3 minute read

A ChatGPT-t használni nem kell

félnetek. Jó lesz?

A GDPR, a koronavírus és az energia után a ChatGPT révén alighanem megvan a legújabb globális divatszó, és mindez köszönhető annak, hogy a debütálását követően öt napon belül egymillió regisztrációt produkáló csetbottal a mesterséges intelligencia jól láthatóan szintet lépett a szöveggenerálásban. Márpedig mindez a tudásalapú iparágakat, így a jogász szakmát is vastagon érinti. Hazai és nemzetközi szakértők segítségével világítjuk meg, milyen következményekkel kell számolni.

Advertisement

Nem volt szerencséje Roberto

Matának, aki a kolumbiai Avianca légitársaság egyik JFK-re tartó járatán szenvedett térdsérülést, miután nekitolták az italoskocsit. Az úriember peres úton igyekezett revansot venni, ám ügyvédje elszámította magát: a kereset elkészítéséhez a ChatGPT-t hívta segítségül, amely nem létező jogesetekre hivatkozva próbálta megalapozni az igényt. A malőr persze kibukott, így a pórul járt utas jogi képviselője most előbb annak bizonyításával van elfoglalva, hogy miért ne varrjanak a nyakába egy komolyabb kamarai szankciót.

Az említett ügy remekül példázza, hogy a mesterségesintelligencia- (MIvagy AI-) alapú ChatGPT messze nem mindenható, noha irdatlan mennyiségű internetről származó szöveggel tanították fel, és számos esetben bámulatosan jó minőségű tartalmak előállítására képes. Nem véletlenül bocsátotta előre Sam Altman, a megoldást kifejlesztő OpenAI vezérigazgatója, hogy hiba lenne jelenleg bármilyen fontos dologban ráhagyatkozni.

Körültekintésre int dr. Zorkóczy Miklós ügyvéd is, aki hangsúlyozza, hogy a ChapGPT előrejelzés-alapú valószínűséget mutat, ezért veszélyes arra a felhasználóra, aki vakon bízik egy ilyen rendszerben, és nem gyakorol szoros emberi felügyeletet felette. „Ahogy a 30 évvel ezelőtti kocsiknál, ez is még egy ’bejáratós’ technika, ami nagyon gyorsan fejlődik. A felhasználási feltételek folyton változnak, de lassan kialakulnak hozzá az alkalmazások is, amelyeket majd ki lehet próbálni, meg lehet vásárolni, személyre szabni, és be lehet illeszteni a rendszerekbe. De még nem tartunk itt” – hangsúlyozza a szakember.

Csak óvatosan az üzleti titkokkal

Dr. Petrányi Dóra, a CMS Közép-Európáért felelős vezető partnere emellett figyelmeztet, hogy üzleti titoknak és személyes adatnak sem szabad bekerülnie az ilyen nagy nyelvi modellekbe (LLM-ek), amikor egy-egy konkrét ügy megoldása során az AI eszközbe táplálják a vizsgálandó jogi kérdést. Ez az aspektus egyébiránt olyannyira kényes, hogy Olaszország adatvédelmi aggályokra hivatkozva egyelőre be is tiltotta a ChatGPT használatát.

Az ellenőrzés fontosságát ugyanakkor Petrányi sem győzi hangsúlyozni, ugyanis az LLM-ek figyelemre méltó mennyiségű és összetettségű, de az adott pillanatban már nem feltétlenül naprakész adatokból táplálkoznak. A jogi munka során érdemes továbbá figyelni az AI eszköz működése során felhasznált, illetve az AI által idézett, szerzői jog által védett művek felhasználásának jogszerűségére. A jelenleg is készülő vonatkozó uniós szabályozás egyik sarkalatos pontja éppen e téren írna elő szigorú kötelezettséget, miszerint az LLMek esetében kötelező lesz felfedni, hogy milyen szerzői jog alá tartozó anyagokat használtak a feltanításhoz. Ez a transzparenciakövetelmény az Open AI-nál egyébként annyira kiverte a biztosítékot, hogy az Európából való kivonulással fenyegetőztek (hogy aztán pár napra rá azért mégis inkább visszakozzanak).

A fenntartások ellenére a technológia pártolói kiemelik, hogy az ilyen rendszerek a társadalom széles tömegei előtt nyithatják meg az utat a jogorvoslati eszközök igénybevétele felé. Csak az USA-ban az alacsony jövedelműek polgári jogi ügyeik több mint 90%-ában nem férnek hozzá jogi segítséghez. Számukra az AI-alapú szöveggenerátorok óriási lépést jelenthetnek, hogy akár gyermekelhelyezési, adósságbehajtási, kilakoltatási vagy végrehajtási ügyekben saját kezükbe vegyék a sorsukat, míg a jogászok a hatékonyságnövelés révén értékes eszközt kapnak ahhoz, hogy több pro bono ügyet láthassanak el a szociálisan rászorulók javára.

Eladni a bölcsességet

A lépéstartáshoz szükség lesz a jogi képzésbe beemelni az AI-alapú dokumentumszerkesztést, ugyanis a mindennapokban elengedhetetlen lesz készségszinten ismerni ennek fortélyait. Egyben tovább nő a kritikus gondolkodás jelentősége. Morris Misel vállalkozási jövőkutató és stratéga szavaival, mostantól minden szakember, beleértve a jogászokat, a tudás helyett a saját bölcsességét fogja eladni. Az LLM-ek ugyanakkor páratlan lehetőséget kínálnak, hogy az egyes irodák sablonjaik és egyedi ügyirataik felhasználásával tanítsák fel a rend-

De mi lesz a bevételekkel?

szert, és ezáltal drámaian javítsanak szolgáltatásukon. Ez lesz a Software as a Service (SaaS) mintájára az ún. „Model-as-a-Service” (MaaS) üzleti modell, amelynek folyamatos fejlődésével egyre javul majd a szolgáltatás színvonala, és ami alapjaiban változtatja meg az iparágat.

„Az AI használatával csökken a »text« feldolgozásának jelentősége, de megnő a »context« ismeretének, és ezzel együtt az analitikus gondolkodásnak a fontossága, az AI által feldolgozott szöveg összefüggéseinek a megértése” – összegez Petrányi Dóra. És ha belegondolunk abba, hogy a ChatGPT már az ügyvédi szakvizsgát is letette Amerikában, alighanem még inkább érthető válik mindennek a jelentősége.

Abban szakmai konszenzus látszik kirajzolódni, hogy a jogászok helyét nem veszi át az AI, azonban a jogászi munka általunk ismert formájának biztosan véget vet. Egy közelmúltbeli Thomson Reuters felmérés szerint az USA-ban a megkérdezett jogászok 82%-a véli úgy már most, hogy a napi ügymenetben hasznát vehetné egy ChatGPT jellegű rendszernek. A szakértők ettől már rövid távon költségcsökkentést várnak, és bevételkieséssel még középtávon sem számolnak.

Az automatizálással a repetitív vagy előkészítő munkát végzők kapacitását lehet felszabadítani, és őket más komplex, gépi úton nem megtanulható munkafolyamatokba bevonni, magyarázza dr. Zorkóczy. Ez akár folyamatonként 70-80%-os mértékű költségcsökkentést vagy idő és kapacitás megtakarítását eredményezheti ott, ahol nagy számú adatfeldolgozásról van szó. Ilyen Big Data alapú legaltech eszközök a dokumentumelemzésben, iratszerkesztésben, irodai folyamatok automatizálásban, ügyfélkommunikációban, irodai adminisztrációban segítik, de semmiképpen sem helyettesítik a jogi munkát. „Ezek már kicsi irodák számára sem megterhelő, így gyorsan megtérülő beruházások” − hangsúlyozza, miközben bevételkiesés helyett inkább új megbízásokra számít, akár a ChatGPT használatát rendező szabályzatok készítéséhez kötődően.

Petrányi Dóra a jogászi munka, valamint a bevételi struktúra átalakulását vetíti előre. „Az ügyvéd–ügyfél bizalmi viszony véleményem szerint megmarad majd, miközben hatékonyságban gyorsulást, javulást várnak majd tőlünk az ügyfelek. Fontos lesz, hogyan alkalmazkodnak nemcsak az ügyvédi irodák, hanem a társasági jogászcsapatok és az egyetemek is, mivel a jogászképzésre is hatása lesz annak, hogy milyen feladatokat várunk el a frissen végzett kollégáktól” – emeli ki az ügyvédnő.

This article is from: