Az Európai Bizottság áfát érintő kezdeményezései – Magony Krisztina

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

ÁFÁT ÉRINTŐ KEZDEMÉNYEZÉSEI

Az Európai Bizottság (Bizottság) idén nyáron tette közzé a helyreállítási tervet támogató, igazságos és egyszerű adózásra vonatkozó új cselekvési tervét. A cselekvési terv a Bizottság válasza a fennálló válság kezelésére. Célja az állami bevételek biztosítása, az adócsalás elleni hatékony küzdelem. A cselekvési terv 25 közvetlen és közvetett adózásra vonatkozó kezdeményezést tartalmaz, amelyekre javaslatokat 2020 és 2024 között tervez benyújtani a Bizottság.

MAGYONY KRISZTINA a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának közigazgatási tanácsadója

A cikk az áfaszabályozásra vonatkozó kezdeményezéseket tekinti át (a Bizottság javaslatának várható benyújtása).

Jelentéstételi/adatszolgáltatási kötelezettség modernizálása és az elektronikus számlázás ösztönzése (2022/2023)

Jelenleg tanácsi szinten folynak a tárgyalások az úgynevezett végleges áfarendszerről, amely a jelenlegi áfarendszert váltaná fel egy a csalásnak ellenállóbb áfarendszerrel. Ezen tárgyalások kapcsán merült fel, hogy meg kellene vizsgálni a jelenlegi Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó összesítő nyilatkozat felváltásának lehetőségét egy modernebb, ügyletszintű adatszolgáltatással. Ezen túlmenően a tagállamok nagy része vezetett be a belföldi ügyletei tekintetében egyfajta ügyletszintű vagy valós idejű adatszolgáltatási kötelezettséget, amelynek feltételei azonban tagállamonként változnak, így töredezetté teszik az Egységes Piacot, akadályt gördítve ezáltal az egyszerre több tagállamban is jelen lévő vállalkozások működése elé. Ezek a megfontolások vezettek arra, hogy a Bizottság javaslatot kíván benyújtani annak érdekében, hogy a Közösségen belüli ügyletekről gyorsabb, valós idejű és részletesebb adatcsere valósuljon meg a tagállamok között, valamint törekedni fog arra, hogy az egyes nemzeti adatszolgáltatásokat lehetőség szerint egységes szabályok közé terelje. A jelentéstételi kötelezettség modernizálása során a Bizottság nagyobb szerepet szánna az eszámla alkalmazásának is.

Egyetlen EU-s áfaregisztráció (2022/2023)

A kezdeményezés arra irányul, hogy a szabályok átalakításával el lehessen érni, hogy a vállalkozásoknak elegendő legyen egy helyen, a letelepedésük szerinti tagállamban áfacélból regisztrálva lenni. Jelenleg az EUs áfaszabályok értelmében B2B típusú ügyletek esetében, amikor a teljesítésre kötelezett adóalany nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, egyes ügyletek esetében kötelezően az igénybe vevő adóalany az adófizetésre kötelezett, míg más ügyletek esetében a tagállam döntheti el, hogy a nem letelepedett adóalanyt kötelezi bejelentkezésre és adófizetésre, vagy az igénybe vevő adóalanyra telepíti az adófizetési kötelezettséget. A B2C típusú ügyletek esetében jelenleg az egyablakos rendszer alkalmazásával lehetőség van arra, hogy az adóalanynak ne kelljen regisztrálnia másik tagállamban, de az egyablakos rendszer alkalmazhatósága az ekereskedelmi szabályok hatálybalépését követően is meghatározott ügyletekre lesz korlátozva (szolgáltatások, Közösségen belüli távértékesítés). Ugyanakkor például az elektromos mobilitással összefüggésben felmerül annak az igénye, hogy az egyablakos rendszert az elektromos energia értékesítésére is lehessen alkalmazni. A Bizottság terve tehát az, hogy mind a B2B, mind a B2C ügyletek tekintetében a jelenlegi szabályok alkalmazhatóságának bővítésével elkerülhetővé váljon, hogy az adóalanynak a letelepedésétől eltérő tagállamban kelljen áfacélból regisztrálnia. Az egyablakos rendszer alkalmazásának bővítésére vonatkozó kezdeményezés kapcsán kívánja megvizsgálni a Bizottság az importban az egyablakos rendszer kötelező alkalmazásának lehetőségét, illetve a 150 eurós értékhatár esetleges eltörlését.

Platform gazdasághoz igazított áfaszabályok (2022/2023)

A platform gazdaság ugrásszerű fejlődése számos áfakérdést vet fel, melyeknek jogszabályi rendezése szükséges a jogbiztonság és az egyértelműség megteremtése érdekében. Ennek keretében a Bizottság többek között megvizsgálja, hogy milyen szerepe lehet a platformoknak az adóbeszedés biztosításában. A jogbiztonságot érintő kérdések keretében szükséges vizsgálni a platform felhasználóinak áfastátuszát (adóalany, nem adóalany) és azt, hogy ne eredményezzen eltérő áfamegítélést, ha egy ügyletet platformon keresztül vagy hagyományos úton teljesítenek.

Pénzügyi biztosítási szolgáltatások áfakezelésének felülvizsgálata (2020/2021)

A pénzügyi és biztosítási szolgáltatások áfakezelésére vonatkozó szabályok elfogadása 1977re datálódik. A felülvizsgálat aktualitását részben az Európai Unió Bíróságának (EuB) azon ítélete adja, amelynek értelmében a pénzügyi és biztosítási szektorban nem al

kalmazható a költségmegosztó csoport, azonban a jelenlegi rendelkezések számos más kérdésben is aktualizálásra szorulnak. A Bizottsági javaslat figyelembe kívánja venni a digitális gazdaság (fintech) erőteljes hatását ezen szektorra, az input szolgáltatások nagyszámú kiszervezését, valamint ezek szektorfelépítésének sajátosságait. A cél az egyenlő versenyfeltételek biztosítása az EUn belül, valamint az uniós vállalkozások nemzetközi versenyképességének figyelembevétele.

Utazási irodák árrésadózására vonatkozó szabályok felülvizsgálata (2022/2023)

Az utazási irodákra vonatkozó árrésszabályozás több ponton is kérdéseket vet fel. Az EuBítéletek értelmében az árrésszabályozást már az egykomponensű szolgáltatások esetében is alkalmazni kell, nem világos ugyanakkor, hogy hol van az elhatárolás a közvetített szolgáltatás, illetve az árrésadózás szabályainak alkalmazása során. Igényként fogalmazódott meg a szektor részéről az is, hogy az utazási irodáknak lehessen a kötelezően alkalmazandó árrésadózás szabályai helyett a normál szabályokat alkalmazni üzleti célú utazásszervezések során, illetve az utankénti árrés helyett a globális/időszakos árrésszámításra áttérni. A digitalizáció felerősítette továbbá azt, hogy a jelenlegi szabályok valamelyest versenytorzítók az EUban, illetve az EUn kívül letelepedett utazási irodák között. A Bizottság ezekre a kérdésekre reflektálva javaslatot tervez benyújtani az adózási mód egyszerűsítésére.

Nemzetközi személyszállításra vonatkozó szabályok felülvizsgálata (2022/2023)

Az EUs áfaszabályozás számos adómentességet tartalmaz a személyszállításra vonatkozóan, de van, amely csak bizonyos személyszállítási módokra vonatkozik, ez pedig oda vezet, hogy a nemzetközi légi és tengeri személyszállítás nincs adóztatva. A Bizottság ezen mentességeket felül kívánja vizsgálni, összhangban az Európai Zöld Megállapodással. Ez magában foglalja a személyszállítás utáni áfafizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok egyszerűsítését is. Utóbbi vélhetően a teljesítési helyre vonatkozó szabályok felülvizsgálatában nyilvánul meg, mivel ezt jelenleg a megtett útszakasz határozza meg, amelynek alkalmazása egyes esetekben gondot okozhat.

Áfabizottság státuszának átalakítása (2020/2021)

Az áfabizottság a tagállamok és a Bizottság képviselőiből álló konzultatív testület, amely az áfára vonatkozó értelmezési kérdésekben fogadhat el jogi kötőerővel nem bíró iránymutatásokat. A Bizottság kezdeményezi az áfabizottság komitológiai bizottsággá történő átalakítását. Ez egyben azt is jelentené, hogy a jelenlegi tanácsi végrehajtási rendelet mellett lehetőség nyílna bizottsági végrehajtási rendeletek elfogadására, ami az egyhangú döntéshozatal feladását jelenti, mivel ez utóbbi esetben a döntések minősített többséget igényelnek csak.