Lehetetlen lehetĆsĂ©g Mikor jön el a feltĂĄmadĂĄs, az igazi lehetetlen lehetĆsĂ©g? Nem tudom. De azt tudom, hogy eljövetele az önkĂ©ntes ĂĄldozattal kezdĆdik. Nem karantĂ©nban vagyunk, hanem Ćrhelyen, ahol vĂĄrjuk a virradtĂĄt. âEttĆl fogva kezdte JĂ©zus jelenteni az Ć tanĂtvĂĄnyainak, hogy nĂ©ki JeruzsĂĄlembe kell menni, Ă©s sokat szenvedni a vĂ©nektĆl Ă©s a fĆpapoktĂłl Ă©s az ĂrĂĄstudĂłktĂłl, Ă©s megöletni, Ă©s harmadnapon föltĂĄmadni. Ăs PĂ©ter elĆfogvĂĄn Ćt, kezdte feddeni, mondvĂĄn: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te veled.â (MĂĄtĂ© evangĂ©liuma 16. rĂ©sz, 21-22. vers) MĂĄtĂ© evangĂ©liumĂĄban olvassuk PĂ©ter szavainak a feljegyzĂ©sĂ©t. A többi evangĂ©lista csak annyit mond, hogy feddeni, dorgĂĄlni kezdte JĂ©zust, amikor jelentette tanĂtvĂĄnyainak, hogy szenvedni, meghalni Ă©s feltĂĄmadni megy JeruzsĂĄlembe. MĂ©gis, igen lĂ©nyeges a kifejezĂ©s, amelyet a megdöbbent PĂ©ter mond: nem eshetik meg ez veled! EnnĂ©l is erĆteljesebben adjĂĄk vissza ezt mĂĄs fordĂtĂĄsok, nĂ©mikĂ©ppen bĆvĂtve is a szavakat, Ăgy: az Isten ĂĄldjon meg, Uram, ez soha nem törtĂ©nhet meg veled, vagy: ugyan, ez veled biztosan nem törtĂ©nhet meg! Nem következhet be, lehetetlen megtörtĂ©nnie. Messzire mutatnak ezek a szavak. Jelezhetik egyrĂ©szt a tanĂtvĂĄnyok aggĂłdĂł ĂłvĂĄsĂĄt, hogy ha JĂ©zus felmegy JeruzsĂĄlembe, akkor megtörtĂ©nhet, amirĆl beszĂ©l; hĂĄt akkor ne menjen oda, forduljon vissza! Jelezhetik a szavak
azt is, hogy a tanĂtvĂĄnyok fel vannak hĂĄborodva â PĂ©ter megdorgĂĄlta, megfeddte JĂ©zust â, Ćk nem erre vĂĄllalkoztak, amikor JĂ©zus követĂ©sĂ©re ĂĄlltak! KikĂ©rik maguknak ezt az alternatĂvĂĄt, ez nem program. Jelezhetik azonban â a legmĂ©lyebben â azt a meggyĆzĆdĂ©st is, hogy szĂĄmukra elfogadhatatlan a szenvedĂ©s önkĂ©ntes vĂĄllalĂĄsa. Akit szeretĂŒnk, azt Ăłvjuk minden bajtĂłl. Akinek a követĂ©sĂ©re szegĆdtĂŒnk, akire rĂĄbĂzzuk magunkat, az köteles minket is megĂłvni minden bajtĂłl. A szenvedĂ©s rossz, Ă©s a rossznak nem szabad megtörtĂ©nnie. A rossz csak valami lehetetlen lehetĆsĂ©g, Ă©pp ezĂ©rt elgondolhatatlan, vagy ha mĂ©gis bekövetkezik, akkor botrĂĄny. EzĂ©rt mondja PĂĄl Krisztus keresztjĂ©rĆl, hogy sokak szĂĄmĂĄra botrĂĄny, mĂĄsok szĂĄmĂĄra bolondsĂĄg (abszurdum). EgĂ©sz emberi civilizĂĄciĂłnk abban a nagy igyekezetben Ă©l, hogy megmenekĂŒljĂŒnk a rossztĂłl, vagy ha mĂĄr bekövetkezett, elmenekĂŒljĂŒnk elĆle. A bƱnbe, betegsĂ©gbe, halĂĄlba nem lehet beletörĆdni. S minden fejlemĂ©nyt, ami hĂĄrĂtja, enyhĂti a bajt, oldozza a nyomorĂșsĂĄg köteleit, tĂĄvolĂtja a halĂĄlt, egyszĂłval lassĂtja a rosszat, mi haladĂĄskĂ©nt Ă©rtĂ©-
Karakter âą parokia.hu âą 45