Az elmúlt hónap hazai és európai hírei – Linczmayer Szilvia, Sipos Petra

Új pályázati programok: indul a VINOP

Egy új uniós pályázati időszak kezdetét is jelenti a 2021-es év, számos területen jelennek meg pályázati kiírások a 2021–2027-es uniós ciklus forrásaiból. A VINOP pályázatai a kis- és közepes vállalkozások bővítését és fejlesztését szolgálják: beruházásra, innovációra, kutatás-fejlesztésre és képzési programokra fordíthatók.

A Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP) nem új, hanem a GINOP – Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – folytatásaként működik. Magyarország az előző fejlesztési ciklus legeredményesebb forrásfelhasználó tagországai közé tartozik. Jól mutatja ezt az is, hogy 110 százalékos mutatóval hajtotta végre az európai viszonylatban is egyik legnagyobbnak számító gazdaságfejlesztési programot, a Gazdaságfejlesztési is Innovációs Operatív Programot.

A GINOP-ban hazai források kiegészítésével 3000 milliárd forint került a gazdaság vérkeringésébe. A program több ezer cég fejlesztéseit segítette, 100 ezer munkahelyet védett meg, és közel 300 ezer munkavállaló vehetett részt a különböző munkaerőpiaci programokban. Csak viszonyításként: az új programban, a VINOP-ban már az első évben, azaz 2021-ben több mint 2000 milliárd forint értékben kínál pályázási lehetőséget Magyarország a vállalkozásoknak.

Június 30-ig tovább él a hitelmoratórium

A világjárvány második hulláma miatt fél évvel – 2021. június 30-ig – meghosszabbította a jogalkotó a hitelmoratóriumot, amelynek lehetősége 2020. március óta él. A hitelmoratórium továbbra is a 2020. március 18-a előtt felvett hitelekre vonatkozik, magánszemélyekre és vállalkozásokra is. Azok, akik eddig igénybe vették a moratórium lehetőséget, ezt továbbra is, külön eljárás nélkül megtehetik. Tehát minden ügyfélnek csak akkor kell felkeresnie a bankját, ha változtatni szeretne az eddigi helyzeten. Vagyis akkor, ha eddig nem élt a lehetőséggel, de ezt követően igénybe kívánja venni, illetve, ha a továbbiakban már nem kíván élni vele. A hitelmoratórium révén öszszességében 7900 milliárd forintnyi hitel törlesztésének halasztására kaptak lehetőséget magánszemélyek és vállalkozások.

A veszélyhelyzet végéig jár a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmiadó-mentesség

Január 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnéséig – ezt legutóbb 2021. február 8-ig hosszabbította meg az Országgyűlés – továbbra sem kell a szolgáltatóknak a turizmusfejlesztési hozzájárulást bevallaniuk és megfizetniük. Idegenforgalmi adót sem kell fizetni ebben a rendkívüli időszakban, ám a megállapított, be nem szedett adót – kivéve, ha annak összege nulla – a vállalkozásoknak be kell vallaniuk az adóhatóság felé. Tehát a turizmusfejlesztési hozzájárulás összegét nem, de a be nem szedett idegenforgalmi adót be kell vallani.

Felére csökken a helyi iparűzési adó 2021-ben

Felére csökken a helyi iparűzési adóteher maximális mértéke, vagyis legfeljebb egy százalék iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek, így az őstermelők is, és azok a kisebb cégek, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

Az idén meghaladja a 60 ezret is a kivások száma

Tavaly december 1-e és 31-e között 12 ezer cég jelentkezett be a kiva hatálya alá. Az újonnan jelentkezőkkel együtt január 1-től már több mint 60 ezren kiváznak.

Nemcsak nyugta nem járt a hús mellé, de az eredete is kérdéses volt

Győr-Moson-Sopronban a revizorok egy bontott és pucolt kacsát, tyúkot, fácánt, kakast, valamint különböző füstölt húsokat kínáló internetes hirdetés alapján indultak ellenőrzésre. A próbavásárlás is lassabban ment, ugyanis aznapra már 45 rendelése volt a vizsgálatra kijelölt adózónak. Nyugtát vagy számlát senki sem kapott, ráadásul a helyszíni értékesítést és a házhoz szállítást végző két alkalmazottat bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatták. A húsok közül a fácánok eredetét nem tudták igazolni. A helyszínen előkerült egy megrendelésekről vezetett füzet, amely alapján a NAV nemcsak mulasztási bírságot szabhat ki, hanem becslési eljárás során megállapíthatja a tényleges forgalmat és így az eltitkolt adó nagyságát is.

Az uniós vámellenőrzés 2019. évi eredményei Átmeneti felmentés az IFRS 9 alól az uniós biztosítók számára

Az Európai Bizottság által 2020 decemberében közzétett jelentés szerint 2019-ben több mint 760 millió euró kiskereskedelmi értékű hamisított árut foglaltak le az EU külső határain. Míg ez a szám 20 millió eurós értéknövekedést jelent 2018-hoz képest, a visszatartások száma ugyanebben az időszakban több mint 30 százalékkal nőtt.

A tagállami vámhatóságok 2019-ben összesen több mint 90 000, csaknem 41 millió egyedi tételből álló, szellemitulajdon-jogokat sértő árut foglaltak le (ez az előző évhez képest 53 százalékos növekedést jelent).

A jelentés kiemeli, hogy a lefoglalt áruk fő kategóriái – a cigaretta (21,3 százalék) és a csomagolóanyagok (13,6 százalék) – 2020-ban a hamisított gyufákkal (20 százalék) egészültek ki, míg az EU-ba importált hamisított termékek fennmaradó részének többségét a játékok (9,6 százalék) és a ruházati cikkek (3,9 százalék) teszik ki. A lefoglalási eljárásokat nézve a legfontosabb kategóriák a ruházat és a sportcipők, míg a parfümök és kozmetikumok 2020-ban a harmadik helyen álltak. A vámhatósági lefoglalások 85 százalékában az árukat végül megsemmisítették.

A lefoglalt áruk számát (33 százalék) és értékét (56 százalék) tekintve is Kína a fő származási ország. Az előző évekhez hasonlóan Törökország és Hongkong továbbra is az első hét között szerepelt mindkét tekintetben. Az árucikkek számát tekintve Pakisztán (gyufák) és Moldova (cigaretták csomagolóanyagai) álltak az élen, míg az árucikkek értékét nézve Marokkó (órák), Szenegál (ruházati cikkek) és Szerbia (a hookah dohány esetében).

A futárszolgálat és a postai kézbesítés együttesen az összes lefoglalási eset 85 százalékát tette ki. A postai kézbesítés kategóriáiban lefoglalt egyedi tételek elsősorban az e-kereskedelem útján rendelt fogyasztói cikkek voltak, például cipők, ruházati cikkek és játékok.

A fogyasztók egészségére és biztonságára potenciálisan veszélyes, napi használatra szánt hamisított termékek – például élelmiszerek és italok, testápolási cikkek, gyógyszerek, elektromos háztartási cikkek és játékok – továbbra is problémát jelentenek, és a lefoglalt egyedi árucikkek teljes mennyiségének 15,6 százalékát tették ki.

Az Európai Bizottság 2019. évi jelentése a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámhatósági intézkedésekről a https://ec.europa. eu/taxation_customs/ honlapon keresztül érhető el. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kiegészítő jelentése az EU belső piacán történt 2019. évi lefoglalásokról a https://euipo. europa.eu honlapon keresztül érhető el.

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendelet legutóbb 2020. december 15én módosult a 2020/2097 európai bizottsági rendelet elfogadásával. A rendelet az IFRS 4 Biztosítási szerződések nemzetközi pénzügyi beszámolási standardnak az IFRS 9 alkalmazása alóli átmeneti felmentés meghosszabbításával kapcsolatos módosítását hagyta jóvá.

Az IASB 2020. június 25-én tette közzé az IFRS 4 azon módosításait, amelyek célja az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és a bevezetendő IFRS 17 Biztosítási szerződések eltérő hatálybalépési időpontjaiból adódó átmeneti számviteli következmények kezelése. Az IFRS 4 módosításai 2023ig meghosszabbítják az IFRS 9 alkalmazása alóli átmeneti felmentés lejárati időpontját annak érdekében, hogy az IFRS 9 hatálybalépésének időpontját hozzáigazítsák az új IFRS 17-hez. Az IFRS 4 módosításának eredményeként a túlnyomóan biztosítási tevékenységet végző gazdálkodóegységek – így többek között a pénzügyi konglomerátumokon belüli biztosítási ágazat – számára engedélyezték, hogy 2021. január 1-jétől 2023. január 1-jéig elhalasszák az IFRS 9 alkalmazását.

A Hivatalos Lap 2020. december 16-i számában megjelent bizottsági rendelet magyar nyelven is elérhető a http://eur-lex.europa.eu internetes oldalon keresztül.

A ROVAT SZERKESZTŐI

Hazai hírek: Linczmayer Szilvia; EU-s hírek: Sipos Petra, a Pénzügyminisztérium munkatársai