleménye alapján bebizonyosodott, hogy az ügyvédi meghatalmazáson lévő aláírás nem az örökhagyótól származott, így az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

Ekként fordulhatott elő az, hogy történetünk főhősei – a III-IV. rendű alperesek – újdonsült Otthonukban, több mint két évvel annak megvásárlása után, első karácsonyukra készülődvén vettek kézhez egy-egy, a nevükre szóló ’Hivatalos irat – Fővárosi Törvényszék’ feliratú nagyalakú, vaskos borítékot, és lett egycsapásra a szoba belseje abban a pillanatban a legfagyosabb hely, jóllehet kint jég ült a fákon, és fagy dala csengett. A borítékot felbontva ugyanis a mindaddig a pereskedést legfeljebb csak a filmekből ismerő hőseink

olyan, minden bizonnyal számukra bikkfanyelven írt papírokat tartottak egyszersmind kezükben, amely szerint az I-II. rendű felperesek előterjesztett keresetükben annak megállapítását kérték, hogy öröklés jogcímén egymás között egyenlő, 1/2–1/2 hányad arányban megszerezték a perbeli ingatlan (az ő Otthonuk!) tulajdonjogát, egyúttal kérték az ingatlanügyi hatóság megkeresését tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett azzal, hogy a bíróság kötelezze a bejegyzés tűrésére az I-IV. rendű alpereseket. Kérték továbbá a III-IV. rendű alperesek kötelezését az ingatlan részükre történő birtokba adására.

A lidérces eseménysor ugyanakkor még csak itt kezdődött. Egy hosszadalmasra nyúlt eljárást (perfelvételi és érdemi tárgyalások sorozatával teletűzdelve) követően a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság legnagyobb megdöbbenésükre az I-IV. rendű alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a perbeli ingatlanról töröljék a III-IV. rendű alperesek tulajdonjogát, és szerződéses öröklés jogcímén bejegyezzék az I-II. rendű felperesek egymás közötti 1/2–1/2 arányú tulajdonjogát, kötelezte továbbá a III-IV. rendű alpereseket, hogy a perbeli ingatlant 30 napon belül kiürített állapotban adják az I-II. rendű felperesek birtokába.

Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az örökhagyónak az I. rendű alperes javára alkotott végrendeletében az ingatlanvagyonára vonatkozó akarata a „favor testamenti” elve alapján nem vizsgálható, mivel az örökhagyó az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanról sem élők, sem halál esetére nem rendelkezhetett, hiszen az öröklési szerződés az örökhagyó halálakor megszűnt, és az öröklés ezen a napon megnyílt. Az I-II. rendű felperesek az öröklési szerződésben nekik juttatott ingatlan tulajdonjogát – annak elfogadása vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerezték. Kifejtette, hogy adott esetben az I. rendű alperes végrendeleti öröklés jogcímén nem szerzett tulajdonjogot a perbeli ingatlanban, ezért azt nem adhatta volna

el a II. rendű alperesnek, ő pedig nem ruházhatta volna át az ingatlant a III. rendű alperesre és így tovább.

A I-IV. rendű alperesek fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Itt a jogvita elbírálása szempontjából annak volt ügydöntő jelentősége, hogy az I-II. rendű felperesek jogosultak-e törlési per indítására. A fellebbezési eljárásban már nem volt vitatott az I-IV. rendű alperesek részéről, hogy az I-II. rendű felperesek a rájuk nézve irányadó hároméves jogvesztő határidőt nem mulasztották el (mivel a Földhivatal nem értesítette őket elidegenítési és terhelési tilalmuk törléséről, ezért rájuk nem a hathónapos határidő vonatkozott), és a törlési keresetet határidőben terjesztették elő. Azt azonban alperesek továbbra is fenntartották, hogy az I-II. rendű felperesek nem rendelkeztek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultsággal, ezért nem indíthattak volna törlési pert. Mivel ebben a kérdéskörben az elsőfokú bíróság nem foglalt állást, ezért ítéletének indokolását a másodfokú bíróság kiegészítette a következőkkel:

A Fővárosi Ítélőtábla abból indult ki, hogy az eredetileg érvénytelen, azaz az I. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzését megelőző ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításához az örökhagyó tulajdonjogának visszajegyzése lenne szükséges. Erre azonban nem kerülhet sor, mivel időközben bekövetkezett halála miatt megszűnt az örökhagyó jogképessége; ebben a helyzetben az örökhagyó jogutódja kérheti az érvénytelen bejegyzés törlését és az eredeti állapot jogutódlása figyelembevételével történő visszaállítását. Az előzményi perekben tisztázódott, hogy a perbeli ingatlan tulajdonjoga tekintetében – szerződéses örökösi jogállásuknál fogva – az I-II. rendű felperesek az örökhagyó jogutódai. Az anyagi jogi szabályokra visszavezethető jogutódlás folytán az I-II. rendű felperesek – az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal rendelkező – örökhagyó helyébe léptek, így nem volt akadálya annak, hogy törlési pert indítsanak. (sic!)

A Kúria döntésének indokai

Az ügyben eljáró bíróságok a keresetet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog törlésére irányuló szabályok alkalmazásával bírálták el és jutottak arra a következtetésre, hogy a felperesek törlési igényre alapított keresete alapos. A  be-

jegyzés eredeti érvénytelenségére alapított törlési igény alapja ugyanakkor, ha utóbb az ingatlan-nyilvántartásba olyan jogot jegyeztek be, amely valójában nem jött létre, vagy úgy jegyezték be az újabb jogosultat, hogy a tulajdonjog vagy más forgalomképes jog reá nem szállt át. A bejegyzéshez azonban nem fűződik anyagi jogerő, ezért a korábban már bejegyzett jogosult vagy a jogszabályban arra feljogosított személy kérheti a későbbi bejegyzés törlését, a korábbi ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítását, aminek eredményeképpen az ingatlan-nyilvántartás tartalma ismét megegyezik az anyagi jogi valósággal. Ennek akadályát csak az képezheti, ha harmadik személy mint későbbi jogszerző visszterhesen és jóhiszeműen szerzett jogot, és vele szemben az igény érvényesítésére nyitva álló határidő már eltelt.

Törlési keresetet a bejegyzett jog jogosultja vagy általános jogutódja terjesztheti elő. Más személyt a keresetindítási jog akkor sem illeti meg, ha ahhoz jogi érdeke fűződik.

A bejegyzés eredeti érvénytelenségére alapított törlési igény, illetve kereset sajátossága, hogy a bejegyzett jog jogosultja sérelmének elhárítására szolgál. A sérelem jellegéből következően a sérelmes bejegyzés törlésével, az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállításával az anyagi valósággal való egyezés megvalósul. Ebből következően a keresetet a bejegyzett jog jogosultja vagy általános jogutódja terjesztheti elő. Más személyt a keresetindítási jog – külön törvényi felhatalmazás hiányában – akkor sem illeti meg, ha ahhoz jogi érdeke fűződik.

A törlési igény és az ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerzett jog jogosultjának bejegyzési igénye között tehát az a különbség, hogy az előbbi esetben a törvényben meghatározott kritikus időn belül a további jogszerzők nem részesülnek jogvédelemben; ezzel szemben a másik esetben a jóhiszemű jogszerzőt védő jogvédelmi hatás jogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével azonnal beáll.

A törlési igény tekintetében jogutódlásról csak akkor lehet szó, ha az igény még a jogosult, azaz az örökhagyó életében megnyílt. Az adott ügyben az örökhagyó életében a tulajdonos személyében bekövetkezett változást az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be (miután a tulajdonos személyében bekövetkezett változás az örökhagyó halálával következett be), és a bejegyzés a bejegyzési kérelem érkezésére visszamenőleg sem vált hatályossá, így az örökhagyónak olyan törlési igénye, amelyet utóbb az örököse mint általános jogutód érvényesíthetett volna, nem volt.

A másodfokú bíróság tehát tévesen állapította meg, hogy az anyagi jogi szabályokra visszavezethető jogutódlás folytán az I-II. rendű felperesek – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal rendelkező – örökhagyó helyébe léptek, így nem volt akadálya annak, hogy törlési pert indítsanak.

Az örökhagyó halálával a tulajdonjog a felperesekre mint szerződéses örökösökre szállt át, ezért az I. rendű alperes tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése már közvetlenül az ő ingatlan-nyilvántartáson kívül öröklés címén megszerzett jogukat sértette. Mint ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzők, e joguk megsértésére alapítottan érvényesíthettek volna bejegyzési igényt az I. rendű alperessel szemben (Ptk. 5:175. § (1) bekezdés). Ilyen igényt azonban a felperesek által sem vitatottan jóhiszeműen szerző hőseink – III. és IV. rendű alperesek – tulajdonszerzéséig nem érvényesítettek, a törlési igényre alapított kereset pedig eleve nem vezethetett eredményre.

Talán a végére már mindenki sejti, hogy az ünnepi készülődés öröméből átcsapó fagyos hangulat újfent kitavaszodott, és az ügyvéd is mosolyogva vette fel a jó hír közlését követő hívást hőseinktől, hogy a vonal másik végéről beleszóljon az ismerősen csengő, de mégis valahogyan dallamosabban csengő hang: ’... helló, Dávid, akkor várnánk Otthonunkban...’ Mi pedig legbelül mind tudjuk, hogy ezekért a pillanatokért szerettünk volna Ügyvédekké válni.

SZERZŐ: dr. Balázs Dávid ügyvéd

A ChatGPT-t használni nem kell

félnetek. Jó lesz?

A GDPR, a koronavírus és az energia után a ChatGPT révén alighanem megvan a legújabb globális divatszó, és mindez köszönhető annak, hogy a debütálását követően öt napon belül egymillió regisztrációt produkáló csetbottal a mesterséges intelligencia jól láthatóan szintet lépett a szöveggenerálásban. Márpedig mindez a tudásalapú iparágakat, így a jogász szakmát is vastagon érinti. Hazai és nemzetközi szakértők segítségével világítjuk meg, milyen következményekkel kell számolni.

Nem volt szerencséje Roberto

Matának, aki a kolumbiai Avianca légitársaság egyik JFK-re tartó járatán szenvedett térdsérülést, miután nekitolták az italoskocsit. Az úriember peres úton igyekezett revansot venni, ám ügyvédje elszámította magát: a kereset elkészítéséhez a ChatGPT-t hívta segítségül, amely nem létező jogesetekre hivatkozva próbálta megalapozni az igényt. A malőr persze kibukott, így a pórul járt utas jogi

képviselője most előbb annak bizonyításával van elfoglalva, hogy miért ne varrjanak a nyakába egy komolyabb kamarai szankciót.

Az említett ügy remekül példázza, hogy a mesterségesintelligencia- (MIvagy AI-) alapú ChatGPT messze nem mindenható, noha irdatlan mennyiségű internetről származó szöveggel tanították fel, és számos esetben bámulatosan jó minőségű tartalmak előállítására képes. Nem véletlenül

bocsátotta előre Sam Altman, a megoldást kifejlesztő OpenAI vezérigazgatója, hogy hiba lenne jelenleg bármilyen fontos dologban ráhagyatkozni.

Körültekintésre int dr. Zorkóczy Miklós ügyvéd is, aki hangsúlyozza, hogy a ChapGPT előrejelzés-alapú valószínűséget mutat, ezért veszélyes arra a felhasználóra, aki vakon bízik egy ilyen rendszerben, és nem gyakorol szoros emberi felügyeletet felette. „Ahogy a 30 évvel ezelőtti kocsiknál,

ez is még egy ’bejáratós’ technika, ami nagyon gyorsan fejlődik. A felhasználási feltételek folyton változnak, de lassan kialakulnak hozzá az alkalmazások is, amelyeket majd ki lehet próbálni, meg lehet vásárolni, személyre szabni, és be lehet illeszteni a rendszerekbe. De még nem tartunk itt” – hangsúlyozza a szakember.

Csak óvatosan az üzleti titkokkal

Dr. Petrányi Dóra, a CMS Közép-Európáért felelős vezető partnere emellett figyelmeztet, hogy üzleti titoknak és személyes adatnak sem szabad bekerülnie az ilyen nagy nyelvi modellekbe (LLM-ek), amikor egy-egy konkrét ügy megoldása során az AI eszközbe táplálják a vizsgálandó jogi kérdést. Ez az aspektus egyébiránt olyannyira kényes, hogy Olaszország adatvédelmi aggályokra hivatkozva egyelőre be is tiltotta a ChatGPT használatát.

Az ellenőrzés fontosságát ugyanakkor Petrányi sem győzi hangsúlyozni, ugyanis az LLM-ek figyelemre méltó mennyiségű és összetettségű, de az adott pillanatban már nem feltétlenül naprakész adatokból táplálkoznak. A jogi munka során érdemes továbbá figyelni az AI eszköz működése során felhasznált, illetve az AI által idézett, szerzői jog által védett művek felhasználásának jogszerűségére. A jelenleg is készülő vonatkozó uniós szabályozás egyik sarkalatos pontja éppen e téren írna elő szigorú kötelezettséget, miszerint az LLMek esetében kötelező lesz felfedni, hogy milyen szerzői jog alá tartozó anyagokat használtak a feltanításhoz. Ez a transzparenciakövetelmény az Open AI-nál egyébként annyira kiverte a biztosítékot, hogy az Európából való kivonulással fenyegetőztek (hogy aztán pár napra rá azért mégis inkább visszakozzanak).

A fenntartások ellenére a technológia pártolói kiemelik, hogy az ilyen rendszerek a társadalom széles tömegei előtt nyithatják meg az utat a jogorvoslati eszközök igénybevétele felé. Csak az USA-ban az alacsony jövedelműek polgári jogi ügyeik több mint 90%-ában nem férnek hozzá jogi segítséghez. Számukra az AI-alapú szöveggenerátorok óriási lépést jelenthetnek, hogy akár gyermekelhelyezési, adósságbehajtási, kilakoltatási vagy végrehajtási ügyekben saját kezükbe vegyék a sorsukat, míg a jogászok a hatékonyságnövelés révén

értékes eszközt kapnak ahhoz, hogy több pro bono ügyet láthassanak el a szociálisan rászorulók javára.

Eladni a bölcsességet

A lépéstartáshoz szükség lesz a jogi képzésbe beemelni az AI-alapú dokumentumszerkesztést, ugyanis a mindennapokban elengedhetetlen lesz készségszinten ismerni ennek fortélyait. Egyben tovább nő a kritikus gondolkodás jelentősége. Morris Misel vállalkozási jövőkutató és stratéga szavaival, mostantól minden szakember, beleértve a jogászokat, a tudás helyett a saját bölcsességét fogja eladni. Az LLM-ek ugyanakkor páratlan lehetőséget kínálnak, hogy az egyes irodák sablonjaik és egyedi ügyirataik felhasználásával tanítsák fel a rend-

De mi lesz a bevételekkel?

szert, és ezáltal drámaian javítsanak szolgáltatásukon. Ez lesz a Software as a Service (SaaS) mintájára az ún. „Model-as-a-Service” (MaaS) üzleti modell, amelynek folyamatos fejlődésével egyre javul majd a szolgáltatás színvonala, és ami alapjaiban változtatja meg az iparágat.

„Az AI használatával csökken a »text« feldolgozásának jelentősége, de megnő a »context« ismeretének, és ezzel együtt az analitikus gondolkodásnak a fontossága, az AI által feldolgozott szöveg összefüggéseinek a megértése” – összegez Petrányi Dóra. És ha belegondolunk abba, hogy a ChatGPT már az ügyvédi szakvizsgát is letette Amerikában, alighanem még inkább érthető válik mindennek a jelentősége.

Abban szakmai konszenzus látszik kirajzolódni, hogy a jogászok helyét nem veszi át az AI, azonban a jogászi munka általunk ismert formájának biztosan véget vet. Egy közelmúltbeli Thomson Reuters felmérés szerint az USA-ban a megkérdezett jogászok 82%-a véli úgy már most, hogy a napi ügymenetben hasznát vehetné egy ChatGPT jellegű rendszernek. A szakértők ettől már rövid távon költségcsökkentést várnak, és bevételkieséssel még középtávon sem számolnak.

Az automatizálással a repetitív vagy előkészítő munkát végzők kapacitását lehet felszabadítani, és őket más komplex, gépi úton nem megtanulható munkafolyamatokba bevonni, magyarázza dr. Zorkóczy. Ez akár folyamatonként 70-80%-os mértékű költségcsökkentést vagy idő és kapacitás megtakarítását eredményezheti ott, ahol nagy számú adatfeldolgozásról van szó. Ilyen Big Data alapú legaltech eszközök a dokumentumelemzésben, iratszerkesztésben, irodai folyamatok automatizálásban, ügyfélkommunikációban, irodai adminisztrációban segítik, de semmiképpen sem helyettesítik a jogi munkát. „Ezek már kicsi irodák számára sem megterhelő, így gyorsan megtérülő beruházások” − hangsúlyozza, miközben bevételkiesés helyett inkább új megbízásokra számít, akár a ChatGPT használatát rendező szabályzatok készítéséhez kötődően.

Petrányi Dóra a jogászi munka, valamint a bevételi struktúra átalakulását vetíti előre. „Az ügyvéd–ügyfél bizalmi viszony véleményem szerint megmarad majd, miközben hatékonyságban gyorsulást, javulást várnak majd tőlünk az ügyfelek. Fontos lesz, hogyan alkalmazkodnak nemcsak az ügyvédi irodák, hanem a társasági jogászcsapatok és az egyetemek is, mivel a jogászképzésre is hatása lesz annak, hogy milyen feladatokat várunk el a frissen végzett kollégáktól” – emeli ki az ügyvédnő.

Irány a francia Riviéra!

Új szponzorral vágott neki a 2023-as, Saint-Tropez-ban tartandó ügyvéd labdarúgóvilágbajnokságnak a magyar labdarúgó Ügyvédválogatott.

Amagyar labdarúgó Ügyvédválogatottat a hetvenes években alapították a legendás ősök, és mindig is óriási presztízst jelentett bekerülni a csapatba. Akkoriban olyan neves NB I-es játékosok is megfordultak a csapatban, mint dr. Izsó Ignác és dr. Birinyi István, a Vasas két korábbi klasszisa, de említhetnénk a csepeli kapust, dr. Szieben Lászlót vagy a sokszoros válogatott dr. Füzi Ákost is.  Az Európa-bajnokság kiváló főpróbája a kétévente megrendezett világeseménynek, az Ügyvéd Világbajnokságnak, a Mundiavocatnak, ahol 1992 óta veszünk részt csapatunkkal. A magyar gárdát elsősorban a budapesti és a pécsi kamara tagjai alkotják, debreceni és székesfehérvári kollégákkal kiegészülve. Világbajnokságon már négyszer is bekerültünk a döntőbe: először 1994-ben, amikor Tapolcán rendezték, aztán 2000-ben Marokkóban, majd 2002-ben Máltán és 2016-ban Spanyolországban is, de sajnos mindanynyiszor alulmaradtunk a fináléban.

Gyönyörű emlékeink vannak az 1998as törökországi vébéről is, amikor a legendás holland csillaggal, Johnny Reppel is találkozhattunk, a 2000-es, marokkói Mundiavocaton pedig Orbán Viktor miniszterelnök is szerepelt a csapatunkban. Az 1994-es vébén személyesen Puskás Öcsi akasztotta nyakunkba az ezüstérmeket.

A négyszeres Európa-bajnoki aranyérmes csapatunk gerincét egyébként a BLASZ III-ban vitézkedő BÜSKE FC Vis

Maior csapat játékosai alkotják, és szeretnénk kiemelni a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi és örökös tiszteletbeli elnökét, dr. Bánáti Jánost, aki mindig lelkes támogatója volt a válogatottnak, és gyakran elkísérte a meccsekre a csapatot.

Az évek során a rendezvény is egyre népszerűbb lett, immár különböző korosztályokban, kategóriában is – Classic, Masters, Legends, Super-Legends és Five+One – versenyezhetünk mind az öt földrész száznál is több csapata között, sőt már a kolleginák számára is lehetőség nyílt a világbajnoki megmérettetésre.

Ez az esemény ráadásul messze nem csak a sportról szól. A sok évtizedes szereplésünk során a sportbarátságokon kívül országhatárokon, sőt kontinenseken átívelő kollegiális kapcsolatok is köttettek itt.

A főtámogató

A magyar résztvevők számára minden alkalommal ünnep ez az évi tíznapos együttlét, hiszen egész évben készülünk, szervezzük, várjuk a találkozást, a sokszor hajnalig tartó beszélgetéseket, a legendássá nemesülő mérkőzéseket, majd azok méltó megünneplését!

Nagy köszönettel tartozunk támogatóinknak, az Inter-Computer-Informatika Zrt.-nek, illetve a MÜBSE-nek, akik az idei részvételünket is segítették.

Lapzártánkat közvetlenül megelőzően érkezett a hír, hogy a 87 csapatos tornán a válogatott Legend kategóriában a 4. helyet szerezte meg, míg a Master csapat – rosszabb gólkülönbség miatti alsóházi küzdelmeket követően – 12. helyen végzett. Képes beszámolónkat a következő lapszámban nézhetik meg a kedves Kollégák.

A kizárólag magyar tulajdonosokkal rendelkező Inter-Computer-Informatika Zrt. (a továbbiakban: IC) az elmúlt 34 évben folyamatosan szélesítette kereskedelmi profilját, míg üzleti volumene évről évre növekedett. Ügyfeleinek köszönhetően az IC cégcsoport a legnagyobb IBM rendszerintegrátorrá fejlődött a közép-kelet-európai régióban, valamint emellett a hazai piac meghatározó Lenovo és HPE szakmai partnerévé is vált egyben. Rendszerintegrátorként IT infrastruktúrával, támogatási szolgáltatásokkal és üzleti megoldásokkal áll ügyfelei rendelkezésére. Mára több mint 130 munkavállaló dolgozik a cégcsoportnál, évről évre növekvő árbevételt generálva. Az IC célja ügyfelei számítástechnikai és üzleti igényeinek magas szintű kiszolgálása, legfőbb vagyonát jól képzett technikai szakértő és értékesítő munkatársai jelentik.

Nagy küzdelmek és remek hangulat az idei Ügyvédfocin

Idén 13 csapat küzdött meg egymással az Ügyvédfocin, ahol nemcsak a játékosokat, de a szurkolókat is díjazták. A szoros meccseket hozó bajnokság bevétele ezúttal is jótékony célt szolgált.

„A »kemény mag« ezúttal már év elején jelentkezett a kérdéssel: mikor jön a következő Ügyvédfoci?” – mesél a tapasztalatokról dr. Arányi Dániel, az esemény egyik szervezője. Az Ügyvédfocit idén is a Panoráma Sportközpontban (II. ker., Kolozsvári Tamás utca 11.) szervezték meg, a május 20-ra kitűzött eseményen pedig a játékosok gyönyörű napos időben focizhattak, és a szurkolók kedvét sem borzolták esőfelhők. Az ügyvédi irodák lelkesedését jelzi, hogy a 13 csapat közül mindössze kettő volt vegyes, ezért a szervezők ebben az évben nem tudtak külön ágat indítani a vegyes jogász csapatoknak. Mint minden évben, most is bátorítják a hölgyeket, hogy jelentkezzenek csapattal, és alapítsák meg a torna női ágát.

A csoportmeccsek a megszokott nagy lendülettel kezdődtek, és izgalmas végeredménnyel zárultak, mivel a bentmaradó csoportharmadik végül a gólkülönbség alapján jutott tovább. Az egyenes kiesési szakaszban tovább gyorsultak és erősödtek a meccsek, hullottak a gólok, és küzdöttek a csapatok egymással, a meleggel és a fáradtsággal. Végül a bronzmecscset a Szecskay Ügyvédi Iroda csapata nyerte, így ők lettek a harmadik helyezett, az ezüstöt a Szabó, Kelemen & Partners Andersen Attorneys vihette haza, a 2023. év bajnoka pedig a Jákó & Partners csa-

pata lett. A legjobb szurkolókat a Szecskay Ügyvédi Iroda hozta a pálya mellé, míg a gólkirály címet Jákó János (Jákó & Partners) vihette haza. A hagyományoknak megfelelően a torna bevételével a szervezők idén is egy jó ügyet segítettek: ezúttal a Vince Együtt Velünk Egyesület tevékenységének támogatására ajánlották fel, melynek tevékenységéről a vinceegyuttvelunk.hu oldalon olvashatnak bővebben.

Gratulálunk minden résztvevőnek!

Elhunyt dr. Szentmiklósi Péter

Hosszan tartó, súlyos betegség után 2023. május 5-én, életének 77. évében elhunyt dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd.

Pécsett született 1945. október 26-án, jogi diplomáját 1970-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az egyetem elvégzése után, 1970 és 1973 között ügyvédjelöltként dolgozott, majd 1973-ban felvételt nyert a Budapesti Ügyvédi Kamarába.

1973 és 1995 között a Budapesti 30. sz. Ügyvédi Irodában folytatta ügyvédi tevékenységét, majd 1996. január 1. napjától az általa alapított és több mint 15 évig vezetett Szentmiklósi & Társa Ügyvédi Irodában praktizált. Egy cikluson át tagja volt a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének.

Dr. Szentmiklósi Péter neve szinte egybeforrott a Magyar Televízió „Ablak” c. műsorával, ahol több mint egy évtizedig nyújtott jogi tanácsadást. Gyakorlatias megközelítésű magyarázatai megköny-

nyítették a nézők számára a sokszor bonyolult jogi kérdések megértését.

A társasházak működésének alapvető szabályait összefoglaló munkája úttörőnek volt mondható a 80-as években. Utolsó munkája, az „Ügyvéd a családban” c. könyv 1999-ben jelent meg.

Ügyvédi és közéleti tevékenysége elismeréseként a Budapesti Ügyvédi Kamara 1999-ben Eötvös-díjban részesítette. 2004-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

A Fővárosi Önkormányzattól nagy hozzáértéssel végzett, magas színvonalú szakmai munkájáért és a közmédiában vállalt szerepéért életútja elismeréseként 2019-ben „Budapestért” díjat kapott.

Temetése 2023. június 1-jén volt a Farkasréti Temetőben.

Ablak

Egyszer egy olvasó számon kérte a kolléganőmet egy magazinnál, hogy tévedés jelent meg a lapban. Kolléganőmet nem kellett félteni, félig viccesen azzal riposztolt: „Még jó! Hát azt mi írjuk!”

Afültanúja voltam a beszélgetésnek, és enyhén szólva is felpaprikáztam magam. Merthogy én azt gondoltam, inkább azt kellene terjeszteni saját magunkról, hogy megbízhatóan és lelkiismeretesen dolgozunk, és persze előfordul, hogy néha hibázunk. (Ugyanezen kolléga egyszer azt mondta nekem, hogy lassabban magyarázzak neki, merthogy ő nő. Itt már nem tudtam türtőztetni magam, és felvilágosítottam, hogy bár ez egy mérsékelten vicces duma ugyan, de ne húzza magára ezt a címkét és szerepet, mert ezzel nemcsak magának, de a női nemnek is károkat okoz.) Egyszóval a korrekt munka híve vagyok, de van itt még valami más is.

Amikor egyszer új főnököm lett, és én szerkesztőként dolgoztam alatta, megkérdeztem, mik az elvárásai. Mondta, hogy semmi: régóta figyeli a munkám, rendben van, csináljak mindent ugyanúgy, ahogy eddig. Viszont lenne itt még valami. Ha ő bejön a szerkesztőségbe, legyen vidámság, lehetőleg röhögjünk jókat, és ne legyen feszültség. Utóbbit ő nem bírja, és meg van győződve arról, hogy egy terméken látszik, hogy azt milyen hangulatban, mekkora lelkesedéssel készítették – legyen szó fröccsöntött műanyag darabról, bírósági keresetről vagy éppen sajtótermékről. Hümmögtem, de aztán rá kellett jönnöm, hogy igaza van. Az életigenlés, a jó hangulat alapvető fontosságú a munka közben.

1981-ben elindult egy műsor a Magyar Televízióban. A címe: Ablak. Az Y generáció biztosan nem tudja, mi ez, de

mi, X-esek még igen. Néztük ugyanis az Ablakot – és nem csak azért, mert nem nagyon volt mit, mást nézni. Ma már elég nehéz visszanézni, mert az Ablak élőben ment, és akkoriban ezeket csak ritkán archiválták. Feledy Péter, aki maga is az Ablak egyik kulcsfigurája volt, úgy emlékszik vissza, hogy az adás címe Kovalik Károly ötlete volt, akinek kórházi kezelése alatt pattant ki a fejéből az ötlet. Kovalik úgy érvelt, hogy

elmondhatta: „Majd megírom az Ablakba!” A műsor beszámolt kulturális újdonságokról, egészségügyi hírekről, meteorológiai előrejelzéssel is szolgált, de kertészeti tanácsokat is adott. Ott ült a szerkesztőségben Aigner Szilárd, aki a frontátvonulások természetéről beszélt érdekfeszítően, de itt nyert országos ismertséget dr. Bálint György – Bálint gazda – is, aki már életében legendává nemesedett. És itt ült a szakértők között dr. Szentmiklósi Péter, aki a jogi felvetésekre és a nézők leveleire is könnyeden, mosolygósan és megkérdőjelezhetetlen szakmaisággal válaszolt. Az egész műsort átjárta a hitelesség, az emberség, a segíteni akarás és a szórakoztatás igénye. Önfeledt volt és sokszor humoros.

az ablakon ki és be lehet nézni, azt ki lehet nyitni, be lehet csukni, és néha bizony be is törik. Az Ablaknak nem volt forgatókönyve, csak egy esetleges adásmenete – a műsort végig improvizálta és karmesterként vezette a legendás és zseniális Déri János, és a nem kevésbé tehetséges Nagy György. A műsor ügyes-bajos dolgainkról szólt: konfliktusmegoldásokról és az életben felmerülő problémák kezeléséről. Ha valaki elakadt a mindennapokban,

Manapság nehéz már elképzelni ezt a fajta légkört. Az igazság olyan, mint egy tükör, aminek nekimentek egy nagy kalappácsal, és mindenki kapott belőle egy szilánkot – amit aztán kizárólagosan magának vindikál. Nem mondanám, hogy az előző rendszerben ott lebegett a fejünk felett az össztársadalmi ősbizalom, de még nem is olyan rég is voltak olyan igazságok, amelyeket közmegegyezés övezett. És ma már a fesztelen jókedv, a kedélyesség, az emberi gesztusok is ritkábbak. Ha Szentmiklósi doktor megnyilvánulásait visszanézhetnénk, a befeszülés nyomait sem találnánk a jogászi kommunikációban. Ez volt az Ablak sikerének is a titka. A műsor Déri János halála után, 2000-ben ért véget – és ma már hiába akarná újraindítani bármelyik televízió, nem sikerülne. Azok az idők elmúltak, a szereplők közül pedig sokan nincsenek már velünk. Mindkettő miatt nagy kár.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

FOTÓ: FREEPIK, WIKIPEDIA

Hűsítő betűk

Ha van szezonja a könyvolvasásnak, akkor az a tél mellett a nyár. A könyv egyetlen strandtáskából sem maradhat ki, most pedig hét friss és érdekes kötetet ajánlunk, amikben elmerülhetünk a napernyő árnyékában.

ZAJÁCZ D. ZOLTÁN

Gyilkos Balaton

1972, Balatonakaratytya. Egy nyári reggelen két kamasz egy fiatal nő holttestére bukkan a strand melletti nádasban. A rendőrség tanácstalan: a lánynál nincsenek iratok, és első ránézésre semmi sem utal idegenkezűségre. Valaki azonban egyértelműen meg akart szabadulni a holttesttől. Az ügy hamar átkerül az ORFK életvédelmi osztályához, amelynek a vezetője Lendvay István őrnagy.

A  nyomozásban pedig nemcsak a tehetséges újonc, Adorján Máté alhadnagy van a segítségére, de a lánya, Lendvay Laura is, aki váratlan érdeklődést mutat a rendőrségi munka iránt…

General Press Kiadó

KRUSOVSZKY DÉNES

Levelek nélkül

Egy kelet-magyarországi kisvárosban egyszer csak ledobják a fák tavaszi leveleiket. Mi

történhetett: természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás?

Hogyan lehet tovább élni a hétköznapokat a megváltozott körülmények között? Koroknai János, a városi gimnázium magyartanára nyomozni kezd a rejtély után. A közeli idősotthon, a tantermek és a barátai háza között ingázik a város utcáin, s eközben lépésről lépésre közelebb kerül nemcsak a saját családja titkainak, de a tágabb közösség működésének és működésképtelenségének megértéséhez is. Magvető Kiadó

KOMORÓCZY GÉZA Jogot, mert emberek vagyunk

Jogot, mert emberek vagyunk – ezekkel a szavakkal fordultak 1848. július 24-én Magyarország és a hozzákapcsolt tartományok izraelita lakosainak megbízottjai a népképviseleti országgyűléshez. Követeléseiket elsodorta a nemzet akkor fontosabbnak tartott érdeke, az Ausztriától való függetlenség. A politikai érdek előbbrevaló volt, mint a jogrend polgári modernizációja. A jelen tanulmánygyűjtemény három évtized elszórtan megjelent, eddig kötetbe nem gyűjtött írásait, a magyarországi zsidók történetét mutatja be esettanulmányokban.

Kalligram

JAKUPCSEK GABRIELLA

A napos B oldal

Hőhullámok, váratlanul felszaladó kilók, pánikroham a próbafülkében, helló helyett csókolom, egyre több fiatalabb és egyre kevesebb idősebb kolléganő a munkahelyen. Ugye ismerős? A televíziós műsorvezetőnek bőven van tapasztalata, mi vár a nőkre 40 év felett – hiszen saját bevallása szerint is több mint két évtizede elhagyta azt –, ezt a könyvet pedig éppen amiatt tartotta fontosnak megírni, hogy a nők mellé álljon, és elmesélje személyes tapasztalatait a változókorról és a fiatalság talán mégsem annyira fájó elmúlásáról.

21. Század Kiadó

HENRY KISSINGER Az állam vezetéséről

Közelmúltban befejezett könyvében, amely magyarul a szerző 100. születésnapján jelenik meg, az államvezetésről értekezik hat kiemelkedő 20. századi vezető (Konrad Adenauer, Charles de Gaulle, Li Kuang-jao, Richard Nixon, Anvar Szádát és Margaret Thatcher) stratégiáját elemezve. Kissinger nem először veti papírra gondolatait a fenti vezetők némelyikéről, meglátásai mégis meglepően újszerűek. Vajon kié lehetett az alázat, kié az egyensúly, kié a kiválóság és kié az akaraterő stratégiája? És miért fontos, hogy jól válasszuk meg a stratégiánkat?

MCC Press

NÁDASDY ÁDÁM

Hordtam az irhámat

Hogyan lehetett utazni a Kádár-korszakban és utána? Hogyan nyílt ki a világ a rendszerváltással? Milyen lehetett a szürke ötvenes években egy többnyelvű családban felnőni? Nádasdy Ádám legújabb könyvében az országok és kultúrák közötti életről mesél, amiben személyes élettapasztalata is segíti őt. Visszaemlékezései során feltárul egy határokon átívelő és szerteágazó családtörténet, a Hordtam az irhámat olvasója pedig egy-egy személyes történet megismerésén keresztül jut el a közös élmények megértéséig.

Magvető

TOMPA ANDREA Sokszor nem halunk meg

1944-ben, amikor a városban megkezdődik a  gettósítás, egy kolozsvári orvosnő a dajkára bízza gyermekét. Erzsi és a  férje kétségbeesetten ügyelnek rá, hogy sem a szomszédoknak, sem a rokonoknak ne tűnjön fel a pár hónapos csecsemő jelenléte, míg reménykedve várják a háború végét. Tompa Andrea regénye ennek a gyermeknek a sorsát követi végig, ahogy a főhős mindenféle kerülőutakon kerül kapcsolatba a saját történetével. Aki ugyanis ismeri önmagát, a saját sorsát, az megmenti a világot.

Jelenkor Kiadó

Balaton, a magyar programtenger

Van, aki csak egy-egy napra ugrik le, más késő tavasztól kora őszig i van, de egy biztos: nemigen akad olyan budapesti, akit nyáron ne csábítana magához rövidebb-hosszabb időre a Balaton. Az idei szezon programjaiból váloga unk.

tása, hiszen idén fellép i a Próká-torok, a BÜK kórusa is.

muveszetekvolgye.hu

július 21–31.

Weiler Péter X BOS: Magyar Tenger Társasüdülő

A közkedvelt író, képző- és akcióművész, Weiler Péter „Kulcs a kő ala ” sorozata után ismét a Balaton témakörét járja körül. A balatonboglári Vörös és Kék kápolnában egy hónapig látható kiállítás alapját a Balatonoffseason Instagramoldal télre magukra maradt nyaralókról készült fotói adták, és az 1989-es rendszerváltó nyár eseményeit, valamint a kor hangulatát idézik meg.

kultkikoto.hu

július 14. – augusztus 13.

ZamJam

Zamárdi legfrissebb, tavaly debütált fesztiváljára a szülőket, de akár a nagyszülőket is érdemes lesz elhívni, hiszen ez a háromnapos esemény a legendákról szól. A színpadon fellép többek közö  Szikora Róbert, Fenyő Miklós, Bródy János, Presser Gábor és Demjén Ferenc, na és persze B. Tóth László sem marad távol. Koncertezik a Budapest Bár, és az Earth, Wind & Fire Experience by Al McKay is megtáncoltatja majd a közönséget.

Tihanyi Szabadtéri Játékok

Huszadik alkalommal rendezik meg a Bujtor István által életre hívo Tihanyi Szabadtéri Játékokat, ahol a színházkedvelők a Belső-tó partján, csodálatos környezetben élvezhetik az előadásokat. A péntekenként és szombatonként színre kerülő darabokban olyan színészeket láthatunk, mint Hernádi Judit, Pásztor Erzsi, Dobó Kata, Bánsági Ildikó, Nagy Sándor, Szente Vajk, Szerednyey Béla, Csonka András, Détár Enikő, Keresztes Ildikó, Kern András vagy Mikó István. tihanyiszabadterijatekok.hu

június 30. – augusztus 26.

VeszprémFest

Idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a VeszprémFest. A prémium zenei fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt zenei rendezvényeként idén kiemelten változatos műsorral ünnepel. Érkeznek zenészek az opera, a jazz, a klasszikus zene, a világzene és a popzene területéről, a húzónevek közö pedig olyanokat találunk, mint a spanyol Álvaro

Soler, a brit Joss Stone vagy az amerikai Norah Jones, míg a hazai előadók krémjét Rost Andrea képviseli.

veszpremfest.hu

július 12–16.

Klassz a pARTon!

A fesztiválnak köszönhetően 12 lenyűgöző balatoni helyszínen közel 30 koncerten adhatjuk át magunkat a klasszikus zene élvezetének. A koncerteken a magyar művészek melle külföldi vendégek is fellépnek, valamint feltörekvő fiatal zenészeknek is bemutatkoznak. Az Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművész által 2015-ben alapíto fesztivál koncertjeinek ezen a nyáron a Balaton északi partján 9, a  déli parton 3 település ad o hont. klasszaparton.hu július 13. – augusztus 1.

Művészetek Völgye

Nem kevesebb mint 2200 program közül választhatnak kedvük szerint azok, akik július 21. és 30. közö felkeresik Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend udvarait. A számtalan program közö megtaláljuk a Quimby, a Csík zenekar Presser Gáborral és Karácsony Jánossal, a Bagossy Brothers Company, Punnany Massif, a Carson Coma, a Bëlga, az Aurevoir., a Blahalouisiana, a Bohemian Betyars, a Budapest Bár, a Csaknekedkislány, az Elefánt, az Esti Kornél, az Irie Maffia, a Hiperkarma, a Margaret Island, a Lóci Játszik és a Vad Fru ik fellépéseit is. Ügyvédként pedig különleges apropóval szolgál a Művészetek Völgyének meglátoga-

zamjam.hu

július 27–29.

Paloznaki Jazzpiknik

Nik West, Thievery Corporation, Dirty Loops, Incognito, Level 42 – csak néhány húzónév a 11. Paloznaki Jazzpiknik fellépői közül. És persze i lesz Rick Astley is, és a „Together Forever”, meg a „Never Gonna Give You Up”. A Balaton északi partjának egyik legkedvesebb falujában 2012 óta megrendezésre kerülő Paloznaki Jazzpiknik egy kis Tájház udvari dzsemboriból vált mostanra egy háromnapos, 4 színpados, 40 koncertes fesztivállá. jazzpiknik.hu

augusztus 3–5.

INOTA Festival

Az első ötéves terv keretében felépült, hajdan nyüzsgő, mára romos és elzárt terület egy rendhagyó fesztivál keretében ismét megnyílik a nagyközönség elő . Az Inotai hőerőmű extrém helyszínt biztosít az audiovizuális installációknak és a live sze eknek. Az esemény fellépői közö köszönthetjük többek közö Caterina Barbierit, Daniel Averyt, DJ Seinfeldet, Дevát, Ellen Allient, iamyanket és még sok más zenészt. inotafestival.hu

augusztus 31. – szeptember 3.

A főváros nagyregénye

BUDA & PEST – EGY VÁROS ZIVATAROS SZÁZADAIBÓL

Budapest egyesítésének 150. évfordulójára különleges kötettel jelentkezik a Történelmiregényírók Társasága (TRT): tizenhat szerző közösen ír regényt. A könyv nem kisebb dologra vállalkozik, mint hogy bemutassa Buda és Pest nyolcszáz éves történetét, két család generációinak – sokszor egymással összefonódó – sorsán keresztül.

Avállalkozás igazi kuriózum, mert a kalandos, romantikus, rejtélyekkel átszőtt, tizenhat szerző által jegyzett kötet egységes regényt alkot. A történet időrendben halad a tartárjárástól (1241) napjainkig (2023) a város egy-egy érdekes, fontos korszakát villantva fel.

A kötet szeptember 29-én jelenik meg. A monumentális városregény elkészítésében kamaránk két tagja, egy jogtanácsos és egy ügyvéd kolléga – dr. Fancsali Judit és dr. Kapa Mátyás – is részt vesz szerzőként.

– Hogy született a felkérés?

Dr. Kapa Mátyás: Valójában nem is felkérésről van szó, hanem néhány író közös ötletéről. Nyolc éve vagyok a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke, és ezen idő alatt az egyesület minden évben kiadott egy-egy novelláskötetet. Tavaly azonban arra gondoltunk, hogy 2023-ban, Budapest alapításának 150. évfordulójára egy ennél sokkal különlegesebb dologgal rukkolunk elő: egységes regényt írunk közösen. Amolyan kalandos-romantikus családregényt a város nyolcszáz éves történetéről, a tatárjárástól napjainkig. Az ötlet annyira újszerűnek és izgalmasnak tűnt, hogy rögtön neki is álltunk a koncepció kidolgozásának. Így ez a projekt nem egy kívülről jött megrendelésre, felkérésre, hanem egy spontán, öntevékeny kezdeményezésre, szerelemből született meg. Dr. Fancsali Judit: 2017 óta vagyok a Történelmiregény-írók Társaságának (TRT) tagja. Az ötletbe valóban sok szerző hamar beleszeretett, így hamarosan már tizenhatan dolgoztunk rajta. Nekem 2021-ben jelent meg a Széchenyi István feleségéről szóló, Crescence című regényem – emiatt vetette fel az egyik tagtárs, hogy enyém lehetne a reformkor időszaka, a Lánchíddal a középpontban. A javaslatot örömmel fogadtam. Mind a korszak, mind a téma nagyon közel áll hozzám. Eddig – Bakóczy Sára szerzői név alatt – négy történelmi témájú regényem jelent meg, de hasonló feladattal még soha nem álltam szemben.

KM: Nem nagyon ismerek olyan egységes regényt, amelyet tizenhat szerző írt volna közösen, és ez talán nem is véletlen. Sok különböző írói egyéniséget nehéz egysé-

ges, közös mű létrehozatala felé terelni. Ha sokan összeállnak írni valamit, abból leginkább novelláskötet lesz, ahol nem igazán kell alkalmazkodni a többiekhez, nem kell szinte semmit feláldoznunk magunkból a közös mű oltárán. Nálunk most a közös munka nagyon jól működött, mindenki élvezte, és mindenki hajlandó volt meghozni a szükséges áldozatokat. Ez pedig meglátszik majd a végeredményen is. Élvezetes, izgalmas, szórakoztató, letehetetlen kötet születik.

KM: Ez nagyon komoly egyeztetést igényelt. Magam egyfajta dramaturgként – vagy modernebb kifejezéssel élve showrunnerként – azért felelek, hogy a regény egységes, követhető, logikai ellentmondásoktól mentes történetet meséljen el. Valójában Pest és Buda történetét két fiktív család sokszor egymással összefonódó sorsán keresztül mutatjuk be. A szerkesztési folyamatban nekem össze kell fésülnöm a szereplők életpályáját, rokoni kapcsolatait, a helyszíneket, a cselekményt integráló tárgyakat, családi legendákat, hagyományokat. Rajtam kívül más szerkesztők is dolgoznak a könyvön, ők másra ügyelnek: a stílusra, a regényességre, az egyes epizódok dramaturgiai ívére.

FJ: Mielőtt egyáltalán hozzákezdtünk volna a munkához, minden író elkészítette a saját fejezetének a rövid összefoglalását. A szerkesztők ezeket a szinopszisokat átnézték, összhangba hozták, így bár csak nagyon nagy vonalakban, de minden szerző láthatta egyben az egész történetet. Mivel pedig az én fejezetem időben elég közel van mind a megelőző, mind a következő fejezethez, ez folyamatos egyeztetést igényelt.

– Mi okozta a legnagyobb örömet a  munka folyamán?

– Mi okozta a legnagyobb nehézséget a munka során?

FJ: Nem nehézségnek, inkább kihívásnak nevezném, hogy a történetnek – benne az én fejezetemnek is –, rengeteg kötöttségnek kell megfelelnie. Történelmi regények esetében alapvető kihívás, hogy a történelmi tényeket összhangba kell hozni a regény dramaturgiájával, ehhez járult most az, hogy a szereplők egy része „adott” volt a megelőző és a következő fejezet eseményei miatt, valamint hogy a fővárosi tematika miatt valamennyire kötött volt a témaválasztás, ráadásul terjedelmi korlátot is meghatároztak a szerkesztők.

– Mennyire kellett egyeztetni, hogy a történetfolyam egységes maradjon?

FJ: Számomra éppen ez, a többi írótárssal történő folyamatos kapcsolattartás és egyeztetés volt a legszebb része munkának. Előfordult például, hogy kaptam egy üzenetet az utánam következő fejezet írójától, hogy szüksége lenne egy nagybácsira, akinek az én fejezetemben kellene megszületnie. Később ez a nagybácsi lett az egyik kedvenc karakterem.

KM: A közös munka a csapattal, és az, ahogy a történet szépen lassan formálódott, kikerekedett. Különleges alkotói feladat volt ez, aminél kevés izgalmasabbat tudok elképzelni ebben a műfajban. De persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a regény szerkesztése közben számos, eddig számomra ismeretlen titkot, érdekességet is megtudtam a főváros történetéről, amit majd mesélhetek – nemcsak a gyerekeimnek, de még az unokáimnak is.

1838. március 13.

Farkaslaky Pál a színpad mögött állt, egy oszlop takarásában, és mozdulatlanul, arcán a csodálat kifejezésével meredt a fellépők felé. A színpadon a két legünnepeltebb színésznő, a lenyűgöző Déryné és a mesés Schodelné énekelt éppen duettet, a csengő énekhangok versenyre keltek a zenekarral, a csodás harmónia betöltötte a színházat, a telt házas közönség pisszenés nélkül hallgatta a nagyszerű éneket. Nem volt még ilyen korábban, szenzációként hirdették, hogy ketten ugyanabban az operában fellépjenek. Az ifjú Farkaslaky Pálnak, a színház legtehetségtelenebb színészjelöltjének, de legtehetségesebb díszletkészítőjének volt tehát mit bámulnia, bár ha valaki közelebbről szemügyre vette volna a fiatalembert – nem volt ilyen személy, senki nem figyelt rá –, akkor láthatta volna, hogy az ő szemei sem Déryné pompás telt alakját nem vizslatják, sem Schodelné Pest-szerte híres darázsderekát nem fürkészik. Farkaslaky Pál csak egyetlen személyt látott a színpadon, az pedig nem volt más, mint a balról a második helyen álló kardalnoklány, Révész Anna.

Anna átszellemülten énekelt. Az arca körül lebegő barna fürtöcskéket a többi lánnyal ellentétben neki nem kellett bodorítania, a haja természettől fogva kunkorodott csigákba, festékre sem volt szüksége, mert az arca és szája anélkül is a legtökéletesebben rózsás színű volt. Szeme a két mesés hírű dívára, példaképeire tapadt, de valamiképpen mégis megérezhette a fiú égő tekintetét, mert egyszer csak feléje nézett, és más számára észrevehetetlen, leheletnyi mosolyt küldött felé. Farkaslaky Pál boldogan nyugtázta a figyelmességet.

Hirtelen valami zavar támadt a nézőtéren. Először csak a beszélgetés lett hangosabb, majd többen felkeltek a helyükről, és nyugtalanul járkáltak a teremben. Ez nem az a fajta figyelmetlenség volt, ami az unalmas darabokat kíséri, hanem valami más. Pál feszülten figyelt. Aztán egyszer csak a zene is abbamaradt.

– Mi történt? – kérdezte Déryné a közönségtől, szerepéből kiesve.

– Semmi, semmi! – hangoztak a nézőtérről egyes bekiabálások. – Csak folytassák! De a zenekar csak nem kezdett játszani, hát Déryné megkérdezte ismét:

– Mi az, tűz ütött ki?

– Nem tűz – szólt egy férfi –, hanem víz! Jön a Duna!

Déryné félig hátat fordított a közönségnek, ily módon szinte szemben állt a színpad mögött álldogáló Pállal, aki tökéletesen hallotta a színésztársaknak szánt, halk sza-

vakat:

– Jézusom! Eresztessük le a függönyt.

Riválisa, Schodelné, aki főszereplő volt a darabban, s nagy ünnepeltetésre számított utána, tiltakozott.

– Hogyisne! Menjünk csak tovább!

Mintha csak erre a halk vitára érkezett volna válasz, bár a közönség soraiban nem hallhatták a tanácskozást, valaki így kiáltott:

– Folytassák! Nincs még veszély!

Déryné erre hagyta magát meggyőzni, intett a zenekarnak, hogy kezdjen játszani, s valahogy végigénekelték a darabot, amelyből szerencsére ekkor már nem sok volt hátra. Schodelné nem volt teljesen elégedett, mert bár az opera végén megkapta a neki járó tapsokat, virágcsokrokat, még egy, külön ez alkalomra elkészített ezüst koszorút is, de nem volt újrázás, s érezhetően elsietett volt az egész ünneplés. Az emberek özönlöttek ki a színházból, a színészek a féltve vigyázott, drága jelmezeket most csak gyorsan, hajtogatás nélkül kosarakba gyűrték, s indultak kifelé ők is. Pál csak arra figyelt, hogy a kavarodásban ne veszítse szem elől Annát. De a lány is őt kereste, megfogta a kezét, s így, együtt siettek ki az épületből.

Barkóczy Sára (dr. Fancsali Judit)

Kálmán herceg ruháján jókora üszkös, fekete foltok terpeszkedtek. A kétségbeesett menekülés során még arra sem volt módja, hogy legalább a koromtól és a megszáradt vértől mocskos köpenyét lefejtse magáról. Szemlátomást megsérült, sápadt arca néha fájdalmas grimaszba torzult, ahogy lekászálódott a lováról. Alig féltucatnyi lovag társaságában a Dunán való átkeléshez készülődött. A végletekig kimerült harcosok közül talán senki sem tudta volna megmondani, pontosan mennyi ideje menekülnek a Sajó partján elszenvedett szörnyű vereség poklából. Arról sem volt fogalmuk, mikor ér ide a hátukban lihegő tatár horda. Annyi viszont bizonyos volt, hogy a mindent elsöprő fergeteg közeledik. Amíg a révészek ladikokba pakolták a kis csapat legszükségesebb holmiját, Kálmán herceg, a király öccse végigheveredett a fövenyen, hogy kicsit kifújja magát, és elnyújtóztassa sajgó tagjait.

Szent György havának idusa volt. A Muhi pusztán megtörtént tragédia híre már tegnap végigszáguldott Pest sáros utcáin. Ma reggel viszont az terjedt szájról szájra, hogy a bekerített, lángoló szekértáborból csodával határos módon megmenekült Kálmán a városban van, és éppen az itteni révnél próbál átjutni a Dunán. Sebtében verődött össze a pesti előkelők küldöttsége, hogy a herceghez siessen.

Dénes, a zömök, bajuszos, kopaszodó posztókereskedő is éppen csak egy hermelinprémes köpenyt terített a vállára, meg egy borostömlőt kapott a hóna alá, és már indult is, hogy csatlakozzon a delegációhoz. Maga nem volt ugyan tagja a városi tanácsnak, de tehetős emberként, aki kőházzal bírt a Nagyboldogasszony-templom szomszédságában, mégiscsak feljogosítva érezte magát, hogy részt vegyen a komoly sorskérdések alakításában. Senki nem tántoríthatta el tehát attól, hogy nagy igyekezettel ő is a révhez loholjon. A partra érve a fövenyen pihenő lovagok közelébe férkőzött. Jóféle nedűjét odakínálta a vitézeknek, közben pedig a fülét hegyezve igyekezett kifürkészni, miről beszélget a derék Bálint uram, Pest bírája a fektéből időközben felült, könyökét a térdén nyugtató herceggel.

– Nagy a baj, fenség? – kérdezte alázattal, kissé ájtatoskodva a város vezetője.

– Hazudhatnék, de minek…? Mindennek vége! – felelt maga elé meredve Kálmán. Pest első embere érezte, hogy nem sok ideje van előadni a mondandóját. Így aztán minden bátorságát összeszedte, nagy levegőt vett, és belevágott.

– Hallgass meg, uram! Folyamatosan szállingóznak a városba a fegyveresek, akik túlélték a csatát. Meg aztán itt is él jó néhány férfiember, akiknek hasznát vehetjük. Éppen most kezdünk hozzá a falak megerősítéséhez. – A bíró egy szívdobbanásnyi időre elhallgatott, aggódva fürkészte a fenséges úr arcát, majd kibökte a város óhaját:

– Szükségünk van rád, hogy megszervezd a védelmet.

A herceg, mintha álmából ébredt volna, először értetlenül, majd dühösen nézett Bálintra.

– Védelmet? – emelte fel a hangját. – Miről beszélsz? Meneküljetek! Rejtőzzetek az erdőkbe, a mocsarakba! Ezeket a fenevadakat senki és semmi nem állítja meg. Kálmán feltápászkodott a földről, fejét ingatva, szánakozva végigmérte a város vezetőjét, aztán a révészek felé fordult.

– Na, mi lesz már? Indulhatunk végre?

A lovagok felszerelésének egy része még a parton hevert, de ami hely még akadt a ladikokban, az már az utasoknak kellett. A herceg felmérte, hogy véget ért a berakodás, és megindult a víz irányába. Nehezen mozgott, látszott rajta, hogy gyenge, és fájdalmak gyötrik. Pest város tanácsának tagjai dermedten, tehetetlenül nézték, ahogy az ember, akibe minden reményüket helyezték, bekászálódik az egyik csónakba, és elindul a túlpart felé.

dr. Kapa Mátyás

Ügyvédfesztivál2023

Nyolcadszorra szervezte meg Mile Attila és lelkes csapata (Nahm Judit, Nemessuri Péter, Mile Adrienn, Bilkei-Gorzó Dávid, Fügedi Szilvia, Dékány Dóra, Polyák Dóra) a noszvaji Ügyvédfesztivált.

A rendezvény minden évben limitált – idén is 250 fő volt a felső létszámhatár. A jegyeket napokkal azelőtt szétkapkodták, és mindenki várta, hogy a magyar ügyvédség vidámsággal és élettel töltse meg a csodás adottságokkal rendelkező bükkaljai falut. A Szomolyai út egy részét ilyenkor lezárják a forgalom elől, és a pincesoron zajlik az esemény. Ahogy az már megszokott volt, kreditpontgyűjtő rendezvényen kívül volt süteményverseny, ginkóstolás, kötetlen ismerkedés-szórakozás. Késő délutántól a Sakk-Matt Company zenekar szolgáltatta a bulizenét, utánuk pedig DJ-szett pörgött éjfélig. Ami nem volt szokványos, az a kifejezetten esős idő – de a szervezők sátrak alá terelték a résztvevőket, így némi égi áldás sem tudott rontani a felszabadult hangulaton.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK