A nagy visszatérés

A talárt szögre akasztani – még ha csak átmenetileg is, de – nem könnyű döntés, a visszatérés pedig szintén tartogathat váratlan meglepetéseket. Ez leggyakrabban a női ügyvédeket érinti, de a férfi kollégák közt is találunk olyanokat, akik különböző okok miatt szüneteltették ügyvédi praxisukat. Most ők, illetve egy ügyvédekkel foglalkozó coach osztja meg tapasztalatait arról, hogyan érdemes szünetelni, és mire figyeljünk oda, amikor visszatérünk.

Dr. Ladjánszki Bernadett nyolc hónap szüneteltelés után év elején tért vissza az aktív ügyvédi munkához. A polgári jogra szakosodott egyéni ügyvéd gyermeke születése miatt szüneteltette praxisát. „Mostanra megértettem, miért tudnak sokan egy (jól alvó) újszülött mellől gond nélkül dolgozni, és miért sokkal nehezebb feladat ez egy fél-egyéves gyerek mellett – meséli Bernadett. – Ebben az életkorban már sokkal aktívabbak, ezáltal sokkal több figyelmet követeknek a szüleiktől, miközben a saját akaratukat is egyre hangosabban és határozottabban fejezik ki. Ez egy fontos tapasztalat, egyben nagy tanulság azoknak, akik a munkába való visszatérést tervezik.”

A kisgyermekes hétköznapokban Bernadett jellemzően telefonon egyeztet a munkáról, ha pedig személyesen kell megjelennie valahol, akkor édesanyját kéri meg, hogy addig vigyázzon most egyéves gyermekére. „Ezen találkozók megszervezése még így is sokkal egyszerűbb, mint minden egyes nap megtalálni az időt a munka elvégzésére. A telefonos egyeztetések nehézsége, hogy a megbízói oldalon ügyvédként komolytalannak érződhetnék, ha közben hallaná a gyerekhangokat a háttérben. Én magam is azt gondolnám, hogy nem biztos, hogy ennek a kisgyerekes ügyvédnek van ideje foglalkoznia az én ügyemmel, miközben amúgy egy lelkiismeretes szakember megtalálja azokat az időket, ami- kor csakis a munkának, illetve az egyes ügyeknek tudja szentelni a figyelmét.”

A fentiekből kifolyólag Bernadett jelenleg kizárólag helyettesítést vállal, illetve olyan megbízásokat, amikben nem kell az ügyféllel direktben egyeztetnie.

A számukra szeptemberben kezdődő bölcsődés korszak munka szempontjából is hozhat egyfajta könnyebbséget a mindennapokba. A gyerekvállalás pedig gyakran új utakat mutat a karrierben is: egy terhességi kolesztázis (májbetegség) kapcsán történt személyes tragédia okán

Bernadett évek óta küzd azért, hogy a magyar kórházak is bevezessék a terhességi epesavmérést, melynek kapcsán már eddig is komoly változásokat tudott elérni az egészségügyi rendszerben.

Nők, akik a szülés után beadványt írnak ba, hanem az ügyfélkör tudatos kiépítését kezdte meg gyermekei mellől, emellett pedig helyettesítő ügyvédként is aktívan segíti a gyermeket váró vagy kisgyermekes kollégákat. „Nem ijedek meg az éjszakázástól, gyorsan tanulok, és nem okoz gondot átnézni egy vaskos peranyagot pár nappal a tárgyalás előtt és eligazodni benne” – mondja Eszter, aki – a többiekhez hasonlóan – kiemeli a jog világában való aktív bentmaradás fontosságát. „Én a gyerekek mellett szakvizsgáztam, intéztem a saját, illetve a családom jogi ügyeit. Az egyik szülésem előtti napokban kaptam egy olyan határozatot, amire 15 napom volt fellebbezni, így a szülés másnapján már beadványt írtam a kórházi ágyon” –meséli Eszter, hozzátéve, sok ügyvédnőnél lát hasonló jeleneteket. „Teljesen téves az az elképzelés, hogy egy ügyvéd anyuka is ugyanazt a kisgyermekes létet éli meg, mint egy nem-ügyvéd anyuka. Akinek eddigre van egy kiépült ügyfélköre, az telefonál, gyorsan szül egyet, majd ismét a kezébe veszi a telefont, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy kiessen ebből a körforgásból. Az ügyvédi ügyfélkör ugyanis villámgyorsan el tud tűnni.”

Az ügyvédnők ilyen szempontból valóban nehezített pályán mozognak. „Amikor az ember nőként jogi egyetemre megy, akkor kimondatlanul is ott van az az ígéret, hogy sikeres lesz. A gyerek, pláne a gyerekek érkezésével ez jelentősen átértékelődik, és minden addiginál jobban érzékeli azt, hogy egy nap 24 órából áll, és objektív okok miatt nem tud úgy teljesíteni, ahogyan ő szeretne – mondja Eszter. – A munka ugyanakkor nemcsak egy külső kényszer, de minden esetben egy belső igény is. Mindannyian azért tanultunk, hogy tudjunk a szakmánkban dolgozni, és legyünk büszkék arra, amit elértünk” – vallja Eszter, aki helyettesítő ügyvédként sem találkozott olyannal, aki fél évnél hosszabb időre szüneteltetni kívánta volna ügyvédi praxisát.

Aki lemarad, kimarad

Dr. Szórád Eszter az ügyvédjelölti éveket követően jogi előadóként dolgozott egy biztosítótársaságnál, majd a szakvizsgázási folyamat közben derült ki, hogy gyermeket vár. A szakvizsgáit végül két kisgyermek, illetve terhesség mellett tette le, majd egy rövid biztosítós időszak után kezdte el egyéni ügyvédi praxisát. „Bevallom, ez egy tudatos építkezés volt. Nem akartam azzal a tudattal elkezdeni egy ügyfélkört kiépíteni, hogy közben szeretnék gyerekeket is szülni, annak minden esetleges kockázatával. Helyettesítő ügyvédként jelenleg is több kisgyermekes és veszélyeztetett terhességben lévő kollégának segítek, akikkel, azt gondolom, jól tudok együtt dolgozni, már csak azért is, mivel pontosan tudom azt, milyen problémákkal és kihívásokkal kell szembenézniük nap mint nap” – meséli. Eszter tehát nem visszatért az ügyvédi szakmá-

Dr. Papp Lilla is a gyermeke születését követő fél évben szüneteltette praxisát még 2015-ben. „Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése mindig egy tudatos döntés, tapasztalataim szerint minden esetben fontos ok húzódik meg mögötte. Én magam kifejezetten azért akartam kiállni a sodrásból, hogy kizárólag a születendő gyermekemre és az új élethelyzetre tudjak koncentrálni. Úgy éreztem – most először –, hogy nem tudok és nem is akarok határidőkre, beadandó anyagokra

Sabbatical, az alkotói szabadság

Teljesen normális, ha hosszú éveket eltöltve a mókuskerékben úgy érezzük, ránk férne egy komolyabb kikapcsolódás. A kiégés elleni legújabb csodafegyver a sabbatical, amit leginkább alkotói szabadságként lehetne magyarra lefordítani. Ennek lényege, hogy a (vezető pozícióban dolgozó) munkavállaló hétévente kivehet egy hosszabb, jellemzően három-hathónapos szabadságot anélkül, hogy megszűnne a munkaviszonya, és ebben az időszakban lehetőséget kap arra, hogy egészen mást csináljon, mint amit általában szokott. A sabbatical ideje alatt a munkavállalók jellemzően nem kapják meg a teljes fizetésüket, de annak egy előre meghatározott részét igen. Ez a néhány hónapos alkotói szabadság bármivel eltölthető, az általános vélekedés szerint azonban ez egy jó alkalom arra, hogy egy külföldi, a miénktől egészen más kultúrájú és ritmusú országot keressünk fel. Annak, aki nem tud, vagy nem szeretne több hónapra elszakadni, a radikális sabbatical lehet egy izgalmas megoldás. Ezek szervezett utak, melyek csupán néhány napra, ám annál drasztikusabban szakítanak ki a mindennapokból, hozzánk hasonló, a világ minden tájáról érkező emberek társaságában.

és az ügyfelek megoldandó problémáira gondolni. Kicsit egyedül szerettem volna lenni a legnagyobb változással az életemben. Az ügyvéd szakma pedig mindig arról szól, hogy az embernek egyszerre több dologra kell tudnia maximálisan odafigyelnie, és én ezt a „párhuzamos figyelmet” tudatosan negligálni akartam arra a fél évre. Természetesen ez nem valósult meg maradéktalanul…”

Lilla – látszólag – könnyen tette parkolópályára ügyvédi praxisát, amiben bevallása szerint hatalmas szerepe volt kollégáinak. „Egy praxist nem lehet fél évre magára hagyni. A sikeres „szünetelés” egyik záloga, hogy a helyettes ügyvéd ne csak „papíron” legyen kijelölve, hanem ténylegesen legyen a helyettesünk, és lehessen rá számítani. Nekünk pedig szünetelő ügyvédként is feladatunk, hogy együtt dolgozzunk a minket helyettesítő kollégával, hiszen ebben a szakmában mindig van valami, ami folyamatban van, és ami változik.”

A jól előkészített szünetelés eredményeként Lilla zavartalanul tudott visszatérni praxisába. Ehhez kollégái segítségén felül az is kellett, hogy folyamatosan rajta tartsa az ujját az ügyvédi élet ütőerén. „Minden eszeveszett tempóban változik körülöttünk. Az új jogszabályok, a folyamatosan változó eljárások miatt rendkívül fontos, hogy mindig frissen tartsuk az ismereteinket. Mindezek dömpingjét látva meggyőződésem, hogy nagyon nehéz lesz ismét felvennie a ritmust annak, aki most szünetelteti ügyvédi praxisát, vagy az elkövetkező időszakban tervezi azt. Ez persze nem azt jelenti, hogy lehetetlen lenne, csupán fontosnak tartom, hogy ilyenkor is figyeljünk oda, mi történik körülöttünk. Mindezek mellett pedig számítsunk arra, hogy az elején így is lesznek meglepetések, és meglehet, sok energiát fog tőlünk követelni az újrakezdés. Ám ha meg kell tenni, hát meg kell tenni.”

Ügyvéd – jogtanácsos – ügyvéd

Dr. Kondorosi Krisztián 2013-ban lett ügyvéd, a szakvizsgát követően pedig az akkori principálisánál helyezkedett el. „Rengeteget tanultam ott, sokat pereskedtünk, kiváló iskola volt. Emellett párhuzamosan jelentkeztem biztosítótársaságokhoz is, akik ügyvédi megbízásra kerestek embert. Az egyik ilyen biztosító jelezte, hogy ügyvédre most nincs szükségük, jogtanácsosra ellenben van – meséli Krisztián. – Végül elfogadtam az ajánlatukat, emiatt 2015 nyarától kezdve másfél éven át szünetelt az ügyvédi praxisom. Ez az időszak nagyon jó volt arra, hogy belülről is rálássak egy biztosító működésére, a kárrendezési folyamatra, jogtanácsosként pedig szintén rengeteg perrel foglalkozhattam, és betekintést nyerhettem más ügyvédek munkájába is. Mindez végül elegendő önbizalmat adott ahhoz, hogy visszatérjek az ügyvédi világba. Rögtön sikerült egy kiváló irodában elhelyezkednem, ahol a kollégák kérés nélkül segítik egymást, és azóta is itt dolgozom.”

A szünetelés előtt ügyvédi irodaként működő, a praxist azonban már egyéni ügyvédként folytató Krisztián számára nem volt nehéz a visszatérés, amiben a jó munkaközösség és az is segített, hogy jogtanácsosként dolgozva nem esett ki ebből a világból. „Egyedül vinni egy praxist nehéz teher – pláne akkor, ha sok peres ügyet visz az ember –, egyéni ügyvédként összedolgozva azonban sok segítséget tudunk egymásnak nyújtani” – vallja. Hozzáteszi: szünetelés előtt mindenképpen érdemes beszélni egy könyvelővel, hogy az adózási szabályokkal is összehangolják a terveket.

„Minden tiszteletem azoké a kolléganőké, akik a praxisukat egy gyermek érkezése miatt parkolópályára teszik, majd onnan visszatérnek. Természetes, hogy az embernek néha kedve lenne mást csinálni, hiszen mindenkinek egy élete van, ez a praxis viszont nem exportálható –mondja dr. Kondorosi Krisztián. Én a mai napig örömömet lelem benne, és feltölt az, hogy segíteni tudok az ügyfeleimnek.”

Coach: meghatározó kérdés a motiváció

A szünetelés kapcsán az időfaktor fontosságát emeli ki először dr. Sárdi-Papp Réka is. A korábban jogászként dolgozó coach kifejezetten sok ügyvéddel találkozik saját praxisában, így nagy rálátással bír a problémáikra. „A másik fontos szempont a miért kérdése: egészen más elmenni egy bankba jogtanácsosként dolgozni és onnan visszatérni, mint például gyes után újra felvenni a talárt – hívja fel a figyelmet a coach. – Megkerülhetetlen szempont a motiváció is: önszántából tér vissza vagy kényszerből? Utóbbira sajnos gyakori példa a becsődölt vállalkozás, amiben mindig van egy nagy adag csalódottság is.”

Rékának több olyan ügyfele is van, aki azért megy el egy céghez vagy egy adott szakterületre dolgozni, hogy az ott megszerzett szaktudást később felhasználva építsen ki magának egy speciális ügyfélkört. Egészen más helyzet az, amikor az embert otthon várja egy pici baba, és azon töpreng, hogyan fogja tudni ezután összeegyeztetni a szakmai és a családi életét. „Azok, akik sokkal hamarabb válnak ügyvéddé, mint anyává, jellemzően nehezebben érkeznek meg az anyaságba, és nagyon vágynak is vissza a praxisba – mesél tapasztalatairól a coach. – Egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd esetében a visszatérés kapcsán inkább az a kérdés, hova priorizálja most magát? Például ha valaki korábban partner szeretett volna lenni, majd született egy gyereke, annál sok esetben be kell látnia, hogy ez most nem, esetleg csak később fog összejönni. Egészséges lelkülettel ezt nem lemondásként

Ügyvédi tevékenység folytatása szüneteltetés után

Szolgáltatóirodánk rengeteg megkeresést kap a kollégáktól, mi a teendő a szünetelés utáni visszatéréskor. Tapasztalataink alapján igyekszem néhány praktikus tanáccsal segíteni.

Érdemes előre felkészülni, ha az ügyvédi tevékenységét a szüneteltetés után folytatni szeretné, mert azzal rövidíteni, egyszerűsíteni lehet az eljárást.

A budapesti ügyvédek elektronikus ügyintézésre kötelezettek – kérjük, lehetőség szerint legalább 30 nappal a tevékenység megkezdésének tervezett időpontja előtt nyújtsa be a szünetelés folytatása iránti kérelmét a kamarához.

A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján, a Hatósági ügyintézés felületen elektronikus űrlap áll rendelkezésre, amelyben nyilatkoznia kell a tevékenységi forma (iroda/egyéni ügyvéd) és a székhely változatlanságáról. Ha változás történt, annak jóváhagyásához a Kamara engedélye szükséges.

K Relm Hez Csatolni Kell

– az Üttv. szerinti, 30 napnál nem régebbi, „bővített tartalmú” erkölcsi bizonyítványt,

– a felelősségbiztosítás aktívvá tételéről szóló igazolást,

– a szünetelés alatti esetleges munkaviszony megszüntetését igazoló dokumentumot,

– székhelyváltozás esetén a székhelyjogosultság igazolását,

– az iroda alaprajzát (ha változott, a helyiségek és méretek megjelölésével),

– egyéni ügyvéd, egyszemélyes ügyvédi iroda esetén helyettes ügyvédi megállapodást,

– 2 MB-os, színes fénykép (világos, homogén háttérrel, png kiterjesztésű) az új igazolvány megrendeléséhez (kivéve, ha újfajta, „az ügyvédi tevékenységet gyakorló igazolványa” típusú igazolványt adott le a szünetelés megkezdésekor és nem változik a működési formája), akarja megélni az ember, de akkor is kérdés, hogyan kezelje ezt az átmeneti állapotot? Hogyan kezelje azt, hogy még nem tud visszamenni főállásban dolgozni, de már nincs is mindig otthon a gyerekével? Ebben az élethelyzetben rendkívül fontos meghatározni azt, mik a siker kritériumai, és milyen terveket tudok kitűzni magamnak” – ad konkrét tanácsokat a coach.

– nyilatkozatot, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, valamint – az Üttv.-nek megfelelő alapító okiratot (iroda esetén – mintát szintén talál a felületen).

Ha Ön jelenleg nem ügyvédként szünetelteti a tevékenységét, vagy az ügyvédi tevékenységét nem a szünetelés előtti működési formában kívánja folytatni, kérjük, előzetesen tájékozódjon a tervezett működési formaváltásra vonatkozó eljárás menetéről.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Szolgáltató Irodája készséggel áll a kamara tagjai és nyilvántartottjai rendelkezésére, a honlapon feltüntetett elérhetőségeken.

Dr. Sárdi-Papp Réka felhívja a figyelmet arra, milyen sokszor vagyunk hajlamosak elfelejteni azt, mekkora különbség is van a női és a férfi ügyvédi karrierek között. „A nők jellemzően szeretnének gyereket szülni – általában többet is –, a jogi karrierjük tervezésekor pedig ezzel is számolniuk kell. A férfiaknak nem kell a családalapítás miatt ilyen szakadásokkal számolniuk a karrierjükben. Arra is van azonban élő példa, hogy valaki mind az anyaság, mint az ügyvédség terén maradéktalanul helytáll, ehhez azonban minden esetben kell a partner, illetve a nagyszülők aktív támogatása” – hoz egy jó példát a coach.

Ha tanulsz valamit, akkor azt mindennap gyakorold

Annak, aki kényszerűségből tér vissza az ügyvédkedéshez, minden esetben egy komoly kudarc-élményt kell feldolgoznia. Ilyen esetben is fontos megtalálnia, mit tapasztalt, mit tanult belőle, és hogyan tud mindebből olyan tanulságot levonni – akár saját magára nézve is –, amit a praxisában tud hasznosítani. „A legfontosabb ilyenkor, hogy saját maga számára egy vonzó, de reális célt tudjon kitűzni” – vallja Réka.

„Fontos kérdés az átmenetiség kezelése is, azé az állapoté, amikor már újra ügyvéd vagyok, de még nincs meg az az ügyfélköröm, amit otthagytam. Ha valaki egyéni ügyvédként otthon marad három évig, ahhoz az ügyfelei már nem úgy fognak ragaszkodni – igaz, ez a férfiakat is ugyanígy érinti. Egy japán mondás szerint ha tanulsz valamit, akkor azt mindennap gyakorold. Ha ezt a tanácsot szünetelő ügyvédként is megfogadjuk, akkor sokkal könnyebb lesz a visszatérés” – mondja dr. Sárdi-Papp Réka.