Pesti Ügyvéd / 2025. február – március

2025. február – március

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK

CÍMLAPSZTORI

· A TARTALOMBÓL ·

Safarek Krisztián, a PrókáTorok új kórusvezetője

– 14. oldal

Bemutatkozik a BÜK

Ügyvédjelöltek

Bizo ságának elnöke

– 16–17. oldal

Ügyvédek, digitalizáció és egy csipetnyi kreativitás – 18-19. oldal

Lapunk megjelenésekor lesz éppen 150 éve annak, hogy megalakult a Budapesti Ügyvédi Kamara. A jeles évfordulóra többek között történelmi kiállítással és a megújult székház átadásával készülnek.

Ajeles évforduló kapcsán lapunkban megemlékezünk a Budapesti Ügyvédi Kamara megalakulásának körülményeiről, a Magyar Nemzeti Múzeum látogatói pedig testközelből is megismerhedhetnek az ügyvédség történelmével az Ügyfelem érdekében című kiállításon. Az állandó kiállítás részeként, június 22-ig látható tárlat maxi-

mális szakmai hitelességgel, ugyanakkor nem csak az ügyvédi hivatásrend tagjai számára élvezetes módon, konkrét ügyeken és személyeken keresztül tárja a látogatók elé eme hivatás történelmét. Az évfordulóra időzítve fejeződö be a BÜK Székházának felújítása, annak ünnepélyes újranyitására így már szintén nem sokat kell várni.

· TORBÁGYI ÖRS

„Ez nem egy felújítás, ez egy komoly továbbfejlesztés”

A felújítás projektmenedzserével immár a Budapesti Ügyvédi Kamara megújult székházának apropóján beszélgettünk.

– 10–12. oldal

· DR. KOVÁCS ANNAMÁRIA ·

„Ez igazi bizalomjáték”

Dr. Kovács Annamária ügyvédként a büntetőjog területén ért el sikereket, de amikor kilép a tárgyalóteremből, egészen más pályán, a raliversenyek adrenalindús világában hasít.

– 29–31. oldal

· NYÍLT TÁRGYALÁS · Tárgyalótermi dráma a Katona József Színházban – 20–22. oldal

RÉVBE ÉRTÜNK, ÜNNEPELÜNK

Az elmúlt számban még arról írtam, hogy ráfordultunk a célegyenesre, most pedig már a célszalagot is átszakítottuk, mire kedves kollégám e lapszámot a kezében tartja. Véget ért a megmérettetés a székház felújításában és az ünnepi kiállítás megrendezésében, és az ünnepnapok után vissza kell térjünk majd a dolgos hétköznapokba, melynek gyönyörűen megújult hátteret ad a munkakörnyezetünk.

2022-ben, a ciklust lezáró közgyűlésen léptem a tagság elé azzal a víziómmal, hogy amennyiben újból bizalmat kapok, néhány olyan dolgot tartok kiemelten hangsúlyosnak megvalósítani, ami minden más kihívástól visszatart, mert ezek létrehozatala a budapesti ügyvédség számára fontosabb, mint személyes sorsom alakulása.

Megkerülhetetlen és elodázhatatlan volt szeretett székházunk felújítása. Sőt! Nem egyszerűen a felújítása, a ráncfelvarrás ugyanis már nem lett volna elég. Bármennyire is szép és lenyűgöző volt a díszterem vagy az épület maga, a legutóbbi – 30 évvel ezelőtti –, döntően esztétikai jellegű beavatkozás óta eltelt idő és állagromlás miatt a beruházást oly módon kellett végrehajtani, hogy a legmodernebb kor követelményeihez is alkalmazkodjunk, megőrizve mindazt, ami a székházban az ügyvédség szempontjából alapvető fontosságú volt. Látva folyamatában a végeredmény kialakulását – természetes elfogultsággal – azt írhatom, hogy a vállalásnak eleget tettünk. És erről január 28. napja óta közokirattal is rendelkezünk, ha már ügyvédek vagyunk. A szakhatóság meghozta a számunkra oly fontos határozatát, és az ingatlan alaprajzi átalakítására, felújítására, valamint a gépészeti felvonó berendezésre vonatkozóan a használatbavételi engedélyt megadta, mert az épület kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket. A szakhatóság az örökségvédelmi szakkérdéseket is vizsgálta, kikötéseket nem tett, a megvalósított építési munka örökségvédelmi érdeket nem sért, sőt az illetékes ügyintéző a legnagyobb elismerés hangján szólt arról az értékmentésről, ami a beruházást jellemezte. Megállapította azt is, hogy az örökségvédelmi szempontok és a kiemelten védett műemléki értékek érvényesülését, illetve az ingatlan védetté nyilvánításának alapjául szolgáló értékek megőrzését elősegítette és továbbra is biztosítja. A beruházás túlnyomó része belső átalakítás volt, amely az elmúlt évszázadban

történt átalakítások által kialakult terek racionalizálását, eredeti térstruktúrájának visszaállítását eredményezték. A beruházás elsődleges célja az épület udvarának hasznosítása volt, ami annak a földszinti szint feletti lefedésével, alatta oktatóterem kialakításával valósult meg, és az így kialakult tetőterasz a klubszobán és liftelőtéren keresztül közvetlen kapcsolatba került a kamarai területekkel. Az udvar lefedésével kialakult belső tér jól kapcsolódik a lift előteréhez, valamint a könyvtár területéhez és az ide tervezett előadó kapcsolódik a földszinti térstruktúrához is.

De a szakhatóság hivatalos megállapításain túl nem maradt más, mint hogy belakjuk, és élettel töltsük meg. Örömmel veszem, ha ebben majd segítenek! Hálásan köszönöm a mindvégig érezhető támogatást, bizalmat és legfőképpen türelmet, ami nélkül egy ilyen volumenű beruházás nem lett volna sikeresen megvalósítható.

Effektív ünnepi alkalom pedig a kerek évforduló, ami azért is nagyon fontos magunknak és kifelé is, hogy megmutassuk azt, hogy az ügyvédi hivatásrend mit adott a hazának, mire lehetünk büszkék. Azt szerettem volna 3 évvel ezelőtt, ha az alapításunk 150. évfordulójának emlékezete a nemzet múzeumával közösen, egy igazán reprezentatív helyszínen valósulna meg. A vágyakat a tettek követték, és az alapítás évfordulójának napján megnyílt a június 22-ig látogatható időszaki kiállítás. A 145 éves kamarát is már igyekeztünk méltó módon megünnepelni „házon belül” egy kiállítással, csakúgy, mint Eötvös Károly születésének 180. évfordulóját. De ez most a helyszín, a tartalom, a forma alapján unikális lett, ami aránylik az évforduló nagyságrendjéhez. Egy több szempontból különleges kiállítás jött létre, mert egyrészt az időszaki kiállítás „szigetei” a Magyar Nemzeti Múzeum Állandó Történeti Kiállításának azon termeiben kerültek megvalósításra, amelyekhez időrendben, tartalmában kapcsolódnak, másrészt pedig az sem szokványos, hogy ún. közösségi kiállítást szerveztünk. Ezen a tárlaton ugyanis, a felhívásomnak köszönhetően számos ügyvéd ajánlotta fel azokat a saját tulajdonában lévő tárgyakat, dokumentumokat, amelyek a magyar ügyvédség történetéhez kapcsolódnak. Reményeim szerint minél több kolléga érzi majd úgy, hogy számára is fontos a kiállítás megtekintése és nemcsak azért, mert egy kreditponttal és 20% jegyár kedvezménnyel tehetik meg.

1875. február 20. napján 430 ügyvéd részvételével tartotta alakuló közgyűlését a Budapesti Ügyvédi Kamara, melynek első elnökévé – a tragikusan fiatalon elhunyt – Ghyczy Gyulát választotta. Ahogy az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve fogalmazott: „Az 1874-i törvényhozás bölcs előrelátással és méltánylattal érvényesítette … azt, hogy az ügyvéd magasztos hivatásában minden körülmények között teljes önállósággal járhasson el, – és mindenek felett érvényesítette az önkormányzati jogot, a függetlenség létfeltételét akkor, midőn az ügyvédi testület legszentebb érdekeinek, és tekintélyének megóvását az erkölcsi solidaritás alapjára fektetve, az ügyvédi kamara sajátkezeibe tette le.”

Ígéretem és hitem szerint hivatásunk gyakorlásának fundamentumát, a függetlenséget ügyvédként és köztestületi vezetőként is – csakúgy, mint az elmúlt 150 évben elődeim – minden erőmmel megvédem. Boldog születésnapot Budapesti Ügyvédi Kamara, és kedves kollégák!

Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke

Matuska Szilveszter a Bíróság előtt, 1934

Magyar Nemzeti Múzeum

150 ÉVES A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA

A budapesti ügyvédség nemes hagyományairól

Éppen 150 évvel ezelőtt, 1875. február 20-án alakult meg a Budapesti Ügyvédi Kamara. Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina jogtörténész írásában az idáig vezető utat és a BÜK megalapításának körülményeit mutatja be.

„Ha a Corpus jurisunknak az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit tekintjük […] azt tapasztalhatjuk, hogy ez intézkedések úgy szólván kis fenyítő codexet képeznek” – vélekedett 1875. február 20-án a Budapesti Ügyvédi Kamara alakuló közgyűlését megnyitó ünnepi beszédében Sárkány József, a Pesti Királyi Törvényszék elnöke. A régóta várt és nemzetközileg is magas színvonalú ügyvédi rendtartás megszületése feletti örömét növelte, hogy úgy ítélte, a törvényhozás végre szakított azzal a megközelítéssel, hogy az ügyvé-

deket az igazságszolgáltatás „megrendszabályozandó” tényezőjének tekintse. Emellett a törvénycikkben olyan magasztos célok megvalósítását látta, amelyekre az ügyvédek – és különösen a pest-budai ügyvédek – évtizedek óta törekedtek: „Az 1874:XXXIV. tcz. fényes tanuságot tett immár arról, hogy a társadalmi téren érvényesített ezen nemes törekvések nem voltak terméketlen és hiu kisérletek, – hanem voltak érlelői, előkészítői a helyes irány diadalának, azon irány diadalának, melly az 1874:XXXIV. t.czikknek életet adott.” 1

AZ ÜGYVÉDSÉG FELEMELÉSE

Hosszú út vezetett el idáig, hiszen a történelem során az ügyvédeket számos kritika érte, amelyeket nem egyszer jogszabályaink is ismételtek. Már I. Lipót 1694-ben kiadott királyi rendelete megkülönböztetett jó és rossz ügyvédet, s azt írta: utóbbiak vetnek rossz fényt az egész tiszteletreméltó karra. Bár Magyarországon a hivatásszerűen felek perbeli képviseletével foglalatoskodó jogászi réteg kialakulása kb. a 15. század végére tehető, egységes követelményrendszer velük

kapcsolatban csak e normával jött létre, amely előírta a kötelező ügyvédi esküt is. 1723-ban törvényben is megerősítették, hogy az eskü letétele nélkül az ország bíróságai előtt nem lehet képviselőként eljárni. Ez azonban még csak egyfajta „erkölcsi szűrőként” működött, a szabályzatban foglaltaknak való megfelelést nem vizsgálták, ahogyan azt sem, vajon az ügyvéd jogi tudása, szakértelme elegendő-e. Ügyvédi vizsgát először Mária Terézia vezetett be 1769-ben, majd 1804-ben pontosították, hogy ennek előfeltétele a jogi tanulmányok befejezése és 2 év gyakorlati idő teljesítése. 2

A 19. században maguk az ügyvédek is felhívták a figyelmet arra, hogy leginkább összefogással léphetnének fel annak érdekében, hogy a róluk keletkezett negatív képet újrafessék, illetve hogy az ügyvédséget mind szellemi, mind erkölcsi értelemben emelni tudják. Ezzel egyidejűleg a reformkorban egyre erősebbé vált az igény a közösséggé szerveződésre, önálló szervezeti keretek megteremtésére. Mindebben a pesti ügyvédség élen járt.

1827-ben az országgyűlés a bírósági szervezet kodifikációjával együtt rendezni kívánta az ügyvédi állapotokat is. A korábbi rendeleti szabályozásokhoz képest a törvénybe foglalás komoly előrelépést jelentett volna, azonban a tartalommal a kar nem lehetett elégedett, mivel a kiküldött bizottság javaslata továbbra is az ügyvédek által megvalósítható jogsértéseket, ezek szankcióit állította a középpontba. A pesti ügyvédség színe-java memorandumot szerkesztett, amelyben visszautasították, hogy az előítéleteket a törvényhozás a szabályozás kiindulópontjaként fogadja el, s ezzel „a felébredt önérzetnek olly nemes és meleg kifejezést adott, melly már akkor öntudatos eréllyel hangsúlyozta a testületi szellem önbecsölését és bizalmat teremtő erkölcsi hatalmát”. 3

Az 1830-as, 1840-es években több, a pesti ügyvédek által szerkesztett testületi folyamodványról van tudomásunk, sőt egyes célok megvalósítása érdekében társulat alapítása is felvetődött. Előbb egy jogi szótár megalkotása érdekében kívánt együttműködni a pesti kar, majd 1841-ben újra nyilvános összejövetelt tartottak, és választmányt alakítottak egymás jobb megismerése, a visszaélések elleni közös fellépés, valamint szakmai önképzés céljából. Néhány 1848-ban megjelent írásból arra lehet következtetni, hogy már ekkor közösen dolgoztak egy, az 1847–48-as országgyűlés elé terjesztendő ügyvédi törvény tervezetén. Az együttes törekvések mellett egyéni munkák is elkészültek. 1841-ben ifj. Palugyay Imre Ügyvédek, kor-

szerű tervezet ezeknek ügyében címmel elsőként tette közzé elemzését, és 1848-ban jelent meg Tóth Lőrinc értekezése (Ügyvédi állapotok. Röpirat ügyvédi érdekben), majd Kaill Sándor Ügyvédreform c. brosúrája. Az utóbbi mű szoros kapcsolatot mutat a pesti ügyvédség készülő tervezetével: a választmány az ő javaslatából indult ki, ám utóbb olyan lényeget érintő módosításokat vezettek át rajta, amelyekkel a szerző nem tudott egyetérteni, ezért publikálta saját eredeti munkáját, amely így a mai napig fennmaradt. 4

A BUDAPESTI ÜGYVÉDEGYLET

A szabadságharc következtében elakadt a kodifikáció, a neoabszolutizmusban pedig az oktrojált ügyvédi rendtartás autonómiával nem bíró ügyvédi választmányokat állított fel. Bár az Országbírói Értekezlet visszaállította az 1848 előtti magyar igazságszolgáltatási szervezetet, és szóba jött, hogy ügyvédi társulatok alapítására sor kerülhet, a provizórium idején, 1861–1865 között ismét ellehetetlenült minden alulról jövő magyar kezdeményezés. Csak az 1860-as évek második felétől, leginkább pedig a kiegyezés után indulhatott meg az önszerveződés, és alakulhattak meg a helyi ügyvédegyletek, amelyek a tudományos művelődést, a testületi szellem felébresztését, az ügyvédeket megillető erkölcsi hitel és tekintély fenntartását, a hazai jogélet fejlesztését, valamint az önsegélyezést tűzték zászlajukra. A sort a buda-pesti ügyvédegylet nyitotta. Lét-

Márton Ferenc

Gróf Bethlen miniszterelnök kihallgatása a frankpörben, 1926 Ceruzarajz Magyar Nemzeti Múzeum

rehozását az akkor még ügyvédként működő Sárkány József 1865. november 4-én indítványozta egy ügyvéd-összejövetel alkalmával, amelynek eredeti témája az igazságszolgáltatás helyzetének javítása volt. Noha az ötletet kartársai nyomban támogatták, az alakulás mégsem ment egyszerűen, így több tárgyalásra került sor, míg megállapodtak és elfogadták a Budapesti Ügyvédegylet nevet, továbbá annak alapszabályát. Az egylet tagjaiból választmányt alakított, tisztviselőket választott, könyvtárat hozott létre, helyiségekkel rendelkezett és személyzetet is tartott, 1868-ban pedig már megkezdték működésüket szakosztályai is. Az egyesület 1875-ig, a Budapesti Ügyvédi Kamara megalakulásáig állt fenn, akkor feloszlatta magát és vagyonát is átadta a kamarának. 5 Az ügyvédegyletek mérföldkövet jelentettek az ügyvédi kar hazai szerveződéstörténetében, azonban a budapesti ügyvédségnek a többinél is komolyabb szerep jutott: „szellemi tevékenységét a kormány gyakran igénybe vevén […] csakhamar oly erőt fejtett ki a jogtudomány s törvénykezés terén, hogy az igazságügyi kormányzásnál még nagyobb méltatásra talált”. 6 Az egylet IV. szakosztálya már 1868-ban bizottmányt küldött ki az ügyvédi rendtartás alapelveinek kijelölésére, akár önálló javaslat szerkesztésére. Tervezetüket 1870ben a közgyűlés is elfogadta, majd novemberben felterjesztették az igazságügyi minisztériumhoz. E munka gerincét képezte az 1874. évi ügyvédi rendtartásnak,

de legalábbis a törvény első tervezetének. A minisztériumban ezzel párhuzamosan készülő javaslatot ugyanis a beérkezett operátum alapján újból átvizsgálták, több helyen módosították, sőt egyes szakaszait az ügyvédegyleti szövegezés precizitása, szabatosabb és teljesebb volta miatt csaknem szó szerint átvették. Elismerték, hogy az anyag azért is különös figyelmet érdemel, mivel a hazai ügyvédi karnak saját viszonyai rendezésére vonatkozó nézeteit tükrözi, így „a közvélemény legjogosabb nyilvánulásának tekinthető”. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a rendtartás alapvető elveiben az ügyvédség és a kodifikátorok kezdettől fogva egyetértettek. Az átdolgozásokat követően 1873-ban az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatot a budapesti ügyvédi kar némi elfogultsággal úgy értékelte, mint amely „egészben és nagyjában […] az egylet munkálatával megegyezik”. 7

MEGALAKUL

A BUDAPESTI

ÜGYVÉDI KAMARA

Az 1874. évi XXXIV. törvénycikkben, az első modern magyar ügyvédi rendtartásban foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyi miniszter 35365/1874. (XII. 28.) sz. rendeletével meghatározta a kamarák székhelyeit és beosztását, a következő évben pedig megalakult az ország 28 ügyvédi kamarája. A Budapesti Ügyvédi Kamara illetékessége a rendelet értelmében a budai, az esztergomi, a kalocsai, a pesti és a pestvidéki törvényszékek kerületében működő ügyvédekre terjedt ki. Az alakuló közgyűlésre 1875. február 20-án, a pesti megyeháza üléstermében került sor 430 fő részvételével. Ugyanaz a Sárkány József nyitotta meg (ekkor már mint törvényszéki elnök), aki korábban az egylet létrehozását felvetette. A közgyűlést a nyitó beszédet követően már a korelnök vezette, aki felolvasta a törvény vonatkozó rendelkezéseit, majd megalakították a kamarai tisztségviselők megválasztásának lebonyolításához szükséges szavazatszedő bizottságot. A magas létszámra tekintettel a szavazásra határidőt tűztek, aznap 13.00 óráig, és az ülést az eredmény kihirdetése érdekében február 22-én 16.00 órára napolták el. A választás eredményeképpen a Budapesti Ügyvédi Kamara első elnökévé Ghyczy Gyulát, elnökhelyettesévé Funták Sándort, titkárává Siegmund Vilmost, kamarai ügyésznek Győry Eleket, pénztár-

noknak Morlin Imrét választották meg. Az első választmány tagjai lettek: Andaházy László, Baintner Imre, Burián János, Dúzs Lajos, Emey János, Friedmann Bernát, Hodossy Imre, Környei Ede, Köves György, Lovik Adolf, Nyiry Lajos és Szelényi Károly, póttagok pedig Agorasztó Szilárd, Francisci Kázmér, Piufsich Frigyes, Széky Antal, Stiller Mór és Zboray Béla. A kamarai szervek 1875. március 1-jén kezdték meg tevékenységüket. 8

A törvény elfogadása és a kamarák létrejötte választóvonalat jelentett az ügyvédség szabályozástörténetében. Az autonómia és a szabad ügyvédkedés mint a jogszabály által biztosított két fontos pillér alapján az ügyvédség folytathatta a modern professzionalizáció felé vezető útját, amelynek hőskorát a 19. század utolsó évtizedeire teszik. A rendtartás rögzítette az ügyvédi kar jogszabály-kezdeményező, illetve -véleményező hatáskörét, aminek nyomán – különösen a budapesti ügyvédségben – egyre erősebbé vált az elköteleződés a modern polgári állam értékei (pl. a sajtószabadság, a bírói függetlenség) mellett. Ennek további lendületet adott, ha úgy érezték, véleményük a jogalkotásban figyelmen kívül maradt, s nem mulasztották el ezt az igazságügyi kormányzatnál nehezményezni. A hivatásszociológiai vizsgálatok szerint – amelyek fókuszában épp a fővárosi ügyvédi kar állt – a modernizációs szerepkör mellett a századfordulóra az ügyvédség már mint a jogállam védője identifikálta magát, s e társadalmi-hivatásbéli szerepük a 20. század első évtizedeiben erősödött, az egyéb kérdések mentén polarizált kart pedig össze is tartotta. 9 Noha a budapesti ügyvédi karon belül is nem egy törésvonal mutatható ki, az csakhamar kirajzolódott, hogy az 1875ben létrejött kamarák között létszámát és szakmai befolyását tekintve is a fővárosi volt a legkiemelkedőbb. Mivel az ügyvédi rendtartás nem hozott létre az ügyvédségnek országos központi szervet, ezért a Budapesti Ügyvédi Kamara próbálta kanalizálni az ügyvédi törekvéseket, egyfajta érdekképviseleti funkciót magára venni, kezdeményező szerepet játszani nem csupán direkt jogi vonatkozású kérdésekben, hanem kiemelt jelentőségű eseményekhez kapcsolódóan is, amelyekben a teljes magyar ügyvédséget kívánta összefogni, mozgósítani. 10 Több helyütt kinyilvánították, hogy az ügyvédség szeizmográf, antenna,

híd, amely felfogja és átvezeti, csatornázza a társadalom panaszait a jogalkotók illetve jogalkalmazók felé. Hangsúlyozták azonban, hogy a „jogrend őre” szerep és a társadalmi szerepvállalás nem jelenti azt, hogy az ügyvédek politikai áramlatokba állnának be, sőt elvárták a szakmai működésben a pártsemlegességet, azt, hogy az ország törvényei, a sérelmet szenvedők mellett politikai irányzatoktól mentesen álljanak ki. 11

Mindehhez erős alapot jelentett nemcsak a már említett szabályozási háttér és autonóm szervezet, hanem az a tisztelet is, amellyel a kar a hivatásnak tekintélyt adó nagy elődök és saját múltja felé fordult. Csak egyetlen példát kiemelve, a millenniumi kiállítás kapcsán a Budapesti Ügyvédi Kamara már 1893-ban felhívást intézett a társkamarákhoz, hogy az ország ügyvédsége ne széttagoltan, hanem együtt, ezáltal méltó módon vegye ki majd részét e nemzeti ünneplésből. Úgy vélték, ezeréves történelmünk bemutatásában feltétlenül meg kell jelennie az ügyvédi karnak, amely a közművelődésben is jeleskedett. Céljuk a magyar ügyvédség történetének monografikus megíratása volt, továbbá elkezdték gyűjteni mindazokat a tárgyi és okirati emlékeket, amelyek az ügyvédséggel kapcsolatba hozhatók voltak, ezért kérték, hogy a kiállítás létrehozatalát és rendezését az ország ügyvédi kamarái anyagi és szellemi hozzájárulásukkal támogassák. 12 A különféle évfordulós megemlékezések, ünnepi közgyűlések szintén lehetőséget teremtettek a hivatásról való elmélkedésre, az ügyvédi kar társadalmi szerepének meg-, illetve újrafogalmazására. 13

A szerző a PTE ÁJK Jogtörténeti Tanszékének egyetemi docense. ORCID: 0009-0009-2149-8438

A szöveg a Budapesti Ügyvédi Kamara korábbi ünnepi ülésén elhangzott előadás szerkesztett és rövidített változata. A témában megjelent részletesebb cikket ld. Korsósné Delacasse Krisztina: „Hogy karunk érdekeinek emelésére az egyesek nemes szándéka és tettereje egyesüljön.”

A budapesti ügyvédség testületté szerveződése a 19. században. Díké, 2020. 4. sz. 111–126. p. DOI: https:// doi.org/10.15170/DIKE.2020.04.01.08

1 A beszédet idézi: Korsósné Delacasse Krisztina: Az ügyvédi kamarák megszületése Magyarországon. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 2012. 94–95. p., 2 Uo. 11–13. p., 3 Uo. 94. p., 4 Uo. 17–30. p., Korsósné 2020. 114–115. p., 5 Korsósné 2020. 115–119., 123–124. p., 6 Kun László: A magyar ügyvédség története politikai s társadalmi tekintetben, a legrégibb időktől máig, párhuzamban a birósági szervezet fejlődésével. Budapest, 1895. 304. p., 7 Korsósné 2012. 55–58. p., 8 Uo. 95–96. p., Papp Viktor: Ügyvédtársadalom Magyarországon a 19. században. Kronosz Kiadó, Pécs, 2024. 448–449. p., 9 Korsósné 2012. 163–168. p., Navratil Szonja: A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1868/1869–1937), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014. 69., 73–75., 80., 102–103. p., 10 Papp 317–331. p., 11 Navratil 104–107. p., 12 Papp 396–401. p., Korsósné Delacasse Krisztina: Mozaikok a Pécsi Ügyvédi Kamara 150 éves történetéből. Pécsi Ügyvédi Kamara, Pécs, 2025. 157. p., 13 Navratil 105. p.

Ügyfelem érdekében: kiállítás a magyar ügyvédség történelméről

Ügyfelem érdekében: 150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara címmel nyílt kiállítás a magyar ügyvédség történetéről. A Magyar Nemzeti Múzeum nemcsak helyet, de szakmai támogatást is biztosított a kiállításhoz, amelyhez felajánlott emléktárgyaikkal az ügyvédek is hozzájárultak. Gál Vilmos, a kiállítás kurátora vezetett minket végig a tárlaton.

Az Ügyfelem érdekében címet viselő kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításába integrálták, emiatt a látogatóknak nem kell rá külön jegyet váltaniuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezáltal sokkal többen láthatják a BÜK 150 éves évfordulója alkalmából létrejött kiállítást, mint ha időszaki kiállításként, egy különteremben rendezték volna be azt. Fontos, hogy a kiállítást meglátogató és ott helyben jegyet váltó kollégák nemcsak 20%-os engedményt kapnak a jegyárból, hanem a kötelező továbbképzés rendszerében még 1 kreditpontot is jóváírnak nekik.

Az időszaki tárlatot az állandó kiállítás 18. századi részétől a 20. századig tartó részébe, azon belül is a kronológiailag helyes terekbe helyezik el. Összesen nyolc ilyen „szigetet” alakítottak ki az állandó kiállításon belül, amiből kiérve egy, az ügyvédi kamaráknak dedikált teret rendeztek be a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai.

A kiállítás további érdekessége, hogy egy képregényt is készítettek rá, amelyben az egyes bemutatott pereket dolgozzák fel könnyedebb, négy-öt kockás formában. A történetet Gál Vilmos adta a képregényrajzolónak, és ezen keresztül is könnyen befogadhatóan bevezetik a látogatókat az ügyvédség történelmébe.

A kiállítás egy írógépekből készült installációval indul, hiszen eme eszköznek fontos szerepe volt az ügyvédség történelme során. Az állandó kiállításba integrált szigetek elsősorban híres pereket mutatnak be, lightboxokon, azaz átvilágított vásznakon, valamint vitrinbe elhelyezett műtárgyak segítségével. „Az első ilyen a szegedi boszorkánypert mutatja be. Az 1728-ban zajló per végén 22 embert megégettek, ami akkoriban már »nem volt divat«, és Magyarország határain túl is nagy viszszhangot váltott ki – meséli Gál Vilmos. –Ekkoriban még nem voltak védőügyvédek: büntetőügyekben a városi ügyész járt el, ő

egy személyben volt a vádló és a védő. A szerepe szerint afféle vizsgálóbíró volt, akinek meg kellett fejtenie az adott ügyet, aminek érdekében akár kínoznia is lehetett. A leghíresebb városi ügyész Katona József volt, aki Kecskeméten töltötte be eme tisztséget. Ebben a konkrét ügyben is végül vallomásra bírták a »boszorkányokat«, akik nyilván kínzás hatására vallották ezt be. Emiatt is konkrét kínzóeszközöket is kiállítunk, hogy bemutassuk, miket használtak azokban az időkben. A 18. század végére szerencsére aztán már megjelentek a védőügyvédek.”

Az 1848-as forradalom és szabadságharchoz kapcsolódóan a kiállítás megalkotói kiválasztottak nyolcat a márciusi ifjak közül, akik ügyvédek vagy jogvégzettek voltak, és őket mutatják be, külön kiemelve azokat, akik harcoltak is a szabadságharcban. Utóbbiak nem voltak kevesen: Zala megyéből például összesen 35-en álltak be harcolni, közülük 25-en ügyvédek voltak.

Ők ekkoriban általában köznemesek voltak, így ők könnyebben is kaphatóak voltak arra, hogy harcoljanak.

A 19. századi zenepavilonban két pert is bemutat a kiállítás. Az egyik az Eötvös Károly által vitt tiszaeszlári vérvád pere, amiről a fennmaradt korabeli metszeteket és újsághíreket mutatnak be. Ebben a térben kiállítják Eötvös Károly írógépét és pipáját is. A másik az ennél jóval kevésbé ismert lottóper. „Az 1889-ben zajlott temesvári per annak kapcsán indult, hogy egy Farkas Menyhért nevű illető félmillió koronát »nyert« csalással, akinek a védője szintén Eötvös Károly volt – mondja el Gál Vilmos. – A kor vicclapja, a Borsszem Jankó tele volt az erre reflektáló viccekkel, ezekből készítettünk is ide egy válogatást. Félmillió korona akkoriban hatalmas összegnek számított – ezért is lett gyanús. A csalás módszertana röviden az volt, hogy egy ismerős gyereket – néhány közreműködő lefizetése után – küldtek be, hogy kihúzza a nyerőszámokat, néhány számhenger pedig kicsit más árnyalatúra volt festve, mint a többi. A perben végül elítélték, majd szabadulása után Ausztráliába emigrált, vagyis feltételezhető, hogy a korábbi, kisebb csalásokból maradt némi pénze. Farkas Menyhért amúgy egy ügyvédi irodát is bérelt, amiről később kiderült, hogy egy pénzmosoda volt.”

Az Ügyfelem érdekében kiállítás következő állomása az 1926-os frankhamisítási botrányt, majd az ahhoz kapcsolódó pert, valamint a biatorbágyi merényletet mutatja be. Előbbi alapját az adta, hogy a jobboldali körök ezerfrankos bankjegyek tömeges hamisításával akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint pénzt biztosítani irredenta vállalkozásaikra. A lebukás gyakorlatilag azonnali volt, és nagy nemzetközi botrány lett belőle, amit végül viszonylag enyhe ítélettel sikerült megnyugtatóan lezárni. Az 1931-es biatorbágyi merényletben pedig Matuska Szilveszter robbantotta fel a vasúti híd egy részét, aminek következtében 22-en meghaltak a bécsi gyorsvonaton utazók közül. Matuska ellen előbb – egy korábbi merénylete miatt – Ausztriában folyt per, majd kiadták Magyarországnak.

A második világháborúval foglalkozó teremben elsősorban olyan iratanyagokkal találkozhatnak a kiállítás látogatói, amelyek az ügyvédi kamara zsidómentő tevékenységéhez kapcsolódnak. Bemutatja, hogyan igyekezett megakadályozni a kamara is azt, hogy az ügyvédségen belül is felbukkanó szélsőséges hangok kerül-

jenek hatalomra. A zsidó ügyvédek végül – egyedül a korporációk közül – 1944-ig gyakorolhatták a hivatásukat.

Az ötvenes évekből a Nagy Imre-pert mutatja be a kiállítás. Ezt végül 1958 júniusában folytatták le. Nagy Imre védőügyvédje dr. Bárd Imre volt, aki a többi védővel öszszevetve is rendkívül bátran viselkedett és állt ki védence mellett, ebben ugyanakkor bizonyosan közrejátszott, hogy tudta, halálos beteg. Egy hónappal a per után meg is halt. A kiállításon Nagy Imre több személyes tárgya is látható. Ebből a korszakból az 1957-től ’67-ig tartó martfűi sorozatgyilkossággal is foglalkozik a kiállítás. Az ügy egyik érdekessége, hogy először nem a tettest fogták el, akinek életét védőügyvédje, dr. Lánczy Ferenc mentette meg azzal, hogy a kivégzésről sikerült életfogytig tartó börtönbüntetésre mérsékeltetnie az ítéletet, majd a valódi tettes elfogása után szabadulhatott. Ő mindezért kétmillió

A kiállítás érdekessége, hogy egy képregényt is készítettek rá, amelyben az egyes bemutatott pereket dolgozzák fel könnyedebb, négy-öt kockás formában.

forint kártérítést kapott az államtól, ami akkoriban hatalmas összegnek számított, viszont három év múlva meghalt. A szolnoki Lánczy családnak amúgy mai napig valamennyi tagja ügyvéd.

Az állandó kiállításról kiérve kezdődik el az ügyvédség történetéről szóló kiállítás. Az itt húzódó idővonal egészen Zsigmond királytól indul, majd előrehaladva megjelennek az ügyvédség nagy hatású személyiségei. Emellé több festmény és mellszobor is érkezik a Budapesti Ügyvédi Kamarából. Egy másik falon a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának történetét mutatja be a kiállítás, külön kiemelve azokat a kamarai elnököket, akik annak építésében, illetve visszaszerzésében vállaltak oroszlánrészt.

Továbbhaladva Ungár Margitról, az első magyar ügyvédnőről is megemlékezik

a kiállítás, valamint felidézi az egykoron a Kamara épületében működő Országos Ügyvédmúzeum szellemét. Az Ügyfelem érdekében című kiállítás végén az ügyvédek által a kiállításra kölcsönadott darabokat tekinthetik meg a látogatók. „Ennek kapcsán összesen 13 helyről érkezett felajánlás, igaz, volt olyan, aki rögtön 25 tárgyat is felajánlott – meséli Gál Vilmos. – A győri dr. Bóka Zsolt ügyvéd például gyűjti az ügyvédtörténeti emlékeket, de a budapesti illetőségű dr. Grád Andrástól is sok érdekes, a kiállítás témájához kapcsolódó tárgyat kaptunk. Összességében végül 6070 tárgyi felajánlás érkezett, ami egyáltalán nem nevezhető kevésnek. Személyes kedvenceim a jogászbálok táncrendjei, amelyekre mellesleg gyakran rézbilincsbe karcolva érkezett a meghívó.” A kiállítás megemlékezik még dr. Horváth Jenőről, aki előbb a budapesti, majd a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke volt négy cikluson át. Emellett dr. Füzér József karikaturista ügyvéd képregényei is felbukkannak, valamint az ügyvédek mindennapi életét bemutató képekkel is találkozhatnak a látogatók.

A kiállítás végét jelentő kisgalérián olyan tárgyi emlékeket tekinthetnek meg a látogatók, mint az egykori budapesti kamarai elnök, Ladányi Ármin egykori íróasztala, az ő személyes tárgyai, valamint az irodájában lévő, az ügyfeleknek fenntartott pad, ami eredetileg Eötvös Károly irodájában állt.

Az Ügyfelem érdekében című kiállítás 2025. június 22-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban.

„Körülbelül egy évvel ezelőtt érkezett meg hozzám a felkérés a budapesti ügyvédi kamara elnökétől a kiállítás létrehozására. Korábban nem sokat foglalkoztam jogtörténettel, így nekem is egy új kaland volt ez a feladat. Miután megírtam a kiállításhoz kapcsolódó szövegeimet – körülbelül 130 ezer karaktert –, oda is adtam őket dr. Tóth M. Gábornak, hogy ő is ellenőrizze le azokat. A kiállításhoz egy vezető kiadvány is készült, amelyben a legfontosabb kiállított tárgyak szerepelnek.”

Gál Vilmos történész, a Modern kori Főosztály vezetője

Gál Vilmos

A magyar ügyvédség történelmének tárgyi emlékei

Válogatás a Budapesti Ügyvédi Kamara megalapításának 150. évfordulója kapcsán a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállítás legnagyobb jelentőséggel bíró tárgyaiból.

A tégla, amelyet a székház 2009-es külső felújításakor emeltek ki, emléktárggyá vált A BÜK tulajdona

18. századi kínzóeszköz (hüvelykujj szorító) Magyar Nemzeti Múzeum

Hieronymi Károly belügyminiszter levele a kamara elnöke részére a kamarai székház telkének ajándékozása tárgyában 1893. május 6. A BÜK tulajdona

Dr. Horváth Jenő kamarai elnök kitüntetése A magyar érdemrend tisztikeresztje A Horváth család tulajdona

Az Eötvös Károly emlékérme a Budapesti Ügyvédi Kamara által adományozott díj A BÜK tulajdona

Eötvös Károly (1842–1916) írógépe Magyar Nemzeti Múzeum

Elnöki jogar

Ismeretlen festő: Dr. Ghyczy Gyula (1833–1876), a BÜK első elnökének portréja Vászon, olaj A BÜK tulajdona

Hollóházi porcelánok a BÜK fennállásának

125. évfordulójára

Tervező: Faragó Miklós

1999–2000

Dr. Bóka Zsolt tulajdona

Csengő

Felirata: A 100 éves Budapesti Ügyvédi Kamarának – 1975 – Dr. Kubinyi Sándor A BÜK tulajdona

Eötvös Károly pipája

Eötvös Károly Községi Könyvtár, Mezőszentgyörgy

A Jogászbál táncrendje, 1884 Magyar Nemzeti Múzeum

TORBÁGYI ÖRS, A SZÉKHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK PROJEKTMENEDZSERE

„Ez nem egy felújítás, ez egy komoly továbbfejlesztés”

Torbágyi Örs már a 2023 nyarán tarto bejárásokon társkalauzként kísérte végig az érdeklődőket a Budapesti Ügyvédi Kamarában, és mutato rá az épület gyenge vagy modernizálást igénylő pontjaira. A felújítás projektmenedzserével immár a megújult székház apropóján beszélge ünk.

– Mikor zárult le a felújítás?

– A projektzárásnak nagyon sok lépése és részlete van, a műszaki átadás-átvétel megkezdésétől a lezárásáig, a hibajavítások visszaellenőrzésétől a pénzügyi elszámolás lezárásáig. Megrendelői szempontból talán a legjelentősebb lépés az épület január 27-i megrendelői birtokba vétele, a kulcsátadás volt. Az épület rendeltetésszerű használatának jogi feltétele volt a használatba vételi engedély megszerzése, amit január 28-án kaptunk meg. Ez jelenti azt is, hogy az épületet tudjuk használni, és azt is, hogy a Műemlékvédelem és az Építéshatóság is bejárta az ingatlant, a kivitelezést megfelelőnek találta és elfogadta.

– Mennyi ideig tarto ez a folyamat?

Az első körös hibalisták november végén szüle ek annak érdekében, hogy a hibajavítások a befejező szakipari és esztétikai munkálatokkal összhangban legyenek, például a gépészetet ne akkor kelljen kijavítani, amikor már fent van a végleges falburkolat. Ez a folyamat –a hibalistázás és az azon szereplő tételek kijavítása – közel két hónapon át tarto , amit egy végleges műszaki átadás-átvétellel zártunk le. Ezt követően már csak minimális hibajavítási munkák, illetve utólagos igények alapján megrendelt pótmunkák befejezése maradt a kivitelezőknek. Kisebb izgalmak persze így is maradtak a végére, de ez a műfaj velejárója.

– Közel két éve foglalkozol a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának megújításával. Hogyan értékelnéd ezt a projektet?

Ez a felújítás egy jól előkészíte projekt volt. Amikor mi beléptünk, már volt szerződés egy megvalósíthatósági tanulmányra, amit a DVM Group készíte el. Ez többek közö azt tartalmazta, mit és mennyiért lehet felújítani ezen a házon. Ennek az utolsó mozzanatait már lá uk mi is, az anyagot véleményeztük, javí attuk több körben.

– Volt időbeli átfedés a DVM Group és a  ti munkátok közö ?

Igen, sőt nekünk kelle ellenőriznünk és leigazolnunk az ő munkájukat. Ők le ek később a felújítás tervezői is, így hónapokon át napi kapcsolatban voltunk velük, a kivitelezés ala szükség szerint beszéltünk, általában hetente többször. Nem csak időbeni, tevékenységbeli közös pontjaink is voltak, például a költségtervezés területén. Ebben a szakmában az utólag helyesnek bizonyult költségbecslés kulcskérdés. Egy megalapozatlan, rosszul előkészíte költségbecslés extrém esetben a projekt teljes összeomlásához vezethet. Nyilván mindenki szeretné a legtöbbet kihozni az ado büdzséből, de pont emia a költségek növekedése sokszor megugorhatatlan feladat elé állítja a tulajdonost, hisz egy idő után egyszerűen nincs több pénz, amihez lehetne nyúlni. A szükséges beruházási keret pontos becslése nagymértékben szakmai tapasztalat és aktuális piacismeret kérdése, ki-ki a saját praxisából és adatbányáiból dolgozik. Ez nem könnyű feladat, hiszen a bekerülési költségeket mindenki hétpecsétes titokként kezeli.

Fontos tudni azt is, hogy egy ekkora léptékű és jellegű felújításnál, mint amekkora a Székház projekt, a pótmunkákat jellemzően a beruházási költség 20-30 százalékára szokták becsülni. Mi a saját praxisunkban általában 7,5-10 százalék közö megállunk ezzel, ügyelünk arra, hogy csak a jogilag és műszakilag is alátámaszto tételeket számolhassa el a kivitelező. A Budapesti Ügyvédi Kamara felújításán is így történt, és ebben az esetben csupán a 10% töredékéről beszélhetünk.

– Ezek szerint igazán jól végeztétek a munkátokat. Ezenfelül még mire volt szükség ehhez?

Fontos, hogy nagyon jó szerződés volt a projekt mögö , ami dr. Román Eszter munkáját dicséri, de ugyanilyen fontos, hogy a generálkivitelező szolgálatkészsége és együ működése nélkül ez biztosan nem sikerülhete volna. A projekt elejétől mindenki tisztában volt a határokkal és mozgásterekkel, és közös hajóban eveztünk, ami egy átlagos kivitelezéshez képest üdvözítő érzés.

– Mikor és miért érdemes projektmenedzsert alkalmazni egy felújítás vagy építkezés során?

Projektmenedzsereket érdemes lenne már az egészen kicsi projekteken is alkalmazni, hiszen egy laikus megren-

delő és egy hozzá nem értő, vagy akár rosszindulatú vállalkozó esetén a dolgok gyorsan félrecsúsznak. Ugyanakkor egy jó projektmenedzser alkalmazása általában csak egy ado projektméret fölö rentábilis. Onnantól kezdve éri meg projektmenedzsert alkalmazni, amikortól már anyagi értelemben is több az ő hozzáado értéke, mint amennyibe a munkája kerül, ezt az összeget viszont nehéz előre felmérni. Műszaki ellenőrt a megrendelő érdekében minden engedélyköteles kivitelezésnél alkalmazni kell, ez talán egy ismert tény. Projektmenedzsert vagy „beruházáslebonyolítót” véleményem szerint minden olyan esetben szükséges és érdemes alkalmazni, amikor a projekt volumene, komplexitása, a büdzsé fontossága ezt indokolja, de időhiányos megrendelők esetében vagy speciális engedélyezési igény esetén is javasolt, továbbá minden olyan esetben, amikor a tervező és a kivitelező ugyanaz

A projekt elejétől mindenki tisztában volt a határokkal és mozgásterekkel, és közös hajóban eveztünk, ami egy átlagos kivitelezéshez képest üdvözítő érzés.

a személy, mert ez esetben kell valaki, aki tőlük függetlenül a megrendelő igazát védi.

Bár a projekt végén nem tudunk kiszámolni egy egzakt, megtámadhatatlan számot, mennyit is ért a projektmenedzser alkalmazása, de a projekt menetének zökkenőmentessége, a büdzsé és a határidő tartása, a kivitelezési minőség és a tervekben foglalt műszaki tartalom megvalósítása, költséghatékonyság vagy üzemeltetési érdekek mia i, a megrendelői érdeket szolgáló műszaki alternatívák mutatják a munkánk eredményét. Ugyanakkor azt is szeretném hangsúlyozni, hogy melle em volt még olykor négy, máskor hét műszaki ellenőr, valamint további három ember dolgozo a cégben a BÜK felújításán. Ez egy olyan kompetenciacsomagot jelent, amit nem mindenhol ér el az ember. Projektmenedzser és projektmenedzser közö óriási szemléletmódbeli és költségbeli

különbség van. Van, aki szinte csak műszaki szempontból „segíti a projektet” a megvalósítás vagy annak egyes szakaszai ala , mi jellemzően egy komplex pénzügyi tervezési, fejlesztési koncepció, műszaki lebonyolítás, projek ervezési szolgáltatáscsomagot kínálunk, ami egy sokkal összete ebb feladat, nagyobb felelősség és aránytalanul több munka.

– Mire kell a leginkább odafigyelni egy ekkora léptékű felújítás során?

A tervezésre mind műszakilag, mind pénzügyileg, de egy kivitelezési munkánál a jogilag legfontosabb feladat mindig a jó szerződés megkötése, ami kitér a pótmunkákra és a többletmunkákra, valamint azok elszámolhatóságára. Ebben mindig meg kell egyeznie a feleknek, nem szabad azt diktátumként kezelni, mert akkor azt a másik fél mindenképp megpróbálja kimozogni. Ha egy kivitelezővel nem tudsz partnerként viselkedni, akkor abból nem lesz jó szájízű projektbefejezés. A rossz projekthangulat persze nem mindenkit zavar, az viszont már igen, ha időbeli elcsúszás, pénzügyi többletköltség és minőségi problémák bukkannak fel – márpedig a rossz szájíz melle ezek gyakrabban előfordulnak.

– Mi a projektmenedzser legfontosabb szerepe?

Amelle , hogy mindent folyamatosan észben tartunk, és naprakészen követjük a projekt ütemezését és a költségek alakulását, a különböző szereplők közötti „közvetítés” és a projekt összefogása, irányítása a legfontosabb feladatunk. A projektmenedzsernek a kivitelezők közül sem csak a generálkivitelezővel kell jóban lennie, de jóban kell lennie az ajtós vállalkozójával, a burkolójával, a festőjével, és még sorolhatnám. Ha ez nincs meg, akkor nem fognak működni az olyan apró, de ado helyzetben igenis fontos „szívességkérések”, mint hogy ezt az ajtót vigyétek már fel az emeletre, vagy ezt a két négyzetméteres falat még fessétek le. Ezek mind apróságok, de sokszor éppen az ilyen apróságok indíthatnak el egy lavinát, vagy billenthetnek át egy ütemezésbeli megakadáson, mert például ezen múlik egy másik szakma munkaterülete. Ez csak egy kivitelezési példa, de ugyanez igaz a tervezőre, a hatóságra, a jogászra, a finanszírozóra és még sorolhatnám. Én mint projektvezető nem azért vagyok, hogy egy lángoló pallossal a kezemben álljak a kivitelezők feje fölö , hanem hogy a sok különböző ember közö tudjak közvetíteni, és tudjam a projektet irányítani. Mindezt

pedig azért teszem, hogy a végén egy olyan épületet kapjunk, amiért belevágtunk ebbe az egészbe.

–

Mi kell ahhoz, hogy a végén tényleg azt kapjuk, amit eredetileg megálmodtunk?

A precíz projektirányítás melle leginkább megértés, belátás és tisztelet. Minden ingatlanberuházás olyan, mint egy pókháló. Ezek egy-egy szálai a tervező, a finanszírozó, a beruházó, a vevő, a kivitelező, a műszaki ellenőr, a hatóságok stb. Ők mindannyian a saját érdekeik mentén mozognak. Ha az egyikük elkezdi húzni a saját fonalát, nem látja, hogy azzal milyen hatással van a többiekre, akik hozzá vannak kapcsolódva. A saját szálát kifeszíti, de közben a másik oldalon elpa an a húr, és teljesen szétesik a pókháló – ezzel a projekt tönkremegy, ami sem neki, sem a többieknek nem lesz jó. A mi munkánk az, hogy ezt a pókhálót úgy tudjuk egyben tartani, hogy közben mindenki megkapja, amit akar, mindenki tudjon benne működni, miközben feszes legyen, jó legyen és ellássa a funkcióját.

– Jól érzem, hogy egy projektmenedzsernek egyben pszichológusnak is kell lennie?

Jól, de szerintem ez minden ügyvédre, általában az emberekkel dolgozó szakmákra is igaz. Csak úgy lehet normálisan, jó minőségben, eredményt elérve dolgozni, ha közben megtanuljuk egymás nyelvét, és egymás érdekeit figyelembe venni, és azokat tiszteletben is tartjuk. Ehhez pedig mindkét oldalon szükség van némi rugalmasságra.

– Elégede vagy a végeredménnyel?

Igen! Bevallom, hogy amikor először jártunk a székházban, akkor azt gondoltuk, hogy ez egy szép ház, de hiányzik belőle a szeretet és az akarás. Egy ilyen mértékű beruházás, mint amilyet most lefolyta unk, nem tud megvalósulni úgy, hogy a döntéshozók csak egy épületet látnak benne. A Kamara székháza a megrendelői oldalról rengeteg törődést, szeretetet és elköteleze séget kapo , és ez meg is látszik az eredményen.

Egy épület amortizációja úgy néz ki, hogy ha a tulajdonos folyamatosan áldoz rá és karbantartja, akkor viszonylag könnyen meg lehet fogni az állagromlást. Ha azonban nem költ rá, akkor a végén szignifikánsan több pénzbe fog kerülni, ez egy egyre meredekebbé váló lejtő. Minden épület életében eljön az

a pillanat, amikor szüksége van egy nagyobb megújításra. Azzal, hogy ezt most a Budapesti Ügyvéd Kamara bevállalta, azzal e ől a lassú pusztulástól, később nagyobb költségű helyreállítástól mente e meg a házat. I egy átlagos felújításnál sokkal több történt – új terek, területek jö ek létre, modern műszaki tartalom került az épületbe gépészeti, elektromos és építészeti szempontból is. Gondoljunk csak bele az új oktatóterembe, az AV-technikába, a li be vagy az új vizesblokkokba – ez nem egy felújítás, ez egy komoly továbbfejlesztés. A korábbi felújításokon látszo , hogy azok nem egy ennyire átfogó megújítás részei voltak, és ezekben rengeteg olyan megoldással találkoztunk, ami nem állta ki az idő próbáját műszaki vagy esztétikai szempontból. Ezeket bizonyára nem rossz szándékból csinálták, de mi nem akartunk ebbe a hibába esni.

– Mennyire volt szerencsés a beruházás időzítése?

Azt mondanám, hogy jó időpillanatot sikerült elkapni hozzá. Pont akkor sikerült szerződést kötnünk erre a munkára, amikor keletkeze egy lyuk ebben a szegmensben, mivel éppen nem a műemlékfelújítás volt a kormányzat fókuszában, így volt a piacon szabad szakember-kapacitás. Az egyik pályázó vállalkozó saját elmondása szerint 20 százalékkal olcsóbban tudtunk szerződ-

ni, mint ha egy évvel korábban te ük volna azt meg.

–

Mi okozta a legnagyobb és leginkább váratlan fejfájást?

Az épületszerkezetben a kivitelezés során felfedeze gomba, ami az egyik strang leázása mia jelenhete meg az épületben. Ez egy, az egészségre káros penészgomba volt, ami meglehetősen agresszíven terjedt szét az egész házban – egészen a pincéig –, és sok millió forintba, valamint többhetes csúszásba került teljesen kiirtani azt az épületből. Ez azért jelenhete meg, mert egy korábbi kivitelező szakszerűtlenül kötö rá egy strangra, és az épület korszerűtlen szerkezete mia tudo ennyire gyorsan terjedni. A felújítás során amúgy a Kamara falaiban futó valamennyi társasházi csővezetéket is kicseréltük, ezzel is minimalizálva a későbbi károk valószínűségét.

– Végezetül, tudnál tanáccsal szolgálni arról, mi a sikeres építkezés vagy felújítás záloga?

Az emberek többsége értékeli azt, ha tisztele el, megbecsüléssel és emberként állsz hozzájuk. Ha ezt be akarod és tudod tartani egy olyan szegmensben is, ahol ez egyébként sajnos egyáltalán nem jellemző, akkor ki tudsz építeni olyan kapcsolatokat, amikkel sokkal nagyobb esélye lesz a jó hangulatú, sikeres projekteknek.

Az egykori protokollterem immár a Dr. Horváth Jenő terem nevet viseli.

Bepillantás a Székházba

Lapzártánk idején már lényegében csak a takarítás és a beköltözés volt hátra ahhoz, hogy beköszönthessen a BÜK székházának új, kialakításában és megjelenésében egyaránt 21. századi korszaka.

A lefedett udvaron kialakított előadóterem, fölötte a világítóablakkal.

Frissebb és elegánsabb hangulatú lett a klubhelyiség.

A részletek ízléses kialakítására is nagy hangsúlyt fektettek.

Páratlan munkát végeztek a restaurátorok.

A lift miatt új helyre költöztek a mosdók.

SAFAREK KRISZTIÁN, A PRÓKÁ-TOROK KÓRUSVEZETŐJE

„Egy

befogadó közösségre találtam”

Október óta új vezetője van a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusának, a Próká-Toroknak. Safarek Krisztiánt a kiválasztási folyamatról, az eddigi tapasztalatokról és a kórus jövőbeli terveiről kérdeztük.

– Hogyan zajlott a kiválasztási folyamat?

– Meghívást kaptam egy próbavezénylésre a Próká-Torok egyik esti próbájára. A kórus tagjai két próbaest alatt ismerkedhettek a karnagyokkal, azaz elég sok jelentkező volt erre a pozícióra. Aznap este én voltam az utolsó, akit meghallgattak, és már este fél kilenc felé járt az idő, vagyis a többség fáradt volt, de koncentrációból és együttműködésből így sem éreztem hiányt. A meghallgatásokat követően választottak közülünk a kórustagok, és október végén értesítettek arról, hogy én kaptam meg ezt a megtisztelő pozíciót.

– Fiatal karnagyként mit éreztél, amikor megtudtad, hogy ennyi ügyvédet kell irányítanod?

– Nem ijedtem meg a felada ól, bár nyilvánvalóan más, mint egy iskolai kórust vezetni. Ugyanakkor egy pillanatig sem érzem azt, hogy feszélyez a helyzet.

– Milyen volt az első próba?

– Azt éreztem, hogy egy befogadó közösségre találtam. A kórustagok számára is fontos volt, hogy egy jó karnagyot találjanak, és nagyon nyitottan, bizalommal álltak hozzám. Úgy érzem, azóta is nagyon harmonikus a kapcsolat a kórus és köztem. Hatalmas öröm, hogy vannak hegedűseink, fuvolásunk, zongoristánk, gitárosaink, dobosaink. Ahogyan régen a zeneszerzők is olyan hangszerekre írtak művet, amilyen éppen volt, úgy mi is igyekszünk ezen logika mentén működni, alakítani a zenekari kíséretet.

– Az első fellépésed a Próká-Torok élén a Budapesti Ügyvédi Kamara

karácsonyi ünnepsége volt az ELTE ÁJK Dísztermében. Hogy sikerült ez a koncert, és milyen visszajelzéseket kaptál róla?

– A közönségtől nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, és a kamara tisztségviselői is elismerően nyilatkoztak a kórusról. A repertoárt is igyekeztem úgy összeállítani, hogy legyen benne olyan stílusú mű, amit korábban is énekeltek – ilyen volt például a Jingle Bells –, emellett viszont kettő a capella darabot is előadtunk. Ez utóbbit, vagyis a zenekíséret nélküli éneklést mindenképpen szeretném belevinni a kórus életébe. Bár szerencsére vannak kiváló zenészeink a kórusban, szeretném, ha beleférne koncertenként egykét olyan mű is, ahol csak a kórus tud megmutatkozni. Ez nagyobb kihívás, hiszen ilyenkor nincs hangszer, amire támaszkodni lehet, viszont éppen ez adja ennek a műfajnak a szépségét. Ami pedig a legfontosabb: úgy veszem észre, hogy ezt a kórus is szereti és elfogadja.

–

Hol lehet legközelebb meghallgatni a Próká-Torokat?

– Legközelebb február 20-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Ügyfelem érdekében című, a magyar ügyvédség 150 évéről szóló kiállításának megnyitóján lépünk majd fel. Egy Vivaldi Gloria első tételét fogjuk elénekelni, valamint Händel Messiásának egy általam készített változatát, illetve természetesen a Himnuszt is elő fogjuk adni. A korábbi évek gyakorlatát folytatva idén júliusban is megyünk Kapolcsra, a Művészetek Völgye fesztiválra, ahol egy 45 perces műsort adhatunk elő egy templomban.

– Mivel foglalkozol, amikor nem az egyetemi teendőidet végzed, vagy a Próká-Torokkal próbálsz? – Az egyetem mellett jelenleg is tanítok a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban, amit a diploma megszerzése után is folytatni tervezek. Emellett szeretnék további együttesekkel, zenekarokkal és kórusokkal foglalkozni. Karmesterként decemberben debütáltam az egyetemi kereteken kívül a Vigadóban, ahol a Szent István Filharmonikusokat vezényelhettem. Nagyon jól esett látni, hogy mennyien eljöttek meghallgatni a Próká-Torokból is.

Safarek Krisztián

„Kisgyerekkoromtól kezdve rendkívüli módon érdekelt a zene. Zenei iskolákba jártam, ahol több hangszert – hegedűt, zongorát is ki tudtam próbálni. Tanári biztatásra tízévesen felvételiztem az Operaház gyermekénekesének, ahová fel is vettek. Itt kerültem igazán közel a zenéhez, és itt döntöttem el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. A Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban érettségiztem, innen mentem a Zeneakadémiára. Előbb a karvezetéssel kezdtem, majd úgy döntöttem, megpróbálom a zenekari vezénylést is, és oda is felvettek. A karmesteri diplomám diplomakoncertje májusban lesz a Zeneakadémián, a karnagyi diplomámat pedig már megszereztem.”

A MÜK kezében a lehetőség a kirendelési rendszer jobbá tételére

Az Országgyűlés 2024. december 17-én elfogadta a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről, továbbá a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az alapvető jogok védelmét érintő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, amely a kirendelési rendszer átalakításával kapcsolatos vita végére is pontot tesz.

Mint arról korábban is hírt adtunk, a törvényjavaslat eredeti változata szerint mindazon ügyvédek, akik nem vállaltak volna kirendelési feladatokat, havi 8000 forint megfizetésére le ek volna kötelesek a központi költségvetésbe. A kormányzati javaslat heves tiltakozást, valamint soha nem láto gyors és egységes kiállást válto ki az ügyvédségből, melynek a Magyar Ügyvédi Kamara vezetése is minden lehetséges fórumon hangot ado .

Az ügyvédi érdekérvényesítés ezú al a vártnál is nagyobb sikerrel járt. A MÜK vezetése Havasi Dezső elnök, Holczer Ferenc főtitkár, valamint a megállapodást a részletekig kitárgyaló Reiniger Balázs titkár és Tóth M. Gábor BÜK-elnök vezetésével olyan megoldást dolgozo ki az IM-mel közösen, amelyik nemcsak a korábbi törvényjavaslathoz, de akár a jelenleg hatályos rendhez képest is komoly előrelépést hozhat, először főként a kirendelési díjak gyorsabb kifizetése, de akár a díjak növekedése terén is.

Az elfogado törvényszövegből először is egyértelmű: a kormányzat teljes egészében lete arról a szándékáról, hogy az ügyvédséggel finanszíroztassa meg (akár részben is) a közvédői rendszer működését, így a jelentős ellenérzést kiváltó javaslat lekerült a napirendről.

Az új törvény lényege a következő pontokban foglalható össze:

A kirendelt védői rendszer – mint közfeladat – biztosítása továbbra is az állam alkotmányos köteleze sége. A MÜK kizárólag egy – később megkötendő – szerződés alapján a kirendelési díjak kifizetésének lebonyolítására vállalkozik, illetve a büntetőeljárásnak a vádemelésig terjedő szakaszában a kirendelési díjak mértékének, továbbá a kifizetési eljárás rendjének szabályzatban történő meghatározásának jogát kapja meg.

A kirendelt védői díjak finanszírozása továbbra is a központi költségvetésből valósul meg. Az elfogado törvényjavaslat szerint az állam feladata a kirendelt védői

Az Alkotmánybíróság 2025. január 23-án, alapításának 35. évfordulója alkalmából „Az alkotmánybíróságok működésének korszakai – kihívások és válaszok” címmel nemzetközi konferenciát rendeze  az Országház Felsőházi termében. Dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke dr. Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke meghívására ve részt az eseményen.

Az Alkotmánybíróság megalapítása óta számos döntésével hozzájárult az alapjogok védelméhez, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához. A nemzetközi konferencián á ekinte ék és értékelték az Alkotmánybíróság alapítása óta eltelt időszak fejleményeit és eredményeit. A közös eszmecsere során korunk olyan kihívásaira is kitekinte ek, amelyek hatással lehetnek az alapjogok védelmére és az alkotmánybíráskodás, az alkotmánybíróságok jövőjére.

(Alkotmánybíróság)

díjak ellenértékét olyan módon, előzetesen átadni a MÜK-nek, hogy a kifizetések lebonyolítását a MÜK zavartalanul biztosítani tudja.

Mivel a közpénzzel való gazdálkodást az ÁSZ – a vonatkozó törvény alapján – ellenőrizheti, ugyanakkor a MÜK függetlenségére mindenkor vigyáznunk kell, ezért felmerült, hogy a felek szerződésben rögzítsék azt is: a fenti feladatot a MÜK egy külön erre a célra létrehozo nonprofit szervezet útján lássa el. Fontos fejlemény továbbá, hogy a szabálysértési törvényben végre kimondásra került: a szabálysértési eljárásban való kirendelésért is jár díjazás. Ezt a védői kirendelési rendszer szabályai szerint kell meghatározni és megfizetni.

Az elfogado törvényszöveg szerint az új rendszernek 2025. május 1-jén kell indulnia. Amint a törvény szövege kihirdetésre kerül, úgy a MÜK haladéktalanul megkezdi a felkészülést az új rendszer bevezetésére. Addig is kérjük a tisztelt kollégák türelmét és bizalmát! (MÜK hírlevél)

Változás az igazgatási szolgáltatási díjak összegében

2025. január 31. napjától emelkedtek az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjtételek. Az egyes igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2024. (XII. 31.) IM rendelet 6. §-a módosította az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2017. (XII. 7.) IM rendeletet, melynek értelmében például az első fokú kamarai hatósági eljárás díja – elektronikus ügyintézés esetén – 3600 Ft-ra emelkedett. (BÜK hírlevél)

gákkal focizunk. Jelenleg a Tallár Ügyvédi Irodában dolgozom, amely a Gíró-Szász és Társai Ügyvédi Társulás része. Nagyon hálás vagyok a principálisomnak, dr. Tallár Ákosnak, aki támogatja a karrieremet, támogatja a kamarai munkámat, és lehetőséget biztosít számomra a szakmai fejlődésre. Az iroda egy nagyon inspiráló környezet, ahol rengeteget tanulhatok a tapasztalt kollégáktól.

– Már ősszel folytatóto az A er Work nevű rendezvényük. – Az A er Work rendezvényünknek nagy hagyománya van, mivel a korábbi elnökök is rendszeresen szerveztek hasonló eseményeket. Ez egy közösségépítő célú esemény, amelyre az ügyvédjelölt kollégákat és más fiatal jogászokat is szívesen látjuk. Legyen szó jogtanácsosokról, bíróságon vagy ügyészségen dolgozó kollégákról, mindenkit örömmel fogadunk. Legutóbb éppen két ügyészségi kolléga is részt ve az eseményen, ami nagyon jó lehetőséget teremte a szakmai kapcsolatok bővítésére. Ennek a rendezvénynek az egyik legfontosabb szerepe, hogy egy olyan közeget biztosítson, ahol a fiatal jogászok és ügyvédjelöltek kötetlenebb formában találkozhatnak. Az ügyvédi hivatást általában egy nagyon kötö , feszíte tempó jellemzi, így fontos, hogy legyen egy olyan alkalom, ahol informális keretek közö kommunikálhatunk, tapasztalatokat oszthatunk meg és közösen beszélhetünk a szakmánk kihívásairól. Emelle a networking is kiemelt jelentőségű, hiszen i olyan szakmai és emberi kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek hosszú távon is meghatározók lehetnek. Szerintem ez egy remek lehetőség arra, hogy a fiatal kollégák megismerjék egymást, tanuljanak egymástól, és ha szükséges, szakmai vagy akár emberi segítséget nyújtsanak egymásnak. Az A er Work alkalmak során sokszor merülnek fel olyan szakmai kérdések, amelyeket a kollégák egymás közö informálisan meg tudnak beszélni, és olyan tapasztalatokat oszthatnak meg, amelyeket egyébként nem biztos, hogy egy hivatalos szakmai fórumon megtennének. A jövőben szeretnénk továbbfejleszteni ezt a kezdeményezést, és még több tematikus eseményt szervezni, amelyek nemcsak a közösségépítést segítik, hanem egy-egy jogterület aktuális kérdéseire is reflektálnak. Fontosnak tartjuk, hogy ezek az események minden fiatal jogász számára elérhetőek legyenek, és hogy valódi értéket képviseljenek a szakmai és a személyes fejlődés szempontjából is.

– A másik rendezvényük az új ingatlan-nyilvántartási törvényről szólt. Volt erről anno szó az egyetemen? – Sajnos az egyetemen az új ingatlan-nyilvántartási rendszerről és annak digitális átállásáról nem volt szó. Az egyetemi tanulmányok során még a korábbi törvény volt hatályban, így a friss diplomásoknak is gyorsan kelle alkalmazkodniuk az új szabályokhoz. Bár az ügyvédek számára szerveztek kötelező hivatalos képzéseket, mi, ügyvédjelöltek úgy éreztük, hogy további támogatásra van szükség. Ezért a jelölti bizo ságunk megszervezte az ingatlanjogi előadás-sorozatunkat, hogy segítsük a kollégákat az átállásban. Az ilyen kezdeményezések célja, hogy az új digitális rendszerrel kapcsolatos tudás minél szélesebb körben elérhető legyen, és mindenki könnyebben tudjon boldogulni az új jogi környezetben.

– Az ügyvédek körében most a mesterséges intelligencia a legtöbbet emlegete fogalom. Ön szerint mit hoz az új digitális forradalom? – Több ezzel kapcsolatos szakmai rendezvény is szervezés ala áll. Az egyik legfontosabb esemény a „Mesterséges Intelligencia a Jog Világában” című előadás, amelyen több neves szakember fog részt venni, és várhatóan február-márciusban kerül megrendezésre. Tapasztaltabb kollégáim gyakran mondják, hogy az AI nem fogja teljesen kiváltani a jogászok, ügyvédek munkáját, viszont azok, akik nem használják, hátrányba kerülhetnek. Saját tapasztalataim alapján az AI valóban nagyon hasznos lehet. Természetesen minden eredményt ellenőrizni kell, és szükség van emberi beavatkozásra, de nagy segítséget nyújthat. Az AI alkalmas lehet a későbbiekben okiratok ellenőrzésére vagy fordítások előkészítésére. Összegzésre, kulcsszavak keresésére, hibák vagy számok gyors azonosítására viszont már ma is kiválóan alkalmazható. Ellene szól viszont, hogy az ügyfelek számára a személyes bizalom kiemelten fontos, és az AI nem tudja helye esíteni azt a személyes ráterme séget, tapasztalatot és reputációt, amelyet egy megbízható ügyvéd képvisel. Egy tárgyalást például nem tud lefolytatni az AI, és egy érdemi ellenkérelmet sem tud olyan módon elkészíteni, hogy az a bíróság elő is megállja a helyét. Egy ingatlan-adásvételi szerződést sem képes önállóan megírni vagy jogilag ellenjegyezni. Összességében én inkább lehetőséget látok az AIban, semmint fenyegetést.

– Fiatal ügyvédként mi a legfontosabb a pályára lépéskor?

– A jogi pályán rendkívül fontos a ráterme ség, legyen szó akár bírósági tárgyalásról, akár ügyfelekkel való személyes konzultációkról. A saját családomból kiindulva azt látom, hogy minél több tapasztalata van egy ügyvédnek, annál nagyobb a bizalom iránta. Ahogyan például a szüleim viszonyulnak egy-egy ügyvédhez, vagy ahogyan a nagyszüleim – akik közö van orvos, mérnök és gyógyszerész is – tekinte ek a jogi szakemberekre, jól mutatja, hogy a hosszú évek ala megszerze tapasztalat óriási előnyt jelent. Éppen ezért a fiatal ügyvédeknek még felkészültebbnek kell lenniük, hogy elnyerjék az ügyfelek bizalmát és szakmailag is elfogado ak legyenek. És az is biztos: napi nyolc óra munka nem elég!

– Milyen rendezvényeket terveznek a közeljövőben?

– Az AI-rendezvény melle tervben van egy újabb ingatlanjogi előadás is. Fontos célunk továbbá az A er Work rendezvénysorozat folytatása, amely nemcsak szakmai, hanem közösségépítő szerepet is betölt. Az előző rendezvényünk sikerét jól mutatja, hogy harminc ügyvéd ve rajta részt, amit kifejeze en üdvözlendőnek tartunk. Egy másik terület, amelyben fejlődni szeretnénk, a nemzetközi kapcsolatok erősítése. Szeretnénk még nyito abbá válni a külföldi szakmai együ működések irányába. A legutóbbi adatok szerint a Budapesti Ügyvédi Kamarához hozzávetőlegesen 1500 ügyvédjelölt tartozik. Az eseményeken való részvételhez csak egy rövid regisztrációra van szükség, és bízunk benne, hogy minél többen csatlakoznak majd, legyen szó szakmai vagy közösségi programokról. A célunk, hogy támogassuk egymást – mind szakmai téren, mind pedig a magánéletben.

Bizottságunk az alábbi személyekből tevődik össze:

– dr. Pinczés Ákos elnök, – dr. Bazsó Kristóf elnökhelyettes, – dr. Killik Krisztina rendezvényekért felelős elnökségi tag, – dr. Damniczky Vivien bel- és külügyekért felelős elnökségi tag, – dr. Tisóczki József oktatási ügyekért felelős elnökségi tag.

Ügyvédek, digitalizáció és egy csipetnyi kreativitás

Az ERA (Academy of European Law) „Current Developments in Digitalisation in Criminal Proceedings” címen Vilniusban konferenciát szerveze , melyen a BÜK a jelen beszámolót is jegyző ötfős küldö séggel – Kovács Dóra, Vogel Barbara, Kisgyörgy Sándor, Lipovics János és Móritz Balázs – képviselte e magát.

ALitvániában megrendeze konferencia fókuszában a büntetőeljáráshoz kapcsolódó digitalizációval és a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos fejlemények és kihívások álltak, de a tudáscsere melle remek alkalom nyílt az addig egymást csak felületesen ismerő csapatunk összekovácsolására, külhoni kapcsolatok kialakítására, egy kis városnézésre és a jó értelemben ve magyar leleményesség megvillantására is.

ÜGYVÉDEK A DIGITALIZÁCIÓ ÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÁRNYÉKÁBAN

Mint mindig, az ERA most is sokszínű és kiváló előadói karral készült. A két teljes napon át elhangzo aknak még a felületes ismertetése is szétfeszítené a jelen írás kereteit, ugyanakkor önkényes mérlegelés alapján szeretnénk felvillantani, hogy melyek a leghangsúlyosabb kihívások, amelyek elő ünk állnak.

Elsőként Jirí Novák cseh ügyvéd kollégánk előadásán elhangzo akra hívnánk fel a figyelmet, melyben bemuta a az EU 2024-2028-as e-igazságügyi stratégiáját. E stratégia fő célja a határon átnyúló igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, a határokon átnyúló digitális együ működés erősítése és a hatékonyság növelése, alapelvei pedig az alapvető jogok tiszteletben tartása, a hozzáférés diszkriminációmentes biztosítása, interoperábilis és adatvezérelt rendszer és innovatív technológiák alkalmazása. A vonatkozó legfontosabb jogszabályok 2023/2844 EU rendelet (a továbbiakban: Rendelet), és a 2023/2843 EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv).

A határon átnyúló kommunikációs csatornák digitalizálásával a Rendelet és az Irányelv célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, így különösen a költségek csökkentése, az időmegtakarítás és az adminisztratív terhek minimalizálása a határokon átnyúló igazságügyi együ működésben érinte valamennyi hatóság számára. Emelle deklarált cél az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférés: a Rendelet a hatóságokkal való

elektronikus kommunikáció megkönynyítésével és a felhasználóbarát digitális felület biztosításával segíti elő az igazságszolgáltatáshoz való jobb hozzáférést. A Rendelet az igazságügyi elektronikus kommunikáció meglévő keretrendszerén alapuló decentralizált informatikai rendszer létrehozását írja elő a hatóságok közö i biztonságos és hatékony adatcsere lehetővé tétele érdekében, elősegítve a tagállamok közö i szorosabb együműködést. Ezzel egy új, az egész EU-ra kiterjedő hozzáférési pontot hoz létre, amely a magánszemélyek és a jogi személyek számára belépési pontként szolgál az igazságügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez és különböző kérelmek benyújtásához. A rendelet – bizonyos biztosítékok melle – ösztönzi a videókonferencia és más távoli technológiák alkalmazását a tárgyalások és eljárási cselekmények során, illetve hangsúlyozza az alapvető jogok, az adatvédelem, a kiberbiztonság és a diszkrimináció nélküli hozzáférés fontosságát a digitalizációs folyamatban.

Az Irányelv biztosítja, hogy az igazságügyi együ működés meglévő jogi kerete összehangolásra kerüljön a Rendele el, továbbá támogatja annak érvényesülését is, hiszen előírja az elektronikus csatornák használatát az illetékes hatóságok közö i hivatalos kommunikáció során, miközben törekszik észszerűsíteni az egyes eljárásokat és az azzal járó adminisztrációt.

A Rendelet és az Irányelv várhatóan jelentős hatással lesz az EU-n belüli, határokon átnyúló igazságügyi együműködésre, hiszen az egységes digitális eszközök alkalmazásával, a folyamatok egyszerűsítésével, illetve a hozzáférés javításával hatékonyabb és eredményesebb igazságszolgáltatási rendszer jöhet létre. Meglátásunk szerint üdvös lenne, ha a közeljövőben ezen témát érintő előadások kerülnének megrendezésre, illetve oktatóanyagok kerülnének összeállításra.

ORWELL ÉS SPIELBERG NYOMÁBAN Másodsorban Lavinija Levar horvát ügyész kollégánk előadására utalnánk,

aki kifejeze en izgalmas, egyben hátborzongató témát boncolgato . Előadása címe a „Mesterséges intelligencia és a  prediktív büntetőjog” volt, és bemuta a, hogyan kezd a mesterséges intelligencia a nyomozók és ügyészek munkájának részévé válni.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése mára számos területen forradalmasíthatja a bűnüldözői munkát. Az ügyészek és a nyomozók világszerte számos módon kezdik használni az AI által kínált lehetőségeket, hiszen amelle , hogy új eszközöket kínál a bűncselekmények felderítésére, a munka hatékonyságát is képes drasztikus módon növelni, miközben a távolban felsejlik a prediktív büntetőjog képe (vagy rémképe) is.

Az AI számos területen lehet – és lesz –hasznos társa a bűnüldöző szerveknek. Ilyen területek különösen:

– Adatelemzés: Az AI képes hatalmas mennyiségű adatot gyorsan és hatékonyan elemezni, így segíthet a bűncselekmények felderítésében, a gyanúsíto ak azonosításában. Mindez különösen a kiberbűnözés, illetve a határokon átnyúló financiális bűnözés felderítése körében jelenthet jelentős előrelépést.

– Mintafelismerés: Az AI képes felismerni a bűncselekményekben gyakran előforduló mintázatokat, így segíthet a jövőbeli bűncselekmények előrejelzésében és megelőzésében.

– Nyomozás támogatás: Az AI segíthet a nyomozóknak a bizonyítékok elemzésében, a tanúvallomások összehasonlításában és a bűnügyi helyszínek rekonstrukciójában.

– Prediktív modellek: Az AI segítségével olyan prediktív modelleket lehet létrehozni, amelyek képesek előrejelezni, hogy hol és mikor követhetnek el nagy valószínűséggel bűncselekményeket.

– Beszédfelismerés és fordítás: Az AI segítségével a nyomozók könnyebben érthetik meg a különböző nyelveken rögzíte hangfelvételeket vagy szöveges üzeneteket.

A mélyebb etikai kérdéseket a prediktív büntetőjog koncepciója veti fel. Eszerint ugyanis az AI segítségével előre lehet jelezni, hogy kik követhetnek majd el bűncselekményeket. Ez nagy valószínűséggel így is van, hiszen az ilyen típusú rendszerek általában nagy mennyiségű adatot elemeznek, például a bűnözők korábbi elítéléseit, szocioökonómiai helyzetét, környezeti tényezőit, jövedelmi viszonyait stb.

A prediktív büntetőjog koncepciójának kétségtelenül vannak előnyei, hiszen a bűnmegelőzésre fókuszál, és annak növeli nagyban a hatékonyságát. Azáltal, hogy azonosításra kerülnek a leginkább veszélyeztete csoportok és területek, a rendőrség célzo – ekként minden elemében hatékony – megelőző intézkedéseket tud tenni, miközben a prediktív modellek támogatják a rendőrségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását is. Ezzel kevesebb erőforrással lényegesen nagyobb hatékonysággal lehet bűnmegelőző tevékenységet folytatni.

A prediktív büntetőjog ugyanakkor számos – durva – kockázatot is hordoz, és akik olvasták Orwell 1984-ét vagy lá ák Spielberg Különvéleményét, esetleg ismerik Lombroso munkásságát, dermedten állhatnak az elgondolás elő . A főbb kockázatok:

– Az algoritmusokban rejlő torzítások mia a prediktív modellek diszkriminálhatnak bizonyos egyéneket és társadalmi csoportokat.

– Az AI döntéshozatali folyamatai gyakran nehezen vagy egyáltalán nem átláthatóak, ami nehezíti a hibák kijavítását, egyben a tévedések felelősségi kérdéseket is felvetnek.

– A prediktív szemlélet növelheti egyes személyek megfigyelését és ellenőrzését, ami nyilvánvalóan korlátozhatja a személyes szabadságjogok érvényesülését.

– Az egyének fokozo megfigyelése, „bűnözőnek bélyegzése” pedig önbeteljesítő jósla á válhat, hiszen akit bűnözőnek bélyegeznek a prediktív modellek alapján, az nagyobb valószínűséggel válhat bűnözővé.

Az AI tehát lehetőséget kínál a bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyabbá tételére, ekként az alkalmazása elkerülhetetlen. Mindez ugyanakkor számos kihívást és etikai kérdést is felvet, amelyek mia a megfelelő szabályozás nélküli alkalmazása aggályos, így szükséges az AI büntetőjogi szempontú használatának részletes szabályait mihamarabb kidolgozni. Ebben természetesen sarokpont kell, hogy legyen a már említe EU AI Act is. Meglátásunk szerint az ügyvédségnek kiemelkedő szerepe lehet a fenti kihívások kezelésében, a megfelelő keretrendszer, szabályozás és garanciák kialakításában. A szabályozásra ugyanis jelentős hatásunk lehet, amennyiben proaktívan állunk a kérdéshez, és elébe tudunk menni a jogalkotásnak. Ennek megfelelően megfontolandónak tarjuk, hogy a MÜK állítson fel egy interdiszciplináris (büntető-, adatvédelmi- és IT-jogászokból, esetleg külső szakértőkből álló) bizo ságot, amely képes bemutatni az AI büntetőjogi alkalmazhatóságának előnyeit és hátrányait, továbbá amely képes ajánlásokat megfogalmazni a jogalkotó részére.

A MAGYAR KREATIVITÁS

Az ambivalens jövőkép után zárásként egy kis színes: a magyar kreativitás jelenti, él és az AI korában is virul. A konferencia második napján ugyanis izgalmas feladatban ve ünk részt, és bizonyíto uk, hogy gyorsan vagyunk képesek alkalmazni az elhangzo akat. A feladatban a szervezők a résztvevőket két csapatra oszto ák, akiknek pró és kontra kelle érvelniük amelle , hogy a mesterséges intelligencia

miért tudja átvenni az emberi bíró szerepét az ítélkezésben. A csoportunknak és a csapatunkba beoszto kb. 20-25 nemzetközi kollégának amelle kelle érvelnie, hogy miért jó, ha a mesterséges intelligencia átveszi a humán bíró szerepét. A magyar csapat villámgyorsan kapcsolt: eszünkbe juto , hogy tegyük fel a kérdést az AI-nek, kérdezzük meg a ChatGPT-t. Az elgondolást te köve e, a kapo válaszok pedig azonnal elfogadásra kerültek, hiszen gyakorlatilag valós időben elképesztően összeszede érvrendszert produkált a chatbot. A kapo anyagot a szintén AI-alapú DeepL fordítóprogrammal lefordí a uk angolra, majd a csoportmunka megkezdését követő negyedik percben (!) a csoportunk jelezte, hogy készen is vagyunk.

Szónokunk, Lipovics János a hatékony meggyőzés jegyében csupán a feladatmegoldásunk módszerét – mint a képviselni hivato álláspontot önmagában is alátámasztó érvet – muta a be, majd az előadók és a hallgatóság döbbenetére a telefonját a mikofonhoz emelte és az AI válaszait a fordítóprogrammal felolvasta a. Mindebből pedig még a szkeptikusoknak is nyilvánvalóvá vált: az AI a „nyakunkon van”, és bár hiszünk abban, hogy a munkánkat elvenni – egy darabig – biztosan nem fogja, az is kétségtelen, hogy aki eszközként nem használja, az lemarad a versenyben.

(Úti beszámolónk megírásában öt ügyvéd melle három AI program is ve részt. Hogy melyik részt ki – vagy mi – írta, azt az olvasó fantáziájára bízzuk.)

NYÍLT TÁRGYALÁS

Tárgyalótermi dráma a Katona József Színházban

A Nyílt tárgyalás című dráma a Katona József Színház friss bemutatója, ami a jogászoknak is hiteles lesz. Nem véletlenül: a Budapesti Ügyvédi Kamara több tagja – dr. Bakó Judit, dr. Bátki Pál, dr. Gyalog Balázs és dr. Péterfi Vera ügyvédek – is tanácsadóként van megjelölve a színlapon.

Katharina Schlüter tévés műsorvezető viszonyt kezd Christian Thiede vezérigazgatóval. Szakításuk után a nő feljelenti volt szeretőjét szexuális erőszak vádjával. A büntetőperben állítás kerül szembe tagadással. A nő ezt mondja, a férfi azt mondja. Mi történt ke ejük közö ? És mi bizonyítható? Ferdinand von Schirach új, szinte dokumentumszövegnek ható tárgyalótermi darabja egy feltételeze szexuális erőszak ügyet vizsgál, és ezen keresztül a női és férfi társadalmi szerepek, a #metoo-mozgalom, a média nyilvánosság és magánélet, a jog és igazság ellentmondásairól beszél anélkül, hogy ideologikussá vagy demagóggá válna. Az előadást a Budapesti Ügyvédi Kamara részéről dr. Bakó Judit, dr. Bátki Pál, dr. Gyalog Balázs és dr. Péterfi Vera segíte e. Erről is kérdez-

tük az előadás rendezőjét, Székely Krisztát és a vádlo at képviselő ügyvéd alakítóját, Pálmai Annát.

–

Amikor először elolvasta a szöveget, milyen érzések kavarogtak önben?

– Azt éreztem, hogy ez egy rendkívül izgalmas, bátor és különleges darab –mondja Székely Kriszta. – Olyan esetet ragad meg, amelyről rengeteget lehet vitatkozni – nem egyértelműen horrorisztikus vagy szélsőséges, hanem éppen olyan, amely az igazságszolgáltatást és a közvéleményt is megosztja. Izgato an olvastam, és kíváncsian vártam, hogy mi derül ki, és közben magam is azt éltem át, amit a nézők valószínűleg a színházban: egyik oldalról a másikra csapongtam, és szembesültem a saját előítéleteimmel. Azonnal magával ragado a történet.

– A darab végén nincs feloldozás. Se a jó nem nyeri el a jutalmát, se a rossz a büntetését – sőt az sem derül ki, hogy ki a jó, és ki a rossz. – Igen, de azt hiszem, ez életszerű. Az ilyen esetekben – és mi nagyon komoly előkészületeket végeztünk a darabhoz –gyakran nincs egyértelmű igazság. Volt ügyvédi és bírói konzultációnk, sőt egy teljes hetet szántunk arra, hogy a színészek szakértőkkel beszélgessenek a darab témájáról. A jogi szakértők is megerősíte ék, hogy sok esetben kevés a bizonyíték, főleg, ha hosszú idő telt el, és végül csak egymásnak ellentmondó állítások maradnak. Ilyenkor maga az igazságszolgáltatás is nehéz helyzetbe kerül, miközben a közvélemény azonnali ítéletet akar hozni. Hajlamosak vagyunk egyetlen cikk, egy Facebook-poszt

alapján eldönteni, hogy ki a hibás, és ezzel akár emberek életét is tönkretehetjük. Talán ez a darab arra is próbál tanítani, hogy néha nincs egyértelmű igazság. Meg kell tanulnunk kordában tartani az előítéleteinket és a dühünket. Ez a fajta nyito ság nagyon erősnek hato rám, és személyesen is közel áll hozzám: dühítő tud lenni a bizonytalanság, de talán éppen ezért készteti a nézőket mélyebb beszélgetésekre.

– A #MeToo kritikája gyakran az, hogy statáriális, és valójában a bíróságon kellene eldőlnie, kinek van igaza. Most viszont az is kiderül, hogy ha jogi útra terelik az ügyet, az sem jelent feltétlenül megnyugtató megoldást. Maga az eljárás is rendkívül megterhelő, és végül senki sem jár jól – mindenki sérül. – Igen, és ez nagyon erősen megjelenik a  darabban is. Van egy szakértői rész, ahol az egyik szereplő végigsorolja, milyen hatása van a nemi erőszakkal kapcsolatos társadalmi mítoszoknak. Ez egy rendkívül érzékeny és összete téma, mert mélyen gyökerezik bennünk. Ezek a minták már gyerekkorunkban belénk ivódnak, a családunktól látjuk őket, és sokszor nem is tudatosan gondolkodunk róluk, hanem ösztönösen reagálunk. Az előadás után nemrég volt egy beszélgetés a nézőkkel, ami szerintem nagyon jól sikerült. O is érezhető volt, menynyire heves érzelmeket vált ki ez a téma. Mindenkit személyesen érint valamilyen módon, ezért annyira izgalmas és fontos beszélni róla.

– A darab hatására változo valamit a jogrendszerről alkoto véleménye? – Sokkal közelebb került hozzám ez a világ, mint korábban. Nem volt még személyes tapasztalatom hosszabb jogi eljárás kapcsán. A darab előkészítése során ügyvédekkel is találkoztunk, és ez segíte megérteni ennek az egész rendszernek a jelentőségét. A jogrendszer – bizonyos értelemben – a legjobb tudásunk és a legnagyobb pártatlanságunk szerint próbál ügyeket vizsgálni. Még ha nem is mindig képes igazságot szolgáltatni, akkor is ez az a módszer, amelyet leginkább tiszteletben kell tartanunk. Egy országban különösen fontos, hogy a jogrendszer működőképes maradjon, mert ha ez nincs, akkor csak az indulatok, előítéletek és érdekek maradnak.

– Mennyire hálás műfaj a statikus, tárgyalótermi dráma, és mennyire lehet jól megrendezni?

– Igen, ez valóban kihívás, de többféle

megközelítés létezik. Én személy szerint érdeklődéssel követem a valódi tárgyalótermi közvetítéseket – nem mondom, hogy kizárólag ezeket nézem, de ha egy nagyobb ügy van, különösen gyilkossági esetek kapcsán, akkor figyelemmel kísérem. Színházi szempontból engem leginkább az érdekel, hogy a résztvevők hogyan reagálnak, hogyan viselkednek különböző helyzetekben. Azt hiszem, ez ennek az előadásnak is a kulcsa: nem egy sorozatgyilkosról vagy egy bombasztikus, egyértelműen megrázó esetről szól, hanem sokkal finomabb rétegekből építkezik. Szerintem ez az emberi tényező az, ami feloldja a tárgyalótermi dráma statikusságát és igazán izgalmassá teszi az előadást.

– Az ügyvédi kamara tagjai mit tudtak hozzátenni az előadáshoz? Csak jogi kérdésekről ese szó, vagy a színészi játékhoz is tudtak tanácsot adni? – Beszélge ünk jogi kérdésekről is –például arról, hogy egy ilyen ügy Magyarországon egyáltalán bíróság elé kerülhetne-e. Szóba került az is, hogy a házasságon belüli nemi erőszak mikor vált jogilag értelmezhetővé. Az ügyvédekkel sokat beszéltünk a személyes tapasztalataikról is, és ezek a beszélgetések nyilván beépültek a színészek munkájába is. Szó ese például arról, hogy előfordul-e, hogy valaki bosszúból vádol meg valakit, vagy hogy mennyire gyakoriak a hazugságok a bíróságon. Megoszto ák velünk, jellemzően milyen lelkiállapotban vannak az érinte ek egy tárgyaláson, és hogy egy védőügyvéd miért és mikor dönthet úgy, hogy a vádlo ne szólaljon meg. Nemcsak ügyvédekkel beszéltünk, hanem

rendőrökkel és a NANE-tól is érkeze egy önkéntes, aki szintén fontos tapasztalatokat oszto meg velünk.

– Számomra érdekes volt az ügyvédek közötti dinamika a darabban. Tanulságos, hogy a két ügyvéd hogyan viszonyul egymáshoz, vagy hogy a bíró milyen kapcsolatban áll velük. – Nálunk például egy női bíró szerepel, és érdekes látni, hogyan kezeli a férfi sztárügyvédet, illetve az ügyvéd hogyan viszonyul a saját, egykori gyakornokához. Ami külön izgalmas, hogy a szerző nem szabja meg a szereposztást – egyedül a vádlo és a sérte nemének meghatározása kötö , ők mindig egy férfi és egy nő. Az összes többi karaktert a mindenkori produkció oszthatja ki, így akár a taxisofőr is lehetne nő, ha úgy döntenék. Ez hatalmas szabadságot ad a rendezőnek, és teljesen más előadásokat lehet létrehozni a ól függően, hogy például a rendőr szakértő férfi vagy nő, vagy akár mindkét ügyvéd női karakter lenne. Ez szerintem nagyon izgalmas lehetőségeket rejt magában.

– Úgy tudom, nem beszélték meg, hogy kinek van igaza ebben a színdarabban.

– Igen, valójában ezt mi nem döntö ük el, és pontosan azért nem, mert az élet bonyolultságából adódóan ezt nagyon nehéz lenne meghatározni – mondja Pálmai Anna. – Nemcsak egy színdarabban, hanem a valóságban is sokkal rétegze ebb és összete ebb egy szerelmi helyzet annál, hogy egyszerűen ítéletet lehessen mondani fele e. Ezért is kezeltük ezt képlékenyen, és nem próbáltunk egyértelmű választ adni.

A bíróság és a tárgyalás színházi jellege miatt a meggyőző erő és az előadásmód legalább annyira számít, mint maga az ügy tényei.

– Önben a belső hang mit mondott? Ingadozott néha, vagy határozott álláspontra jutott?

– Éppen azt szeretem ebben a színdarabban és az előadásban, hogy az ember folyamatosan billeg. Egyik pillanatban ezt gondolja, a másikban már mást. Hullámzik benne az, hogy kinek hisz, kinek a történetével tud menni, és ez nagyon gyorsan változhat. Arra készteti a nézőt, hogy gondolkodjon, hogy többféle nézőpontot is elfogadjon egyszerre – sokkal inkább, mint ahogy azt az életben általában tesszük.

– De nem kelle mégis eldöntenie, hogy ki melle áll? Hiszen ön egy ügyvédet játszik, aki a férfit védi. – Ez már egy következő lépcsőfok. Az én igazságom ebben a történetben az, hogy védőügyvédként egyértelműen amellé állok, akit védek. A Fekete Ernő által játszo vádlo védőjeként az ő történetét tartom hitelesnek, és az is a dolgom, hogy az ő narratívájába helyezkedjek bele. Tudatosan úgy működte em magam és a lelkemet, hogy teljesen átengedjem magam ennek a narratívának.

– Ez egy hipotetikus kérdés, de mit gondol arról, hogy egy ügyvéd, aki nem hisz a védence igazában, tudja-e őt mégis érvényesen és hatékonyan védeni?

– Szerintem igen. Az olvasópróba után beszélge ünk védőügyvédekkel, egy bírónővel, és más szakértőkkel is. Ők maguk mondták, hogy a bíróság bizonyos értelemben egy színházterem. Nagyon sok múlik azon, hogy ki mennyire meggyőző, kinek az aurája, lendülete és energiája erősebb és hitelesebb. Így azt gondolom, egy ügyvéd akkor is képes valakit hitelesen védeni, ha ő maga nem teljesen biztos védence igazában. A bíróság és a tárgyalás színházi jellege mia a meggyőző erő és az előadásmód legalább annyira számít, mint maga az ügy tényei. –

Bevált dolog-e, hogy egy darab elő ilyen szintű felkészülés történik, hogy ennyi szakértő bekapcsolódik és tanácsokkal látja el önöket?

– Volt már erre példa. Amikor a Nordost című előadást próbáltuk – amely a Dubrovka színházban történt terrortámadásról szól –, egy túsztárgyaló is járt nálunk. Hosszan beszélt arról, mi a munkája lényege, és nagyon érdekes volt hallgatni őt. Azt hiszem, amikor egy színdarab ennyire az életből táplálkozik, fontos meghallgatni azokat, akiknek ez a mindennapi valóságuk.

– A szakértők ebben az esetben inkább jogelméleti kérdéseket boncolgattak, vagy konkrét tanácsokat is adtak, például hogy egy ügyvéd hogyan viselkedik egy tárgyalás során? – Rengeteg kérdést tettünk fel nekik, a jog világából is: tisztáztuk a jogi alapvetéseket, a hierarchiát, vagyis hogy milyen szerepek és hatalmi viszonyok érvényesülnek egy tárgyalás során. De beszéltünk arról is, mi számít elfogadott viselkedésnek egy tárgyalóteremben, hogyan viselkedik általában egy vádlott, vagy hogy milyen helyzetben törik meg valaki – vagy éppen, hogy miért nem. Nagyon érdekesen beszéltek a tárgyalások emberi oldaláról is, ami számunkra különösen izgalmas és hasznos volt.

– Az ön által játszott ügyvédnek volt-e önben egy korábbi mintája? – Az amerikai filmeknek köszönhetően mindannyian ismerjük az ügyvéd figurákat, így kedvemre válogathattam a filmélményeimből. Akár a kezdő, tehetséges, de még bátortalan ügyvédnő karaktere is megihlethetett, akiben váratlanul felcsillan a harci szellem – és akit ezért egyszerre szeretünk meg és sajnálunk is.

– Az a keménység, amit ügyvédként a színpadon mutat, számomra in-

kább egyfajta páncélnak tűnt: mintha valamit rejtegetne alatta. – Az ellenkezőjét gondolom: egy olyan ügyvéd, mint akit én játszom, nem engedheti meg magának, hogy bizonytalan vagy ingadozó legyen. Egy ilyen helyzetben csak az működik, ha torokra megy – éppen ezért a karakterem a „legjobb védekezés a támadás” elvét követi.

– Ez egy tárgyalótermi dráma, ami alapvetően statikus műfaj. Mégis, a darab más szereplői arról meséltek korábban, hogy nagyon megterhelő a játék. Mennyit vesz ki önből egy ilyen előadás?

– Rendkívül fegyelmezettnek kell lennünk, mert minden mozdulatnak és pillantásnak hatalmas jelentősége van. Az előadás mégis folyamatos feszültségben tartja a nézőt. Minden gesztus, minden apró rezdülés súlyos és jelentőségteljes. Az is különösen nagy kihívás, hogy ebben a feszült közegben hogyan vagyunk jelen a színpadon – még akkor is, ha csak ülünk. Különösen Fekete Ernő számára, aki az előadás végén szólal meg először, így három órán keresztül dolgozik anélkül, hogy egyetlen szót is kimondana. Ez persze egy teljesen más jellegű megterhelés, mint lefutni egy maratont, de mégis összehasonlítható egy komoly fizikai teljesítménnyel vagy lelki próbatétellel.

Dr. Strasser Tibor

2025. január 9-én – tragikus hirtelenséggel – elhunyt dr. Strasser Tibor. A közkedvelt ügyvéd, aki médiaszereplései miatt a szakmán túl is ismert személyiség volt, 78 évet élt.

Strasser Tibor 1947-ben születe Budapesten, 1965-ben ére ségize a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Miután nem sikerült felvételt nyernie a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára és az ELTE bölcsészkarára, két éven át mechanikai műszerésznek tanult, és sikerrel szakvizsgázo . Munkába már nem állt, mert 1967-ben sikerült felvételt nyernie az ELTE Államés Jogtudományi karára, ahol 1972 márciusában cum laude fokoza al végze .

Ezt követően a Pest Megyei Ügyvédi Kamara ügyvédjelöltje le . Ügyvédjelölti időszakát a Szentendrei Ügyvédi Irodánál töltö e le, majd i jegyezték be a Kamara tagjai közé. Több mint húsz éven át dolgozo i , majd 1993-ban Budapestre helyezte át ügyvédi irodája székhelyét. Ügyvédi pályafutása során elsősorban polgári, gazdasági ügyekkel foglalkozo .

A nyolcvanas években két olyan, sokakat érintő kérdésben indíto peres eljá-

Ficzere Lajos 1935. október 12-én születe Borsodivánkán. Egyetemi tanulmányait Leningrádban végezte, ahol 1960-ban szerze jogi diplomát. Hazai jogászdoktorrá avatására 1961-ben került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon. Ficzere Lajos életműve gazdag és szerteágazó, amelyben egészen a kétezres évek első évtizedének közepéig összekapcsolódik a közigazgatási munka gyakorlati művelése és elméleti kutatása.

rást, úgyneveze próbapert felperesként, melyek kapcsán szakmai körön kívül is ismer é vált. Az egyik a gépkocsi-előbefizetéssel kapcsolatos helytelen kamatszámítással volt összefüggésben, a másik a jogszabályban előírt útlevél-ügyintézést végző idegenforgalmi vállalkozás kezelési költségével volt kapcsolatos.

Már ekkor, a nyolcvanas években rendszeresen szerepelt a közszolgálati televízió több műsorában jogi tanácsadóként.

A rendszerváltást követően a munkájában előtérbe kerültek a sajtóperek. Ezek részben a helyreigazítás körében, részben a személyhez fűződő jogok – becsület- és jóhírnév-sértés, hangfelvétellel és képmással való visszaélés, magán- és üzleti titok megsértése – merülnek fel. Ezen perek tárgyalása során felkészültségével, érvelésével, korrekt és konstruktív perbeli magatartásával elő tudta segíteni a sokszor nagyarányú mérlegelést igénylő ügyek eldöntését.

A kilencvenes évek második felétől rendszeresen oktato e témakörben kommunikációt tanuló hallgatókat, így az ELTE Szociológiai Intézetében, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem posztgraduális szakán, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a Népszabadság újságíró-iskolájában.

2011-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán indíto első egészségügyi szóvivő és kommunikációs szakirányú továbbképzési szakon tarto előadásokat „Jog és a kommunikáció” címmel. Több éven keresztül tevékenykede a Tőzsdei Választo bíróság megválaszto bírójaként is.

Dr. Ficzere Lajos

2025. február 2-án elhunyt dr. Ficzere Lajos, a Közigazgatási Jogi Tanszék professor emeritusa, volt tanszékvezetője, a kar egykori dékánja.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon 1963 óta ve részt az egyetemi oktatásban, kezdetben megbízo előadóként, később egyetemi docensként, majd főállású egyetemi tanárrá nevezték ki. Az Államigazgatási Jogi Tanszéket tizenkét éven keresztül veze e, a dékáni tisztséget 1993–2000 közö töltö e be. Ezt követően 2000–2003 közö az ELTE győri képzésén a Jogtudományi Intézet igazgatója volt. 1995–2000 közö tagja, 1997–1998 közö alelnöke volt a Magyar Akkreditációs Bizo ságnak, egyidejűleg elnöke e testület Jogtudományi és Politikatudományi Szakbizo ságának. 2001. december végéig az MTA Doktori Tanácsa Jogtudományi Szakbizo ságának elnöki tisztségét is betöltö e. Megszerezte a kandidátusi címet, majd 1985-ben az állam- és

jogtudományok akadémiai doktora fokozatot is elnyerte. Kutatási szakterülete a közigazgatás és gazdaság, a kormányzati tevékenység és központi közigazgatás, valamint a gazdasági integráció igazgatási és jogi kérdései. E témakörökben több könyve, számos tanulmánya, cikke jelent meg magyar és idegen nyelven. Rendkívül aktív tevékenységet végze a Felsőoktatási Tudományos Tanácsban, amelynek elnöki tisztségét is betöltö e. 1999-ben alapíto a meg az Európai Jogakadémiát, főszerkesztője volt a „Jogállam” című folyóiratnak. 2001 decemberétől 2006-ig az Országos Választási Bizoság elnöki tisztségét is betöltö e. Ficzere Lajos professzort az ELTE saját halo jának tekinti. (ELTE ÁJK)

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

BÁNSZEGINÉ DR. OTT KATALIN kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. KISS KATALIN ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. GÁLL TAMÁS kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. KŐNINGER JUDIT ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. KNECHT-GOTHÁRD KINGA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. EPERJESI MAGDOLNA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. KOMJÁTI BIANKA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. KOVÁCS CSABA JÓZSEF ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. VAJON EDIT ANDREA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 02.

DR. VINCZE ZOLTÁN ÁKOS ügyvéd 2025. 01. 01.

FARKASNÉ DR. FA ANNAMÁRIA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. JÁKÓI ATTILA ügyvéd 2025. 01. 09.

DR. NYÁMÁDI RITA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 03.

DR. UJVÁRI VIKTÓRIA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. HARTL ERIKA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 06. LUTZNÉ DR. SZENTMIHÁLYVÖLGYI RITA ügyvéd 2025. 01. 02.

DR. SZABÓ NOÉMI ügyvéd 2025. 01. 14.

DR. SIMON GRÉTA alkalmazott ügyvéd 2025. 01. 02.

DR. TOKAI LÁSZLÓ ügyvéd 2025. 01. 02.

DR. BERGOU KAROLINA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. ÉGETŐ ENDRE ügyvéd 2025. 01. 14.

DR. HEGEDŰS ARNÓ kamarai jogtanácsos 2025. 01. 24.

DR. KIRÁLY GABRIELLA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 06.

DR. DANYI ZSUZSANNA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 02.

DR. HŰVÖS ZSUZSANNA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. KISS REBEKA ELLA ügyvéd 2025. 01. 06.

DR. BORBÉLY-BARTIS KATALIN ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. KRESZ JUDIT ügyvéd 2025. 01. 13.

DR. ÉLŐ ELEONÓRA alkalmazott ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. BÁTHORI ÁGNES ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. CSÓK ISTVÁN ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. MARÁCZI ZSOLT ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. PINTÉR ÉVA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. DEME NÓRA ügyvéd 2025. 01. 01.

MOLNÁRNÉ DR. LOVÁSZ ERIKA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. BENE EMESE ILDIKÓ ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. SZALAY GÁBOR ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. HARTYÁNI LILLA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. SZŰCS RITA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. KLUPÁCS ANDRÁS ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. SOMOS IVÁN ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. JÁSZBERÉNYI DÁNIEL TAMÁS kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. GAZSÓ NIKOLETT kamarai jogtanácsos 2025. 01. 14.

DR. POTYONDI HENRIETTA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. ERDÉLYI BARBARA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. KOROM ILDIKÓ ügyvéd 2025. 01. 31.

DR. BAKOS BETTINA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. TÖRŐCSIK GÁBOR ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. CSOMOR ILDIKÓ KINGA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 13.

DR. SZÉCSI EDIT SAROLTA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. HEGEDŰS GYÖRGYI ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. RUDAS HELGA alkalmazott ügyvéd 2025. 01. 08.

DR. GUBIK GABRIELLA alkalmazott ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. KOTROCZÓ-ZSÍROS KATA ANNA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 20.

DR. KOCZMAN ORSOLYA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 17.

DR. SZABÓ JÓZSEF GÁBOR ügyvéd 2025. 01. 09.

DR. BORBÁS DÓRA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. IVANICS ÉVA ügyvéd 2025. 01. 17.

DR. PÁZMÁNY ANNAMÁRIA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. LOVRETITY ANDRÁS ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. VÉGH ERIKA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. SZELEI RENÁTA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. SZIKSZAI EDINA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. SZÉKELY DÓRA PETRA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. NAGY KATALIN kamarai jogtanácsos 2025. 01. 10.

DR. ANDÓ ANDREA ügyvéd 2025. 01. 31.

DR. HAÁB MOLNÁR ESZTER kamarai jogtanácsos 2025. 01. 09.

DR. SIPKA RENÁTA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 06.

TASNÉ DR. HUSZICS GABRIELLA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 15.

FETZERNÉ DR. LANDI ANETT kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. KOMÁROMI PÉTER ügyvéd 2025. 01. 15.

DR. KISS ZSUZSANNA ügyvéd 2025. 01. 12.

DR. BÁLINT PÉTER DÉNES alkalmazott ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. SZABÓ ATTILA SZILVESZTER ügyvéd 2025. 01. 08.

DR. JUNGBERT ZSÓFIA kamarai jogtanácsos 2025. 02. 01.

DR. FODOR-MAROSÚJVÁRI ESZTER kamarai jogtanácsos 2025. 02. 09.

DR. TÓTH TAMÁS ügyvéd 2025. 02. 15.

DR. L. NÉMETH LÁSZLÓ ügyvéd 2025. 02. 01.

DR. KISS MÁTÉ ZSOLT ügyvéd 2025. 02. 01.

DR. MOLNÁR ATTILA ISTVÁN kamarai jogtanácsos 2025. 02. 01.

DR. VÉKONY NOÉMI kamarai jogtanácsos 2025. 02. 17. ÁBELNÉ DR. JUHÁSZ MÁRIA ügyvéd 2025. 02. 01.

DR. JÁNOS ZSUZSANNA kamarai jogtanácsos 2025. 02. 04.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

DR. SCHULPE ANITA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. LADÁNYI EMESE ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. RÁCZ ÉVA JUDIT kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. SCHUMACHER KATALIN ügyvéd 2025. 01. 07.

DR. SARKADI-ANTAL RENÁTA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. TASNÁDI NÓRA NATASA 2025. 01. 14.

DR. INDRUCH KÁROLY ügyvéd 2025. 01. 15.

DR. VÖRÖS AURA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 09.

DR. CSEH GEORGINA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 11.

DR. RÓKA ZSUZSA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 02.

DR. GALI GRÉTA ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. RÁCZ ADÉL kamarai jogtanácsos 2025. 01. 15.

DR. LEITNER NÓRA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. NÉMETHNÉ DR. CZINEGE KINGA DÓRA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 15.

DR. JÁNOS-KORSÓS SZILVIA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 01.

DR. L. HORVÁTH ESZTER ügyvéd 2025. 01. 01.

DR. FÜLÖP ADRIENN ÉVA ügyvéd 2025. 02. 16.

DR. KŐVÁRI MARCELL ISTVÁN ügyvéd 2025. 02. 06.

Elhunyt 

DR. PÉTER MIHÁLY (67 év) ügyvéd 2024. 12. 25.

DR. VÉKONY GABRIELLA (73 év) ügyvéd 2024. 10. 28.

Kamarai tagságáról lemondott

DR. DÁVID ZSÓFIA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 06. BENDÉNÉ DR. TÓTH ILONA ügyvéd 2025. 01. 09.

DR. LADÁNYI ISTVÁN kamarai jogtanácsos 2025. 01. 09.

DR. OZVÁRY MÁRIA ügyvéd 2025. 01. 16.

DR. VISZMEG BALÁZS ügyvéd 2025. 01. 14.

DR. CSURGÓ SZABOLCS BALÁZS kamarai jogtanácsos 2025. 01. 15.

DR. HAJÓS ORSOLYA ügyvéd 2025. 01. 15.

DR. EISELT MÓNIKA ügyvéd 2025. 01. 15.

PUSKÁSNÉ DR. NÉMETH MÁRTA ügyvéd 2025. 01. 31.

DR. LANGER JÁNOS ügyvéd 2025. 01. 19.

DR. HORVÁTH MAGDOLNA ügyvéd 2025. 01. 17.

DR. NAGY B. ERIKA ügyvéd 2025. 01. 25.

DR. TERÉNYI FRUZSINA NOÉMI kamarai jogtanácsos 2025. 01. 28.

DR. SÁRAY ÉVA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 31.

DR. BÁTHORI-MACZKÓ GABRIELLA kamarai jogtanácsos 2025. 01. 31.

DR. KECSMÁR MELINDA ügyvéd 2025. 02. 02.

Kamarai tagsága megszűnt

ALAIN GIRARDET európai közösségi jogász 2025. 01. 30.

DR. BÁ LINTFY GÁBOR ügyvéd 2025. 01. 24.

DR. BÁN DI IMRE kamarai jogtanácsos 2025. 01. 28.

DR. CS UKA GYÖRGY ügyvéd 2025. 01. 25.

DR. BREUNINGER GOTTFRIED EDUARD európai közösségi jogász 2025. 01. 30.

DR. MEISEN OLAF európai közösségi jogász 2025. 01. 30.

DR. SCHONEWEG HANS európai közösségi jogász 2025. 01. 30.

DR. LOCSMÁNDI BÉLA ügyvéd 2025. 01. 28.

DR. TALM ÁCSI ÉVA ügyvéd 2025. 01. 25.

DR. VAR GA H. BÁLINT alkalmazott ügyvéd 2025. 01. 25.

GRESCHIKNÉ DR. SCHIRILLA KATALIN egyéni ügyvéd 2025. 01. 31.

SIMON ROBERT LEVINE európai közösségi jogász 2025. 01. 31.

PETER KATKO európai közösségi jogász 2025. 01. 31.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott

ESKÜTÉTEL 2025. 01. 22.

DR. DÉNES ERZSÉBET KRISZTINA – JELES

DR. FEDORECZ RENÁTA VIVIEN – JELES

DR. KERTÉSZ-SZABÓ EDIT – JELES

DR. BARTHA MARTIN – JELES

ESKÜTÉTEL 2025. 02.19.

DR. FARKAS MÁRTON ANDRÁS – JELES

DR. TAKÁCS ENIKŐ DOMINIKA – JELES

DR: TAKÁCS LEVENTE FERENC – JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso

Rocket garden

Gyerekkoromban a kezembe került egy album az absztrakt expresszionizmusról és a ready-made művészeti ágról. Hogy szabad-e ilyesmiket egy tízéves gyerek kezébe adni? A válasz hamar megérkezett.

Azon a nyáron elküldtek egy irodalmi-művészeti táborba, ahol egyik este hosszan magyaráztam Marcel Duchamp Fontaine című 1917-es művéről – a híres, fejre fordíto piszoárról, amely arra hivato , hogy megkérdőjelezze a művészet értelmét. A többi tizenéves ezt nem nagyon érte e, úgyhogy mondtam nekik, hogy a ready-made értelme, hogy a kezünkbe eső tárgyakból bármiképpen is, de művészeti installációt lehet készíteni. Ezt szemléltetendő, a szemetes tartalmát az asztalra boríto am. Ez már nagyon is tetsze a szobatársaimnak, és nekiálltunk nagyban csinálni a művészetet. Mindenki elkezdte csinosítgatni a szemétszobrot, aminek hamar híre ment, és egyre többen le ek rá kíváncsiak. Végül meg kelle hirdetni látogatási időket, és hosszan magyaráztuk mindenkinek a  (nagyon) rejte művészi értékeket, és azt az inspiráció-ornádót, amiben boldogan leledztünk. Sajnos a  ready-made alkotás – nyár volt – néhány nap múlva büdösödni kezde , és megjelentek a legyek is. Hiába mondtam, hogy ez a bomlási folyamat a művészi transzformáció egyik stációja – a táborvezetés a féktelen kreativitás hallatán eléggé idegbe’ jö , lezára ák a körletünket, és a hírek sze-

rint a hazatoloncolásunkat tervezték. Két nyolcadikos lakótársamnak azonban helyén volt az esze és a szíve: rájö ek, hogy az ablak nincs zárva, így bemásztak, és tíz perc ala fényesre pucolták a bungalót.

A táborból való kicsapást tehát megúsztuk, és bennem kikristályosodo , hogy a művészet lényege az, hogy nekifutásból fenékbe billentse a valóságot, megkérdőjelezze az összes dolgot, és más perspektívából mutassa meg a világot, mint ahogy eddig lá uk. Ugyanezt vártam el a kiállításoktól is: vagy hökkentsenek meg, vagy tanítsanak valamit. Nem véletlen, hogy Párizsban a Louvre és a Musée d’Orsay helye azonnal a Pompidou központba zarándokoltam, és szívem szerint megcsókoltam volna Duchamp piszoárját – ha a szigorú teremőr hölgy lá án nem öntö volna el a jeges félelem.

Egy kiállítás mindig hozhat meglepetéseket, még a legváratlanabb helyeken is. Ha az ember Fejér megye szélén lekanyarodik az M7-esről, és elmegy Tácra, el sem vétheti az ókori római település megtekintését. Tavaly jártam Gorsiumban, és a római birodalomról a legtöbbet egy ón fürdőkád és a hozzá tartozó hideg-meleg vízkeverő csaptelep mesélt: kis túlzással bármelyik lakberendezési boltban árul-

ha ák volna. A fogorvosi-orvosi eszközök pedig származha ak volna akár a múlt század hatvanas-hetvenes éveiből is.

Emlékezetes volt a családi túránk Bruges-be. Ez a csodás belgiumi város szinte teljes középkori épségében megmaradt, és megannyi hangulatos csatorna hálózza be. Bruges-be az emberek jelentős része impulzusturistaként látogat el. A impulzus pedig nem más, mint – a magyar keresztségben re enetes nevet kapo – Erőszakik című film, amely Martin McDonagh rendezésében nemcsak végtelenül szórakoztató, de viszszaadja a csodás város megkapó hangulatát. Bruges-ben mi is csónakáztunk, jókat e ünk, sőt: meg tudtuk nézni – akárcsak a film szereplői – a katedrálisban ereklyeként őrzö vért, amely a legenda szerint Krisztustól származik, és a Szent Grálban fogták fel. Minden csodás volt, de a legjobban egy különös dolgon akadtam fent: a sült krumplit a belgák maguknak tulajdonítják, és ki vannak akadva azon, hogy azt „french fries”-nak nevezik. Így aztán több helyen – Bruges-ben is – van sültkrumpli-múzeum, amely több emeletnyi tárlaton keresztül mutatja be az étel kultúrtörténetét.

Legerősebb múzeumi élményem azonban Floridához kapcsolódik. Cape Canaveralon, a Kennedy Space Centerben o van minden, amit az amerikai űrhajózás során felhasználtak. A Mercury űrkapszula, ami kis túlzással akkora, mint egy sertésmájkrémes konzervdoboz. O a Rocket Garden: a legelső űrrakéták „bokra”. Köztük sétálgatva megmagyarázhatatlan büszkeség járja át az embert. És meg lehet tekinteni a hatalmas Saturn V rakétát. Az elképesztő méretű eszköz vi e el az embert a Holdra. A Kennedy Space Centerben anno el kelle mennem a mosdóba, így a család többi része előbb tudo bejutni egy jó nagy terembe. Végül kint találkoztunk, és kérdeztem, mit lá ak. A felségem azt mondta, csak egy űrrepülőgép papírmasé mását. Gondoltam, akkor ezt tényleg ki lehet hagyni. De azért… a kisördög o motozo bennem. Beléptem, és elállt a szavam. O lebege elő em az Atlantis űrsikló. Olyan valószerűtlen és csodálatos, hogy valóban nehéz volt elhinni: ez bizony többször is megjárta a világűrt.

SZERZŐ:

Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

Pesti színészlegendák és a zeneirodalom misztikuma

Milyen volt ügyvédnek lenni a 19. században? Miként le Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője? Melyik az a pont, amitől már érdemes a történeteket a társasági sztorizások fölé emelni? A Pesti Ügyvéd könyvajánlója 2025 eddig megjelent újdonságaiból.

BŐSZE ÁDÁM

Muzikális bestiák

Van-e boszorkány a Macbethen túl?

Hányféle lény bukkan föl a Nibelung-tetralógiában? Ki az a híres koraromantikus író, aki operát írt Undinéről, a vízitündérről? Hogyan változtatta meg Stravinsky életét a Tűzmadár? Bősze Ádám új könyvének fókuszában a zeneirodalom különleges lényei, furcsa kreatúrái állnak. A törpék, angyalok, boszorkányok, szárnyas lovak, főnixmadarak, rémlények és hegyi szellemek révén elvarázsolt mesevilágba repülhetünk, a lapszéli QR-kódok segítségével pedig meg is hallgathatjuk azokat a műveket, amelyek róluk szólnak.

Libri Könyvkiadó

SALY NOÉMI

Az én Pestem

Saly Noémi Budapest-történész saját bevallása szerint nekiállt összegereblyézni a gépén található mindenféle magazinokban, folyóiratokban, konferencia- vagy köszöntőkötetekben és más süllyesztőkben megjelent írásait. Ezek rendszerezéséből született meg ez a kötet, Buda után a pesti oldalra fókuszálva, vállaltan szubjektíven, a teljességre való törekvés igénye nélkül.

Ab Ovo Kiadó

KARINE TUIL

A vád

„Egy, az emberi lélek sötét mélységeibe vezető, sokkolóan őszinte regény a hatalomról, a bűnről és az igazságról. A vád középpontjában egy látszólag tökéletes párizsi család áll, akiknek élete egy csapásra darabokra hullik, amikor a fiukat, az ígéretes jövő előtt álló fiatalembert nemi erőszakkal vádolják meg. A botrány a tár-

sadalom minden rétegét érinti, feltárva az igazságszolgáltatás torzulásait, a médiavilág kegyetlenségét, és azokat a mélyen gyökerező előítéleteket, amelyek végül meghatározzák egy ember sorsát. Karine Tuil műve fontos kérdéseket vet fel erkölcsről, felelősségről és arról, hogy valójában ki irányítja az életünket.

Vince Kiadó

PAPP VIKTOR

Ügyvédtársadalom

Magyarországon a 19. században

A kötet konkrét történeteken keresztül, konfliktusok, esetek köré rendezve ismerteti az ügyvédi kar társadalomtörténetét. Miért akart valaki ügyvéddé válni, mit gondoltak az ügyvédek saját társadalmi szerepükről?

Mi képezte az ügyvédek szaktudását, kiket képviseltek és milyen gazdagok voltak?

Mi jellemezte az ügyvédség és az állam kapcsolatát, hogyan működtek az ügyvédi testületek, mit kezdtek a rájuk ruházott autonómiával? Ezek a kérdések és a kötetben felkínált megközelítések elvezetnek bennünket az ügyvédek 19. századi világába. Kronosz Kiadó

CSÁKI JUDIT

Cserhalmi – Nem lehet mindennap meghalni

Cserhalmi György több mint kétszáz filmszerepet és több mint kétszáz színpadi szerepet játszott el – hatalmas életmű, amely szerencsére még nem zárult le. Mindeközben annyi történet halmozódott fel, hogy érdemes azokat a társasági sztorizások fölé emelni. Miniportrék, anekdoták, vidámak és szomorúak sorjáznak ebben a könyvben, olyan emberekről, akiknek a többsége már a színház- és filmtörténet része, a kulturális közelmúltunk, értéktárunk meghatározó eleme. Olyanok, akiket nem szabad elfelej-

teni, mert nélkülük érthetetlen és értelmezhetetlen az a kulturális közeg, amelyben ma élünk. Eközben pedig kirajzolódik egy monumentális pálya jó néhány tapasztalata, és mögötte egy szakma, a színészet ethosza is.

Open Books

SZÉCSI NOÉMI

Jókai és a nők

Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé.

A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben találkozunk. Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a „Jókai-regényt”.

Magvető

AL PACINO

Sonny Boy

Al Pacino mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli, művészileg kiteljesedett életében mindig is a céltudatosság és a szeretet volt az iránytű. A szerelmed cserben hagyhat, az ambícióidat letörhetik, azok a fények, amelyek vakítóan rád ragyogtak, idővel elhalványulhatnak. De a  szakmád, a színészmesterség iránt táplált mély szeretet, elkötelezettség és szenvedély végigkísér az utadon. Az életrajzban a színész egy különleges utazáson társául fogadja az olvasót, és őszintén feltárja előtte karrierje meghatározó pillanatait, és a legszemélyesebb gondolatait.

HVG Könyvek

Kulturális kimenő

Színházavatással, a New York-i Metropolitan sztárjával és az írói naplók izgalmas világába nyíló betekintéssel indítja a 2025-ös évet Budapest.

Minden jót, Leo Grande! Ritkán avatnak új színházat Budapesten, 2025-ben azonban ilyen jeles alkalomra is készülhetünk. Az új teátrum az 1921 és 1998 közö működö Bástya mozi helyén, az Erzsébet krt. 8. szám ala nyitja meg kapuit. A Bástya Színház néven új teátrum létesült. Az Ozsgyáni Mihály színművész által létrehozo alkotóműhely első előadása egy világpremier lesz: a Minden jót, Leo Grande című filmet adaptálják színpadra, először a világon. A Bástya Színház előadásának főszereplői Udvaros Doro ya és Medveczky Balázs lesznek, a darabot pedig Keresztes Tamás rendezi. február 20-tól bastyaszinhaz.hu

Kórusok Téli Éjszakája 2025 Február 22-én a Magyar Zene Háza valamennyi tere egyszerre telik meg énekhanggal a Kórusok Téli Éjszakája alkalmából. A világ minden tájáról érkező kórusokhoz akár látogatóként is csatlakozhatunk, az esemény fénypontja pedig rendszerint a záródal közös eléneklése, ami minden alkalommal emlékezetesre sikerül. február 22., 18:00 zenehaza.hu

Macbeth

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét 2025. február 22-én a  Magyar

Állami Operaház. A hagyományos és kortárs elemeket vegyítő színrevitelt Ma hew Wild jegyzi, a produkció zenei megvalósításáért Rajna Martin első karmester felel. A Macbeth a 2025. február 22-i premiert követően az évadban még hat alkalommal, február 26-án, 28-án, március 2-án, 5-én, 7-én és 9-én látható a Magyar Állami Operaházban. opera.hu

Mozart-nap 2025

A Concerto Budapest Mozart-napja 2018 óta hagyományosan március első vasárnapján várja a Zeneakadémián a  Mozart-rajongókat egy teljes napon át. Az idei év sztárvendége Albrecht Mayer, a Berlini Filharmonikusok kiemelkedő szólóoboistája, valamint Angela Hewi , a nemzetközileg elismert brit zongoraművész, a Concerto Budapest visszatérő vendégművésze. Március 2-án a négy koncertből álló eseményen oboára, kürtre és zongorára írt versenyművek, valamint kamara- és nagyzenekari kompozíciók idézik meg Mozart művészi géniuszát Keller András művészeti vezetésével. március 2., 11:00 zeneakademia.hu

Sakura ünnep a Füvészkertben

Az ELTE Füvészkertben már évek óta hagyomány a Sakura ünnep, amely a japán cseresznyefák virágzásához, a tradicionális japán ünnephez, az ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a Füvész-

kert japán cseresznyefái virágot bontanak – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetünk, és gyönyörködhetünk a sakurafák virágzásában. A kapcsolódó programok közö találunk többek közö japán nyelvórát, japán zenét, japán harcművészeti és fegyverbemutatót, gooktatást, koncerteket, haikuversenyt, valamint ikebanakiállítást és -workshopot is. március 29. – április 6. fuveszkert.org

Bartók Tavasz

A fesztivál bepillantást enged Bartók lenyűgöző életművébe, ugyanakkor nem kizárólag a világhírű zeneszerző kompozícióit sorakoztatja fel. Sokkal inkább Bartók szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét kívánja megjeleníteni számtalan műfajban a kortárs komolyzenétől kezdve a világzenén, jazzen, táncművészeten és képzőművészeten át a könnyűzenéig, a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak alkotásain keresztül. április 4–13. mupa.hu

Összekötve

– Pest-Buda hídtörténete Új kiállítást nyito a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, amely – a maga 2 x 13 négyzetméteres alapterületével – vélhetően a világ legkisebb állandó közlekedési kiállítása. A tárlat, amely a Szabadság híd pesti hídfőjének északi Vámszedőházában kapo helyet, bemutatja a Szabadság híd és a vámszedés történetét, továbbá betekintést ad a budapesti hidak múltjába. A kiállíto műtárgyak közö többek melle helyet kapo többek közö a Szabadság híd egy háború utáni – a ma láthatótól különböző – korláteleme, valamint fakockák a budapesti hidak felületéről. 2026. május 26-ig kozlekedesimuzeum.hu

Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók

A Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállítása az írói naplók világába nyújt betekintést, bemutatva olyan legendás szerzők kéziratait, mint Csáth Géza, Füst Milán, Móricz Zsigmond vagy Szentkuthy Miklós. A tárlat különböző szempontok mentén vizsgálja a naplókat: milyen típusokba sorolhatók, milyen füzetekbe és hány éven keresztül készültek, hogyan kerültek a múzeum gyűjteményébe, és hogyan alakítják át a makrotörténelmet személyes mikrotörténe é.  augusztus 31-ig pim.hu

DR. KOVÁCS ANNAMÁRIA JOGÁSZ ÉS NAVIGÁTOR

„Ez igazi bizalomjáték”

Dr. Kovács Annamária ügyvédként a büntetőjog területén ér el sikereket, de amikor kilép a tárgyalóteremből, egészen más pályán, a raliversenyek adrenalindús világában hasít. Navigátorként olyan élményekkel gazdagodott, amiket csak az ismerhet, aki száguldott már a kanyar felé hetvenfokos bádogdobozba zárva.

„Mindig sokat kocsikáztunk. Az életünk része volt, jártunk például a Bükkbe hókocsizni. Azt képzeltük, közel állunk a rali világához. Aztán beültünk egy versenyautóba… Azt az érzést elképzelni sem lehet. Gyorsulni bárki tud, beül egy erős, gyors kocsiba, és odalép neki az autópályán. De ez valami teljesen más – mondja dr. Kovács Annamária. – És nem is a végsebesség, ami eszméletlen, mert annak egy kacskaringós pályán úgysincs nagy jelentősége. A féktáv és a kanyarsebesség a felfoghatatlan; én már régen fékeztem volna, a pilóta viszont még felvált egyet, és tapossa a gázt. Én elhi-

szem neki, hogy be tud majd fordulni, és nem sodródunk le az útról, ő pedig elhiszi, hogy a kanyar, amit nem lát be, olyan erősségű lesz, ahogy mondom neki. Ez igazi bizalomjáték.”

A KISISKOLÁS ÜGYVÉDNŐ „Nagyon szerencsés helyzetből érkezem, mert a családunk együtt van, öszszetartó, megkaptam azt az érzelmi és anyagi támogatást, amiből aztán felnőttként építkezhettem – idézi fel a kezdeteket dr. Kovács Annamária, aki Miskolcról származik. – A testvéremmel még kicsik voltunk, amikor apukám jogot hallgatott az egyetemen.

Gyerekként figyeltem, ahogy tanult otthon, kérdezgettem, és amikor a büntetőjogot magolta, az lenyűgözött. Meghatározó emlék a diplomaosztója is, amikor talárban kezet fogott a dékánokkal. Akkor eldöntöttem, hogy majd joggal szeretnék foglalkozni. Nem volt B tervem.” Alsóban a füzetére azt írta: „Dr. Kovács Annamária ügyvéd”. Sok évvel később aztán, amikor ügyvédként egy fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljáráson vett részt, az egyik pedagógusülnök az egyik alsós tanára volt. A pedagógus a következő alkalomra előkereste Annamari régi füzetét, amin ilyen volt a címke.

Az édesapja jelenleg hetvennégy éves, de még ma is éjjel-nappal dolgozik, és egykori síversenyzőként, síoktatóként pedig a mai napig erős iramot diktál a pályán is. Maximalizmusát, életigenlését a gyerekei is örökölték. Abban, hogy Annamariék ki tudtak teljesedni, nagy szerepet játszott az imádott édesanyjuk is, aki a stabil családi háttérről gondoskodott.

Az egyetemet Miskolcon végezte. Miután lediplomázott, ügyvédjelöltként Budapesten, a MILE & MILE Ügyvédi Irodában helyezkedett el. Egy rövidebb miskolci megszakítást leszámítva immár önálló egyéni ügyvédként a mai napig is itt dolgozik. Dr. Mile Adrienn Katalin és testvére, dr. Mile Attila István voltak a principálisai, hálával beszél róluk: ők tanították meg mindenre. „Kizárólag büntetőjoggal foglalkozom. Nagyon szeretem a munkámat, minden nehézségével együtt, ezt kevés negyvenhez közeli ember mondhatja el magáról. Szeretem a szabadságot, hogy én döntök mindenről, hogy például mit vállalok el, és szeretem az ügyfeleimet, ha a kitűzött célt el tudjuk érni, az mindig jó érzéssel tölt el – jelenti ki. – A munka akkor a legnehezebb, amikor az ügyfél azt mondja, ártatlan, tehát nincs más forgatókönyv, csak hogy megszüntessék vele szemben a büntetőeljárást, vagy hogy az eljárás végén

felmentsék. Ez nagy felelősség.”

Az évek alatt keményebb lett. „A munkánkhoz tartozik, hogy a kellemetlen dolgokat is az emberek szemébe kell mondanunk, és határozottnak kell lennünk, különben megrendül a bizalmuk.” Találkozik olyan keményebb ügyekkel, amelyek még munkaidő után is hatnak rá, ráadásul védőügyvédként bármikor, akár szombat éjjel is megcsörrenhet a telefonja, és akkor indulnia kell. Szerencsére megtalálta azt a hobbit, amivel tökéletesen kikapcsolhat.

„ELJÖTT AZ IDŐ”

Annamari és Friedmann Zsolt közös története tizennégy éves korukig nyúlik vissza. „Fiatalon imádtunk raliversenyekre járni, és sokat álmodoztunk arról, hogy egyszer mi is versenyzünk majd. Aztán tíz éve Zsolt felhívott, és azt mondta, hogy eljött az idő, öszsze tudjuk rakni, vágjunk bele.” Mivel Miskolcon sokan versenyeznek, és Annamariék ralirajongóként már otthonosan mozogtak ezekben a körökben, ezért rengeteg hasznos tanácsot kaptak a többi csapattól az elinduláshoz.

Először egy sprintfutamra neveztek be: a Miskolc melletti Lyukóbánya-Parasznyán versenyeztek egy Subaruval. „Az első két gyorson mindenkit megleptünk azzal, hogy nagyon jól teljesítettünk, jó időket mentünk. A harmadik

gyorsaságin viszont beestünk az árokba, és csúnyán összetörtük a kocsit. Nekünk nem lett semmi bajunk, inkább az érzelmi sokk volt nehéz. Hogy már elhittük, hogy autóversenyzők vagyunk, miközben fogalmunk sincs semmiről, és még rengeteget kell tanulnunk – meséli. – Még többet készültünk, rengeteg belső felvételt néztünk, és más pilóták segítségét kértük ahhoz, hogy megtanuljunk jó itinert írni.” Elkezdtek felfelé lépkedni a ranglétrán, jöttek a sikerek. Rally 2-ben megnyerték a Kassa Rallyt, amivel kiérdemelték, hogy indulhassanak az országos bajnokságban, a nagyok között.

„Nagyon nehéz navigálni. Az még kevés, hogy feldolgozzátok együtt a pályát, és a pilóta feldiktálja neked az itinert. Ki kell tapasztalnod, hogyan jó neki, mennyire mondd előre a kanyart, és sok vagy kevés kanyarinformációt kér. Nekünk Zsolttal szerencsénk volt, mert ismertük egymást, és könnyen összecsiszolódtunk.”

Annamari már tíz éve van a pályán –mármint szó szerint –, de olyan óriási hibát, ami miatt összetörték volna magukat, egyszer sem vétett. „Kisebb bakik persze előfordultak, akadtak nagyon necces szituációk. Ilyen, amikor elmegy az átbeszélő, és mutogatnod kell, vagy amikor felnézel, és nem azt

látod a pályán, mint ami a füzetben szerepel, mert mondjuk, két sort tévedtél. Annyit kértem a pilótától, hogy ha elveszítem magamat az itinerben, akkor maradjon csendben, ne sürgessen, adjon öt-hat másodpercet, és visszatalálok az útvonaltervben.”

A legjobban az dühíti, amikor valamilyen technikai ok miatt esnek ki, például eldurran a motor. „Rengeteg olyan dolog adódik, ami nem rajtunk múlik. Szerencse kérdése, hogy rámegyünk-e mondjuk, egy kőre, ami kinyírja a kereket. És azt a kudarcot, hogy heteket készülünk egy versenyre, napokig virrasztunk, aztán az első gyorsaságin történik valami, és pakolhatunk össze, indulunk haza, nehéz megszokni.”

70 FOKOS HŐSÉG, 3 ÓRA ALVÁSMeghatározó élménye a 2018-as Nyíregyháza Rally, ami akkor kandidáló futam volt az Európa-bajnokságra. De emlékezetes maradt a 2023-as Veszprém Rally murvás pályája is. „Azon a nyáron szuper meleg volt. A versenyhétvégén stabilan 40 fokot mutatott a hőmérő, ilyenkor a versenyautóban 70 fokos hőséggel küzdünk. Nincs ablak, csak a piros lámpánál kinyitod az ajtót, hogy jöjjön be levegő, amúgy végig egy kis bádogdobozban ülsz tűzálló aláöltözetben, tűzálló, térdig érő zokniban, tűzálló overallban, maszkban, sisakban.”

A mentális terheket tovább fokozza, hogy a versenyhétvégék távolról sem a pihenésről szólnak. „Ha feszített a program, két-három órát alszol: viszszaérsz a szállásra éjfél-egykor, és négy-ötkor már kelsz, mert kezdődik a verseny, ami sokáig tart, borzasztóan elfáradsz, és esténként még egyeztetni kell a pilótával a másnapi taktikától az itineren át a gumiválasztásig mindent.” Két Európa-bajnoki futamon indult: az elsőt befejezték, a másodikon balesetet szenvedtek. Akkora álmokat, mint például egy Dakaron való indulás, nem hajszolnak. A páros számára ez csak hobbi, beérik azzal, hogy itthon több versenyen is rajthoz állhatnak. Miskolciként például imádják a Miskolc Rallyt, és sajnálják, hogy a balesetek miatti szigorítások egyre több néző kedvét veszik el attól, hogy a pálya széléről szurkoljanak. Szomorúan észlelik azt is, hogy Magyarországon a rali leszállóágban van. „Amikor gyerekek voltunk, több száz nevező indult egy versenyen, most harmincan, negyvenen neveznek.”

Valóban megélni a tempót, a féktávot, a fák közelségét az úton még navigátorként is félelmetes élmény.

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

Amióta ralizik, civilben is megváltozott a vezetői stílusa. Kézenfekvőnek tűnne, hogy vagányabban száguld az utakon, de nem, ellenkezőleg. „Sokkal óvatosabb lettem. Ma már tudom, hol van az autó határa, tudom, hogy ha rosszul mérem fel sebességet, és elveszítem a tapadást, akkor vége. Onnantól sofőr helyett utas leszek a kocsiban – mondja. – A versenyzés miatt folyamatosan feszegetjük a határokat, és már milliószor estünk, borultunk, koccantunk. Amíg valaki nem él át hasonlót, könynyen elhiszi, hogy ő a világ császára. De miután megtapasztalja a kockázatokat, ez megváltozik. A versenyautó tesztelésén, utasként ülni a jobb1-ben azonban egészen más élmény, mint amikor az itiner olvasása leköti az ember minden érzékszervét. Valóban megélni a tempót, a féktávot, a fák közelségét az úton még navigátorként is félelmetes élmény.”

Bár Annamari megszerezte a jogosítványt még hajóra is, de arra, hogy raliversenyen pilótaként próbálja ki magát, soha nem vágyott. Azt mondja, ahhoz

már szükséges olyan plusz, amit nem érez magában.

Jelenleg egy Mitsubishi EVO IX-essel versenyeznek. Nemrég még évi tíz-tizenkét bajnoki futamon is elindultak, ám az életükben mostanában háttérbe szorult a versenyzés. Ettől még a májusi Veszprém Rallyn biztosan részt vesznek, ahogyan helyi versenyzőként természetesen a Miskolc Rallyt sem hagyják ki.

Annamari a jogi pályájára koncentrál. 2018 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságának tagja. A volt principálisa, dr. Mile Attila István a Kamara elnökhelyettese, ő felügyeli például a pénzmosási ellenőrzéseket, Annamari abban is segítette őt. Tagja a Magyar Lovassport Szövetség I. Fokú Fegyelmi Bizottságának is. „Szeretnék aktív részese lenni a kamarai közéletnek. Közben persze folyamatosan képeznünk kell magunkat, hogy haladhassunk a jogszabályváltozásokkal. Fontos a munkám és a hobbim, ezért arra törekszem, hogy az életem minden területén megtaláljam az egyensúlyt.”

DR. NESZMÉLYI EMIL AKCIÓBAN

Újabb magyar érte el a Déli-sarkot

Már kétszer mászta meg a Mount Everestet, ezúttal pedig az Antarktisz partvonalától gyalogosan hódította meg a Déli-sarkot Neszmélyi Emil, aki 2025. január 17-én 45 nap alatt érte el négytagú expedíciójával Földünk legdélebbi pontját, a sokszor -40°C hideg és a sarkvidéki viharok ellenére. Az ügyvéd-extrém sportoló és motivációs előadó antarktiszi sikerével már két magyar teljesítette ezt a veszélyes és rendkívül nehéz kihívást. Az első Rakonczay Gábor volt, aki még 2019-ben érte el ugyanígy Déli-sarkot.

Neszmélyi az Explorer's Grand Slam elnevezésű, világszinten elismert nemzetközi kihívás befejezéseként a jövőben az Északi-sark meghódítását tervezi.

Következő lapszámunkban interjút olvashatnak Emillel, amelyben részletesen is beszámol a kalandról.

A BUDAPESTI

A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc

Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist

Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató