2025. július – augusztus
FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI
KAMARA TAGJAINAK
· CÍMLAPSZTORI
· A TARTALOMBÓL ·
12 dühös ember a Budapesti Ügyvédi Kamarában
– 9. oldal
Így készült a 150. évforduló emlékérméje – 16–17. oldal
Jubileumi, tizedik ügyvédfesztivál – 32. oldal
Izgalmas, máig ható történeti áttekintés a magyar ügyvédség 19. század végi, 20. század eleji évtizedeiről.
Amagyar ügyvédség története hoszszú évszázadokra nyúlik vissza, magának a modern hivatásnak a szervezeti viszonyai pedig a 19. század második felében alakultak ki. Az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttével, a politikai és gazdasági kiegyezés megalkotásával kezdetét vette az igazságszolgáltatás korszerű alapokra való lefektetése. A bíróságok átstrukturálása, a bírói hivatás szabályozása mellett ekkor került sor az ügyvédi hivatás
törvényi erejű szervezésére. Az 1874. évi XXXIV. törvénycikk értelmében az ügyvédek autonóm köztestületekbe tömörültek, azok a szakmai célkitűzések, amelyek már a reformkorban megfogalmazódtak, a rendtartás megszületésével révbe értek. Papp Viktor társadalomtörténész és médiakutató cikkéből megtudhatjuk, miként fejlődött tovább a hivatásrend, és hogyan alapozta meg a mai viszonyainkat. Cikkünk a 3–5. oldalon
· DR. BITTSÁNSZKY GÉZA ÁDÁM ·
„Segíteni akartam”
Dr. Bittsánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsos kapta idén a Pro Excellentia-díjat. Ennek apropóján beszélgettünk a kollégával munkáról, hobbiról és arról, miért fontos a kollégák támogatása és az, hogy büszkén álljanak a pulpitushoz. – 18–19. oldal
· DR. RAGÁNY ZOLTÁN ·
Színpadról a tárgyalóterembe – és vissza
Dr. Ragány Zoltán szegedi ügyvéd, aki tíz éve, amatőr és profi színésztársaival együtt viszi színpadra a „Tizenkét dühös ember” című darabot. – 29–31. oldal
· ÜGYVÉDSPORT · Ha beköszönt a jó idő: ügyvédfoci, jogász sárkányhajó- és tollasverseny – 10–11. oldal
…énekelte Ella Fitzgerald, és a dallam, azt hiszem, mindenki fülében ott cseng, ha elolvassa ezt a sort. Ha már lehetőséget kaptam, hogy a nyári lapszámban köszöntsem az olvasókat, gondoltam, legyen könnyed, nyári a téma.
Valljuk meg, nyaranta lazább napirendet tartunk. Már a reggeli ébredés is mintha ruganyosabban menne, mint egy-egy erjedt, ázott levél szagú, késő őszi napon. Hirtelen mind vágyat érzünk tüdőnkből a kormot kiszellőztetni, a városi levegőről tengeri szellőre átvitorlázni, és még az oly’ feszes mindennapi ruházatunkon is könnyítünk, amikor csak megtehetjük. A nyár mindig alkalmat ad arra is, hogy amolyan évközepi értékelésre ragadtassuk magunkat – az ítélkezési szünet adta szabadság lehetősége a finomhangolások és újító ötletek időszaka.
Mi volna, ha ezt a nyakunkba szakadt boldog időt arra is használnánk, hogy egy picit értékeljük a hivatásrend tagjaival kialakított és következetesen tartott gyakorlatunkat? Engedjétek meg nekem, hogy jelentékeny ideje a fegyelmi gyakorlatra rálátással rendelkezőként azt mondjam, volna dolgunk ezen a téren. Nem is feltétlenül az etikai szabályok következetes alkalmazásának hiányára gondolok, hanem a kollégákkal való mindennapi viszonyaink mederben tartásáról. Mindannyian mások vagyunk, de egy fontos dolog összeköt bennünket: mindannyian arra tettünk esküt, hogy ügyfeleink
érdekében gyakoroljuk hivatásunkat. Talán ha a felek személyes ellenszenvét nem vonnánk néha magunkra és tisztelnénk egymás munkáját, amelyet a megbízás teljesítése érdekében kifejtünk, kellemesebb hangulatban telnének dolgos napjaink. Hiszem, hogy a mindennapi komfortosabb élethez az is hozzá tud tenni, ha egy kollégával a bírósági tárgyalóterem előtt a kölcsönös udvariasság jegyében kezet rázunk, bemutatkozunk, s még egy mosolyt sem gondolnék túlzásnak.
Néha a közös társasági élmények is összekovácsolhatják az egyébként csak a bírósági folyosóról ismerős kollégákat. Hazabeszélve, a hivatásrendi összetartozás és a szabadidő hasznos eltöltésének találkozási pontjaként hadd invitáljak minden Balaton mellett nyaraló kollégát a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaiból álló Próká-Torok kórus és zenekar július 24-i koncertjére a Művészetek Völgyébe, Kapolcsra, a római katolikus templomba, 13 órára. Aki pedig a kórushoz való csatlakozásra is kedvet, elhivatottságot érez, azt szeptembertől szívesen látjuk a kórus kedd esténként tartott próbáin. A férfi szólam erősítésre vár, a kórusban a tenor és a basszus létszáma a női szólamokban éneklőkhöz képest szerényebb. A komplexebb hangzásra törekvés jegyében született meg az az igény, hogy újabb kollégákat vegyünk fel a kórusba. Aki kedvet és elhivatottságot érez, hogy egy vidám és összetartó közösség tagjaként az ügyvédi hivatásrend budapesti kórusában énekeljen, ne habozzék! Magas zenei képzettség a kórustagságnak nem feltétele, a zene és az éneklés szeretete viszont kívánatos.
Végül némi személyeset is engedjenek meg: a szabadidő, nyári szabadság minél teljesebb kitöltése kapcsán életvezetési ötleteim nincsenek, és biztos receptem sem, mint ahogy a tanácsadásra sem érzem magam kellően képzettnek. Úgy vélem, mindenkinek a saját belső órájára és iránytűjére kell hagyatkoznia, de meggyőződéssel vallom, egy jó reggeli futás vagy séta a legjobb napindító. Könynyebben megbocsátjuk magunknak az egész napos irodában, számítógép mögött töltött időt, ha a sporttal adtunk némi muníciót testünk egészséges működéséhez. A nyár alkalmas lehet javaslatom kipróbálására.
Mindezek reményében kívánok minden kollégának az előttünk álló nyári napokra életre szóló kellemes élményeket, programokat, tartalmas feltöltődést!
dr. Fügedi Szilvia a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese
Hogyan alakult ki a magyar ügyvédség? Mi képezte vita tárgyát a századfordulón? Hogyan vált az ügyvédek egy része a korszak menedzserrétegévé? Végül pedig: miként is alakulhatott meg az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet? Történeti áttekintés a magyar ügyvédség 19. század végi, 20. század eleji évtizedeiről.
Amagyar ügyvédség története hoszszú évszázadokra nyúlik vissza, magának a modern hivatásnak a szervezeti viszonyai pedig a 19. század második felében alakultak ki.1 Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttével, a politikai és gazdasági kiegyezés megalkotásával kezdetét vette az igazságszolgáltatás korszerű alapokra való lefektetése. A bíróságok átstrukturálása, a bírói hivatás szabályozása mellett ekkor került sor az ügyvédi hivatás törvényi erejű szervezésére. Az 1874. évi XXXIV. törvénycikk értelmében az ügyvédek autonóm köztestületekbe tömörültek, azok a szakmai célkitűzések, amelyek már a reformkorban megfogalmazódtak, a rendtartás megszületésével révbe értek.2
ÉS TEKINTÉLYMEGÓVÁS
A dualizmus kori törvényhozói szemléletmódnak köszönhetően a kamarai rendszer felállításának szükségessége nem képezte vita tárgyát. Ez a rendszer biztosította a szakma belső szabályozását, a kamarák legfontosabb szerepe az ügyvédi kar becsületének, tekintélyének megóvása volt az oda nem illő személyek fegyelmi regulázásával. Az ügyvédi rendtartás azonban nem mondta ki országos hatáskörű testület felállítását – ez az igény érdekes módon nemcsak a törvényhozók körében nem merült fel, de igazából az ügyvédi kar hangadói sem szorgalmazták azt.3 Ebből kifolyólag szinte adta magát
a helyzet, hogy a szakmai érdekérvényesítés és a hivatásrendi kohézió fenntartása céljából a magyar ügyvédség dualizmus kori történetén belül döntő szerepet vállaljon magára egy csoportosulás. Ezt végül a Budapesti Ügyvédi Kamara, illetve a fővárosi ügyvédség teljesítette be.
Az előzményekhez szorosan hozzátartozik, hogy a fővárosi jogászok egy csoportja 1866-ban megalapította a Budapesti Ügyvédi Egyletet, mely szakmai szervezet névhasználata azonban nem volt következetes.4 Az osztrák kormányzat által irányított hatóságok akadályoztatása ellenére az egyesület kezdetektől fogva azon az állásponton volt, hogy bár az egyesület névhasználatában Pest-Budára korlátozódott,
minden ügyvédet szívesen láttak soraik között. Horváth Károly ügyvéd, politikus, az egyesület egyik alapítója ennek jegyében fordult felhívásában minden okleveles ügyvédhez az országban, hogy azok mielőbb csatlakozzanak a formálódó szakmai egyesülethez.5
Az egyesület nagyon fontos szerepet töltött be a hivatás modern kori szerveződésében. Erre reflektált Siegmund Vilmos, a Budapesti Ügyvédi Egylet egyik alapítója, aki szerint „az egylet alakítása, mind az ügyvédi karra, mind a közönségre nézve több irányban nevezetes hasznot” hozott, az érvelés mögött jól látható módon sejlett fel a szakmai törekvések legitimálása a társadalmi igényekre való hivatkozással.6 Az egyesület szakosztályai révén hatékonyan kapcsolódott be az 1860-as évek végén keresztülvitt igazságügyi reformok előkészítésébe, legnagyobb érdeme egyértelműen az ügyvédi rendtartás megszületéséhez kötődött. Az ügyvédi kamarák felállításával a szakmai egyesület lényegében betöltötte eredendő célját, így 1875-ben megszüntette működését, vagyonát pedig a Budapesti Ügyvédi Kamarára hagyta.
BEROBBAN A BUDAPESTI ÜGYVÉDSÉG
Abban, hogy a budapesti ügyvédi kamara meghatározó súllyal legyen jelen az egész ügyvédi kar életében, nem csak az a szakmai presztízs játszott szerepet, amit a Budapesti Ügyvédi Egylettől eredeztettek. A budapesti ügyvédség befolyása annak jelentős létszáma miatt is kardinális volt. Az 1870-es évek legvégén közel nyolcszáz ügyvédet soroltak fel a kamarai tagok között, ez a szám az egész korszakban folyamatosan növekedett. A budapesti ügyvédek létszáma 1895-ben átlépte az ezer főt, 1910-ben majdnem kétezer ügyvéd volt bejegyezve a fővárosi ügyvédi kamarába.7 Időközben természetesen a vidéki ügyvédség létszáma is jelentősen bővült, ám a budapesti ügyvédség nagyobb ütemmel növekedett az egész korszakban. Ez végül azt eredményezte, hogy míg 1875-ben a fővárosiak az ügyvédi kar 17%-át tették ki, addig 1910-re ez az arány már 28%-ra emelkedett.
Nyilvánvalóan a magas kamarai létszám nehezebben megoldható kihívások elé is állította a budapesti kamarát. A korabeli források szerint mind a budapesti, mind a vidéki ügyvédek egy része úgy tartotta, hogy ez a fajta létszámnövekedés nem szolgálta a hivatás érdekeit, megjelentek azok a narratívák, amelyek az ügyvédség „elszegényedését”, „túlzsúfoltságát” vizionálták.8 Egyesek a kedvezőtlen
folyamatokat a létszám kontrollálásával kívánták megakadályozni, az ügyvédi létszám korlátozásának tervezete után ezt a problémát nevezték a korszakban numerus clausus vitának. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy önmagában az ügyvédi létszám, de még annak összevetése a lakosságszámmal sem ad megnyugtató választ az ügyvédség helyzetére nézve. Nagyon fontos az a szempont, hogy a korszakban az ipari és kereskedelmi vállalatok döntő többsége Budapesten tevékenykedett, itt volt megtalálható a legtöbb, országos és nemzetközi szintű pénzintézet és számtalan más jogi képviseletet igénylő szövetkezet, ipartestület, egyesület. Azt is érdemes számításba venni, hogy a fővárosi ügyvédek gyakran vállaltak vidéki ügyfeleket, legyenek azok magánszemélyek vagy éppenséggel részvénytársaságok. Talán éppen ettől a szívóhatástól féltek a vidéki ügyvédek akkor, amikor felemelték szavukat a Budapesti Ügyvédi Kamara – általuk túlzottnak vélt – gyarapodása ellen.9
A KORABELI MENEDZSERRÉTEG Nemcsak a látványos létszámnövekedés okozott fejtörést az ügyvédi hivatás helyzete, annak jövője felett töprengő kortársaknak. A századfordulón már jól megfigyelhető volt az a tendencia, hogy az ügyvédek egy része a gazdasági szektoron belül kereste boldogulását. A véleményformálók közül Szende Pál ügyvéd, polgári radikális politikus volt az egyik első, aki észlelte a folyamatot, és valamilyen magyarázatot keresett arra. Szende Pál szerint a századforduló idejére a magyar ügyvédség nemcsak „proletarizálódott”, de egyúttal két nagyobb típusra is elkülönült. Szende az egyik csoportot a „feudális”,
a másik csoportot a „merkantil” jelzővel látta el. Ez utóbbiak közé sorolta azokat a főleg zsidó származású ügyvédeket, akik az ipar és a kereskedelem világában láttak el jogi képviseletet.10 A korábbi történeti kutatások eddig nemigen foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mennyiben állja meg a helyét a „merkantil” jelző, és hogy egyáltalán az ügyvédek milyen szerepet töltöttek be ekkoriban a vállalatok, részvénytársaságok életében, és úgy általában a gazdasági szektoron belül. Az mindenesetre megfogalmazódott, hogy „minden nagybank és nagyüzem vezetőségében, felügyelőbizottságában megtaláljuk a jogtanácsost és érdekképviselőt […], minden nagy építkezésnél, városrendezésnél a telekközvetítő ügyvédet”.11 E megközelítés szerint az ügyvédek az ekkor még nem létező menedzserréteg funkcióját voltak hivatottak ellátni.
A kontextushoz az is hozzátartozik, hogy a gazdasági társulásoknak szüksége volt az ügyvédek jogi szaktudására, pénzügyi ismereteire, kapcsolati tőkéjére, de a kapcsolatokból természetesen maguk az ügyvédek is profitáltak. Egyre több ügyvéd jelent meg egyre számosabb vállalatnál, legalábbis ami Budapestet illeti. Ugyanakkor nem csak arra kell gondolnunk, hogy kizárólag a jogtanácsosi feladatok miatt vált az ügyvédek jelenléte egyre látványosabbá ezen a területen, hiszen a források tanúsága szerint a vállalati igazgatóságokban vagy felügyelőbizottságokban szintén fontos volt a szerepük. Jelenlegi ismereteink szerint 1910-ben például minden harmadik fővárosi ügyvéd magáénak mondhatott valamilyen vállalati igazgatási pozíciót.12 Még ha nem is kizárólag a zsidó családból származó ügyvédek esetében volt mindez megfigyelhető,
akkor is szembetűnő ez a korábban nem igazán értelmezett jelenség. A folyamat nagyban meghatározta a budapesti ügyvédség dualizmus kori működését, a 19. század legvégétől számítva tucatjával jelentek meg Budapesten a gazdasági pozíciókat halmozó ügyvédek, jogtanácsosok, vállalati ügyészek.13
A NAGY ÜGYVÉDI NYUGDÍJKÉRDÉS
Az egyéni boldogulás kívánalma mellett azonban már a modern hivatás kialakulásának kezdeteitől fogva megmutatkozott a hivatáson belüli összefogás és szolidaritás igénye. Ennek egyik eklatáns példája volt az országos nyugdíjügy kérdése. A már bemutatott Budapesti Ügyvédi Egylet alapszabálya külön is foglalkozott az idős ügyvédek, az ügyvédözvegyek és árvák ellátásának kérdésével. Az ügyvédi kamarák, illetve a különféle ügyvédi szakmai egyesületek többnyire ugyan rendelkeztek segélyalapokkal, de ezek csak eseti támogatást tudtak nyújtani, nyugdíjszerű ellátásra nem voltak alkalmasak. A problémát a fővárosi ügyvédség is érzékelte, a budapesti kamara választmánya 1885-ben állított fel egy vizsgálóbizottságot a helyzet felmérése céljából. A bizottság állásfoglalása arra mutatott rá, hogy ekkoriban még nem volt időszerű egy nyugdíjintézet életre hívása, mert az ügyvédi karon belül, főleg a fővárosiak körében nagyon magas volt a fluktuáció, és sok fiatal ügyvéd kezdte meg a praxisát, akik még nem kívántak a nyugdíj kérdésével foglalkozni.14
Ugyanebben az évben került sor Budapesten az országos ügyvédgyűlésre, amely más oldalról közelítette meg a problémát, és amelynek hangadói úgy vélték: csakis az ügyvédi rendtartás reformjával, tehát törvényi úton, az állami szereplők közreműködésével érhető el a minden ügyvéd számára hozzáférhető nyugdíj.15 Mivel a törvényhozó politikai elit nem vette fel napirendjére a kérdést, az ügyvédek újra
és újra megfogalmazták elvárásaikat. Az 1893-ban, Szegeden megrendezett országos ügyvédgyűlés a nagy befolyással bíró budapesti ügyvéd, Nagy Dezső javaslatát vitatta meg. A vita arra mutatott rá, hogy az ügyvédek többsége egy kötelező tagságú országos nyugdíjintézetet szorgalmazott volna felállíttatni. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezetősége azonban nem kívánt tovább várakozni a jogalkotóra, és újra a testületenként szervezendő nyugdíjalap részleteinek kidolgozását kérte a témában járatos budapesti ügyvédektől. 1899 elején még mindig nem látszott tisztán, hogy a magyar ügyvédek egy országos, kötelező tagságú intézetet vagy csak az egyes kamarákhoz rendelt nyugdíj-
1910-ben például minden harmadik fővárosi ügyvéd magáénak mondhatott valamilyen vállalati igazgatási pozíciót
alapokat szeretnének inkább működtetni. Fordulópontot Nagy Dezső újabb javaslata és a Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlésének határozata eredményezett.16 1899 nyarán ugyanis a fővárosi ügyvédek nagy többsége megszavazta az országos nyugdíjintézet felállításának tervezetét. Nagy Dezső külön kiemelte, hogy a hivatásrend nem kér semmilyen anyagi ráfordítást a kormányzattól, a tervezet alapján a nyugdíjak kifizetését a saját kereteik között meg tudják valósítani. A nyugdíjügy kapcsán az egész ügyvédséget áthatotta a szolidaritás: míg 1885-ben a fővárosiak csak egy budapesti segélyalap létrehozá-
sát látták megvalósíthatónak, a századfordulón Nagy Dezső már büszkén hangsúlyozta, hogy a budapesti ügyvédek nem feledkeztek meg a vidéki ügyvédekről.17 Az igazságügyi kormányzat azonban végül nem vette tárgyalásba a tervezetet. Álláspontjuk szerint a kamaráknak nem állt módjában a kamarai tagdíjakon felül bármi mást beszedni a tagoktól. A kérdés megoldása így tovább halasztódott, az 1905-ben az ügyvédek által újfent megszavazott nyugdíjtervezet pedig az ekkor bekövetkező belpolitikai válság és kormányváltás miatt került hosszabb ideig az asztalfiókba.
A korszak egyik legfontosabb szakmai eseménye, az 1907-ben megrendezett országos ügyvédgyűlés kénytelen volt továbbra is a nyugdíj kérdésével foglalkozni. A kidolgozott javaslattal lényegében az egész ügyvédi kar egyetértett, mint a téma előadója fogalmazott: „6000 ügyvéd közül mindössze 200 van olyan, a ki a nyugdíjintézet ellen foglal állást, a többi 5800 pedig mint égető szükséget, mint minden további halasztást kizáró szükséget: ezen intézmény létesítését sürgeti, azt hiszem, hogy ilyen körülmények között a miniszter egy kis jóindulattal meggyőződhetik a kar konszenzusáról.”18 Az ügyvédség újabb egyértelmű állásfoglalása és a sokadik küldöttség a mindenkori miniszter irodájába végül egyértelmű szakmai sikerként manifesztálódott. Az 1908. évi XL. törvénycikk értelmében 1909. január 1-jén megkezdte működését az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet, amelynek tagja lett minden kamaratag, és amellyel az ügyvédség modern kori átalakulásában egy fejezet lezárult.
Papp Viktor PhD társadalomtörténész, médiakutató, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa ORCID: orcid.org/0000-0002-4182-9910
1 Korsósné Delacasse Krisztina: Az ügyvédi kamarák megszületése Magyarországon. Dialóg Campus–PTE ÁJK, Budapest–Pécs, 2012. 48–90. p., 2 Palugyay Imre, ifj.: Ügyvédek. Korszerü tervezet ezeknek ügyében. Buda, 1841., 3 Vö. Fischer Lajos: Tanulmány az ügyvédek szervezéséről. Felolvasta a kolozsvári ügyvéd-egylet 1871. január 14-én tartott rendes gyűlésében. Pest–Kolozsvár, 1871., Kovács Sándor (szerk.): A debreczeni ügyvéd-egylet évkönyve 1868–1872. évig. Debreczeni Ügyvéd-egylet, Debrecen, 1872., Siegmund Vilmos (szerk.): A Budapesti ügyvéd-egylet évkönyve 1869. és 1870. évre. Pest, 1871., 4 A korabeli beszámolókban többször hivatkoztak az egyesületre Pest-Budai Ügyvédi Egylet néven: Korsósné Delacasse Krisztina: „Hogy karunk érdekeinek emelésére az egyesek nemes szándéka és tettereje egyesüljön.” A budapesti ügyvédség testületté szerveződése a 19. században. Díké, 2020. 4. sz. 116. p. DOI: https://doi.org/10.15170/DIKE.2020.04.01.08 116., 5 Teller Miksa: Az ügyvédi kar helyzete a múlt század közepén. In: Jogi dolgozatok. A Jogtudományi Közlöny ötven éves fennállásának emlékére. 1865–1915. Franklin Társulat, Budapest, 1916. 735. p., 6 Siegmund 1871. VI. p., 7 A M. Kir. Kormány 1898. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1899: 637. p., A M. Kir. Kormány 1905. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1906. 446. p., A M. Kir. Kormány 1909. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1910: 450., Králik Lajos: A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar. I. kötet. Franklin Társulat, Budapest, 1903. 263–264. p., 8 Szende Pál: A magyar ügyvédség válsága. Huszadik Század. Társadalomtudományi és Szociálpolitikai Szemle, 1912. 13. sz. 35–41. p., Buday Dezső: Magyarország honorácior osztályai. Szociografiai vázlat. Budapest, 1916. 4–12. p., 9 Weisz Ignác: A győri ügyvédgyűlés alkalmából. A Jog, 1892. 36. sz. 265–268. p., A kenyérkérdés. A kassai ügyvédi kamara évi jelentéséből. Ügyvédek Lapja, 1894. 5. sz. 7. p., 10 Szende 1912. 40–41. p., 11 Hanák Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején. In: Hanák Péter (főszerk.): Magyarország története 1890–1918. (Magyarország története tíz kötetben.) Akadémiai, Budapest, 1978. 444–445. p., 12 Papp Viktor: Gyenge kötésekkel a gazdaságban. A budapesti ügyvédek részvénytársasági pozícióinak hálózatelemzése (1890–1910). Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, Hálózat & Hierarchia, 2020. 297. p., 13 Papp Viktor: Ügyvédtársadalom Magyarországon a 19. században. Kronosz, Pécs, 2024. 230–258. p., 14 Králik Lajos: Ügyvédi segélyalap. Ügyvédek Lapja, 1885. 66. sz. 3–5. p., 67. sz. 3–5. p., 68. sz. 2–5. p., 69. sz. 2–4. p., 15 Az ügyvédi nyugdíjintézet kérdése. A Jog, 1886. 31. sz. 246. p., 16 A budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése. A Jog, 1899. 28. sz. 222–223. p., 17 Nagy Dezső: Az ügyvédi nyugdij-ügy a kamarák előtt. Ügyvédek Lapja, 1900. 21. sz. 1. p., 18 Pap József (szerk.): A Budapesten, 1907. október hó 7., 8. és 9. napjain tartott országos ügyvédgyűlés naplója. Budapest, 1908. 36. p.
Fél tucat érdekesség Szilágyi Anna „Megújuló főváros, urbanisztikai fejlődés és a BÜK Székháza” című előadásából.
1. A telekadományozás
Lipótváros már a 19. század végén is a város egyik legértékesebb területe volt. Itt szabályozták ki ugyanis a város legjobb építési telkeit, melyek eredetileg a Főváros tulajdonában álltak. A Szalay és Szemere utca sarkán álló négy telekből háromra is ez volt igaz, a negyedikre azért nem, mert a Főváros 1893 februárjában úgy döntött, hogy a saroktelket ingyenesen átengedi a Budapesti Ügyvédi Kamarának, ezzel járulva hozzá a székház építéséhez. A Fővárosnak azért voltak kritériumai: az odaadományozott telket hat éven belül be kellett építeni. Azt is kikötötték, hogy amennyiben az elkészült épületet nem székház céljára használja az ügyvédség, akkor a Főváros felé visszafizetési kötelezettséggel –egészen pontosan 56 858 forinttal – tartozik. Hogy tőkehiány ne akadályozza a székházépítést, a Főváros elsőbbséget biztosított a Budapesti Ügyvédi Kamarának a gyors hitelfelvételhez, amire végül nem volt szükség.
2. Ki tervezze meg a székházat?
A telekadomány után felmerült a kérdés: ki tervezze az épületet, és milyen stílusú legyen a Budapesti Ügyvédi Kamara székháza? A korszak uralkodó stílusirányzata az eklektikus, historizáló építészet volt, mely Budapest számos emblematikus épületén is megjelenik, a Mátyás-templomtól kezdve a Szépművészeti Múzeumig. A székház megtervezésével a korszak neves tervezőpárosát, Korb Flóris és Giergl Kálmán építészeket bízták meg. Közös volt bennük, hogy mindketten Németországban tanultak, majd hazatérve Hauszmann Alajos irodájában vállaltak munkát – ott ismerkedtek meg egymással, később mesterüktől függetlenedve dolgoztak együtt. A tervezőpáros leghíresebb budapesti épületei a Klotild-paloták, illetve a Zeneakadémia épülete.
A székház tervezése 1894-ben kezdődött el, majd egy 1895-ös kisebb tervmódosítást követően tették le az alapkövet 1895 májusában. A székházat alig egy évvel később, 1896 májusában adták át.
3.
Vívóterem, tekézőterem és bérlakások
Az 1896-ban átadott székház kimondottan sok elemében megegyezett a jelenlegivel, ám értelemszerűen voltak részei, amelyeket a maitól eltérő funkcióra terveztek. A pinceszinten például az eredeti tervek szerint torna- és vívóterem kapott helyett. Arra sajnos nincs adat, hogy szolgált-e valaha ténylegesen ilyen funkciót, de azt tudjuk, hogy az átadás után nem sokkal már könyvtárként működött. Erről már az 1920-as évekből vannak feljegyzések, lévén a könyvtár egy népszerű funkciója volt a székháznak.
A félemeletet eredetileg is közösségi térként képzelték el. A társalgó mellett akkoriban a tervek alapján játékterem és tekézőterem is volt.
Az első emeletet meghatározó díszterem 1896 óta ugyanazt a funkciót tölti be, akárcsak az elnöki és a főtitkári szoba, igaz, előbbi idén költözött vissza eredeti helyére. Ezen a szinten visszavonuló szoba is megtalálható volt azon kollégák számára, akik egy kis magányra vágytak.
A székház második emeletén jogászhelyiségek és lakások is voltak, utóbbiakban jellemzően bérlők laktak. A harmadik emeleten már kizárólag bérlakások voltak. Ide a tervezők eredetileg egy, a Díszterem feletti tetőteraszt képzeltek el, végül azonban világítóablak lett a helyén.
4. Jelszó: gazdaságosság
A székház első nagyobb átalakítása 1933–36 között zajlott. Ennek során a legfontosabb kérdés az volt, hogyan tudja a házat gazdaságosan üzemeltetni a Budapesti Ügyvédi Kamara? Ennek jegyében számítások készülnek arról, építsenek-e negyedik szintet, ahol további bérlakásokat tudnak kialakítani, és azok bevételéből az egész ház üzemeltetését gazdaságosabbá tenni – ez a terv végül megvalósult. Ennek a felújításnak a részeként toldották hozzá továbbá az épülethez annak belső udvara felől azt az egységet is, ami korábban vizesblokként működött, ma pedig a modern, a 2024-es
felújítás során beépített lift aknájaként funkcionál. Az átalakítás során átépítették a harmadik emeleten lévő lakásokat is, amelyekből modernebb, jobban kiadható lakásokat alakítottak ki.
5. A liftkérdés Az immár négyszintessé vált épületben megjelent a lift igénye a lakók részéről, akik a Kamaránál panaszkodtak a magas lépcsők egészségkárosító hatása miatt. Liftet építeni viszont már akkoriban is drága dolog volt, így felmerült a kérdés, megtérül-e a beruházás? Végül 1936-ban – jelentős részben a harmadik és negyedik emeleti lakók nyomására –bekerült a lift a székház Szemer utcailépcsőházába.
6. Világháború, államosítás, visszaszerzés
A székház a II. világháborúban megsérült – a károk nem voltak olyan kritikusak, hogy veszélyeztessék az épületet, de a 40-es és 50-es évek ezek javításáról, a helyreállításról szóltak. A Budapesti Ügyvédi Kamara székházát 1952-ben államosították. Ebben az időszakban falazták be a régi-új elnöki szoba ablakát is, amelyet a mostani felújítás során állítanak vissza eredeti állapotába. Maga a Budapesti Ügyvédi Kamara ezekben az évtizedekben is a Szalay utca 7. szám alatt működött, mivel bérlőként továbbra is ők hasznosították annak helyiségeit. Az épület 1973-ban kerül át az V. kerületi Ingatlankezelő Vállalathoz, majd onnan dr. Bánáti János, a MÜK örökös tiszteletbeli elnökének közbenjárására került ismét a Kamara tulajdonába 2002 júliusában. „A BÜK székháza kitűnő példája annak, miként lehet egy épületet 130 éve töretlenül használnia ugyanannak a közösségnek, amelyik létrehozta, miközben maga a ház folyamatosan, kis változások mellett, de meg tud felelni az adott kor igényeinek, technológiai kihívásainak. Ez a sikertörténet részben az épületet megtervező Korb Flóris–Giergl Kálmán páros, részben pedig a budapesti ügyvédség érdeme” – tette hozzá előadása végén Szilágyi Anna.
Június 3-án az ünnepi elnökségi ülés után immár második alkalommal mutatta be a székház történetét az ügyvédségnek Szilágyi Anna közgazdász-urbanista. A „Megújuló főváros, urbanisztikai fejlődés és a BÜK Székháza” című előadása kapcsán beszélgettünk vele.
– Honnan jö a megkeresés, hogy mutasd be a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának történetét?
– A Kamara vezetése kerese egy urbanisztikával foglalkozó személyt, és egy közös ismerősön keresztül juto ak el hozzám. Elnök úr célja az volt ezzel az előadással, hogy a márciusi hivatalos átadóünnepségen essen szó a székház történetéről, és ezen keresztül annak szellemiségéről is annak érdekében, hogy a jelenlévők megérthessék és átérezhessék azt, hogy ez a ház nem csupán egy épület, hanem rendkívül szorosan hozzátartozik a magyar, és ezen belül természetesen a budapesti ügyvédség történetéhez. Fontos volt az is, hogy minél többen ismerjék meg a ház 130 éves múltját, csodálkozzanak rá például arra, milyen rendkívüli építészek tervezték azt az épületet, amelyet ők sok esetben napi szinten használnak, hiszen ennek tudatában egészen másképp fognak viszonyulni hozzá. Urbanistaként sokat foglalkozom várostörténe el, így valóban közel állt hozzám ez a feladat, örömmel vállaltam el a felkérést.
– Mennyire volt nehéz a kutatói munka?
– Az én előadásom három nagyobb részre tagolódik. Az első része a várostörténeti há érről szól, ahol arról beszélek, hogy mi is jellemezte azt a kort, annak a kornak a Budapestjét, amikor ez az épület meg-
születe . Urbanistaként ezt nyilván alapvetően ismertem, de a kerület történetének kicsit jobban utánanéztem. A második rész a korszakot meghatározó historizáló építészeti stílus bemutatása, i is elsősorban az illusztrációkat, egy-egy idézetet kelle csak összegyűjteni.
Az igazi munkát magának a székháznak az épüle örténeti kutatása jelente e. Ennek kapcsán alapvetően Budapest Főváros Levéltárának anyagaira támaszkodtam, a Levéltár munkatársai nagyon sok segítséget nyújto ak a munkámhoz, amit ezúton is köszönök nekik. Nagy könnyebbséget jelente az is, hogy az iratok egy részét már digitalizálták. Ezek a levéltári anyagok részben az építészeti terveket, illetve az azokhoz kapcsolódó műszaki dokumentációt jelentik, de nagyon sok, az üzemeltetéshez, illetve a karbantartáshoz kapcsolódó irat is volt köztük. Kutatóként mindezekből próbáltam meg összerakni az épület történetének fontosabb, és talán kevésbé fontos, de érdekes, vagy épp humoros részleteit. A levéltári anyagokból megalkoto képet tovább árnyalta a Kamara felújításának projektmenedzserével, Torbágyi Örssel való beszélgetés is. Összességében ezekből a forrásokból táplálkoztak az előadásban hallo történetek. Nem állítom, hogy ez egy teljes anyag, inkább egy kóstoló ehhez az épülethez.
– Az előadásodból kiderül, hogyan változo az épület, és milyen módon adaptálódo a környezetéhez. Melyik az a tulajdonsága, ami 130 éve nem változo ? – A Szalay utca 7. mindig is egy élő épület volt, ahol ugyanolyan napi apró-cseprő konfliktusok játszódtak le az i lakók és i dolgozók közö – olyan ügyek kapcsán, mint például a szőnyegporolás vagy a lihasználat –, mint amilyeneket városlakóként ma is mindannyian megélünk a saját lakókörnyezetünkben, munkahelyünkön. Mindeközben pedig a székház végig, a történelem viharain keresztül is szolgálta a budapesti ügyvédséget, azt a közösséget, amely megépíte e és fenntarto a. Sem az alapvető funkciói, sem az elrendezése nem változo . 130 évig úgy működö az ügyvédség szolgálatában, hogy máig szin-
te ugyanazt az épületet látjuk, mint amit Korb Flóris és Giergl Kálmán megálmodo . Ez – azt gondolom – óriási építészeti teljesítmény. Azt is jó érzés volt látni az anyagokból, hogy az i lakók, i dolgozók minden történelmi korban nagyon szerették ezt a házat, fordíto ak rá, költö ek rá, megóvták a következő generációknak.
– Milyen visszajelzéseket kaptál az előadás kapcsán?
– Hozzám alapvetően pozitív visszajelzések juto ak el, az ünnepi elnökségi ülést követő napon egy résztvevő még a városban sétálva is megállíto , és gratulált. De ezen nem csodálkozom, mert ez egy hálás téma. A budapesti ügyvédek többségének nyilván nem ezek a történetek vannak a fejében a székház kapcsán, mikor idejönnek, hanem az olyan praktikus dolgok, hogy mit kell elintézniük, kivel kell találkozniuk. De ha az előadást követően már csak egy-egy apró részletre másképp tudnak tekinteni – észreveszik például a flóderes festést a Díszteremben, vagy beülnek a könyvtárba, és azon gondolkodnak, hogy a történelem egy pontján vajon ez tényleg vívóterem volt-e –, akkor ezekkel az információkkal gazdagabban ők már egyfajta „közös titok” ismerői lesznek. Az ilyen közös titkokon, saját, személyes történeteken keresztül tudjuk jobban megérteni, hol vagyunk, és ezeken keresztül tudunk érzelmileg is jobban kötődni az épülethez.
–
Amikor nem a BÜK Székházának történetét kutatod, mivel foglalkozol?
– Engem a város és az emberek kapcsolata érdekel, ezért azok a feladatok szoktak megtalálni, amik ezzel foglalkoznak, legyen szó akár a művészeti eszközök integrálásáról a városfejlesztésbe, akár a városlakók használati szokásainak kutatásáról, akár a velük való közös tervezésről. Azt szoktam mondani, hogy én a várost sosem tervek alapján, felülnézetből szemlélem, hanem mindig szemmagasságból, ahogy a hétköznapi életünkben is látjuk, megtapasztaljuk a köztereinket és az olyan, közösséget szolgáló épületeket is, mint a Budapesti Ügyvédi Kamara székháza.
A Budapesti Ügyvédi Kamara székházában rendhagyó tárlatvezetést tarto Tóth M. Gábor, a kamara elnöke, amely során nemcsak az épület felújításáról, hanem az ügyvédség történeti és jelenkori kihívásairól is részletesen beszélt. Az esemény különlegessége, hogy maga az elnök veze e végig a leendő ügyvédeket, kiemelve: ez nem pusztán ismere erjesztés, hanem egyfajta szimbolikus gesztus is a hivatás iránti elköteleződés jegyében.
Aprogram résztvevői a Kamara 2023-ban megkezde felújításának eredményeit ismerhe ék meg. A munkálatok célja az volt, hogy a 150 éves jubileumra a székház ismét méltó módon szolgálhassa a hivatásrend közösségét. Az elnök hangsúlyozta: ahogy az 1937-es bővítés vagy az 1996-os felújítás esetén, úgy most is saját forrásból, a budapesti ügyvédség megtakarításaiból valósult meg a beruházás. Ez szerinte nemcsak pénzügyi teljesítmény, hanem értékválasztás is: a közösség önmagába fektete .
Az ügyvédség 150 éves története kapcsán Tóth M. Gábor felidézte az 1874. évi XXXIV. törvénycikk elfogadását, amely a kamarai működés jogi alapját teremtette meg. A törvény előkészítését Csemegi Károly irányíto a, akit legtöbben a Btk. atyjaként ismernek, ám az ügyvédi rendtartás kidolgozásában betöltö szerepe legalább ilyen jelentős. A törvényt számos politikai vita előzte meg, hiszen már akkoriban is kérdéses volt: szükséges-e a kötelező kamarai tagság? Az ellenzék egyik vezetője, Tisza Kálmán ellenezte ezt, de a parlament végül nagy többséggel megszavazta a törvényt.
Az ügyvédség története azonban nem 150 éve kezdődö . Tóth M. Gábor a körbevezetés során elmondta, hogy már a 17. században léteztek jogi képviseletet ellátó személyek – fiskálisok, prókátorok –, az első ügyvédi rendtartás pedig I. Lipót idején, 1694-ben születe . Kiemelte az 1723-as pozsonyi országgyűlés szerepét is, amely az ügyvédséget az orvosokkal és a papokkal együ eskütételre kötelezte. „Ezért is állítom: az ügyvédség nem szakma, hanem hivatás – és ezzel együ erkölcsi felelősség” – fogalmazo .
A hivatás minősége szorosan összefügg a fegyelmi önszabályozással, amelyet a BÜK elnöke a függetlenség egyik alappillérének neveze . Szavai szerint a magyar ügyvédség kivételes helyzetben van, hiszen a rendszerváltás elő i és utáni idők-
ben sem ve ék el tőle a fegyelmi jogkört. Ezzel szemben más országokban – például Lengyelországban – az ügyészség gyakorol ellenőrzést a fegyelmi eljárások fele . „A mi felelősségünk az, hogy megőrizzük ezt a jogot. De csak akkor van rá jogunk, ha jól élünk vele.”
Szerinte az önszabályozás nem lehet álságos kollegialitás. Egy hibázó ügyvéd esetén az edukáció és a te arányos szankció lehet a cél, aki pedig súlyos vétséget követ el, a ól el kell búcsúzni. „Aki letétet sikkaszt vagy az ügyfelét károsítja meg, azzal szemben nem lehet kollegialitásra hivatkozni. Az ügyvédségnek ki kell vetnie magából az ilyeneket.”
A jelen kihívásai közö szóba került a kötelező ügyvédi közreműködés jövője is. Az ingatlan-adásvételek és cégalapítások kapcsán ma alapvetés az ügyvédi részvétel, de ez nincs kőbe vésve. Az elnök szerint ha a hivatás elveszti erkölcsi súlyát, vagy a szakmai színvonal csökken, akkor a jogalkotó könnyen módosíthatja a szabályokat. „Egy jogbiztonsági érvvel indokolt kötelező ügyvédi részvétel csak addig tartható fenn, amíg valódi hozzá-
ado értéket jelent. Ha ez megszűnik, a rendszer is változhat.”
Kitért a kötelező továbbképzési rendszerre is, amelyet 2020 óta alkalmaznak. A visszajelzések alapján sokan terhesnek érzik, de az elnök szerint ez elengedhetetlen: „Nem mű etnénk magunkat olyan orvossal, aki 15 éve nem frissíte e tudását – ügyvédből sem kérünk ilyen kollégát.”
Kritikusan szólt a 2024-ben születe alkotmánybírósági határozatról is, amely szerint a kamarát, a biztosítót vagy akár az államot is terhelheti kártérítési felelősség, ha egy ügyvéd bűncselekménnyel okoz kárt. Szerinte ez ellentétes a polgári és büntetőjogi felelősség évszázados alapelveivel, és veszélyes precedenst teremthet.
Az esemény végén Tóth M. Gábor hangsúlyozta: az ügyvédség jövője a fiatalok kezében van. „Aki ma lép be a hivatásba, az nemcsak egy professziót választ, hanem egy több évszázados közösség tagja lesz. Ennek a közösségnek a jövője azon múlik, mennyire vagyunk hűek az elődökhöz – és mennyire vagyunk méltók ahhoz, hogy másokat képviseljünk.”
Tíz év után újra látható a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában a „Tizenkét dühös ember” című kamaradarab, amely nemcsak színházi élmény, hanem különleges társadalmi-közösségi kísérlet is. A produkció különlegessége, hogy a színpadon nem hivatásos színészek állnak, hanem jogászok, egyetemi oktatók, hallgatók és más civil szereplők – egyetlen profi színész jelenlétével. A darabot június elsején a Budapesti Ügyvédi Kamarában is bemuta ák.
ATizenkét dühös ember 2014-es bemutatója óta kultikus státuszba emelkede Szegeden. A tízéves jubileum alkalmából 2024 őszén ismét bemuta ák a művet, amely továbbra is telt házzal fut – a jegyek gyakran néhány óra ala elfogynak. A közönség nem pusztán nézője, hanem részesévé válik az esküdtszéki drámának: a rendezés szándékosan bevonja a nézőt a morális döntéshozatal folyamatába.
Barnák László rendező minimalista térhasznála al dolgozik: egy hosszú asztal, tizenkét szék és néhány lámpa jelöli ki a színpadon az esküdtszék világát. A visszafogo vizualitás mögö azonban erős belső dinamika rejlik: a feszültséget a szereplők hiteles játékából, a jogi dilemmák életszerűségéből és a rendező precíz ritmusérzékéből építik fel.
Az előadás egy klasszikus erkölcsi kérdésre épül: „Mi van akkor, ha nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy a vádlo valóban bűnös?” A történet szerint az esküdtszéknek egy gyilkossággal vádolt fiatal fiú bűnösségéről kell döntenie. Tizenegy esküdt azonnal a bűnösségre szavaz – csupán egyetlen ember, a nyolcas esküdt kér időt és figyelmet. Innen indul a feszültséggel teli, szinte la-
boratóriumi vizsgálat az előítéletekről, az igazság kereséséről és a közösségi felelősségről.
A szereplők hitelességét erősíti, hogy maguk is a jog világából érkeznek. A 3. esküdt szerepét például dr. Kosztolányi József egyetemi docens játssza markáns, feszült jelenlé el, míg a nyolcas esküdt karakterét – új belépőként a csapatba –dr. Balogh Elemér jogtörténész formálja meg. Az egyetlen profi színész, Fekete Gizi kiegyensúlyozo jelenléte erős támaszt nyújt a civil szereplőknek. A darab nemcsak laikusok, de jogvégze emberek számára is különösen tanulságos, mivel
a jog és az etika határterületeit vizsgálja egy színházi térbe ágyazva.
A június elseji budapesti turné különösen izgalmas volt, hiszen a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében adták elő. Mind a délutáni, mind az esti előadás teljes telt ház elő zajlo – hatalmas sikerrel. A színdarab alkalmával a Díszterem is vizsgázo : a felújítás során beépíte modern technika lehetővé teszi az akár ilyen kifinomult igényeknek való megfelelést is.
Interjúnk dr. Ragány Zoltán ügyvéddel, az előadás kitalálójával-szereplőjével a 29. oldalon olvasható.
Május utolsó szombatján közel 100 ügyvéd gyűlt össze a Kopaszi-gáton, közülük 70 kolléga evezőt is ragadott, hogy a sárkányhajókban mérje össze erejét, kitartását és csapatmunkáját.
Az idei verseny izgalmasabb volt, mint valaha: kiéleze középfutamok és szoros döntők, sok-sok nevetés, jóleső fáradtság, tartalmas szakmai és baráti találkozások – és persze rengeteg víz, ami nemcsak a hajók alá, hanem néha azokba is juto a 250 méter hosszú versenytáv megtétele során.
2025. május 31-én második alkalommal rendezték meg a Sárkányhajó Ügyvéd Kupát. Az esemény célja, hogy az ügyvéd kollégák irodájuk színeiben versenyezve öszszemérhessék teljesítményüket a vízen, egy kötetlen, baráti jellegű rendezvény keretében. A sárkányhajót a legjobb csapatépítő sportnak tartják, mivel a résztvevők előképze ség nélkül, közös erővel, egy hajótestet mozgatva haladnak a közös cél felé. A verseny győztese pedig hazaviheti a Vándorkupát, amely a következő évben az irodájuk éke lehet.
„A tavalyi verseny után a legnagyobb dilemmánk az volt, hogy idén 20 vagy 10 fős hajókat indítsunk – avat be az eseményszervezés kulisszatitkaiba dr. Kaltenecker Dániel. – Végül az utóbbi melle döntö ünk, ennek is köszönhetően a tavalyi négy helye idén hét hajó tudo versenyezni egymással. A versenyzők már nagyon várták az eseményt, ezt több csapat is jelezte nekem.”
A Sárkányhajó Ügyvéd Kupa szervezői edzéslehetőséget is biztosíto ak nevezőknek, amivel többen éltek is. „Ezzel az esemény már nem csupán az esemény napjáról szólt, az odáig vezető úton is együ haladtunk végig. Ez össze is hozta a csapatokat” – oszto a meg tapasztalatait dr. Kaltenecker Dániel.
Az idei versenyre a tavalyinál több érdeklődő látogato ki. A 2025-ös Sárkányhajó Ügyvéd Kupa egyik izgalmas színfoltja volt a csak a BÜK kórusának hölgyeiből álló Próká-Torok hajó. A tavaly rajthoz álló Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara csapata idén távol maradt, és őket több versenyző is hiányolta. A szervezők jövő évi céljai közö szerepel, hogy egy-egy vármegyei ügyvédi kamarát is be tudjanak vonni a versenyzők közé.
Interjú dr. Goda Tamással, a Dragonbell csapat kapitányával
Eddig két Sárkányhajó Ügyvéd Kupát rendeztek meg, mind a kettőt a ti csapatotok nyerte. Nem nyomasztó ez az érzés?
Nem, mivel mindkét esetben fantasztikus kihívóink voltak. Minden futamunk nagyon izgalmas volt, idén a MÜBSE szorongatott meg minket.
Az idei szorosabb verseny volt, mint a tavalyi?
Idén többet készültünk, ezért azt vártuk, könnyebb is lesz. Végül nem így lett, mivel közben a többiek is sokat erősödtek.
Hogyan készültetek a címvédésre?
A szervezők biztosítottak nekünk edzéslehetőséget a Római-parton, illetve a Kopaszi-gáton. A csapatnak volt egy chatcsoportja, oda írtam meg a lehetséges edzésidőpontokat. Ha egy időpont-
A II. Sárkányhajó Ügyvéd Kupa végeredménye: 1. Dragonbell
2. MÜBSE
3. Baker
4. CLV 5. BÜK
6. Villámlaw
7. Próká-Torok
ra legalább hatan összegyűltünk, akkor mentünk. Sosem volt olyan időpontunk, amikor mindannyian ott voltunk, először a versenyen tudtunk együtt lenni.
A szinkront azonban így is meg lehet tanulni – ez a sárkányhajózás lelke.
A hajóban szóba kerül az ügyvédi munka?
Nem. Ha a munka szóba is kerül, akkor is inkább történeteket mesélünk egymásnak, mintsem szakmai kérdéseket boncolgatunk.
A két győzelem után mit terveztek jövőre?
Ez nem csupán egy verseny, de szabadidős elfoglaltság is. A csapat szeptember végéig biztosan tovább edz majd, igaz, olykor családtagokkal kiegészülve. Összetartó kis közösség a miénk.
2025. május 10-én, szombaton rendezték meg az ez évi Ügyvédfoci Tornát, immáron tizenharmadszor.
Aneveze irodai és vegyes csapatok száma lehetővé te e, hogy ismét külön ágat szervezzenek a két kategóriában, így a 10 irodai és a 3 vegyes csapat külön konferenciában játszo . Az irodai csapatok közül a Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda le az első, míg a vegyes csapatok közül – címvédőként – a Győri Jogászok. Az ismert szabályok szerint ők ke en játszo ák a 2025-ös Ügyvédfoci Torna szuperdöntőjét, ahol a Győri Jogászok csapata diadalmaskodo , immáron másodszor. Gólkirályként Tivadar A ilát, a Macsó Bojz játékosát, míg legjobb kapusként – a játékvezetők egyhangú döntése alapján – Páling Bencét, a PwC Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda hálóőrét ünnepelhe ék.
A dobogósok a következők lettek:
Az irodai csapatok:
1. Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda
2. KCG Partners Ügyvédi Társulás
3. Szabó Kelemen & Partners Andersen
A orneys
A vegyes csapatok:
1. Győri Jogászok
2. Macsó Bojz
3. Tatooine FC
A lebonyolítás sajátossága mia idén helyosztó mérkőzések lejátszására nem volt lehetőség. Így míg Réti, a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda | PwC Legal a 4. helyen végze , a torna további résztvevői – a Dentons Réczicza Ügyvédi
Iroda, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth & Partners, a HegymegiBarakonyi and Fehérváry Baker & McKenzie, a MOORE Legal, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda és a Szecskay Ügyvédi Iroda – külön helyezést ugyan nem szereztek, de a torna ala igazán helytálltak, és számos izgalmas, fordulatos meccset látha unk.
A szervezők köszönik a részvételt, és gratulálnak mindenkinek – eredménytől függetlenül –, illetve ezúton is jobbulást kívánnak azoknak, akik ilyen-olyan kisebb sérülést szenvedtek a torna ala . Illetve: hálásan köszönik a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy az idei tornát számos módon támoga a.
Ismételten várjuk azon kollégák jelentkezését, akik már beleszerettek ebbe a szép sportágba, és szeretnének egy szép, őszi napot ügyvéd és más jogász kollégák társaságában eltölteni.
Ajátékosok egyéni és páros versenyszámokban mére ethetik meg magukat, kezdő, hobbi és versenyző szinteken. Mint ahogy az már szinte hagyomány: a hangulat újra kiváló lesz. Azonkívül, hogy sportolunk és mozgunk, lehetőség nyílik kapcsolatépítésre és baráti beszélgetésekre.
Időpont: 2025. szeptember 27., kezdés 9.00-tól, kapunyitás, regisztráció 8.00-tól
Helyszín: Hodos Tamás Budapesti Tollaslabda Csarnok (Budapest, Váci út 102.)
Jelentkezés és további információ: toth.tihamer@jak.ppke.hu.
TELESIS GROUP
Mi volt a legnagyobb kihívás a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának felújításában? Mennyi meglepetés érte őket közben? Melyik volt a projekt legszebb része? A székház felújítását végző
Telesis Generál Zrt. két vezetőjével, Niederkirchner Zoltánnal és Fülöp Rolanddal beszélgettünk.
– Miképpen értesültek arról, hogy a székházának felújítására generálkivitelezőt keres a Budapesti Ügyvédi Kamara?
Niederkirchner Zoltán: A felújítási tenderre magától a Kamarától kaptunk meghívást. Többkörös ajánla étel után végül velünk kötö ék meg a szerződést. Fülöp Roland: Több mint egytucat meghívo ve részt ezen a tenderen. Mivel mi ma már egy viszonylag nagy cégnek számítunk a fitout piacon, ezért kerülhe ünk mi is bele a kalapba. Utólag kapo tájékoztatás szerint a végső sorrend pontozással alakult ki az ajánlatadók közö , amiben figyelembe ve ék a referenciákat, a szakmai felkészültségüket, a cég méretét, az árbevételt, de a végleges döntés elő még a csapatot is meg akarták ismerni. Az utolsó körbe már csak hárman juto unk be, ahol végül szoros versenyben, de sikerült megnyernünk ezt a tendert. Az első pillana ól kezdve érezhető volt a Kamara részéről, hogy minél előbb el akarják indítani a projektet, hiszen a 150 éves évfordulóra mindennek készen kelle lennie.
– Mit lá ak, amikor először bejárták a székházat?
N.Z.: Egy alapvetően szép épületet, ami addigra eléggé lelako állapotban volt. Azt gondolom, laikus szemmel is látszo rajta, hogy 30 éve nem nyúltak hozzá, nem beszélve arról, hogy egyes –nem feltétlenül szem elő lévő – részei kimondo an rossz állapotban voltak. Ez a felújítás időszerű volt – és akkor is ezt mondanám, ha nem mi nyertük volna meg ezt a munkát.
F.R.: Az olyan intézményeknek, mint amilyen a Budapesti Ügyvédi Kamara is, szükségük van egy olyan székházra, ahová ha valaki belép, akkor érzi az ado hivatás súlyát.
– 2024 legelején ve ék át a székházat mint munkaterületet. Hogyan kezdődö el a munka?
F.R.: Január második felében tudtuk megkezdeni a bontási munkálatokat, mivel addigra sikerült az épület biztosításának részleteit valamennyi fél számára megnyugtatóan rendezni. A BÜK részéről egy olyan biztosítási szerződésre volt igény, ami nem léteze Magyarországon, emia egy teljesen egyedi biztosítást kelle kötnünk, amelynek díja nyilvánvalóan magasabb volt, mint azzal mi eredetileg terveztünk. Ha belegondolunk, ez egy jogos kérés volt a Kamara részéről, hiszen egy óriási értékű, komoly értékleltárral rendelkező műemléki épületről beszélünk. Az épületre egy újjáépítési érték volt meghatározva, illetve ne felejtsük el, hogy ez nem csupán a BÜK, illetve a MÜK székházaként, de társasházként is szolgál. Végül a biztosítás egyetlenegy kifizetési lehetőségét sem ve ük igénybe.
– Nagyon leegyszerűsítve, hogyan zajlo a felújítás operatív folyamata?
N.Z.: Egy teljes körű, fotókkal és videófelvételekkel kiegészített állapotfelméréssel kezdtünk, majd elkészítettük az értékleltárt, ami egy műemléki épületnél nagyon fontos lépés, illetve levédtük a meglévő vagy megmaradó felületeket. Ezt követte a bontás, amelynek során rácsodálkoztunk arra, hogy nem pontosan az szerepel a terveken, mint amit a valóságban látunk. A bontás során találtuk meg az agresszív és az egészségre káros gombafertőzést a falburkolatok mögött, ami elsősorban az elnöki és főtitkári helyiségeket érintette. Majd következett az udvar befedésével létrejött új oktatóterem kialakítása, a falépítések, a nyílászárócserék, az
elektromos hálózat újrahúzása. Az eredeti tervekkel ellentétben végül szinte valamennyi helyiségben új lett a padlóburkolat, amire elsődlegesen az előző parkettafelújítás szakszerűtlensége miatt volt szükség. Ezzel párhuzamosan zajlottak a gépészeti szerelések, az új gépek felszerelése, a kertépítés, a liftépítés…
– A liftnek viszont legalább már megvolt a helye!
N.Z.: Igen, bár valamelyest ezt is újra kelle tervezni, mivel a valóságban nem minden volt olyan, amilyennek a papírforma szerint lennie kelle volna.
F.R.: Emiatt végül az utolsó pillanatban építési engedélyt is kellett módosítani, mivel 40 centiméterrel meg kellett változtatni a lift emelési magasságát.
N.Z.: Mindezek után visszaállították a Díszterem eredeti, flóderes technikával készült faburkolatait. A műemlékes alvállalkozónk is a szívén viselte az épület sorsát – érdemes megfigyelni, hogy a Díszterem szobrain sok esetben a legkisebb ruharedő is fantasztikus minőségben van restaurálva. Ezek mellett a mai kornak megfelelő hang- és fénytechnikát helyeztünk itt el. Körülbelül így nézett ki a Budapesti Ügyvédi Kamara felújítási folyamatának bő egy éve.
– Hányan dolgoztak ezen a projekten?
N.Z.: Ez az adott ütemtől függött, de a legalacsonyabb szám 50, a legmagasabb 150 fő volt. Jellemzően 80–100 közötti volt a létszám a munkaterületen.
– Egy felújítás során elkerülhetetlen, hogy meglepetések érjék az embert. Hány ilyet tartogatott a Kamara székháza?
F.R.: Bár egy 150 éves épületről beszélünk, a legtöbb problémát mégis a 30 évvel ezelőtti részleges felújítás okozta benne. Amit akkor a megvalósulási tervben papírra vetettek, annak a nagy része nem volt igaz – például a papíron szereplő betonburkolat helyén salak volt. Ezekre a legtöbbször nem lehet előre felkészülni, ezért mi igyekeztünk úgy szervezni a munkafolyamatokat –akár hétvégi munkavégzést is bevonva –, hogy behozzuk az így megjelenő elcsúszásokat.
– A Kamara vezetése mennyire szorosan követte a felújítási folyamatot?
N.Z.: Nagyon. Napi szinten tudták, hogy állnak a folyamatok, és hetente végigjárták a területet. A heti rend-
szerességgel felmerülő problémákat jellemzően a hétfői kooperáción beszélték meg, és gyorsan is reagáltak az egyes helyzetekre. Ha bármi váratlan gond ütötte fel a fejét, az Elnökségnél nemigen állt a probléma. Érezhetően partnerek voltak abban, hogy haladjon a felújítás. Elsődlegesen dr. Tóth M. Gábor elnökkel, dr. Gyalog Balázs főtitkárral és dr. Román Eszterrel, a felújítás jogi támogatásával megbízott ügyvéddel álltunk kapcsolatban. A mi munkánkat Torbágyi Örs és csapata ellenőrizte, illetve sok esetben ő is közvetítette a megrendelő extra igényeit.
– Szakmailag mi volt a székház felújításának legizgalmasabb pontja, kihívása?
N.Z.: Egyértelműen a restaurátori munka. Az, hogy milyen vezeték van behúzva a falba, vagy hogy milyen a légkezelő a tetőn, kis túlzással senkit nem érdekel. A megrendelő a gipszstukkót, a festést, a parkettát fogja látni, és ezek alapján fog róla véleményt alkotni. A restaurátori csapat nagy létszámban, átlagosan 18 fővel dolgozott, elsődlegesen a díszteremben és a főlépcsőházban.
F.R.: A felújítást nem tette egyszerűbbé, hogy mindösszesen négy parkoló-
helyet kaptunk az önkormányzattól a Szalay utcában. Ez jelentősen megnehezítette az anyagtárolást, és emiatt sokkal többet kellett foglalkozni az anyagmozgatással is. A belső udvarba sem volt egyszerű bejuttatni a Bobcatet, hogy kiássa az oktatóterem kialakításához szükséges gödröt.
– Minden nehezítés ellenére, késedelemmel ugyan, de még elfogadható mértékben csúsztak ki a szerződésben meghatározo befejezési határidőből, ami még egy átlagos lakásfelújításnál is nagy teljesítmény lenne. Mi kelle ahhoz, hogy ez ne egy ennél lényegesen nagyobb csúszás legyen?
N.Z.: Elsősorban az alvállalkozók rugalmassága. Rengeteget egyezte ünk az alvállalkozókkal, akik gyakran ünnepnapokon és hétvégén is bejö ek és dolgoztak. Olykor pedig szükség volt a határozo fellépésre is, például a li esetében. Amikor a magyar alvállalkozó jelezte, hogy csak hónapokkal a terveze időpont után tudja leszállítani a li et, Tóth M. Gábor úr írt egy levelet a ThyssenKrupp németországi központjának. Két hét múlva megérkeze a li a Kamarába.
A Telesis Generál Zrt. generálkivitelezéssel foglalkozik, irodai fitoutokat készít, kereskedelmi célú ingatlanok felújítását, építését végzi. A cégcsoporthoz tartozó Amper Studio Kft. épületvillamossággal, azon belül pedig szinte mindennel, erős- és gyengeáram, automatika és megújuló energia. A Joule Épületgépészeti Kft. pedig – nevéből kitalálhatóan – komplett épületgépészeti rendszerekkel foglalkozik. A Budapesti Ügyvédi Kamara székházának felújításából valamennyi cég kivette a saját részét.
Niederkirchner Zoltán
átalakításáról
2025. május 1-től a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában felmerült kirendelt védői díjak kifizetését az Igazságügyi Minisztérium látja el. A bírósági szakaszban a kirendelt védői díjak megállapítása és előlegezése változatlan marad.
Akirendelt védői díjak kifizetésének meggyorsítása érdekében 2025. május 1-jével jelentős változások lépnek életbe a vádemelésig terjedő szakaszban felmerült kirendelt védői díjak kifizetését érintően. Az állam által előlegeze kirendelt védői díjak kifizetését a büntetőeljárásnak a vádemelésig terjedő szakaszában az Igazságügyi Minisztérium (IM) látja el. A kirendelt védő bírósági eljárás során elláto tevékenységével összefüggésben felmerült díjára és költségtérítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében a szabályozás változatlan marad.
A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet rögzíti, hogy a kirendelt védő díját a bűnügyi költségek előlegezésére vonatkozó szabályok szerint annak felmerülésekor határoza al továbbra is az az ügyészség vagy nyomozó hatóság állapítja meg, amelynek eljárása során az felmerült, azonban a kirendelt védő díját, valamint az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által a jogszabályok szerint megállapíto költségét az IM előlegezi.
A bűnügyi költségek előlegezéséről szóló 11/2018. (VI.12.) IM rendelet szerint abban az esetben, ha a kirendelt védő díját és költségeit az ügyészség vagy a nyomozó hatóság állapíto a meg, a kirendelt védő díját és költségeit az IM előlegezi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a díjmegál-
lapító határozat alapján kiállíto számlát a kirendelt védőnek továbbra is annak az ügyészségnek, nyomozó hatóságnak kell benyújtania, amelynek eljárása során a díj felmerült.
Az ügyészség, nyomozó hatóság a költségjegyzékben nyilvántarto kirendelt védői díjak és költségek vonatkozásában a megállapíto díjak előlegezése céljából havonta egy táblázatban összesítve, elektronikus úton, hivatali kapun keresztül a tárgyhót követő hónap 5. napjáig megküldi az IM részére az előlegezéshez szükséges adatokat. Az ügyészség, nyomozó hatóság digitálisan aláírt, e-hiteles dokumentumban nyilatkozik továbbá arról, hogy a kirendelt védői díj összegszerűségét, és az államháztartásról szóló törvény, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtarto ák.
Az Igazságügyi Minisztérium a dokumentumok hiánytalan beérkezését követő 15 napon belül intézkedik a kifizetések iránt. A kifizetések megtörténtéről az IM – a kiadás végleges elszámolása érdekében – a teljesítéstől számíto 15 napon belül tájékoztatja az adatot beküldő ügyészséget vagy a nyomozó hatóságot.
A vonatkozó IM rendelet a Magyar Közlöny 2025. évi 51. számában jelent meg. (MÜK hírlevél)
Érdemérmét kapott dr. Bánáti János
Dr. Sulyok Tamás 2/2025. (II.07.)
KE utasításával alapította meg Magyarország Köztársasági Elnökének Arany Érdemérme elnevezésű elismerését. Az elismerésben elsőként dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke részesült.
Az elismerés ünnepélyes átadására 2025. június 20-án a Sándor Palotában került sor. A kitüntetettet dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök, dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, valamint dr. Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke méltatta. Magyarország köztársasági elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy első kitüntetettje, dr. Bánáti János ügyvéd a rendszerváltás után a Budapesti Ügyvédi Kamara, majd a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként jogi tudásával, bölcsességével és éleslátásával érdemelte ki magas pozícióit, amelyekben történelmi időkben alkotott kimagaslót. Dr. Bánáti János köszönőbeszédében kiemelte, hogy amikor a köztársasági elnök ügyvédi pályaívét méltónak találta arra, hogy ezzel a magas kitüntetéssel honorálja, akkor a kitüntetett személyén keresztül az ügyvédség részesült ebben a magas elismerésben, és hogy első ízben, az meg külön azt jelenti, hogy az ügyvédi hivatásnak a magyar társadalmon belül, a magyar igazságszolgáltatáson belül megvan a kellő súlya. (MÜK hírlevél)
Az egész magyar ügyvédséget ért elismerésben osztozva gratulálunk a kitüntetettnek!
Polt Péter alkotmánybírót, korábbi legfőbb ügyészt választo a az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé. Az Alaptörvényt védelmező legfőbb szervnek új főtitkára és – az elnökön kívül – 2 új tagja is van.
Polt Péter 1980-ban diplomázo az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel, majd bírói-ügyészi szakvizsgát 1982ben szerze jeles minősítéssel. 1984-ben összehasonlító jogi fakultást végze Strasbourgban, 1986-ban pedig diplomát szerze a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián. 2011-ben szerezte summa cum laude minősítésű doktori fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2016-ban habilitált, 2017-től egyetemi tanár. 1985–2017 közö egyetemi adjunktus az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékén, 2012-től egyetemi docens, 2015-től tanszékvezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi Tanszékén.
1980-tól 1983-ig fogalmazó az ügyészségen, majd tudományos munkatárs az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben. 1983–1985 közö egyetemi tanársegéd, majd 1985-től egyetemi adjunktus az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Büntetőjogi Tanszékén. 1986-tól 1995-ig részmunkaidőben ügyvéd, illetve 1991–1995 közö eseti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumban ENSZ és Európa Tanács ügyekben. 1993–1995 közö a Külügyminisztérium megbízásából szakértőként járt el a nemzetközi büntetőjog területén.
1995-től 2000-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese. 2000-től 2006-ig a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze. 2006-tól 2010-ig legfőbb ügyészségi főtanácsos, főosztály-
vezető a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán. 2010-től alkotmánybíróvá választásáig Magyarország legfőbb ügyésze.
Az Országgyűlés 2025 májusában választo a az Alkotmánybíróság tagjává, hivatalba 2025. június 10. napján lépe . Polt Péter alkotmánybírót az Országgyűlés 2025. június 11-én választo a meg az Alkotmánybíróság elnökének.
Szabó A ila László, az Alkotmánybíróság új főtitkára 2001-ben végze az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel. Jogi szakvizsgáját jeles eredménnyel 2005-ben te e le. 2006ban Európa-jogi, majd 2014-ben munkajogi szakjogászi képesítést szerze .
Pályafutását a Magyar Szabadalmi Hivatal Jogi és Nemzetközi Főosztály Jogi Osztályán kezdte, majd a Pest Megyei Bíróságon dolgozo bírósági fogalmazóként, később pedig bírósági titkárként. 2007-től az Alkotmánybíróságon folyta a munkáját tanácsadói, főtanácsadói munkakörökben, majd 2015-től 2024-ig kabinetfőnökként. 2024-ben a Sándor-palota főigazgatója, 2025-ben – főtitkári megválasztásáig – az Állami Számvevőszék jogi igazgatóhelye ese volt.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése 2025. június 18-ai hatállyal választo a meg főtitkárnak.
További változás, hogy 12 évre az Alkotmánybíróság tagjává választo ák Hende Csabát és Kozma Ákost. Az alapvető jogok biztosa szeptember 26-án lép majd hivatalba, hivatalba lépésével pedig teljes lesz a 15 fős Alkotmánybíróság létszáma.
A Múzeumok Éjszakája program keretében fejeződött be a Magyar Nemzeti Múzeum falai között az „Ügyfelem érdekében – 150 éves a Budapesti Ügyvédi Kamara” című kiállítás. Június 21-ének estéjén egy kerekasztal-beszélgetésen idézte meg a tiszaeszlári vérvád alapján indult per történetét és Eötvös Károly védő alakját dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke, Gál Vilmos, a kiállítás kurátora, valamint Kapa Mátyás, az Ügyvédsors című regény szerzője. Beszélgetésük keretét Elek Judit 1989-ben készült nagyszerű fi lmje, a Tutajosok szolgáltatta. Ezt követően a Próká-Torok, a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusának koncertje igyekezett még több érdeklődőt a Nemzeti Múzeum kiállítására csalogatni.
2025-ben ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját a területi ügyvédi kamarák rendszere Magyarországon, ez az alkalom pedig méltó emléket érdemelt. Egy maradandó, kézzelfogható tárgyat, amely nemcsak szimbolizálja az évszázados jogászi hagyományokat, hanem tovább is örökíti azokat a jövő generációinak. Így született meg a jubileumi emlékérme ötlete – egy kezdeményezés, amely hagyománytiszteletből és közösségi összefogásból született.
Agondolat dr. Bóka Zsolttól eredt, aki nemcsak a hivatásában elkötelezett, de szenvedélyesen gyűjti a numizmatikai emlékeket is. „Az utóbbi időben elkezdtem érméket gyűjteni, és amikor végignéztem, hogy az MNB milyen tematikus érméket adott ki 1968 óta, meglepődve láttam, hogy az ügyvédség témakörében még semmi nem jelent meg. Pedig volt már közjegyzői, kúriai és alkotmánybírósági emlékérme is” – mondja.
A kezdeményezést végül a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Havasi Dezső nyújtotta be a Magyar Nemzeti Bankhoz, amely évente mindössze 8–12 új emlékérme témáját fogadja be. A 2023. november 30-i egyeztetést követően elindult a hivatalos javaslattételi folyamat, amely végül sikerrel zárult: a 2025-ös kibocsátási programba bekerült a jubileumi ügyvédi emlékérme is.
Az emlékérme több szempontból is különleges. Míg a legtöbb ember csupán a szembetűnő elemeket veszi rajta észre – a 150 éves évfordulóra utaló feliratokat, a jogászi szimbólumokat –, addig a részletekben rejtőzik az igazi értéke. Mikroírással ugyanis az érme egyik oldalára, körívben, szinte csak nagyítóval észrevehető módon felkerült a 19 magyarországi kamarai
székhely neve is. Ez az aprólékos kidolgozás nemcsak a szakmai hitelességet erősíti, hanem egyben tisztelgés is a hazai ügyvédség sokszínűsége és országos lefedettsége előtt.
„Sokat ötleteltünk, hogy a volt székhelyek vagy a jelenlegiek kerüljenek fel. Végül a 2025-ös állapotot választottuk, mert az a legreálisabb – a történelmi változások miatt akár 40-50 név is felkerülhetett volna, de annyi fizikailag nem fért volna rá az érmére” – mondja dr. Bóka Zsolt.
A névértékes emlékérme – akár a 3000, akár a 20 000 forintos változatban –hivatalosan is forgalomképes fizetőeszköz, bár a mindennapi használatra természetesen nem ajánlott. Ennek ellenére éppen ez a jogi státusz emeli ki a különleges érmék sorából. „Az MNB visszaváltja névértéken, de nyilván meglepődne az ember, ha egy boltban ezzel fizetnének” – mondja a kezdeményező. Az érmék másodlagos piaca azonban élénk: a gyűjtők általában féltve őrzik ezeket, értékük pedig idővel nőhet – különösen, ha korlátozott példányszámban készülnek.
A jubileumi emlékérmét ünnepélyes keretek között, a Magyar Országházban adták ki. A tematikai kidolgozásért felelős szakértők (az ötletgazda és Tóth M. Gábor), valamint a kamarai ve-
zetők is kaptak belőle – többek között dr. Havasi Dezső és dr. Bánáti János. „Nagyon szép pillanat volt. Megfogni, kézbe venni valamit, ami egyszerre jelképez egy másfél évszázados történelmet, és azt is, hogy mi magunk is hozzátettünk valamit ehhez a közösséghez – ez különleges érzés” – meséli dr. Bóka Zsolt.
Az érme nem csupán egy tárgy. Egy jelkép, amely generációkon átívelően képviseli az ügyvédség értékeit, múltját, jelenét és jövőjét. „Akik ma vagyunk, egyszer elmegyünk erről a Földről. De ez az érme itt marad. És ha valaki száz év múlva kézbe veszi, azt mondhatja: volt egy generáció, amely vette a fáradságot, és hagyott maga után valami maradandót.”
ÍGY KÉSZÜL AZ ÉRME
Megkérdeztük Horváthné Rudolf Terézt, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatóját is az érmekibocsátás folyamatáról. Tőle az alábbi tájékoztatást kaptuk: A Magyar Nemzeti Bank számos intézmény, valamint a lakosság javaslatát is kikéri az adott évi emlékérme-kibocsátási program öszszeállítását megelőzően. A téma iránt
érdeklődők nyilvános konzultáció keretében küldhetik el tematikai ajánlásaikat a jegybank részére az erre meghatározott időszakon belül.
Az emlékérmék Magyarország törvényes fizetőeszközei, ebből következően kibocsátásukra kizárólag a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik törvényi felhatalmazással. Ez garanciát is jelent, hiszen az MNB ezáltal kötelezettséget vállal az emlékérmék névértékük erejéig bankjegyre vagy forgalmi érmére történő átváltására. Minden emlékérmén kötelezően szerepel a kibocsátás helyére utaló felirat (Magyarország), a verdejel (BP.), a névérték, valamint a kibocsátás évszáma.
Az emlékérmék címletét jellemzően az alapanyaguk és az előállításuk költsége határozza meg. A maximálisan verhető példányszámot a témaválasztás, a tematika iránti várható kereslet, esetleg korábbi, hasonló témában megjelent emlékérme példányszámához való igazodás befolyásolja leginkább.
Az emlékérmék gyártásának első fázisa – az éremképek tervezési folyamatának lezárultát követően – a szerszámgyártás. Az éremtervek alapján verőtövek készülnek. A következő fázis az érmék verése: az elő- és hát-
oldali verőtő közé, verőgyűrűbe helyezett fémlapkára kerül az éremkép, a két oldal verése egyszerre történik. A sajtolási erő a mérettől, plasztikától függően 200–600 tonna között változik. A verőgyűrű belső kiképzése határozza meg az érme harmadik oldalát, azaz az érme szélét, amely jellemzően sima vagy recézett. Egyúttal a verőgyűrű biztosítja, hogy az egyes ütések során a lapka ne mozduljon el a helyéről. A kész vereteket átlátszó védőkapszulába csomagolják, ügyelve a minőség megtartására, amely különösen a tükörfényes alapsíkú, proof kivitelű érmék esetében fontos, hiszen az érméknek folt-, karc- és ujjlenyomatmentesnek kell lenniük.
A kibocsátott emlékérméket a jegybank által az elsődleges forgalmazással megbízott Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin – érmebolt, webáruház – keresztül lehet megvásárolni.
Az ügyvédi kamarák alapításáról megemlékező érméken körbefutó százötven rovátka (szakszóval az érme harmadik oldalán körbefutó recék száma), jelen esetben közvetlen utalás az érme kibocsátásának apropójául szolgáló 150. évfordulóra. Ennek megvalósíthatósága kifejezetten technikai hátterű, ha kellő méretű az érme, van lehetőség a recék méretének, sűrűségének megfelelő alakítására. A recézett vagy éppen sima szél a verőgyűrűben kerül kialakításra, és az érme széle a verés során, a verőgyűrűbe foglalva kapja meg a végleges formáját. Az éremképek és az érme szélének kialakítása a megjelenítendő tematikától és az azt leképező tervezőművész elképzeléseitől függ. Ehhez a gyártást végző Magyar Pénzverő Zrt. szakemberei tudnak további felületkiképzési vagy egyéb műszaki kivitelezésbeli megoldásokat javasolni, a grafikai tervek ismeretében.
Ha valaki száz év múlva kézbe veszi, azt mondhatja: volt egy generáció, amely vette a fáradságot, és hagyott maga után valami maradandót.
DR. BITTSÁNSZKY GÉZA ÁDÁM, KAMARAI JOGTANÁCSOS
Dr. Bittsánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsos kapta idén a Pro Excellentia-díjat. Ennek apropóján beszélgettünk a kitüntetett kollégával.
– Hogyan lett bölcsészből jogász?
– Először az álmaimat kergettem, aztán némi szülői nyomásra kötöttem ki a jogi pályán.
– Mi volt az eredeti álom?
– A történelem, régészet – ezek mindig vonzottak. De végül a jogban is megtaláltam valamit ebből: itt is lehet kutatni az összefüggéseket, csak épp a „leletek” jogszabályhelyek formájában bukkannak elő. Így végül összeért bennem a két világ.
– Meséljen egy izgalmas „leletfeltárásról”!
– Nemrég megírtam egy jogtanácsosi hivatástörténeti munkát. Nagyon izgalmas volt, mert a jog és a történelem itt valóban találkozott: levéltári forrásokból dolgoztam, és egy alig ismert
területet térképeztem fel. Egyfajta felfedezőmunka volt ez is – csak más eszközökkel.
– Ez azért is érdekes, mert nemrég dr. Kapa Mátyás regényben írta meg az ügyvédi kamara történetét. Ön regényen nem töri a fejét?
– Regényen nem, de nagyon érdekes a szépirodalmi megközelítés. És az is izgalmas, hogy különféle érdeklődésű emberek is kipróbálják már magukat ügyvédként vagy jogászként – látszik, milyen sokféle út vezet erre a pályára.
– A kutatásai során volt olyan felfedezése, ami igazán meglepte?
– Igen, volt néhány ilyen. Például találtam egy Mátyás-korabeli forrást, ami szerint az első „jogtanácsosszerű” személyt azért rendelték ki a szerzetesek
mellé, mert Mátyás király kijelentette: „A szerzetesek dolga nem a pereskedés, hanem az imádkozás.” Azért adott melléjük egy jogászt, hogy képviselje őket a bíróságon. Ez már akkor is egy világos funkciómeghatározás volt. És az is érdekes volt, hogy egyidőben a jogtanácsosokat sikerdíjjal is jutalmazták, ha nyertek egy ügyet. Ez ma teljesen elképzelhetetlen a jogtanácsosi rendszerben, hiszen ma munkaviszonyban dolgoznak, és nem igazán részesednek az eredményekből. De akkoriban ez is belefért – a siker konkrétan forintosítva volt.
– Térjünk vissza egy kicsit: ügyvédként kezdett, majd jogtanácsos lett. Hogyan történt ez a váltás?
– Teljesen praktikus oka volt. Ügyvédként sokáig volt egy fő megbízóm, de
ő tragikus hirtelenséggel elhunyt. Ott maradtam kifizetetlen számlákkal, és egyik napról a másikra elveszett a biztos megélhetés. Hirtelen kellett egy stabil állás, ami segíthet átvészelni ezt a helyzetet. Így kerültem 2011-ben a kormányhivatalhoz – és meglepetésemre megtetszett a közigazgatás világa.
– Ez érdekes, mert mostanában több jogtanácsossal is beszéltem, akik később ügyvédek lettek. Fordítva viszont ritkábbnak tűnik az átjárás. – Szerintem ez habitus kérdése. Egy jogtanácsosnak egyetlen megbízója van – nem kell folyamatosan több irányba megfelelnie. Ez nyugalmasabbá teszi a munkát, még ha szűkösebb is bizonyos értelemben: szakmailag és anyagilag egyaránt. Mi például a kormányhivatalban főleg közigazgatási ügyekkel foglalkozunk. Persze amikor nagy átszervezések vannak, jönnek kártérítési és munkajogi perek is –ezek mindig felkavarják az állóvizet. De alapvetően ez egy stabilabb, kiszámíthatóbb világ.
– Beszéljünk 2017-ről, mert akkor aztán tényleg nyakába szakadt a munka. – Igen, az egy egészen különleges időszak volt. Több nagy szervezet – például az országos hatáskörrel eljáró fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, közlekedési, erdészeti hatóság – beolvadt a hivatalunkba, ezzel pedig óriási mennyiségű peres ügy zúdult ránk. Már az ügyek számba vétele – csak az, hogy felmérjük, mi micsoda – is embert próbáló feladat volt. Ráadásul a bíróságok felé is be kellett jelenteni a jogutódlást, ami önmagában adminisztratív kihívás volt. De végül beleálltunk, és sikerült lezárni az ügyeket. Később még újabb átszervezések jöttek, több per átkerült más megyékhez – de ez már inkább az igazgatástörténet része.
– A laudációban többször is előkerül az „érdekérvényesítés” mint az ön fontos szerepe. Honnan jön ez a fajta kiállás?
– Osztályvezetőként több kollégáért is felelek, és már korábban is láttam: ugyanaz a végzettségünk, mint más jogászoknak, mégis mintha minket nem ugyanúgy kezelnének a bíróságokon. Nem is mindig szándékos megkülönböztetés ez, inkább az, hogy nem tudták hová tenni a „jogtanácsos” fogalmát. Sokan úgy tekintettek ránk, mint valami szocialista maradványra.
A legszembetűnőbb megkülönböztetés a bírósági beléptetéseknél volt – és a kollégák sem mindig tudták, miben különböznek, vagy miért különböztetik meg őket. Segíteni akartam – másokon is, de leginkább azért, hogy mi magunk tudjuk, kik vagyunk. Hogy büszkén álljunk ki a pulpitus elé, tisztában a szerepünkkel.
Segíteni akartam –másokon is, de leginkább azért, hogy mi magunk tudjuk, kik vagyunk. Hogy büszkén álljunk ki a pulpitus elé, tisztában a szerepünkkel.
– Mit gondol a kamarai munkáról? – Véleményem szerint a Kamara jelenleg megfelelően ellátja a jogtanácsosok érdekeinek képviseletét, a tagozati működés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mivel a különféle érdektörekvéseket sikerül eljuttatni a kamarai vezetés felé. A tagozat láthatóan erőfeszítéseket tesz, hogy a passzivi-
tásból valamelyest ki tudják mozdítani a tagságot. A kamara életét már én is távolabbról szemlélem, miután az új szervezeti keretek megszilárdulása végbement. Jelenleg inkább saját környezetemben próbálom motiválni kollégáimat, hogy ők is vállaljanak szerepet a kamarai közéletben, akár mint választott tisztségviselők, akár mint a szakmai életet felpezsdítő, publikáló tagok. Ezen erőfeszítésekkel ugyanis lehetőségük lesz a jövőben felmerülő kihívásokra adható válaszok megfogalmazására és láthatóvá tételére.
– Meséljen egy kicsit magáról! Mi tölti ki a napjait, amikor épp nem érdekvédelemmel vagy jogi ügyekkel foglalkozik?
– Továbbra is kutatok. A történelem iránti érdeklődésem nem múlt el – történelemmel kapcsolatos kutatásokat végzek, és lehetőség szerint részt veszek a Közösségi Régészeti Egyesület terepbejárásain. És minden héten felbiciklizem a pilisi Pap-rétre.
– És a család?
– Nős vagyok, és van két lányom – tíz év korkülönbséggel. A kisebbik még iskolás, vele aktívan benne vagyunk a mindennapokban. Az idősebb már egyetemista, vele inkább csak próbálok „nem foglalkozni”, ahogy mondani szoktam – hagyom önállósodni. De a háttérben persze mindig ott vagyok, ha szükség van rám.
Dr. Bi sánszky Géza Ádám kamarai jogtanácsos laudációja
Bölcsészettudományi tanulmányait követően 2001-ben fejezte be jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Néhány éves polgári jogi szakterületen folytatott ügyvédi tevékenységet követően került kapcsolatba a közigazgatással, 2011-től a Pest Vármegyei Kormányhivatal perképviseleti osztályvezető jogtanácsosaként tevékenykedett. 2017-ben a különböző országos közigazgatási szervek kormányhivatalba történő beolvadása szükségessé tette a perképviseleti tevékenységek integrációját, amelyet sikerült nagyobb fennakadások nélkül lebonyolítani a több mint ezer átvett per tekintetében.
A jogtanácsos kollégák érdekérvényesítésével 2015-ben kezdett el foglalkozni, miután a hivatás gyakorlóit egy fővárosi székhelyű bíróságon a beléptetési eljárás során hátrányosan megkülönböztették az ügyvédi hivatás gyakorlóival szemben. Érdekképviseleti tevékenysége körében feltárta a jogtanácsosi tevékenység történelmi múltját, 2016-tól a jogtanácsosi integrációval összefüggésben megindult társadalmi vitában aktívan részt vett, majd a kamarai szervezet kialakulását követően tagja lett a jogtanácsosi tagozatoknak a közszféra képviseletében.
Jogi témájú publikációi az Ügyvédek Lapjában jelentek meg.
Mile A ila, a BÜK elnökhelye ese nem szokványos kamarai előadással lépe a kollégák elé, hanem sokkal inkább egy könnyed hangvételű, kollegiális eszmecsere le belőle. A légkör kötetlen volt, a közönség pedig meglehetősen nagy: a két előadótermet egybe kelle nyitni, hogy beférjen a rekordlétszámú hallgatóság, hogy meghallgassa az Ügyvédfesztivál résztvevői számára is előado ismereteket. A program célja az volt, hogy eloszlassa az ügyvédek félelmét a kamarai ellenőrzésekkel kapcsolatban, és bemutassa: ez a folyamat nem egy „szekunder fegyelmi”, hanem kollegiális, támogató szellemű együ működés.
Az elnökhelye es már az előadás elején jelezte: szeretne kilépni a formális, feszengő keretek közül. A pulpituson leve e a nyakkendőjét, és kollégái közé lépe – szó szerint és átvi értelemben is. „Beszéljünk ügyvéd az ügyvéddel, szemtől szemben” – mondta, ezzel hangsúlyozva, hogy a vizsgálatokat végző és azzal érinte kolléga is hasonló helyzetekkel néz szembe nap mint nap. A cél nem a hatósági fellépés, hanem a konstruktív, segítő szándékú jelenlét.
Az előadás fókuszában a kamarai ellenőrzések minimálkövetelményei álltak. Részletesen ismerte e, hogy milyen elemekre kell figyelni a vizsgálatok során. Kiemelte: a legfontosabb a jogszabályoknak megfelelő ügynyilvántartás – különösen a Pmt. tv. 53. § szerinti ada artalom –, mivel ebből kerül kiválasztásra az a három ügy, amelyet az ellenőr részletesebben is átnéz. Ezekben az ügyekben különösen fontos a megfelelő átvilágítás, például a JÜB-rendszeren keresztüli ellenőrzés, valamint három nyilatkozat megléte.
A kamarai gyakorlatban bekövetkeze szemléletváltásról is szó ese . Mile Attila szerint ha a kamara önkormányzatiságát komolyan vesszük, akkor a köztestületet és az ügyvédeket is megilleti a szabadság, hogy saját eljárásrendjük szerint végezzék el az átvilágításokat –a lényeg, hogy a jogszabályi megfelelés teljesüljön. Nincsen előírt sablon, sem kötelező adatlap, a kamara kizárólag az elvégze munka eredményére kíváncsi. „Mint a másodfokú egyenletnél: érdekel az X, de nem kérdezem meg, hogy hogyan számoltad ki” – mondta matematikai hasonla al.
Fontos elemként jelent meg az önbevallás rendszere: addig bízik a kamara az ügyvédi nyilatkozatokban, amíg nem merül fel olyan külső információ (pl.
NAV-jelzés), ami ezt kétségbe vonja. Ha azonban ilyen előfordul, az ügyvéd kolléga számíthat a tüzetesebb átvizsgálásra. Egyértelművé te e: nem az adminisztratív formaságokon van a hangsúly, hanem a megfelelésen. Ha valaki jól végzi a munkáját, nincs mitől tartania.
Az előadás második felében részletesen végigveze e a hallgatóságot egy tipikus ellenőrzési folyamat lépésein. Bemutatta, miként választanak aktát, mit néz meg az ellenőr, milyen táblázatok alapján dolgozik, és milyen lehetőségei vannak az ellenőrzö félnek – például kérheti, hogy ne az a kolléga vizsgálja őt, aki a perben az ellenérdekű felet képviseli. Az ellenőrzési terv mindenki számára hozzáférhető a kamara honlapján, és a jegyzőkönyvminta is nyilvános, tehát
nincs mitől tartani: nincs „mumus” az eljárásban.
A legnagyobb hatást azonban talán az előadás nyitó- és zárópoénja válto a ki. Mile egy híres történelmi félrefordítást idéze : „Nem kell félnetek, jó lesz” – mondta tréfásan, amit az egykori Merániai János mondatából ve („A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz”).
A mondat hatásos mo óként kísérte végig a programot: eloszla a a félelmet, és talán közelebb hozta az ügyvédekhez a kamarai rendszert.
Zárásként hangsúlyozta: hibázni szabad. A kisebb hibákat nem szankcionálják, csak a súlyos, rendszerszintű tévedéseket. A cél nem a hibakeresés, hanem az útbaigazítás és a segítés.
A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. június 12-én rendeze sajtótájékoztatón, amelyet dr. Ocskó Katalinnal, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelye esével közösen tarto .
Dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben is kiemelkedő szerepet töltött be az igazságszolgáltatásban. Országosan az ügyek 57%-a érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, míg a maradék 43% a további négy ítélőtábla között oszlott meg. Utalt arra, hogy 2024-ben az érkezések növekvő tendenciája mellett is kiváló időszerűségi, minőségi és megalapozottsági mutatókat mutathat fel a Fővárosi Ítélőtábla.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a digitális eljárások a költséghatékonyság és
a biztonság szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán 2024-ben összesen 89 távmeghallgatásra került sor, ami 12vel több a 2023-as évhez viszonyítva. Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla bírái nemcsak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi és a 2025. I. negyedévi statisztikai adatok is alátámasztanak. A befejezett ügyek száma országos szinten 7%-kal nőtt a 2023. évhez viszonyítva, míg a Fővárosi Ítélőtáblán az országos növekedést is meghaladva
Kapolcsra készül
Két koncer el indíto a el a nyári szezont a Próká-Torok.
Először június 21-én, a Múzeumok Éjszakája rendezvény keretein belül állíto ák le a látogatói jövést-menést a Magyar Nemzeti Múzeum folyosóján. A Budapesti Ügyvédi Kamara kórusa egy rövid, mindössze 20 perces műsort ado , amellyel a jelenlévők beszámolói szerint hatalmas sikert ara ak. A koncertről a Magyar Nemzeti Múzeum közösségimédia-oldalai is beszámoltak. Három nappal ezután, június 24-én a Próká-Torok a felújíto székház falai közö Safarek Krisztián karnagy vezetésével családtagok, barátok és ügyvéd kollégák elő adtak egy nagyjából 45-50 perces műsort. A műsor végén volt olyan néző, aki felállva tapsolt, és a kórustagok is azt érezték, hogy igen jól sikerült előadás volt. Aki erről lemaradt, annak van esélye pótolni ezt az élményt. A Próká-Torok következő, immár hagyományosnak mondható nyári koncertje a kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválon lesz meghallgatható július 24-én 13 órától.
9,4%-kal több ügyet fejeztek be az előző évhez képest.
2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. 2025. április 30-án összesen 748 peres ügy maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán, mely 15%-os csökkenést jelent 2024. év végéhez képest.
Az ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok döntő többsége, 70%-a helybenhagyással, a felülvizsgálatok 40%-a a határozatok hatályában fenntartásával fejeződött be. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.
A jövőre nézve továbbra is cél az ítélkezés időszerűségi és a minőségi mutatóinak fenntartása, illetve javítása, emelte ki a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. (Fővárosi Ítélőtábla)
2025. június 5–6. között Rigában került sor az Academy of European Law (ERA) szervezésében egy kétnapos továbbképzésre, amely a büntető igazságszolgáltatás európai dimenziójára, különösen az Alapjogi Charta gyakorlati jelentőségére fókuszált.
Az ERA feladata az európai jog terjesztése és alkalmazásának elősegítése a jogalkalmazók körében. A rigai képzés középpontjában a büntetőeljárásokban alkalmazható alapjogi védelem állt, különösen annak vizsgálata, hogy az EU Alapjogi Chartája miként érvényesül a tagállami eljárásokban, illetve hogyan tudjuk mi, védőügyvédek a Chartát és a Charta egyes rendelkezéseihez kapcsolódó EUB-ítéleteket felhasználni a munkánk során. Minden előadást természetesen nem tudunk szemlézni, ezért az alábbiakban a bevezetőt és két személyes kedvenc előadónk egy-egy előadását érintjük röviden.
Az első előadás az európai alapjogvédelem alapjaira, szerkezetére és normatív kereteire fókuszált. Az előadó, Ieva Miļūna részletesen ismertette az Alapjogi Charta jogi státuszát, alkalmazási körét és viszonyát más emberi jogi dokumentumokhoz, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez (EJEE). Rávilágított arra, hogy bár a Charta önálló uniós dokumentum, a benne foglalt jogokat gyakran az EJEE és a tagállami alkotmányos hagyományok tükrében kell értelmezni. Az előadás bemutatta, hogy az Alapjogi Charta a tagállamokra csak akkor kötelező, ha azok uniós jogot hajtanak végre, és példákon keresztül ismertette, hogy az uniós bíróságok miként alkalmazzák a Charta különböző cikkeit.
A második előadás azt vizsgálta, mikor és hogyan válik alkalmazhatóvá az Alapjogi Charta a büntetőeljárások során. Alba Hernandez Weiss kiindulópontja ugyancsak az volt, hogy a Charta nem általános érvényű, hanem csak akkor alkalmazandó, ha az adott eljárásban uniós jogi kapcsolat – például egy irányelv – is jelen van.
Márpedig a büntetőeljárások kapcsán több irányelvet is megalkotott már az EU, így azok alkalmazására is érdemes figyelni a nemzeti jog mellett.
Az előadás végén Weiss hangsúlyozta, hogy a védőügyvédek számára alapvető fontosságú a Charta rendelkezéseinek ismerete, különösen az ún. stockholmi folyamat alapján megszületett büntetőeljárási tárgyú irányelvek (pl. tolmácsolási, jogi képviseleti és tájékoztatási jogokat biztosító szabályok) gyakorlati alkalmazása során. Külön kiemelte az előzetes döntéshozatali eljárás fontos szerepét és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit is.
Ciprian Băban előadásának fókuszában az Alapjogi Charta 50. cikke, azaz a ne bis in idem elve állt, amely szerint senkit sem lehet kétszer büntetőeljárás alá vonni vagy megbüntetni ugyanazon bűncselekmény miatt, ha már jogerősen elítélték vagy felmentették. Ami első olvasatra egyszerűnek tűnik, ám a jelek szerint mégsem az.
Az előadás első részében Băban a főbb EUB-ítéleteket ismertette. A Fransson-ügy (C-617/10) jelentette az áttörést, amely először alkalmazta a 50. cikket büntetőeljárás és közigazgatási eljárás (adóbírság) viszonyában. A Menci-ügyben (C-524/15) az EUB egy ötpontos arányossági tesztet vezetett be, amely alapján megengedhető a kettős eljárás, ha az intézkedések törvényi alapokon nyugszanak, legitim célt szolgálnak, előreláthatóak, összehangoltak, és a szankciók nem haladják meg a szükséges mértéket. Az előadás arra is rámutatott, hogy a kettős szankciórendszerek – például közigazgatási bírság és büntetőeljárás – nem tilalmazottak önmagukban, de szigorú feltételekhez kötöttek.
Az előadás gyakorlati konklúziója az volt, hogy a ne bis in idem nem jelent feltétlen eljárási tilalmat, hanem feltételes védelem a kettős eljárásokkal szemben. A védőügyvédek feladata ilyenkor az, hogy vizsgálják: a párhuzamos eljárások megfelelően össze vannak-e hangolva, és az összesített szankciós teher nem lépi-e túl az arányosság határait. És természetesen nem árt ismerni a vonatkozó EUBítéleteket.
A rigai ERA-képzés jól tükrözte azt a tendenciát, hogy az uniós büntetőjog és az alapjogi védelem egyre szorosabban összefonódnak, valamint az Alapjogi Charta – még ha korlátozott hatállyal is – ma már elkerülhetetlen eszköze a védőügyvédek érvelésének, különösen akkor, ha az eljárás valamelyik uniós jogi aktus végrehajtásával kapcsolatos. A képzés során nemcsak elméleti tudásra tettünk szert, hanem közvetlenül hasznosítható gyakorlati ismereteket is tanultunk, és alig várjuk, hogy alkalmazni is tudjuk azokat. Végül pedig ismét meggyőződtünk arról, hogy az EU joga az európai civilizáció egyik csúcsteljesítménye.
Sajnos közös szelfit elfelejtettünk készíteni, a csatolt fotón a képzés résztvevői közül ketten láthatók a lett legfelsőbb bíróság épülete előtt.
(Ez a beszámoló nem jöhetett volna létre az AI segítsége nélkül.)
SZERZŐ:
dr. Sántha Szabolcs Miklós LL.M. ügyvéd, bűnügyi szakjogász
A Budapesti Ügyvédi Kamara 2025 őszétől új, országosan egyedülálló programot indít, amely az ügyvédi és jogtanácsosi munka hatékonyabb működését hivato támogatni. A Digitális Ügyvéd Program célja, hogy megkönnyítse a mindennapi adminisztrációt, csökkentse a kötelező nyilvántartásokkal járó terheket, és modern megoldásokkal segítse az ügyvédi praxisokat a hatékonyabb működésben.
Aprogram keretében a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvéd és jogtanácsos tagjai – a Kamarával szerződött szolgáltatóktól – praxismenedzsment szoftvereket vehetnek igénybe a tagdíj terhére, külön térítés nélkül. A tagok a kínált szoftverek közül egy, a saját igényeiknek leginkább megfelelő programot választhatnak ki a napi munkájuk támogatására.
SZÉLES KÍNÁLAT, TESTRE SZABHATÓ MEGOLDÁSOK
A program előkészítése során a BÜK Elnöksége 2025 júniusában döntött a projekt elindításáról, és biztosította a szükséges költségvetési forrást. A BÜK tárgyalásokat folytatott a piacvezető szolgáltatókkal, akik kifejezetten ügyvédi praxisok számára fejlesztenek ügyviteli szoftvereket, és ennek eredményeként megállapodás született három szolgáltatóval a program elindítására.
A kínált szoftverek eltérő struktúrával és szolgáltatásokkal rendelkeznek – éppúgy, ahogy az ügyvédi praxisok igényei is sokfélék. A program egyik legnagyobb előnye, hogy minden felhasználó a saját munkastílusához és prioritásaihoz illeszkedő megoldást választhat. Közös vonásuk ugyanakkor, hogy valamennyi szoftver segíti a kamarai nyilvántartások vezetését, a határidők és dokumentumok kezelését, illetve olyan adatkinyerési funkciókat biztosít, amelyek megkönnyítik a kamarai ellenőrzések során teljesítendő adatszolgáltatást – például a Pmt. ellenőrzés esetén.
TUDATOS VÁLASZTÁS – RÉSZLETES BEMUTATÓK ÉS NYÍLT NAP
Fontos, hogy a programban részt vevő tagok a választás előtt részletesen megismerjék a kínált rendszerek működését, hiszen a program keretében egy konkrét szoftver használatát kezdhetik meg. Ennek elősegítésére a Kamara tájékoztatóanyagokat, funkció-összehasonlító táblázatokat ad ki, valamint szeptemberben nagyszabású nyílt napot szervez, ahol a szolgáltatók képviselői személyesen is bemutatják rendszereiket, és választ adnak a felmerülő kérdésekre.
A program induló szakaszában a Kamara minden szoftverszolgáltatónál meghatározott számú előfizetést köt le, amelyet a kamarai tagok a szabad kapacitás erejéig igényelhetnek. Ezért különösen érdemes gyorsan tájékozódni és mihamarabb kiválasztani a megfelelő szoftvert, mert a hozzáférés a szabad keretek erejéig történik. Aki elsőként jelentkezik, biztosabb esélylyel csatlakozhat a számára legmegfelelőbb rendszerhez.
A Kamara bízik a program sikerében, és célja, hogy a jövőben még szélesebb körben tudja támogatni az ügyvédi praxisokat.
A DIGITALIZÁCIÓ JEGYÉBEN
A Digitális Ügyvéd Program nem csupán az ügyvédi munka napi adminisztrációját könnyíti meg, hanem hozzájárul a jogi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának növeléséhez is. A Kamara által biztosított finanszírozás jelentős költségés időmegtakarítást jelent a tagok számára, miközben elősegíti a digitális átállást, és növeli a jogászi hivatás versenyképességét a modern technológiai környezetben.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK HAMAROSAN
A Kamara az elkövetkező időben részletes tájékoztatót ad ki a program keretében választható szoftverekről, azok funkcióiról és az igénybevétel pontos feltételeiről, illetve szeptemberben várunk minden érdeklődőt a Digitális Ügyvéd Program nyílt napján. Kérjük, kísérjék figyelemmel a Kamara hírleveleit, honlapját és egyéb hivatalos csatornáit, hogy elsőként értesüljenek az indulás részleteiről.
dr. Gyalog Balázs dr. Dékány Dóra
Kik vehetik igénybe?
A Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvéd és jogtanácsos tagjai a tagdíj terhére, külön térítés nélkül vehetnek részt a programban.
Az ügyvédjelöltem is használhatja?
Az iroda más munkatársai (pl. ügyvédjelölt, jogi asszisztens) számára az ügyvéd kedvezményes áron vásárolhat további előfizetést a szolgáltatótól a program keretében.
Mikor és hol kell jelentkezni?
Tájékozódjon
1 2 3
Ismerje meg a választható szoftvereket a Kamara anyagaiból és a nyílt napon
Válassza ki a szoftvert
Döntsön a praxisának legmegfelelőbb program mellett
Jelentkezzen
Regisztráljon mielőbb a programra, mert a keret korlátozott
A Kamara nyár végén, vagy ősz elején közzéteszi az információkat, az előregisztráció ezt követően indul, majd a Kamara közzéteszi a jelentkezési linket a hivatalos csatornáin.
Ügyvédi tevékenységét szünetelteti
dr. Szőke Tóth Gabriella kamarai jogtanácsos 2025. 05. 01.
dr. Unyi Győző ügyvéd 2025. 05. 01.
dr. Juni Zsuzsanna kamarai jogtanácsos 2025. 05. 01.
dr. Lantos Andrea Judit kamarai jogtanácsos 2025. 05. 01.
dr. Holló-Mervel Krisztina kamarai jogtanácsos 2025. 05. 01.
dr. Sebők Anikó ügyvéd 2025. 05. 01.
dr. Buda Álmos Botond ügyvéd 2025. 05. 01.
dr. Kálmán Aliz alkalmazott ügyvéd 2025. 05. 01.
dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos 2025. 05. 01.
dr. Géczi Imre ügyvéd 2025. 05. 01.
dr. Maizl Zsófia alkalmazott ügyvéd 2025. 05. 23.
dr. Kéri Tamás ügyvéd 2025. 05. 16.
dr. Bíró Emese ügyvéd 2025. 05. 31.
dr. Bereczk Judit ügyvéd 2025. 05. 29.
dr. Kovalcsuk András ügyvéd 2025. 05. 27.
dr. Martsa Gertrúd kamarai jogtanácsos 2025. 05. 14.
dr. Badacsonyi Gergely kamarai jogtanácsos 2025. 05. 27.
dr. Fekete Gábor Károly ügyvéd 2025. 05. 31.
dr. Kardos Melinda ügyvéd 2025. 06. 01.
dr. Rihay-Kovács Zita ügyvéd 2025. 06. 01.
dr. Barta-Polgár Brigitta alkalmazott ügyvéd 2025. 06. 01.
dr. Szabó-Présing Katalin ügyvéd 2025. 06. 01.
Ügyvédi tevékenységét folytatja
dr. Győri Csilla Zsuzsanna ügyvéd 2025. 05. 01.
dr. Szűcs Péter kamarai jogtanácsos 2025. 05. 16.
dr. Bede Máté kamarai jogtanácsos 2025. 05. 05.
dr. Farkas Ildikó kamarai jogtanácsos 2025.05.21
dr. Ladjánszki Bernadett ügyvéd 2025. 05. 13.
dr. Lovretity András ügyvéd 2025. 05. 23.
dr. Ács Balázs Attila ügyvéd 2025. 06. 02.
Bogyó Sándorné dr. Székely Andrea ügyvéd 2025. 06. 01.
Kamarai tagságáról lemondott
dr. Kalucza Edit kamarai jogtanácsos 2025. 05. 01.
dr. Kőhegyi-Zeller Anikó kamarai jogtanácsos 2025. 05. 31.
dr. Hevér József ügyvéd 2025. 05. 31.
dr. Király Gábor Béla kamarai jogtanácsos 2025. 05. 07.
dr. Tóth Bálint András kamarai jogtanácsos 2025. 05. 10.
dr. Juhász Kriszta ügyvéd 2025. 05. 12.
dr. Hergott Éva Krisztina ügyvéd 2025. 05. 15.
dr. Végh István ügyvéd 2025. 05. 14.
dr. Puskás Sándor ügyvéd 2025. 05. 15.
dr. Markovics László ügyvéd 2025. 06. 30.
dr. Hajdu Attila ügyvéd 2025. 06. 30.
dr. Jakó Endre Levente kamarai jogtanácsos 2025. 06. 30.
dr. Tóth Béla kamarai jogtanácsos 2025. 06. 03.
dr. Ifj. Partos László ügyvéd 2025. 06. 30.
dr. Fekete Máté ügyvéd 2025. 06. 15.
Kamarai nyilvántartásból törölt:
Lutzné dr. Szentmihályvölgyi Rita ügyvéd 2025. 05. 08.
dr. Knecht-Gothárd Kinga ügyvéd 2025. 05. 10.
dr. Hauptmann Irma Mária ügyvéd 2025.05.10
dr. Sárközy István ügyvéd 2025. 05. 13.
ING., MGR. MIROSLAV SPERKA, LL.M. európai közösségi jogász 2025. 05. 14.
dr. Vogl Miklós ügyvéd 2025. 05. 15.
dr. Bluszt Kálmán kamarai jogtanácsos 2025. 05. 22.
dr. Fésü Gizella kamarai jogtanácsos 2025. 05. 24.
dr. Levente István ügyvéd 2025. 05. 24.
dr. Lukács Tamás György alkalmazott ügyvéd 2025. 05. 24.
dr. Nagy Dorottya kamarai jogtanácsos 2025. 05. 24.
dr. Rideg Kinga kamarai jogtanácsos 2025. 05. 24.
dr. Dénes Gergő Lajos kamarai jogtanácsos 2025. 06. 04.
dr. Schneider Ernő Mátyás kamarai jogtanácsos 2025. 06. 04.
Kitűnőre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2025. 05. 21.
dr. Dancsa-Nábráczky Réka
KOVÁCS ÉS SZALAY ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ
ESKÜTÉTEL 2025. 06. 18.
dr. Angyal Márton
ORMAI, PAPP, CZIKE ÉS TÁRSAI CMS CAMERON MCKENNA NABARRO OLSWANG LLP Ü. I. KITŰNŐ
dr. S. Tóth Krisztina
HEGYMEGI-BARAKONYI ÉS FEHÉRVÁRY
BAKER & MCKENZIE ÜGYVÉDI IRODA KITŰNŐ
Jelesre szakvizsgázott
ESKÜTÉTEL 2025. 05. 21.
dr. Bakos Bendegúz
BARANYI-TIMÁR ÜGYVÉDI IRODA JELES
dr. Szakál Zsombor
DR. VARGA ISTVÁN ÜGYVÉDI IRODA
JELES
dr. Máriás Bertalan
LOVÁSZI-TÓTH ÜGYVÉDI IRODA JELES
dr. Grósz Laura kamarai jogtanácsos
JELES
dr. Debre Dániel kamarai jogtanácsos
JELES
ESKÜTÉTEL 2025. 06. 18.
dr. Acsai Lola ÉKES ÜGYVÉDI IRODA JELES
dr. Frankó Zsombor Milán
DENTONS RÉCZICZA
ÜGYVÉDI IRODA JELES
dr. Pázmándi Patrik OPPENHEIM ÜGYVÉDI IRODA JELES
dr. Rieder Bernadett Eszter
DR. HAMAR ÜGYVÉDI IRODA JELES
dr. Szabó Viktória Dóra TÖRÖK GYULA
ÜGYVÉDI IRODA JELES
A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso
Szögezzük le rögtön az elején: sikeres ember nem unatkozhat! Az unalom a kudarc beismerése azokban az időkben, amikor a csinálás kényszere a levegőben van, aki pedig ezt nem érzi, az minimum gyanús, de legalábbis nem sikeres. Én mégis azt mondom: unatkozni márpedig olykor muszáj!
Néhány hé el ezelő egy ismert színésznővel beszélge em, amikor egyszer csak elhagyta a száját a tételmondat: „Nemrég jö em haza egy tíznapos elvonulásról.” Először én is pontosan arra gondoltam, mint amire most Önök: bizonyára elment egy vidéki luxusszállodába, ahol búzafűleveket iszoga ak, valaki a sarokban hangtálazo , elő e és utána pedig mindenféle ezoterikus és spirituális programokkal húztak le róla még több pénzt. Szerencsére gyorsan kiderült, hogy ez esetben nem erről volt szó: az elvonulás helyszíne egy, a hatvanas években épült gyerektábor volt, ahol egy nagyon szigorú napirend szerint éltek. Az elvonulók nem szólha ak egymáshoz, nem hagyha ák el a kijelölt területet, és nemhogy telefont, de még egy könyvet sem vihe ek be magukkal. A nap egyedüli programja – az étkezéseket leszámítva – a meditáció, annak is egy, a végtelekig leegyszerűsíte változata volt. A szervezők célja mindezekkel az volt, hogy a résztvevők valóban csakis saját magukkal foglalkozzanak. Nem sokkal később csatlakozo a beszélgetéshez a színésznő párja is, akiről szintén kiderült, hogy volt egy ugyanilyen elvonuláson. Majd pár hé el később egy teljesen másik körben forgó ismerősöm említe e, hogy „ó, igen, oda én is elmentem”.
Lehet, hogy az elvonulás mint kifejezés sokakat megmosolyogtat, azt azonban talán kevesen vitatják, hogy ha fizikailag nincs lehetőségünk mással foglalkozni, akkor kénytelenek vagyunk saját magunkba nézni. Vagyis: az unalom az önismeret kovásza. Ebből – mármint unalmas pillanatból – pedig nagyon kevés van az embernek 2025-ben. Könnyű lenne ezért a modern társadalmat hibáztatni, de felnő emberként jobban tesszük, ha vállaljuk a felelősséget te einkért és választásainkért, ha pedig valami nem tet-
szik az életünkben, akkor megpróbálunk változtatni rajta.
Tény, hogy a mi gyerekkorunk egyik alapélménye az unatkozás. Unatkoztunk a minket hidegen hagyó iskolai órákon. Unatkoztunk a végtelenbe nyúló nyári szünetben. Unatkoztunk a fura szagú orvosi váróban. Unatkoztunk a másodunokatestvérünk féltestvérének keresztelőjén. Lehet, hogy ezek mia is döntünk úgy, hogy köszönjük, de ebből
ben – közel 100 évvel ezelő ! – rávilágíto . Meglátása szerint az alkotó folyamat négy szakaszból áll: az első a preparációs szakasz, ezt követi az inkubáció, azaz a lappangás ideje, majd jön az illumináció, azaz a megvalósítás, végül pedig a verifikáció, az ötlet önmagunk elő i igazolása. A hangsúly ezú al a ke es ponton van. Ha nem hagyunk időt a lappangásra, bárhogy is igyekszünk, nem leszünk képesek arra, hogy bármi új gondola al álljunk elő.
felnő ként nem kérünk, és inkább bármit megteszünk, csak unatkozni ne kelljen többet. Az okostelefonnal pedig lényegében meg is szűnt a korábban ismert unalom, és beköszöntö egy másfajta – elvégre sok szórakozást és izgalmat az aznap huszadszorra átpörgete hírek és a közösségi média feed sem tartogat. A klasszikus unalmat ugyanakkor valóban távol tartja.
Van ennek azonban egy hátránya is. Hogy sokszor nem adunk magunknak időt arra, hogy a fejünkben megálmodjunk dolgokat. Hogy a látszólagos semmiből bevillanjanak új ötletek. Hogy fejben elkalandozzunk, és hogy ezáltal feltöltődjünk. I kapcsolódik össze a konstruktív unalom a sikerességgel, ahogyan arra Graham Wallas brit szociálpszichológus A Gondolkodás művészete című könyvé-
Egy kicsit unatkozni egyszerűnek és ezek után voltaképpen kívánatosnak is hangzik, nem igaz? Mégis mindannyian tapasztaljuk, mennyire nehéz kikapcsolni a környezetünkből érkező és a saját fejünkben is aktívan szóló hangokat, amelyek különböző feladatok elvégzésére sarkallnak bennünket. Félreértés ne essék: elfoglalt embernek lenni nem bűn, sőt, és nem is jelenti okvetlenül azt, hogy nem törődünk saját magunkkal. Az ugyanakkor fontos, hogy olykor-olykor legyen lehetőségünk ülni egy vízparton és nézni a naplementét, feküdni a fűben és figyelni a felhők gomolygását, vagy egyszerűen csak zavartalanul elidőzni egy kicsit a reggeli kávé vagy az esti pohár bor fölö , miközben nem vesszük elő a telefonunkat. Ha mindez az életünk része tud lenni, az csodás végeredményhez vezet – ha pedig nem, akkor fontolóra vehetünk egy elvonulást. És hogy ez utóbbin rájö -e bármi sorsfordítóra az a három résztvevő, akikkel beszélge em? Nos, rájö .
Ezek után csakis annyit kívánhatok: unalmas nyarat mindenkinek!
SZERZŐ: Vida Ferenc, a Pesti Ügyvéd szerkesztője
SPIRÓ GYÖRGY
Padmaly
A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz, aki hosszú élete során szemtanúja lehetett a magyar reformkornak, a forradalomnak és elfojtásának, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalom hajnalának és a századfordulónak. Mindezekről igen sarkos véleménye volt férjének, az újságíró és örök forradalmár Táncsicsnak, aki ezt nem is rejtette véka alá, emiatt hol börtönben ült, hol saját háza alatt volt kénytelen bujkálni. Ennek a rejtekhelynek régi magyar elnevezése a padmaly. Magvető Könyvkiadó
GÁRDOS PÉTER Hamisítók
1971-ben Goldstein Balázs fiatal, ambiciózus rendezőként csöppen a Filmhíradó kulisszák mögötti világába. Azt hiszi, az igazság nyomába eredhet, de hamar rá kell döbbennie: itt a valóságot nem rögzítik, hanem megalkotják. Amikor azonban elkészíti első saját riportját – egy ártatlannak tűnő történetet a zálogház világáról –, az váratlanul a politika legfelsőbb köreit is felbőszíti. Gárdos Péter önéletrajzi ihletésű regénye egyszerre ironikus korrajz és személyes visszatekintés, egy felnőtté válás története a propaganda és a manipuláció világában. Open Books
A nyári könyvújdonságok idén is széles skálán mozognak, így a történelmi regények kedvelői éppúgy találnak maguknak izgalmas olvasnivalót, mint a természet rajongói.
érdekes történeteket, fontos kutatási eredményeket talált, és saját tapasztalataival kiegészítve ezeket kirajzolódott előtte egy út, amely mindenkinek rengeteg új erőforrást, bölcsességet és igazi kiteljesedést hozhat. Ezen az úton néha eltévedünk, de ha nyitottan, vagányan és kreatívan tudunk végigmenni rajta, akkor egyértelművé válik, hogy a középkorúaknak nemcsak múltjuk van, hanem és elsősorban jövőjük.
Jaffa Kiadó
DAVID
ATTENBOROUGH –COLIN BUTFIELD Óceán – Földünk utolsó vadonja
David Attenborough a jeges, sarkvidéki tengerektől a távoli korallzátonyokig Földünk minden óceáni élőhelyén forgatott már. Most régi munkatársával, Colin Butfielddel mesélnek az utolsó nagy vadonról, az óceánról, amely formálja a szárazföldet, ahol élünk, szabályozza az éghajlatot és oxigént állít elő. Az Óceán az Attenborough-ra jellemző melegséggel, tudással és áhítattal mutat meg egy veszélyben lévő, de még helyreállítható világot. Park Kiadó
IVÁNYI ORSOLYA Előttünk az élet
Hogyan legyünk ötvenévesek? – tette fel a kérdést Iványi Orsi kerek születésnapja előtt. A választ keresve inspiráló példákat,
DEBORAH MOGGACH Marigold Hotel –Keleti nyugalom Íme a könyv, amely inspirálta a Judi Dench, Maggie Smith és Bill Nighy főszereplésével forgatott, népszerű filmet, a Marigold Hotelt! Egy csábító reklám hatására hét nyugdíjas a távoli Indiába utazik, hogy egy luxusotthonban új életet kezdjen. Megérkezésük után azonban gyorsan rádöbbennek, hogy a szálló csak árnyéka régi önmagának, a személyzet több mint excentrikus, és a brit uralom napjai bizony régen elmúltak. Mégis, India lenyűgözően ellentmondásos világában hamarosan arra is ráébrednek, hogy az élet és a sze-
retet mindig újrakezdhető, még a legváratlanabb helyzetekben is.
Athenaeum Kiadó
BREIER ÁDÁM Hetvenegy farkas
Stern Gábor harmincas egyetemi oktató, a párkapcsolata stabil, barátnőjével nemsokára megszületik első gyerekük. Mégis mi a gond?
Sokasodnak körülötte a krízisek: barátnőjének testvére párkapcsolati drámán megy keresztül, a munkahelyén pedig szexuális zaklatás miatt elbocsátanak egy hatvanas professzort. Gábor múltja is ingoványos terep: évekkel ezelőtt tett valamit, és a lelkiismerete nem hagyja nyugodni. Érzi, tiszta lappal kell indulnia. De mégis miért olyan fontos ez? Breier Ádám, a Lef kovicsék gyászolnak című fi lm rendezőjének első könyve a megbánás regénye. Friss értelmezést ad a mai harmincasok nyelvén egy érzésre, amit alaptalanul hittünk idejétmúltnak. 21. Század Kiadó
ZAJÁCZ D. ZOLTÁN Moszkva, Balaton
1987, Moszkva. Irina Kulikova őrnagyot a legújabb ügye a moszkvai magyar nagykövetségre szólítja. Eltűnt ugyanis a magyar kereskedelmi képviselet egyik munkatársa. Fodor Bálint befolyásos szülők gyermeke, ezért a moszkvai rendőrség mindent elkövet, hogy mielőbb a nyomára bukkanjon, ám amikor a férfi t holtan találják, kénytelenek segítséget kérni magyar kollégáiktól. Mindeközben Tihanyban is eltűnik valaki, méghozzá a híres moszkvai Bolsoj egyik balerinája. A két ügynek látszólag semmi köze egymáshoz, az időbeli egybeesés azonban a nyomozók szerint nem lehet véletlen… General Press Kiadó
Nyáron mindenkinek határozo an javasolt rövidebb-hosszabb időre elhagynia a várost, hogy feltöltődjön az év második felére. A Budapesten töltö időt azonban remek programokkal használhatjuk ki, amint az a Pesti Ügyvéd nyári programajánlójából is kiderül.
Eliane Elias
A többszörös Grammy- és Latin Grammy-díjas zongorista, énekesnő, zeneszerző és hangszerelő a jazz és a brazil zene vegyítésével egyedülálló, azonnal felismerhető zenei világot alkoto , amelynek népszerűségét világszerte 2,5 millió elado album jelzi. A Müpába tizenkét év után olyan koncer el tér vissza, amely legutóbbi, 2024-es Grammy-jelölt albuma, a Time and Again anyagára épül, de terítékre kerülnek más bossa nova-, szamba-, illetve jazzslágerek is. mupa.hu
július 9.
Just Decoration
Kissmiklos Just Decoration című tárlatának a W Budapest szálloda ad o hont. A nemzetközi jelentőségű képzőművész és dizájner kiállítása határvonalakat vizsgál és feszeget: a hotelben kiállíto műalkotások egyedi narratívákon keresztül tesznek fel kérdéseket arról, mi számít művészetnek, és mi marad pusztán díszítőelem. A kiállítás szemlélődésre, ugyanakkor öniróniára is késztetheti nézőjét. w-hotels.marriott.com/destinations/ budapest július 20-ig
MS mester és kora
A kiállítás a késő középkori magyarországi művészet egyik legjelentősebb alkotó-
ját, az MS mesterként ismert művészt és korát mutatja be. A tárlat középpontjában MS mester legismertebb alkotása, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára áll. E monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először láthatja együ a nagyközönség. A már ismert művek melle MS mester több újonnan beazonosíto alkotását is megismerhetik a látogatók. Sőt, a kurátorok javaslatot tesznek a magyar művésze örténet egyik legizgalmasabb rejtélyének feloldására, hogy vajon ki rejtőzhet az MS monogram mögö . szepmuveszeti.hu július 20-ig
Libegők Éjszakája
Idén immár tizedik éve vághatnak neki az éjszakai libegőzésnek a műfaj szerelmesei. A jubileumi Libegők Éjszakáját július 12-én, szombaton rendezik meg, és idén a Zugligeti Libegő, a Lillafüredi Libegőpark, a Sástói Oxygen Adrenalin Park és a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark vesz részt benne. július 12.
Open Water Tournament
Az úszás szerelmeseinek i hon sem a Balaton átszelése az egyedüli opció. Idén immár ötödik alkalommal rendezik meg a Magyar Nyíltvízi Úszóbajnokságot, amelynek keretében az amatőr és a profi
úszók a szentendrei Postás strandtól indulva hosszában úszhatják át a Dunát. Az úszók az 5,29 kilométeres táv teljesítése után a Lupa-szige el szemközti Ebihal büfénél érnek partot. A nyíltvízi úszáson – a sodrást kihasználva – azok is célba érnek, akik csupán lebegni szeretnének, miközben új perspektívából figyelik a várost. openwater.hu július 12.
Kaesz otthonok 1925–1960
A Walter Rózsi-villa új kiállítása a harmincas évek magyar iparművészetének gazdag világába kalauzolja a látogatókat. Kaesz Gyula (1897–1967) belsőépítészi és bútortervezői tevékenysége melle központi alakja volt a 20. század iparművészetének, feleségét, Lukáts Katót (1900–1990) pedig az alkalmazo grafika területének egyik meghatározó alkotójaként tartjuk számon. A tárlat a művészházaspár több mint négy évtizednyi közös életének tereit, tárgyait egy helyszínen mutatja be utolsó közös o honuk, Petőfi téri lakásuk berendezése által. walterrozsivilla.hu/kaesz-otthonok július 27-ig
Will Smith
Idén Budapest sem marad ki Will Smith nyári turnéjának állomásai közül. Nem kizárt, hogy ennek a döntésnek köze van ahhoz, hogy Smith 2019-ben hetedhét országra szóló születésnapi bulit rendeze magának a Bazilika elő . A Based on a True Story koncertkörút apropója a rapper és színész nemrég megjelent, azonos című új albuma. A műsorban az új dalok melle előkerülnek az olyan klaszszikus slágerek is, mint a Ge in’ Jiggy Wit It, a Miami vagy a Summertime. augusztus 14.
INOTA Fesztivál 2025-ben az INOTA Fesztivál visszatér a Várpalota melle i leállíto hőerőműbe. Ismét erőteljes programsorral, élvonalbeli és újszerű hangokkal, látványos installációkkal, ráadásul egy eddig használatba nem ve helyszínnel is készülnek. inotafestival.hu augusztus 28–30.
DR. RAGÁNY ZOLTÁN A SZÍNJÁTSZÁSRÓL, A JOGÁSZI HIVATÁSRÓL ÉS A BELSŐ TARTÁSRÓL
„nyolcas esküdtre” lenne szükség
Dr. Ragány Zoltán szegedi ügyvéd, aki tíz éve, amatőr és profi színésztársaival együtt viszi színpadra a „Tizenkét dühös ember” című darabot – jogászként és színházszerető emberként. Interjúnkban beszél színpadi rituáléiról, a perbeszédek és előadások párhuzamáról, a „nyolcas esküdt” karakterének tanulságairól, valamint arról, miként vált a hivatás és a hobbi egymást erősítő szenvedéllyé az életében.
– Lá am a kamarában, a színpadra lépés elő . Bár nem hivatásos színész, mégsem tűnt úgy, mintha nagyon izgulna. Hogy van ez?
– Ha valaki azt mondja, hogy egyáltalán nem izgul, az szerintem nagyképűség. Nyilvánvaló, hogy mindenki izgul valamennyire – én is. A kérdés inkább az, hogy ez milyen mértékű, és hogy kívülről látszik-e. Amikor találkoztunk, még 2530 perc volt az előadás kezdetéig – hál’ istennek akkor sikerült lepleznem az izgalmamat. A közvetlen színpadra lépés elő i pillanatokban viszont mindig izgulok. Ilyenkor vannak rituáléim, amiket végigcsinálok – tegnap este sem volt ez másként.
– Mik ezek a rituálék?
– Például nagyon figyelek arra, hogy minden játszótársammal legyen személyes kontaktusom. Ha tizenöten vagyunk a színpadon, akkor mind a tizenöt emberrel, ha hárman, akkor hármunkkal. Odamegyek hozzájuk, megölelem őket, magamhoz szorítom, és próbálok közösségi energiákat mozgatni – mindenki energiáját mindenki javára felhasználni. Ennél a társulatnál is eleinte csak én csináltam ezt, de most már látom, hogy a többiek is átvették, és sorban odamennek egymáshoz, megölelik egymást, mielőtt színpadra lépnénk. Szóval ez például egy ilyen rituálé.
– Vannak más szokásai is?
– Igen, vannak. Vannak különböző sportgyakorlatok, amikkel „stenkelem” magam – így hangolódom rá. Ezeket is végigcsinálom, mielőtt színpadra lépek.
– Például? Fekvőtámasz?
– Többek között, igen.
– Mennyiben különbözik mindaz, amit csinál, mondjuk, egy fontos perbeszédtől?
– Ha a felkészülési folyamatot nézzük: egy ilyen előadásra az ember hónapokon, de legalábbis heteken át készül –közösen, meghatározott időpontokban.
A perbeszéd viszont sokszor éjszaka, hajnalban vagy a munka más ellopott pillanataiban formálódik, hiszen ott nem vagyok másokhoz kötve, csak saját magamhoz. Az iratok feldolgozása ráadásul egy magányos műfaj – csendet és nyugalmat kíván, amire többnyire csak ilyenkor van idő. De egyébként el tudom képzelni, hogy van olyan perbeszéd, és van olyan előadás, amikor a perbeszéd „győz” – ha arra kíváncsi, hol izgulok jobban.
– Abban a pillanatban, amikor meg kell szólalnia és valamit előhozni magából – mi a különbség a kettő között?
– Ott, abban a pillanatban már nincs sok különbség. Ahogy a híres mondás tartja: „Az ember a halálos ágyán, a fogorvosi székben és a szónoki emelvényen menthetetlenül magára marad.” És ez valóban így van: ott már egyedül vagy. Teljesen mindegy, hogy az a szónoki szék egy színpad, ahol szerepet játszol, vagy egy perbeszéd emelvénye, vagy egy politikai felszólalás. Nem akarom magam ezekhez hasonlítani, csak a példát mondom: ezek a helyzetek mind ugyanarról szólnak –egyedül állsz, és abból kell dolgoznod, amit magaddal vittél.
– Az, hogy ön jogász, mennyit ad hozzá az előadáshoz? Szakmailag is hozzá tud tenni? Hitelesebbé válik tőle? – Ez azért mégiscsak egy színészi teljesítmény, nem annyira jogászi – hiszen az anyag adott. Reginald Rose zseniálisan, tűpontosan megírta a szöveget. Itt sokkal inkább az előadói teljesítmény számít, mint az, hogy én jogász vagyok, vagy bárki más az lenne. Ez a darab azért különösen izgalmas, mert bár jogászi körben játszódik, mégis mindannyiunkat érint. A büntetőügyek mindig foglalkoztatják az embereket – nem véletlen, hogy ezek vezető hírek a híradóban. Talán túlzásba is visszük ezt, de a büntetőjog kicsit olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, vagy legalábbis van róla véleménye – jogászként és laikusként is. Ez a darab pedig pontosan ebbe a közegbe visz be minket – egy nagyon is valóságos, kemény büntetőjogi dilemmahalmazba. Olyan kérdéseket vet fel, amelyeket mindenki megért. A cél az, hogy a nyolcas esküdt vezetésével a néző is eljusson oda, hogy kimondja: „a fiú nem bűnös”. Nem azért, mert biztosan ártatlan, hanem mert nem tudjuk biztosan, hogy bűnös – és ez a lényeg. Valószínűleg ez lehet
a darab sikerének a titka – és például a tegnapi előadáson, amit a Budapesti Ügyvédi Kamarában játszottunk, ez különösen jól működött. A szakmabeliek saját magukat látták a színpadon. A saját dilemmáikat, kérdéseiket élték újra – szinte percről percre – a szereplők szavain keresztül.
– Egy jogvégzett ember számára hiteles ez a darab?
– Jogilag teljesen hiteles. A kétség és a kétely megfogalmazása is nagyon pontos. Olyan eljárási cselekmények is szerepelnek benne, amelyek nemcsak a mai hatályos, de a húsz évvel ezelőtti büntetőeljárási törvényben is szerepelnek – például a bizonyítási kísérlet. Amikor a nyolcas esküdt „lejátssza”, hogy a tanú vajon tényleg képes volt-e megtenni azt a bizonyos néhány métert 15 másodperc alatt – ez maga egy bizonyítási kísérlet. Ilyet a hatóság is végezhetne, például mozgáskorlátozott tanúk esetén. Szóval: igen, a darab teljes mértékben hiteles.
– Mit gondol arról a helyzetről, amikor valaki – a nyolcas esküdt – egy ilyen erős szembeszélben elindul? Magyarországon nincs esküdtbíróság, de van olyan szituáció, amikor minden teljesen evidensnek tűnik, és valaki mégis azt mondja: „Álljunk csak meg, nézzük meg ezt még egyszer”?
– Ezzel kapcsolatban már más a véleményem. Jó lenne, ha hiteles lenne –de sajnos nem az. Azért nem, mert az emberek gyarlók, esendők, és általában szeretnek a többséggel haladni. Az önálló vélemény megfogalmazására képes emberek száma nagyon alacsony. Minél több „nyolcas esküdt”-féle emberre lenne szükség. Ha ilyen karakterű emberek lennének túlsúlyban, akkor valóban szebb világban élnénk. De sokan inkább elhallgatnak, elbújnak – nem vállalják fel a véleményüket.
Ahhoz, hogy valaki ilyen „nyolcas esküdt” lehessen, kell egy nagyon biztos belső erő. Egy olyan személyiség, amely nem külső tényezőktől függ, hanem önazonos. Tudja, ki ő, ismeri a világot, a saját képességeit – és így áll bele egy tárgyalási szituációba. Nem a tárgyalás formálja őt, hanem ő képes hatni a bizonyítási folyamatra. Ezért is tud ebben a darabban hatást gyakorolni: már az elején, amikor mindenki más még egyszerűen kimondja, hogy „bűnös” –ő képes a kétségeket megfogalmazni. Mert a többiek nem is igazán gondolják végig: csak annyit mondanak, „hát persze, bűnös – nem bizonyíto ák az ellenkezőjét”. De a legtöbben nem is tudnak vagy nem is mernek véleményt formálni – és ha mégis, akkor nincs elég bátorságuk ahhoz, hogy ezt világosan ki is mondják. A nyolcas esküdt viszont különleges figura: tudja, mit gondol, ki is mondja, és elég bátor is hozzá.
– Kell ehhez egy kis szerencse is, nem?
– Igen, pontosan. Ahogy a sportban is mondják: a jó kapusnak van szerencséje. A darabban is van egy ilyen pillanat – amikor a nyolcas esküdt tényleg egyedül marad, és nem csinál mást, mint kockáztat. Hazárdjátékot játszik: azt mondja, hogy szavazzanak titkosan, és ha mind a tizenegyen a bűnösségre szavaznak, akkor ő feladja. Ez egy óriási rizikó, de bejött neki. Ahogy a jó kapus eltalálja, hova lövik a tizenegyest – itt is volt egy olyan pillanat, amikor a 9-es esküdt, ha talán nem is meggyőződésből, de emberi együttérzésből, intellektuális és érzelmi intelligenciával megérintve azt mondta: „Hallgassuk meg, mit akar mondani ez az ember.”
–
Lát maga körül ilyen autonóm embereket? A darab egyik fő üzenete éppen az: ilyennek kéne lennünk. – Igen, ilyennek kéne lennünk. És látok is ilyen embereket – de keveset. Kevesen, de azért vannak.
– Milyen az, amikor jogászok előtt játsszátok a darabot? Másképp rezonál a közönség?
– Nem igazán. Talán egy-két poénnak más a lecsapódása – például amikor elhangzik, hogy „egy ügyvéd is lehet szimplán hülye”, az máshogy hat a Budapesti Ügyvédi Kamara nézőterén. Ott inkább kuncognak rajta. Pedig ez egy teljesen jogos poén: egy ügyvéd éppúgy lehet rossz, mint egy autószerelő, egy szobafestő vagy egy orvos. Ez nem a tituluson múlik, hanem azon, aki gyakorolja a hivatását. Érdekes módon egyébként ezeken a poénokon egy „civil”, vagyis nem jogászi közönség gyakran önfeledtebben tud nevetni, mint az ügyvédek.
– Ön szegedi ügyvéd. Hogy keveredett bele a színjátszás világába?
– Ez az egész az én ötletem alapján indult, még 2014-ben. Már a ’90-es évek eleje óta részt veszek különböző amatőr, félamatőr vagy félprofi előadásokban – a „profi” volt talán a legkevesebb, a „félprofi” a legtöbb. Tényleg régóta van tapasztalatom nem hivatásszerű színházcsinálásban – és itt a „nem professzionális” alatt nem azt értem, hogy nem ért hozzá az ember, hanem hogy nem ebből él. Már egyetemista koromban is hoztam létre előadásokat, például 2004-ben az István, a királyt, amit a Szegedi Nemzeti Színház színpadán énekeltem, vagy
2006-ban az Utazás című rockoperát. Nem az ötletek hiányoztak, hanem az ilyen típusú előadások létrejöttéhez szükséges csillagállás – ezek mindig kegyelmi pillanatok. Aztán 2014-ben jött az ötlet – most szerénytelenül mondom: bennem –, hogy ezt a darabot, a Tizenkét dühös embert, meg kellene csinálni. Miért ezt? Mert fantasztikusan jó darab, és nagyon olcsón létrehozható. Három asztal, tizenkét szék – kis túlzással ennyi kell csak. A bemutató 2014 októberében volt a Szegedi Nemzeti Színházban. Akkor még Barnák László nem főigazgató volt, csak színész. Őt kértük fel Tajti Gabival a rendezésre. Fantasztikusan élvezte a munkát, és nagyon jó előadás született belőle. 2014-ben aztán több mint hússzor játszottuk – nemcsak Szegeden, hanem például Budapesten is, a Játékszínben, ahol két előadást is tartottunk. 2015 tavaszán volt ez, és akkor úgy tűnt, hogy vége – minden
Mindig azt szoktam mondani, hogy a második legjobb dolog, ami velem történt, hogy ügyvéd lettem – mert én eredetileg színész szerettem volna lenni.
csoda három napig tart. Játszottuk még egy darabig, de aztán abbamaradt. Aztán most, tíz évvel később – én már nem hittem benne, hogy újra összeállhat –, Tajti Gabi volt az, aki hitt benne, és azt mondta: csináljuk meg újra, a 10 éves jubileumra.
–
Hogyan változott meg az előadás a tízéves jubileumra? – 2024 tavaszán kezdtünk el újra szervezni. Voltak ugyan kisebb szereplőcserék, tehát a mostani csapat nem teljesen azonos a 2014-es felállással, de körülbelül 80%-ban ugyanaz a társaság. Tavaly októberben, a tízéves jubileum alkalmából újra bemutattuk a darabot – és aztán ugyanúgy beindult a verkli, mint annak idején. Először három előadással terveztünk, de most is már túl vagyunk tízen, többek között a Budapesti Ügyvédi Kamarában is volt két előadásunk. Azóta rendszeresen
játsszuk a Kisszínházban – nem minden hónapban, de két-háromhavonta mindig van 3-4 előadás. Óriási sikerrel megy. Ez egy igazi csoda.
– Úgy tűnik, nemcsak egy előadás, hanem egy közösség is született belőle.
– Igen, és van ennek még egy szép, különleges oldala is – olyan, ami ma már ritkaságszámba megy, mint a nyolcas esküdt karaktere. 2014-ben, a bemutató után Hegedűs István – aki akkor még aktív, ma már nyugalmazott ítélőtáblai bíró, és a darabban ő játszotta a nyolcas esküdtet – meghívott bennünket egy vacsorára. Ott azt mondta: amíg ebből a csapatból legalább nyolcan vagyunk, ő minden félévben, tehát évente kétszer megszervezi ezt a vacsorát. És hihetetlen, de tényleg: az elmúlt tíz évben ezt tartjuk. Minden évben legalább kétszer összeülünk – alig van olyan, aki kimarad. Persze előfordul, hogy valaki épp nem tud jönni, de nem az a kérdés, hogy megleszünk-e nyolcan, hanem az, hogy megleszünk-e teljes létszámban.
– Hogyan rakódik egymásra önnél a hivatás és a hobbi? Hogyan egészítik ki egymást, hogyan támogatja egyik a másikat?
– Nekem a színház abszolút a hobbim. Mások focimeccsre járnak – jó, én is szoktam kézilabda-mérkőzésekre menni –, de alapvetően színházba járok. Nagyon-nagyon sokat. És ha tehetem, akkor nemcsak nézőként, hanem szereplőként is részt veszek benne. Jelenleg ezen az előadáson kívül még két másik darabban játszom, két különböző társulattal, két különböző szerepben. Ez éltet.
Néha sok, persze. Néha tele van vele a hócipőm – a próbák, az időhiány, az, hogy kevesebb időt tudok a családommal tölteni. De amikor megtörténik az, ami például tegnap este is – az az élmény, az a visszajelzés –, akkor minden korábbi kétség elszáll. Nekem a színház szenvedély. Mindig azt szoktam mondani, hogy a második legjobb dolog, ami velem történt, hogy ügyvéd lettem – mert én eredetileg színész szerettem volna lenni. Hatszor felvételiztem a Színművészetire – akkor még főiskola volt –, de nem vettek fel. És amikor a hatodik próbálkozásom is sikertelen lett, akkor döntöttem úgy, hogy felvételizek a jogi karra. Ez még a múlt évezredben történt. Így alakult, és jól is van így.
Június 14-én rendezték meg a jubileumi, tizedik Ügyvédfesztivált Noszvajon. A forgalomtól elzárt kis utca pincesora mellett idén is a maximális létszámban, több mint kétszázan gyűltek össze az ügyvédi hivatásrend képviselői.
A program reggel 9-kor indult welcome drinkkel és ismerkedéssel. Idén is volt olyan, aki a #nemismereksenkit (lemosható) tetoválást tetette magára, de a Pesti Ügyvéd szerkesztőségének tapasztalatai alapján évről évre egyre kevesebb ilyen ügyvéd van. A képzési sátorban az idei workshopot a házigazda, Mile Attila tartotta Pmt. ellenőrzések tabuk nélkül címmel. (A workshop a BÜK-ben is lement kétszer, amiről a 20. oldalon olvashatnak.) A nagyszerű ebéd (marhapörkölt, gombás csirkeragu vagy indiai dahl) után jött a sütiverseny, amit végül – tavalyi címét megvédve – Zombory Mónika nyert meg. Idén először rendeztek kötélhúzást a büntetősök és a polgárisok között: mindkét fordulót a polgárisok nyerték. Ezután nyílt meg a Gin&Tonic bár és indult a Prosecco party. A közös fénykép készítése után Mile Attila szervező munkáját magnum palackos pezsgővel ismerte el és köszönte meg az összegyűlt sokadalom. Zoltán Erika utoljára négy éve lépett fel a Csepel teherautó platójára. Az akkori frenetikus sikert idén tovább fokozta az élő legenda: a koncert után óriási hangulattal indult el az utcabál, ami a késő éjszakába is elhúzódott.
A tartalomért felel: dr. Tóth M. Gábor, elnök / Felelős szerkesztő: Bus István / Szerkesztő: Vida Ferenc
Kiadó: Manager Invest Bt. / E-mail: pestiugyved@thecontentist.hu / Tartalomgyártás és layout: The Contentist Nyomda: EDS Zrínyi Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8., Felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató