KÖNYVVIZSGÁLAT
MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA 2016–2020 A 2020. decemberi választási küldöttgyűléssel lezárult egy időszak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara életében. Az eltelt öt év során hol nehéz, hol kedvezőbb külső körülmények, folyamatosan fejlődő, változó üzleti feltételrendszer szabta keretek között kellett megállnia a helyét minden könyvvizsgálónak és a kamarának is. A küldöttgyűlésre a kamara elnöksége és bizottságai összeállították és előterjesztették beszámolóikat, amelyek – nem teljes körű – összefoglalására törekszem.1 Annak megítélése, hogy – a ciklus elején kitűzött célok függvényében – hogyan értékelhető a kamara teljesítménye, a könyvvizsgálóknak, a könyvvizsgálók által választott küldötteknek, valamint a Könyvvizsgálói Közfelügyeletnek a hatásköre, illetve a kamara szakmai partnereinek a lehetősége. DR. PÁL TIBOR a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke
A most leköszönt elnökség 2016-ban kezdte meg tevékenységét. A megelőző időszak kedvezőtlen piaci és szabályozási környezetében, a brókerbotrányok miatti szigorító intézkedések hatása alatt indult, amikor a könyvvizsgálati megbízások egyre csökkentek és 2015-ben mélyponton voltak, és a könyvvizsgálókkal szemben növekedtek a követelmények. SZABÁLYOZÁSI VÁLTOZÁSOK Az európai auditreform keretében a kamarai törvény jelentős mértékben módosult, melynek során a miniszteri és közfelügyeleti törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium a kamarai javaslatokat, észrevételeket a lehetőségek szerint figyelembe vette. Rögzítésre került, hogy a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a végső fe-
lelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak a közfelügyeleti hatóság minősül azzal, hogy a korábbi jogkörök többségében a közfelügyeleti hatóság feladatait – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el. Meghatározásra kerültek – többek között – a kötelező rotációra vonatkozó előírások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók állandó könyvvizsgálatánál; meghatározott könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásának feltételei, a fegyelmi büntetések típusának és szintjének, valamint a kamarai minőség- ellenőrzések során alkalmazható intézkedések, illetve az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások. További módosítások születtek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényekben. Hatályba lépett az új GDPR, a kötelező elektronikus kapcsolattartás, megújult az okleveles
könyvvizsgálói képzés. Beépítésre került a pártoló személy, szervezet és a szenior könyvvizsgáló; a könyvviteli szolgáltató kamarai minősítésének, valamint a banki igazolásnak az intézménye. A kamara feladat- és hatásköre kiegészült az IFRS szerinti számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői vélemény kiadásával, szűkült az átalakulások könyvvizsgálati kötelezettsége, és a büntetőeljárásról szóló új törvény már nem tartalmazza az állandó könyvvizsgáló vagyonának zár alá vételi lehetőségét. Az elmúlt öt évben 16,9 százalékal csökkent a kamarai tagok, illetve 19,2 százalékkal a könyvvizsgáló cégek száma, ugyanakkor 6,9 százalékponttal emelkedett a Felhasználva a „Beszámoló a kamara 2016–2020. évi működéséről, valamint az elnökség és az elnök 2016– 2020. évi tevékenységéről, a kamara 2016–2020. évekre vonatkozó középtávú programjának végrehajtásáról, kézirat, MKVK 2020” küldöttgyűlési előterjesztést.
1
Külső feltételek, lehetőségek: kevésbé jó, jó, kevésbé jó időszakok A külső hatások szempontjából a kamarai ötéves ciklus három részre osztható, olyan mint egy fordított Gauss görbe.
34 | SZAKma 2021/1
2016 és 2017 eleje: korábbi és új problémák egyszerre történő megjelenése.
2017, 2018 és 2019 nagy része: a megoldott problémákra is építve gyors fejlődés, kamarai szolgáltatások növelése, szakmai, oktatási és digitális fejlesztések, külső és belső stabilitás.
2019 vége és 2020: jogszabálymódosítások csúszása, COVID-19 konferenciák lemondása, sok feladat a választások lebonyolításánál.
