Pesti Ügyvéd / 2024 december – 2025 január

2024. december – 2025. január

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

· CÍMLAPSZTORI

Egyezség, a magyar vádalku

· A TARTALOMBÓL ·

Pro Bono Nap: irodai és online tapasztalatok – 8–9. oldal

Az utolsó simítások: finisben a székházfelújítás – 10–11. oldal

Best of BÜK 2024 – 32. oldal

Az egyezség, a 2018. július elsején hatályba lépett, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény által bevezetett új jogintézmény eddig nem tudott áttörni a magyar jogalkalmazásban.

Ennek indokait kuta a dr. Csontos Laura, akinek PhD-dolgozatából nemrég könyv születe . „Szere em volna egy olyan tanulmányt írni, amely a konszenzuális eljárások rendszerét, szabályozását és gyakorlatát mutatja be elméleti és gyakorlati szempontból” – mondja. Kutatásából az is kiderül, hogy bár a bíró-

sági szakasz hossza rövidült, a nyomozati szakasz hossza azonban nő , összességében így minimális a különbség a büntetőeljárások teljes hosszát tekintve. Az adatok és a jogalkotó gyorsítási törekvése ismeretében érthetetlen, hogy az egyezséget miért kevesebb mint évi 100 ügyben használja a jogalkalmazó. Cikkünk a 3. oldalon

· DR. TÓTH TIHAMÉR ·

· DR. SÁNDOR ISTVÁN · Luxemburgból jelentjük

Dr. Tóth Tihamérral a Pesti Ügyvéd oldalain rendszeresen találkozhatnak: ő a Jogász Tollaskupa megálmodója és szervezője. De a korábbi ügyvéd ma már Luxemburgból szervezi a versenyeket, mert 2022 nyara óta az Európai Unió Törvényszékének bírája. – 20–21. oldal

Mi visz arra egy polgári jogi ügyekkel foglalkozó ügyvédet – neves egyetemi előadót, szakmai publikációk elismert szerzőjét –, hogy szórakoztató, humoros „limcsi ügyvédsztorikat” írjon? – 29–31. oldal

· DR. ROMÁN ESZTER · Interjú a székház felújításának jogi támogatását végző ügyvéddel – 12–14. oldal

CÉLEGYENES

A magyar nyelv értelmező szótára szerint a címben írt főnév közvetlenül a cél előtti egyenes szakasz. Ahogy a mindennapok kontextusában leggyakrabban felmerül: befordult a célegyenesbe. Velünk is ez történt. Ráadásul több versenypályán.

Egy évvel ezelőtt arról adhattam hírt, hogy a novemberben megtartott rendkívüli közgyűlés a BÜK megtakarításából a székház felújítási munkálataira 1,5 mrd forint összeget különített el, 2023 december elején az elnökség 20 meghívott vállalkozó közül kiválasztotta a győztes kivitelezőt és december 11-én a Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek keze munkáját méltó mód megjelenítő székházunkat munkaterületté nyilvánítva átadtuk a kivitelező cégnek. Csak remélni lehetett akkor, hogy az idei ünnepi lapszámba írt beköszönőm címe lehet a fenti szó. Mostanra azonban tény: a kivitelezés eddigi üteme tartotta a szerződéses határidőket, így látható távolságba került a célszalag. Már csak át kell szakítsuk, ami – a kivitelezések által előidézhető váratlan helyzetekre tekintettel – még fontos stációja az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívásának. Ezúton és ismételten is köszönet mindazoknak, akik segítik, támogatják a felújítást.

Célegyenesbe érkeztünk az ünnepi év szempontjából is. Ferenc József 150 éve, 1874. december 4-én szentesítette a XXXIV. törvénycikket. A közjogi hátteret illetően fontos, hogy az országgyűlési határozat a király szentesítésével vált csak törvénnyé. A királyi aláírás mellett, a dokumentumot el kellett látni a királyi pecséttel is, valamint az országgyűlés megnyitásánál szokásos szertartások keretében a rendeknek átadatni. A képviselőház december 10-én, a főrendiház pedig december 12-én hirdette ki, megszületett az első írott rendtartás az ügyvédi hivatás kapcsán, mely az általános indokolásában így fogalmazott:

„Az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb közege az ügyvéd. Ha törvénykezésünket a jogtudomány és alkotmányos intézményeink követelményeinek megfelelőleg akarjuk szervezni: akkor lehetetlen az ügyvédség rendezését mellőznünk.” A törvény több, mint hat évtizeden át volt hatályban, és – Zlinszky János 1974-ben megjelent Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében című munkája szerint –„több mint fél évezredes fejlődést zárt le a magyar ügyvédség kialakulásában”. Míg a megelőző öt évszázad az ügyvédi foglalkozás kialakulásáról, majd Mária Terézia uralkodásától kezdve az ügyvédség szakmai követelményeinek lefektetéséről szólt – hangsúlyozza Zlinszky –, addig az utána következő időszakban az ügyvédi karnak, mint önkormányzattal rendelkező önálló testületnek a létrehozása kapott hangsúlyt. Az egyik legfontosabb újítása volt, hogy létrehozta a hivatásrend függetlenségét mai napig biztosító szervezetrendszert, a kamarákat.

Méltó módon kell emléket állítani az elmúlt 150 évnek, hogy bizakodva tekinthessünk a remélt legalább újabb 150 év elé. Ennek érdekében nagyszabású kiállítással emlékezünk a BÜK – és természetesen az ügyvédi hivatásrend – történelmére, melyet a Nemzeti Múzeummal közösen rendezünk jövő év első felében. Ezúton is köszönöm azon kollégáknak a személyes hozzájárulást, akik előszereteti értékkel bíró családi tárgyi emlékeikkel, vagy a hivatásrend tárgyi kultúrájához köthető darabokkal gazdagítják az emlékezést.

A múlt emlékeit megőrizve megújító törekvések mellett természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hivatásunk gyakorlását a jelenben befolyásoló körülményeket és az azokra való felkészülés célegyenesét. Néhány hét, és a jelenleg ismert tervek szerint hatályba lép az ingatlannyilvántartást alapjaiban megújító rendszer, mely az ügyvédség számára reményeim szerint a lehetőséget hozza el arra, hogy a kontinensen egyedülálló okiratszerkesztési privilégiumunkat megerősítve tarthassuk meg. A MÜK az ehhez szükséges, számára előírt hátteret megteremtette, részünkről minden készen áll az alkalmazásra. Október 1. óta özönlenek a kérelmek a területi kamarákhoz a jogosultkénti nyilvántartásba vételhez, hogy 2025. január 15. után elindulhasson az ún. hibrid rendszer, majd az elégséges esetszám elérését követően a teljesen új.

Eseménydús év elé nézünk tehát, így mindenki töltse nyugodt pihenéssel az elkövetkező év végi napokat. Minden kollegának valódi ünnepként megélt áldott karácsonyt és eredményes új esztendőt kívánok a BÜK vezetése és a magam nevében!

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Egyezség, a magyar vádalku

Az egyezség, a 2018. július elsején hatályba lépett, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény által bevezetett új jogintézmény eddig nem tudott áttörni a magyar jogalkalmazásban a hozzáfűzött jogalkotói várakozások ellenére sem, viszont az előkészítő ülésen történő beismerés népszerűvé vált. Ennek indokait kutatta dr. Csontos Laura, akinek PhD-dolgozatából nemrég az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában könyv született.

Dr. Csontos Laura 2017-ben kezdett ügyvédjelöltként dolgozni a Bojkó Ügyvédi Irodában, amikor még előkészítés alatt állt az új büntetőeljárási törvény, amely a korábbi büntetőeljárási törvényhez képest számos újítást vezetett be. Laura már az egyetemi évei alatt is érdeklődött a kutatás, a tudományos munkák iránt, ezért az egyetem elvégzését követően ösztöndíjas PhD-hallgatóként tanult tovább az ELTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékén. A jelenleg is hatályos bünte-

tőeljárási törvény által bevezetett egyezség és előkészítő ülés felkeltette az érdeklődését, erre tekintettel választotta témájának a törvény új eljárásgyorsító jogintézményeit, amelyben társkonzulensként dr. Hack Péter, illetve dr. Holé Katalin segítette munkáját. Dr. Hack Péter javasolta a témaválasztás kapcsán, hogy az egyszerűsítés és a gyorsítás a  büntetőeljárási törvényben legyen a dolgozata címe, ami eleve mélyebb kutatást kívánt, mint csupán az egyezség és előkészítő ülés kérdése, hiszen

a büntetőeljárási törvény egy teljes palettát kínál egyéb eljárásgyorsító intézményekből. „Szerettem volna egy olyan tanulmányt írni, ami a konszenzuális eljárások rendszerét, szabályozását és gyakorlatát mutatja be elméleti és gyakorlati szempontból.”

LASSÍTOTT GYORSÍTÁS

Laura végül 2023-ban, négyévnyi kutatómunka után adta le PhD-dolgozatát a  tanszéken. A kutatóhelyi vitára tavaly novemberben került sor, majd idén

májusban sikeresen megvédte a dolgozatát. Az elmúlt közel hat év során, a törvény megjelenésétől fogva folyamatosan nyomon követte a kapcsolódó eseteket és gyűjtötte az anyagokat. „Az a fejezet, ahol kifejezetten a hatályos szabályozást veszem sorra az aktuális statisztikákkal, kétségtelenül hasznos. Az előkészítő ülésen történő beismeréssel kapcsolatban találtam olyan kutatást, ami egy bűncselekmény büntetéskiszabási gyakorlatát és a mértékes indítványok viszonyát veti össze, és kimutatja, hogy ezekben az esetekben az járt jobban, aki nem ismert be.”

Csontos Laura kutatása alapos: az elméleti bevezetőt és fogalmi rögzítéseket követően átveszi a konszenzuális, vádalkuszerű jogintézményeket a magyar jogrendszerből, melyeket számos külföldi példával vet össze. „Az amerikai vádalkuról külön fejezet szól, különösképp a történetéről, melyen keresztül bemutatom azokat a jogtörténeti hagyományokat, illetve különbségeket, ami miatt szerintem itthon az egyezség a mai napig nem tudott érvényesülni. A német példa is érdekes, hiszen ők a kontinentális jogrendszert alkalmazzák, ezért azt gondolhatnánk, hogy náluk sem működik a vádalkuszerű jogintézmény. Hasonlóan a német büntető eljárásjoghoz, a magyarból is hiányzik a konszenzus elve, mint legitimáló alapelv. Arra is kitérek, hogy ha egy az egyben átvennénk a klaszszikus, amerikai vádalkut, akkor az nem csupán a magyar büntetőeljárás alapelveibe ütközne, de könnyen a társadalom rosszallását válthatja ki. Ha az olyan ügyek, amiket nem könnyű felderíteni – mint például a költségvetési csalások –, egyszerűbben megúszhatóak lennének például egy kialkudott feltételes szabadságvesztéssel.”

Dr. Csontos Laura elmondása szerint a jogalkotói szándék az eljárások gyorsítása volt, ennek érdekében vezették be az egyezséget, amire a köznyelvben vádalkuként szoktak hivatkozni. Ez azonban önmagában félreérthető: konkrétan a vádról nem lehet megegyezni, legfeljebb a büntetőjogi szankcióról, ezért szokás az egyezséget büntetésalkunak is nevezni, amely az amerikai vádalku ‚sentence bargain’ típusának felel meg. Mint írja, „szemben az amerikai vádalkuval, az egyezséget csak a vádemelésig lehet kötni, a bíróság részvétele kizárt. További különbség, hogy az egyezségnek nem lehet tárgya a tényállás és a minősítés, egyezkedni csak a jogkövetkezmény-

ről lehet. Az egyezséghez mindenképp szükség van beismerésre, az angolszász eredetű vádalkunál pedig nem csupán a beismerés, de a vád nem vitatása is alapul szolgálhat a vádalkuhoz.”

A TÉNYÁLLÁS-FELDERÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG NYOMÁBAN

Hogy az egyezség 1998-tól napjainkig miért nem tudott áttörni, miért nem alkalmazzák szélesebb körben, arra több okot is talált a szakértő. A ‚lemondás a tárgyalásról’ „sikertelenségének okát a szakirodalom több tényezőben látta: hiányzott a társadalmi igény a jogintézmény bevezetésére, a koncepció szemben állt az anyagi igazság követelményével, a jogalkalmazók a legalitás elvét vették és veszik alapul, valódi anyagi jogi kedvezményben nem részesült a terhelt, illetve kiszámíthatatlan és részben ellentmondásos volt az eljárás.” Az egyezséggel kapcsolatban is hasonló sikertelenséget könyvelhetünk el, amelynek okai a szerző szerint részben megegyeznek a ‚lemondás a tárgyalásról’ intézmény kudarcának okaival, de vitatja, hogy az anyagi igazság követelménye az egyezség elenyésző alkalmazásának okai közé sorolható lenne, továbbá kutatása során más okokat is talált.

„A magyar büntetőeljárásban több konszenzuális jogintézmény is rendelkezésre áll. Ezek közül a büntetővégzést emelném ki, mivel az elmúlt években a vádemelések nagy részében az ügyészség büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. A járványügyi helyzetben megnövekedett a büntetővégzés alkalmazása, és azóta sem szorult vissza az azt megelőző időszakra. A büntetővégzés meghozatala során az ügy iratai alapján dönt a bíróság, és amennyiben jogorvoslatra nem kerül sor, a terhelt személyesen nem vesz részt a bírósági eljárásban. A büntetővégzés meghozatalára irányuló külön eljárás a járványügyi helyzet speciális közegének kedvezett, mivel a büntetőeljárások során is kerülni kellett a személyes jelenlétet. Sok büntetővégzés emelkedik tárgyalás tartása nélkül jogerőre – ez az elmúlt években a büntetővégzések körülbelül nyolcvan százalékára volt jellemző.”

A 90-es évek közepén eljutottunk oda, hogy büntetővégzéssel már felfüggesztett szabadságvesztést is ki lehet szabni, holott a büntetővégzés (büntetőparancs) bevezetésekor, 1900-ban tulajdonképpen fizetési meghagyásként alkalmazták, mivel csak pénzbüntetést lehetett kiszabni.

A felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásának lehetőségét akkor vezették be, amikor elszaporodtak a bűncselekmények, leterheltté vált az igazságszolgáltatás, és az így kialakult helyzetet akkuzatórius (vádelvű) eszközökkel próbálták orvosolni: a büntetővégzés alapján kiszabható felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett az amerikai (angolszász) rendszerből ismert vádalku bevezetésével, amelynek akkoriban a ‚lemondás a tárgyalásról’ intézménye felelt meg. A szerző felhívja a figyelmet, hogy 2024. március 1-jén lépett hatályba a büntetővégzés újabb módosítása: beismerés esetén már 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén is hozható büntetővégzés.

Laura kiemeli, hogy a büntetővégzés csupán részben összehasonlítható az egyezséggel, mert az előbbi csak meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alkalmazható, egyezséget viszont bármilyen ügyben lehet kötni. „Legnagyobb versenytársnak az előkészítő ülést tartom, melyet a jogalkotó szintén 2018. július 1-jével vezetett be, szintén az eljárások gyorsítása érdekében. Mivel ez a két jogintézmény teljes egészében összehasonlítható, az egyezséget tulajdonképpen az előkészítő ülésen tehető beismerés váltotta ki. Mivel az ügyészségnek tényállás-felderítési kötelezettsége van, elviekben csakis teljesen felderített tényállás alapján köthet egyezséget. Ha ez rendelkezésre áll, az ügyészségnek egyszerűbb a klasszikus vádemelési formát választania, amelyben mértékes indítvánnyal élhet, és általában él is. Vannak más, egyébként jól működő jogintézmények, amik szintén az egyszerűsítést, gyorsítást szolgálják. A ‚lemondás a tárgyalásról’ intézményét a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény már nem vette át. Helyette érkezett az egyezség mint új jogintézmény, amely koncepciója hasonlít a ‚lemondás a tárgyalásról’ jogintézményéhez, de nem egyezik meg azzal. Nincs kialakult joggyakorlata a jogintézménynek, évente kevesebb mint 100 ügyben alkalmazták, ami kevesebb mint az összes ügy 1%-a, 2020-ban pl. az ügyek 0,0012%-ában került sor egyezség alapján vádemelésre. Ha az egyezség kezdeményezése elő is fordul, a felek nem feltétlenül tudják, hogy mit kell tenni, és rengeteg kérdés merül fel, mivel az egyezség ilyen alacsony alkalmazása mellett a gyakorlata sem tud kialakulni. Amíg az ügyészség tényállás-felderítési kötelezettségét nem engedik el az egyezség alkalmazásával kapcsolatban – ami az amerikai vádalkuban ebben a formában nincs is benne –, addig nem valószínű, hogy sikerrel járnak,

hiszen az gyakorlatilag dupla terhet ró az ügyészségre. Ha kicsit következetesebben vagy bátrabban venné át a jogalkotó az amerikai példát, akkor hasonlóan az előkészítő ülés gyorsítási célokat szolgáló sikeréhez, az egyezséggel a nyomozati szakaszt is fel lehetne gyorsítani, amely végső soron az eredeti jogalkotói szándékot szolgálná. A felsorolt okokhoz társul az ügyészi szervezetek közötti különbség: az akkuzatórius rendszerre a proszekútor modell, míg az inkvizitórius rendszerre a prokurátori modell a jellemző.”

150 NAPPAL RÖVIDEBB?!

A törvény elvben elérte a célját, hiszen 2013-hoz képest 2022-ben a bírósági szakasz 150 nappal gyorsabb volt. A kutatásból azonban kiderül, hogy bár a bírósági szakasz hossza rövidült, a nyomozati szakasz hossza azonban nőtt, összességében így minimális a különbség a büntetőeljárások teljes hosszát tekintve. A bírósági szakasz időtartama 2018 és 2022 között is jelentősen csökkent – 337,4 napról 260,3 napra –, ami az előkészítő ülésen történő beismerés bevezetésének köszönhető. A szakértő rámutat, hogy a jogalkotó 1998 óta nagy reményeket fűzött a ‚lemondás a tárgyalásról’, majd az egyezség jogintézményéhez. Ezek a remények több mint 25 év távlatában sem váltak valóra, mivel sem a ‚lemondás a tárgyalásról’, sem az egyezség nem járult hozzá az eljárások érdemi gyorsításához, illetve a hatóságok és a bíróságok terheinek csökkentéséhez. Mindezen adatok és a jogalkotó gyorsítási törekvése ismeretében érthetetlen, hogy

az egyezséget, amely lerövidíthetné a nyomozati szakaszt, miért kevesebb mint évi 100 ügyben használja a jogalkalmazó. Az eddigi tapasztalatok alapján jelenleg ott tartunk, hogy van egy hosszú, nagyon alapos, inkvizitórius jegyeket öltő nyomozati szakasz, amelyben gyakorlatilag teljesen lenyomozzák az ügyet, és az alapján emelnek vádat. A vádemelést pedig egy inkább akkuzatórius jellegű bírósági szakasz követi. A nyomozás pedig valamilyen szinten titkos eljárás – ezt a szakirodalomban és a gyakorlatban sokan sérelmezték is, hogy az iratmegismerési jog korlátozása miatt a védők olykor még a vizsgálati szakaszban sem ismerik a teljes ügyiratot –, és ebben a szituációban kellene egyezkedni.

Laura azért is ajánlja a könyvet az ügyvédeknek, mert rengeteg példát hoz, ami nincs benne a törvényben, saját és kollégái tapasztalatait is megosztja az olvasóval. „Véleményem szerint a kötet hasznos az ügyvédek számára, mert az a konszenzuális eljárások rendszerét elméleti és gyakorlati példákon, illetve statisztikai kimutatások segítségével mutatja be. Igyekeztem összegyűjteni az összes jogszabályt, történeti forrást, rendelkezésre álló, publikált gyakorlati tapasztalatot, kiegészítve a saját tapasztalataimmal, amik ehhez a témához tartoznak.” A könyvben található QR-kód jövőbiztossá teszi a kiadványt: a kódot beolvasva a legfrissebb adatokat lehet nyomon követni, ezeket a szerző a QR-kódhoz tartozó weboldalon folyamatosan frissíti. A könyv már előrendelhető a www.eltebook.hu weboldalon.

A megvádolt személyekkel szemben lefolytatott büntetőeljárások fő szakaszainak átlagos időtartama

A nyomozás elrendelésétől az iratok első fokú ügyészségre érkezéséig

○ Az iratok első fokú ügyészségre érkezésétől a vádemelésig

 A vádemeléstől a jogerős bírósági döntés meghozataláig

Bűnözés és igazságszolgáltatás, Legfőbb Ügyészség, 2023, 6. https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/2023/10/bunozes-es-igazsagszolgaltatas-2013-2022.pdf; letöltve: 2023. december 30.

Konferencia a Kúria

jogegységesítő tevékenységéről

A Kúria Werbőczy István Országbírói Kutatóintézete 2024. november 21-ére konferenciát hirdete a jogegységesítés témája iránt érdeklődő szakmai közönség számára.

Atudományos szimpóziumon az Intézet korábban indíto , „A Kúria jogegységesítő tevékenysége” című önálló kutatása során feltárt eredményeiket adták közre egyetemi oktatók és a Kúria főtanácsadói.

Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke nyitóbeszédében emlékeztete , hogy a jogegység biztosítását az Alaptörvény emeli a Kúria kiemelt feladatai közé, majd történeti á ekintést ado a jogegységesítés intézmény- és eszközrendszerének fejlődéséről a rendszerváltozástól kezdve napjainkig.

A jogegység elméleti kérdései és annak gyakorlati megvalósulása témakö-

Változo a 75

rében folytato kutatás kiterjedt mind a történelmi előzményekre, mind a jelenlegi kérdések vizsgálatára is. Az előadók a jogegység biztosítása körében létesíte , ma hatályos kötelező és nem kötelező eszközrendszerek részletes á ekintése melle átfogó képet adtak az egyes jogágakban megfigyelhető tapasztalatokról is, azokat statisztikai adatokkal, folyamatelemzéssel szemléltetve.

Dr. Csák Zsolt, a Kúria elnökhelyettese zárszavában kiemelte: a Kúria jogegységesítő tevékenysége olyan nélkülözhetetlen munka, amely képes segíteni a gyakorlat egyes bizonytalanságainak,

év fele iek tagdíjmentességére vonatkozó szabályozás

A kamarai tagdíjról szóló 13/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat módosítása értelmében változo a 75 év fele i ügyvédi tevékenység gyakorlóját megillető tagdíjmentesség rendszere.

Az új szabályozás szerint a területi ügyvédi kamara elnöke az ügyvédi tevékenység gyakorlóját – hetvenötödik életévének betöltését követő naptári negyedévtől – kérelmére tagdíjmentességben részesíti, amennyiben a kérelmező legalább 40 éves aktív ügyvédi tevékenységet folytato és vele szemben korábban kizárás fegyelmi büntetés nem került kiszabásra. Az aktív ügyvédi tevékenység időtartamába beszámítandó az ügyvédjelölti időszak, a jogtanácsosi munkaközösségi tagság, és mindösszesen legfeljebb 5 év szünetelés időtartama is. A területi kamara elnöke által jóváhagyo tagdíjmentesség a kérelmezőt a kamarai tagságának megszűnéséig folyamatosan megilleti.

A tagdíjmentesség iránti kérelemhez csatolni kell az alapjául szolgáló okiratokat, illetve igazolni kell a tagdíjmentességet megalapozó körülményeket, kivéve, ha azokat a kérelmező már korábbi kérelméhez csatolta, illetve azokat korábban már a kérelemmel érinte időszakra is igazolta.

Nem adható tagdíjmentesség a kérelem előterjesztését megelőző naptári negyedévekre és az ügyvédi tevékenység szüneteltetése mia kedvezményes kamarai tagdíjból.

A kérelmet postai úton a Budapesti Ügyvédi Kamara postacímére (1363 Budapest, Pf.: 61.), emailen az egyeztetes@bpbar.hu címre, valamint a kamarai elektronikus ügyintézési felületen (ugyvedikamara.hu) „Egyéb ügyként” várjuk.

zavarainak megoldásában, továbbá hidat építeni a jog elmélete és gyakorlata közé. Miként azt Gaár Vilmos, egykori kúriai bíró, jogtudós hangsúlyozta: a döntvényben „nem új jogszabály jut érvényre, hanem a joggyakorlatban megnyilvánuló többféle értelmezés helyébe a törvény által felhatalmazo legfelső bíróságnak authentica interpretatiója lép”.

A Kúria Werbőczy Kutatóintézete a konferencián összefoglalt kutatási eredményeket önálló tanulmánykötetben tervezi megjelentetni, az elhangzo előadások megtekinthetők a Kúria Média YouTube-csatornán. (Kúria)

Európai ügyvédi egyezmény fejlemények

Konszenzussal fogadta el az ügyvédi hivatás védelméről szóló egyezmény szövegét CDCJ (European Committee on Legal Co-operation).

A szövegnek most az Európa Tanács Közgyűlésének (PACE) véleményét kell megkapnia, ezt követően a Miniszteri Bizottságnak 2025. május 14-én jóvá kell hagynia. A PACE-nak 2025 elejére kell megadnia a véleményét. Az ennek előkészítésével megbízott Jogi és Emberi Jogi Bizottság úgy döntött, hogy december 10-én meghallgatást tart szakértőkkel az ügyvédi hivatás védelméről szóló egyezményről, amire a CCBE munkacsoportjának elnökét, Laurent Pettitit is meghívták. Annak érdekében, hogy az előadónak elegendő ideje legyen a véleményének előkészítésére, a bizottság azt tervezi, hogy már a december 9-i ülésén kijelöli őt. (BÜK hírlevél)

Budapesti kollégáink kitüntetése a Magyar Ügyvédnapon

A hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Ügyvédnap alkalmából került sor a legmagasabb hivatásrendi kitüntetések átadására.

ABudapesti Ügyvédi Kamara gratulál valamennyi kitüntete kollégának. Külön is szívből gratulálunk Kamaránk tagjainak, és jó egészséget, valamint sok örömet kívánunk további szakmai és privát életükben! – dr. Juhász M. Gábor és dr. Meskó Tamás „Az Ügyvédségért – Pro Collegio Advocatorum” kitüntető cím díjazo jai; – dr. Karsai Dániel (posztumusz), dr. Grósz Katalin, dr. Pál Helga és dr. Sebes Péter a Kiváló Ügyvédi Munkáért Ezüstérem díjazo jai; – a Pesti Ügyvéd című folyóirat és dr. Vajda János a „Jogi kultúráért” díj díjazo jai; – Tran és Nemes Ügyvédi Társulás az „Év Pro Bono Ügyvédi Irodája 2024”; – dr. Kulcsár István „Az év jogi segítője” díj díjazo ja.

(BÜK hírlevél)

2025. január 15-én lép hatályba az új ingatlan-nyilvántartási törvény (2021. évi C. törvény).

Az ezzel összefüggő ügyvédi és kamarai jogtanácsosi felkészüléssel kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a kollégáink figyelmét: – Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság nyilvántartásba vétele iránti kérelem a Budapesti Ügyvédi Kamara erre rendszeresíte elektronikus ügyintézési felületén terjeszthető elő (ugyvedikamara.hu).

– A kérelemről a területi kamara elnöke a 2025. január 15-étől hatályos 183/A. §-ban meghatározo feltételek alapján dönt. – A kérelem teljesítésének egyik feltétele a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötése és ennek igazolása.

A kérelem teljesítésének másik feltétele az alábbi videós anyagok megtekintése ÉS az elméleti képzéshez kapcsolódó

vizsga teljesítése a MÜK Digitális Könyvtárban (www.muktovabbkepzes.hu):

a) E-ING elméleti képzés (Dr. Tóth Balázs)

b) E-ING vizsga (Dr. Tóth Balázs oktatási anyagából)

c) E-ING rendszerelméleti alapok (Dr. Kovács Dénes) – nem kapcsolódik hozzá vizsga

d) E-ING gyakorlati képzés (Dr. Kovács Dénes) – nem kapcsolódik hozzá vizsga

Az E-ING felkészüléssel kapcsolatosan további hasznos információk és oktatási anyagok találhatók a www.muk.hu/ eing oldalon. A továbbképzési szabályzat alapján kötelezően közzéteendő vizsgakérdések listája szintén az i található oktatási anyagok közé került feltöltésre. (BÜK hírlevél)

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2025. január 1-jén és január 15-én módosulni fog. Ezen módosítások érintik többek között a kamarai tagság megszűnése és megszüntetése, az azonosítás, az okirati ellenjegyzés, az ügyvédi megbízás általános szabályai és az okiratszerkesztés fejezeteket. A korábban módosult és a jövőben módosuló fejezetekről készült összefoglaló a Kamara weboldalán keresztül olvasható. (BÜK hírlevél)

„A pro bono tevékenységtől

jobb lesz a világ”

Idén ötödik alkalommal szervezte meg a Budapesti Ügyvédi Kamara a Pro Bono Napot, amikor ingyenesen kaphato jogi tanácsot bárki, akinek szüksége volt rá.

Arendezvény ebben az évben ismételten rekordot döntö , 441 jogkereső regisztrált, és 110 kolléga vállalt szolgálatot saját irodájában offline, illetve online, és voltak telefonos megkeresések is. A jogterületek repertoárja évről évre bővül: idén általános polgári jog, cégjog, családjog, büntetőjog, társasházés ingatlanjog, munkajog, biztosítási jog, adójog, szerzői jog, közlekedési jog, adatvédelem, gondnokság alá helyezéssel és gondnoksággal kapcsolatos ügyek, hagyatékkal és örökséggel kapcsolatos ügyek, idegenrendészeti ügyek szinte mindegyikében tudtak segíteni a kollégák. Mivel idén a Kamara székházát a folyamatban lévő felújítás mia nem tudták használni a Pro Bono Nap ügyvédei, ezért mindenki a saját irodájában fogadta a jogkeresőket – illetve sokan online és telefonos segítséget nyújto ak a jogkeresőknek.

A PRO BONO NAP

MEGERŐSÍT

Dr. Horváth Istvánnak ez már az ötödik

Pro Bono Napja. Olyannyira büszke rá, hogy az érte kapo összes oklevél kint van az irodája falán. Az ügyvédet i kerestük fel, és két ügyféllel is beszélge ünk: egyikük arccal vállalta a megjelenést, másikuk anonim módon nyilatkozo . – Alapvetően nyito vagyok a Pro Bono Napra – mondja dr. Horváth István. –Látom persze, hogy a „Kollégák” Facebook-csoportban sokan rossz véleménynyel vannak erről a dologról, mondván: devalválja a hivatásrendünket, hogy egy napig ingyen végzünk tevékenységet, és ez még komoly publicitást is kap. Én pont ellenkezőleg érzem. Azt gondolom, hogy egy hivatásrendnek ez megerősíti az erkölcsi erejét: belefér, hogy olyan rászorulóknak, akik nem tudják megfizetni a szolgáltatásainkat, segítsünk. Egyébként is kialakult a hivatásrendünkről egy nem túl pozitív kép – gondoljunk csak az ügyvédviccekre. De ezek sztereotípiák téves felvetéseken alapulnak, és pontosan a Pro Bono Nappal és más hasonló kezdeményezésekkel tudunk ezen változtatni. Nem igaz, hogy pénzéhes, erőszakos vagy agresszív az ügyvédség. Mi több, láthatja

az orrom ala ezt a bajuszkezdeményt: ugyebár, i van a movember, amikor ezzel is felhívjuk a figyelmet a férfiak egészségére, és arra, hogy minél többen menjenek el rákszűrésre. Szerintem az ilyen pro bono tevékenységektől egy picit jobb hely lesz a világ, amiben élünk. És ha csak ennyit tudok hozzátenni, hogy ma két embernek, hétfőn pedig majd másik háromnak tanácsot adok, és ado esetben talán meg is tudunk oldani dolgokat, vagy talán fel tudok villantani rá megoldásokat, már nem múlt el hiába ez a nap.

– Továbbra is rendelkezésre áll majd az i megjelenteknek?

– Megígértem, hogy átnézem majd az ítéletet, ha megjö . De ha újabb eljárást kell indítani a Kúria felé, az már nyilvánvalóan nem lesz pro bono. Bár volt már rá példa, hogy teljes pereket is csináltam már így.

– Mi alapján dönt?

– Nyilvánvalóan a megkereső féltől függ a választás. Ha valóban azt látom, hogy tényleg egy szerencsétlen helyzetben levő ember érkezik, adott esetben lehet, hogy ha nyerjük a pert, azonnal meglesz a fedezete a munkadíjnak. Ha rosszul mérem fel a terepet, és elveszítjük a pert, akkor az persze azt jelenti, hogy munkadíj nélkül maradtam – de ennek a kockázatát néha vállalni kell.

– És ha társaságban akarnak tanácsot kérni, amikor megtudják, hogy ügyvéd?

– Van az a szituáció, amikor kerülöm a választ, és arra kérem, hogy beszéljük ezt meg a jövő héten az irodában. De volt már olyan, azt mondtam: vonuljunk félre, és tíz percben megbeszéltük. Ez, azt gondolom, néha bele kell férjen.

TÖBB SZEM TÖBBET LÁT

Márton Viktória dekoratőr hírböngészés közben tudta meg, hogy lesz Pro Bono Nap. „Igazából egy nehéz ügyben tájékozódom és keresem a megoldást –mondja. – Több szem többet lát alapon arra gondoltam, hogy igénybe veszem ezt a lehetőséget is. Nagyon-nagyon jónak tartom a kezdeményezést, és azt hiszem, sok ember rá is szorul. Ráadásul nagyon sok mindenre elég ez a fél óra is: nyilván felkészülten kell jönni, konkrét kérdésekkel, mindent átgondolva. Így adunk lehetőséget az ügyvédnek is, hogy tömören és célratörően válaszoljon. A tanácsadás után megyek tovább az utamon: nekem elsősorban megerősítésre volt szükségem, illetve további jogi lehetőségekre. Szerintem a Pro Bono Nap közelebb hozza az ügyvédséget az emberekhez. Oldja a magánemberek részéről a fenntartásokat vagy a távolságtartást, és egy kicsit közvetlenebb kapcsolatot hoz az ügyfél és az ügyvédje közé. Ado esetben pedig akár egy lehetséges későbbi megbízást. Ez pedig mindenképpen hasznos mindkét fél számára.”

„Nagyon pozitív volt a tapasztalatom, mert az ügyvéd úr készséges volt. Türelmesen, kedvesen elmondta néhány szóban, mi ennek az ügynek a főbb irányvonala, illetve hogy hogyan lehetne ebben továbblépni – mondja egy másik ügyfél. – Nekem is az internet dobta fel a Pro Bono Nap lehetőségét. Egy kártérítési ügyről beszéltünk, amelynek már voltak előzményei. Az előző ügyvédemnél nem éreztem, hogy megfelelőképpen képviseli az ügyemet, ezért gondoltam, hogy megkérdezek mást is. De az a helyzet, hogy tapasztalatom szerint nem olyan könnyű Budapesten ügyvédet találni. Valószínűleg azért, mert már folyó ügyről van szó, amely hosszabb ideje tart. Volt bírósági tárgyalás is vele kapcsolatban, és azt tapasztalom, az ügyvédek többsége nem szeret olyan ügyet vállalni, ami már egy hosszabb ideje folyik. Nehéz váltani. Szerencsére most megbeszéltük az ügyvéd úrral, hogy fordulhatok még hozzá: átolvassa és véleményezi az ügyemet. Azért jó a Pro Bono Nap, mert nincs olyan ember, akinek ne lenne szüksége ügyvédre az élete folyamán. És sokszor még annak is nehéz néha kifizetni az ügyvédi díjazást, aki máskülönben kiegyensúlyozo anyagi körülmények közö él.”

ONLINE TAPASZTALATOK

Dr. Trincz Andrea idén nem személyesen, hanem telefonon és online nyújto segítséget a pro bono-ügyfeleknek.

– Eddig minden évben részt ve em ezen a segítségnyújtáson, de most volt először, hogy kizárólag online vagy telefonon adtam tanácsot munkajogi kérdésekben. Azt tapasztaltam, hogy az idén tényleg a lényegre szorítkoztak az emberek. Amikor személyesen találkozunk, még számos egyéb dolog is eszükbe juto , mely mia többször elhúzódo a tanácsadás. Telefonon talán hatékonyabb volt a munka.

– Könnyebb is?

– Minden évben van nehezen kezelhető ügyfél a Pro Bono Napon is – és akkor még nagyon finoman fogalmaztam. Ez idén is így volt: nyolc emberből egy írásban előző éjszaka jelezte, hogy nem tudja felvenni velem a kapcsolatot, egy pedig egyáltalán nem is jelentkeze . Volt, aki azzal a meggyőződéssel hívo fel, hogy nincs ma igazságszolgáltatás Magyarországon, mert már minden fórumot megjárt, és én vagyok az utolsó szál, akiben belekapaszkodhat. Végül egyetlen mondatommal sem érte egyet, mindent jobban tudo , jobban ismert. Ez azonban a „fizetős” ügyfeleknél is előfordul.

– Lát-e mintázatot abban, hogy milyen fajta ügyekkel foglalkoznak önhöz, és abban is, hogy a társadalom mely rétegeiből?

– Nem tudtam leszűrni, hogy ezeknek az embereknek a jövedelmi és anyagi viszonyaik lehetővé tennék-e azt, hogy ügyvéd segítségét vegyék igénybe. Akik a Pro Bono Napon hozzám fordultak munkajogi kérdéseikkel, azokról annyit tudtam biztosan megállapítani, hogy tényleg segítségre volt szükségük, és nem biztos, hogy az óradíjamat ki tudták volna fizetni. Felkészültek voltak, próbáltak már megoldást keresni a neten, úgy éreztem, hogy valóban fontos számukra a segítségnyújtás.

– Régebben máshogy volt?

– Korábban, a személyes találkozásokkor többször azt tapasztaltam, hogy örültek neki, hogy van egy ilyen lehetőség, ezért gyorsan végigkérdezték a családban felmerülő összes problémát, a végrendelettől elkezdve a ráépítésig, a felmondástól a felszámolásig. Hiába voltunk akkor is jogágak szerint beosztva, a lehetőségeim szerint igyekeztem válaszokat adni a jogkeresőknek. Most sokkal koncentráltabbak voltak a kérdések, és kiderült, hogy már mindenki próbált valami kapaszkodót keresni a neten, de laikusnak kifejeze en nehéz eligazodni a jogszabályok közö . Néha már nekünk, ügyvédeknek sem könnyű az alkalmazandó jogi szabályozást megtalálni. Az ügyfelek végül kedvesen búcsúztak el, úgyhogy azt gondolom, talán tényleg tudtam nekik érdemben segíteni.

– Önnek mi a motivációja a Pro Bono Nap kapcsán?

– Nekem egyfajta családi mintázatom van: a nagyapámtól mindig azt tanultam, hogy nagy az értelmiség felelőssége. A szolidaritás is mindig elvárás volt a családban: az anyagi segítségnyújtáson túl a tudásunkat is megoszto uk másokkal, többször anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Korábban végigjártam a bírósági ranglétrát is, melynek elején fogalmazóként úgyneveze „panasznapokon” ingyenes jogi segítséget nyújto unk az ügyfeleknek. Oda tényleg bárki, bármilyen problémával jöhete egész nap. Komoly gyakorlat volt akár az ügyfélkezelésben, akár a probléma megoldások elsajátításában.

Visszatérve a Pro Bono Napra, úgy vélem, hogy nem jelenthet problémát az senkinek sem, és nem veszélyezteti egy praxis fenntartását sem, ha valaki évente pár órát arra áldoz, hogy ellenérték nélkül megoszsza a tudását másokkal.

Felújítás: az utolsó simítások

Végéhez közeledik az egy évvel ezelőtt megkezdődött székházfelújítás. Még az idei évben elkezdődnek a hatósági és szakhatósági bejárások, valamint elindul a használatba vételi engedélyeztetési eljárás.

AKamara költségtudatos megújulásának egyik fontos pillanata volt az, amikor a BÜK feltételes adómegállapítás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyminisztériumhoz. A könnyebbik út, a teljes áfafizetés helyett a BÜK felvállalta és több mint egyéves, sok egyeztetéssel járó folyamatban saját maga kidolgozta az ehhez szükséges módszertant. Az erőfeszítéseket siker koronázta, a Pénzügyminisztérium a feltételes adómegállapítási kérelmünket teljes tartalmában jóváhagyta. A teljes sikernek köszönhetően a Kamara a felújításra elkülönített és a tagok által megerősített keretösszeget a lehető leghatékonyabban tudja felhasználni, sok százmillió forint plusz értéket teremtve a jelen közössége és az utókor számára. A BÜK Elnöksége külön szeretné megköszönni dr. Kovács Zsófi ügyvédnő munkáját, amely nélkül ez a kreatív megoldás nem született volna meg!

A lépcsőház szinte már csak egy nagytakarításra vár.

A díszterem aranyozási munkái kivételes minőségűek lettek.

A díszterem a padlószinttől fölfelé már eredeti pompájában ragyog.

Az elnöki sarokszoba visszakapott egy korábban befalazott ablakot.

Zöldfelület is színesíti majd a Szalay utca 7. udvarát.

A homlokzati nyílászárók felújítva, illetve újragyártva visszakerültek a helyükre.

Igazán látványos lett a díszterem flóderes falburkolatának megújulása.

A befedett udvar hatalmas kör alakú világítóablaka is a helyére került.

DR. ROMÁN ESZTER, LLM

„Hozzá vagyok szokva a nagyon rázós helyzetekhez”

Végéhez közeledik a Székház felújítása, amit jogilag is komoly munkának kellett megelőznie ahhoz, hogy a végeredmény méltó legyen a Budapesti Ügyvédi Kamara 150 éves évfordulójához. Dr. Román Eszterrel, a székház felújításának jogi támogatásával megbízott ügyvéddel beszélgettünk.

– Hogyan nyeri el valaki azt a megtisztelő felkérést, hogy a székházfelújítás projektjének jogi támogatásával bízzák meg?

– Szinte napra pontosan tizenöt évvel ezelőtt kezdtem el építési-kivitelezési joggal foglalkozni. Ez a szakterület a jog egy nagyon szűk szegmense, és talán ennélfogva relatíve ritka az erre a területre specializálódott kolléga, ügyvédi iroda. Ennyi idő alatt nagyjából háromszáz projektben volt szerencsém részt

venni – egyesekben intenzívebben, másokban például csak a szerződéskötés során – illetve ma már mondhatom, hogy e számon felül is számos kolléga is fordul hozzánk, egy-egy eseti tanácsadás vagy közös gondolkodás erejéig. A széles körű tapasztalat elengedhetetlen, hiszen ez a terület kivételesen gyakorlati és üzleti fókuszú, illetve ahhoz képest, hogy (annak nagy része) a polgári jog részterülete, nagyon mélyen regularizált, szabályait számos kógens norma is meghatározza, aminek zsigeri

szintű reakcióként kell működnie, mint az üzleti-műszaki preferenciák korlátja. Ahhoz, hogy ezen a területen sikeresen tudjunk működni, a magabiztos tárgyi tudás mellett biztos, hogy nem hátrány, hogy van azért egy jó érzékem az ingatlanokhoz is, és az, hogy az erős üzleti, illetve gazdasági beállítottság miatt nem ijedünk meg a számoktól, azok elemzésétől sem. Még a jogászdiplomám megszerzése előtt, a pénzügyi és gazdasági jogi tanulmányaim kiteljesítése érdekében (ezt inkább úgy

fair megfogalmazni, hogy ezek felfogása érdekében, mert valójában egy szót sem értettem belőle az előadásokon, de borzasztóan érdekelt), az egyetem alatt főiskolai rendszerben mérlegképes könyvelői képesítést, a diplomát követően pedig az ELTE JTI posztgraduális képzésén LLM fokozatot szereztem adójogi szakjogász szakterületen, majd a Budapesti Corvinus Egyetem KTI felszámolási és vagyonfelügyeleti szakán diplomáztam, amit 2021-ben az ELTE JTI posztgraduális képzésén szerzett újabb LLM fokozat követett, gazdasági büntetőjogi szakjogász szakterületen. Elnök úrral (Dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke, a szerk.), egy régi közös munka kapcsán ismerkedtünk meg, amelynek során kiváló szakmai és kollegiális együttműködés alakult ki. Ezt követően figyelemmel követtük egymás szakmai útját, és amikor a székház felújításával kapcsolatos előkészítő munkálatok elkezdődtek, Elnök úr felkért, hogy a székházfelújítás jogi támogatására vonatkozó megbízásra adjunk jelentkezést. Az ajánlatadás lehetősége már önmagában egy hatalmas megtiszteltetés volt, a projekt, a csodás épületünk, az évforduló, a közösségünk és persze a megbízó személye miatt. Szóval biztosan bele is haltam volna, ha végül az Elnökség nem nekünk szavaz bizalmat! – A felújításról 2023 tavaszán döntöttek, és decemberben nyilvánították azt munkaterületté. Mi történt a kettő között eltelt bő fél évben?

– Nagyon sok minden! Ahhoz, hogy az első „kapavágást” megejtse a kivitelező, egy ilyen volumenű és ennyire kényes, komplex felújítás elkezdődhessen, el kellett készíteni egy megvalósíthatósági tanulmányt, dönteni kellett a beruházási stratégiáról, majd le kellett bonyolítani egy projektmenedzsment, egy tervezői és egy generálkivitelezői tendert, valamint letárgyalni és megkötni az ehhez kapcsolódó szerződéseket. Míg a műszaki csapat először a megvalósítás lehetőségeinek vizsgálatával, majd később a tervezéssel, költségvetéssel, a műszaki tartalom kialakításával, a hatósági, műemléki egyeztetéssel és az engedélyeztetéssel dolgozott rendületlenül, ezeket a folyamatokat a jogi támogatás szorosan lekövette. Az előkészítő munkafolyamatokba azért érdemes involválódni a jogi területnek is, mivel az egymásra épülő szerződések rendszerében egyfajta felelősségi mát-

rix jön létre a folyamat szereplői között. A cél az, hogy a létrejövő szerződések ezt a kockázati mátrixot a lehető legjobban lefedjék, és ne hagyjanak hézagokat a felelősségi körök között. A partnerek kiválasztásánál is fontos, hogy azok átvilágítását lássa és véleményezze a jogi terület, hogy bármilyen felmerülő probléma esetén a partner felelősségre vonható legyen. A projekt ütemezését – mindaddig, amíg a generálkivitelező ütemterve át nem vette ennek szerepét – a kamarai projektcsapat vezette nagyon szigorúan, ebben meghatároztuk gyakorlatilag minden intézkedésnek, minden tender minden fordulópontjának és zárásának ideális és legkésőbbi határidejét, ugyanis a végső határidőt a 150 éves évforduló eseménysorozata alapvetően meghatározta, ami a kivitelezői tenderek elbírálásakor is fontos értékelési szempont volt.

Én a körülményes szerződéskötésben hiszek, mert így a későbbiekben nem lesz kérdés a felek között a feltételek tekintetében.

– Milyen feladatokkal szembesült a székház felújítása kapcsán?

– Hozzánk tartozott már a megvalósíthatósági tanulmány szerződéses scope-jának egyeztetése, a megvalósíthatósági tanulmány összeállításának nyomon követése, a javaslattétel a projektstruktúrára és megvalósítási stratégiájára, a projektmanager ajánlati felhívásának készítése, a segítségnyújtás a tenderben és a kiértékelésben, a szerződés elkészítése és egyeztetése. Részt vettünk az elfogadott építtetői megvalósítási stratégiának megfelelő tenderek kiírásában és lebonyolításában, az ajánlati felhívások és ajánlatok jogi szempontú véleményezésében, a projektfolyamatok kidolgozásában; tervezési, kivitelezési, beszerzési szerződések előkészítésében és egyeztetésében; a partnerek átvilágításában, kockázatfeltárások előterjesztésében.

Együttműködtünk az akut problémák kezelésében; az építtetői érdekek képviselete egyeztetéseken; nyomon követjük a szerződések teljesítését, elősegítjük a szerződésszerű teljesítést. Részt veszünk a projektmeetingeken, illetve ott voltunk minden egyéb jogi támogatással kapcsolatos feladatnál, a pótmunka, többletmunka, szerződésmódosítások jogi szempontú elbírálása, dokumentációjának véleményezése is hozzánk tartozik. A végén pedig aktívan támogatjuk majd a projektzárást is; annak jogi dokumentálása is a mi feladatunk lesz. Egy esetleges szerződésszegés esetén javaslatot teszünk annak kezelésére, érvényesítjük az építtetői igényeket, kezeljük a projekttel kapcsolatos jogvitákat, szükség esetén pedig előkészítjük a fedezeti szerződéseket.

De mindezek mellett – mivel szívből szeretem ezt a projektet – a megbeszéléseken sajnos bizonyos műszaki vagy menedzsmentkérdésekben sem tudom magamba fojtani a gondolataimat, főleg az esztétika területén, és csak remélni tudom, hogy ezt a projektcsapatunk tagjai egyszer majd megbocsátják nekem.

– Mennyire volt körülményes letárgyalni a szerződéseket?

– Én a körülményes szerződéskötésben hiszek, mert így a későbbiekben nem lesz kérdés a felek között a feltételek tekintetében. Szeretek meggyőződni arról, hogy minden fél tisztában van a kötelezettségeivel és a kockázatokkal, akár hosszasabb vita árán is. A tenderek során szabályozott eljárás mentén a Kamara mint megrendelő egyértelműen kommunikálta a jogi és műszaki elvárásait, amelyet minden partner véleményezni tudott, és ennek mentén alakítottuk ki a végső szerződéses feltételeket a nyertes ajánlattevővel. Elnök úr minden munkarész tekintetében támogatott abban, hogy a piaci szokványoknak megfelelő, szigorú, de korrekt feltételekkel szerződjünk a partnerekkel. Az is nagy könnyebbség volt ebben az egyébként komplex munkában, hogy a Kamara saját forrásból, nem pedig banki hitelből finanszírozta azt, normál esetben ugyanis a banki finanszírozás és az annak való megfelelés is hozzánk tartozik.

– A felújítási folyamat közben történt-e bármi váratlan esemény, amit kezelni kellett?

– Persze! Az ingatlanfejlesztés – különösen a felújítás – erről szól. Minden, ami nem tervezett, az váratlan, de ennyi év tapasztalatával azt is mondhatom, hogy valójában semmi nem igazán váratlan, hiszen minden benne van a pakliban. Ennek a szakterületnek egyébként ez a legnagyobb szépsége, adrenalinforrása és nyilván egyben a legnagyobb hátulütője is. Számtalan láthatatlan – esti, hétvégi – munkaóra kerül egyegy ilyen épületbe, amit persze otthon óriási szemforgatások kísérnek... De ez egy ilyen műfaj, itt nincsenek még 8 napos határidők sem, ha intézkedni kell, akkor azonnal intézkedni kell! A székházfelújítást a magam részéről eddig – le is kopogom – egy zökkenőmentes projektként értékelem, pláne ahhoz képest, hogy egy műemléki védelem alatt álló, V. kerületi, társasházi ingatlan komplex felújításáról van szó. Igaz, az én ingerküszöböm elég magas, hozzá vagyok szokva a nagyon rázós helyzetekhez is, szövegeztem már építési naplóbejegyzést egy másik projekt megnyitóján éjfélkor egy rekeszen ülve a kiszolgáló területen, utaztam már haza egy félresikerült tender váratlan fordulójára, számos extrém helyzetet kellett kezelni ebben az elmúlt, izgalmas tizenöt évben.

Mivel foglalkozik a Kamarán kívül?

– A Székház felújítása a mi portfóliónkban beruházási értékét tekintve inkább kisebb volumenűnek számít, de nem csak a beruházási érték adja a projekt volumenét. Ami a Székház felújítását kiemeltté teszi, az a komplexitása, a felújítás és az évfordulónk jelentősége a hivatásrendünk, közösségünk életében, valamint nyilván az érzelmi kötődésünk az épülethez, a megbízó személye. Az ügyvédi munkánk jelentős része kivitelezési projektek megvalósításának teljes körű jogi támogatása, illetve kivitelező szakcégek jogi képviselete az iparág különböző szegmenseiben, a generálés szakkivitelezési, tervezési szerződések területén: ellátjuk piacvezető magasépítő nagyvállalatok, szakkivitelező alvállalkozók, beszállítók és tervezők jogi képviseletét, melynek keretében állandó megbízásaink mellett időről időre projektmegbízásokon is dolgozunk, amelyek egy-egy szerződés vagy projekt teljes körű jogi menedzselésére vonatkoznak. Bár portfóliónkban szerepel építőipari jogvitás eljárások kezelése is, büszkék

vagyunk arra, hogy ügyeink nagy része mindkét fél megelégedését szolgáló megállapodással, a szerződés sikeres teljesítésével végződik, de az elmúlt időszakban a jogvitás eljárások száma sajnos növekedett. Emellett a projektekhez kapcsolódó ingatlanakvizíció és finanszírozás támogatásával, gazdasági joggal, strukturálással és M&A ügyletekkel foglalkozunk, valamint állandó ügyfeleink részére általános jogi támogatást is biztosítunk, szükség esetén szakértő kolléga bevonásával. Sokszor dolgozunk „külsősként” „belsős” jogász kolléga mellett, rácsatlakozunk egy-egy projekt erejéig a működő rendszerre, én ezeket az együttműködéseket, az ebből kialakuló work flow-t, az egymást támogató és nem rivalizáló jogi együttműködést, az estékbe nyúló szakmai polemizálást egy-egy problémán, az egymástól való tanulást nagyon élvezem. Én a specializációban hiszek.

– A székházfelújítási projekten kívül hogyan vesz részt a Kamara életében?

– Csak jelenléttel lehet megérteni, hogy a Kamara a hivatásrendünk forrasztótégelye, otthona, szabályozója és közösségünk védelmezője, és nem utolsósorban egy elképesztően inspiráló közösség, nem pedig egy „szükséges rossz”. 2018-ban egy számomra egyébként teljesen váratlan jelölés után, majd 2022-ben is a BÜK választási bizottságának elnökhelyettese lettem, legutóbb pedig a MÜK választási bizottságába is beválasztottak. Már ezek az átmeneti tisztségek – aminél többet sajnos az én 0–24 munkám nem engedne meg –, az ezzel járó sokszor éjszakákig tartó munka olyan megértést, emberi és kollegiális, sőt baráti kapcsolatokat hozott az életembe, hogy ma már el sem tudom képzelni, hogy a Székházba belépve ne a hazatérés élményét érezzem. Nagyon remélem, hogy az újra megnyitó Székházunk a következő generációknak is ezt az élményt, szeretetet, egy kivételes közösséghez tartozás érzését adják majd.

– Személy szerint a megújult Székház melyik új funkcióját, vagy terét várja a legjobban, és miért?

– Nem kérdés: a belső kerttel kiegészülő és megújuló Klubhelyiséget! Remélem, hogy az a műszaki színvonal,

funkcionalitás és esztétika és sok-sok törődés, ami ebbe a közösségformáló térbe kerül, segít visszahozni az életünkbe a kamarai klubélményt, és végre nem csupán egy büféként fogunk rá gondolni, hanem egy olyan helyként, ahova szívesen beülünk egy kicsit dolgozni egy kávé mellett, esetleg kollégáinkkal, ügyfelünkkel találkozót szervezhetünk, beugorhatunk egy kellemes ebédre egy bírósági tárgyalás előtt vagy után. Nekem a Covid hatásai, az elektronikus kapcsolattartás térnyeréséből eredő jelenleg természetes elidegenedési folyamatok ellentételezéseként nagyon hiányzik az a fizikai tér, ahol kötetlenül öszszefuthatunk és pár szót válthatunk a kollégákkal, ahol a fiatalabb generáció találkozhat az idősebbel, és kicsit lelassíthatunk, hazatérhetünk a közösségünk központjába. Szerintem ez az újragondolt tér a Pesti Ügyvéd múlt számában tematizált Principális Klub tevékenységének (ami egy csodálatos kezdeményezés) esetleges további kiterjesztése számára is ideális környezetet tud biztosítani.

Van azonban még egy terület, ami pontosan azt testesíti meg, amit az ingatlanfejlesztésben a legjobban szeretek: ez a gyönyörű dísztermünk feltárása során váratlanul felszínre került, megtartható, és a méltán elismert Nagy Gábor László restaurátor művész úr közreműködésével megújított flóderes falfelület. Legutóbbi rohanós beugrásomkor mégis megálltam, és percekig néztem, ahogy az egyik szakember egy miniatűr ecsettel, elképesztő precizitással újraképezte az eredeti flódermintázatot, és közben elmondta, hogy ez hány rétegben, milyen módszerrel történik (bár most visszagondolva biztosan nem örült neki, hogy ott téblábolok és feltartom). De ebben a pillanatban engem nagyon megérintett, hogy a felújítás koncepciója miatt a dísztermünkben megvalósuló műszaki tartalom az épület más részeinek progresszív fejlesztése mellett pontosan ugyanabba a magasztos környezetbe fogja visszahelyezni a közösségünket, mint amiben százötven évvel ezelőtt elődeink is ünnepeltek. Szerintem ez a Székház felújításának központi gondolata: a hagyomány és a haladás ideális ötvözete, ami a hivatásrendünk és közösségünk fennmaradásának kulcsa, és ki sem tudom fejezni, hogy milyen megtiszteltetés, hogy ebben nekem is lehet egy pici részem.

Filmvetítés a kamarai tagok számára

A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata szervezésében, az Igazságügyi Minisztérium együ működésével, 2024. október 29–én került sor ügyvéd kollégák számára „Az arcuk mindig elő em lesz” („Je verrai toujours vos visages”) című, a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás franciaországi gyakorlatát feldolgozó film bemutatására.

Az Igazságügyi Minisztérium képviseletében Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi és Szakmai Irányítási Főosztály vezetője, és egyben a Jogtanácsosi Tagozat elnökhelye ese ismertette a jelenlévőkkel, hogy az általa vezete Főosztály látja el a helyreállító igazságszolgáltatás hazai gyakorlatának fejlesztését, ezen belül a jelenleg elérhető szabálysértési, illetve büntetőügyekben lefolytatható közvetítői tevékenységek (mediáció) szakmai és módszertani felügyeletét, támogatását.

Mint elmondta, a Főosztály hosszú ideje mindent megtesz annak érdekében, hogy a resztoratív módszerek minél szélesebb körben hozzáférhetők és ismertek legyenek a hazai igazságszolgáltatásban.

Az ismere erjesztés egyik fontos eszközének tartja a tavaly debütált és azóta számos díjjal elismert francia nagyjátékfilm bemutatását az igazságszolgáltatás képviselőinek. Ahogyan a film első bemutatását követő visszajelzések is megerősíte ék a Főosztályt abban, hogy az alkotást szélesebb szakmai körnek is meg kellene ismernie.

A Francia Intézet együműködésével és engedélyével idén ősztől vált lehetővé a Főosztály számára, hogy a fi lmet zárt körben levetíthessék szakembereknek.

A fi lm szakmailag megfelelő részletességgel mutatja be a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletét, az abban résztvevőkre gyakorolt hatását és eredményeit. A franciaországi gyakorlat a hazainál szélesebb körben teszi lehetővé a helyreállító módszerek alkalmazását, mivel arra az ítélethozatalt követően, a büntetés végrehajtásának ideje ala vagy azt követően is sor kerülhet.

A két szálon futó történet kiválóan mutatja meg a helyreállító szemléletű módszerekben rejlő lehetőségeket a bűncselekmények érinte jei számára. Az egyikben rablás elkövetői ötalkalmas körbeszélgetésen találkoznak azonos bűncselekmények áldozataival, és kölcsönösen próbálják megérteni a másik fél motivációit, érzéseit. A rabok az áldozatok megélésein, történetein keresztül szembesülnek azzal, hogy cselekményeik hogyan hatnak másokra, akár saját környezetükre is. Az áldozatok pedig válaszokat kapnak mindazon kérdéseikre, amelyek évek óta korlátozzák mindennapjaikat és feldolgozhatatlanná teszik traumáikat.

A fi lm másik történeti szálában egy kislányként átélt szexuális abúzus felnő áldozata kér segítséget bántalmazójával történő találkozásához, az elszenvede erőszak feldolgozásához.

A film nehéz, megrendítő sorsokat és párbeszédeket mutat be nagyon hitelesen. Az elhangzó kérdések és válaszok a magyar szakemberek számára is pontosan ismertek, a ól függetlenül, hogy a hazai gyakorlat némileg eltér a filmben bemutato folyamatoktól.

A film megtekintését követően –ahogy minden alkalommal –, így október 29-én is sor került egy rövid szakmai beszélgetésre is. Dr. Magyar Erika, a Főosztály mediátorának koordinálásával az ügyvéd kollégák feltehe ék kérdéseiket és megosztha ák kétségeiket is a hazai gyakorla al kapcsolatban.

Fontosak az ilyen tudásmegosztó események, hiszen ezen alkalmakkor születhetnek újabb és újabb szakmai ajánlások, amelyek a bűncselekmények áldozatainak minél szélesebb körét, és azok egyéni igényeire hatékonyabban reagáló helyreállító módszereket céloznak meg.

A program zárásaként dr. Erdei Marianna, a BJT tagja hangsúlyozta, hogy a Jogtanácsosi Tagozat a jövőben is szervez a mostanihoz hasonló workshopokat, szakmai találkozókat kreditpontos képzések keretében, amelyre jogtanácsos és ügyvéd kollégákat is várnak.

A vetítést követő számos pozitív viszszajelzés megerősíte e a Főosztályt abban, hogy lehetővé tegye a film későbbi megtekintését minden érdeklődő ügyvéd számára.

Érdeklődni a következő címen lehet: iszifo@im.gov.hu.

DR. DÉKÁNY ÁDÁM

„A zsűri tavalyi kritikája sokat segíte ”

Már tavaly is dobogóra állhato , idén azonban az őszi ügyvédjelölti perbeszédverseny győzteseként hagyha a el a termet dr. Dékány Ádám. Az oktatóként is aktív ügyvédjelöl el arról beszélge ünk, miként sikerült jobban felkészülnie az idei megmére etésre.

– A tavalyi harmadik helyezés után idén sikerült megnyernie a Büntető Perbeszédversenyt, amihez ezúton is gratulálunk! Hogyan élte meg a versenyt? – Magát a versenyt – a tavalyihoz hasonlóan – nagyon élveztem. Szeretek tárgyalásokra járni, szeretek perbeszédeket tartani. Az ügyvédjelölti mindennapok melle az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán vagyok PhD-hallgató, illetve megbízo előadó. Tapasztalataim alapján szóban sokkal jobban elő tudom adni magam, mint írásban, emia is jobban vonz az ügyvédkedés ezen része, mint például az irodai feladatok.

– Ennek kapcsán mit gondol arról, hogy a tárgyalások során a szóbeliség egyre inkább há érbe szorul az írásbeliség javára?

– Ezen a téren ke éválasztanám a büntető és a polgári ügyeket. Utóbbi esetben gyakran tényleg nagyon iratcentrikus tud lenni a bíróság, az eljárás végén nincs is perbeszéd, iratok alapján ítélkezik a bíró. A büntetőügyek esetében azonban tapasztalatom szerint sokkal szabadabb az eljárás. Egy tanúkihallgatás folyamán például sokkal több lehetőséget biztosít – mind a védőnek, mind az ügyésznek – arra, hogy szóban, észrevételek formájában előadja az álláspontját. Ehhez azonban szükséges, hogy a védő alaposan ismerje a nyomozati vallomást, hogy megfelelő kérdésekkel rávilágítson a tanú tárgyaláson te vallomásával való ellentmondásokra, mellyel kételyt kelthetünk az eljáró bíróban is egy, az ügyfélre nézve negatív vallomás hitelességében.

–

A tavalyihoz képest idén miben készült másképp a perbeszédversenyre?

– Maga a felkészülés lényegében ugyanolyan volt, mint tavaly. A konkrét jogesetet a verseny elő i napon kezdtem el feldolgozni. A zsűri tavalyi kritikája sokat segíte – ez az, amit a bíróságokon ugye nem hall az ember. A zsűri univerzálisan és egyénileg is megfogalmazta a véleményét, én pedig ezeket maximálisan figyelembe véve igyekeztem finomhangolni az idei

perbeszédem. A tavalyi versenyen például nem gyakoroltam be előre a szöveget, ami utólag visszatekintve az időből való kicsúszáshoz vezete , valamint mivel fejből mondom a perbeszédeket, nem minden esetben fókuszáltam a releváns pontokra, sokszor csapongtam. Ezeket a hibákat az idei versenyre sikerült kijavítanom – most többször is elmondtam elő e magamnak a perbeszédemet időre.

– Mik a további tervei?

– Az ügyvédi irodában elsődlegesen szeretném minél jobban tehermentesíteni a főnökeimet, dr. Vermes Júlia ügyvédnőt és dr. Re eghy István ügyvéd urat. Másodlagosan a jelölti időszak végén szeretném megalapítani a saját irodámat a barátaimmal. Emelle az egyetemi oktatói tevékenységemben is szeretnék egyre magasabb és magasabb szintekre jutni – a célom a tanársegédi kinevezés lenne, de persze ezt sok rajtam kívül álló tényező is befolyásolja.

– Ezek szerint az ügyvédi és oktatói karrierjét párhuzamosan tervezi építeni a jövőben is?

– Okvetlenül. Hallgatóként megtapasztaltam, hogy egy tanár lehet jó és roszsz, lá am, mi működik, és mi kevésbé,

mi kelti fel a diák figyelmét, és mi nem. Mindezek arra sarkalltak, hogy oktatóként visszatérjek az egyetemre, és a hallgatói igényeknek megfelelő gyakorlatorientált, de közben a vizsgára megfelelően felkészítő órákat tartsak. Emelle pedig szeretek is nagyon oktatni. Megkaptam már kritikaként, hogy sokat beszélek, i ezt a rossz szokásomat minden további nélkül kiélhetem.

A hagyományos őszi ügyvédjelölti perbeszédverseny zsűrijében idén dr. Székely Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese, dr. Pappné dr. Jenei Andrea főügyészségi csoportvezető ügyész és dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke foglalt helyet.

A vádbeszédet dr. Győri György főügyészségi ügyész tartotta. A versenyen első helyezést elért dr. Dékány Ádám (principális: Retteghy és Társa Ügyvédi Iroda) mellett második helyen végzett el dr. Tisóczki József (principális: Ernszt Ügyvédi Iroda), a harmadik helyezett pedig dr. Horgos Patrick (principális: dr. Próbáld Eszter) lett.

DR. SZAKA PÉTER

Jelölti siker az Európai

Unió Bíróságán

Dr. Szaka Péter, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje egy nemzetközi csapat tagjaként győzedelmeskede a Young European Lawyers Contest versenyen.

– Honnan szerze tudomást a versenyről?

– Tavaly év végén jelent meg a Kamara hírlevelében, hogy az ERA – Academy of European Law az Európai Unió, néhány tagállami kamara és a CCBE támogatásával versenyt rendez. A megmére etés lehetőségén felbuzdulva jelentkeztem a Young European Lawyers Contestre, ahol az önéletrajzom alapján engem is kiválasztottak, majd három másik fiatal kollégával – egy francia lánnyal, egy szlovák lánnyal és egy olasz sráccal – egy csapatba te ek. Összesen 12 csapat versenyze egymással.

– Hogyan folytatódo a verseny?

A következő forduló az elődöntő volt, amit tavasszal rendeztek meg. A mi csapatunk a három elődöntő közül a bukarestire kapo meghívást, amire nekünk előzetesen fel kelle készülnünk egy EU-jogi témával kapcsolatos beadvány elkészítésével. Ezt az elődöntőben prezentálha uk is a különféle jogi szakterületekről összeállíto zsűrinek. Mi végül egy EU-s polgári perjoggal kapcsolatos témát választo unk és adtunk elő, ami az én szempontomból szerencsés volt, mivel én magam is a határokon átnyúló vitarendezéssel foglalkozom. Ezenfelül olyan feladatok voltak, melyek a prezentációs, a retorikai és a vitakészségeket mérték. Mindezek alapján a Bukarestbe meghívo négy csapat közül ke ő juto tovább a döntőbe.

– Mi történt a döntőben?

A döntő az ERA székhelyén, az észak-németországi Trier városában, illetve Luxemburgban zajlo . A háromnapos verseny első napján egy előadást hallga unk meg az EUB egyik jogi titkárától, amiben hasznos gyakorlati tippeket ado arról, hogyan kell eljárni az Európai Unió Bírósága elő . A második napon egy tárgyalási gyakorlat volt, ami elő a hat csapatot három párba rendezték, és úgy küzdö ek meg egymással. A feladat egy határon átnyúló céges összeolvadási ügylet részleteinek megtárgyalása volt, amit különösen izgalmassá te , hogy az ellenfél teljesen más

információkat kapo , mint mi. A másfél órás szintidő ala olyan sarokpontokról kelle megállapodni, hogy például melyik jogot alkalmazzák a szerződésre, jogvita esetén milyen fórumra menjenek, vagy hogyan álljon össze a cég új igazgatótanácsa. Mindez egy háromtagú zsűri elő zajlo , akik az összeolvadások és más céges jogterületek szakértői voltak, végül pedig ők voltak azok, akik a hat csapat közül kiválaszto ák azt a ke őt, amelyik a döntőbe juto – mi voltunk az egyikek. O kaptunk egy – valós jogeseten alapuló – jogesetet, amelyben mi egy gyógyszergyártót képviseltünk, akinek az Európai Bizo ság jogellenesen visszautasíto a új termékének piacra dobását, emia mi egy kártérítési igénnyel jelentkeztünk velük szemben. Az éjszakánk ezzel az üggyel telt, majd másnap reggel utaztunk Luxemburgba, az Európai Unió Bíróságára. A konkurens csapat egy másik gyógyszergyártót képviselt, akiknek elemi érdekük volt, hogy a mi ügyfelünk gyógyszere ne jusson piacra. Egy perszimulációt játszo unk el három EUB-bíró elő – ennek különös pikantériát ado , hogy a bírósági tanács elnöke a valós ügyben eljáró bíró volt. A nyitóbeszédek után következe egy kérdés-válasz rész, ahol a bírók nagyon alaposan belekérdez-

tek az ügy részleteibe. Rendkívül stresszes percek következtek, amelyek végén minket hoztak ki győztesként.

Milyen érzés volt a győzelem?

–

Jó volt megélni, hogy a rengeteg belete munkának végül le eredménye, ahogyan azt is, hogy Magyarországról is lehet nemzetközi sikert elérni. A verseny járt némi pénzjutalommal, illetve költségtérítéssel is, továbbá van egy Friends of ERA nevű egyesület, akik számos konferenciát szerveznek, amiken innentől kezdve én is szívesen láto vendég vagyok.

– Milyen volt együ dolgozni egy ennyire színes, nemzetközi csapa al?

Ez is nagyban hozzájárult a verseny érdekességéhez. Izgalmas volt látni, hogy például egy olasz jogász mennyire más szemszögből tekint ugyanarra a problémára, mint én.

– Mit szóltak a sikerhez az irodában?

Mindenki gratulált, és a győzelem apropóján tarto ak egy ebédet is. Már a verseny elő nagyon támoga ak a kollégák, különös tekinte el dr. Lakatos Péter, irodánk vezetője, dr. Fazakas Balázs, aki a vitarendezési csoportunkat vezeti, valamint dr. Mándoki Adrienn, aki szintén a peres csoport ügyvédje. Velük dolgozom együ legtöbbet, és őket van szerencsém a mentoraimnak tekinteni. És persze az is fontos volt, hogy a csapat átve e tőlem a munkahelyi köteleze ségeket a verseny idejére.

– Mit tervez a folytatásban?

Egy év múlva tervezek szakvizsgázni, de addig is ha látok ehhez hasonló lehetőséget, akkor azon tervezek elindulni. Az ügyvédjelölti időszakban az a célom, hogy minél többet tudjak tanulni, amit szerencsére az iroda is maximálisan támogat.

Konferencia a jogi segítségnyújtásról

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Ügyvédi Kamara és a Szerencsejáték Zrt. támogatásával nagyszabású konferencia keretében nemcsak megemlékeze a magyarországi jogi segítségnyújtás intézményének húszéves évfordulója kapcsán, hanem nemzetközi résztvevőkkel színesíte e az előadók pale áját. A konferencián az Év Jogi Segítője díjak átadása melle köszöntö ék azt a tíz szakembert is, akik 20 éve dolgoznak elhivato an a jogi segítségnyújtás területén.

Az Országos Bírósági Hivatal épületében megtarto esemény dr. Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelye es, parlamenti államtitkár és dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének köszöntőbeszédével kezdődö . Az államtitkár beszédében úgy fogalmazo , hogy segítségnyújtás nélkül az emberi társadalom alapvető működése szinte elképzelhetetlen lenne. Ez a jelenség mélyen gyökerezik az életünkhöz szükséges kapcsolatokban és együ működésben. Az emberi kapcsolatok interaktív és kölcsönös rendszere a társadalom minden szintjén jelen van, nemcsak a családban vagy az egészségügyben, hanem a mindennapi élet valamennyi területén. Az együ működés, az empátia és a másokért való felelősségvállalás nélkülözhetetlen a társadalmi kohézióhoz, és ennek hiánya alapjaiban kérdőjelezné meg az emberi közösségek fennmaradását és fejlődését – hangsúlyozta dr. Répássy Róbert.

Az ügyvédi kamara elnöke elmondta: e hivatás kapcsán nemcsak a jog számít, hanem az emberség is. Az elnök idén is kihangsúlyozta, hogy rászoruló emberekkel, illetve áldozatokkal foglalkozni lelkileg nagyon megterhelő tevékenység, így a miniszterhelye eshez hasonlóan köszönetét fejezte ki valamennyi jogi segítségnyújtásban dolgozó munkatársnak. A két köszöntőbeszéd után átadásra kerültek az Év Jogi Segítői díjak, amelyet idén dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka és dr. Kulcsár István vehete át.

Az ünnepélyes díjátadó után Király Nóra, az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítés kommunikációjáért felelős miniszteri megbízo ja, valamint Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály vezetője is üdvözölte a megjelenteket. Király Nóra kiemelte, hogy egy éve kapta meg azt a megbízatást, hogy a magyarországi áldozatsegítő központokat láthatóvá tegye. A rendszer évek óta

épül, hisz az összefogásban és a közös munkában, mert csak így lehet fejleszteni ezt a fontos területet – hangsúlyozta a miniszteri megbízo . Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella beszédében elmondta, hogy 2021-ben hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen az első Jogi Segítői és Áldozatsegítési konferenciát. „A szakmai párbeszéd újjáélesztésének célja az volt, hogy elősegítse a területen dolgozó szakemberek közö i együ működést, információcserét és a tapasztalatok megosztását. A jogintézmény indulásának 20. évfordulója kiemelkedő mérföldkő, amely alkalmat ad arra, hogy méltó módon megünnepeljük a múltbéli eredményeket. Ez egyben kiváló lehetőség arra is, hogy elismerjük azoknak a kormánytisztviselőknek a munkáját, akik az elmúlt két évtizedben hozzájárultak a szakterület fejlődéséhez és sikeréhez” – fejte e ki a főosztályvezető.

Az IM Szakmai Irányítási Osztályának vezetője, dr. Czipóth Lukács a magyarországi jogi segítségnyújtás elmúlt húsz évéről tarto részletes előadást, egészen a középkori szokásjogra visszautalva, illetve részletezve a szolgáltatás történetét és eredményeit.

Katarzyna Janicka-Pawlowska, az Európai Bizo ság áldozati jogokért felelős koordinátora egy videóüzenetben köszöntö e a konferencia résztvevőit. A húszéves jubileumra utalva elmondta, hogy ez egy valóban fontos mérföldkő, és sajnálja, hogy személyesen nem lehet jelen. Kijelente e, hogy minden jól működő igazságszolgáltatási rendszer alapvető eleme biztosítani azt, hogy a bűncselekmények áldozatai megkapják a szükséges támogatást és védelmet. Hozzáte e, hogy az áldozatközpontú igazságszolgáltatás kialakítása nemcsak az áldozatok, hanem az igazságszolgáltatási rendszerek és az egész társadalom számára is nagy jelentőséggel bír.

A konferencia első részében még három előadást hallgatha ak meg az érdeklődők. Az Áldozati Jogok Európai Hálózata (ENVR) képviseletében dr. Ferenczi Aniella előadásában a hálózat működését muta a be, különös tekinte el annak céljaira, tagjaira, valamint rátért arra is, hogy milyen tevékenységeket végez a nemzetközi szervezet.

A szünet elő i két utolsó előadó az Európai Unión belüli egyes határon átnyúló ügyekről tarto előadást. Az IM Nemzetközi Magánjogi Főosztályának vezetője, Ninauszné dr. Bartók Ágnes általános kitekintést ado az EU-n belüli határon átnyúló polgári ügyekben való jogi segítségnyújtás rendszeréről, majd röviden bemuta a ennek gyakorlati alkalmazását az egyes családjogi jogterületeken, így különösen a jogellenes gyermekelviteli eljárásokban, valamint a határon átnyúló tartási ügyekben. Ugyanennek a témának a gyakorlati oldalát szemlélte e dr. Garas Csilla egyéni ügyvéd.

A szünet után a 2024-ben megnyito öt új áldozatsegítő központ koordinátora mutatkozo be, illetve külön-külön muta ák be a központok tevékenységeinek egy-egy szeletét, úgymint a rendőrséggel, a kormányhivatalokkal vagy a szociális ellátórendszerrel való kapcsola artást. A zalaegerszegi koordinátor a nemzetközi kapcsolatokról szólt, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban már határon túli önkormányza al is együ működési megállapodást kötö .

A húszéves jogi segítségnyújtás jubileumára tekinte el az utolsó blokkban nemzetközi előadók is tarkíto ák a résztvevők sorát. Karin Gölly jogász, a burgenlandi Áldozatvédelmi Központ vezetője az áldozatok segítéséről és jogi támogatásáról beszélt.

Michaela Chládeková (Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Igazgató – Szlovák Ügyvédi Kamara) a történeti előzményekre való hivatkozással kezdte előadását, melyben sok párhuzamosságot lehete felfedezni a magyar szabályozással. Rendszerük az alkotmányuk 47. cikkén és egy 2003-as törvényen alapul. A Szlovák Ügyvédi Kamarának mind az 5734 tagjára vonatkozik a rendszerben való – évi négy ügyre korlátozo – részvételi köteleze ség, de tavaly is összesen „csupán” 2024 kirendelt ügyvédes jogi segítségnyújtási ügyük volt. Ezek összköltsége 522 511, a terület összköltségvetése pedig 12 millió euró, míg az ügyvédi átlagos díjazás 130 euró volt. Beszámolója szerint 164 munkatársuk és 15 regionális irodájuk van, pozsonyi közpon al. Évente kb. 120 000 kérelem érkezik hozzájuk, de ebből 100 000 a magáncsőddel kapcsolatos. Központjuk egy ún. tanácsból áll, melynek tagjait az Igazságügyi Minisztérium nevezi ki. A kérelmezőknek három feltételnek kell megfelelniük, melyből a rászorultság

anyagi határa a létminimum 1,6-szorosa, ami 2023-ban 274 euró volt, míg a tárgyi értékhatár a minimumbér, ami 2023ban kb. 700 euró, illetve az utolsó az ügy „nyerhetősége”.

Petra Janželj ügyvéd előadása szerint a szlovén jogi segítségnyújtási rendszer a 2001-es törvénnyel jö létre, illetve alapadatokként ismerte e, hogy a 2023. évi összköltségvetésük még 10 millió euró ala maradt, az összes kérelem kb. 60%-át engedélyezték, és az átlagos ügyintézési idő 1 hónapig tarto . A szakterület költségvetése a Legfelső Bírósághoz tartozik.

Szlovéniában is három alapfeltételnek kell megfelelni az engedélyezéshez, (az eleve eredménytelenség náluk is kizáró ok). Ebből az anyagi rászorultságé az, hogy a 2024. évi 485 eurós minimumjövedelem kétszeresét nem haladhatja meg a kérelmezőé vagy a családjában egy főre eső jövedelem, továbbá vagyona nem haladhatja meg annak 48-szorosát. Fontos szlovén jellegzetesség, hogy a kérelmezőnek nyito nak kell lennie a mediáció/közvetítői eljárás lehetőségére, ha abba az ellenérdekű fél beleegyezik. Náluk még a közjegyzők is adhatnak jogi segítséget, illetve a listán kívüli ügyvédek is. Megfontolandó példájuk az is, hogy ha két kirendelt jogi segítő szerint is esélytelen a kérelmeze ügy, akkor megvonható a támogatás, valamint pernyertesség esetén több esetben is vissza kell fizetni a támogatás összegének egy részét (pld. ha megegyezés kapcsán ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonjogát „nyeri meg”).

A konferencia végeztével dr. Répássy Róbert és Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella elismerő okleveleket ado át a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat megalakulása óta a szakterületen dolgozó tíz munkatárs részére.

DR. TÓTH TIHAMÉR

„Nincs napi politizálás”

Dr. Tóth Tihamérrel évről évre az általa szerveze Jogász Tollaslabda Kupán találkozik a Pesti Ügyvéd szerkesztősége. Az elmúlt két esztendőben azonban máshol nem is nagyon tudnánk vele: a versenyjogi szakértő, egyetemi tanár és egykori ügyvéd ma Luxemburgban teljesít szolgálatot: 2022 nyara óta az Európai Unió Törvényszékének bírája.

– Hogyan tud tollaslabdakupát rendezni Luxemburgból? Egyáltalán: hogyan szakít rá időt?

– Időben kell elkezdeni a szervezést! Az indí atás megvan: 6-7 évvel ezelő kezdtem tollasozni, azóta a szenvedélyemmé vált – bár fogalmam sincs, honnan jö . 45-50 éves kora körül sok ember kitalál magának valmi újdonságot. Családi szempontból is jó volt, mivel a lányommal és feleségemmel együ kezdtük el a tollasozást. Kinga lányom azóta szárnyal, válogato szinten játszik. Nekem nagyon kell a mozgás, a  lazább közeg. Fontos, hogy az ember kiszellőztesse a fejét, és erőt merítsen a jogászi munkához.

– Tehát nem tervezi elengedni a kupát?

– Dehogy, sőt! Jólesik, hogy a résztvevők buzdítanak, és remélik, hogy lesz folytatás.

– Szegeden keveredett a versenyjog közelébe, miután doktorált. – Már versenyjogból doktoráltam, de előbb találtunk egymásra: 1995 körül, amikor az egyetem után dolgozni kezdtem az akkori Európai Ügyek Hivatalában mint kezdő jogász, ahol én is igyekeztem az uniós integrációs feladatokat koordinálni. A hozzám került három-négy jogterület egyike a versenyjog volt, o hallo am róla először, és munka közben tanultam bele. Kifejeze en jó volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal már akkoriban is sok olyan képzést szerveze , ahova nem csak a saját munkatársaikat engedték be, hanem például minket is. Akkor ez még újdonságnak számíto , kevesen érte ek a versenyjoghoz.

– Miért pont az uniós szabályokkal kezdett foglalkozni?

– Szegeden mindig is nagyon erős volt a nemzetközi jog, ahhoz kötődően a közösségi jog oktatása. Olyan kiváló tanárokkal, mint az azóta elhunyt Bodnár Péter professzor úr, Várnay Ernő – aki részt ve a tollasversenyen is mint senior játékos – vagy a magyar

európai jog ma is kiemelkedő alakja, Blutman László. Akkor ők fiatal, lelkes tanárként már a 90-es évek közepén az elsők közö kezdtek el közösségi jogot oktatni. Egyébként Martonyi János korábbi külügyminiszter és Juhász Endre EU-bírónk is ehhez a szegedi táborhoz kötődö . A közösségi jog megismerését nagyban segíte e, hogy még egyetem ala sikerült egy féléves Tempus ösztöndíjat elnyernem.

– Hova került?

– A Bradford Universityn tanultam közösségi jogot. Ez nem egy közismert egyetem, Észak Yorkshire-ben található; maga a város régi textilipari központ, ahol már akkor is pakisztáni származású volt a lakosok jó része. Bizonyos városrészekben kóborolva bele lehete látni egy másfajta európaiságba is.

– Mi ennek a lényege?

– Lehet, hogy meglepőt fogok mondani, ez egy viszonylag friss gondolatom: az európaiságnak mi i honról, Közép-Európából nem lá uk azt a vonzatát, ami a régi, gyarmatbirodalmi múltak továbbéledéséből fakad, és hogy ez a mai napig mennyire meghatározó más tagországokban. Mi 2004-ben nem csupán az Európai Unióba léptünk be, hanem egy olyan közösségbe, ahol sok tagnak nagyon mélyre nyúló gyökerei vannak más kontinenseken is. Az ebből fakadó más világlátás leginkább talán a menekültügyekkel kapcsolatban nyilvánul meg. Az olaszoktól kezdve a franciákon, portugálokon, spanyolokon keresztül a britekig már akkor mind-mind o voltak, olyan komoly afrikai érdekeltségekkel, dél-amerikai kapcsolatokkal, amilyenek nekünk i , Kelet-Közép-Európában sosem voltak. Sok mindenben ezért egyszerűen nem is értjük, miért gondolkodnak másféle érdekek mentén a nyugatiak. Ami a Bíróságot illeti, nagyon pozitív „európaiság” élményeim vannak. A Törvényszék politikamentes hely: nincs napi politizálás, nem skatulyázzák be egymást az emberek az alapján, hogy ki honnan jö , nem kérik számon, hogy mit csinálnak az o honiak. A kezdetektől fogva azt éreztem, hogy egyenrangú bíróként kezelnek.

– Amikor születik egy döntés – mondjuk, a Sparral kapcsolatban, amikor az üzletlánc az ársapkák miatt bepanaszolja a magyar államot –, az önökhöz tartozik?

– Nem, ez az ítélet nem nálunk születe . Bonyolult a képlet Luxemburgban:

van az Európai Bíróság, és van a Törvényszék. Ez utóbbit inkább egy felső szintű közigazgatási bíróságként kell elképzelni, ahol az uniós intézmények döntéseit lehet megtámadni. Az Európai Bíróság talán közelebb esik egy alkotmánybírósághoz, illetve ők adnak – a  Spar-ügyhözhöz hasonló esetekben – autentikus jogértelmezést az uniós jog tartalmáról a tagállami bírák számára. Ebből adódóan az Európai Bíróságon több a nagy politikai visszhangot kiváltó ügy. Persze nálunk is előfordulnak érzékeny ügyek, de ami a magyar közvéleményhez is eljut, az nagyon ritkán jön a Törvényszék felől.

– Hogyan tud egy-egy nemzet képviselője független maradni?

– Ez o , a bírósági munkaközegben természetes, magától értetődő. Ezen túl az embernek van egy személyes integritása, ráadásul én mindig is olyan

Lehet, hogy a jelenlegi, „lassabb” élet lenne egyébként is a normális, de Magyarországon megszokta az ember a hajtást.”

munkahelyeken dolgozha am, ahol nap mint nap megélhe em a független jogi hivatás művelését. Nincsenek olyan ügyeim, ahol a nemzeti hovatartozásom döntő szempont lehetne. Most egy olyan tanácsnál vagyok beosztva bíróként, ahol sok a védjegy- és orosz szankciós ügy. Magyar ügyeket nem is nagyon lá am védjegyfronton, de ha lenne, akkor is tudnám függetleníteni magam e ől. Az orosz–ukrán konfliktushoz kötődő szankciós, pontosabban korlátozó intézkedéses ügyek esetében szintén nincs közvetlen magyar érdekeltség.

– Szerves folyamat volt a karrierjében Luxemburg? Látta előre, hogy ebbe a  pozícióba kerül majd? – Meglepetésként ért ez a megtisztelő felkérés. Korábban az benne volt a levegőben, hogy előbb-utóbb egy európai intézményben dolgozzam, de aztán egy

idő után jött a család, a gyerekek… És itthon is jó munkahelyeim voltak: jó kihívások, akár a Versenyhivatalban, ahol ügyvédként dolgoztam, akár az egyetemen. Így nem merült fel komolyan a váltás. Bár amikor lejárt a versenytanácsi elnöki mandátumom 2009-ben, megpróbálkoztam egy európai bizottsági igazgatói pályázattal. Ha jól emlékszem, az első háromba be is jutottam, de aztán nem hirdettek végeredményt. Nem haladtam tudatosan errefelé, úgyhogy nagy meglepetésként ért, amikor három évvel ezelőtt csörgött a telefon: az Igazságügyi Minisztériumból kerestek, hogy amennyiben lenne egy ilyen lehetőség, megfontolnám -e?

– Mit válaszolt?

– Hogy meg kell beszélnem a családdal. Addigra a három nagyobb gyerekünk már kirepült, úgyhogy végül csak a  kisebbik lányunkkal és a feleségemmel kellett átrágnunk, ami meglepően gyorsan ment. A lányom, aki akkor tizenhat éves volt, gyakorlatilag egyből rábólintott. A feleségem, aki szintén jogász, a családmenedzselés miatt nem épített komolyabb karriert, nem volt olyan állása, amit nehéz lett volna itthagyni. Most a szép magyar nyelv adta lehetőségeket élvezzük: van „itthon”, meg „otthon”… Két év után mind a két helyen jól érezzük magunkat. Itt is vannak barátok, ott is. Két különböző élet, bár néha nehéz a kettőt egymást mellé tenni.

– Mennyit tartózkodik itthon?

– Viszonylag keveset. Akkor tudok hazajönni, ha fontos szakmai rendezvényt szerveznek, és persze nyáron, illetve karácsonykor. Ez a hivatás alapvetően kinti életet jelent. Csak úgy lehet ezt a  munkát jól végezni, ha az ember valóban beleéli magát – szó szerint.

– Milyen Luxemburg?

– Mi nagyon szeretjük, de sok kolléga búslakodik, főleg, aki megszokta a párizsi, berlini vagy akár a brüsszeli nagyvárosi életet, annak minden nehézségével és szépségével. Luxemburg ezekhez képest egy kicsi város. Kicsi, de fejle és iszonyú gazdag. Miután kiköltöztünk, egy német ismerősöm mondta, hogy majd meglátom, „olyan ez, mint egy aranybuborék”. Mintha nem is egy igazi világ lenne: nagyon tiszta, rendeze , ingyenes a tömegközlekedés, magasak a fizetések, látszólag minden tökéletesen működik. Családoknak mindenképp ideális.

– Hogyan telik egy napja az „aranybuborékban”?

– Az a szerencse, hogy a kislányunk hozza a napirendet: muszáj felkelni időben. Ha nincs tágyalás, akkor nem annyira kötö a munkarend a bíróságon. Általában kilenc körül szoko indulni az élet. Akár a többi, európai intézményben, i is ez a beve szokás: kilenc, fél tíz körül start, aztán déltől ke őig hosszú ebédszünet, hogy a déli kollégák is jól érezzék magukat, utána munka este hatig-hétig. Közben persze kávészünetek is vannak.

– Mekkora a terhelés?

– Azért nehéz a kérdés, mert ez teljesen szubjektív dolog, én pedig nem szeretek panaszkodni. Mielő kimentem bírónak, i hon több „főállásom” volt, hiszen voltam ügyvéd, tanár és dékánhelyettes is egyszerre. Ha ezzel vetem össze, akkor kevesebb a teendő, de veszélyes dolog hasonlítgatni. Lehet, hogy a jelenlegi, „lassabb” élet lenne egyébként is a normális, de Magyarországon megszokta az ember a hajtást. Ezt nem is a bírókon, inkább a többi jogász kollégán látom. Korábban dolgoztam nemzetközi ügyvédi irodánál is, o azért pörgősebb

PROMÓCIÓ

az élet, mint a bíróságon. Mindkét helyen mindenki panaszkodik a határidők mia , annyi különbséggel, hogy az ügyvédeknél ez sokszor másnap estét jelent, i a bíróságon meg mondjuk két hetet.

– Egy versenyjogász karrierének ez a pozíció a csúcsa, vagy van még feljebb is?

– Európai jog iránt érdeklődő jogászként ezt a csúcsnak gondolom. A versenyjogot tekintve már nem ilyen egyszerű a helyzet, mert viszonylag kevés versenyjogi ügyet tárgyalunk. Egy-két állami támogatásos ügyem van, egy erőfölényes ügyben voltam társ-bíró az első két év ala , szóval a versenyjogi szakmai kiteljesedéstől azért messze vagyunk… De ez érthető is, hiszen ez nem versenyjogi szakbíróság. Sokféle uniós jogi téma kerül elő, a nemzetközi szankciókon át az adatvédelmen, mezőgazdaságon, energiaszabályozáson, gyógyszerpiacon keresztül a bankpiaci szabályozásig… Nem is gondolná az ember, hány uniós hatóság és ügynökség létezik, akiknek a döntéseit, nálunk meg lehet támadni. A versenyjog egy fontos szelet, de csak egy a tíz közül.

Védje meg az adatait!

SEMMILYEN, ÜGYFELEKKEL VAGY AZ ÜGYVÉDI IRODÁVAL-ÜGYVÉDI MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓ NEM JUTHAT IDEGEN KEZEKBE. LÁSSUK BE: EZ MINDEN HIVATÁSRENDI KOLLÉGA RÉMÁLMA. NEMCSAK AZ ÜGYVITELT LEHETETLENÍTI EL, DE SÚLYOS ANYAGI VESZTESÉGEKHEZ, BIZALOMVESZTÉSHEZ VEZET, ÉS AKÁR CSŐDBE IS VIHETI A CÉGET. ÉPPEN EZÉRT ÓVNI KELL AZ ÜGYVÉDEK ÁLTAL HASZNÁLT DIGITÁLIS RENDSZEREKET.

Akészpénzt elzárta a páncélszekrénybe. A nyomtatóból kiemelte az ügyiratot, és a bőrtáskájába helyezi – ne kerüljön a takarító vagy másvalaki avatatlan kezei közé. Beriaszt, és bezárja maga mögött az irodája ajtaját. A felső biztonsági kulcsot ráfordítja a zárban – aztán az alsót is. Beül az autójába, amit műhold által nyomon követett GPS-riasztó vigyáz. Otthon megint dupla zár várja, és egy kód, amit beüt a bejárati ajtó melletti konzolba. Biztonságban van – gondolja…

A gazdasági bűncselekmények nagy része ma már az online térben zajlik. Nem is kell ahhoz különleges szaktudású hackernek, kiberbűnözőnek lenni, hogy kibertámadást indítsunk, ezt ma már szolgáltatásként kínálják a dark web oldalain. A számítógépeinkbe – ha nincsenek megfelelően védve – szinte akadálymentesen tudnak behatolni, és onnan az összes bizalmas információt meg tudják szerezni. Egy ellopott telefonnal vagy laptoppal nemcsak az értékes tárgyainktól fosztanak meg – de privát életünk digitális lenyomatától is, legyen szó akár a magánéletünkről, akár a munkánkról. Megannyi fontos dokumentum, jelszó, PIN-kód… Ha a lakást és a fizikai világot védjük, online személyes- és munkaterünket duplán szükséges. Rémálom, ha a cégünket valamilyen támadás éri – a nyomasztó eshetőség pedig ott lebeg a fejünk felett, ha nem vagyunk felkészültek. Emlékezetes az az eset, amikor egy amerikai ügyvédi iroda az összes, a napi munkához nélkülözhetetlen Word és Excel file-ját elveszítette egy zsarolóvírus miatt. A bűnözők váltság-

– Ez egy hatéves mandátum, amiből ke ő eltelt. Ha lejár, mi fog történni? – Tudomásom szerint Magyarországon erre nincs kialakult szisztéma. A skandináv országok és a déliek, például Ciprus, vagy Málta kifejeze en szeretik sokáig o tartani – legalább két mandátumra – a törvényszéki bírókat. Aki a második mandátumát tölti, az erősebb befolyású bíró tud lenni, nyilván több a tapasztalata, ami egy országnak ado esetben bizonyos előnyökkel járhat. Ugyanakkor például a franciák szeretik hatévente cserélgetni a bíróikat. Nálunk korábban volt példa erre is, arra is.

– Az Unió belsejéből hogy látja magát az intézményt, annak a jövőjét? – Mindig optimista ember voltam. Az Unió nélkül szerintem már nem lehet elképzelni az európai jövőt. Azt látjuk persze, hogy a körülmények változásával változik az Unió is. Mi pedig, ahogy mindenki más is, alkalmazkodunk. Az integráció hol mélyül, hol szélesedik, hol a ke ő egyszerre. Vannak hullámhegyek, hullámvölgyek, de nincs más alternatíva. Főleg nem a hozzánk hasonló, közepes méretű országok számára.

díjat követeltek az ellopott anyagokért – bár az IT részleg állítólag próbált segíteni, amikor ez nem sikerült, az iroda végül inkább kifizette a váltságdíjat.

Szerencsére a digitális veszélyekre van megoldás – amely ráadásul a számítógépet és a telefont sem lassítja. Az ESET portfóliójában mindenki megtalálhatja a leginkább testhezálló biztonsági csomagot, az otthoni megoldásoktól kezdve a KKV-k igényeire szabott védelmén át egészen a nagyvállalati csomagokig. Az ESET az ügyfelei számára magyar nyelven, díjmentesen biztosít segítséget a megvásárolt védelmi programhoz az előfizetés teljes időtartama alatt. A kisebb ügyvédi irodák részére az ESET Small Business Security az ideális választás, amely hatékony védelmet biztosít szervereik, online tranzakcióik és jelszavaik számára, emellett adattitkosítást is tartalmaz, ami megakadályozza, hogy a támadók hozzáférjenek értékes adataikhoz, amennyiben ellopták vagy elveszítették eszközeiket. Továbbá korlátlan VPN-funkcióval segíti a biztonságos kapcsolatot és az emberi hibák minimalizálását. Nagyobb ügyvédi irodáknak az ESET PROTECT csomagokat ajánljuk, amelyek központi felügyeletet, rugalmas felhasználói kezelést és fejlett biztonsági megoldásokat biztosítanak, hogy a cégek hatékonyan védekezhessenek a legújabb fenyegetésekkel szemben. Bővebb információért keresse fel az ESET weboldalát: eset.hu

Dr. Kovács Jolán

Mély fájdalommal és sajnálattal tudatjuk, hogy dr. Kovács Jolán ügyvéd életének 75. évében méltósággal és kitartással viselt hosszas betegségét követően, 2024. október 25. napján elhunyt. Megbecsült kollégánk ügyvédi pályájáról és munkásságáról az alábbiakban emlékezünk meg.

· HÍREK

Tizedszer

Kollégánk a jogászi pályáját a vámés pénzügyőrség keretein belül kezdte meg, majd több évtizedes szolgálatot követően választo a az általa szerete ügyvédi hivatást, amelyet súlyos betegsége melle is kitartóan és aláza al gyakorolt. Pályafutása során számos ügyfelének nyújto a polgári jog területén segítséget, és az általa rajongásig szerete büntetőjog világában hosszú évekig jutta a érvényre védencei érdekeit. Dr. Kovács Jolán ügyvédnő munkásságát mindvégig jellemezte, hogy a lehetetlennek tűnő helyzetekből is megtalálta a kiutat, a harcot sohasem adta fel, mindezt úgy, hogy a perbeszédeit hallgató bírák, ügyészek és ügyvéd kollégái arcára kifinomult humorával nemegyszer mosolyt csalt.

Ügyvédi pályafutása során melle e több ügyvédjelölt sajátíto a el a magas szintű

is Országos Jogász Bridzsverseny

November 23-án immáron jubileumi, tizedik alkalommal rendezték meg az Országos Jogász Bridzsversenyt.

Averseny helyszínéül ezú al – a felújítási munkálatokra tekinte el –nem a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának díszterme szolgált, hanem a kamarai klub közismert üzemeltetőjének újonnan megnyito é erme, a Vígszínház mögö . A versenyzők számára megtisztelő volt, hogy a védnökséget ismételten elvállalta dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara tiszteletbeli elnöke, dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, valamint dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke.

A küzdelem két fordulóban került lebonyolításra, az éles versenyhelyzet ellenére a szokásos baráti légkörben. A profi rendezésért köszönet illeti a Magyar Bridzs Szövetséget, amely a verseny lebo-

nyolításában együ működő partner volt, sőt elnöke közreműködö a díjátadásban, főtitkára pedig a tornavezető volt.

A szervezésben dr. Halmos Tamás, dr. Berényi András, dr. Horváth Orsolya segíte ék dr. i . Vég Tibor munkáját. A versenyen több olyan résztvevőt is köszönthe ek a szervezők, akik most először indultak a megmére etésen. Az Országos Jogász Bridzsversenyen összesen 22 pár küzdelme zajlo , amely már számo evőnek nevezhető a hazai bridzséletben.

Végezetül álljon i az első három helyeze páros neve:

1. Kelen László – Kelen Botond (a vándorkupa idei győztesei)

2. Mezei Katalin – Bőhm András

3. Mészáros Gabriella – Mészáros Kálmán

ügyvédi munka etikai és szakmai előírásainak gyakorlatát, valamint a hatásos védelem ellátásának fortélyait. Hivatása során mindig különös figyelmet szentelt a fiatal generációnak, értük minden fórumon és minden módon messzemenőkig kiállt. Betegségével történt szembesülését követően különös figyelmet fordíto arra is, hogy a fiatal jogász kollégák figyelmét felhívja az alázatos hivatásgyakorlás melle a saját életük és egészségük iránt mutato tudatosság és a mértékletesség fontosságára.

Szerete kollégánktól őszinte és mély fájdalommal búcsúznak gyermekei, unokái, családja, ügyvéd és volt ügyvédjelölt kollégái, barátai. Elveszte kollégánk kitartását, elhivato ságát és humorát lelkünkben megőrizzük, ügyvédi munkánkban továbbvisszük.

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

BERKÓNÉ DR. DÉVÉNYI VALÉRIA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. ALBERT LILI FRUZSINA ügyvéd 2024. 09. 11.

DR. ÁRGYELÁN DALMA FLÓRA ügyvéd 2024. 09. 08.

DR. BAGLYOS GERGELY ügyvéd 2024. 10. 07.

DR. BAKSA GRÉTA ügyvéd 2024. 09. 01.

DR. BÁLINT ANNAMÁRIA jogtanácsos 2024. 09. 13.

DR. BÁN-CZUMPF GABRIELLA alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 04.

DR. BEBŐK GÁBOR ügyvéd 2024. 09. 23.

DR. BENKE NIKOLETT ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. BITTERA CSABA ügyvéd 2024. 10. 31.

DR. BOROSS P. BARBARA ügyvéd 2024. 10. 16.

DR. BRÜCHNER ANNA ügyvéd 2024. 10. 17.

DR. BUDAI PÉTER jogtanácsos 2024. 10. 01.

DR. BUJDOSÓ KLÁRA ügyvéd 2024. 09. 01.

DR. CZEGLÉDI DÓRA ügyvéd 2024. 09. 01.

DR. CSEH DALMA jogtanácsos 2024. 10. 15.

DR. ENDREFI ISTVÁN ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. FEKETE MÁTÉ ügyvéd 2024. 10. 16.

DR. GECSE-GÁBOR GUSZTÁV jogtanácsos 2024. 10. 01.

DR. GECSÉNYI MÁRTA jogtanácsos 2024. 10. 01.

DR. GEMBICZKI ZSUZSANNA ügyvéd 2024. 09. 27.

DR. GERGELY-KOVÁCS EMŐKE ügyvéd 2024. 10. 10.

DR. HAVASI RENÁTA alkalmazott ügyvéd 2024. 10. 09.

DR. JUHÁSZNÉ DR. TÓTH VIKTÓRIA alkalmazott ügyvéd 2024. 10. 15.

DR. KELEMEN BIANKA ügyvéd 2024. 09. 16.

DR. KOCSÁRDI NÓRA jogtanácsos 2024. 10. 01.

DR. KŐVÁRI ALEXANDRA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. LADOS MELINDA SZIBILLA ügyvéd 2024. 09. 28.

DR. LAKATOS VIKTOR ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. LASCSIK ZSÓFIA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. MELEGH ANNA ügyvéd 2024. 09. 07.

DR. MOLNÁR GYÖRGY ügyvéd 2024. 10. 21.

DR. MOLNÁR M. ISTVÁN ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. NAGY IZABELLA jogtanácsos 2024. 09. 17.

DR. NOVÁK FLÓRA jogtanácsos 2024. 09. 23.

DR. NYITRAI-POVOLNIK BEÁTA jogtanácsos 2024. 09. 16.

DR. ÓCSAI ERIKA jogtanácsos 2024. 09. 01.

DR. PETRÁNYI-JUHÁSZ BRIGTTA jogtanácsos 2024. 10. 01.

DR. RÉTALJI DOROTTYA ügyvéd 2024. 10. 15.

DR. RÓKA ZSUZSA jogtanácsos 2024. 09. 10.

DR. ROÓSZ BARBARA EMŐKE jogtanácsos 2024. 10. 01.

DR. SALLAI ZSÓFIA alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 01.

DR. SZEBENI DÓRA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. SZLÁVNITS LÁSZLÓ ügyvéd 2024. 09. 01.

DR. SZOMBATHELYI GYULA ügyvéd 2024. 10. 13.

DR. TARDOS VIKTÓRIA jogtanácsos 2024. 10. 07.

DR. TERCSI ERIKA jogtanácsos 2024. 10. 31.

DR. TOCSEF ESZTER ügyvéd 2024. 09. 23.

DR. TÓTH M. PÉTER ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. TÖRÖK BEA ügyvéd 2024. 10. 15.

DR. VAJDA FERENC ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. WELLMANN-KISS KATALIN ügyvéd 2024. 10. 27.

SZABÓNÉ DR. RÓKA KORNÉLIA jogtanácsos 2024. 10. 04.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

DR. ALAKSZAI-BÁNFI ÁGNES ügyvéd 2024. 09. 02.

DR. BODA RÓZSA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. BOGNÁR ANNA ügyvéd 2024. 10. 12.

DR. DONAJÓ DOROTTYA jogtanácsos 2024. 10. 03.

DR. FEKETE GÁBOR KÁROLY ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. FORRAI SZILVIA jogtanácsos 2024. 09. 01.

DR. GŐCZEY RÉKA ügyvéd 2024. 10. 24.

DR. GYÁNYI GABRIELLA jogtanácsos 2024. 09. 16.

DR. HÉRI ANIKÓ jogtanácsos 2024. 10. 25.

DR. HORVÁTH JÚLIA ügyvéd 2024. 09. 02.

DR. KALANOVICS-CZÉKUS ESZTER alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 01.

DR. KISS D. NIKOLETT alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 22.

DR. KOCSIS BERNADETT jogtanácsos 2024. 09. 01.

DR. KUN SAROLTA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. MARSI SZABINA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. MÉSZÁROS KRISZTINA jogtanácsos 2024. 09. 23.

DR. PÉTER-DARÁZS KLAUDIA jogtanácsos 2024. 10. 16.

DR. SCHILL SZABOLCS ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. SCHLOTTER ZITA NÓRA jogtanácsos 2024. 10. 09.

DR. SCHOLTZ ANDREA alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 01.

DR. SZALAI DALMA MELINDA jogtanácsos 2024. 09. 12.

DR. SZIKSZAI EDINA ügyvéd 2024. 10. 01.

DR. TEREKI MÁTÉ jogtanácsos 2024. 09. 09.

KASSAINÉ DR. GREINER ANDREA ÁGNES alkalmazott ügyvéd 2024. 10. 21.

SZAPPANOSNÉ DR. HEGEDŰS ZSÓFIA jogtanácsos 2024. 09. 03.

Elhunyt 

DR. PÁKAY ANDRÁS (79) ügyvéd 2024. 09. 17.

DR. PECHLOF GYÖRGY (64) ügyvéd 2024. 10. 02.

DR. SÍK JÁNOS (76) ügyvéd 2024. 07. 11.

DR. ZSOLNAY JUDIT (78) ügyvéd 2024. 09. 03.

Kamarai tagságáról lemondott

DR. ASZTALOS ENIKŐ ügyvéd 2024. 09. 29.

DR. B. NÉMETH LÁSZLÓ ügyvéd 2024. 09. 30.

DR. BÁN KATALIN DÓRA jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. BÁRÁNYOS BERNADETT ügyvéd 2024. 09. 23.

DR. BEKK JUDIT jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. BEREGI-TÓTH SAROLTA ügyvéd 2024. 10. 31.

DR. BEREGSZÁSZI NIKOLETT SZANDRA ügyvéd 2024. 10. 10.

DR. CZÉGÉ KRISZTINA JUDIT jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. DÁVID ESZTER ügyvéd 2024. 10. 10.

DR. DEÁK DALMA LÍVIA ügyvéd 2024. 09. 16.

DR. DEMETER-BANKÓ NIKOLETT jogtanácsos 2024. 10. 31.

DR. DUBALÁR ALEKSZEJ ügyvéd 2024. 10. 15.

DR. KECSKÉSNÉ DR. HORVÁTH ERIKA ügyvéd 2024. 09. 30.

DR. KOHÁRI RÉKA ügyvéd 2024. 10. 14.

DR. KOZMA-FECSKE IVETT ügyvéd 2024. 09. 12.

DR. KŐMÍVES KRISZTINA jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. KÖVENDI ESZTER jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. KÖVÉR JÓZSEF ügyvéd 2024. 10. 17.

DR. MICHLER ISTVÁN BENCE jogtanácsos 2024. 10. 31.

DR. MOLDOVA ZSÓFIA jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. MOLNÁR-VARGA DIÁNA jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. NOVOZÁNSZKY ILONA ügyvéd 2024. 09. 30.

DR. NYILAS ANITA jogtanácsos 2024. 09. 01.

DR. ORBÁN ZSÓFIA ügyvéd 2024. 10. 11.

DR. ŐSZ JÓZSEF ügyvéd 2024. 09. 27.

DR. PAULOVICS ANNAMÁRIA ügyvéd 2024. 10. 28.

DR. PETRISOR JÁNOS jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. POKORÁDI MÁRTA jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. PUSKÁS GÁBOR ügyvéd 2024. 10. 14.

DR. PÜSKI ANDRÁS ügyvéd 2024. 09. 30.

DR. RADNÓTI-FARKAS FATIME jogtanácsos 2024. 10. 08.

DR. SIMON ELZA ILONA alkalmazott ügyvéd 2024. 09. 30.

DR. STENSZKY-BARÁTH KATALIN ÁGNES jogtanácsos 2024. 09. 05.

DR. SÜDY GABRIELLA jogtanácsos 2024. 09. 30.

DR. SZENTES T. ISTVÁN ügyvéd 2024. 10. 14.

DR. SZILÁGYI GABRIELLA jogtanácsos 2024. 09. 01.

DR. UDVARDI ANITA ügyvéd 2024. 09. 21.

DR. VERESS OSZKÁR ügyvéd 2024. 09. 03.

DR. Z. KECSKÉS ANDRÁS ügyvéd 2024. 09. 30.

LŐRINCZNÉ DR. KASNYIK BEÁTA jogtanácsos 2024. 09. 29.

MOHAINÉ DR. BERÉNYI KATALIN ügyvéd 2024. 09. 29.

RÉTHYNÉ DR. TÓTH JUDIT jogtanácsos 2024. 09. 04.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott ESKÜTÉTEL 2024. 05. 22.

KIRIPOLSZKY MICHAELA – KITŰNŐ

ESKÜTÉTEL 2024. 11. 20.

DR. ALMÁSI KRISZTINA – JELES

DR. CSERÉP VIKTOR ELŐD – JELES

DR. D. SZABÓ ANDRÁS – JELES

DR. RÁCZ TAMÁS ANDRÁS– JELES

DR. VARGA BARBARA NIKOLETT – JELES

DR. ZSIRAI ANDRÁS – JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso/

Karácsonyi lidércnyomás

Amikor valaki egy történetet azzal kezd: „Egy barátommal történt…”, akkor onnantól kezdve mindenki tudja, hogy a dolog a mesélővel esett meg. Az alábbi, viccesnek induló – és tulajdonképpen nagy bajt nem okozó – történet azonban tényleg egy barátommal esett meg, aki felhatalmazott rá, hogy megírhassam.

Történetünk idején a barátom – nevezzük Sanyinak – egy multicégnél dolgozo , ami éppen az éves karácsonyi partira készülődö . A karácsonyi partikat soha nem az irodában tarto ák – pedig a dolgozók nem is igen hajlo ak a nagy duhajságra. Kicsire-közepesre igen, de az meg még éppen belefért a céges kultúrába. (Ha meg nem, akkor január végére úgyis mindenki elfelejte e, hogy a kollégája némileg túltolta az Unicumot, vagy a lépcsőforduló ala éppen kivel beszéltek meg halaszthatatlan céges ügyeket, meghi en összefonódva.) A buli nagyjából mindig ugyanúgy zajlo : a főnök mondo egy vicces köszöntőt, összefoglalta az év legfontosabb eseményeit, aztán jö a díjkiosztó, majd vacsora, DJ és buli. Ha nem volt szerencséje a kollektívának, akkor valamelyik osztály mókás műsorral is készült. Az open bar tizenegykor bezárt, onnantól kezdve már csak pénzért lehete alkoholhoz jutni. És volt még egy kitétel-kérés: akik egyfelé laknak, használjanak közös taxit, ezzel is csökkentve a céges kiadásokat. (A karácsonyi bulira ugyanis még taxicsekkeket oszto ak a munkatársaknak.)

A buli jól sikerült. Nem volt számottevő elhajlás, a legtöbben remekül szórakoztak, és kivételesen senki nem jö össze senkivel. Laza beszélgetés, némi táncolgatás, gőzkieresztés: éppen az, amire mindenkinek szüksége volt az év végéhez közeledve. Éjfél körül elkezdtek hazaszállingózni az emberek. A csapat nagy része fegyelmeze volt, és többen is elkezdték szervezni a közös hazafelé utat.

Sanyi tudta, hogy Anita két utcára lakik tőle. Tavaly is egy autóval mentek hazáig. Úgyhogy még a ruhatárban megkérdezte a kolléganőtől, idén is egy autóval mennek-e hazafelé. Anita viszont váratlanul tétovázni kezde . Hogy ő még nem menne.

– De hát Ancsi, kive ed a kabátod a ruhatárból – hökkent meg Sanyi.

– Igen-igen… De lehet, hogy még viszszamegyek. Nem is tudom…

Sanyinak feltűnt ez a fura válasz, amire Anita ráte még egy lapá al:

– Meg hát, nem is lakunk olyan közel egymáshoz…

Sanyi semmit nem érte . Tényleg két utca választo a el őket – gyalog körülbelül két perc. Egy darabig még tébláboltak, aztán Sanyi nem várt tovább: hazament egyedül. De az eset csak nem hagyta nyu-

lyéskedni a többiekkel.

– Persze, ismerem őt is látásból, tudom hogy néha elszalad vele a ló.

– Nos, elmeséltem neki a történetet Ancsiról. Hogy olyan furán viselkede . Klári egy kicsit gondolkodo , aztán nagyot nevete . Arra kért, ne haragudjak, de azt mondta poénból Anitának, hogy ne szálljon be velem a taxiba, mert o a karácsonyi buli után fogdosni szoktam a kolléganőket…

Majdnem elneve em magam én is, de aztán egy pillanat ala rájö em, hogy ez egyáltalán nem vicces sztori. Sőt, hirtelen nem is tudtam mit mondani. Biztos voltam benne, hogy Sanyi már január elején is átváltozo az összes női kolléga fejében a vállalat szatírjává – miközben a legtisztességesebb figura volt, akit valaha ismertem.

— Most mit tegyek? Hívjak össze egy céges townhall meetinget, és jelentsem be, hogy nem szoktam kolléganőket fogdosni a taxiban? – keserge Sanyi. – Vagy jelentsem fel Klárit rágalmazásért?

godni. Még január második hetében is ez járt néha a fejében. Nekem is beszámolt a furcsa esetről:

– Mi lehet Ancsival? Olyan volt, mint aki nem normális. Vagy… vagy mintha félne velem egy autóba beszállni.

– Hagyd az egészet a fenébe – tanácsoltam. – Az emberek néha furán viselkednek, ennyi az egész. Lehet, hogy tényleg azon gondolkodo , hazamenjen-e még egyáltalán.

Eltelt néhány hét a januárból, mire egy napon váratlanul kiderült, hogy mi okozta a fura közjátékot.

– A múltkor együ ebédeltem Klárival, a bérszámfejtésről – mesélte Sanyi. – A vicces lánnyal, aki mindenből poént csinál… Tudod, mi derült ki?

– Igen?

– Hogy a karácsonyi céges bulin egy kicsit felöntö a garatra, és elkezde hü-

– Mindke ő rossz ötlet – mondtam némi töprengés után. –Olyan, mintha beismernéd, amivel megvádoltak… Szerintem ne csinálj semmit – mondtam Sanyinak, de magam sem voltam biztos benne, hogy annyiban kellene hagynia a dolgot. Ami persze hamar megoldódo : néhány hé el később megérkeze a Covid-járvány, és mindenkinek kisebb baja is nagyobb le annál, mint hogy Sanyi mellé be lehet-e ülni a taxiba. De azért néha eszembe jut, én mit te em volna a helyében – és nem igazán találok megnyugtató megoldást.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

FOTÓ: FREEPIK

Hosszú téli esték

Identitásregény, egy nem szokványos színész nem szokványos portréja, időutazás a kávéházi irodalom aranykorába és megmerítkezés a beatkorszakban: az év végi könyvújdonságok közö is mindenki megtalálja a kedvére valót – akár magának, akár szere ének ajándékba keres olvasnivalót a hosszú téli estékre.

GRECSÓ KRISZTIÁN

Apám üzent

Egy regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés a paraszti kultúrából?

Milyen férfiszerepeket kínál fel a társadalom, melyekből válogathatunk? Mennyire ura egy nő a saját sorsának?

Hány generáció életét változtatja meg egy különös döntés? Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve megrázó család- és identitásregény, apakönyv egy nemzedékről, amely nem találta a helyét a Kádár-korban, de még kevésbé a rendszerváltás után, és egy másik nemzedékről, amelynek ezzel az örökséggel számot kell vetnie. Magvető Kiadó

NYÁRY KRISZTIÁN

Itt kávéztak ők

„Kávéház nélkül nincs irodalom” – írta Márai Sándor, és nem túlzott. A kávéház közel kétszáz évig nemcsak második lakhelye volt a magyar művészeknek, hanem az egymást formáló eszmék és a polgári szabadság iskolája is. A kávéházak korszaka lejárt, de egykori művész vendégeik öröksége ma is velünk él. Az ő törzskávéházaikról, mindennapjaikról, komoly vitáikról és komolytalan mulatságaikról szól ez a könyv – a szerzőtől megszokott, információkban gazdag, szórakoztató stílusban.

Corvina Kiadó

CSATÁRI BENCE

Kóbor – Az utolsó interjú

Kóbor János élete szorosan összefonódott a halhatatlan magyar rockzenekarral.

Az Omega kedvéért hagyta el a műszaki pályát, mondott le sportolói karrierjéről, hogy aztán a hatvanas évek végétől kezd-

ve évtizedekre az európai könnyűzenei szcéna egyik ikonikus előadóművészévé váljon. Kóbor János 2019-től kezdődően hosszú, több mint kétszáz órás életútinterjút adott Csatári Bence rocktörténésznek. A beszélgetések során mesélt gyerekkoráról, gimnazista éveiről, a magyar beatkorszak hajnaláról, emberi kapcsolatokról és a Kádár-kor mindennapi abszurditásairól – de elsősorban élete nagy szerelméről, az Omega együttesről. Akkor még egyikük sem sejtette, hogy ez lesz az énekes utolsó interjúja.

Helikon Kiadó

GYÁRFÁS DORKA Kulka

Nem szokványos színészkönyv ez: inkább egy ember portréja. Egy olyan emberé, aki megjárta a halált, viszszajött onnan, de sok mindent elveszített. Nem tud többé sportolni, főzni, monológokat vagy verseket mondani, nem beszél már angolul vagy franciául (bár a kiejtése egy-egy mondatra is tökéletes), nehezen jár, és állandó fájdalom gyötri. Hiányokkal él, de nem sír vissza semmit. Most mégis elindulunk vele hátrafelé. Felkeressük az élete fontos helyszíneit, elvisszük magunkkal a barátait, és ránézünk az egészre. Megvizsgáljuk, mi formálta, mi marad belőle, mi az, ami igazán fontos – írja Gyárfás Dorka újságíró, aki elkísérte Kulka Jánost ezen az úton.

Corvina Kiadó

ALEKSZEJ NAVALNIJ Hazafi

Alekszej Navalnij 2020-ban kezdte írni a memoárját, nem sokkal azután, hogy kis híján végzetes merényletet kíséreltek meg ellene. Elmeséli teljes élettörténetét: ifjúkorát, politikai tevékenységének kezdeteit, mesél a házas-

ságáról és családjáról, arról, ahogy mind keményebben és hatékonyabban szállt szembe a világ egyik szuperhatalmával, amely el akarta hallgattatni. Memoárja második felében a börtönbeli élményeiről mesél – gyakran derűsen, sőt humorral, máskor tökéletesen érthető ingerültséggel. Navalnij számára már világos volt, hogy élete – vagy a rezsim fennállása –végéig börtönben fog maradni. Helikon Kiadó

ROBERT GREENE

A hatalom 48 törvénye

Amorális, dörzsölt, kíméletlen és tanulságos mű, amely a hatalom történetének háromezer évét sűríti negyvennyolc, részletesen kifejtett törvénybe. Egyes törvények az óvatosság szükségességét hirdetik, titkolódzásra intenek, megint mások a könyörület teljes hiányára hívják fel a figyelmet, de akár tetszik, akár nem, mindegyik alkalmazható a való életben előforduló helyzetekre. Bestseller azoknak, akik hatalmat akarnak szerezni, kíváncsiak a hatalom működésére, vagy fel akarják magukat vértezni a hatalom ellen. Művelt Nép Könyvkiadó

BERNÁTH JÓZSEF

Süss!

Diós kosárka, bagolyszem, túrós lepény, méteres kalács, hartyáni krémes és még sorolhatnánk. A szakácskönyv segítségével 40 klasszikus vidéki süteményt lehet (újra) megsütni, megkóstolni és megszeretni. A kötetben szereplő finomságok nagy részét háziasszonyoktól gyűjtötte össze a szerző, a színpompás képekkel illusztrált leírások pedig rövidek és tömörek, így a kevesebb rutinnal rendelkezők számára is sikerélményt kínálnak. Boook Kiadó

Fények, képek, élmények

A világvárosokban mindig történik valami. Ha esik, ha fúj, az élet nem áll meg: keressünk akár zenei élményt, kiállítást, koncertet vagy csupán egy könnyed téli kikapcsolódást, Budapesten mindent megtalálunk.

Fényparkok a sötét napokra Az év legsötétebb heteiben egyvalamire mindennél jobban vágyunk: fényre! Ezt adják meg nekünk az elmúlt években egyre népszerűbbé váló fényparkok, amelyek hangulata az ünnepi ráhangolódást is elősegíti. Idén találunk ilyet többek közö a Füvészkertben (Garden of Lights) és a Palatinus Strandon (Lumina Park) is, de jó szívvel ajánljuk a Light Art Museum tárlatát is. Egy hétvégi kirándulással egybekötve pedig a Gödöllői Királyi Kastély kertjét is érdemes már sötétedés után felkeresni, ahol Sissi világa elevenedik meg a látogatók elő .

Útra kel a Fényflotta

Lapunk megjelenésekor már rendszeresen feltűnnek Budapesten az ünnepi fénybe díszíte tömegközlekedési járművek, amelyek egészen január 6-ig velünk lesznek. A Fényvillamos melle a Mikulástrolik is nagy kedvencek, de az elmúlt évekhez hasonlóan idén is lehet számítani Fénybuszra, FényHÉV-re, továbbá fényfüzérbe kötö fogaskerekűre is. bkk.hu

Korcsolyapályák városszerte

A hideg évszak egyik nagy előnye, hogy végre elő lehet venni a korcsolyát a szekrényből, és ki lehet menni a jégre! Az ismert budapesti korcsolyapályák mára mind kinyito ak, így többek közö

a városligeti Műjégpályán, a Csepeli Jégparkban, vagy éppen a Városháza Téli Élményparkban is megszerezhetjük a kellemes téli izomlázunkat.

Budapest Park Winterfest 2024

A Budapest Park idén először rendezi meg téli fesztiválját. A WINTERFEST látogatói újra átélhetik a nyári szezon „parkos” életérzését – a Rákóczi híd lába helye ezú al az MVM Dome-ban. A fesztiválon a közönség kedvenc magyar zenekarai lépnek fel, így többek közö a Punnany Massif, az Elefánt, valamint a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Margaret Island. A koncerteket mindkét este a Budapest Parkban megszoko , éjszakába nyúló buli követi majd. 2024. december 20–21. budapestpark.hu

Egy magyar úr New Yorkból Kövi Pál rendkívül színes életet élt. Volt agrármérnök, futballista, vendéglős, üzletember és gasztronómus. Agrármérnöknek tanult, majd hazáját elhagyva ismert focista le Olaszországban. Innen folyta a életét New Yorkba, ahol Margi ai Tamással The Four Seasons Restaurantot veze e. Az 1980-as évektől haza-hazajárt Magyarországra. New Yorkban halt meg 1998-ban, utolsó kívánsága szerint hamvait hazahozták szerete szülőföldjére, Balassagyarmat-

ra, és o helyezték végső nyugalomra. A kiállítás a 2024-ben száz éve születe Kövi Pálnak állít emléket.

2024. október 24. – 2025. február 23. mkvm.hu

Nemes Márton: Techno Zen

A 2024. évi Velencei Képzőművészeti Biennálén a Ludwig Múzeum Nemes Márton Techno Zen című kiállítását muta a be. Az immerzív environmentként, festészeti alapokon nyugvó Gesamtkunstwerkként kiviteleze projekt jól példázza a festészet műfajának kitágítását, más médiumokra való kiterjesztését. A budapesti kiállításon a velencei anyag kiegészül egy válogatással a művész elmúlt tíz évben készült alkotásaiból, melyeknek tematikája és technikai megoldásai a Biennálén bemutato projekt előképeinek is tekinthetők. 2024. december 19. – 2025. március 2. ludwigmuseum.hu

Puccini és a magyarok 1924. november 29-én hunyt el Giacomo Puccini. A centenáriumi évfordulóra időzítve, az Operaház Turandot-premiersorozat utolsó előadásán nyílik meg az OPERA legújabb időszaki kiállítása, melynek fókuszában az olasz zeneszerző Budapes el, illetve hazánk fiaival való kapcsolatai állnak. A már életében is legendának számító zeneszerző 1894 és 1912 közö négy alkalommal járt Budapesten. Háromszor az Operaház meghívására, 1895ben pedig inkognitóban. Az OPERA kiállítása nem csupán Puccini budapesti látogatásainak, de a zeneszerző élete más magyar vonatkozásainak is emléket állít. opera.hu

Munkácsy – Egy világsiker története A Munkácsy Mihály (1844–1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendeze nagyszabású kiállításon több mint száz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek még jobban megismerni az egyik leghíresebb magyar festő életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét. A tárlat Munkácsy fő művei melle kevésbé ismert, ritkán vagy még sosem láto festményeit is bemutatja: magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzö , rejtőzködő remekműveken keresztül világítja meg azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művész karrierjét befolyásolták, hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.

2025. március 30-ig szepmuveszeti.hu

DR. SÁNDOR ISTVÁN ÜGYVÉD

„Végre élhetünk egy kicsit”

Dr. Sándor István jogász, ügyvéd, politológus, PhD-fokoza al, az MTA doktora címmel rendelkezik. A Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda partnere. Római jogot és polgári jogot is taníto -tanít, jelenleg az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára, egy időben a Károli Gáspár Református Egyetemen is volt tanszékvezető. Konferenciák előadója, tanulmányok szerzője. Mindezek melle a Limcsi ügyvédsztori felcímű kötetek szerzője.

Idén nyáron jelent meg az első regény, „A fecni” alcímmel. Ebben Pocak és Tócsni, a két ügyvédkolléga egy adásvételi szerződés mia keveredik kalamajkába. „Cselszövések és véletlenek, bimbódzó szerelmi szálak és szakítások kavalkádja, titkokkal és félreértésekkel tarkítva –rengeteg humorral elmesélve” – írja róla a kiadó honlapja. Azé a kiadóé, amelyet szintén a szerző, dr. Sándor István alapíto . A karácsonyi piacra megjelent a következő kötet is. A címe: „A vébé.”

– Szembetűnő, hogy a Limcsi ügyvédsztorija már-már egyfajta univerzummá kezd válni. Ez volt a terv, amikor elkezdte írni?

– Alapvetően az volt a célom, hogy érdekes jogi történeteket dolgozzak fel. Ezeknek egyike sem egy az egyben megtörtént, valóságos eset: különböző történetek elemeiből gyúrtam őket össze.

– Tehát ha valaki kollégát vagy ügyfelet vadászna a sztoriban, hogy beazonosítsa, nem fog sikerrel járni?

– Biztosan nem fog. Ha mégis, az csupán a véletlen műve. A történeteket, a szereplőket, az élethelyzeteket gyakran megtörtént esetek inspirálták, de mind a fantázia szülö ei.

– Amikor A fecnit olvastam, azon gondolkodtam, mennyi aspektusa lehet egy ügynek, amire figyelni kell. Ennek ellenére a két főszereplő ügyvéd mindenre figyel, csak éppen a lényeges dolgokra nem. Ez edukatív lehet egy laikus számára: az olvasó akarva-akaratlanul is jogkövető, precízebb magatartást sajátíthat el belőle.

– Nem titkolt célom volt, hogy a gyakorlati hibákra felhívjam a figyelmet. Az ügyvédek tevékenysége dinamikus működést igényel: a folyamatos konzultációk, egyeztetések során gyakorta problémát okozhat egy apró részlet. Nüansznyi dolgokon csúszhat el akár egy egész eljárás. Szerintem nincs olyan ügyvéd, aki a praxisa során ne került volna olyan

helyzetbe, amikor akár a sietség, a kapkodás, vagy bármiféle más ok mia nem megfelelően kezelt volna egy apróságot. Nagy hangsúlyt kapo a kötetekben, hogy az ügyvéd is csak ember. Két oldalról próbáltam lá atni a történeteket: egyrészt az ügyvéd szemszögéből – hogy a kollégák hogyan élik meg az egyes eseteket, mi zajlik le bennük, milyen világba kerülnek –, másrészt a torz tükör érdekében az ügyfelek részéről. Hogy ők mit szűrnek, szűrhetnek le mindebből, hogyan értékelik ugyanazokat a tényeket.

– A két főszereplő elég bohém, vidám fickó benyomását kelti. Majdhogynem az élet császárai. Miközben az átlagembernek inkább a konzervatív, végtelenül megbízható kép ugrik be, ha ügyvédekre gondolnak. Honnan jö ez a típus?

– Az embereknek életszakaszaik vannak. Az időszak, amire szere em volna rávilágítani, az, amikor már túl vagyunk tíz évnyi tanuláson, jogi egyetemen, ügyvédjelöltségen, gyakornokságon, szakvizsgán. Most végre van saját karrierünk, praxisunk, lehetőségeink, ügyfeleink, árbevételünk, és végre élhetünk is egy kicsit.

– Ön is átment ezen az időszakon?

– Szerintem mindenki. A harmincas éveiben az ember már érezheti, hogy végre a maga ura, és nincs elköteleződve. Ez is egy nagy előnye az ügyvédi hivatásnak, hogy nem beoszto ként kell eljárnunk, ezért élvezhetjük az életet. Ez egy átmeneti időszak, hiszen az ügyvéd is megállapodik egyszer csak. A könyvben is azt próbáltam sugallni, hogy az ügyvédek kifelé egyfajta megbízhatóságot mutatnak, a megjelenésükben konzervatívok, a kommunikációjukban alaposak – másrészt nyilván nem tudnak a saját bőrükben maradni. Őket is hús-vér személynek kell tekinteni.

– Mit gondol, ma egy fiatal ügyvédnek nehezebb belecsapnia a lecsóba, mint mondjuk, 20-25 évvel ezelő , amikor ön kezdte a szakmát?

– Akkor is nehéz volt, de egészen más okok mia volt nehéz. Egészen más volt a világ, nem volt ennyire digitalizált, mindenhova személyesen kelle elmenni, ami rengeteg időt felemészte . Cégbíróság, földhivatal, bíróságok, miegyéb. Elképesztően sok bírósági tárgyalás volt abban az időszakban. Emlékszem, a nagy pertárgyértékű ügyek csak a 90es évek vége felé kezdtek megjelenni, apróbb jogvitákkal viszont Dunát lehete

rekeszteni. Abban az időszakban heti 3-4 tárgyalásra mentem, és egymás után intéztem az ügyeket. Teljesen természetes volt, hogy napi 10-12 órát dolgoztam. Ma már inkább túlzo an technokratának látom a világot. Az jelenti a kihívást, hogy lássuk, melyik ügykezelő rendszer hogyan működik, milyen sajátossága van, milyen formális dolgokra kell figyelni. Megnövekede az ügyek értéke, ezáltal az ügyvéd felelőssége is sokkal nagyobb le . Illetve annak a veszélye, hogy egy hiba folytán felelősségre vonják. Ez most komoly teher a mai fiatal jogászok, ügyvédek számára. A jogszabályok pedig egyre inkább átláthatatlanabbakká váltak. Elkerülhetetlen a specializálódás, muszáj valamibe beleásnunk magunkat. A komplex jogrendszerünk mia már az én időmben sem lehete azt mondani, hogy valaki mindenhez ért, a mai világban viszont majdhogynem lehetetlen.

Észre kell vennünk, hogy mások hogyan látnak minket, milyen hibáink, hiányosságaink vannak, és merjünk magunkon nevetni!

– Az ön helyzete sem könnyű, hiszen ügyvédként dolgozik, komoly oktatói karrier van a háta mögö , kutat és még ír is. Nem szédül bele?

– Az oktatás és a gyakorlati ügyvédi munka folyamatosan jelen volt a karrierem során, és szere em is csinálni. Persze sokszor teher volt, de muszáj folyamatosan fejlődni. A kutatások is ezt szolgálták. Sokat olvastam, kuta am, majd az oktatás során fiatal jogászokkal találkoztam, és igyekeztem minél többet átadni nekik. A változatosság indokolta ezeket a foglalkozásokat.

– Nagyon sok ügyvéd csinál mindenfélét a munkáján kívül. A legszerteágazóbb hobbikkal rendelkeznek. Ön szerint miért van ez?

– Az ügyvédi tevékenység hivatásnak minősül, ugyanakkor hatalmas szellemi leterheltséget jelent. Az ügyvédek látják, hogy folyamatosan változnak

a jogszabályok, újabb és újabb törvényeket, joggyakorlatot kell megtanulniuk. Emellett ott az ügyfelekkel való kommunikáció, ott a  külvilággal való kommunikáció, a határidők, a streszsz. Ez mind-mind nagyon leterheli az embert. Emellé kell találni bármilyen tevékenységet, ami szellemi felfrissülésre ad lehetőséget. És fizikai felfrissülésre, persze. Ezért van az, hogy az ügyvédek gyakran sportolnak, és emellett valamilyen más hobbit is űznek.

– Ön miért fordult az irodalom felé?

– Az írás néhány éve merült fel, hobbiból. Nem csak régebben kedvelték, a mai napig nagyon sokan szeretik a jogi történeteket: mindenki talál benne valamit, ami vele is vagy a környezetében megtörtént, akár jogász, akár nem. Magyarországon az irodalomban vannak különféle szociológiai vagy szakmai megközelítései a jogi hivatásnak, de nem volt olyan jellegű regény, ami közérthetően dolgozná fel a témát. Amely a mindennapi ember, a laikus számára is betekintést enged. O vannak a jó amerikai filmek, sorozatok, John Grisham regényei vagy Ferdinand von Schirachnak a könyvei, amik jó 20 évvel ezelő megjelentek magyar fordításban – de hazai szerzőből hiány van. Gondoltam, írok egy hasonlót, de nem jogi thrillert. Szere em volna megmutatni a humoros oldalát a komoly dolgoknak, karikatúraszerűen kezelni a történeteket, mert az mindig élvezetesebb olvasmányélményt okoz. Hiszen az ember jobban szeret nevetni, mint re egni. Fontos volt, hogy merjünk tükörbe nézni: i vagyunk a jogtudomány ismerőiként, gyakran emberek élete fele hozunk döntéseket. Észre kell vennünk, hogy mások hogyan látnak minket, milyen hibáink, hiányosságaink vannak, és merjünk magunkon nevetni!

– Van átjárás a kötetek szellemisége és a munkája közö , vagy hermetikusan elválnak? Ez a vidámság, könynyedség, ami a könyvekből árad, végül is magából jön… – Nem keveredik. Amikor az ember már elér egy kort, vagy egy ado területen egyfajta elismertséget, akkor sokkal többször megengedheti magának, hogy őszinte legyen, vagy ha olyan a természete, humoros oldaláról mutasson be dolgokat, akár az ügyfelek részére is. Mindig az számít, ki az, aki mondja. És kinek. Egy kezdő ügyvéd, mondjuk, egy 30-31 éves, ha elkezd őszintén beszélni egy-egy ügyről, lehet, hogy soha

többé nem talál új ügyfelet. A második kötetben van egy ilyen párbeszéd, ahol azt mondja Pocak, a főnök Bertának, az ügyvédjelöltnek, hogy „na, akkor készülődjünk, már átbeszéltük a részleteket”, mire mondja az ügyvédjelölt, hogy „Főnök, elmondhatom az őszinte véleményemet az ügyről?” Erre a Pocak: „Nehogy elmondd, isten ments! Nem ezért fizetnek minket.” Persze az ember eljuthat oda, hogy ado esetben merjen ilyen is lenni. Én is változom, ennek megfelelően talán már merek kissé nyersebben, egyértelműbben fogalmazni az ügyfélnek.

– Ha a római jogot veszünk, amivel oktatóként foglalkozik, ahhoz képest a Limcsi ügyvédsztori épphogy a másik véglet. Mintha direkt fricska lenne, hogy „tessék, én ilyet is tudok!”

– Amikor elkezdtem írni, úgy gondoltam, hogy ez egy hobbi. „Írogatom” – mondtam. Amikor rájö em, hogy az emberek kíváncsiak rá, az egész komolyra fordult. Nem gondoltam, hogy sok könyvet írok majd, de aztán belelendültem.

– Ki volt az, aki o állt maga mögö , és azt mondta, hogy ez mindenképp menjen nyomtatásba?

– A „Limcsi ügyvédsztori” felcímet ki találta ki? Ennél fogyasztóbarátabbal lehetetlen lenne előrukkolni! – Én. Direkt ponyvának szántam. Mindenkinek szól ez a könyv.

– Hogy fogy a kötet?

– Hullámokban. Májusban jött ki, akkor megugrott az érdeklődés, néhány száz példány elfogyott, majd nyáron leült. Most, hogy jön a következő, várjuk, hogy az új kötet magával húzza az elsőt is. Ha valaki eddig még nem ismerte a sztorit, és az új előbb kerül a kezébe, akkor minden további nélkül fel tud zárkózni.

– Nádasi Kriszéknek –irdalmi anyagok szerkesztői – adtam oda, akik véleményezték, majd átdolgoztam a kéziratot. Kezdő, amatőr, zsenge íróként álltam hozzá, de profi csapattal ellenőriztettem a befogadhatóságát, a fogyaszthatóságát. Ők biztattak, hogy mindenképp írjam meg. Másfelől a feleségemtől kaptam korai visszajelzést. Aki amikor először olvasta a könyvet, azt mondta, sok helyen talán túlzó, de mondtam neki, hogy éppen ez a lényege: ha valaki a jogászi hivatásról akar olvasni, átrághatja magát egy száraz szakkönyvön, de ha fel akarjuk kelteni az érdeklődését, pont a túlzások, a karikatúraszerű figurák kellenek bele. A végére már egyetértett velem.

mond kritikát, arról azt gondolom, hogy csak nem akar megbántani.

– Kiadót is alapíto . Miért?

– Kezdő íróként ezen a területen nem működtem még. Ha jogi könyvet írok, arra mindig találok kiadót, ez sosem jelente problémát. Felmerült bennem ez a stratégia is, körül is néztem, melyik kiadónál tudnék kijönni a sztorimmal – ilyenkor jön a házalás tipikus esete. Ajánljuk be, küldjük el a kéziratot. Aztán vagy válaszolnak, vagy nem válaszolnak a levélre. Egy szakmailag ellenőrzö könyvről van szó, ha találtam volna egy kiadót, újra átment volna ezen a rostán, ezért úgy voltam vele, már nincs időm két-három évet várni, hogy valaki esetleg kegyeskedik kiadni a szerzeményem. Ha már hobbiként fogom fel… Más hajókázni, golfozni jár, drága festményeket gyűjt… Én arra juto am, hogy megtehetem, hogy alapítok egy saját kiadót – ez belefér a hobbi kategóriájába.

– Milyen visszajelzések érkeztek a kollégáktól?

– Nagyon sokan dicsérték – volt olyan, aki azt mondta, hogy nem csak a tapasztalataikat, az álmaikat írtam meg benne. Volt, aki esetekről ismert fel részleteket. Persze volt olyan, aki mert kritikát megfogalmazni: miszerint túl sokat isznak benne az ügyvédek, túl sok a pikáns részlet. Érzékeltem ezt én is, nyilván nem gondolom, hogy teljes mértékben ilyenek az ügyvédek, de ezzel a kis túlzással fel lehet rájuk hívni a figyelmet. A második kötetben ez a fajta kicsapongás kevésbé lesz domináns. Aki pedig nem

– Mennyi idő, mire elkészül egy könyv?

– Az első könyvem írása bru ó két évig tarto . A ne ót ne kérdezze, mert csak esténként írtam. Pont ellentétes a bioritmusunk a feleségemmel: ő reggel ötkor már felkel, viszont este kilenckor alszik, én viszont szeretek éjjeli bagolyként viselkedni. Esténként, éjszakánként írtam ezeket a könyveket; eltelt vele szépen egy-két év. A második kötet ugyanilyen tempó melle már egy év volt.

– Várható, hogy tényleg kialakul belőle egy kulturális galaxis, és a Limcsi ügyvédsztori folytatódni fog? – Igen, lesz folytatás. Egyelőre az iparágak váltakoznak a kötetekben. Az első inkább egy ingatlanos-építőiparos rész volt, a második az informatika területére koncentrált. Terveim szerint a harmadik a banki ügyletekkel-műveletekkel kapcsolatos történet lesz. A harmadik kötetnek egyelőre még csak a tematikája és a vázlata állt össze a fejemben. Szeretném megtartani a főszereplőket, mert ők az átkötő kapcsai a történeteknek. De persze új kihívások és új szereplők is érkeznek majd az újabb kötetekben.

Válogatás a Budapesti Ügyvédi Kamara életének idei emlékezetes pillanataiból.

01

Január

A bontási munkálatok beindulásával látványosan elkezdődö a Székház felújítása.

04

Április

Az Országos Bírósági Hivatal

Aulájában tarto a meg Éves rendes közgyűlését a BÜK, ahol a zárszámadást és az idei költségvetést, valamint a bizo sági beszámolókat nagy többséggel – zömmel egyhangúan – fogadták el.

07 Július

A kapolcsi Művészetek Völgyében ado nagy sikerű koncertet a Kamara kórusa, a Próká-torok.

10 Október

A Jelölti Perbeszédverseny idén sem szűkölködö izgalmas pillanatokban.

02 Február

Az idei ügyvédfarsangon a Szörnyella de Frász jelmezek vi ék a prímet.

05 Május

A Kopaszi-gáton első alkalommal rendezték meg a Sárkányhajó Ügyvéd Kupát.

08 Auguszus

A nyári forróságban a Magyar Vöröskereszt Arany János utcai központjának kellemesen hűtö tere ado o hont a 19. Kamarai véradásnak.

11 November

A Pro Bono Napon közel száz budapesti ügyvéd ado ingyenesen tanácsot a jogkeresőknek.

03

Március

Connections: A művészet és az ügyvédi élet kapcsolódásai címmel tarto gondolatébresztő előadást a Ludwig Múzeumban a BÜK támogatásával az Art is Business.

06

Június

Ismét kiváló hangulatban zajlo az Ügyvédfesztivál Noszvajon, amelynek legnagyobb sztárja idén Csernus Imre volt.

09 Szeptember

A BÜK Elnöksége egy időkapszulában elhelyezte a Kamara jelenének egy kis szeletét a felújítás ala álló Székház alsó szintjének padlójában.

12 December

Az utolsó simításokat végzik a Székház felújításán.

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK