2025. április – május
FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK
· CÍMLAPSZTORI
· A TARTALOMBÓL ·
Közgyűlés: teltház-közeli részvétel – 8–9. oldal
Li , oktatóterem és a velünk élő történelem: ilyen le a megújult Székház – 12–15. oldal
Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Verseny 2025 – 18–19. oldal
Nagyszabású eseménysorozattal ünnepelte megalapításának 150. évfordulóját a Budapesti Ügyvédi Kamara.
AMagyar Nemzeti Múzeumban tarto eseménnyel kezdődö meg a Budapesti Ügyvédi Kamara alapítása 150. évfordulójának megünneplése. Az esemény egyben a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Nemzeti Múzeum közös rendezésében, az Ügyfelem érdekében címmel megvalósíto időszaki kiállítás megnyitója is volt. A június 22-ig látogatható kiállítás megnyitójának végén egy meglepetésvendéget is köszönthet-
tek a résztvevők, aki egy évekig titkolt ajándékot is hozo a kamara tagjainak. Néhány nappal később – továbbra is a 150 éves évforduló keretén belül – egy ünnepi és kibővíte elnökségi ülésnek ado o hont az alagsortól a karzatig megújult Székház. Az eseménysorozat záróakkordjaként előbb a Székházban, majd a Parlamentben tarto ák meg A Magyar Ügyvédség Ünnepe című rendezvényt. Cikkünk a 3–7. oldalon
· TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS · „Hagyományt
· DR. KAPA MÁTYÁS ·
Ügyvédsors – egy titkokban tartott regény születése 150 év történelem, egy regénybe sűrítve. Titkos háttérmunka, valódi levéltári kutatás, és az író, aki maga is ügyvéd. Beszélgetés dr. Kapa Mátyással, a BÜK történetét feldolgozó történelmi regény szerzőjével. – 20–22. oldal
· DR. NESZMÉLYI EMIL ·
Egy pesti ügyvéd a Déli-sarkon Hogyan jutott el egy magyar ügyvéd a világ végére, miközben meg sem állt az irodai munkával? Dr, Neszmélyi Emil története nemcsak egy extrém sportoló kihívásáról, hanem egy különleges életformáról is szól. – 28–31. oldal
Ebben a lapszámban az évforduló jelentőségéhez mérten foglalkozunk az ünnepi eseményekkel. Jelen írásban azonban nem az ügyvédi rendtartás fontosságát, a felújított székház műszaki megoldásait méltatom, hanem az ünnep származékos, mégis elengedhetetlenül fontos hatását.
Aközösségi kohéziót. Már eleve ez volt a habarcs a pesti ügyvédek XIX. századi, egyleti szerveződése mögött, hiszen átlátták, hogy a hivatás érdekeit hatékonyabban tudják kifelé képviselni, ha szervezetbe tömörülnek. Ez persze nem szimplán személyek egyesülése volt, hanem a hivatás alapvető etikai, szakmai szabályainak körülírása révén az azonos professziót gyakorlók egy ernyő alá terelése. Az ezt megelőző évszázadokban is voltak hivatásos jogi segítők, prókátorok, de a kamarák megalapítása az egyének sokasága helyett intézményi közösséget teremtett. Ez az érzelmi viszonyulás volt az alapja többek között elődeink azon nagyszerű tettének, hogy a főváros által ajándékozott telekre – saját erőből - székházat építettek. Ez a hozzáállás mutatta meg igazán, hogy milyen egy önzetlen közösség projektje, amely mögött sok tenni akaró ember állt. A Székház - történetében idén már negyedszer mutatta meg a benne rejlő közösségszervező erőt - a budapesti ügyvédi közösség összefogásának és elkötelezettségének élő és létező legszebb példája, amely tudomásom szerint egyedülálló a magyarországi kamaráknál. Mostanra kimondhatjuk, hogy nem csak az eredeti építéskori kollégák, és a világháború után nehéz helyzetük ellenére az újjáépítés terhét vállaló eleink, illetve az építés centenáriuma idején hivatásukat a fővárosban gyakorlók pénzügyi támogatása, de a jelenkor ügyvédeinek elkötelezettsége is maradandó és követendő példa a következő nemzedékek számára, és bízom benne, hogy 50, 100, vagy 150 év múlva a budapesti ügyvédség hasonló támogatással fogja megújítani és megőrizni a Székház értékeit. Ez az épület immár nem csupán egy helyszín, hanem egy szimbólum is. Annak a közösségnek a jelképe, amely hivatásá-
hoz méltó módon, felelősséggel és elhivatottsággal végzi munkáját, és ennek a közösségnek egyaránt szakmai és társasági központjaként működik. Előbbire jó példák a rendszeresen telt házzal működő jelenléti konferenciák, amelyeket jól keretez a megújult Díszterem, vagy a most kialakított oktatótér, utóbbi bizonyítéka pedig a kamarai estély, melyre minden jegy elkelt. Az együttlét örömét mutatja az is, hogy a kamara által is támogatott sportos rendezvényeink (sárkányhajó verseny, focikupa, teniszverseny) száma emelkedő tendenciát mutat. A közösségszervező erő mutatja meg magát (is) akkor, amikor a múzeumi kiállításra vidékről és Pestről is szervezett csoportok érkeznek, hogy vezetett megtekintéssel legyenek részesei az egyéni és azt követően a közösségi élménynek.
A közösségi együttlét sajátos formája a kamarai közgyűlés is, melyet idén – talán a felújítás iránti kíváncsiság miatt – a megszokottnál nagyobb létszám jellemzett. Ez még mindig elenyésző százaléka a részvételre jogosultaknak, de talán elindult valami. Ezért is ragaszkodom az elszemélytelenedés ellen ható lehetőségekhez. A legmagasabb döntéshozói fórumon idén ennek a kérdésnek a boncolgatása hangsúlyosan volt jelen. Egy kolléganőnk napirend kiegészítés iránti indítványa irányította rá a figyelmet arra a szakmai közbeszédben régóta meglévő kérdésre, hogy az elektronikus eljárások – mely a mindennapi feladatellátásban jelen van – adaptálandóak-e a kamarai választásokra is?
A jelölés során – bár ehhez is MÜK döntés kell - magam is támogatóan foglaltam állást az elektronikus eszközök használata tekintetében, de a kezdetektől amellett tettem le a voksomat, hogy 4 évente, aki a közélet iránt érdeklődik, az egy (vagy kedve szerint több) órát szánjon arra, hogy eljön. Természetesen online is meg lehet tenni egy szavazást, önmagában az ikszelésnek nincs hozzáadott értéke. De aki volt már valaha e napon a székházban- és jó néhányan itt töltötték az egész napot -, azok tudják, mert láthatták, hogy egy alapvetően jó hangulatú, a kollegák kedvére számot tartó esemény volt a választás napja, olyan volt a kamara székháza, amilyennek bármely felelősen gondolkodó vezető látni szerette volna. Ezeket az ünnepnapokat négy évente meg kell tartani. Ha felmerül bárhol, akkor arra is érdemes utalni, mert kevésbé ismert adat, hogy az online választás, mint az esetleges részvétel fokozását jelentő eszköz, a való életben és az empíria alapján nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a kamarai jogtanácsosoknál - a kamarai offline módon megvalósult választás 25 %-os számarányához képest – a teljesen online módon lebonyolított folyamat 15 % körüli eredményt hozott. Nem igaz tehát az a tétel, hogy az online módja a választás megtartásának az jelentősen fokozná a kamarai közélet iránti érdeklődést. Négy évente tudjunk és akarjunk áldozni időt arra, hogy együtt legyünk és így befolyásoljuk közügyeinket. Mert ahogy Csányi Vilmos írta, „minden tevékenység üdvözlendő, ami a Földtől kevés energiát igényel, de sok embert leköt, és közösségi érzést, vagy legalább annak a pótlékát nyújtja.”
Dr. Tóth M. Gábor a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
Nagyszabású eseménysorozattal ünneplelte alapításának 150. évfordulóját a Budapesti Ügyvédi Kamara. Ügyfelem érdekében címmel az ügyvédség történelmét bemutató kiállítást szerveztek a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben, és egy ünnepi elnökségi üléssel ismét birtokba vették a megújult Székházat.
A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott nagyszabású eseménnyel kezdődött meg a Budapesti Ügyvédi Kamara megalapítása 150. évfordulójának megünneplése.
Az eseményen köszöntőt mondott Sulyok Tamás köztársasági elnök, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgatója és Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke. Emellett volt egy meglepetésvendég is, aki egy évekig titkolt ajándékot is hozott a kamara tagjainak.
Az 1867-es kiegyezést követő „boldog békeidő” korszaka nemcsak a polgári fejlődés, hanem az önálló hivatásrendként megjelenő magyar – és azon belül budapesti – ügyvédségnek is jelentős időszaka volt, amit igazol az ügyvédi rendtartás tárgyában 150 éve elfogadott 1874. évi XXXIV. törvénycikk, melynek egyik legfontosabb újítása volt, hogy az ügyvédi hivatásrend számára előírta a kötelező kamarai tagságot, és létrehozta az ehhez szükséges szervezetrendszert.
Ahogy a törvény indokolása fogalmazott: „...csak az ügyvédi kamarák megfelelő szervezete teszi lehetővé, hogy azok a rájuk bízott hatáskört az ügyvédség érdekében használják, és biztosítsák az ügyvédkar becsületének és tekintélyének megőrzését.” A törvény 1875. január 1-jén lépett hatályba, így 2025-ben 150 éves a kamarai rendszerben működő ügyvédi hivatásrend.
A Próká-Torok BÜK-kórus Himnuszinterpretációját követően Zsigmond
Gábor kezdte a köszöntők sorozatát. Elmondta, hogy a 150 évvel ezelőtti törvény, amely megalapította a Budapesti Ügyvédi Kamarát, a modern Magyarország egyik alapköve volt. Bár nehezebben látható, mint egy pályaudvar vagy épület, a magyar stabilitás szempontjából ugyanilyen fontos pillér. A kiállítás kapcsán kiemelte, hogy a magyar ügyvédség története párhuzamba állítható Magyarország fejlődésével, hiszen a történelem nagy korszakain keresztül érthető meg az ügyvédség fejlődése is. Így szerepelnek benne a szegedi boszorkányüldözés, a martfűi rém esete, a kommunizmus koncepciós perei és Matuska Szilveszter hídrobbantási ügye. Az MNM állandó kiállítása mellett a BÜK iratai, a Rendőrmúzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagai is megtekinthetők.
Ezt követően Tóth M. Gábor, a kiállítás társkurátora lépett a pulpitusra, és Jókai Mórt idézve kezdte beszédét: „Mindenfelé keressük a magyar nemzetet, csak ott nem, ahol van: körülöttünk és a mai napon.” Hangsúlyozta, hogy az ügyvédség történelme és a magyarság történelme szoros kapcsolatban áll egymással, és hogy a 150 év legfontosabb pillanata ez a szimbiózis. Rámutatott, hogy a múltat nem szabad és nem lehet végleg eltörölni, mivel az ügyvédség nemcsak 150, hanem évszázadok óta létezik. Elmondta, hogy a törvényjavaslat elfogadása nem volt könnyű, de 1875. február 20-án, 430 ügyvéd jelenlétében megalakult a Budapesti Ügyvédi Kamara, lezárva az ügyvédi hivatás több mint fél évszázados történetét. Végezetül arról beszélt, hogy két évvel ezelőtt kezdték el az ünnepre való felkészülést, amit egy Márai-idézettel zárt: „ha ünnepelsz, ünnepelj rendesen.”
Sulyok Tamás köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke és a Szegedi Ügyvédi Kamara volt tagja beszédét Deák Ferenc életének néhány gondolatával kezdte, aki Pesten kezdte ügyvédi pályafutását, és a „szabadság és rend” elvét követte. Hangsúlyozta, hogy 150 évvel ezelőtt új korszak kezdődött, elérkezett az ügyvédség egységesítésének és korszerűsítésének ideje. A kamarák egységbe tömörítették az ügyvédeket, megerősítve ezzel a hivatást és önálló arculatot teremtve. „Az Osztrák–Magyar Monarchia kijelentette, hogy jogi keretek között kíván működni” – tette hozzá. Az ügyvéd hivatása a jog védelme, és az ügyvédek a jogrend nélkülözhetetlen őrei – erősítette meg.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hozzátette, hogy az ügyvédi kar a magyar állam létfontosságú, alkotmányos értéke, független az államtól, és funkciójában nélkülözhetetlen. Ezután két évtizedes ügyvédi pályafutásáról osztott meg néhány gondolatot, majd az ügyvédség kihívásaira, nehézségeire és pozitív aspektusaira tért ki, például az elesettek megsegítésére. Elmondta, hogy köztársasági elnökként ő is erősíteni kívánja a kamara függetlenségét és összetartását.
A Próká-Torok egy Vivaldi-kórusművének előadása után Tuzson Bence igazságügyi miniszter következett, aki elmondta, hogy nem miniszterként, hanem ügyvédként van jelen, mivel ő is a BÜK tagja. Méltatta az épületet és a kiállítást, és összehasonlította őket a bírósági döntésekkel. „Mesélnek ezek az épületek, átérezzük és érezzük azt a kort” – mondta Tuzson, majd párhuzamot vont a bírósági beadványokkal, döntésekkel és ügyvédi papírokkal, amelyek együtt mesélik a múltat. Kitért arra is, hogy a mai ügyvédeknek óriási felelőssége van, mivel a jövő nemzedéke ezekből a dokumentumokból fogja megtudni, hogyan éltünk most, és milyenek voltak „a mai emberek”. Tuzson Bence az ügyvédség fejlődését a magyar történelemmel is összevetette, kiemelve az 50-es évek nagy nyomását és a 90-es évek bizonytalanságát. Véleménye szerint az ügyvédség jövője is érdekes kérdés, mivel
óriási társadalmi változásokat élünk át, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emberek kérdéseiben csak emberek dönthetnek, és ez nem fog változni.
Tóth M. Gábor meglepetésvendégként Kapa Mátyás ügyvédet konferálta fel, aki bemutatta az Ügyvédsors, másfél zivataros évszázad című könyvét. A könyvet – kettejük titkaként – két évvel ezelőtt kezdték tervezni a 150 éves évfordulóra. Kapa elmondta, hogy igyekezett olvasmányosan, laikusok számára is érthető módon megírni a történetet, amely egy fiktív család generációin keresztül mutatja be az ügyvédség 150 évét. „Rájöttem, mekkora előny, hogy olyanokról írok, akik már nem élnek, mert így nem tudnak kiigazítani, hogy ez nem így történt” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy ennél a könyvnél más volt a helyzet, mivel az elmúlt 150 évben élt ügyvédek leszármazottai még mindig élnek.
ÜNNEPI ELNÖKSÉGI ÜLÉS 2025. március 3-án, a BÜK alapításának 150. évfordulója tiszteletére ünnepi és kibővített elnökségi ülésnek adott otthont a felújított Székház.
A rendezvényt személyes jelenlétével megtisztelte dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, dr. Varga Réka, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, dr. Csák Zsolt, a Kúria elnökhelyettese, dr. Ibolya Tibor, a Legfőbb
ügyész büntetőjogi helyettese, dr. Ocskó Katalin, az OBH elnökhelyettese, dr. Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese, a társhivatásrendek és az ügyvédi kamarák vezetői, tisztségviselői.
Az ülés kezdetén Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tartott ünnepi beszédet, melynek központi eleme az 1874. évi ügyvédi törvény volt, amely a hivatás önállóságát és intézményi függetlenségét a magyar jogállamiság alapkövei közé emelte. „Függetlenségünk nemcsak jogi kategória, hanem történelmi érték, amelyet a viharos időkben is megőriztünk” – hangsúlyozta az elnök. A székház – amelyet 1896-ban ügyvédi adományokból építettek – azóta is az ügyvédi közösség összefogásának jelképe. A mostani felújítás során több mint 2300 négyzetméter újult meg, a beruházás értéke elérte a 1,5 milliárd forintot. Az épület 2025. január végére kapta meg a használatbavételi engedélyt. Az elnök külön köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a projekt sikeres lebonyolításában – köztük kamarai munkatársaknak, jogi és pénzügyi koordinátoroknak, valamint a műszaki stábnak. „Egy közösség tartása nem a múlt tiszteletében, hanem a jelenben mutatott cselekvő felelősségében rejlik” – emelte ki Tóth M. Gábor. „Ez a ház a hazafiság, a tudomány, a jogászi pálya és az igazságszolgáltatás kultuszának otthona” – idézte az 1896-os alapító közgyűlés szavait beszéde zárásában, majd hozzátette: bízik benne, hogy a jövő generációi is méltón őrzik majd ezt az örökséget.
Ezt követően Sulyok Tamás, úgy is, mint az ügyvédi hivatásrend egykori tagja mondta el ünnepi köszöntőjét. A köztársasági elnök méltatta a magyar ügyvédség történelmi szerepét, emberi tartását és társadalmi felelősségvállalását. A jubileumi eseményen kiemelte: az ügyvédi hivatás nemcsak szakmai elkötelezettség, hanem erkölcsi közösség is, amely a jogállamiság egyik alappillére.
„Amikor valaki ebbe az épületbe, a magyar ügyvédség fellegvárába belép, akár tagja a hivatásrendnek, akár nem, azonnal megérzi, hogy különleges helyen jár” – mondta beszédében Sulyok Tamás, majd méltatta a megújult épületet. A történelmi székház falai olyan ügyvédek emlékét is őrzik, akik zsidó származásuk miatt váltak üldözötté, vagy a kommunista diktatúra idején szenvedtek elnyomást, miközben mindig kiálltak a jog és az igazság mellett. A köztársasági elnök
Amikor valaki ebbe az épületbe, a magyar ügyvédség fellegvárába belép, akár tagja a hivatásrendnek, akár nem, azonnal megérzi, hogy különleges helyen jár”
szerint ez az épület „nemcsak az elit értelmiség otthona, hanem egy szellemi és erkölcsi közösség szimbóluma.” Visszatekintett a magyar ügyvédség 150 éves történetére is, és utalt Jókai Mór A régi jó táblabírák című művére, amely irodalmi eszközökkel ábrázolja az ügyvédi hivatás emberi és szakmai szépségeit. Ugyanakkor figyelmeztetett is: a jogrend csak akkor élő és működő, ha következetesen érvényesítjük és védelmezzük azt, különösen a mai, gyorsan változó világban.
A köztársasági elnök beszédét követően Gulyás Gergely, úgy is, mint a BÜK szünetelő ügyvéd státuszú tagja tartott ünnepi beszédet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott: az ügyvédség szerepe mára túlmutat a klasszikus jogvédelmen. A hivatásrend tagjai a gazdaság működésének, a társadalmi béke és a jogbiztonság fenntartásának is kulcsszereplői. „A jó ügyvéd nemcsak a bíróságon képvisel, hanem az élet mindennapi kérdéseiben nyújt eligazodást, és ez a szerep ma fontosabb, mint valaha.” Gulyás Gergely méltatta a Kamara azon képességét, hogy a rendszerváltás utáni nehéz politikai viszonyok közepette is megőrizte szakmaiságát és függetlenségét. „A közélet változásai ellenére a Kamara soha nem vált a politikai megosztottság áldozatává – és ez a jogállam egyik legnagyobb
biztosítéka.” A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a székház felújításának sikere a közösség erejét és elkötelezettségét mutatja: „Ez az épület most már nemcsak múltunk dísze, hanem jövőnk záloga is – egy korszerű, méltó otthon az ügyvédi közélet számára.”
Ezt követően Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke köszöntötte a fővárosi ügyvédi hivatásrendet, majd a társhivatásrendek vezetői osztották meg az ünneppel kapcsolatos gondolataikat, köszöntésüket. Az ünnepi gondolatokat követően Papp Viktor történész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója és a Professzionalizáció-történeti Kutatócsoport tagja – akinek 2024 végén jelent meg Ügyvédtársadalom Magyarországon a 19. században című monográfiája – tartotta meg A hivatásszerű munka a mai világrend sarokpontja: Az ügyvédi hivatás a 19. században című előadását. Az értékes történeti kitekintést követően Szilágyi Anna közgazdász-urbanista, a Budapesti Metropolitan Egyetem volt oktatója és az egyetem pályázati igazgatója tartotta meg a Megújuló főváros, urbanisztikai fejlődés a XIX. század végén és a BÜK Székháza című előadását. Az ünnepi elnökségi ülést Bánáti János, a BÜK volt elnöke, a MÜK Örökös tiszteletbeli elnöke beszéde zárta.
A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG ÜNNEPE 2025. ÁPRILIS 24.
A Magyar Ügyvédség Ünnepe a MÜK és a BÜK közös rendezvénye, egyben a 150. évfordulós ünnepségsorozat záróeseménye volt. E jeles alkalomból nagyszabású, nemzetközi jelentőségű konferenciát szerveztek.
A rendezvényen a magyar jogásztársadalom legjelentősebb képviselői melle számos közjogi méltóság is részt ve , ezzel is hangsúlyozva az ügyvédség társadalmi jelentőségét. Az ünnepség nemzetközi szinten is figyelmet kelte , hiszen a résztvevők és az előadók közö több külföldi ügyvédi kamara, továbbá európai és globális ügyvédi szervezetek – így például a CCBE, az IBA, az AIJA és az UIA – delegáltjai is feltűntek, ezzel is kifejezve elismerésüket a magyar ügyvédség iránt.
A konferencia ünnepélyes megnyitójára a Budapesti Ügyvédi Kamara frissen felújíto , impozáns dísztermében került sor, ahol dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke köszöntö e a hazai és külföldi résztvevőket.
A megnyitót követően a szakmai programok keretében több rangos előadó tarto prezentációt: Simone Cuomo, a CCBE főtitkára az ügyvédség 21. századi kihívásait ve e górcső alá, míg dr. Talabér-Ritz Klára, az Európai Bizo ság Jogi Szolgálatának igazgatóhelye ese a mesterséges intelligencia jogászokat érintő aktuális kérdéseiről és szabályozásáról beszélt.
dr. Bóka Zsolt ügyvéd humoros anekdotákkal tűzdelt előadásában a magyar ügyvédség történetét muta a be, majd dr. Görgényi Orsolya ügyvéd és dr. Erdei Marianna kamarai jogtanácsos az ügyvédi „well-being” témájában tarto ak kerekasztal-beszélgetést, ami lehetőséget ado a résztvevőknek a tapasztalatcserére és a szakmai párbeszédre.
Az ünnepi hangulatot tovább emelte a BÜK kórusa, a Próká-Torok fellépése, akik a díszterem galériájáról háromdalos meglepetéskoncertjükkel töltö ék be a teret – előadásuk nagy sikert arato a közönség körében, hozzájárulva az esemény emelkede légköréhez. A csütörtöki program zárásaként a vendégek kurátori tárlatvezetés melle tekinthe ék meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapesti Ügyvédi Kamara közös, „Ügyfelem érdekében – 150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara” című időszaki kiállítását.
A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG ÜNNEPE 2025. ÁPRILIS 25.
Másnap a Parlamentben folytatódott a Magyar Ügyvédség Ünnepe. A meghívott díszvendégeket dr. Szecskay András köszöntötte személyes hangvételű beszédével.
„A magyar ügyvédség 150 évét ünnepeljük, és elmondhatom, hogy az én családom ki is töltö e ezt a 150 évet. Dédnagyapám, Szecskay Antal 1869-ben te e le az ügyvédi esküt, testvére, Szecskay Kornél pedig nála is korábban, 1866-ban le
ügyvéd. Édesapám 42 éven át volt ügyvéd Kecskeméten, leánya, Szecskay Katalin 17 éve, én magam pedig 50 éve vagyok ügyvéd. Emia o hon azt szoktam mondani, hogy számunkra az ügyvédség ünnepe családi ünnep is.”
Ezt követően elsőként dr. Sulyok Tamás állt fel a parlamenti pulpitusra. A köztársasági elnök mélta a az ügyvédség történelmi, társadalmi és jogállami jelentőségét. Beszédében kiemelte, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia idején az állam a polgárok mellé állt, ennek zálogaként születe meg a független, egységes ügyvédi kar. A területi kamarák nemcsak szellemi közösséget teremtettek, hanem az érdekképviselet, a szakmai felügyelet és a jogvédelem biztosításában is kulcsszerepet vállaltak. Az ügyvédek hidat képeznek az emberek és a jogrend közö , munkájukkal az igazságszolgáltatás működésének garanciái – hangsúlyozta dr. Sulyok Tamás. Az ügyvéd nemcsak jogi képviselő, hanem az emberek partnere is a jog világában. Ez az identitás a hivatás maradandó lényege, amely túlél történelmi változásokat, rendszerváltásokat, és ma is a társadalom egyik legfontosabb értéke.
A köztársasági elnököt követően dr. Havasi Dezső mondta el beszédét, aki megköszönte, hogy ilyen illusztris helyszínen fejeződhet be a 150 éves évforduló megünneplése. „A 150 éves évforduló nem csupán a múlt eredményeinek elismerésére, hanem egyben a jövő kihívásainak átgon-
dolására is jó apropóval szolgál. A digitalizáció, a globalizáció és az új jogi kihívások folyamatos alkalmazkodást követelnek az ügyvédségtől. Az ügyvédi kamarák feladata, hogy ebben az új környezetben is megőrizzék a hivatás méltóságát, függetlenségét és szakmai színvonalát” – fogalmazo a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Dr. Havasi Dezső emlékeztete arra, hogy 2025. március 12-én az Európa Tanács elfogadta az ügyvédi hivatás védelmét célzó első nemzetközi egyezményt. Ennek hatályba lépéséhez legalább nyolc országnak, köztük az Európa Tanács hat tagállamának ratifikálnia kell azt. Dr. Tuzson Bence biztosíto a őt arról, hogy ő maga is az azt aláírók közö lesz majd – te e hozzá dr. Havasi Dezső.
Ezt követően az igazságügyi miniszter beszéde következe . A 2003 és 2014 közö ügyvédként praktizáló Dr. Tuzson Bence hangsúlyozta, hogy a virtuális térbe való átköltözés társadalmi hatása a jogi munkára is nagy hatással lesz. „A kétezres években ügyvédként még nem volt komoly technikai képességekre szüksége egy ügyvédnek, ma már igen – gondoljunk csak az ingatlan-nyilvántartásra” – fogalmazo . Dr. Tuzson Bence meglátása szerint nem fog elveszni az ügyvédi munka, de az egészen biztos, hogy jelentősen meg fog változni. Ennek okán is döntö úgy az Igazságügyi Minisztérium, hogy átdolgozza a nemzeti jogtárat, amelyet követően a mesterséges intelligenciát is segítségül lehet majd hívni a keresésben. Várhatóan ez a változtatás is a kreatív jogászi munka erősödését hozza majd magával, hiszen a dereguláció melle az átláthatóságot is segíteni kell – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter. Dr. Tuzson Bencét követően dr. Senyei György, az Országos Bírósági
Hivatal vezetője köszöntö e a magyar ügyvédséget, kiemelve, hogy a színvonalas ügyvédi tevékenységnek is köszönhető, hogy az elmúlt években az elhúzódó bírósági ügyek száma 50%-kal csökkent.
Donáczi Cseperke gordonkaművész előadását követően a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke mondta el beszédét. Dr. Tóth M. Gábor felidézte, hogy 2024. december 5-én kezdődö el az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 150. évfordulójára indult ünnepségsorozat. „Akkor, a Sándor-palotában azt mondtam, hogy mi, ügyvédek azért vagyunk hálásak, mert a törvény elfogadása egy olyan polcra te e fel az ügyvédséget, amiről addig álmodni sem mertünk volna” – fogalmazo . A hazai ügyvédség jogszabályi működésének rövid történeti összefoglalóját követően a külföldi ügyvédszervezetek képviselői kaptak szót a Parlament üléstermében. Elsőként Roman Zavrsek, a CCBE elnökhelyettese mélta a a szervezetben is aktívan közreműködő magyar ügyvédeket, majd Claudio Visco, az IBA elnöke szólt elismerően a Magyar Nemzeti Múzeumban ál-
tala is megtekinte Ügyfelem érdekében című kiállításról. Dr. Görgényi Orsolya, az AIJA képviselője beszédében a szakmai szervezetekben kö ete barátságok fontosságát és erejét hangsúlyozta, az eseménysorozatot pedig a MÜK Örökös tiszteletbeli elnökének szavai zárták. „Mi, jogászok három dimenzióra építve éljük az életünket: a múltra, a jelenre és a jövőre. A merev múltba révedés káros, de ugyanennyire káros a jövőtől való re egés is. A múltat értékelni, a jövőt pedig kutatni kell – hangsúlyozta dr. Bánáti János. – Meggyőződésem, hogy ez az esemény a kitűzö célt megvalósíto a. Felidéztük a magyar ügyvédség történetét, de előre is pillanto unk a mesterséges intelligencia hatásaira.” Hozzáte e: bár a 150. évet ünnepeljük, erre nem kerülhete volna sor, ha elő e ne le volna egy több száz éves magyar ügyvédség. Kiemelte a kamarai jogtanácsosok integrációját, hiszen az segíte e az ügyvédi kamarák és az ügyvédi hivatásrend megerősödését. „ Az ügyvédi hivatás önszerveződése kiállta az idő próbáját“ – vont konklúziót a MÜK Örökös tiszteletbeli elnöke.
A Magyar Nemzeti Bank is méltóképpen emlékezik meg a magyar ügyvédség jeles jubileumáról. 2025. április 25-én „150 éve alakultak meg a területi ügyvédi kamarák” megnevezéssel 20 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 3000 Ft-os címletű színesfém változatát bocsátotta ki a jegybank. A jubileumi emlékérmék az ügyvédi hivatásrend jelképeit, hitvallását és a 20 kamarát felvonultató területi szervezetet mutatják be, kiemelve a magyar ügyvédség legnagyobb létszámú ügyvédi köztestületét, a Budapesti Ügyvédi Kamarát.
Az emlékérme előoldalán a BÜK festett üvegablaka által inspirált motívum található, középen paragrafusjellel, a hátoldalán pedig az ügyvédi ellenjegyzés szárazbélyegzőjének lenyomata látható. Az ünnepi érmékből korlátozott darabszám, 5–5000 példány készül – mondta el a Parlamentben Pataki Tibor, az MNB Készpénzlogisztikai igazgatóságának vezetője. Az emlékérmék elsődleges szerepe az értékközvetítés és a figyelemfelhívás, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő. A rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.
A 2025. április 4-én megtartott, a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes megismételt közgyűlés teltház-közeli részvétellel, jó hangulatban zajlott le.
Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke beszédében átfogó képet ado a Budapesti Ügyvédi Kamara elmúlt időszakának kulcskérdéseiről, kihívásairól és eredményeiről. A 150 éves jubileum alkalmából kiemelte: nem csupán az évforduló megünneplése volt a cél, hanem az ügyvédség társadalmi megítélésének emelése is. A székház felújítása kapcsán hangsúlyozta: a projekt határidőn és költségkereten belül zajlo , és nemcsak technikai modernizáció, hanem szimbolikus jelentőségű gesztus is az ügyvédség függetlenségének és önazonosságának megerősítésére.
A kirendelések új rendszeréről szólva elmondta: a jogalkotási folyamat során a kamara – különösen a budapesti – aktív szerepet vállalt, és az ügyvédi közösség támogatásával sikerült megakadályozni a jogállamiság szempontjából aggályos változásokat. A májusban
életbe lépő új szabályozás bár még tartogat kérdéseket, de egy fontos lépés az érdekérvényesítés terén.
Szó ese az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséről is, amely komoly kihívásokat jelente a szakma számára. A BÜK elnöke hangsúlyozta, hogy az ügyvédség feladata ebben a helyzetben a konstruktív kritika és az alkalmazkodás, valamint a rendszer jobbá tétele. Kiemelte: az okiratszerkesztés és az ingatlan-nyilvántartásban való részvétel az ügyvédség egyik legfontosabb gazdasági bázisa, megőrzése alapvető érdek.
Az elnök az ügyvédi függetlenség intézményes pilléreit – mint például a fegyelmi jogkör – is megvédendő értéknek nevezte. Tóth M. Gábor személyes hangú köszönetet mondo minden kamarai munkatársnak és tisztségviselőnek, akik a közösségért végze munkájukkal hozzájárultak az eredményekhez.
Dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ünnepi beszédében elismeréssel szólt a BÜK 150 éves évfordulójáról és az ennek méltó megünnepléséhez kapcsolódó székházfelújításról. Mélta a a közösség áldozatvállalását, amelynek köszönhetően a felújíto épület nemcsak a múltat, hanem a jelen szakmai színvonalát is tükrözi. Ugyanakkor hangsúlyozta: a jubileum nemcsak ünneplésre, hanem előretekintésre is okot ad.
Beszédének súlypontját a változás szükségessége adta. Kiemelte: az ügyvédségnek és kamarai vezetésnek fel kell készülnie azokra a technológiai, társadalmi és jogalkotási változásokra, amelyek átalakítják a jogi hivatást. A mesterséges intelligencia előretörése, az ügyfélszokások megváltozása – különösen a tanácsadási területen
– és az informatika térnyerése mind olyan kihívások, amelyekhez rugalmasan kell alkalmazkodni. Ugyanakkor megerősíte e: az ügyvédi hivatás emberi aspektusa, a humánum és az intuíció hosszú távon sem helye esíthető technológiával.
A közeljövő konkrét jogalkotási feladatai közül kiemelte az ügyvédi törvény módosítását, a kirendelési rendszer finanszírozásának újraszabályozását, valamint az ügyvédi letét kezelésének várható átalakítását – utóbbi kapcsán utalt az Alkotmánybíróság határozatára is. Sajnála al említe e, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer (E-ING) bevezetése gyakorlati felkészítés nélkül történik, és a demó lehetőségek hiánya komoly szakmai kihívást jelenthet.
Havasi Dezső szerint mindezek melle a Budapesti Ügyvédi Kamara feladata, hogy szakmai iránytűként támogassa az ügyvédség alkalmazkodását és függetlenségének megőrzését. Zárásként a közgyűlés részvevőinek felelősségteljes munkát kívánt, és bizakodva tekinte a jövő kihívásai elé.
GHYCZY GYULA-ÉLETMŰDÍJ ÉS VITA AZ ELEKTRONIKUS SZAVAZÁSRÓL
A felszólalásokat követően került sor az elnökség beszámolójának, a tavalyi zárszámadásnak és az idei költségvetésnek a nagy többséggel történt elfogadására, mely utóbbi napirendi pontok nem nélkülözték a vitát és a kritikai hangot. Ezt részleteiben is olvashatják a honlapon lévő jegyzőkönyvből. Ezt követően történt meg az Alapszabály módosítása, a BÜK által adható kitüntetések tekintetében.
A Ghyczy Gyula-életműdíjat az Elnökség 2025-ben alapíto a. A díjat a kamara olyan, legalább 65. életévét betöltö , a díj odaítélésekor is aktív – legalább 40 év aktív – ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvédnek adományozhatja, aki amelle , hogy ügyvédi hivatását példásan, szakmailag magas színvonalon, kifogástalan fegyelmi előéle el az ügyfelek érdekei, valamint a törvényesség messzemenő tiszteletben tartása melle gyakorolta, ügyvédi közéleti tevékenysége, szolgálata kiemelkedő, egész életútja mind a kortársak, mind a jövő nemzedéke számára példamutató. Az életműdíj első díjazo ja dr. Bánáti János elnök úr le . A további
kitüntete ekről lapunk 8–9. oldalán olvashatnak.
A bizo ságok beszámolóinak elfogadása után a közgyűlésen vita alakult ki arról a határozati javaslatról, amely az elektronikus jelölés és tisztségviselőválasztás lehetőségének megteremtését célozta a 2026-os kamarai választásokra. Dr. Sándor Éva előterjesztő hangsúlyozta: az elektronikus ajánlás és választás lehetőségének bevezetésére csupán egy szándéknyilatkozatot kívántak tenni, amely alapján – ellentétben a közgyűlést megelőzően küldö direkt mailben írtakkal - a Magyar Ügyvédi Kamarát – az elnökön és a küldö gyűlési tagokon keresztül - felkérnék a választási szabályzat módosítására. A vitában elhangzo , hogy a jogtanácsosok már elektronikusan
jelölnek és választanak, azonban az empirikus adatok alapján ez sem vezete magasabb részvételhez: a legutóbbi választásokon csupán 15%-os aktivitást mértek, szemben a jelenléti választás közel 25%-os számarányával. A kritikus hangok a ól tarto ak, hogy az elektronikus rendszer nemcsak nem növeli érdemben az érdeklődést, hanem elszemélytelenítheti a kamarai közéletet. Többen az offline közösségi élmény – a személyes találkozások, beszélgetések és a közös jelenlét – megtartása melle érveltek, külön kiemelve a kamarai választások ünnepnap jellegét.
A titkos szavazás bevezetésére irányuló előterjesztést, valamint az elektronikus jelölési és választási javaslatokat a közgyűlés többsége végül elutasíto a.
A kirendelések új rendszerének jogalkotási folyamata során a kamara aktív szerepet vállalt, és sikerült megakadályozni a jogállamiság szempontjából aggályos változásokat.”
A Budapesti Ügyvédi Kamara éves rendes közgyűlésének állandó fénypontja a kamarai díjak átadása. Ez a paletta az idei évtől egy új elismeréssel, a Ghyczy Gyula-életműdíjjal is gazdagodott. Valamennyi díjazottnak szívből gratulálunk!
A Ghyczy Gyula-életműdíjat az Elnökség 2025-ben alapította. A díjat a kamara olyan, legalább 65. életévét betöltött, a díj odaítélésekor is aktív – legalább 40 éve aktív – ügyvédi kamarai tagsággal rendelkező ügyvédnek adományozza, aki amellett, hogy ügyvédi hivatását példásan, szakmailag magas színvonalon, kifogástalan fegyelmi előélettel az ügyfelek érdekei, valamint a törvényesség messzemenő tiszteletben tartása mellett gyakorolta, ügyvédi közéleti tevékenysége, szolgálata kiemelkedő, egész életútja mind a kortársak, mind a jövő nemzedéke számára példamutató.
DR. BÁNÁTI JÁNOS ügyvéd
Dr. Bánáti János 1969 óta ügyvéd, jelenleg feleségével és fiával tart fenn ügyvédi irodát. Büntetőjogi érdeklődésének megfelelően védői gyakorlati munkáján túl, e körben publikál, valamint az egyetemi és a kamarai oktatásban is ezen a területen fejti ki munkásságát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Magyar Jogász Egylet társelnöke.
A kamarai közéletbe már fiatalon bekapcsolódott, a Budapesti Ügyvédi Kamarában különböző tisztségek betöltése után 1992-ben választották meg elnöknek, amely tisztséget többszöri újraválasztás után 2006-ig töltötte be. Ebben az évben a Magyar Ügyvédi Kamara elnökévé választották. Elnöki munkásságát 2023-ig több cikluson keresztül folytatta. Kamarai tevékenységének egyik legnagyobb eredménye, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának tulajdonjogát visszaszerezte.
Bánáti János az elmúlt három évtizedben az ügyvédségnek nemcsak az érdekképviseletét és érdekérvényesítését tudta biztosítani, hanem egyben alakítója is volt a kamarai élet fejlődésének, fejlesztésének. Vezetése alatt a hazai ügyvédtársadalom meg tudta őrizni hivatásrendi egységét, erősítette értékrendjét, megőrizte önkormányzatiságának sértetlenségét, erősödött önértelmezésében, valamint önbecsülésében.
Munkásságának alapja az egyensúlyteremtésre való törekvés, melynek kiemelkedő példája a jogtanácsosok kamarai integrációja.
Hosszú lenne felsorolni díjainak számát, ezért csak a legmagasabb állami és szakmai kitüntetéseit említjük. Az Eötvös Károly-díj, A jog szolgálatában-díj és a Deák Ferenc-díj büszke tulajdonosa, míg legutóbb 2023-ban a köztársasági elnök a Magyar Középkereszt a Csillaggal kitüntetést adományozta részére.
Az Eötvös Károly-díjat az elnökség 1990ben alapította. A díjat a kamara olyan kiemelkedő szakmai tudású, felkészültségű kollégáknak adományozza, akiknek életútja például szolgál a jövő nemzedékének.
DR. KARSAY ENIKŐ ügyvéd
1998-ban végzett summa cum laude az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-ben a hollandiai Nijmegeni (Katolikus) Egyetemen európai üzleti jogból ll.m. fokozatot szerzett, melynek során a szellemi alkotások jogára kezdett el specializálódni. Ezt követően, 2002ben a berlini Humboldt Egyetemen mediátori oklevelet szerzett, majd az Alicantei Egyetemen nemzetközi és közösségi védjegyjogot tanult, 2006-ban pedig a müncheni Max Planck Institut kutatási ösztöndíj-programjának keretében végzett védjegyjogi területen kutatást.
A Bárándy és Társai Ügyvédi Irodában, majd az SBGK Ügyvédi Irodában volt ügyvédjelölt. 2002-ben jogi szakvizsgát tett, ügyvédi esküjét követően folyamatosan a BÜK tagja.
Ügyvédként 2002-től az SBGK Ügyvédi Iroda partnere, 2018 óta annak, illetve az SBGK Szabadalmi Iroda társulásának elnökségi tagja.
Jogi tanácsadója számos hazai és nemzetközi vállalatnak, aktívan részt vesz ügyfelei szellemi tulajdonvédelmi stratégiájának kialakításában.
2017-től kezdődően a Károli Gáspár
Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar angol nyelvű ll.m képzésén külföldi hallgatók részére európai és nemzetközi üzleti jog körében védjegyjogot és szerzői jogot oktat. 2004 óta a szellemi tulajdon nemzeti hivatala mellett működő szerzői jogi szakértői testület tagja, 2018-tól az iparjogvédelmi szakértő testület tagja. Két gyermek büszke édesanyja, szűkebb családi körében pedig férje és bátyja is budapesti ügyvéd kolléga.
DR. ROMÁN ESZTER ügyvéd 2004-ben diplomázott a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan mérlegképes könyvelői képesítést, ezt követően pedig ll.m fokozatot szerzett adójogi szakjogász szakterületen, majd a budapesti Corvinus Egyetem felszámolási és vagyonfelügyeleti szakán diplomázott. 2021-ben újabb ll.m fokozatot szerzett gazdasági büntetőjogi szakjogász szakterületen.
2010 óta a BÜK tagja. Szakterületei az ingatlanfejlesztés és akvizíció, generál- és szakkivitelezési, tervezési szerződések joga, általános jogi képviselet, vagyontervezés, vállalatcsoport-strukturálás, m&a, cégjogi eljárások, szindikátusi szerződések, követeléskezelés, fizetésképtelenségi eljárások, restrukturálás. Praxisának meghatározó részét töltötte a legkülönbözőbb iparágak támogató jogászaként, először felszámolási és vagyonfelügyeleti pozíciókban, majd in-house közép- és nagyvállalati környezetben, és 2019 óta limitált számú, diverzifikált ügyfélportfóliót támogató ügyvédként.
Szívügye a jóért is tenni: kis ügyvédi irodaként időszakonként egy pro bono ügyre koncentrálnak, hogy teljes figyelmet és gondoskodást kapjon az ügyfél. Jószolgálati tevékenységük fókuszában a gazdasági válsághelyzetek vétlen károsultjai, valamint a válságos körülményekből kitörni próbáló fiatal nőket és nehéz sorsú kutyákat támogató alapítványok, szervezetek anyagi és szakmai segítése áll.
Kamarai közéleti tevékenysége részeként a 2018. évi, majd a 2022. évi BÜK-
választáson, a 2023. évi MÜK-választáson a választási bizottság tagja volt. 2023 óta a székházfelújítás során fáradhatatlan és értékes munkájával teremtette meg a beruházás hatékony jogi hátterét.
DR. GODA TAMÁS GÁBOR ügyvéd Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte, diplomáját 2003-ban kapta kézhez „summa cum laude” minősítéssel. Az egyetem elvégzését követően dr. Goda Gyula ügyvéd ügyvédjelöltje volt, 2007 óta tagja a BÜK-nek. 2007 és 2014 között a BÜK fegyelmi bizottságának jegyzője, 2014-től a kar tagjainak bizalmából a fegyelmi bizottság tagja. Ügyvédi tevékenységét elsősorban polgári jogi, gazdasági jogi és munkajogi területen fejti ki.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2017-ben Fekete László-díjjal, 2022ben Pro Notariis Hungariae – a magyar közjegyzőkért-díjjal tüntette ki. A jogi hivatásrendek közötti együttműködést szívügyének tekinti. A Magyar Piarista Diákszövetség választmányának tagja.
Ahogy a majd két évtizedes fegyelmis munkáját, úgy széles körű ügyvédi tevékenységét is kiemelkedően magas szinten műveli, nagy fokú lelkiismeretességgel, odafigyeléssel, és a tisztességes ügyvédi munkához, a hivatáshoz elengedhetetlenül szükséges alázattal végzi a mai napig.
Szabadidejében bridzselni, kerékpározni, kettlebellezni és sárkányhajózni szeret. A 2024-es Ügyvéd Sárkányhajó Kupán az első helyezést elért Dragonbell csapat kapitánya volt.
DR. LŐRINCZ GYÖRGY ügyvéd 1973-ban diplomázott az ELTE Államés Jogtudományi Karán, majd 1975-ben tette le a bírói-ügyészi szakvizsgát. 1975–1978 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon volt bíró. 1979-től 1982-ig a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság elnöke. 1982-től 1985-ig az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán dolgozott.
1985-től 1988-ig a Pest Megyei Bíróság másodfokú tanácselnöke volt. 1989-től 1990-ig az állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkajogi Főosztályának vezetője, majd 1990-től 1991-ig a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt.
1991-től folyamatosan a Lőrincz Ügyvédi Irodában folytatja tevékenységét. Ügyvédként elsősorban munkajogi ta-
nácsadással, korábban munkaügyi perek vitelével foglalkozott. A munkajog tárgykörében több kézikönyv, szakcikk szerzője, illetve társszerzője.
A Munkaügyi Minisztériumban betöltött pozíciójánál fogva részt vett az 1992. évi Munka Törvénykönyv megalkotásában, majd tagja volt a hatályos MT előkészítésére létrehozott bizottságnak, emellett tagja a jogi szakvizsga bizottságnak is.
2014-ben megkapta a Munkajog a harmadik évezredben alapítvány „Pro Iure Laboris” és a MÜK „Kiváló Ügyvéd” kitüntetését.
Felesége szintén jogász, kúriai bíróként nyugdíjazták. Két gyermeke és négy unokája van.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége 2018-ban alapította a Bálint Ákos György-díjat. A díj a kamara azon tagjának vagy volt tagjának adományozható, aki hivatástudattal végzett ügyvédi munkája mellett a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelmével, illetve irodalmi vagy más művészeti, sportolói tevékenységével elismerést szerzett és ezzel az ügyvédi kar tekintélyét, jó hírét növelte. A díjak átadásában dr. Bálint Ákos György lánya, dr. Bálint Szilvia ügyvéd is közreműködött.
DR. BIHARY TIBOR ügyvéd
Dr. Bihary Tibor a Bihary Balassa Ügyvédi Iroda alapító tagja, az iroda vezetője. 1983-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben Strasbourgban képesítést nyert összehasonlító jogból, 1986-ban jogtanácsosi szakvizsgát tett, 1987-ben külkereskedelmi szakjogász, 2003-ban európai uniós szakjogász posztgraduális képesítést szerzett.
Miután hat éven keresztül a komplex magyar külkereskedelmi vállalat jogi előadója, majd jogtanácsosa volt, 1989-ben társult az Eörsi & Társai Ügyvédi Irodához, amelynek 1991-től 1994ig vezetője, 1999-től 2002-ig a Sándor, Bihary, Szegedi, Szent-Ivány Ügyvédi Iroda partnere, alapító tagja.
1993-tól 2015-ig a Magyar Versenyjogi Egyesület főtitkára volt, 2021 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állandó választottbíróságának ajánlási listáján szerepel mint választottbíró.
Azon túl, hogy szakmailag kiváló kolléga, nagyszerű festőművész is:
mind ecsetkezelésében, mind ábrázolásmódjában magabiztos, kiforrott művész benyomását kelti. Festményeit a BÜK-ben is megtekinthettük 2022-ben.
A 2020-ban alapított, a kiváló jogtanácsost elismerő Pro Excellentia-díjat az a jogtanácsos kaphatja, aki legalább 10 éven át hivatástudattal és felelősségteljesen végzett jogtanácsosi munkája mellett a társadalmi igazságosságért és a jogtanácsosi szakma elismertségének előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseivel az ügyvédi kar és a jogtanácsosi foglalkozás tekintélyét, jó hírét növelte.
A Pro Excellentia-díj idei díjazottjával, dr. Bittsánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsossal készült interjúnkat a 18–19. oldalon olvashatják.
Dr. Nagy Judit ügyvédnő halálát követően férje, dr. Berzy László ügyvéd alapította a díjat a kitűnő eredménnyel szakvizsgázott ügyvédnők elismerésére.
DR. GYETVÁN DORINA
DR. HARZA KINGA REBEKA
DR. JUHÁSZ IMOLA
DR. KIRIPOLSZKY MICHAELA
DR. LEBOCZ NOÉMI
A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége 1993-ban alapította az 50 éves kamarai tagságot honoráló Jubileumi Oklevelet. Az 50 éves kamarai tagságról szóló oklevelet azok az ügyvédek kapják, akiknek az ügyvédi bejegyzése óta 50 év eltelt, aktívak vagy már nyugdíjban vannak, de legalább 20 évet ügyvédként a pályán töltöttek.
DR. BANKÓS MAGDOLNA
DR. SZŰTS MÁRIA
DR. JÁVOR BÉLA
DR. KRZYZEWSKY MIKLÓS
DR. PÁSZTOR MIKLÓS
DR. SZECSKAY ANDRÁS
DR. SZESZLÉR TIBOR
ILYEN LETT A MEGÚJULT SZÉKHÁZ
Bő másfél évvel azután, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetése több alkalommal is székházbejárást tartott a tagság részére, ismét összegyűltek az érdeklődők, hogy az elnök vezetésével az alagsortól a karzatig bejárják az immár felújított épületet.
Az első ilyen alkalomra 2025. március 17-én került sor, amelyet két további időpont követe . „A 2022-es közgyűlésen mondtam ki először nyilvánosan, hogy szeretném megújítani szerete székházunkat –idézte fel a kezdeteket a bejárást tartó dr. Tóth M. Gábor. – 2023 januárjában az Elnökség pályázatot írt ki a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, amit a DVM Group nyert meg. Először egy úgyneveze design & build konstrukcióban gondolkodtunk, amelynek során egy kézben összpontosult volna a tervezés és a kivitelezés, ám több szakemberrel való beszélgetés után végül – a költségtudatosság elvénél maradva – a tervezési és kivitelezi szerződés külön
kezelése melle döntö ünk. Előbbit pályázat útján szintén a DVM Group nyerte meg a legjobb ajánla al, majd a generálkivitelezői pályázatra meghívásos alapon összesen 20 céget kért fel ajánla ételre a Kamara. A feltételek közö szerepelt többek közö , hogy a pályázó cégek előző éves árbevételének meg kelle haladnia a Kamara felújítására elkülöníte másfél milliárd forintot. A meghívo vállalkozások közül végül kilencen pályáztak, 2023 decemberében pedig a vállalási határidőt és a kivitelezés költségét figyelembe véve a Telesis Zrt.-vel kötö szerződést a munkára a Budapesti Ügyvédi Kamara. A 49 oldal terjedelmű, a BÜK szempontjából rendkívül előnyösnek mondható szerződés-
ben a generálkivitelező cég vállalta, hogy a 2025. február 20-i 150 éves évfordulóra készre jelente , használati engedéllyel rendelkező székházat ad vissza a budapesti ügyvédségnek.”
1896, 1937, 1996 ÉS 2025 „Eddig összesen négy jeles alkalom volt a Szalay utca 7. szám ala álló épület történelmében – ado történeti á ekintést a bejáráson a BÜK elnöke. – Annak felépítése 1896-ban, egy nagyobb volumenű, ám a székház belső életét kevésbé befolyásoló felújítás 1937-ben, majd a székház centenáriumára időzíte , elsődlegesen szépészeti felújítás 1996-ban.” A most befejeze felújításra három dolog is bizta a az Elnökséget:
„Egyrészt a kollégák prudens befizetéseinek köszönhetően jelentős megtakarítással rendelkezik a BÜK, másrészt o a közelgő 150. évforduló, ami egy fontos ünnepe a budapesti ügyvédségnek, harmadrészt pedig nyilvánvalóan a személyes bátorság, és a komfortzóna elhagyásának kihívása is kelle hozzá.” A BÜK elnöke kiemelte, hogy a sikeres és látványos székházmegújításban az erre a projektre felkért csapaté is az érdem, különös tekinte el főtitkár úré, az annak jogi oldalát előkészítő és azt folyamatosan kezelő dr. Román Eszteré, valamint az elsődlegesen Torbágyi Örs és Erdélyi Gábor által képviselt projektmenedzsment cégé.
„A beruházás teljes költségére másfél milliárd forintot szavazo meg a közgyűlés. A kivitelezők hétnapos csúszása mia végül kötbért is kötelesek voltak fizetni a BÜK-nek, még akkor is, ha enynyi csúszást egy ekkora projekt esetében a megbízók döntő többsége pár üveg pezsgővel szoko elintézni” – te e hozzá Tóth M. Gábor.
A 300 millió forintos kérdés
Az áfa kérdése az első perctől kezdve kiemelten fontos volt a BÜK Elnökségének, hiszen másfél milliárdos összegnél az egy igen jelentős tétel. A több mint 300 millió forintos összeg kapcsán dr. Kovács Zsófia adójogi szakértő, aki a BÜK Elnökségének is tagja, kezdett el dolgozni azon, hogy a másfél milliárd forintos összeget ne terhelje a teljes, 27 százalékos áfa. Ennek első elemeként 2023 augusztusában a NAV validálta a BÜK jogi álláspontját. A hurráoptimista hangulat hullámainak lecsengése után a BÜK elnöke – biztos, ami biztos alapon – egy feltételes adómegállapítást is kért a Pénzügyminisztériumtól, ami a PM-et is köti az általa leírtak betartásához. Ott egy egy éven át tartó egyeztetési folyamat után tavaly novemberben került pecsét a papírra, amelyben a BÜK álláspontját teljes egészében elfogadták. A 17 oldalas határozat lényege, hogy az áfa 82%-a visszaigényelhető, és mindössze a fennmaradó 18%-át kell befizetni. „Mondani sem kell, ez egy nagyon komoly spórolást tett lehetővé” – tette hozzá Tóth M. Gábor.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy ne csupán egy szépészeti beavatkozás történjen a székházban, hanem a 21. század követelményeihez igazodva úgy újuljon meg ez a teljes egészében műemléki véde ség ala álló épület, hogy az sok-sok évtizeden át kiszolgálja az i megforduló kollégák és jogkeresők igényeit. Ennek okán került beépítésre a li , amely ma már kötelező eleme egy középületnek. Hála az 1937-es elődöknek, a li helyén nem kelle sokat gondolkodni. Akkor kapo az épület egy U-alakú hozzáépítést, ami ezidáig vizesblokként működö , mostantól pedig a li üzemel benne. A személyfelvonó egészen a pincéig lemegy, jelentősen megkönnyítve ezzel a kollégák szállítási és pakolási munkáit.
A Szolgáltató Iroda a felmerülő igényekre reflektálva egy, a korábbinál nagyobb, reprezentatívabb előteret kapo .
KÖNYVTÁR
A Könyvtár korábbi 20 kutatóhelyét azok kihasználtságának tapasztalataira építve nyolcra csökkente ék. A bútorokat restaurálták, az egész könyvtár pedig a korábbinál lényegesen modernebbnek, frissebbnek hat. Érdekesség, hogy a Könyvtár az eredeti terveken vívóteremként van feltüntetve. Arról nincsenek adatok, hogy használták-e valaha is ilyen célra.
KLUBHELYISÉG
A klubhelyiség kapcsán annak terasza a legfontosabb változás, de belül is történtek izgalmas fejlesztések. Az egyik ilyen az a középen található beülőrész, amelynek falát a korábbi, eredeti funkciójára már nem használt cserépkályha elemei borítanak. Melle e két további, ajtóval lezárt helyiséget alakíto ak ki, amelyekben a kollégáknak lehetősége nyílik majd a diszkrétebb beszélgetésekre is.
Egy jelentős koncepciózus változás a belső udvar megszüntetése volt. „Sok szép emlék kötődik a Kamara udvarához – bográcsozások és más hasonló rendezvények –, ám úgy voltunk vele, hogy az évi egy-két ilyen rendezvény mia nem szeretnénk lemondani arról a lehetőségről, ami a fejünkben megszülete , és amit végül sikerült is megvalósítani” – mondta el a BÜK elnöke. A belső udvar lefedésével létrejö egy 110 fős oktatótér, egyú al a Kamara területe 120 négyzetméterrel bővült. Emelle kapo a Kamara egy olyan tetőt, amelynek harmada zöldtető, harmada világítóablak, harmada pedig a klubhelyiség teraszaként szolgálhat.
EMELETI ELŐTÉR
A hátsó lépcsőt a felújítás során megszünte ék – az az épület eredeti tervein sem szerepelt, hanem az 1937-es felújítás során került beépítésre –, amivel jelentősen nagyobbá tudo válni ez a tér. „Nem utolsósorban az is célunk volt ezzel, hogy aki a li helye gyalog menne fel az emeletre, az a reprezentatív díszlépcsőt használja” – te e hozzá Tóth M. Gábor.
DÍSZLÉPCSŐ
A díszlépcső végét ékesítő ólomüveg ablakot a tűzvédelmi előírások mia egy automata ablakká kelle átalakítani. Ez korábban nem volt nyitható, most azonban a tűzérzékelővel összekötve képes automatikusan kinyílni, elősegítve ezzel egy esetleges tűz mielőbbi eloltását.
DÍSZTEREM
A Díszterem falburkolatát az eredeti tervek szerint Eszterházy zöldre feste ek volna, ám a restaurálást végző művész feltárta annak eredeti, flóderes mintázatát. Ennek a 19. században népszerű technológiának a lényege, hogy a festő speciális szerszámok segítségével a fa erezetét kézzel festi rá a felületre. A restaurátormester számára nem is volt kérdés ennek megmentése, végül pedig aprólékos munkával – a tagság számára pedig nem mellékesen önköltségi áron – vissza is állíto a azt. Megújultak a falakon lévő márványtáblák és a díszterem székei is, rajta az adományplake ekkel. Megújult a karzat, és az ablakokon keresztül az eddiginél jóval több fény jut be a díszterembe. A szépészeti beavatkozások melle igen jelentős technikai fejlesztések is történtek i , úgy a projektor vagy a világítás, mint a hangtechnika tekintetében.
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy még láttam a felújítás előtti állapotot – azzal összehasonlítva igazán látványos a különbség. Azt gondolom, nagyon jót tett a székháznak, hogy pasztellszíneket használtak a felújítás során, mind esztétikailag, mind a térérzet szempontjából. Nekem különösen tetszett, hogy a régi dolgok megújítása mellett törekedtek az újdonságok behozására is. A terek megnyitásának köszönhetően pedig már a kapun belépve is otthonosabban érzi magát az ember, mint korábban.”
– dr. Tigelmann Ágnes
„Igazán impozáns lett az új székház, látszik, hogy jó helyre lett befektetve a pénz. A leghasznosabb talán a lift lesz az új funkciók közül, nekem pedig személy szerint a klubhelyiség szeparéi tetszenek a legjobban. Biztos vagyok benne, hogy a vonzó székház a közösségi életre is jó hatással lesz.”
– dr. Vadász András
Dr. Bajáky Gábor ügyvéd írása egy ingatlan haszonélvezeti jogáról ellenérték nélkül való lemondás kapcsán érkezett ajándékozási illeték kiszabásának tárgyában.
Az adózó tulajdonát képezi teljes egészében egy lakóház és udvari ingatlan, amire 2002-ben holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíto egy barátnője javára. Később szakíto ak, és 2024-ben a haszonélvező ellenérték nélkül lemondo a haszonélvezeti jogáról, ami a földhivatalnál is bejegyzésre került.
A tulajdonos (adózó) néhány hét múlva fizetési meghagyást kapo a Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságtól, hogy a haszonélvezet ellenérték nélkül való megszüntetése következtében fizessen meg valamivel több mint félmillió forint ajándékozási illetéket, ami az ajándékozási illetéktáblázat alapján került kiszabásra.
Az Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága az elsőfokú határozatot helyben hagyta azzal, hogy „adózó vagyonszerzése egyértelműen megállapítható, ugyanis a haszonélvezeti jog jogosultjának a lemondó nyilatkozata által az adózó tehermentes tulajdonjogot szerze .
Az Itv. 11. szakasz (1) c) pontja értelmében az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az elsőfokú adóhatóság jogszerűen minősíte e az adózó vagyonszerzését ajándékozási illetékfizetési köteleze ség alá eső ügyletnek.”
Az illeték kivetésével kapcsolatban rá kívánok mutatni az alábbiakra:
1) Az ajándékozást a Ptk. a tulajdont átruházó szerződések fejezetében szabályozza (Ptk. 6:235.§.), ami szerint az ajándékozó dolog tulajdonának ingyenes átruházására, a megajándékozo a dolog átvételére köteles. A fentiekből látható, hogy ez kétoldalú jogügylet. Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is.
2) A Ptk. a haszonélvezetet a használati jogok körében szabályozza. A haszon-
élvező lemondása /Ptk. 5:154.§. (2) bek./ a haszonélvezeti jogról olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a haszonélvezetet a tulajdonos elfogadó nyilatkozata nélkül is megszünteti.
A leírtakból megállapítható, hogy az ajándékozás és a haszonélvezetről ellenérték nélkül való lemondás közö semmilyen összefüggés nincs. A haszonélvezetről való lemondás nem lehet az ajándékozási illeték tárgya, mivel ajándékozás nem történik. Az adózó vagyonszerzéséről pedig annyit, hogyan szerezhet valaki vagyont az akarata nélkül?
Tekinte el arra, hogy a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, az államnak megvan az a lehetősége, hogy a haszonélvezet ingyenes lemondása után annak megfelelő jogcímen illetékfizetést írjon elő, a megfelelő illetékkel, ami nem az ajándékozási illeték tarifája alá esik. (dr. Bajáky Gábor ügyvéd)
ASTEP Hungary Egyesület 2025. március 21-én 130 regisztrált vendéget – köztük ügyvédeket, vagyontervezési szakértőket, privát bankárokat és befektetési szakembereket – köszöntö Budapesten a Challenges of Wealth and Estate Planning in Uncertain Times konferencián. Az eseményt, amelyre Európa számos országából érkeztek résztvevők, a STEP Hungary a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezte meg a kamara impozáns székházában.
A konferencia olyan aktuális témákra fókuszált, amelyek a mai összete pénzügyi, jogi és vagyontervezési környezetben navigáló szakemberek számára kiemelkedően fontosak. A panelbeszélgetések során szó ese többek közö a bizalmi vagyonkezelés szerepéről a vagyontervezésben, a trustokról és az alapítványokról Magyarországon, Csehországban és
Lengyelországban, valamint a külföldi letelepedés és állampolgárság megszerzésének vagyontervezésre gyakorolt hatásairól. A szakértők megvita ák a műgyűjtemények bizalmi vagyonkezelésének különleges kihívásait, a generációkon átívelő vagyontranszfer nehézségeit, valamint a családi irányítás és családi alkotmányok fontosságát. További fontos téma volt még a kriptoportfóliók bizalmi vagyonkezelésbe történő integrálása, a bizalmi vagyonkezelők felelőssége, valamint a korlátozo szellemi képességű, sérülékeny ügyfelek támogatásának legjobb gyakorlatai.
A STEP Hungary Egyesület ezúton is hálásan köszöni tagjainak és a Budapesti Ügyvédi Kamara csapatának az elköteleze munkát, amely nagymértékben hozzájárult a rendezvény sikeres megvalósításához. (STEP Hungary Egyesület)
Időpont: 2025. május 31. 9:00
Helyszín: 1117 Budapest, Vízpart utca 4. Lágymányosi Spari Sportegyesület
A Kaltenecker Dániel Ügyvédi iroda szervezésében 2025 tavaszán második alkalommal is megrendezésre kerül a Sárkányhajó Ügyvéd Kupa. Az esemény célja, hogy az ügyvédi irodák ismételten megmérettethessék magukat a sárkányhajó sportban, és irodájuk színeiben vagy akár kooperálva versenyezve összemérhessék teljesítményüket a vízen.
Az első verseny nagyszerű sikere után a szervezők remélik, hogy az idei rendezvény még nagyobb lelkesedéssel és részvétellel zajlik majd. A sárkányhajózás ugyanis kiváló lehetőség arra, hogy kollégáink közösen, csapatban tapasztalják meg a vízi sportok izgalmát, és emelle új baráti kapcsolatokat építsenek. A tavalyi évtől eltérően idén 10 fős hajók nevezését tudják fogadni, valamint minden ügyvédi iroda alkalmazásában álló munkavállaló számára megnyitják a nevezési lehetőséget.
A versenyre való felkészülés érdekében az eseményt megelőzően több
edzéslehetőségen is lehetőség van részt venni, amelyekre az esemény honlapján lehet jelentkezni. Az edzéseken a részt vevő csapatoknak lehetőségük lesz a közös gyakorlásra és a csapatdinamika fejlesztésére is.
A rendezvény helyszíne a tavalyi évhez hasonlóan a festői Kopaszi-gát lesz, ahol nemcsak a verseny izgalmát, hanem kiváló minőségű enni- és innivalókat kínáló food truckok és színes programkínálat is várja a résztvevőket, és a tavalyi évhez hasonlóan idén is szerete el várjuk a családtagokat és hozzátartozókat, hogy együ élhessék át a verseny okozta izgalmakat.
Február 21-én tartották a hagyományos ügyvédfarsangot a Papp László Sportaréna mellett található Stifler Gardenben. Az idei tematika a hippik világát idézte meg. A fergeteges partin 130 ügyvéd szórakozott-táncolt egészen hajnalig.
A szervezők az ország bármely pontjáról várják az irodák jelentkezését, hogy ismételten megmére ethessék erejüket. Reményeik szerint minél több iroda képviseletével találkozhatnak majd a második versenyen, hogy együ öregbíthessék a tavalyi évben megalapozo hagyományokat.
A verseny győztese hazaviheti a Vándorkupát, amelyhez a tavalyi év nyertesét, a Dragonbell csapatát kell legyőznie. A részletek, jelentkezés, versenykiírás, valamint a versenyszabályzat elérhető a II. Sárkányhajó Ügyvéd Kupa honlapján: www.enduranceevents.hu.
A szóban történő jogi érvelés nem kizárólag a bírósági tárgyalótermek világához tartozik – sőt, a jogászi hivatás egyik legfontosabb és legsokoldalúbb eszköze a meggyőzés, a világos gondolatvezetés, a taktikus kommunikáció. Éppen erre épít az a különleges verseny, amely immár tíz éve tiszteleg Dr. Nagy László emléke előtt – akit ismerői az érvelés mesterének tartottak.
2025. március 12-én és 13-án került sor a 10. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyre. A szerdai szóbeli fordulók után Egyed Márton, Kiss Dániel, Muraközy Balázs és Zöldesi Illés maradtak versenyben, így ők ülhe ek vitaasztalhoz a másnapi érvelési körökben. Egyed Márton az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kiss Dániel, Muraközy Balázs és Zöldesi Illés pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói. A döntőbe Egyed Márton és Zöldesi Illés juto ak, míg Kiss Dániel és Muraközy Balázs a „bronzmeccsen” érvelhete egymással szemben.
A bronzmeccsre és a döntőre több mint százfős hallgatóság elő került sor a Bank Center konferenciatermében. A pályatársakból, egyetemi oktatókból, kollégákból, barátokból és korábbi versenyzőkből álló publikum jó hangulatban, figyelemmel és élveze el hallga a a versenyzőket. A verseny idei győztese a végig kiváló, kiegyensúlyozo teljesítményt nyújtó Egyed Márton le , így a második helyen – kifejeze en szoros döntő után – Zöldesi Illés végze . A harmadik helyet a „bronzmeccs” győzteseként Muraközy Balázs szerezte meg.
A versenybizo ság különdíjat ado át
Póka Lilinek és Antal Eriknek – mindketten az ELTE joghallgatói – annak elismeréseként, hogy a verseny első napján nagyon szoros küzdelemben, kiváló teljesítményük ellenére estek ki, egyébként a későbbi döntős versenyzőkkel szemben.
A Wolters Kluwer Hungary különdíját Zöldesi Illés érdemelte ki, míg a Pro/ Lawyer Consulting különdíját Kiss Dániel kapta. Az Arsboni különböző díjmentes karrierépítési lehetőségeket ajánlo fel a legjobb négy közé juto versenyzőknek.
TAKTIKA ÉS HUMOR
A megmére etés lényeges elemekben különbözik a hagyományos perbeszédversenyektől. A szervezők tudatosan törekednek arra, hogy a hallgatók ne kizárólag peres szituációkkal találkozzanak: a feladatok közö éppúgy helyet kapnak szerződéses egyeztetések, jogszabályértelmezési viták vagy akár olyan, az ügyvédi gyakorlatban is előforduló helyzetek, ahol a jogi álláspontot nem a bíróság, hanem egy partner, ügyfél vagy éppen egy másik ügyvéd elő kell meggyőzően képviselni. Minden évben elmondjuk, hogy ez nem perbeszédverseny – hangsúlyozza
dr. Siegler Konrád, a verseny fő szervezője. Az idei verseny is jól példázta, hogy a jogászi érvelés nem korlátozódik a jogviták világára. Már a beugró feladat is egy ado jogi helyzet feloldására fókuszált, nem pedig egy klasszikus jogvita megvívására. Ezzel a megközelítéssel is hangsúlyozták a szervezők, hogy a helyes jogi gondolkodás és a hozzá kapcsolódó meggyőző kommunikáció összhangja az ügyvédi-jogászi tevékenység kulcseleme, de az érvelés, kiemelten a szóbeli érvelés, a mindennapi életben szintén nagyon fontos készség, ami képes elősegíteni akár a legkomplexebb helyzetek rendezését is.
Nagy Laci sokáig vállalatfelvásárlási jogászként dolgozo , és csak a pénzügyi válság mia fordult erőteljesebben a peres ügyvédkedés felé – mondja dr. Siegler Konrád. – Mindkét, egymástól jelentősen eltérő készségeket igénylő, nagy területen kivételesen teljesíte , köszönhetően – számos más kiváló jogászi képessége melle – kiemelten a szóbeli érvelési képességeinek. Ezért is épül az egész verseny az ő legerősebb készségére: a jól felépíte , jogilag helyes, alapos, taktikus meggyőző és gyakran humorral fűszereze szóbeli érvelésre.
ERŐSÖDŐ KÖZÖSSÉG
Az idei megmére etés különösen izgalmasra sikerült. A döntőt Egyed Márton nyerte, aki kiváló érzékkel azonosíto a, dolgozta ki és prezentálta a jogi érveket. A szervezők hangsúlyozták, hogy i nem feltétlenül a legjobb szónok nyer, hiszen a megoldásoknak, az érveknek jogilag is helyesnek kell lenniük – ez különösen fontossá vált egy olyan szoros döntőben, ahol a második helyeze Zöldesi Illés is kiemelkedő teljesítményt nyújto . –Márton azért győzö , mert valamivel több helyes jogi érvet tudo felhozni, mint ellenfele. Ez nem kizárólag a jó szöveg vagy a magabiztos fellépés versenye, a jogi helyesség ugyanolyan fontos – emelték ki a szervezők.
Az idei verseny különlegessége volt az is, hogy a versenybizo ság két különdíjat is odaítélt, ráadásul már azelő , hogy kiderült volna: az ado versenyzők az első körben éppen a későbbi döntősöktől kaptak ki kifejeze en kiegyensúlyozo és minőségi összecsapások során. Ez is mutatja, mennyire szoros mezőny alakult ki, és milyen nehéz döntéseket kelle meghoznia a zsűrinek. A második napi zsűri egyébként idén először teljes egészében külsősökből – az irodával régóta baráti együ működésben lévő ügyfelekből – állt, tehát a munkájában nem ve részt irodai kolléga, ami szintén a szervezők tudatos építkezésének folyománya: ezzel is az ügyfél szemszögéből történő megítélés hangsúlyozására törekedtek, hiszen a való életben végső soron az ügyfél dönti el, hogy számára ki a meggyőzőbb ügyvéd.
A verseny évről évre visszatérő, erősödő közösséget is épít régi ügyfelekből, barátokból, versenytársakból, korábbi kollégákból és versenyzőkből. A szervezők minden évben meghívják a korábbi évek legjobb négybe juto versenyzőit, akik közül sokan örömmel térnek vissza a versenysikereik színhelyére. Bár nem minden korábbi résztvevő le végül ügyvéd, a jelentős többségük az ügyvédi pályán mozog. – Nem túlzás azt mondani, hogy a rendezvényünk egyfajta alumnihálózatot is épít. Vannak olyan versenyzők, akik szoros kapcsolatban maradnak egymással, illetve az irodával, és ez a szakmai életpályájukon is pozitív kontextusban köszön vissza. Jó látni, hogy sokuk nagyon komoly helyeken dolgozik már, és sikeresek a jogászi hivatásban – mondja dr. Siegler. Idén is az ország összes jogi karáról érkeze jelentkezés, és többen is visszatérő versenyzők voltak. Ez azt mutatja, hogy a verseny minden bizonnyal jó élményt nyújt még azoknak is, akik nem jutnak el a döntőig vagy akár a szóbeli szakaszba
sem. Egy érdekes statisztika is színesítette az idei eseményt: korábban soha nem fordult elő, hogy a legjobb négybe csak fiúk jussanak be – igaz az sem, hogy csak lányok. Márton idei győzelmével a nyertesek nemek szerinti aránya is kiegyenlítődö : 5–5-re áll a fiúk és a lányok közö i verseny.
KALANDOK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL
A mesterséges intelligencia kérdése természetesen nem maradhato el az idei verseny során, hiszen ez egyre jobban foglalkoztatja a jogászi hivatásrendek képviselőit. Egyik kollégám megfu a a a beugró feladatot a ChatGPT-n, és bár a visszakapo megoldásban meglepően sok jogi szempont helyesen jelent meg, a probléma valódi lényege nem került elő megfelelően, és a mesterséges intelligencia nem tudta igazán megoldania feladatot – mondja dr. Siegler Konrád. – Több beado megoldáson is érződö , hogy AI-t használtak a versenyzők, de ezek jellemzően nem voltak elég erősek
Több beadott megoldáson is érződött, hogy AI-t használtak a versenyzők, de ezek jellemzően nem voltak elég erősek a továbbjutáshoz”
a továbbjutáshoz, mert hiányzo belőlük, amit a jelentkezőnek kelle volna hozzátennie a mesterséges intelligencia által jobbára megfelelően azonosíto jogi szempontokhoz: a probléma megoldását. A mesterséges intelligencia már a jelenlegi fejle ségi szintjén is nagyon hasznos há éreszköz lehet, ami komoly segítséget tud nyújtani a jogászi munkában – segít gyorsabban információkat gyűjteni, jogi szempontokat, jogszabályhelyeket, bírósági döntéseket találni. De a valódi megoldás, az érdemi jogi gondolkodás és a megfelelő jogászi érvelés kialakítása továbbra is az ember dolga maradt. Ha ez az összecsapások során nem jelenik meg a versenyzők előadásában, azt a zsűri gyorsan kiszűri.
„VOLT BENNE ADRENALIN” Egy országos jogi verseny megnyerése nemcsak szakmai elismerés, hanem személyes mérföldkő is lehet. A verseny győztesével arról beszélge ünk, mit ado
számára ez a kihívás, hogyan készült rá, és merre tart most a jogászi pályán.
– Amikor felkerültek a honlapra a verseny képei, jó volt újra átélni az egészet – mondja Egyed Márton. – Néha ránézek a szobámban a plake emre is, és eszembe jutnak a pillanatok, amikor az érvelést kelle összerakni, amikor szembenálltunk egymással a vitában. Jó volt megélni, hogy ezt végig tudtam csinálni.
Márton az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója jogász szakon, jelenleg negyedéves. Ez volt az első alkalom, hogy elindult ezen a versenyen, bár nem teljesen ismeretlen számára a szakmai megmére etés világa: korábban az OTDK-n is szerepelt. – A Neptunon szoktak küldeni versenyfelhívásokat, és szimpatikus volt a kiírás – mondja. – Polgári jog, érvelés; de nem perbeszéd, és nem igényelt komoly előzetes felkészülést. A polgári jog amúgy is érdekel, és úgy éreztem, van hozzá affinitásom.
A verseny beugró feladatával kezdődö a felkészülés. – Megnéztem, próbáltam megtalálni a megoldást, aztán igyekeztem jól megfogalmazni. Átnéztem azokat a tantárgyakat is, amik kapcsolódha ak a feladathoz – hogy legyen miből építkezni, ha olyan kérdés jön – meséli a későbbi győztes.
A verseny különlegessége, hogy a feladatok gyakran humorosak, ironikusak – ez pedig szándékosan szakít a jog világának komolyságával. – Nekem ez nagyon tetsze . Hétköznapi, vicces esetek, frappáns megfogalmazás, jó volt ezzel dolgozni. És persze bőven volt benne adrenalin – mondja Márton a versenyről. – A rendszert eleve úgy találták ki, hogy izgulós legyen: kevés az idő a felkészülésre, szembe kell állni valakivel, és csak akkor jutsz tovább, ha legyőzöd. De ez engem inkább feltüzelt. Jó hangulat volt a versenyzők közö , barátságos, még ha ellenfelek is voltunk.
Bár Márton fokozatosan egyre magabiztosabb le , nem érezte előre a győzelmet. – Az első két forduló után úgy éreztem, hogy még van bennem tartalék. Az elődöntő jól ment, de az ellenfelem is erős volt. A döntőben igyekeztem mindent beleadni, de nem tudtam előre, ki fog nyerni.
A verseny nyereménye gyakorlati lehetőséget is hozo : egy kéthetes gyakornokságot a Bird & Bird nemzetközi ügyvédi irodánál. – Ez jó alkalom, hogy belekóstoljak az irodai munkába. Hosszabb távon a gazdasági jog vonz. Szeretnék elhelyezkedni egy nagyobb ügyvédi irodában, és remélem, találok o egy olyan területet, amit igazán szeretek – te e hozzá Egyed Márton.
DR. KAPA MÁTYÁS
150 év történelem, egy regénybe sűrítve. Titkos háttérmunka, valódi levéltári kutatás, és az író, aki maga is ügyvéd. Beszélgetés dr. Kapa Mátyással, a Budapesti Ügyvédi Kamara történetét feldolgozó történelmi regény szerzőjével, aki nemcsak jogászként, hanem íróként is bizonyított.
– A kötet előszavában is említed azt a konspirációt, ahogyan az egész elindult. Mi volt ennek a menete, hogyan zajlott?
– 2023-ban ünnepelte Budapest megalapításának 150. évfordulóját, aminek tiszteletére akkor készült egy történelmi regény. Ennek láttán eszembe jutott, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara is hamarosan ugyanilyen kerek jubileumhoz érkezik. Felkerestem Tóth M. Gábor elnök urat azzal a felvetéssel, hogy a Kamara történetét is meg lehetne írni regényes formában. Nagyon tetszett neki az ötlet, azonnal lecsapott rá. Ugyanakkor rögtön a lelkemre kötötte, hogy ez egy szigorúan bizalmas projekt – senki nem tudhat róla. Természetesen segített nekem abban, hogy hozzáférjek a Kamara története szempontjából fontos anyagokhoz – elsősorban a könyvtárban, másodsorban a levéltárban fellelhető dokumentumokhoz. De világos volt, hogy erről csak nagyon szűk kör tudhat. Egy apró érdekesség: még az anyagok összegyűjtésében segédkező könyvtáros kolléga sem tudta pontosan, mire készül ez az egész. Azt például ő sem tudta, hogy ebből regény készül, nem pedig egy tanulmányvagy dokumentumkötet.
– Hogy bírtátok ki, hogy ne szivárogjon ki az információ?
– Bizonyos szempontból nehezen. Az ember óhatatlanul beszél arról, amivel épp foglalkozik – főleg, ha az közel áll a szívéhez. Nyilván teljesen titokban tartani nem lehetett. Dolgozott rajta szerkesztő, tördelő, borítótervező is, tehát néhány ember elkerülhetetlenül tudott róla. Aki viszont részleteiben is ismerte a munkát, az az édesanyám volt – ő is ügyvéd, és az egyik leglelkesebb olvasóm. Neki elküldtem a kéziratot részletekben, ő próbált néhány tanáccsal is segíteni, de leginkább csak buzdított: hajrá, haladjak vele.
Olyannyira sikerült titokban tartani a készülő regényt, hogy még a Nemzeti Múzeumban tartott ünnepségen sem tudták a jelenlévők, mi fog történni. Még azok a kamarai vezetők sem, akik amúgy szerepelnek is a könyvben. Ez óriási élmény volt.
– Mekkora munka volt a kutatás?
Több időt vitt el, mint maga az írás?
– Már elég régóta írok történelmi regényeket, így ennél a könyvnél is a szokásos módszerrel dolgoztam: a kutatással kezdtem. Igaz, nálam a kutatás és az írás gyakran párhuzamosan zajlik. Ahogy feldolgozok egy-egy korszakot vagy eseményt, rögtön elkezdem írni is a hozzá kapcsolódó részt. Ennek ellenére ez a könyv több szempontból is komoly kihívást jelentett. Olyan forrásokat kellett használnom, amelyek nem hétköznapiak, nem is hagyományos történelmi források. Például a Budapesti Ügyvédi Kamara 1891 és 1946 között minden évben készített egy jelentést az Igazságügyi Minisztériumnak a működéséről – ezek a jelentések és a közgyűlési jegyzőkönyvek adták a könyv egyik fő forrását. Szóval ez nem a „mainstream” történelem, hanem sokkal inkább rejtett, kevéssé feldolgozott anyagokból kellett dolgoznom.
– Mi volt a legnagyobb kihívás?
– Különösen nehézzé vált a munka, amikor elérkeztem a történet utolsó harmadához – vagyis az elmúlt évtizedekhez. Hirtelen rengeteg forrás állt rendelkezésre, de ezeket már színesítették a saját élményeim is. Személyesen ismertem azokat, akikről írnom kellett – vagy legalábbis írnom kellett volna. Ez egy teljesen más típusú kihívás volt.
– Ez megkönnyíti vagy inkább megnehezíti a munkát?
– Sokkal nehezebbé teszi. A Magyar Nemzeti Múzeumban is elmondtam: akkor értettem meg igazán, milyen hálás műfaj a történelmi regény. A múlt szereplői ugyanis nem jönnek oda hozzád később, hogy „Ez nem így volt”, vagy hogy „Miért ezt írtad rólam, és miért nem valami mást?” Amikor viszont kortársakról írsz – ráadásul olyanokról, akikkel személyes kapcsolatod is volt –, az óriási felelősség. Nagyon komoly belső vívódás, hogy mit írhatsz meg, mit nem, mit vállalsz, és mit tartasz meg magadnak. Módszertanilag azt a megoldást választot-
tam, hogy 1975-től – vagyis az elmúlt ötven év történetében – kifejezetten csak a kamarai elnököket szerepeltetem a valós személyek közül. Az előző száz évben jóval több valaha élt ügyvéd, kamarai tisztviselő bukkan fel a regényben. A közelebbi múltban viszont inkább fiktív családi szálakon keresztül igyekeztem bemutatni azt a világot, azt a miliőt, amiben a ’70es, ’80-as évek ügyvédei dolgoztak. Ez egy tudatos döntés volt. Így ha valaki hiányolja, hogy miért nem szerepel a könyvben, annak könnyebb megmagyarázni: kizárólag a kamarai elnökök kaptak helyet.
– A reakciók? – Volt, aki meglepődött. Az egyik korábbi kamarai elnök például a könyvbemutató estéjén odajött hozzám, én pedig jeleztem neki, hogy ő is szerepel a könyvben. Hitetlenkedett. De
Az volt a legfurcsább, hogy 150 év alatt alig változott valami. Szó szerint ugyanazok a problémák térnek vissza újra és újra.
fellapoztam a könyvet, megmutattam neki – és valóban benne volt. Nagyon meglepődött, és azonnal kérdezte, mit írtam róla. Szerencsére itt is előrelátó voltam. Ezeket a valós szereplőket úgy építettem be a történetbe, hogy az általuk adott interjúkból, elmondott beszédeikből, leírt gondolataikból válogattam szövegrészeket. Ezeket illesztettem be a regénybe. A regény egyik szereplője – a főhős ügyvéd húga – újságíróként tűnik fel, aki egy olyan közéleti, jogászi tematikájú lapot szerkeszt, ami hasonlít a Pesti Ügyvédhez. A történet szerint ő készíti az interjúkat a kamarai elnökökkel. Valójában ezek az interjúrészletek több, valóban elhangzott vagy leírt beszélgetésből, beszédből, szövegből lettek összegyúrva – de mindig az adott személytől származó hiteles források alapján. Az idézeteket korrekt módon
lábjegyzettel is elláttam, jelezve, honnan származnak.
– Volt valami, ami igazán meglepett a kutatás közben?
– Rengeteg új élmény ért, gyakorlatilag szinte minden információ új volt számomra. De ha ki kellene emelni néhány igazán meglepő dolgot, akkor talán azt mondanám: az volt a legfurcsább, hogy 150 év alatt alig változott valami. Szó szerint ugyanazok a problémák térnek vissza újra és újra. Amikor 1875-ben megalakult a Budapesti Ügyvédi Kamara, az előkészítő tanulmányok is pontosan ugyanazokat a problémákat vetették fel, mint amik később végigkísérik a teljes történetet. Például az, hogy túlságosan sok az ügyvéd. Ez egy állandóan visszatérő téma, és ez a megállapítás 150 éven keresztül újra és újra előkerül. Érdekes módon ennek ellenére az ügyvédek nagy része szinte mindig a liberalizáció mellett állt ki. Még akkor is, amikor történelmi körülmények között – például a vészkorszak idején – a létszámkorlátozás eszközként is felmerült, részben diszkriminatív szándékokkal. Egyébként már a 19. század végén is voltak, akik „zárt számként”, azaz numerus claususként emlegették az ügyvédi létszám korlátozását. De még ezekben a sötét korszakokban is, a kamarai tagság többsége elutasította nemcsak a zsidókkal szembeni diszkriminációt, hanem általában véve a létszámkorlátozást is. Jogállami alapon érveltek ellene. Ez számomra nagyon érdekes és értékes tanulság volt. Az is izgalmas volt –amit már én is személyesen megéltem –, hogy a kamarai választásokon különféle „pártok” indulnak, és egymással rivalizálnak. Megdöbbentő volt látni, hogy ez már a 19. század második felében is létezett. Volt körpárt, reformpárt, később középpárt – és ezek konkrétan versengtek a kamarai tisztségekért. Aztán a ’30-as, ’40-es évekre ez a struktúra még színesebbé vált, és ideológiai alapon is elkezdte leképezni a társadalmat. Az is különösen érdekes volt, amikor az 1929-ben kitört nagy gazdasági világválság témája merült fel. Ezt általában úgy tanítják, hogy 1933-ra le is zárult. Ehhez képest a Budapesti Ügyvédi Kamara még 1935-ben is ingyenebédet osztott a tagjainak – és nemcsak nekik, hanem a családtagjaiknak is. Lényegében egy szociális hálót építettek ki, hogy a legnehezebb időkben is segítsenek a sa-
ját közösségükön belül. Naponta közel ezer ember étkezett ezen a „kamarai menzán” – ahogy akkoriban hívták. Ez azért nagyon beszédes adat, mert rávilágít arra, mekkora volt a baj. Ha már az ügyvédi hivatás gyakorlói is ingyenkonyhán étkeztek, akkor tényleg óriási válság volt.
– A 150 év történetéből volt olyan korszak, ami szerzőként különösen közel állt hozzád? Vagy akár olyan, amiben szívesen kipróbáltad volna magad?
– Történelmi regényíróként általában az a tapasztalatom, hogy minél régebben történt valami, annál jobban vonz. Végső soron azt mondanám, hogy minden korszaknak megvolt a maga izgalma. Például az 1960-as’70-es évek világa különösen érdekes volt számomra – még ha nem is feltétlenül vágytam volna bele ügyvédként. Ez volt az ügyvédi munkaközösségek kora, amikor egyfajta zárt, belső világként működött az ügyvédi kar. Az akkori működésnek megvoltak a maga különös szabályai, és az ügyvédi iroda működtetése is teljesen más kérdéseket vetett fel, mint ma. Számomra ez nagyon izgalmas volt, főleg azért, mert még élnek és dolgoznak olyan idősebb kollégák, akik átélték ezt. De ha választani lehetne, mikor lettem volna legszívesebben ügyvéd? Azt hiszem, a 19. század vége vonzana leginkább. A dualizmuskori Budapest, az akkori pezsgő jogi és társadalmi élet – ez valóban különleges korszak lehetett. Ugyanakkor összességében elégedett vagyok azzal, hogy most, a jelenben dolgozhatok.
– Mennyire vagy „ráfüggve” az irodalmi munkára?
– Az írás nálam erős belső indíttatás. Nem tudok sokáig úgy létezni, hogy ne foglalkozzak valamilyen irodalmi munkával. Amint befejezek egy projektet, már motoszkál bennem a következő. Ez nem munka, nem kötelezettség – ez belső szükséglet. Alapvetően olyan alkat vagyok, akinek mindig szüksége van arra, hogy egy kicsit színesítse azt, amivel épp foglalkozik. Az oktatói, az ügyvédi és a viszonylag „friss”, tizenegynéhány évvel ezelőtt választott írói tevékenységem éppen ezt a színességet adja meg számomra. Az írás azért tud ilyen tartósan megmaradni az életemben, mert önmagában is színes és gazdag világ. Ha úgy kérdezed, hogy
„rá vagyok-e függve”, akkor azt kell mondanom: igen, nagyon szeretek ezzel foglalkozni. Sőt, ha több időm lenne, valószínűleg még többet írnék. Nyilván egy adott zsánerben, a történelmi regény műfaján belül mozgok, de ez önmagában is kimeríthetetlen világ. Szinte mindennap találkozom
olyan történettel, eseménnyel, forrással, amire azt mondom: „erről is de jó lenne írni”. Ám egy nap csak 24 órából áll. Szoktam mondani, hogy „az ördög sosem alszik” – de néha nekem is kell. Ám egy dolog biztos: az irodalmi tevékenységet nem adnám fel egykönnyen.
Ügyvédsors – másfél zivataros évszázad
A regény egy fi ktív család egymást követő generációinak sorsán keresztül mutatja be az ügyvédi hivatás elmúlt százötven évének történetét. A főszereplők egy kitalált ügyvéddinasztiából kerülnek ki, akiket azonban egy rejtélyes átok sújt... A regényben elmesélt történet kapcsolódik a 2023-ban megjelent nagy sikerű Buda & Pest – egy város zivataros századaiból című kötet cselekményéhez: a főhősök az ottani Révész család rokonai, sőt annak a könyvnek egyes szereplői itt is megjelennek. A könyv lapjain izgalmas esetek elevenednek meg, mint a tiszaeszlári vérvád, a biatorbágyi viadukt felrobbantása, a Nagy Imre-per vagy éppen az első magyar sorozatgyilkos ügye. A hivatásrend tagjai közül – egyebek mellett – olyan nevezetes személyek bukkannak fel, mint Eötvös Károly, vagy Ungár Margit, az első magyar női ügyvéd. A kötet egy fordulatos családregénybe ágyazva, olvasmányos formában igyekszik bemutatni az ügyvédi hivatás utóbbi másfél évszázadának fejlődési ívét.
változás
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a 2025. április 15-től elérhető Java futtatási környezet (JRE) 1.8.0_451es verziója nem támogatja az ÁNYK keretprogram egyes funkcióit. Ezen
JAVA-verzió használata során nyomtatvány beküldésekor kizárólag az Ügyfélkapu+ hitelesítő kódos azonosítás működik, az e-mailes kódú és a DÁP-azonosítás nem.
Javasoljuk az ÁNYK keretprogram NAV oldaláról letölthető legfrissebb verziójának használatát!
2025. március 12-én az Európa Tanács elfogadta az ügyvédi hivatás védelmét célzó első nemzetközi egyezményt és annak magyarázó jelentését, amelyek szerepe létfontosságú az ügyvédek jogainak és érdekeinek védelmében.
Amérföldkőnek számító határozat egy 2018-ban kezdődö tárgyalási folyamat vége, amelyet erőteljesen támogato az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE). Az egyezmény foglalkozik a hivatás gyakorlására való jogosultsággal, a szakmai jogokkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a szakmai fegyelemmel, valamint az ügyvédek és a szakmai egyesületek számára hozo különleges védelmi intézkedésekkel.
Az Egyezmény értelmében az államoknak biztosítaniuk kell, hogy az ügyvédek szakmai feladataikat anélkül végezhessék, hogy bármilyen fizikai támadás, fenyegetés, zaklatás vagy megfélemlítés, illetve bármilyen nem megfelelő aka-
Az ELTE ÁJK Kari Tanácsa 2025. március 11-i ülésén egyhangúlag támogatta az elmúlt kilenc évben oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettesi pozíciót betöltő dr. Somssich Réka egyetemi tanár dékánná választását. Az új dékán 2025. július elsején lép hivatalba, mandátuma három évre szól.
Somssich Réka jogi tanulmányai megkezdése óta folyamatosan kötődik az ELTE Állam- és Jogtudományi Karhoz. 2001 óta tanít a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszéken, fő kutatási területe az európai uniós jogharmonizáció. 2016-ban habilitált az ELTE-n, egyetemi tanári kinevezését 2019-ben vehette át.
Közigazgatási tapasztalatot 1997 és 2010 között az Igazságügyi Minisztériumban szerzett az Európai Uniós Jogi Főosztály munkatársaként, majd főosztályvezetőjeként. Angolul, franciául és németül felsőfokon beszél, külföldi egyetemek rendszeres vendégelőadója. 2017-ben jelent meg önálló monográfiája Egységes jog – egységes értelmezés? címmel, amely a tagállami
bíróságok Európai Unió Bíróságának megkeresése nélküli, az uniós jogra vonatkozó önálló értelmezési tevékenységét vizsgálja.
Több kitüntetés birtokosa: 2017-ben megkapta az igazságügyi miniszter által adományozható Moór Gyula-díjat az európai uniós jog magyar nyelvi változatának és magyar terminológiájának kialakítása terén végzett munkájáért, valamint a nemzetközi magánjog és az Európai Unió gazdasági jogának területén végzett kiemelkedő színvonalú oktatói és kutatói tevékenysége elismeréseként. 2020-ban lett a Francia Köztársaság miniszterelnöke által, a francia kultúra terjesztéséért adományozható Akadémiai Pálmarend lovagi fokozatának kitüntetettje. (ELTE ÁJK)
dályozás vagy beavatkozás célpontjává válnának. Amennyiben az ilyen körülmények bűncselekménynek minősülhetnek, a feleknek hatékony vizsgálatot kell lefolytatniuk. A feleknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a szakmai egyesületek független, önkormányzati testületként működhessenek.
Az egyezményt 2025. május 13-án, az Európa Tanács külügyminisztereinek luxembourgi ülésén nyitják meg aláírásra. Ahhoz, hogy az hatályba léphessen, legalább nyolc országnak, köztük az Európa Tanács hat tagállamának kell ratifikálnia. Ezt követően három hónappal később lép majd hatályba az egyezmény, amelynek betartását egy szakértői csoport és a felek bizo sága fogja ellenőrizni.
Ügyvédi tevékenységét szünetelteti
dr. Timár Julianna ügyvéd 2025.03.31
dr. Kováts Borbála Lili alkalmazott ügyvéd 2025.03.31
dr. Boncok Bettina ügyvéd 2025.03.01
dr. Szalai-Bordás Gergő ügyvéd 2025.03.03
dr. Koller Csenge ügyvéd 2025.03.01
dr. Varga Eszter Viktória ügyvéd 2025.03.01
dr. Ács Balázs Attila ügyvéd 2025.03.01
dr. Remete Szandra ügyvéd 2025.03.03
dr. Kazella Éva ügyvéd 2025.03.03
dr. Csiszér Lajos ügyvéd 2025.03.31
dr. Lendvai Beáta ügyvéd 2025.03.20
dr. Milovecz Márk kamarai jogtanácsos 2025.03.01
dr. Erdősi Laura kamarai jogtanácsos 2025.03.07
dr. Bárdossy Júlia ügyvéd 2025.03.13
dr. Bagdy Bálint kamarai jogtanácsos 2025.03.04
dr. Gorondy-Novák Márton kamarai jogtanácsos 2025.03.13
dr. Hajdu Eszer kamarai jogtanácsos 2025.03.11
dr. Bindics Ferenc ügyvéd 2025.03.17
dr. Nedeczky Katalin ügyvéd 2025.03.14
dr. Szűcs Péter kamarai jogtanácsos 2025.03.24
dr. Sebő-Demeter Annamária kamarai jogtanácsos 2025.03.10
dr. Beneczki Tímea ügyvéd 2025.03.31
dr. Kostenszky Gergely ügyvéd 2025.03.31
dr. Fedorecz Renáta Vivien alkalmazott ügyvéd 2025.03.27
dr. Tasnádi Nóra Natasa kamarai jogtanácsos 2025.03.24
dr. Pálvölgyi Ákos Mátyás kamarai jogtanácsos 2025.03.31
dr. Zelei András kamarai jogtanácsos 2025.03.20
dr. Molnár Béla kamarai jogtanácsos 2025.03.31
dr. Bajnóczi Ágnes kamarai jogtanácsos 2025.03.24
dr. Nagy Tóth Eszter kamarai jogtanácsos 2025.03.01
dr. Alexa Edit ügyvéd 2025.04.01
dr. Dohány Gábor ügyvéd 2025.04.01
dr. Molnár Attila József kamarai jogtanácsos 2025.04.15
dr. Nemes Dalma ügyvéd 2025.04.01
dr. Posztós Mónika Amarills kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Márkus Szilvia ügyvéd 2025.04.01
dr. Kovács Mária ügyvéd 2025.04.01
dr. Patyi Eszter ügyvéd 2025.04.01
dr. Nagy-Mihály Eszter kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Barabás Orsolya kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Krajkó Ramóna kamarai jogtanácsos 2025.04.15
dr. Illés Zsolt Imre kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Kaszás-Tóth Cecília alkalmazott ügyvéd 2025.04.01
dr. Ivanics Krisztina ügyvéd 2025.04.02
dr. Maródi Gabriella kamarai jogtanácsos 2025.04.01
Ügyvédi tevékenységét folytatja
dr. Perjési Katalin alkalmazott ügyvéd 2025.03.02
dr. Tamás Viktória ügyvéd 2025.03.03
dr. Pósfai Szabó Réka kamarai jogtanácsos 2025.03.03
dr. Pólya Beatrix Mária alkalmazott ügyvéd 2025.03.05
dr. Medveczki-Sárodi Fanni kamarai jogtanácsos 2025.03.17
dr. Monostori Zsóka kamarai jogtanácsos 2025.03.02
dr. Szutrély Gergely ügyvéd 2025.03.21
dr. Hornok Éva kamarai jogtanácsos 2025.03.20
dr. Barkó Péter kamarai jogtanácsos 2025.04.01
A Pesti Ügyvéd 2025. február-márciusi lapszámában megjelenttel ellentétben dr. Leitner Nóra 2025.01.01-től nem kamarai jogtanácsosként, hanem ügyvédként folytatja tevékenységét. A hibáért az érintett elnézését kérjük!
dr. Donka Petra kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Gulácsi Áron kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Bélik Katalin kamarai jogtanácsos 2025.04.22
dr. Ludmány Lajos kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Fábián Cecília Éva kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Maráczi Zsolt ügyvéd 2025.04.02
dr. Majoros Mónika kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Tóth Vári Ligia ügyvéd 2025.04.01
Elhunyt
dr. Reiner Zoltán ügyvéd 2025.03.12
dr. Halasy Mária egyéni ügyvéd 2025.03.06
dr. Bán Ernő Dániel egyéni ügyvéd 2025.02.28
dr. Strasser Tibor ügyvéd 2025.01.09
Kamarai tagságáról lemondott
dr. Perényi Katalin ügyvéd 2025.03.31
dr. Bóta László Antal ügyvéd 2025.03.01
dr. Pecznyik András alkalmazott ügyvéd 2025.03.02
dr. Gombocz István ügyvéd 2025.03.28
dr. Lukács Judit kamarai jogtanácsos 2025.03.10
dr. Littmann Éva ügyvéd 2025.03.10
dr. Tóth Sándor Lászlóné ügyvéd 2025.03.28
dr. Földházi Judit alkalmazott ügyvéd 2025.03.31
dr. Czövek János ügyvéd 2025.03.17
dr. Dudás Réka kamarai jogtanácsos 2025.03.31
dr. Wéber Helga ügyvéd 2025.03.25
dr. Tilk Rita ügyvéd 2025.03.31
dr. Knipfer Diána kamarai jogtanácsos 2025.03.24
dr. Molnár-Huszár Csilla kamarai jogtanácsos 2025.03.24
dr. Vajon Edit Andrea kamarai jogtanácsos 2025.03.27
dr. Dudás Réka kamarai jogtanácsos 2025.03.31
dr. Nagy Anita Noémi kamarai jogtanácsos 2025.04.01
dr. Fehér Lóránt András kamarai jogtanácsos 2025.04.04
dr. Poropatich Anna kamarai jogtanácsos 2025.04.11
Kamarai nyilvántartásból törölt:
dr. Mohácsi Tibor László ügyvéd 2025.03.12
Jöran Gesinn európai közösségi jogász 2025.03.04
Di Tomasso, Antonio európai közösségi jogász 2025.03.11
dr. Reppa István európai közösségi jogász 2025.03.18
dr. Gerlai Gabriella ügyvéd 2025.03.26
Morag Macdonald európai közösségi jogász 2025.03.17
dr. Krüger Astrid Sophia európai közösségi jogász 2025.03.17
Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott ESKÜTÉTEL 2025. 03. 27.
dr. Mohai Rebeka egyéni ügyvéd – KITŰNŐ
dr. Pándi Gergő Kamarai jogtanácsos – JELES
dr. Pintér Anna Dezső és Társai Ügyvédi Iroda – JELES
ESKÜTÉTEL 2025. 04.23.
dr. Kárpáti Zsombor Miklós Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda –KITŰNŐ
dr. Dong Xinrui Hüse Ügyvédi Iroda – JELES
dr. Burger Borisz Bendegúz – Kamarai jogtanácsos – JELES
A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso
Hogy dr. Neszmélyi Emil kétszer felért a világ tetejére – megmászta a Mount Everestet – különböző nyolcezres csúcsokat hódít, és kitűzte a magyar nemzeti lobogó melle a Kollégák csoport és a Budapesti Ügyvédi Kamara zászlaját is, az tisztára science fiction.
Nézem, ahogy beszélek vele, és mondja, hogy mi történt – hogyan húzta mások szánját is, hogy besegítsen, és hogyan lá a el az ügyvédi feladatait a sarkvidéki, napsütö e estéken –, és arra gondolok, hogy nekem ma az volt az extrémsport, hogy tömegközlekedéssel jö em el az Emilhez, mert ma is hídlezárás lesz… Vagyis hát… Tizennégy vagyok, és elballagtam. Anyámék valami nagyon körmönfont machinációval, a pult aljának aljáról, véres verejtékkel szereztek a boltban egy Csepel Marathon kerékpárt. Gyönyörű, piros, kosszarvú csoda ez, amivel megteszek néha napi húsz-harminc kilométert, de érzem, hogy minden csavarával és eresztékével arra vár, hogy megkezdődjön egy önfeledt bolyongás, egy nagy kaland, egy különleges teljesítmény. Így aztán, amikor anyámék Mátrafüredre utaznak pihenni a nyári szünetben, és a bátyám néhány nappal később megérkezik a horgásztáborból, és kérdezi, hogyan menjünk utánuk, saját magam számára is teljes természetességgel nyögöm be: biciklin. Nagyot néz a tesóm, azt fürkészi, ugratom-e – de néhány perc múlva látja, hogy elszántságom acélos.
Én a Csepel Marathonnal akarok felgurulni Mátrafüred felhőkarcolója, az Avar Szálló tövébe. Önfeledt barkácsolás veszi kezdetét. Vastag drótokból, gumipókból és centrumos nejlonszatyrokból kendácsolunk olyan csomagtartót, amiben elfér több napnyi ruha. 1989-ben vagyunk, nem úgy van ám, hogy besétálunk a túraszaküzletbe, és nem túl drágán veszünk közepesen jó oldalpu onyokat!
Mire eljön az indulás napja, minden készen áll. Július van, de ez még nem a mostani, perzselő nyár, hanem csak simán ne ó meleg van. Átkompozunk a Csepel-szigetre, és Ráckevénél kijutunk az Alföldre. Eddig minden sima. De Kiskunlacházán már kezdem érezni, hogy rám nehezedik a teljesítmény tétje. Hogy elő ünk még az út java, és a combom meg a vádlim izomrostjai, ha nem is görcsölnek, de már szálanként érzem őket. Bugyiban aztán megpihenünk, iszunk egy kis vizet, és elmajszolunk egy csokit. Alulról kerüljük Budapestet: Ócsát elhagyva már nincsenek bányatavak, Üllőt és Mendét átbiciklizve pedig egyre ritkább a forgalom. Néha hosszú kilométereken át nem jön senki szembe, és nem halad el melle ünk. A kánikula
a Tápió vidékén tör ránk. Hepehupás, alsórendű utakon haladunk, melle ünk bánatos akácfák aszalódnak a harminc fokban. Úgy tűnik, az egész táj izzásba jön, a levegő pedig vibrálva reszket, ahogy aláereszkedik a hőhullám láthatatlan búrája a vidékre. Érzésre olyan az egész, mintha tekernénk, de nem haladnánk egy centit sem. A térképre néha ránézve persze látjuk, hogy ha komótosan is, de azért faljuk az utat. Nagy nekiiramodások és hosszabb szünetek jönnek. Húsz-huszonöt perc ala az ember, még ha nem is gyakorlo országúti bringás, azért képes felépülni és erőt gyűjteni. A bátyám kifejeze en jó fej: elő em hajt, így felfogja a néha meglibbenő szembeszelet, és húz magával. A síkvidéki mélypont Jászberény és Jászárokszállás közö ér el: tényleg nem történik semmi, csak a sivár tekerés és a saját légzésem adja az ütemet. Közben mintha hipnotizálna is a monotonitás: percekre kiesik, hogy hol vagyok, és befelé figyelek. Végül is olyan mélypont ez, ami kifejeze en jól is esik.
Megint vált a táj: a horizonton feltűnő kéklő halom nem egy közelgő zivatarfelhő, hanem a Mátra távoli vonulata. Atkáron át gurulunk be Gyöngyösre. „Már a célegyenesben vagyunk” – vág hátba a bátyám, mert látja, hogy rám fér a biztatás. Mert innentől szigorúan emelkedőbe kapcsolunk, a pulzusom felugrik, és a Kékes szoknyáján araszolva néha úgy érzem, nem bírom tovább. Meg kell állni időnként, egyre többször. Patatokban folyik rólam a víz, a szemeim elő sárga és zöld körök táncolnak. Izmaim, akár az összegubancolódo hajókötél. Farkasmálynál kisebb hisztirohamot fojtok magamba – aztán egyszer csak o áll elő ünk a legmágikusabb felirat, amit addigi életemben lá am: „Mátrafüred”. Anyámék természetesen teljesen kivannak, de titkon azért büszkék is arra, hogy ilyen hülyegyerekek vagyunk. A bátyám leroskad egy fotelbe, én elalszom egy kád vízben, aztán később izomlazítóval kenegetem magam. A Csepel Marathon ülése re enetesen kemény, és kegyetlenül igénybe is ve : életemben ekkor gondolok először arra, vajon az Ercsi–Mátrafüred túra után lehet-e még gyerekem.
Innen üzenem akkori önmagamnak: ne aggódj, István, lesz!
SZERZŐ:
Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője
Világ körüli utazásra invitál a Pesti Ügyvéd tavaszi könyvajánlója.
NÁDASDY ÁDÁM
Londoni levelek
Miért nincs keverőcsap a londoni fürdőszobákban? Hogyan lehetett szőlőprést csempészni 1981-ben a vasfüggönyön túlra? Hogyan változtatta meg a brexit a brit mindennapokat? Mit jelent valójában konzervatívnak lenni? Nádasdy Ádám évek óta él kétlaki életet London és Budapest között, így londoni levelei bennfentes, de mindig csodálkozni képes tudósítások. Nemcsak az angolokról tudhatunk meg belőlük sokat, de – a különbségek és a hasonlóságok miatt – a magyarokról is. Magvető Könyvkiadó
BÁNKI ÉVA
Apjalánya
Pisti szerencsés gyerek. Osztálytársaival ellentétben a háború alatt nem vitte el a vonat, igaz, abban a szecessziós múltjába belefeledkező zalai kisvárosban, ahol felnő, arról sem beszélnek, hová tűntek a többiek. Megnősül és gyerekei születnek, ők azonban mit sem tudnak az Egyesült Izzó beszerzőjeként mániákusan intézkedő apjukról. Később, amikor a családi titkoktól szabadulni vágyó lánya a fővárosba menekül, alig pár év múlva apja halálhírét hozza neki egy kanizsai ismerős. Amikor harminc évvel később méhnyakrákot diagnosztizálnak nála, szorongásoktól és bűntudattól űzve a titkok nyomába ered, hogy megértse saját betegségét, feltárja az apa elhallgatott történetét, és szembenézzen a közös örökséggel. Jelenkor
NICK BRADLEY Négy évszak
Japánban
Flo Dunthorpe-nak elege lett Tokióból. Az önbizalomhiánytól szenvedő lány élete megrekedt, műfordítói
munkája értelmét vesztette, párkapcsolata összeomlani látszik. Aztán egy nap rátalál egy rejtélyes könyvre, ami Flót már a legelső oldal olvasása közben beszippantja, és azonnali késztetést érez arra, hogy lefordítsa ezt az elfeledett regényt. Ahogy Flo egy éven át követi a szereplők sorsát, akik valahol Japán messzi vidékén élnek, átélve a pár kibontakozó kapcsolatának hullámhegyeit és hullámvölgyeit, hamar rádöbben, hogy fel kell kutatnia annak titokzatos szerzőjét. Kossuth Kiadó
MEZEY ANDRÁS Egy élet a rock bűvöletében
A szem-, fül- és kortanú Mezey András, vagyis ‚Golyó’, az egykori belvárosi galeri tagja, izgalmas és humoros történeteken keresztül vezeti végig az olvasót a hatvanas évektől napjainkig terjedő időszakon. Élménydús kaleidoszkópként bandázások, rockkoncertek, autóstoppolások, házibulik, piálások, duhajkodások, futballmérkőzések, lányok, gimnazista és egyetemi évek, valutázás, farmercsempészet, rendőrségi sztorik, csavargások, disszidálások, ügyvédi munkaközösségek, zsidóüldözés, vagyis a 19. század és a 20. század eseményei követik egymást ‚Golyó’ naplójában. Cordoba Nyomda Kft.
DAN ARIELY
Tévhit
Miért hisszük el a hazugságokat? Hogyan torzítják az emlékeink a valóságot, és miként hat ránk a csoportnyomás? Miképp különböztethetjük meg a valódi információt a manipulációtól? Dan Ariely, a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan világhírű professzora könyvében szórakoztató stílusban tárja fel az önámítás, a kognitív torzítások és a manipuláció pszichológiáját. Könyve nemcsak izgalmas betekintést nyújt viselkedésünk mozgatórugóiba, hanem gyakorlati tanácsokat is ad
arra, hogyan hozhatunk jobb döntéseket és gondolkodhatunk tudatosabban egy empatikusabb és tájékozottabb társadalom megteremtések érdekében.
HVG Könyvek
TONIO
SCHACHINGER
Valós idők
A Marianum egy nagy múltú, elitista bécsi iskola, ahol Till Kokorda sem a megkövetelt kánonnal, sem a sznob környezettel nem tud mit kezdeni. Szenvedélye a számítógépes játékok: tizenöt évesen már hírességnek számít a gamerek között. De vajon az online sikerek számítanak az offline világban is? Ez a könyv nem csupán egy internátusregény és az uniformizáló erőszak elleni lázadás és az egyéni szabadságvágy nagy ívű metaforája, amiben a főhős az online térben talál menedéket. Az apa halálának feldolgozása, az első szerelem keserédes átélése mellett igazi társadalmi látlelet, amely görbe tükröt tart a kortárs bécsi politikai és kulturális elit elé.
Scolar Kiadó
KARL OVE
KNAUSG Å RD
A harmadik birodalom
A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Knausgård új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét. Syvert, a temetkezési vállalkozó Oroszországból hazatérve szembesül azzal, hogy napok óta nem jelentettek új halálesetet. A tizenkilenc éves Line beleszeret egy karizmatikus black metal zenészbe, és ezzel megnyílik előtte egy titokzatos és veszélyes szubkultúra. Geir, a rendőr a rituálisan lemészárolt zenekar ügyében nyomoz, és sötét titkokra bukkan. Kathrine, a lelkésznő a kétellyel és a férje paranoiájával küzd, Tove pedig próbál megszabadulni a fejében szóló hangtól, ami akar tőle valamit. Magvető Könyvkiadó
Idén tavasszal sem kell elhagynia Budapestet annak, aki minőségi programokkal kívánja eltölteni szabadidejét. Legyen az koncert, kiállítás, színház vagy városi fesztivál, mindenki megtalálja a saját kedvére valót.
Kár, hogy anyádat nem hoztuk el… A népmese sohasem volt kizárólag gyerekműfaj. Szóltak mesék a házasság kihívásairól éppúgy, mint az öregedéstől vagy a haláltól való félelemről, és ezen mesék többsége bizony sohasem volt gyerekfülnek való. A pajzán mesék féktelen humorral, csavaros történetszövéssel beszélnek férfi és nő örök harcáról, a házasság és párkapcsolat örömeiről és nehézségeiről. E mesék a szórakoztatás melle mindig hordoznak valami mély népi bölcsességet is: megmutatják, hogy problémáinkkal nem vagyunk egyedül, tulajdonképpen segítenek élni.
Bemutató: 2025. május 10. budapestbabszinhaz.hu
Esti séták az Állatkertben
Különleges kulisszák mögö i élményekkel várja az érdeklődőket a Budapesti Állatkert a május közepén induló, kéthetente megtarto exkluzív esti sétáin. A szeptember végéig tartó programsorozaton a csoportokat az Állatkertet jól ismerő szakemberek vezetik, az egyes állomáshelyeken, állatházaknál pedig az o dolgozó állatgondozók a házigazdák. A látogatók az ő segítségükkel ismerkedhetnek meg a gondjaikra bízo állatokkal és a velük való munka titkaival. estisetak.zoobudapest.com
The Last Romantics A kiállítás a festészet és fotográfia közö i párbeszédet tárja fel, ami Martin Wanda
munkásságában – mind a divatfotóiban, mind a személyes projektjeiben – egy visszatérő vizuális elem. Wanda munkásságára az egyik legnagyobb hatást az angol Preraffaelita Testvériség 19. századi festőcsoport munkássága gyakorolta, és az i kiállíto képválogatás is fókuszba helyezi a preraffaelita mozgalom esztétikai örökségét és annak modern reinterpretációját. 2025. július 31-ig leobudapest.hu
Budapest100
Idén 15. alkalommal várja a látogatókat a Budapest100 építészeti és kulturális fesztivál. A nyito házak hétvégéjén 2025ben a városi zöldfelületek kérdését járhatjuk körbe, melynek egyik fontos színtere nem más, mint legszűkebb környezetünk, a házaink belső udvarai, kertjei, zöldülő gangjai. A Budapest100 keretében idén első alkalommal rendezik meg a Budapest Fafesztivált, a városi fák ünnepét, amely keretében ké ucatnyi, a főváros nagy részét lefedő városi sétán az ország legjobb szakemberei mesélik el, hogy miért kell a városi fákat ünnepelni, na és persze óvni. 2025. május 22–25. budapest100.hu
Helló Margit! 2025 fesztivál Négynapos művészeti fesztivállal jelentkezik a Margit-negyed. Május 15–18. közö közel 50 helyszín több mint 100 programmal várja a látogatókat. Ennek
keretében a negyedben működő színházak előadásait, galériák kiállításait nézhetjük meg, lesznek komoly- és könnyűzenei koncertek, irodalmi programok, dizájner és helytörténeti séták. Nyito házakat járhatnak be, premier elő i filmbemutatón vehetnek részt az érdeklődők, új kezdeményezésként pedig közösségi könyvturkáló várja majd az olvasás szerelmeseit a Fény utcai piacon a Libertine szervezésében.
2025. május 15–18. masodikkerulet.hu/cimlap/hellomargit-fesztival
Egy nyár
Carlo Goldoni darabja egy szerelmi négyszög története, két elhibázo szerelem komédiája: a szerelmi téboly kibontakozása, majd visszaterelése a morális korlátok, a társadalmi szabályok, a józan ész határai közé. A szerelmesek melle o vannak a gazdáik viselkedését döbbenten figyelő szolgák, a jószándékú, de mindent csak megbonyolító apa, egy ingyenélő vendég, egy szerelemre éhes, idősödő nagynéni, egy elviselhetetlen jóakaró… 2025. április 25-től katonajozsefszinhaz.hu
A Paloznaki Jazzpiknik idén is a balatoni nyár egyik legszerethetőbb programjának ígérkezik. Az idei nagy nevek között szerepel a Grammy-díjas Judith Hill, a francia szupersztár, Zaz és a szintén francia Lehmanns Brothers. Paloznakon lép fel a világhírű Lukas Graham supergroup, és egyenesen Brooklynból érkezik a hip-hop-, pop-, soulvirtuóz Kennedy Administration. A soul- és R&B-rajongóknak különösen jó hír, hogy az olasz Mario Biondi is újra a paloznaki butikfesztiválon ad majd –minden várakozás szerint emlékezetes – koncertet. 2025. július 31. – augusztus 2. jazzpiknik.hu
Hogyan jutott el egy magyar ügyvéd a világ végére, miközben meg sem állt az irodai munkával? Neszmélyi Emil története nemcsak egy extrém sportoló kihívásáról, hanem egy különleges életformáról is szól: a bírósági tárgyalóteremtől a hóviharos sarkvidékig.
Kevés ember mondhatja el magáról, hogy megmászta a Mount Everestet. Még kevesebben vannak, akik mindkét oldalról meghódították. De talán még ennél is kevesebben képesek arra, hogy a Déli-sark embert próbáló útját is teljesítsék az Antarktisz partvonalától – mindezt úgy, hogy közben aktív ügyvédként dolgoznak tovább. Neszmélyi Emil közéjük tartozik.
Emil már évek óta dolgozik azon, hogy teljesítse az Explorer’s Grand Slamet. Ez egy rendkívül kemény kihívás, amely hét földrész legmagasabb
csúcsának megmászását, valamint a Déli- és Északi-sark elérését foglalja magában. A projekt 10 évvel ezelőtt indult a Kilimandzsáróval, és most, a Déli-sark elérésével újabb mérföldkőhöz érkezett. „Ez nem arról szól, hogy valaki hegymászó-e vagy sem – magyarázza. – A Grand Slam lényege, hogy komplex módon teljesítsünk hegyeken és a sarkpontok felé is. Nem kell a világ legjobbjának lenni egyetlen részterületen sem, de mindenhol hibátlanul helyt kell állni, így ez pokolian nehéz. Olyan ez, mint az öttusa vagy a tízpróba, csak épp kilenc állomással és nagyobb veszéllyel.”
A Déli-sark elérése különösen embert próbáló vállalkozás. Míg egy Everest-expedíció során a mászás ténylegesen csak 10-12 napot vesz igénybe, a többi idő az akklimatizációs pihenéssel telik, addig a sarkvidéki expedíció hosszú ideig tartó fizikai megterhelést jelent. „Itt mindennap meló volt 45 napon át. Nem volt pihenőnap. Húzod a 90 kilós szánt, és haladsz, átlagosan napi 21 kilométert, közel 1000 kilométeren át, közel 3000 méter magasságig, ahol a cél található.”
A fizikai felkészülés ennek megfelelően volt kialakítva: Emil szakedzői
végzettségére támaszkodva állította össze nyolchetes edzésprogramját. Heti egy félmaraton, három 10 km-es futás, kétszer saját testsúlyos erősítő edzések – mindezt úgy, hogy közben az ügyvédi munkáját sem hanyagolta el. „Ez tökéletesen beilleszthető volt a mindennapokba. Az irodánk ügyfelei ebből semmit sem észleltek.”
A felkészülés során nemcsak az állóképesség fejlesztése volt a cél, hanem a mentális stabilitás kialakítása is.
A monotonitás, a nagyfokú ingerszegénység és az extrém hideg ugyanis súlyosan terheli az ember pszichéjét. Emil ezért különös figyelmet fordított arra, hogy a felkészülés része legyen a mentális tréning is – önfegyelem, fókusz és érzelmi kontroll nélkül ugyanis egy ilyen kaland végzetessé válhat.
Az expedíció szervezése sem egy szokványos túraszervezés. Ezeket az utakat az Antarctic Logistics & Expeditions nevű nemzetközi cég szervezi monopolhelyzetben, és csak azokat engedik el a közel ezer kilométeres útra, akik igazolt sarkvidéki tapasztalattal és sikeres túlélési tréninggel rendelkeznek. Emil eredetileg egy kétfős gyorsexpedícióra készült, de végül négyen vágtak neki: egy norvég vezető, egy svájci fiatal, egy idősebb brit explorer és ő maga.
A négyfős csapat összehangolása külön kihívásnak bizonyult. A fizikai különbségek, a tapasztalatbeli eltérések és a személyiségek közötti dinamika mind hatással volt a haladás tempójára és a morálra. Emilnek gyakran kellett közvetítenie, kompromisszumokat kötnie, de végül közösen határozták meg a célt: január 17-én, Robert Falcon Scott történelmi érkezésének évfordulóján elérni a Déli-sarkot. Ez végül sikerült is – de nem kis áldozatok árán. Emil a csapattagok kimerültsége miatt átvállalta magára mások felszerelése szállításának egy részét is, és így értek célba közösen kegyetlen körülmények között. Egyes szakaszokon a sílécek már inkább korcsolyákra emlékeztettek a jégen, a szél pedig gyakran „vitorlaként” hátráltatta a nehéz felszerelést húzó embereket.
A körülmények embertelenek voltak: gyakori volt a -30 és -47 Celsius-fok közötti hőmérséklet, állandó szél, napsütés 24 órán át – ami paradox módon még fárasztóbbá teszi a napokat. A sílécek különleges kialakítása,
a grammra kiszámított ételek kalóriatartalma, a szigorú időbeosztás mind azt szolgálta, hogy az emberi test túlélje ezt az extrém környezetet. „Ha nem eszel eleget, nem tudsz haladni. Itt nem fogja felemészteni az izmaidat a magasság, mint az Everesten. Itt egyszerűen nem bírsz továbbmenni.”
A táplálkozás központi szerepet kapott. Napi 6000-7000 kalóriát égettek el, amit kizárólag könnyű, energiadús, előre csomagolt ételekből kellett fedezni. Reggeli, napi hét etap alatti nassolás, szárított hús, keksz, magvak, majd meleg vacsora. Minden grammot előre kiszámoltak, minden étkezés része volt a logisztikai tervnek. A napi energia-utánpótlás szigorú fegyelmet igényelt: ha egy-egy étkezés elmaradt, az akár komoly teljesítménycsökkenéssel is járhatott. A napi rutin is katonás pontosságot követelt. Hajnalban kelés, felszerelés átvizsgálása, reggeli, majd indulás. A sátor lebontása és újraépítése a hóban idő- és energiaigényes feladat volt, és minden perc számított. Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a legapróbb szervezési hiba is végzetessé válhatott volna.
A testi kihívások mellett ott volt a mentális nyomás is. A fehér, inger-
szegény környezet, a monotonitás, a kimerültség próbára tette még a legedzettebb elmét is. Az egyik legnagyobb nehézséget az időérzék teljes elvesztése jelentette, a napi időtervet tilos volt túllépni a haladáskor. Az időt végül nem órákban, hanem szakaszokban mérték mindennap – 6080 perc haladás, 10 perc pihenő, és így tovább, napi hét ismétlésben.
A csapat tagjai nemcsak egymás fizikai támogatására, de lelki segítségére is támaszkodhattak. Egy-egy nehezebb nap után közösen elemezték az aznapi eseményeket, és igyekeztek motiválni egymást. A humor, a közös rituálék – mint például az esti forró tea elfogyasztása – mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy átvészeljék a legnehezebb időszakokat is. Emil szerint ezek a kis emberi pillanatok hasonlóan fontosak voltak, mint a megfelelő felszerelés vagy a fizikai állóképesség.
De miközben Emil naponta 8-10 órát húzta a szánt, este visszavedlett ügyvéddé. Műholdas internetkapcsolaton keresztül levelezett, konzultált, ügyfélmegbeszéléseket tartott. „Az irodánk jól szervezett, heten tudunk együttműködni ügyvédek, a feladatokat el tudtuk osztani. A technika pedig
A körülmények embertelenek voltak: gyakori volt a -30 és -47 Celsius-fok közötti hőmérséklet, állandó szél, napsütés 24 órán át – ami paradox módon még fárasztóbbá teszi a napokat.
lehetővé tette, hogy még a jégen is tudjak dolgozni. Ha nem tudnám ezt öszszeegyeztetni a munkámmal, nem lenne Everest, nem lenne Déli-sark, nem lenne semmi. Az ügyfelek az elsők.”
Az expedíció alatt több alkalommal is előkerült a fizikai határok kérdése. Emil szerint a jól sikerült felkészülésnek köszönhetően sosem érezte úgy, hogy a teste ne bírná. „Amikor beértünk a Déli-sarkra, és ott kellett várnunk pár napot, akkor is úgy éreztem, hogy ha most azt mondják, induljunk újra, gond nélkül sikerülne.”
A cél tehát egyre közelebb van: már csak az Északi-sark van hátra, hogy teljes legyen a Grand Slam. Sajnos az elmúlt években logisztikai és politikai okokból nem indult expedíció az Északi-sarkra. Emil azonban nem adja fel: három évet adott magának, hogy ugrásra készen várja a megfelelő pillanatot az indulásra, és végigcsinálja mindig a felkészülést – mert az indulásra ritkán adódik lehetőség.
Az Északi-sark teljesítése azonban sok szempontból még nehezebbnek ígérkezik: kevesebb a fény, jóval hidegebb az idő, és a jégtakaró állandó mozgásban van, ami komoly navigációs kihívásokat okoz. Az expedíciók februárban indulnak, amikor még nincs állandó nappal, és az akkumulátorok töltése is nehezebbé válik. Emil azonban már meghívást kapott egy komoly északi expedícióba – a helye megvan, már csak megfelelő körülmények kellenek. „Ha sikerül, akkor a világ 15 legismertebb Grand Slam-teljesítője közé kerülhetek. Külföldön ez óriási dolog. Magyarországon kevesen tudják, hogy mekkora kihívás ez. De én azért dolgozom, hogy a magyar zászlót elvigyem a legextrémebb pontokra is” – mondja.
A magyar zászló mellett a Kollégák Csoport és a Budapesti Ügyvédi Kamara zászlaja is ott volt vele. Meggyőződése, hogy a 21. század ügyvédje nemcsak testben, hanem lélekben és a hivatásában is a csúcson kell hogy legyen – még a világ végén is.
„Hagyományt teremtettünk”
Márciusban immáron huszadik alkalommal rendezték meg a Kamarai Véradást. A megújult székházban nemcsak méltó körülmények között, de méltó módon is sikerült megünnepelni a jubileumot, hiszen minden eddiginél több, összesen 105 kolléga és családtagja adott vért.
Az ügyvédi véradás gondolata először 2015 nyarán merült fel a hivatásrendben. „Maga az ötlet dr. Szécsei Judit fejében fogalmazódott meg, az első terv pedig úgy szólt, hogy mi, ügyvédek menjünk el együtt vért adni az Országos Vérellátó Szolgálat Karolina úti központjába – mesél a kezdetekről dr. Fügedi Szilvia. – Én már ekkor is biztos voltam abban, hogy össze tudunk szedni annyi embert, amennyi már az illetékeseknek is elegendő lesz ahhoz, hogy ők jöjjenek ki hozzánk. Szereztem kontaktokat, és írtam két levelet – egyet az OVSZ-nek, egyet a Vöröskeresztnek –, amiben kifejtettem nekik, miről is lenne szó. Az OVSZ válaszolt is rögtön, hogy örömmel eljönnek a Budapesti Ügyvédi Kamarába abban az esetben, ha ki tudunk állítani 50 véradót. Az első, augusztus 24-i alkalomra már 50 fővel tudtuk képviselni a budapesti ügyvédséget. Az OVSZ részéről ekkor még egy kis csapat jött, három székkel és pár emberrel, ma
FOLYÓIRAT A BUDAPESTI
ÜGYVÉDI KAMARA TAGJAINAK
már ennél jóval nagyobb stáb érkezik.”
Azóta évente kétszer – február végén és augusztus végén – tartanak véradást a Budapesti Ügyvédi Kamarában. „Az időzítés sem véletlen: minden évben ez az a két időszak, amikor nagyon komoly vérhiány van az országban – februárban az influenzajárvány, augusztusban a nyaralások miatt.” Az elején persze komoly stressz volt a szervezőben annak kapcsán, hányan jönnek el. „Azt gondolom, úgy lehet nyugodtan véradást szervezni, ha van egy 60-80 fős véradógárda, akik közül 40-50 minden alkalommal eljön. Mostanra azt tudom mondani, hogy a véradók fele ebből a törzsgárdából, a másik fele az alkalmi véradókból kerül ki” – osztja meg az elmúlt húsz alkalom tapasztalatait dr. Fügedi Szilvia.
A Kamarai Véradás a Covid-járvány idején sem szünetelt; még a legnagyobb lezárások idején – valamennyi járványügyi rendelkezést és jogszabályt betartva – megrendezték azokat. „Ezekkel a vér-
adásokkal nemcsak rengeteg, számunkra ismeretlen emberen, de az irányított véradások segítségével nagyon sok beteg kollégánkon is tudtunk segíteni.” Ma már a Magyar Vöröskereszt munkatársai intézik a véradások operatív lebonyolítását, az ő Arany János utcai irodájukban tartották meg azt a két véradást is 2024ben, amit a BÜK székházában – annak felújítása okán – nem lehetett. „Nagy öröm számomra, hogy a huszadik véradáson minden eddiginél több véradót sikerült regisztrálni, emiatt egy órával tovább is tartott maga az esemény. Nagyon jó látni azt is, hogy több ügyvéd mára hozza magával a gyerekét is vért adni –a legutóbbin is volt ilyen első véradónk.”
A Kamarai Véradás nemcsak a jó hangulatról, hanem a kulináris élvezetekről is híres. „Már a legelső véradásra sütöttem süteményt, Jéhn Kata pedig szintén így tett. Mi ketten azóta is az összes véradáson ott vagyunk, és az összesre sütünk is süteményt, időt és pénzt áldozva a siker érdekében. A legutóbbi véradásra fejenként hat-hat tálca süteményt vittünk. Fontos számomra, hogy a Kamarai Véradás a társadalmi hasznossága mellett egy társasági esemény is legyen, hiszen ez a kettő erősíteni tudja egymást.” A véradásokért kapott utalványok is jótékony célt szolgálnak: a felajánlott melegételutalványokat a Golgota Ellátó nevű szervezet részére juttatják el.
Mindezek után csak annyit lehet mondani: találkozunk augusztus végén, a 21. Kamarai Véradáson!
tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc
Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla, vezérigazgató