SZA_2021-01

ELSŐ

KÉZBŐL

SZAKma éve – 60 –

2021. 1. SZÁM

SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT ●

●

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNY V VIZSGÁLÓI K AMAR A ÉS A MAGYAR SZ ÁMVITELI SZ AKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK L APJA

Adóügyi illetőség a világjárvány alatt

Az Apple ítélet tanulságai

ÁRA: 1680 FT ● WWW.SZAK-MA.HU

Gazdaságfehérítés

KALOCSAI ZSOLT „A magyar adópolitika a fogyasztási adók irányába hat, amit én jelenleg kifejezetten jó iránynak tartok.”

KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETŐI AJÁNLAT ÉVES SZAKMA ELŐFIZETÉS + VILÁGGAZDASÁG ADÓ ÉVKÖNYV: 20 475 FT

Részletek és előfizetés: www.lapcentrum.hu/szakma Ajánlatunk 2021. február 15-ig érvényes.

TARTALOM 5 6 8

SUMMA

SZÁMVITEL•ADÓ• KÖNYVVIZSGÁLAT

HÍREK

A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM, A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA ÉS A MAGYAR SZÁMVITELI SZAKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK LAPJA

. . . . A lap legfontosabb témái röviden – vezetői összefoglaló

. . . . A z elmúlt hónap hazai és európai hírei – Linczmayer Szilvia, Sipos Petra

INTERJÚ

Hatvanharmadik évfolyam

. . . . A vírus az idén is velünk lesz Interjú Kalocsai Zsolttal

„ A magyar adópolitika a fogyasztási adók irányába hat, amit én jelenleg kifejezetten jó iránynak tartok. A digitalizációs törekvések is a gazdaságot erősítik, közvetlenül és közvetve a gazdaság fehérítésén keresztül is” – árulta el az RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója.

11 13 15 17 19

21 24 27 29 30 33 34 37 40 43 46 49 50

52 54

A HÓNAP TÉMÁJA – a gazdaság kifehérítése .... .... .... .... ....

nline számla – a harmadik lépcső – dr. Funtek Zsolt O Gazdaságfehérítés a NAV eszközeivel – Czinege Attila A z Európai Bizottság áfát érintő kezdeményezései – Magony Krisztina Változások az EKÁER-szabályokban – dr. Németh Zoltán A z online minőség-ellenőrzés és tapasztalatai – Mádi-Szabó Zoltán, Munkácsi Márta

ADÓ

.... M entesülés a foglalkoztatói közterhek alól a veszélyhelyzet időszakában – dr. Gergely Katalin . . . . Adóügyi illetőség a világjárvány alatt – dr. Gubacsi Bernadett, Siklósiné Antal Gyöngyi . . . . A z Apple-ítélet tanulságai – Staviczky Péter

SZÁMVITEL

. . . . S zámviteli kormányrendeletek változásai 2021 – Mészáros László . . . . Devizás tételek árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása – Botka Erika . . . . IFRS a mindennapokban – Márkus-Rácz Lívia

KÖNYVVIZSGÁLAT

. . . . Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2016–2020 – dr. Pál Tibor . . . . Digitális szerződés és jelentés, avagy e-aláírások hitelesen – Agócs Gábor

ELLENŐRZÉS

. . . . A 2019. évi szja-bevallások elemzése – Tamásné Varga Melinda

AKTUÁLIS

. . . . Időszerű kérdések . . . . A 2020. november 17-i okleveles könyvvizsgálói írásbeli vizsgafeladat és megoldása Számvitel magyar szabályozása tantárgyból . . . . A royalty mint használati jog egyes gazdasági kérdései – dr. Bíró Zoltán . . . . Összefoglaló a kamara 2020. december 18-i választási küldöttgyűléséről – Faragó Enikő

AJÁNLÓ

. . . . Kulturális ajánlók – Nagy Ildikó, Kertész Viktória . . . . Szakmai könyvek – Voicsek Éva

TISZTELT OLVASÓNK!

Fizessen elő a SZAKma folyóiratra!

A szerkesztőbizottság elnöke: Izer Norbert (Pénzügyminisztérium) A szerkesztőbizottság tagjai: Besesek Botond (Pénzügyminisztérium) Dr. Lukács János (OKKT-elnök) Dr. Nagy Gábor (Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete) Palotai Kinga (Pénzügyminisztérium) Dr. Pál Tibor (Magyar Könyvvizsgálói Kamara) Tamásné Czinege Csilla (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) A szerkesztőség tagjai: Mészáros László főszerkesztő Pintér Lívia felelős szerkesztő Medgyesné Pisztrai Rita szerkesztő Babay Zsolt, Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla tervezőszerkesztők Somogyi Nóra képszerkesztő Fotók: 123RF, Kőhalmi Péter, Puzzlepix/Shutterstock Szebényi Katalin szerkesztőségi titkár Kiadja: Mediaworks Hungary Zrt. Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató Szerkesztőség címe: 1082 Budapest, Üllői út 48.

Kiadói ügyfélszolgálat: Tel.: 06-46-998-800, e-mail: info@szak-ma.hu A szak-ma.hu honlap és a SZAKma c. havilap kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. Nyomdai előállítás: Nyomda: Pharma-Press Kft. 1033 Budapest, Szőlőkert u. 4/A A honlapon, illetve a lapban közzétett cikkek, fotók csak a szerző, illetve a Mediaworks Hungary Zrt. írásbeli engedélyével többszörözhetők, közvetíthetők a nyilvánosság felé, tehetők a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a sajtóban.

ISSN 1419-6956

Elérhetőségeink: Mediaworks Hungary Zrt. Terjesztés: elofizetes@szak-ma.hu Telefon: 06-46-998-800 2021/1 SZAKma | 3

ELŐSZÓ

IZER NORBERT

Fenntartható gazdaságfehérítés Pontosan négy évvel ezelőtt, 2017 januárjában indítottuk útjára a SZAKma folyóirat azon újítását, hogy minden hónapban választunk egy témakört és arra fűzzük fel a cikkek jelentős részét. Az első tematikus lapunk témája a gazdaságfehérítés volt, ezért időszerű egy kormányzati cikluson is átívelő négyéves visszatekintés a téma kapcsán, ahol részletesebben meg tudjuk nézni az utóbbi években elért eredményeket és a további kihívásokat.

A négy évvel ezelőtti lapszámban arról tudtunk beszámolni, hogy a NAV egyre hatékonyabban tudja hasznosítani a majd 200 ezer online pénztárgép és a több tízezer EKÁER-bejelentés valós idejű adatait. Az azóta eltelt négy évben a fenti adatszolgáltatói körön kívül valós idejű adatok érkeznek további 800 ezer számlát kiállító gazdálkodótól és további 20 ezer élelmiszer-automatából.

Ebből kifolyólag a NAV számára rendelkezésre álló adatok köre is jelentősen bővült, növelve ezzel a kockázatelemzés pontosságát, az ellenőrzések hatékonyságát és a NAV által nyújtható szolgáltatások körét.

Az adózók kötelezettségei mellett ugyanakkor érdemes az intézkedések eredményeit és következményeit is számba venni. Az eredmények közül kiemelendő, hogy míg 2017-ben a valós idejű adatokkal még nem volt lehetőség adóhatósági szolgáltatásokat nyújtani, addig 2021-ben a jövedéki adó mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti a NAV. A szintén 2017ben induló eSZJA (mely alapvetően a havi járulékbevallásokból építkezik) sikerein felbuzdulva így az idén már nemcsak a magánszemélyek, hanem a vállalkozások számára is elérhető a legjelentősebb bevallások kiajánlása.

Az intézkedések következményei tekintetében is óriási előrehaladás tapasztalható az elmúlt négy évben, hiszen 2017-

4 | SZAKma 2021/1

ben még arról tudtunk beszámolni, hogy az áfarés tekintetében dobogós helyen végeztünk a javuló tendenciát felmutató országok között, azonban az áfarés mértéke még 18 százalék körül volt.

Ugyanez az érték a Bizottság legújabb előrejelzése szerint 2019-ben már 6,6 százalékra csökkenhetett, ami rendkívül jó eredménynek minősül. Nemcsak a javulás mértéke kimagasló ugyanis, hanem az így elért eredmény már az uniós átlagnál is jobb helyezést mutat. Összefoglalva a fentieket úgy látom, hogy a gazdaság jelentősen fehéredett az elmúlt négy évben, azonban számos egyéb területen lehet további előrelépést elérni. A készpénz­ használat rendkívül magas szintje és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok még mindig jelentős volumene újabb intézkedéseket tesz szükségessé, melyektől azt reméljük, hogy egyrészt segítik a tisztességes gazdálkodók versenyképességét, másrészt pedig forrásokat teremtenek a további adócsökkentésekhez. Ez utóbbi természetesen tovább tudja javítani az adómorált, és további fehéredést idézhet elő, ami egy hosszú távon fenntartható gazdaságfehéredést eredményezhet.

Ezt a célt tükrözi az is, hogy a további gazdaságfehéredést szolgáló intézkedések támogatására ez év elejétől felálló új testület neve is Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottság lett.

A gazdaságfehéredéshez kapcsolódó cikkek mellett számos más, aktuális témát dolgozunk fel jelen lapszámunkban, melyekhez jó olvasást, az előttünk álló 2021-es évhez jó egészséget, a kitűzött célokhoz pedig eredményes megvalósítást kívánok!

A szerző a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára

SUMMA

Gazdaságfehérítés Mentesülés a foglalkoztatói közterhek alól a veszélyhelyzet időszakában A kormányrendeletben foglalt foglalkoztatói adóés hozzájárulás-mentességek munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén járnak a kifizetőknek. A munkaviszonyt tágan szükséges értelmezni, így például a közalkalmazotti jogviszony is e körbe értendő. A témát dr. Gergely Katalin részletesen ismerteti a 21. oldalon.

Devizás tételek árfolyam­ veszteségének időbeli elhatárolása

A januári SZAKma hónap témája rovatában a gazdaságfehérítés téma köré fűzzük fel a cikkeket. Az EKÁER és az online számlaadat-szolgáltatás információi mellett Czinege Attila összefoglaló cikkében például olvashatnak arról is, hogy az önkéntes jogkövetésre ösztönzés érdekében a csekélyebb súlyú, nem szándékos adókijátszásra irányuló, adminisztratív vagy jogszabályváltozásból eredő hibák feltárása esetén az adózó általi kijavításra törekszik a NAV (13. oldal).

13

21

A tartozik-követel rovatban Botka Erika a 30. oldalon bemutatja, hogyan kell elszámolni, könyvelni a devizás tételek mérlegfordulónapi átértékeléséből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolását.

A lap legfontosabb témái röviden

30

Digitális aláírás „A digitalizáció előretörésével nem az a kérdés, hogy lesz-e elektronikus aláírásunk, hanem inkább az, hogy mikor. Az elektronikus aláíráshoz két egymástól különböző, de elválaszthatatlan dolog szükséges: egy tanúsítvány és az időbélyegzés” – írja Agócs Gábor cikkében, amelyből pontosan tájékozódhatunk a témában (37.oldal).

Kamarai küldöttgyűlés A kamara elnöksége 2020. december 18-án elektronikus hírközlő eszköz útján megtartotta a választási küldöttgyűlést. Erről részletes beszámolót az 50. oldalon olvashatnak.

50

37

2021/1 SZAKma | 5

HÍREK

Új pályázati programok: indul a VINOP

Június 30-ig tovább él a hitelmoratórium A világjárvány második hulláma miatt fél évvel – 2021. június 30-ig – meghosszabbította a jogalkotó a hitelmoratóriumot, amelynek lehetősége 2020. március óta él. A hitelmoratórium továbbra is a 2020. március 18-a előtt felvett hitelekre vonatkozik, magánszemélyekre és vállalkozásokra is. Azok, akik eddig igénybe vették a moratórium lehetőséget, ezt továbbra is, külön eljárás nélkül megtehetik. Tehát minden ügyfélnek csak akkor kell felkeresnie a bankját, ha változtatni szeretne az eddigi helyzeten. Vagyis akkor, ha eddig nem élt a lehetőséggel, de ezt követően igénybe kívánja venni, illetve, ha a továbbiakban már nem kíván élni vele. A hitelmoratórium révén ös�szességében 7900 milliárd forintnyi hitel törlesztésének halasztására kaptak lehetőséget magánszemélyek és vállalkozások.

6 | SZAKma 2021/1

sét szolgálják: beruházásra, inno­vációra, kutatás-fejlesztésre és képzési programokra fordíthatók.

A Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP) nem új, hanem a GINOP – Gazdaságfejlesz-

tési és Innovációs Operatív Program – folytatásaként működik. Magyar­ország az előző fejlesztési ciklus legeredményesebb forrásfelhasználó tagországai közé tartozik. Jól mutatja ezt az is, hogy 110 százalékos mutatóval hajtotta végre az európai viszonylatban is egyik legnagyobbnak számító gazdaságfejlesztési programot, a Gazdaságfejlesztési is Innovációs Operatív Programot.

A GINOP-ban hazai források kiegészítésével 3000 milliárd forint került a gazdaság vérkeringésébe. A program több ezer cég fejlesztéseit segítette, 100 ezer munkahelyet védett meg, és közel 300 ezer munkavállaló vehetett részt a különböző munkaerőpiaci programokban. Csak viszonyításként: az új programban, a VINOP-ban már az első évben, azaz 2021-ben több mint 2000 milliárd forint értékben kínál pályázási lehetőséget Magyarország a vállalkozásoknak.

A veszélyhelyzet végéig jár a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmiadó-mentesség Január 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnéséig – ezt legutóbb 2021. február 8-ig hosszabbította meg az Országgyűlés – továbbra sem kell a szolgáltatóknak a turizmusfejlesztési hozzájárulást bevallaniuk és megfizetniük. Idegenforgalmi adót sem kell fizetni ebben a rendkívüli időszakban, ám a megállapított, be nem szedett adót – kivéve, ha annak összege nulla – a vállalkozásoknak be kell vallaniuk az adóhatóság felé. Tehát a turizmusfejlesztési hozzájárulás összegét nem, de a be nem szedett idegenforgalmi adót be kell vallani.

Felére csökken a helyi iparűzési adó 2021-ben Felére csökken a helyi iparűzési adóteher maximális mértéke, vagyis legfeljebb egy százalék iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek, így az őstermelők is, és azok a kisebb cégek, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

Az idén megha­ ladja a 60 ezret is a kivások száma Tavaly december 1-e és 31-e között 12 ezer cég jelentkezett be a kiva hatálya alá. Az újonnan jelentkezőkkel együtt január 1-től már több mint 60 ezren kiváznak.

FOTÓK: MTI

Egy új uniós pályázati időszak kezdetét is jelenti a 2021-es év, számos területen jelennek meg pályázati kiírások a 2021–2027-es uniós ciklus forrásaiból. A VINOP pályázatai a kis- és közepes vállalkozások bővítését és fejleszté-

Nemcsak nyugta nem járt a hús mellé, de az eredete is kérdéses volt Győr-Moson-Sopronban a revizorok egy bontott és pucolt kacsát, tyúkot, fácánt, kakast, valamint különböző füstölt húsokat kínáló internetes hirdetés alapján indultak ellenőrzésre.

A próbavásárlás is lassabban ment, ugyanis aznapra már 45 rendelése volt a vizsgálatra kijelölt adózónak. Nyugtát vagy számlát senki sem kapott, ráadásul a helyszíni értékesítést és a

házhoz szállítást végző két alkalmazottat bejelentés nélkül, feketén foglalkoztatták. A húsok közül a fácánok eredetét nem tudták igazolni. A helyszínen előkerült egy megrendelésekről vezetett füzet, amely alapján a NAV nemcsak mulasztási bírságot szabhat ki, hanem becslési eljárás során megállapíthatja a tényleges forgalmat és így az eltitkolt adó nagyságát is.

Az uniós vámellenőrzés 2019. évi eredményei Az Európai Bizottság által 2020 decemberében közzétett jelentés szerint 2019-ben több mint 760 millió euró kiskereskedelmi értékű hamisított árut foglaltak le az EU külső határain. Míg ez a szám 20 millió eurós értéknövekedést jelent 2018-hoz képest, a visszatartások száma ugyanebben az időszakban több mint 30 százalékkal nőtt.

A tagállami vámhatóságok 2019-ben összesen több mint 90 000, csaknem 41 millió egyedi tételből álló, szellemitulajdon-jogokat sértő árut foglaltak le (ez az előző évhez képest 53 százalékos növekedést jelent).

A jelentés kiemeli, hogy a lefoglalt áruk fő kategóriái – a cigaretta (21,3 százalék) és a csomagolóanyagok (13,6 százalék) – 2020-ban a hamisított gyufákkal (20 százalék) egészültek ki, míg az EU-ba importált hamisított termékek fennmaradó részének többségét a játékok (9,6 százalék) és a ruházati cikkek (3,9 százalék) teszik ki. A lefoglalási eljárásokat nézve a legfontosabb kategóriák a ruházat és a sportcipők, míg a parfümök és kozmetikumok 2020-ban a harmadik helyen álltak.

A vámhatósági lefoglalások 85 százalékában az árukat végül megsemmisítették.

A lefoglalt áruk számát (33 százalék) és értékét (56 százalék) tekintve is Kína a fő származási ország. Az előző évekhez hasonlóan Törökország és Hongkong továbbra is az első hét között szerepelt mindkét tekintetben. Az árucik-

kek számát tekintve Pakisztán (gyufák) és Moldova (cigaretták csomagolóanyagai) álltak az élen, míg az árucikkek értékét nézve Marokkó (órák), Szenegál (ruházati cikkek) és Szerbia (a hookah dohány esetében).

A futárszolgálat és a postai kézbesítés együttesen az összes lefoglalási eset 85 százalékát tette ki. A postai kézbesítés kategóriáiban lefoglalt egyedi tételek elsősorban az e-kereskedelem útján rendelt fogyasztói cikkek voltak, például cipők, ruházati cikkek és játékok.

A fogyasztók egészségére és biztonságára potenciálisan veszélyes, napi használatra szánt hamisított termékek – pél­ dául élelmiszerek és italok, testápolási cikkek, gyógyszerek, elektromos háztartási cikkek és játékok – továbbra is problémát jelentenek, és a lefoglalt egyedi árucikkek teljes mennyiségének 15,6 százalékát tették ki.

Az Európai Bizottság 2019. évi jelentése a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámhatósági intézkedésekről a https://ec.europa. eu/taxation_customs/ honlapon keresztül érhető el.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kiegészítő jelentése az EU belső piacán történt 2019. évi lefoglalásokról a https://euipo. europa.eu honlapon keresztül érhető el.

Átmeneti felmentés az IFRS 9 alól az uniós biztosítók számára Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendelet legutóbb 2020. december 15én módosult a 2020/2097 európai bizottsági rendelet elfogadásával. A rendelet az IFRS 4 Biztosítási szerződések nemzetközi pénzügyi beszámolási standardnak az IFRS 9 alkalmazása alóli átmeneti felmentés meghosszabbításával kapcsolatos módosítását hagyta jóvá.

Az IASB 2020. június 25-én tette közzé az IFRS 4 azon módosításait, amelyek célja az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok és a bevezetendő IFRS 17 Biztosítási szerződések eltérő hatálybalépési időpontjaiból adódó átmeneti számviteli következmények kezelése. Az IFRS 4 módosításai 2023ig meghosszabbítják az IFRS 9 alkalmazása alóli átmeneti felmentés lejárati időpontját annak érdekében, hogy az IFRS 9 hatálybalépésének időpontját hozzáigazítsák az új IFRS 17-hez.

Az IFRS 4 módosításának eredményeként a túlnyomóan biztosítási tevékenységet végző gazdálkodóegységek – így többek között a pénzügyi konglomerátumokon belüli biztosítási ágazat – számára engedélyezték, hogy 2021. január 1-jétől 2023. január 1-jéig elhalasszák az IFRS 9 alkalmazását.

A Hivatalos Lap 2020. december 16-i számában megjelent bizottsági rendelet magyar nyelven is elérhető a http://eur-lex.europa.eu internetes oldalon keresztül.

A ROVAT SZERKESZTŐI Hazai hírek: Linczmayer Szilvia; EU-s hírek: Sipos Petra, a Pénzügyminisztérium munkatársai

2021/1 SZAKma | 7

INTERJÚ

A VÍRUS AZ IDÉN IS VELÜNK LESZ Interjú Kalocsai Zsolttal

„A magyar adópolitika a fogyasztási adók irányába hat, amit én jelenleg kifejezetten jó iránynak tartok.

A digitalizációs törekvések is a gazdaságot erősítik, közvetlenül és közvetve a gazdaság fehérítésén keresztül is” – mondta az RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója.

8 | SZAKma 2021/1

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

– A SZAKma januári lapszáma a gazdaságfehérítésre koncentrál. Mit gondol – ügyfélvélemények alapján is –, hol áll ez a kérdés ma Magyarországon?

– Az elmúlt években az erőteljes digitalizációs hatásoknak köszönhetően látványos gazdaságfehéredést tapasztalhatunk Magyarországon. Az áfarés az egyik legjobb bizonyíték erre, hiszen az elmúlt tíz évben 20 százalék feletti értékről 6,6 százalékra csökkent. Azt még nem nagyon érzékeli ugyanakkor senki, hogy ezt hová – akár egy százalék alá is – lehet még csökkenteni. A skandináv országokban ez a szám a nullához közelít, és erre van esélyünk azzal, hogy januártól az online számlaadat-szolgáltatás lényegében minden kiállított számlára érvényes lesz, és nemcsak B2B, hanem már B2C viszonylatban is kötelező lesz adatot szolgáltatni a számlákról a NAV felé – természetesen a GDPR betartásával a magánszemély vásárlók adatainak törlésével.

A másik fontos eszköz a Standard Audit File for Tax bevezetésének terve, amely szintén – azáltal, hogy közös platformra helyezné az összes könyvviteli adatot – azt erősíti, hogy minden adat elérhető legyen az adóhivataloknál, és ezáltal átláthatóbbá tegye a gazdaságot, a gazdaság fehérítését is célozza. Az e-SZJA-ról vagy az EKÁER-ről nem is beszélnék, hiszen ezeket mindenki jól ismeri már, és az eredményeik is kiemelkedően jók. Az e-áfa, azaz a NAV által kiajánlott áfabevallások működési rendszere is hasonló ívet fog bejárni, bár tény, hogy egyelőre a vállalkozásoknál, úgy tűnik, adminisztráció-növekedéssel jár a bevezetése. Ez a későbbiekben biztosan csökkenni fog.

– Jól értem, hogy akkor ön személyesen is hisz abban, hogy ki lehet fehéríteni a gazdaságot? Milyen eszközök szükségesek ehhez?

– Igen, természetesen, viszont ez egy hosszabb út. És úgy látom, hogy az ehhez szükséges lépések is jó irányba haladnak. Ami ehhez még szükséges, az a foglalkoztatottak szempontjából is fehér vagy legalábbis fehérebb gazdaság.

Ezt a szocho két százalékponttal történő csökkentése biztosan tovább támogatná, ami viszont most nagyban 2021/1 SZAKma | 9

INTERJÚ függ a Covid-helyzettől. Az egy alapvetés egyébként, hogy minél alacsonyabbak a munkát terhelő adók, annál fehérebb a foglalkoztatás. Mindez természetesen a versenyképességre is hat, hiszen a szürkegazdaságban tevékenykedő cégek mind versenyhátrányba taszítják az egyébként fehéren és teljesen jogszerűen működő társaikat.

– A meglévő – Európában is kiemelkedően jó – lépések mennyire egyedülállók, mennyire hatékonyak? Ez azt is jelenti, hogy fehérebb a gazdaságunk, mint sok éve?

– Ezt egyértelműen kijelenthetjük.

Csak az áfa szempontjából kell visszamennünk az időben, mondjuk, tíz évet: azt látjuk, hogy akkoriban például nagyon sok volt az áfacsalás, a fiktív számlázás. Ma ez már minimális az online számlának köszönhetően. Adóelkerülés ott van, ahol magas a hozzáadottértékadó. Magyarországon a szocho csökkentésében vannak még olyan lehetőségek, ahol vissza lehet szorítani a nem teljesen tiszta módszereket használókat.

– Januártól az összes számlát látja a NAV. Mit gondol erről az intézkedésről?

– Azt, hogy mindenkinek volt ideje erre az intézkedésre felkészülni és ráadásul egy három hónapos türelmi idővel indul a rendszer, azaz március 31-ig nem büntetik azt, aki téveszt. Olyan sok fantasztikus lehetőséget rejt ez a lépés magában, és nem csak a NAV számára.

Ugye az adatok hozzáférhetők lesznek a vállalkozások számára is. A későbbiekben tehát ez a vállalkozások számára is adminisztrációkönnyítést jelent majd, és támogatja a NAV ellenőrzéseit is.

A NAV megfelelően ráült a digitalizációs trendekre, sokszor még a szükségesnél is gyorsabban reagál, a vállalkozások alig győzik a követést.

– A tavalyi év minden vállalat számára a koronavírussal való megküzdésről szólt. Az RSM számára ez mit jelentett? Hogyan és milyen tanácsokat tudtak adni az ügyfeleknek?

– Aggodalom. Így jellemezném a cégek hozzáállását a tavalyi évhez. Az első hullámmal való szembesülés lényegében nagy bizonytalanság volt, likviditási válságot prognosztizáltunk. A legtöbben attól féltek leginkább, hogy a munkavál10 | SZAKma 2021/1

lalóikat ki tudják-e fizetni, és meg tudják-e tartani a béreket. Mi itt az RSMnél az első sokkon túl 24 óra alatt megszerveztük a home office munkarendet. Szerencsére az informatikai hátterünk megvolt hozzá, mi az elmúlt három évben már informatikai vállalkozás is vagyunk kilenc fővel, amellyel valójában előremenekülünk, és a megoldásaink szoftveres leképezéseit fejlesztjük ügyfeleinknek. Készítettünk az ügyfeleinknek egy Covid-site-ot, működik egy webinar oldalunk és egy blogunk is.

esetleg a piacnak jót tenne, bár kétségkívül most épp a pandémia is a gyorsításra hatott. Mindkét szempontrendszer a gazdaság fehérítését célozza, és ezeknek megvannak az eredményei. Ami a támogató adópolitikát illeti, az elmúlt időszakra vonatkozóan azt lehet mondani, hogy alapvetően jó intézkedéseket láttunk a hazai döntéshozóktól. Még jobbakat is lehetett érzékelni Ausztriában és Németországban, amelyek egy részét aztán itthon is átvettük. Az említett országokban például jellemző volt

NÉVJEGY H ázas, gyermekei 17, 16 és 5 évesek.

A Kereskedelmi és Vendéglátóiipari Főiskola közgazdasági szakán végzett 1992-ben, majd elvégezte a Közgazdasági Főiskolát adózás és pénzügy szakirányon Kemptenben, Németországban (Fachhochschule für Wirtschaft und Technik, Kempten), és közben az University of Coleraine-en, Angliában is töltött egy évet ösztöndíjjal.

E lső munkahelye a Wolfgang Merkle Steuerberatungsgesellschaft mbH volt Ulmban, Németországban, majd 1998-tól 2001-ig a PricewaterhouseCoopers Kft. könyvvizsgáló-asszisztense, szenior könyvvizsgálója, adótanácsadója.

A z RSM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. alapító-tulajdonos partnere 2001-től, feladata az RSM digitális transzformációja, valamint stratégiai irányítása.

– Milyen adózási kérdések voltak túlsúlyban tavaly?

– Elsősorban a bértámogatások igénybevételének lehetőségeiről kérdeztek az ügyfelek, de a helyzettel kapcsolatos támogatási kérdések is gyakran előfordultak. Mindenkinek igyekeztünk megfelelő támogatást nyújtani, nyilván ott volt a legnehezebb, ahol a túlélés volt a cél. Jól működik jogszabályfigyelésünk, így szinte azonnal tudtunk reagálni az 1000 feletti számú ügyfelünknek, akik közül 3-400an havi rendszerességgel partnereink.

– Milyen adóztatási politikát tart jónak? Európai vagy világszintű kitekintésben mit lát, hogyan szerepelnek a magyar gazdasági intézkedések?

– A magyar adópolitika a fogyasztási adók irányába hat, amit én kifejezetten jó iránynak tartok. A digitalizációs törekvések is a gazdaságot erősítik, közvetlenül és közvetve a gazdaság fehérítésén keresztül is. Ebben egy kis lassítás

az árbevétel-alapú támogatás, amikor is a korábbi átlagos árbevétel 80 százalékát térítette az érintett vállalkozásoknak az állam. A bérek térítése, illetve a járulékok elengedése már nálunk is megjelent mint támogatási forma.

– Hogyan értékeli a 2020-as évet?

Mire számítanak idén éves szinten?

– Számunkra nagyon jól alakult – a válság ellenére is – a 2020-as év. Azt is mondhatom, hogy rekordévünk volt, ami nagyrészt az informatikai projektjeinknek köszönhető. A lehető legkeményebben dolgoztunk az elmúlt évben.

Az idei évre vonatko­zóan a bizonytalanságot az okozza, hogy az európai országok többségében jellemző az 50 százalék feletti oltási hajlandóság, ugyanakkor Magyarországon ez a szám elég alacsony, 15-20 százalék körüli. Ez azt jelentheti, hogy hosszabb ideig lehet együtt velünk a vírus, ami a gazdasági kilábalásra is negatívan hathat.

A HÓNAP TÉMÁJA – a gazdaság kifehérítése

ONLINE SZÁMLA – A HARMADIK LÉPCSŐ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)

10. számú mellékletének módosítása 2021. január 4-én hatályba lépett, mely tovább növeli a számlaadat-szolgáltatással érintett bizonylatok körét. A változás egyben szolgáltatásbővüléssel is jár, az átállást pedig március végéig tartó, szankciómentes időszak segíti.

DR. FUNTEK ZSOLT a NAV Központi Irányítás, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának főosztályvezető-helyettese

ELŐZMÉNYEK A feketegazdaság elleni küzdelemnek, a digitalizáció erősítésének és az adózást támogató további lehetőségek megteremtésének jelentős állomásaként 2018. július 1-jén került bevezetésre az online számlaadat-szolgáltatás. Az induláskor azoknak a belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított, kibocsátott számláknak az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmát kellett beküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV), amelyekben az áthárított adó összege a 100 ezer forintot elérte vagy meghaladta. A számlával egy tekintet alá eső (módosító, érvénytelenítő) okiratok esetében az adatszolgáltatást akkor kellett teljesíteni, ha már az alapszámla adatait is be kellett küldeni, illetve, ha a módosítást követően érte el vagy haladta meg a 100 ezer forintot a számlában áthárított adó.

A második lépcsőben, 2020. július 1-jétől megszűnt a 100 ezer forintos értékhatár, így már minden belföldi adóalany közti, belföldön teljesített ügyletről adatot kellett szolgáltatni, függetlenül attól, hogy a számlán, számlával egy tekintet alá eső okiraton szerepelt-e áthárított adó.

E folyamat harmadik nagy állomása érkezett el 2021. január 4-én, amikortól az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed már csaknem minden belföldi áfaalany által e minőségében kiállított számlára, számlával egy tekintet alá eső okiratra, függetlenül a számlabefogadó személyétől, illetve az áthárított adó összegétől.

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ ESŐ BIZONYLATOK A módosítás, amely 2021. január 4-én lépett hatályba, az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett bizonylatok körét akként határozza meg, hogy az adóalany által teljesített minden olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyre az Áfa tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez elsősorban a belföldön teljesített termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat jelenti, de nem kizárólag, így az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák köre is bővebb ezen ügyletek bizonylatainak körénél. Az Áfa tv. 158/A. §-a ugyanis

A NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot. a magyar számlázási szabályok alkalmazását írja elő azokra az ügyletekre is, amelyeknél a teljesítés helye ugyan a Közösség más tagállamába esik, de a számlakibocsátó magyar adóalany a teljesítés helye szerinti tagállamban gazdasági céllal nem telepedett le, vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye nem a teljesítési hely szerinti tagállamban található, és az adó megfizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő kötelezett (kivéve, ha a számlát a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője állítja ki),

a teljesítés helye a Közösség területén kívül van, és az adóalany székhelye, vagy a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye, ezek hiányában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

A fenti szabályok alól kivételt jelentenek azon szolgáltatásnyújtások, melyek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amelyek tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint (az úgynevezett mini egyablakos rendszeren keresztül) tesz eleget.

Ez utóbbi ügyletek esetében ugyan a magyar Áfa tv. számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, de az adatszolgáltatást nem kell teljesíteni.

Amint az a fentiekből is látható, az adatszolgáltatási kötelezettség már nem függ a vevő, szolgáltatást igénybe vevő személyétől, így a nem áfaalany magánszemélyek, egyéb szervezetek felé kibocsátott számlák is az adatküldési körbe esnek.

SZÜKSÉGES ADATOK A változással nemcsak az érintett bizonylatok köre, hanem a NAV-hoz beküldendő adattartalom is bővült. Január 4-től jogszabályi előírás alapján a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmán túl beküldendő az ügylet jellegétől függően néhány további információ. Ilyen adat az, hogy az ügylet az Áfa tv. területi hatályán kívül esik, ha annak teljesítési helye nem belföldön van. Ugyancsak jelölni szüksé­ges, ha az ügylet az Áfa tv.

11. vagy 14. §-a alapján, ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szol2021/1 SZAKma | 11

A HÓNAP TÉMÁJA – a gazdaság kifehérítése Az így kiállított bizonylat megfelel az Áfa tv. 259. § 5. pontjában meghatározott elektronikus számla fogalmának.

Ebből azonban az is következik, hogy ez a számlázási mód is csak a számlabefogadó beleegyezése esetén alkalmazható. Van továbbá ennek a számlázási formának néhány korlátja. Nem alkalmazható például ez a módszer, ha a számláról történő adatszolgáltatás nem teljes körű (például a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany természetes személy, vagy ha az adatszolgáltatás összevont számlasorokat tartalmaz).

ÚJ SZÁMLÁZÁSI LEHETŐSÉG AZ ONLINE SZÁMLARENDSZERBEN A Számlarendelet módosítása,1 amely 2021. január 4-én lépett hatályba, az elekt­ronikus számlázás egy forradalmi­an új formáját teremti meg, felhasználva a szám­laadat-szolgáltatásban rejlő lehe12 | SZAKma 2021/1

tőségeket. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóalany az adatszolgáltatási kötelezettségének akként tegyen eleget, hogy az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ennek teljesítéséhez kapott előlegről kiállított elektronikus számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot a NAV Online Számla rendszerén keresztül bocsátja a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő rendelkezésére.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szám­lakibocsátó úgy dönt, hogy az adatszolgáltatásnak ezt a formáját választja, akkor nemcsak az Áfa tv. által előírt adat­tartalmat, hanem a bizonylat teljes adattartalmát (XML formátumban) beküldi az Online Számla rendszerbe. A NAV pedig lehetővé teszi, hogy az így továbbított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat XML-állományát az adószámmal, csoportazonosító számmal rendelkező terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy, szervezet a feltöltéssel mindenben megegyező tartalommal és formában lekérdezze és letöltse. Ezáltal egyetlen lépésben nemcsak a számlaadat-szolgáltatási, hanem a számlakibocsátási kötelezettség is teljesül. A számlázóprogrammal történő számla kiállításával ugyanis a számla adattartalma – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – automatikusan bekerül az Online Számla rendszerbe, ahonnan a vevő azt bármikor letöltheti. Ezzel a megoldással a számlakiállítók rengeteg pluszadminisztrációtól és pluszköltségtől szabadulhatnak meg.

Az egyes bizonylatolással kapcsolatos közvetett adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2020.

(XII. 30.) PM-rendelet, mely a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletet módosítja.

1

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

gáltatásnyújtásnak minősül, amennyiben ezeket az adóalany tőle eltérő személy, szervezet részére teljesíti. Ez esetben azt is meg kell adni, hogy a számlában feltüntetett áfát a terméket, szolgáltatást kapó fél köteles-e megtéríteni. Az adatszolgáltatásban szerepeltetni kell továbbá az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemet, külföldi pénznem esetén az adóalap forintra történő átszámításához alkalmazott árfolyamot, valamint számlázóprogrammal kiállított számla esetén a forintra átszámított adatokat is. Ezek a többletadatok a 2021. év folyamán induló áfabevallás-tervezet kiajánlásának elkészítéséhez szükségesek.

Az adatszolgáltatással érintett adatállomány nemcsak tágabb lehet a számla kö­telező minimális tartalmánál, hanem bizonyos esetekben éppen szűkítést ír elő a jogszabály. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében ugyanis az adatszolgáltatás nem terjedhet ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének nevére és címére.

A NAV tehát továbbra sem fog olyan adatokat kezelni, hogy egy magánszemély hol, mit vásárolt vagy milyen szolgáltatásokat vett igénybe.

SZANKCIÓMENTES IDŐSZAK A jelentős jogszabályi változásokra, a 3.0 verziószámú XSD-sémára történő átállás fejlesztési igényeire, illetve a koronavírus-járvány miatti felkészülési nehézségekre tekintettel a NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot, ha az áfaalanyok nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.

Ez azt jelenti, hogy nem kell jogkövetkezménnyel számolniuk azoknak, akik nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot az olyan számlákról, melyekről a 2020. július 1-jén hatályba lépett szabályok alapján még nem kellett ezt teljesíteni. Nem vár szankció továbbá azokra sem, akik olyan számláról teljesítenek adatszolgáltatást, amelyekhez már 2021. január 4. előtt is kapcsolódott ilyen kötelezettség, de annak még nem az új, 3.0 (hanem a 2.0) XSD-séma alkalmazásával tesznek eleget. A szankciómentesség feltétele, hogy az adóalany legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla kiállításának napjáig regisztráljon a NAV Online Számla rendszerében. A szankciómentes időszak alatt elmulasztott vagy hibás, hiányos adatszolgáltatásokat azonban sem március végéig, sem az után nem kell pótolni, illetve javítani.

GAZDASÁGFEHÉRÍTÉS A NAV ESZKÖZEIVEL A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési célkitűzése, hogy a költségvetési szempontból legnagyobb kockázatot hordozó adózókat minél gyorsabban azonosítsa.

Ebben kiemelt jelentősége van a valós idejű adatokra támaszkodó célzott kiválasztásnak. Az adatok elemzése egyben azt is lehetővé teszi, hogy a NAV a jogszabályok által biztosított eszközrendszeréből a célnak leginkább megfelelőt alkalmazza.

CZINEGE ATTILA a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója

A NAV ellenőrzési tervében évek óta elsődleges feladatként jelenik meg az adóelkerüléssel kivont adóösszegek biztosítása, a jelentős költségvetési kockázattal rendelkező adózói körök, tevékenységek ellenőrzése (rejtett gazdaság elleni fellépés, gazdaságfehérítés). Az ellenőrzések tervezése, a revizori kapacitás és�szerű és racionális felhasználása megköveteli az adózói magatartás kockázati szempontú elemzését, és a kockázatok súlya alapján a megfelelő eljárás (tájékoztatás küldése, támogató eljárás, jogkövetési, illetve adóellenőrzés) meghatározását. Ennek tükrében a NAV a szándékos adóelkerülést tanúsító adózókkal szemben célzottan lép fel, ugyanakkor az együttműködő és a jogkövető magatartást tanúsítókat segíti, és támogatást nyújt hibáik kijavításához.

A FOGLALKOZTATÓI BEJELENTÉSEK NYOMON KÖVETÉSE A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek és a szabályos foglalkoztatás a munkavállalók szociális biztonsága szempontjából jelentős fontosságú, ezért a NAV számára is kiemelt feladat, hogy a szabályokat megsértőkkel, elmulasztókkal szemben ezen a téren is célzottan, gyorsan és hatékonyan lépjen fel. Ennek érdekében figyeli a foglalkoztatotti bejelentésekből leszűrhető gyakori munkáltatóváltásokat, amelyek leginkább a jelentős humánerőforrás-igényű ágazatokra jellemzők.

Ellenőrzési tapasztalat, hogy ezen ágazatok szereplői a korábbi szabályszerű

foglalkoztatást gyakran olyan „egyéb” megoldásra cserélik, amelyben a foglalkoztatást is magában foglaló szolgáltatásról szóló alvállalkozói számlát kapnak. A foglalkoztatás adminisztratív terheit teljes mértékben a beszámlázó alvállalkozás és/vagy további szubalvállalkozás(ok) viseli. Ez a lehetőség eddig a pontig legális is lehet, viszont egyes vállalkozások – elsősorban a szubalvállalkozók – közös jellemzővel bírnak. Viszonylag frissen alakulnak, rövid időre jönnek létre, tömegesen jelentenek be alkalmazottakat (akár több ezer főt), utánuk azonban a szükséges bevallást kis részben vagy egyáltalán nem teljesítik, míg a közterhek

Az alkalmazás elsődleges célja, hogy a bizonyítottan súlyos foglalkoztatási szabálytalanságokkal érintett adózók valamennyi munkavállalója bekerüljön a rendszerbe. fizetését szinte kivétel nélkül elmulasztják. Ezzel egyrészt károsítják a központi költségvetés bevételeit, másrészt hátrányos helyzetbe juttatják az alkalmazottakat. A magánszemélyeket alkalmazottként bejelentő csalárd vállalkozások az adóterhet „megspórolják”, azt adóelkerülő hálózat működtetésére, illetve jogosulatlan haszonszerzésre fordítják, abból jogszerűtlenül gazdagodnak.

A fenti jelenséggel szembeni fellépés hatékonyságának növelése érdekében a NAV a foglalkoztatotti bejelentések, adatszolgáltatások fundamentumán kialakította a foglalkoztatással kapcsolatos riasztási rendszerét.

A rendszer minden esetben jelez, ha a szabálytalanul foglalkoztató munkáltató bármelyik munkavállalóját új foglalkoztatóhoz jelentik be, így a NAV-nak lehetősége van az azonnali kockázatelemzésre és a szükséges intézkedések gyors megtételére.

A létrehozott informatikai alkalmazás elsődleges célja az, hogy az ellenőrzés során feltárt, bizonyítottan súlyos foglalkoztatási szabálytalanságokkal érintett adózók valamennyi munkavállalója bekerüljön a rendszerbe, és rájuk nézve napi gyakorisággal jelezze a ’T1041-es jelű bejelentés adattartalmának változását, az új foglalkoztatók bevallási és befizetési kötelezettségének teljesítését.

A rendszer további előnye, hogy rövid időn belül rámutat azon újonnan alapított, alvó, illetve missing trader jegyeket mutató cégekre is, melyeket a foglalkoztatással járó közterhek kijátszására új szereplőként kezdenek el használni. Gyanúra okot adó körülmény például az új vagy az alvó cégekre jellemző ismérvek mellett nagyobb létszámú foglalkoztatotti bejelentés, vagy az online számlaadatok szerinti számlázás megindulása.

A rendszer segítségével lehetővé vált, hogy már a foglalkoztatás kezdetétől számított első járulékbevallás határidejét (tárgyhót követő hó 12. napját) megelőzően megindulhat a célzott kockázatelemzés, az esetleges „foglalkoztatási” láncolat felderítése és a haszonhúzók feltárása.

2021/1 SZAKma | 13

A HÓNAP TÉMÁJA – A gazdaság kifehérítése takor felmerülő objektív körülmények értékelésekor.

A foglalkoztatotti riasztás programmal a kezdetekkor több mint 117 ezer magánszemély foglalkoztatási életútjának nyomon követése történt meg, ami mintegy 20 ezer foglalkoztatót érintett. Az elmúlt évben 451 ellenőrzést (döntő mértékben jogkövetési vizsgálatot) végeztek a revizorok. Az adóellenőrzések során összesen 845 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel, a támogató jellegű ellenőrzések hatására (önellenőrzésből, alapbevallásból és a befejezett ellenőrzések nyomán) az adófolyószámlára felkönyvelt kötelezettségnövekedés összege 531 millió forint volt.

A NAV a rendszert 2020 végén továbbfejlesztette, és az eddigieken túl mára további 1,9 millió magánszemély alkalmazotti életútját követhetik nyomon a NAV kockázatelemzői.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a komplex szemléletű adóhatósági intézkedések hatására a láncolatok megszakadnak, a foglalkoztatók a munkavállalókkal kapcsolatos bevallási és befizetési kötelezettségüknek egyre inkább eleget tesznek, így a társadalom szempontjából többféle kockázatot jelentő károkozás megáll. A rendszer működése ez idáig 82 519 magánszemély szabályszerű foglalkoztatásának rendezését eredményezte.

14 | SZAKma 2021/1

ADÓZÓK GAZDASÁGI PARTNEREINEK TÁJÉKOZTATÁSA Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 267. § (1) bekezdése alapján, ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglaltak megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintettek tudomására hozza. A tájékoztatási kötelezettség keretében az adóhatóság az adóelkerülés tényét, illetve annak megnyilvánulási formáját ismerteti az érintett üzleti partnerekkel.

Az elmúlt évben 1721 számlázási láncban érintett adózót tájékoztatott a NAV. Ezzel az a célja, hogy felhívja az adóalanyok figyelmét a megállapított adókijátszásra. Az információ birtokában az érintettek intézkedéseket tehetnek az adókijátszásban való részvétel elkerülésére. Ez az üzleti partnerek fokozottabb kontrollálását vagy akár az üzleti kapcsolat megszakítását is jelentheti. A figyelemfelhívás a bizonyítási eljárás eredményességét is elősegíti az általános forgalmi adóval, a számlázási láncolatokkal, valamint más egyéb adóelkerülést megvalósító tényállások kapcsán, különösen az adózói körültekintés vizsgála-

TÁMOGATÓ JELLEGŰ ELLENŐRZÉSEK, TÁMOGATÓ ELJÁRÁSOK Az önkéntes jogkövetésre ösztönzés érdekében a csekélyebb súlyú, nem szándékos adókijátszásra irányuló, adminisztratív vagy jogszabályváltozásból eredő hibák feltárása esetén az adózó általi kijavításra törekszik a NAV. Ilyen eljárások például a támogató jellegű ellenőrzés és a támogató eljárás, amelyek gyorsabban és nagyobb hatékonysággal folytathatók le. Pozitív hozadékuk egyrészt a preventív hatásuk – hozzájárulnak az adótudatosság növekedéséhez, elősegítik a hasonló hibák további elkerülését –, másrészt a mulasztás mihamarabbi pótlása, a további hibázás megszüntetése költségvetési érdek is.

Tavaly 28 309 támogató jellegű ellenőrzés során az adóhatósági jelenlét és figyelemfelhívás hatására az ellenőrzésekkel közvetlenül vagy közvetve érintett adózók önellenőrző (vagy alap-) bevallásaikban 52,44 milliárd forint adókötelezettséget szerepeltettek. Az előbbiek mellett nyolc témakörben kezdeményezett 8655 támogató eljárásból 8608 eljárás zárt le a NAV, amelynek hatására 1265 millió forint adókötelezettséget és 11 885 millió forint bevételt vallottak be az adózók.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A FOGLALKOZTATOTTAK TÁJÉKOZTATÁSA Az Art. 267. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján 2020. január 1-jétől, ha az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel megállapította, ezt a tényt az érintett foglalkoztatottak tudomására hozza. Az állami adó- és vámhatóság a fenti tényeket, körülményeket abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában. Az új jogintézményt 2020-ban 8501 esetben alkalmazta a NAV.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁFÁT ÉRINTŐ KEZDEMÉNYEZÉSEI Az Európai Bizottság (Bizottság) idén nyáron tette közzé a helyreállítási tervet támogató, igazságos és egyszerű adózásra vonatkozó új cselekvési tervét. A cselekvési terv a Bizottság válasza a fennálló válság kezelésére. Célja az állami bevételek biztosítása, az adócsalás elleni hatékony küzdelem. A cselekvési terv 25 közvetlen és közvetett adózásra vonatkozó kezdeményezést tartalmaz, amelyekre javaslatokat 2020 és 2024 között tervez benyújtani a Bizottság.

MAGYONY KRISZTINA a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának közigazgatási tanácsadója

A cikk az áfaszabályozásra vonatkozó kezdeményezéseket tekinti át (a Bizott­ ság javaslatának várható benyújtása).

Jelentéstételi/adatszolgáltatási kötelezettség modernizálása és az elektronikus számlázás ösztönzése (2022/2023) Jelenleg tanácsi szinten folynak a tár­ gyalások az úgynevezett végleges áfa­rend­szerről, amely a jelenlegi áfa­ rendszert váltaná fel egy a csalásnak el­ lenállóbb áfarendszerrel. Ezen tárgya­ lások kapcsán merült fel, hogy meg kel­ lene vizsgálni a jelenlegi Közösségen belüli ügyletekre vonatkozó összesítő nyilatkozat felváltásának lehetőségét egy modernebb, ügyletszintű adatszol­ gáltatással. Ezen túlmenően a tagálla­ mok nagy része vezetett be a belföldi ügyletei tekintetében egyfajta ügylet­ szintű vagy valós idejű adatszolgálta­ tási kötelezettséget, amelynek feltételei azonban tagállamonként változnak, így töredezetté teszik az Egységes Piacot, akadályt gördítve ezáltal az egyszerre több tagállamban is jelen lévő vállal­ kozások működése elé. Ezek a megfon­ tolások vezettek arra, hogy a Bizottság javaslatot kíván benyújtani annak érde­ kében, hogy a Közösségen belüli ügyle­ tekről gyorsabb, valós idejű és részle­ tesebb adatcsere valósuljon meg a tag­ államok között, valamint törekedni fog arra, hogy az egyes nemzeti adatszol­ gáltatásokat lehetőség szerint egységes szabályok közé terelje. A jelentéstételi

kötelezettség modernizálása során a Bizottság nagyobb szerepet szánna az e-számla alkalmazásának is.

Egyetlen EU-s áfaregisztráció (2022/2023) A kezdeményezés arra irányul, hogy a szabályok átalakításával el lehessen érni, hogy a vállalkozásoknak elegendő legyen egy helyen, a letelepedésük sze­ rinti tagállamban áfacélból regisztrálva lenni. Jelenleg az EU-s áfaszabályok értelmében B2B típusú ügyletek ese­ tében, amikor a teljesítésre kötelezett adóalany nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, egyes ügy­ letek esetében kötelezően az igénybe vevő adóalany az adófizetésre kötele­ zett, míg más ügyletek esetében a tag­ állam döntheti el, hogy a nem letelepe­ dett adóalanyt kötelezi bejelentkezésre és adófizetésre, vagy az igénybe vevő adóalanyra telepíti az adófizetési kötele­ zettséget. A B2C típusú ügyletek eseté­ ben jelenleg az egyablakos rendszer al­ kalmazásával lehetőség van arra, hogy az adóalanynak ne kelljen regisztrálnia másik tagállamban, de az egyablakos rendszer alkalmazhatósága az e-keres­ kedelmi szabályok hatálybalépését kö­ vetően is meghatározott ügyletekre lesz korlátozva (szolgáltatások, Közösségen belüli távértékesítés). Ugyanakkor pél­ dául az elektromos mobilitással össze­ függésben felmerül annak az igénye, hogy az egyablakos rendszert az elekt­ romos energia értékesítésére is lehes­ sen alkalmazni. A Bizottság terve te­ hát az, hogy mind a B2B, mind a B2C ügyletek tekintetében a jelenlegi sza­

bályok alkalmazhatóságának bővítésé­ vel elkerülhetővé váljon, hogy az adó­ alanynak a letelepedésétől eltérő tag­ államban kelljen áfacélból regisztrál­ nia. Az egyablakos rendszer alkalma­ zásának bővítésére vonatkozó kezdemé­ nyezés kapcsán kívánja megvizsgálni a Bizottság az importban az egyabla­ kos rendszer kötelező alkalmazásának lehetőségét, illetve a 150 eurós érték­ határ esetleges eltörlését.

Platform gazdasághoz igazított áfaszabályok (2022/2023) A platform gazdaság ugrásszerű fej­ lődése számos áfakérdést vet fel, me­ lyeknek jogszabályi rendezése szüksé­ ges a jogbiztonság és az egyértelműség megteremtése érdekében. Ennek kere­ tében a Bizottság többek között meg­ vizsgálja, hogy milyen szerepe lehet a platformoknak az adóbeszedés bizto­ sításában. A jogbiztonságot érintő kér­ dések keretében szükséges vizsgálni a platform felhasználóinak áfastátuszát (adóalany, nem adóalany) és azt, hogy ne eredményezzen eltérő áfamegítélést, ha egy ügyletet platformon keresztül vagy hagyományos úton teljesítenek.

Pénzügyi biztosítási szolgáltatások áfakezelésének felülvizsgálata (2020/2021) A pénzügyi és biztosítási szolgáltatá­ sok áfakezelésére vonatkozó szabályok elfogadása 1977-re datálódik. A felül­ vizsgálat aktualitását részben az Euró­ pai Unió Bíróságának (EuB) azon íté­ lete adja, amelynek értelmében a pénz­ ügyi és biztosítási szektorban nem al­ 2021/1 SZAKma | 15

A HÓNAP TÉMÁJA – a gazdaság kifehérítése kalmazható a költségmegosztó cso­ port, azonban a jelenlegi rendelkezé­ sek számos más kérdésben is aktuali­ zálásra szorulnak. A Bizottsági javas­ lat figyelembe kívánja venni a digitá­ lis gazdaság (fintech) erőteljes hatá­ sát ezen szektorra, az input szolgálta­ tások nagyszámú kiszervezését, vala­ mint ezek szektorfelépítésének sajátos­ ságait. A cél az egyenlő versenyfeltéte­ lek biztosítása az EU-n belül, valamint az uniós vállalkozások nemzetközi ver­ senyképességének figyelembevétele.

Utazási irodák árrésadózására vonatkozó szabályok felülvizsgálata (2022/2023) Az utazási irodákra vonatkozó árrés­ szabályozás több ponton is kérdéseket vet fel. Az EuB-ítéletek értelmében az árrésszabályozást már az egykompo­ nensű szolgáltatások esetében is alkal­ mazni kell, nem világos ugyanakkor, hogy hol van az elhatárolás a közvetí­ tett szolgáltatás, illetve az árrésadózás szabályainak alkalmazása során. Igény­ ként fogalmazódott meg a szektor ré­

széről az is, hogy az utazási irodáknak lehessen a kötelezően alkalmazandó árrésadózás szabályai helyett a normál szabályokat alkalmazni üzleti célú uta­ zásszervezések során, illetve az utan­ kénti árrés helyett a globális/időszakos árrésszámításra áttérni. A digitalizáció felerősítette továbbá azt, hogy a jelen­ legi szabályok valamelyest versenytor­ zítók az EU-ban, illetve az EU-n kívül letelepedett utazási irodák között. A Bi­ zottság ezekre a kérdésekre reflektálva javaslatot tervez benyújtani az adózási mód egyszerűsítésére.

Áfabizottság státuszának átalakítása (2020/2021) Az áfabizottság a tagállamok és a Bi­ zottság képviselőiből álló konzulta­ tív testület, amely az áfára vonatkozó értelmezési kérdésekben fogadhat el jogi kötőerővel nem bíró iránymuta­ tásokat. A Bizottság kezdeményezi az áfabizottság komitológiai bizott­ sággá történő átalakítását. Ez egyben azt is jelentené, hogy a jelenlegi taná­ csi végrehajtási rendelet mellett lehető­ ség nyílna bizottsági végrehajtási ren­ deletek elfogadására, ami az egyhangú döntéshozatal feladását jelenti, mivel ez utóbbi esetben a döntések minősí­ tett többséget igényelnek csak.

16 | SZAKma 2021/1

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Nemzetközi személyszállításra vonatkozó szabályok felülvizsgálata (2022/2023) Az EU-s áfaszabályozás számos adó­ mentességet tartalmaz a személyszál­ lításra vonatkozóan, de van, amely csak bizonyos személyszállítási mó­ dokra vonatkozik, ez pedig oda vezet, hogy a nemzetközi légi és tengeri sze­ mélyszállítás nincs adóztatva. A Bi­ zottság ezen mentességeket felül kí­ vánja vizsgálni, összhangban az Eu­ rópai Zöld Megállapodással. Ez ma­ gában foglalja a személyszállítás utáni áfafizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok egyszerűsítését is. Utóbbi vélhetően a teljesítési helyre vonat­ kozó szabályok felülvizsgálatában nyil­ vánul meg, mivel ezt jelenleg a meg­ tett útszakasz határozza meg, amely­ nek alkalmazása egyes esetekben gon­ dot okozhat.

VÁLTOZÁSOK AZ EKÁER-SZABÁLYOKBAN Jelen cikk célja annak bemutatása, hogy miképp változott az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerre (a továbbiakban: EKÁER) vonatkozó szabályozási környezet 2021. január 1-jétől törvényi és miniszteri rendeleti szinten. A terjedelmi korlátokra is tekintettel a cikk nem terjed ki a szabályozás minden elemének, részletének bemutatására, a kialakított gyakorlat teljes körű ismertetésére, kizárólag a változásokra koncentrál.

DR. NÉMETH ZOLTÁN

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

a Pénzügyminisztérium Adó- és Vámigazgatási Főosztályának főosztályvezetője

Az Országgyűlés 2020. július 14-én fogadta el a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvényt, amely az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény EKÁER-re vonatkozó rendelkezéseit két ponton módosította.

A módosítás alapján bejelentési kötelezettség csak a miniszteri rendeletben tételesen meghatározott termékek tekintetében áll fenn. Ezen bejelentésköteles termékek esetén a kockázatos termékekre vonatkozó korábbi szabályozással megegyező módon – a miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – továbbra is biztosítékot kell nyújtani.

A 2020 nyarán elfogadott törvénymódosítás jelentősen átalakította a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos jogsértések esetén kiszabható szank­ ciókra vonatkozó szabályokat. A törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a jogsértések megállapítása során az állami adóhatóság az adott termékegységet veszi figyelembe, és meghatározta annak fogalmát.

A törvénymódosítás emellett egyértelmű különbséget tesz a bejelentési kötelezettség alapvető tartalmát érintő és az adminisztratív jellegű jogsértések, illetve az azok elkövetése esetén megállapítható jogkövetkezmények között.

A törvényhozó legsúlyosabb jogsértésként a bejelentési kötelezettség elmulasztását állapította meg, és ahhoz a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mértékű mulasztási bírság kiszabását írja

elő. Ha az adózó a bejelentési kötelezettségét teljesíti ugyan, de az nem felel meg a valóságnak, a szankció a hibás adat jellegéhez igazodik. Ha a bejelentett termék mennyisége tér el a ténylegesen a fuvarozott termék mennyiségétől, akkor a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ha a fuvarozott termék bejelentett értéke tér el a tényleges adó nélküli értékétől, akkor a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözete után negyven százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Tekintettel arra, hogy a mennyiségbeli eltérés jellemzően értékbeli eltérést is eredményez, az ugyanazon jogsértés többszöri szankcionálásának elkerülése érdekében a jogalkotó kizárta, hogy a men�-

nyiségi eltérés miatt kiszabott szankció mellett az adóhatóság az értékbeli eltérést is szankcionálja.

A MINISZTERI RENDELETI VÁLTOZÁSOK Az adózás rendjéről szóló törvény fenti módosításai alapvetően érintették a bejelentési kötelezettség tartalmát, ami a miniszteri rendeleti szabályok módosításának szükségességét is maga után vonta. Az EKÁER-bejelentés részletszabályait 2021. január 1-jétől az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020.

(XII. 23.) PM-rendelet (a továbbiakban: PM-rendelet) határozza meg.

Az új miniszteri rendelet szabályozási logikája a korábbi, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGMrendelet alapvető jogintézményein nem változtatott, új szerkezeti felépítése azon2021/1 SZAKma | 17

A HÓNAP TÉMÁJA – a gazdaság kifehérítése ban egy átláthatóbb, egyszerűbb, könnyen értelmezhető joganyagot eredményezett.

A PM-rendelet a bejelentésköteles termékek meghatározását az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM-rendelet (a továbbiakban: NGM-rendelet) hatálya alá utalja. Az NGM-rendelet 2021. január 1-jétől érdemben nem változott, csupán annak fogalmi pontosítására – a kockázatos termékek bejelentésköteles termékre történő átnevezésére – került sor. Ebből adódóan 2021. január 1-jétől a bejelentési kötelezettség kizárólag a korábbi kockázatos termékek tekintetében áll fenn, és több száz termékre vonatkozó korábbi bejelentési kötelezettség megszűnt.

A PM-rendelet némileg eltérő logikával, általános jelleggel, minden relációra kiterjedően egy helyen határozza meg az EKÁER-szám megállapítása érdekében bejelentendő adatok körét, míg a további, az egyes fuvarozási relációkhoz kapcsolódó adatok, valamint a fuvarozás megkezdését követően, az EKÁER-szám érvényességi idején belül bejelentendő adatok speciális szabályként a fuvarozási relációkra vonatkozó rendelkezések között találhatók meg. Az állami adó- és vámhatóság felé továbbítandó adatok köre egy tekintetben változott, az áru azonosíthatóságának javítása érdekében a jövőben a termékek vámtarifa­számát nyolc számjegyig kell megadni. Átalakultak az egyedi mentesítés, a PM-rendelet terminológiájának megfelelően útszakasz-mentesítés szabályai is.

A mentesítésnek már nem feltétele, hogy a bejelentési kötelezettséggel érintett fuvarozás teljes egészében belföldön történjen. A mentesítés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Jelentős könnyítést jelent ugyanakkor, hogy az e­ ngedély a módosítást követően visszavonásig érvényes, azt nem kell minden évben újra kérelmezni, és nem kell változatlan feltételek mellett az állami adó- és vámhatóságnak évente újabb engedélyt kiadnia. Az állami adó- és vámhatóság ­folyamatosan ellenőrzi a feltételek teljesülését, és amennyiben azok már nem teljesülnek, az engedélyt – akár éven belül is – visszavonja. E változtatások már 18 | SZAKma 2021/1

a PM-rendelet hatálybalépését, 2021. január 1-jét megelőzően kiállított engedélyekre is vonatkoznak, így a 2020-ban kiadott engedélyek sem veszítik, veszítették hatályukat 2021-ben.

Tekintettel arra, hogy 2021. január 1-jétől a bejelentési kötelezettség csak a tételesen meghatározott, adózási szempontból kockázatot jelentő termékek fuvarozása tekintetében áll fenn, fő szabály szerint minden esetben biztosítékot kell nyújtani. A biztosíték nyújtásának alapvető szabályai nem változtak.

A módosítás alapján bejelentési kötelezettség csak a miniszteri rendeletben tételesen meghatározott termékek tekintetében áll fenn.

A PM-rendelet két szempontból bővítette ugyanakkor a biztosítékmentesség körét. Egyrészt nem kell biztosítékot nyújtani az általános forgalmi ­adóról szóló törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek, tehát azon termékek tekintetében, amelyek esetében az általános forgalmi adó mértéke öt ­százalék. Tekintettel azonban arra, hogy e termékek köre egyes esetekben még nyolc vámtarifaszám megadása esetén sem azonosítható minden kétséget kizáróan, a biztosítékmentesség érvényesítése érdekében az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy a fuvarozott termék a biztosítékmentességgel érintett körbe tartozik. E nyilatkozattétel az elektronikus felületen elhelyezett jelölőnégyzet alkalmazásával történik, és arra csak a nyolc számjegyű vámtarifaszám alapján egyértelműen nem azonosítható termékek esetén kell sort keríteni.

Bővült a biztosítékmentességre jogosult alanyi kör is, és a megbízható adózók is mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. A mentesség már a 2021. január 1-jén megbízható adózónak minősülő, valamint a 2020. negyedik negyedévre vonatkozó minősítés alapján

megbízható adózónak minősülő adózókra is kiterjed. A biztosítékmentesség nem vonatkozik azonban az új kötelezettekre, vagyis azokra az adózókra, akik vagy amelyek a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem tettek bejelentést, ebben az időszakban általánosforgalmi adóbevallást nem nyújtottak be – ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is –, valamint, ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be.

A PM-rendelet rendelkezéseit fő szabály szerint a 2021. január 1-jén vagy azt követően tett bejelentések tekintetében kell alkalmazni. Kivételt képez ezalól a biztosítékmentesség már említett szabálya, amely szerint a 2021. január 1-jén már megbízható adózónak minősülő vagy a 2020. negyedik negyedévre vonatkozó minősítés alapján megbízható adózónak minősülő adózók is mentesülnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. További kivételt jelent az útszakasz-mentesítési engedélyre vonatkozó módosítás, amely a fentebb kifejtettek alapján már a PM-rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyekre is vonatkozik. A 2021. január 1-je előtt rendelkezésre bocsátott kockázati biztosítékok visszautalására, illetve a garanciavállalás felmondásához történő hozzájárulásra ugyancsak a PM-rendelet szabályait kell alkalmazni. ÖSSZEGZÉS Az EKÁER-re vonatkozó szabályozás módosítása komoly változást eredményez a bejelentési kötelezettség tekintetében. A változások eredményeképpen a jelenlegi bejelentések száma és így az adózók adminisztrációs terhe várhatóan jelentősen csökken. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az adózási szempontból kockázatosnak minősülő termékek esetén a bejelentési kötelezettség fennmarad, a módosítás várhatóan nem eredményezi az EKÁER hatékonyságának romlását, az célzottabb ellenőrzéseket tesz majd lehetővé. A szabályozási környezet változtatása remélhetőleg egyensúlyt fog teremteni az adózók adminisztrációs terhei és a gazdaságfehérítésre irányuló intézkedések között.

AZ ONLINE

MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS ÉS TAPASZTALATA

A kamarai minőség-ellenőrzések (mint hatósági eljárások) szabályait a Minőség-ellenőrzési Eljárási Szabályzat foglalja össze. A jogszabályi környezet változásai, a gazdasági életben jelentkező új kihívások, valamint az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok szükségessé teszik az eljárások aktualizálását.

MÁDI-SZABÓ ZOLTÁN a Minőségellenőrzési Bizottság elnöke

MUNKÁCSI MÁRTA a Minőségellenőrzési Bizottság tagja

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A 2020. szeptember 1-jét követően induló minőség-ellenőrzéseket az elnökség által 2020. június 19-én elfogadott szabályzat előírásai alapján végeztük el.1 AZ ONLINE MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS A szabályzat több kisebb módosítása mellett az idei év legnagyobb változása „A helyszíni minőség-ellenőrzés lefolytatása, lezárása” témakör új, 45/A. pontja, amely alapján megnyílt a lehetőség a minőség-ellenőrzési eljárás elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján történő lebonyolítására (a továbbiakban: online minőség-ellenőrzés). A változtatás szándéka az, hogy lehetőség nyíljon a minőség-ellenőrzések személyes találkozástól mentes lefolytatására. A változtatás nem ideiglenes, várhatóan a kihirdetett vészhelyzet megszűnését követően is megmarad az online minőség-ellenőrzés lehetősége.

Az online módszerrel történő minőségellenőrzést az ellenőrzöttnek kell kérnie, illetve a kéréshez nyilatkozatot kell mellékelnie az alábbiakról: Vállalja, hogy a minőség-ellenőrzéshez szükséges összes anyagot az ellenőrzés megkezdéséig feltölti, vagy korA Minőség-ellenőrzési Eljárási Szabályzat elérhetősége: https://mkvk.hu/szervezet/bizottsagok/ minosegellenorzes/minellkezikonyv.

1

látlan hozzáférést biztosít távoli elérhetőséggel az ellenőr részére a helyszíni ellenőrzés időtartamára.

Vállalja, hogy a helyszíni ellenőrzés teljes ideje alatt elérhető az ellenőrrel egyeztetett videókonferencia-felületen.

Beleegyezik hang- és képfelvétel rögzítésébe.

Tudomásul veszi, hogy utólag a helyszíni ellenőrzés online megtartása részéről nem kifogásolható.

A minőség-ellenőrzés módszertana nem különbözik online minőség-el­ len­őrzés esetén, a minőségellenőrnek ugyanazokat a kérdőíveket kell kitöl­ te­n ie, ehhez meg kell ismernie a ­k iválasztott megbízások dokumentumait, illetve cégszintű ellenőrzés esetén a cég dokumentumait, ezért az ös�-

szes vonatkozó dokumentumot fel kell tölteni, vagy elérhetővé kell tenni, így azokat is, amelyek eredetileg csak papíralapon álltak rendelkezésre, digitalizálni kell.

DOKUMENTUMOK A minőségellenőr csak azokat a dokumentumokat értékelheti, amelyek fel vannak töltve, vagy elérhetővé vannak téve, korlátozott mértékben a helyszíni ellenőrzés ideje alatt is elfogad dokumentumfeltöltést, de nem fogadhat el például videókonferencia-felületen keresztül bemutatott dokumentumokat.

További nehezítés, hogy nem lehet előre megmondani, hogy a minőségellenőr melyik két területet fogja mélyebben vizsgálni, ezért az összes terület do2021/1 SZAKma | 19

A HÓNAP TÉMÁJA – a gazdaság kifehérítése kumentumait fel kell tölteni, vagy elérhetővé kell tenni.

A dokumentumok feltöltésére, a hozzáférés biztosítására az alábbi módokon van lehetőség: A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szerverére történő feltöltéssel a https:// mkvk.hu oldalon az ügyfélkapus bejelentkezést követően a felső sorban „SAJÁT ADATOK” menüpont alatt a bal szélen utolsó tételként minden könyvvizsgálónál megjelent egy „Minőségellenőrzési tárhely” megnevezésű menüpont, melyen keresztül az ellenőrzöttnek meghatározott struktúrában kell feltöltenie a dokumentumokat.

OneDrive tárhelye történő feltöltéssel és a tárhely eléréséhez szükséges link ellenőrnek történő megküldésével.

Távoli szerver/számítógép elérhetőség biztosításával a minőségellenőr részére.

A dokumentumok feltöltésénél fontos, hogy a feltöltött dokumentumokat meghatározott struktúrában, a minőségellenőrzési kérdőív kérdéseinek sorrendjében kell feltölteni könyvtárszerkezet segítségével, vagy referenciaszámok alkalmazásával. Könnyítés, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szerverén lévő tárhely ebben a struktúrában van kialakítva, amit csak alkalmazni kell, illetve amennyiben az ellenőrzött könyvvizsgálati dokumentálást segítő szoftverrel dolgozik, és ahhoz biztosít távoli elérhetőséget, a minőségellenőrök az adott szoftver struktúráját használják, így nincs szükség külön szerkesztésre. Természetesen annak is van lehetősége távoli elérhetőség biztosítását alkalmazni, aki nem könyvvizsgálati dokumentálást segítő szoftverrel dolgozik, ott a saját szerveren/számítógépen kell kialakítani a struktúrát könyvtárszerkezettel vagy referenciaszámokkal.

TITOKTARTÁS A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Kkt.) 67. § (1) bekezdése szerint nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a könyvvizsgálói munkaanyagoknak a minőség-ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátása.

20 | SZAKma 2021/1

Ez vonatkozik a feltöltött dokumentumokra is, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a dokumentumok biztonságos kezelése csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szerverére történő feltöltés esetében biztosított. OneDrive tárhelyre történő feltöltés esetén az ellenőrzött felelőssége a tárhely kiválasztása, biztonságos kezelése és a helyszíni ellenőrzést követően a feltöltött dokumentumok teljes körű törlése, míg a távoli elérhetőség biztosítása esetén az ellenőrzött felelőssége a távoli elérhetőség biztosítása és annak visszavonása a helyszíni ellenőrzést követően.

FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló Kkt. 173/B. § (12) bekezdése szerint a minőség-ellenőrzés feltételei­nek biztosítása az ellenőrzött felelőssége, amelybe online minőség-ellenőrzés kérése esetén beletartozik az ellenőrzés technikai feltételeinek biztosítása is. Ezért kérünk mindenkit, hogy még azelőtt, mielőtt kérnék az online minőség-ellenőrzést, tekintsék át a fent ismertetett technikai feltételeket, és ezek ismeretében hozzák meg a döntést, hogy tudják-e/akarják-e biztosítani azokat, illetve technikai jellegű kérdésekkel, kérjük, ne a minőségellenőröket keressék, mivel az ő tudásuk a könyvvizsgálati munkára vonatkozik, és feladatuk a minőség-ellenőrzés szakszerű lebonyolítása a lehető leghatékonyabb módon.

Aki nem kifejezetten kéri az online minőség-ellenőrzést, továbbra is személyes találkozással lesz ellenőrizve, az óvintézkedések maximális betartásával az ellenőrzött irodájában, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara helyi szervezeteinél, és nem tudunk olyan esetről, ahol akár az ellenőrzött, akár az ellenőr egészsége veszélybe került volna minőség-ellenőrzéssel összefüggésben.

AZ ONLINE MINŐSÉGELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI Az online minőség-ellenőrzés lehetősége nagy segítség azoknak, akik kerülik a személyes találkozásokat, ugyanakkor az online minőség-ellenőrzést nem le-

het ugyanolyan hatékonyan lefolytatni: a dokumentumok szkennelése, feltöltése, letöltése, megnyitása időigényes, ezért a megszokottnál több időt kell szánni ezekre az ellenőrzésekre.

Előfordult, hogy az ellenőrzött nem strukturáltan, hanem ömlesztve töltötte fel a dokumentumokat, így a helyszíni ellenőrzés során rengeteg idő elment a keresgéléssel, ez sem az ellenőrzöttnek, sem az ellenőrnek nem érdeke, mivel a minőség-ellenőrzés módszertanát az ellenőrnek végig kell csinálnia, függetlenül annak időszükségletétől.

Volt olyan eset is, hogy az ellenőrzött nem érezte indokoltnak az összes dokumentum előzetes feltöltését azok jelentős terjedelme miatt, és kérésre a helyszíni ellenőrzés időtartama alatt kívánta azokat pótlólag feltölteni, ami aránytalanul hosszú időt vett igénybe.

A nagyon régi számítógépek nem alkalmasak arra, hogy azokról hatékonyan feltöltsenek dokumentumokat, azokhoz távoli elértést biztosítsanak, vagy videókonferencia-felületet működtessenek.

Amennyiben valaki nem rendelkezik megfelelő sávszélességű wifikapcsolattal, nem feltétlenül tud hatékonyan dokumentumokat feltölteni, távoli elérést biztosítani, videókonferencia-felületet működtetni.

Több esetben előfordult technikai probléma, melyek nem lettek tisztázva a helyszíni ellenőrzés megkezdéséig. ÖSSZEFOGLALÁS A kamarai minőségbiztosítási rendszer és annak részét képező minőség-ellenőrzési rendszer működtetése, így a minőség-ellenőrzések lefolytatása a kihirdetett vészhelyzet ellenére is törvényben foglalt kötelezettség, így nincs lehetőség a minőség-ellenőrzések törlésére vagy elhalasztására, azonban lehetőség van a személyes találkozástól mentes lefolytatására.

Az online minőség-ellenőrzést az ellenőrzöttnek kell kérnie, és neki kell biztosítania az ehhez szükséges technikai feltételeket.

Továbbra is lehetőség van személyes találkozáson alapuló minőség-ellenőrzésre az óvintézkedések maximális betartásával.

ADÓ

MENTESÜLÉS A FOGLALKOZTATÓI KÖZTERHEK ALÓL A VESZÉLYHELYZET IDŐSZAKÁBAN A járványhelyzetre tekintettel a foglalkoztatás terheinek enyhítését célzó intézkedések léptek hatályba 2020 novemberében, amelyeket 2021-ben is tovább lehet érvényesíteni.

A cikkben a kedvezményeket és a kapcsolódó kérdéseket vizsgáljuk meg.

DR. GERGELY KATALIN a Pénzügyminisztérium Személyi Jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztályának vezető kormányfőtanácsosa

A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm.-rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2020. no­ vember 11-én jelent meg, amely a vírushelyzetben leginkább érintett ágazatok munkáltatóit kívánja megsegíteni azzal, hogy a foglalkoztatói terhek alól időszakosan mentesítést ad. Az alábbiakban röviden ismertetjük a kedvezményre vonatkozó szabályrendszert gyakorlati kérdésekkel, illetve az azt módosító rendelkezéseket.

A Kormányrendelet értelmében a munkáltatóknak (kifizetőknek) nem kell megfizetniük 2020. november hónapra a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a rehabilitációs hozzájárulás arányos összegét. A kedvezményt azon veszélyeztetett ágazatokban működő kifizetők vehetik igénybe, akik főtevénységként a Kormányrendeletben nevesített (például testedzési szolgáltatás, éttermi tevékenység, rendezvényi étkeztetés, előadó-művészet) tevékenységet folytatnak (Kormányrendelet 1–5. §).

A 2020. december 10-én hatályba lépett 571/2020. (XII. 9.) Korm.-rendelet (a továbbiakban: Módosító rendelet) módosította a Kormányrendeletben foglalt kedvezményt az érvényesítési idő intervalluma és tevékenységi körök vonatkozásában. A kedvezmény – a Módosító rendelet szerinti kibővítéssel – 2020. november, december és 2021. január hónapra illeti meg a kifizetőt (Kor-

mányrendelet 5. § (4) bekezdés). A kedvezménnyel érintett ágazatokat a Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése tartalmazza, amely lista 2020. december 10ével tovább bővült a nevesített tevékenységekkel, mint például szállodai szolgáltatás, utazásközvetítés, utazásszervezés. Továbbá a 638/2020. (XII. 22.)

Korm.-rendelet alapján – feltételekkel – az m.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenységet főtevékenységként végző vállalkozásra is kiterjednek a kedvezmények.

MENTESSÉG A FOGLALKOZTATÓI TERHEK ALÓL A Kormányrendelet 1. §-a a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól biztosít mentességet a kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy tekintetében. A Kormányrendelet 2. §-a a szakképzési hozzájárulás alól ad mentességet a hozzájárulás fizetésére kötelezettnek, és a Kormány­rendelet­ 3. §-a alapján a kifizető ­három hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet (2021-re az előlegfizetés alól mentesítés nem áll fenn). Mindezekhez kapcsolódik a munkaviszony fenntartására és bérfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó előírás (Kormányrendelet 6. §).

A szociális hozzájárulási adó megfizetésének kötelezettsége alóli mentesség esetében nincs szociális hozzájárulási adó(alap), ezért a gyakorlatban a szociá­ lis hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben (a továbbiakban: Szocho

tv.) nevesített szociális hozzájárulási adó kedvezményeinek érvényesítésére nincs lehetőség. Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy a Szocho tv. bizonyos időtartamban meghatározott kedvezményei (Szocho tv. 11–12. §) a foglalkoztatás első három, illetve öt évében érvényesíthetők, tehát nem meghatározott számú hónapban van kifejezve a kedvezmény időtartama, így a Szocho tv. érintett általános kedvezményeinek időszaka nem hosszabbodik meg a Kormányrendelet által biztosított mentesség időtartamával.

A Kormányrendeletben foglalt foglalkoztatói adó- és hozzájárulás-mentességek munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén járnak a kifizetőknek.

A munkaviszonyt tágan szükséges értelmezni, így például a közalkalmazotti jogviszony is e körbe értendő. Ugyanakkor a Kormányrendelet szerinti adó- és hozzájárulás-mentesség kizárólag munkaviszony jellegű jogviszony esetében áll fenn, azaz például az egyéni és a társas vállalkozó nem mentesül a saját jogállására tekintettel fizetendő adó alól (szemben a tavaszi intézkedésekkel).

Kérdésként merülhet fel, hogy a Kormányrendelet 2020. decemberi módosításával bekerült ágazati körökben ­tevékenykedő foglalkoztatók milyen időszakra érvényesíthetnek kedvezményt.

Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan eltérő szabályozás nincs, így a Módosító rendelettel bekerült új tevékenységi köröket főtevékenységként folytató foglalkoztatók is igénybe vehetik a kedvezményeket 2020. november, december és 2021. január hónapra tekintettel. Esetükben valószínűsíthetően a november 2021/1 SZAKma | 21

A TÉNYLEGES FŐTEVÉKENYSÉG A Kormányrendelet szerinti szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség azon kifizetőket illetik meg, akik a Kormányrendeletben felsorolt tevékenységet tényleges főtevékenységként végzik. A Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése alapján tényleges főtevékenység alatt azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a kormányrendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. Egy vállalkozásnak kizárólag egyetlen főtevékenysége lehet, az, amelyből a legtöbb bevétele származik. Ez a tevékenység is csak abban az esetben minősül a Kormányrendelet szerinti tényleges főtevékenységnek, ha az abból származó bevétel eléri a 30 százalékot. Továbbá az 22 | SZAKma 2021/1

egyes tevékenységekből származó bevételek nem vonhatók össze annak érdekében, hogy a Kormányrendelet szerinti tényleges főtevékenység kritériuma teljesüljön. Abban az esetben, ha egyenlő arányú a bevétel két kedvezményezett vagy egy kedvezményezett és egy nem kedvezményezett tevékenységből, akkor, ha egy tevékenységre vonatkozóan teljesülnek a Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése szerinti feltételek, jogosult a vállalkozás a kedvezmények, mentességek igénybevételére.

A tényleges főtevékenység feltételnek való megfelelés vizsgálata során elsőként azt szükséges megállapítani, hogy a Kormányrendelet hatálybalépését megelőző hat hónapos időszakban mekkora árbevétele volt az adott vállalkozásnak, majd azonosítani szükséges, hogy mely tevékenységhez kötődik a legtöbb bevétel, és ezt követően meg kell állapítani, hogy a Kormányrendelet által nevesített kedvezményezett tevékenységi körök között szerepel-e az a tevékenység, amelyből a legtöbb bevétel származott.

Amennyiben ez a tevékenység szerepel a Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése szerinti felsorolásban, úgy azt szükséges megvizsgálni, hogy az e tevékeny-

ségből származó bevétel eléri-e a 30 százalékos arányt a többi tevékenységből származó bevétellel szemben (mellett).

Amennyiben igen, úgy e tevékenység főtevékenységnek minősül a Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése értelmében.

A MUNKAVISZONY FENNTARTÁSÁRA ÉS A BÉRFIZETÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK VIZSGÁLATA Fontos feltétele a kedvezmény igénybevételének, hogy a kifizető a rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabérfizetési kötelezettségének eleget tegyen a továbbiakban is, és a munkaszerződéseket a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással ne szüntesse meg a kedvezménnyel érintett időszakban (Kormányrendelet 6. § (1) bekezdés).

A Kormányrendelet szerinti adókedvezmények igénybevétele esetén meg kell felelni valamennyi előírásnak, így a Kormányrendelet 1–5. §-aiban, és a 6. § (1) bekezdésében található normatív tartalmú előírásoknak, valamint a Kormányrendelet 6. § (2)–(5) bekezdéseiben

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

hónapra vonatkozóan önellenőrzés formájában valósulhat meg a kedvezmény igénybevétele, tekintettel a Módosító rendelet hatálybalépésnek időpontjára, amely két nappal előzte meg a november hónapra vonatkozó bevallás beadásának végső határidejét.

foglalt, az Európai Unió támogatási szabályainak való megfelelést szolgáló előírásoknak, ezért annak is, hogy a munkavállalót a kedvezmény nélkül elbocsátotta volna a kifizető (Kormányrendelet 6. § (2) bekezdés). Amennyiben az adókedvezményt a bevallásában érvényesíti a kifizető, úgy egy esetleges ellenőrzéskor kell igazolni, hogy annak igénybevételére jogosult volt. A Kormányrendelet nem tartalmaz részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy az adózónak milyen módon kell a feltételek fennállását igazolni (és nem is feltétel további igazolás megléte, elegendő a bevallásban tett nyilatkozat), ezért erre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 77. § (1) bekezdése irányadó, mely szerint az adózónak olyan nyilvántartást kell vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

A kedvezményeket azon nevesített ágazatba tartozó kifizető veheti igénybe, amelynek 2020. november 11-én már fennállt munkaviszonya a munkavállalójával, akinek a bérfizetési kötelezettségét továbbra is teljesíti. Abban az esetben, ha törvény (így például az Mt.) mentesíti a kifizetőt a munkabérfizetés alól, akkor az nem tekinthető olyannak, mintha nem teljesítette volna bérfizetési kötelezettségét. Ugyanakkor a bérfizetési kötelezettségnek csak a kedvezményezett időszakban kell eleget tenni, az azt megelőző és az azt követő időszak nem vizsgálandó.

Kérdésként merülhet fel, hogy milyen esetekre terjed ki a Kormányrendeletben foglalt „felmondási tilalom”, továbbá hogyan kell értékelni azt, ha a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató már 2020. november hónapban közölt felmondással meg kívánja szüntetni, de a felmondási időre tekintettel a munkaviszony csak később szűnik meg.

A Kormányrendelet rögzíti, hogy a Kormányrendelet 1. alcímében foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabérfizetési kötelezettségének

eleget tesz, és a munkaszerződéseket az Mt. 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg a kedvezményezett időszakban. Az Mt. 64. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető (a) közös megegyezéssel, (b) felmondással és (c) azonnali hatályú felmondással. A Kormányrendelet megfogalmazása alapján e feltételnek célja az, hogy a kedvezményezett időszakban a munkavállalót ne bocsássák el, azaz megtarthassa állását ebben a kritikus időszakban. Ezért a Kormányrendelet által biztosított kedvezmények feltételeinek való megfelelést az szolgálja, ha a munkavállaló munkaviszonyát a kedvezménnyel érintett időszakban sem felmondással, sem azonnali ha-

A kedvezmény munkaviszonyra vonatkozó feltételeit munkavállalónként szükséges vizsgálni. tályú felmondással megszüntetni nem lehet. Ugyanakkor a Kormányrendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt „felmondási tilalom” nem vonatkozik a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetés esetére. Továbbá a munkaviszony megszüntetése érdekében tett lépésnek tekinthető, ha november hónapban a munkáltató közli a felmondását, függetlenül attól, hogy a felmondási időre tekintettel a munkaviszony csak később szűnik meg. Így ebben az esetben a kifizető nem felel meg a Kormányrendeletben foglalt feltételeknek.

A Kormányrendeletben foglalt azon feltételt, miszerint kifizető a fennálló munkaszerződéseket az Mt. szerinti felmondással nem szünteti meg, munkavállalónként szükséges vizsgálni. Így például ha egy négy főt foglalkoztató étterem egy munkavállalótól felmondással megválik december hónapban, akkor is élhet a kedvezményekkel a többi munkavállalója vonatkozásában (ha azon munkavállalók vonatkozásában a feltételek teljesülnek).

Szintén kérdésként merülhet fel, hogy hogyan alakul a kedvezményre való jogosultság egy olyan, kedvezményezett ágazatba tartozó főtevékenységet folytató munkáltató esetében, amely több munkavállalót foglalkoztat, akiket a kedvezmény igénybevétele nélkül elbocsátott volna, és az egyik munkavállaló a 2020-as évre neki járó szabadságát már kivette, így december végén egy hétre fizetés nélküli szabadságra megy. Ebben az esetben a foglalkoztató megfelel a Kormányrendeletben foglalt feltételeknek, mivel ha az Mt. alapján nem áll fenn a munkáltatónak bérfizetési kötelezettsége (fizetés nélküli szabadság időtartama alatt), úgy a bérfizetési kötelezettséget a hónap többi részében teljesíti.

A KEDVEZMÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE Figyelemmel arra, hogy a kedvezmény célja a járványügyi intézkedésekkel közvetlenül érintett ágazatokban a foglakoztatás fenntartásának segítése, a kedvezmény érvényesítésére a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló ’08as jelű havi bevallásban van lehetőség nyilatkozni, melyben a munkáltató jelzi azt (nyilatkozik arról), hogy ezen munkavállalók vonatkozásában élt volna az elbocsátással, de a Kormányrendelet intézkedései miatt erre nem kerül sor, és érvényesíteni kívánja a Kormányrendelet szerinti adó- és hozzájárulás-fizetési kedvezményt. A ’08-as havi adó- és járulékbevallás első oldalán két kódkocka kitöltése szükséges, elsőként arról kell nyilatkozni („X”), hogy a kifizető megfelel a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, míg a másik kódkockában nyilatkozik a kifizető a főtevékenységről, és itt kell kiválasztani a Kormányrendeletben nevesített kedvezményezett tevékenység egyikét. A ’08-as bevallásban megtett nyilatkozaton túlmenően a kedvezmény érvényesítéséhez más adminisztrációs teendő nem kapcsolódik. A rehabilitációs hozzájárulás esetében az erről benyújtott éves adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény, de a hozzájárulás alanyának 2020 utolsó negyedévére már nem kell előleget fizetnie.

2021/1 SZAKma | 23

ADÓ

ADÓÜGYI ILLETŐSÉG A VILÁGJÁRVÁNY ALATT A bérjövedelem világjárvány alatti adózását körüljáró, az előző számban megjelent cikkünk folytatásaként jelen cikkben azt vizsgáljuk, hogy a tavaly kitört Covid–19 mennyiben van hatással az adóügyi illetőség megállapítására. Nemzetközi adójogi ismereteink mellett vizsgálódásunk során most is segítségül hívjuk az OECD e témában megjelent szakmai elemzését.

DR. GUBACSI BERNADETT ÉS SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI a Pénzügyminisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályának vezető kormányfőtanácsosai

A közvetlen adózásban a nemzetközi ügyleteknek az adóügyi illetőség az egyik legfontosabb jogintézménye, amely elhatárolja az egyes államok adóztatási fennhatóságát. Az adóügyi illetőség az adóügyi hovatartozást, egy adóalanynak valamely államhoz való kötődését fejezi ki, amely alapján az adott állam joghatósága rá kiterjeszthető, a személy ott adóztatható. Az általános nemzetközi gyakorlat az, hogy belföldi illetőségű személy az illetősége szerinti államban a világjövedelme után adóköteles. A magyar jog ezt teljes körű adókötelezettségnek hívja, szemben a korlátozott adókötelezettséggel, amely esetében csak a belföldről származó jövedelmek adóznak.

Az adóügyi illetőséget mind a hazai jog, mind az adóegyezményeink ­szabályozzák. A magyar jogban az illetőség meghatározását az Szja törvény 3. § 2–3. pontjaiban, illetve a Tao törvény 2. és 2/A §-aiban találjuk. Az egyezmények illetőségszabályait (jellemzően a 4. cikkben) csak akkor szükséges vizsgálni, ha a két állam belső rendelkezései alapján illetőségütközés

1

Lásd bővebben a NAV honlapján elérhető Magánszemélyek külföldről származó jövedelme című 04. számú Információs füzetben foglaltakat.

2

O ECD Secretariat Analysis of Tax Treaties and the Impact of the COVID-19 Crisis, http://www. oecd.org/coronavirus/policy-responses/oecdsecretariat-analysis-of-tax-treaties-and-theimpact-of-the-covid-19-crisis-947dcb01/

24 | SZAKma 2021/1

esete áll fenn, azaz ha mindkét szerződő állam belföldön illetőséggel rendelkezőnek, saját adózójának tekinti ugyanazt a személyt. Ilyen esetben a tényleges illetőséget a két állam közötti egyezmény fogja meghatározni, egyezmény hiányában pedig a személy mindkét államban adóztathatóvá válik.

Egy személy adóügyi illetősége természetesen változhat, ha az illetőséget meghatározó körülményekben változás áll be. A magánszemély elköltözhet, kitelepülhet, megváltozhat létérdekeinek központja, szokásos tartózkodási helye, egy vállalkozásnak pedig a tényleges üzletvezetési helye módosulhat, ha a vezetői döntéseknek, illetve a működésének helyszíne megváltozik. Ráadásul mindez az év bármely szakában megvalósulhat, tehát meg kell állapítanunk, hogy az illetőségváltás lehetséges, és az akár történhet az adóéven belül is.1 A VILÁGJÁRVÁNY LEHETSÉGES ADÓZÁSI KÖVETKEZMÉNYEI Az életünkbe 2020 tavaszán váratlanul berobbant Covid–19 világjárvány sok szempontból új helyzetet teremtett, változtatott az előre eltervezett vagy az egyébként szokásos körülményeken. A vészhelyzet, utazási korlátozások, kijárási tilalom, széles körben elterjedt otthoni munkavégzés, de akár az ideiglenes boltbezárások, kényszerű munkaszünet mind olyan körülmény, amely befolyással lehet az adózási következményekre és adott személy adóügyi illetőségére is.

Gondoljunk csak bele, hogyan ítélnénk meg az adójogi hovatartozását

egy hosszú távra külföldre kiküldött és kint élő munkavállalónak, aki a járvány miatt hazatért, és 2020 tavasza óta Magyarországról, otthonából végzi a munkáját. Felmerülhet az a kérdés, hogy hova tartozik az a magánszemély, aki rövid távra külföldre utazott a tavalyi év elején, majd az államok hirtelen bezárkózása okán hosszú hónapokra kint ragadt. Ezeken túlmenően ugyanígy elemezhetjük egy vállalkozás illetőségének kérdését, amikor menedzsmentje, vezetősége – az akár eltérő államokban lévő – otthonaikból folytatják ­tevékenységüket és hozzák meg a mindennapi működéshez szükséges, illetve stratégiai döntéseket. Számos hasonló kérdés merülhet fel mind a magánszemélyeket, mind a vállalkozásokat érintően, amelyek megválaszolásához cikkünk összeszedi a szakmai megfontolás egyes elemeit a hazai jogszabályok, az adóegyezmények, az OECD Modellegyezmény, annak Kommentárja és az OECD honlapján e témában közzétett elemzésben foglaltak alapján.2 MAGÁNSZEMÉLY ILLETŐSÉGE Az Szja törvény alapján leegyszerűsítve belföldi illetőségű a magyar állampolgár az, aki egy adott naptári évben legalább 183 napig tartózkodik Magyarországon, valamint a letelepedett és a hontalan személy. Továbbá, ha az előzőek nem teljesülnek, a magyar illetőség akkor állapítható meg, ha a magánszemélynek (a) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, (b) a létérdekei­ nek központja belföld, illetve (c) szokásos tartózkodási helye Magyarországon található.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

Amennyiben a magánszemélyt más állam is belföldi illetőségűnek tekinti, akkor a két állam közötti egyezmény alapján kell a tényleges illetőségét megítélni. A magyar adóegyezmények illetőségszabályai a magánszemélyek esetén követik a Modellegyezmény illetőségszabályait, azaz a magánszemély illetőségét állandó lakóhelye, létérdekeinek központja, szokásos tartózkodási helye, majd állampolgársága dönti el, ebben a sorrendben vizsgálva, végső soron pedig a szerződő államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel határozhatják azt meg.

Bár egy állam belső szabályainak értelmezése eltérhet az egyezményi értelmezéstől, amelyhez segítséget az OECD Modellegyezmény Kommentárja nyújt, a különbségtétel nem kívánatos, hiszen az kettős adóztatáshoz (vagy nem adóztatáshoz), illetve nemzetközi vitákhoz vezethet. Az illetőség meghatározásában szereplő fogalmakat így a belső jog többnyire az OECD ajánlásainak megfelelően definiálja.

Az Szja törvény szerint az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huza-

mosabb ideig külföldön tartózkodik.

A Kommentár alapján az állandó lakóhely egy tartós, állandó hely, amelyet a magánszemély birtokol (bérel), és amely a hosszabb idejű tartózkodás feltételeit kielégíti, szemben az alkalmankénti vagy rövid ottlétekkel. A világjárvány miatti kényszerű és ideiglenes helyzetek ez alapján nem valószínű, hogy a magánszemély állandó lakóhelyén változtatnának.

Az életvitel központja a Kommentár szerint az az állam, amellyel a magánszemély személyes és gazdasági kapcsolatai szorosabbak. Az Szja törvény ezt létérdekek központjaként fogalmazza meg, amely az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. Megállapíthatjuk, hogy a járvány okozta átmeneti, nem szokványos körülmények szintén kevéssé vezetnek oda, hogy egy magánszemély életvitelének központja módosuljon.

A világjárvány által leginkább befolyásolt körülmény a magánszemély szokásos tartózkodási helye. Ez a Kommentár szerint az a hely, ahol a magánszemély egy időtartam alatt rendszeresen és általában jelen van, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy tágabb időszakot kell vizsgálni, a hely az ott-tartózkodások gya-

korisága, időtartama és rendszeressége alapján több mint átmeneti. Ez azt támasztja alá, hogy nem valószínű, hogy a világjárvány rendkívüli időszaka alatt a szokásos tartózkodás helye, így a magánszemély illetősége változna, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a fogalom magyar értelmezésében a magyar szabályozásra figyelemmel eltérés van.

Magyarország ugyanis észrevételt fűzött a Kommentárhoz, amely szerint a szokásos tartózkodási hely meghatározása során az adott időszakon belül eltöltött napok számának elsőbbséget kell adni. Ennek oka az Art. egzakt fogalma, amely szerint a természetes személynek akkor van Magyarországon szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben legalább 183 napot belföldön tartózkodott. Ennek teljesülése esetén a magánszemély magyar adóügyi illetőségűvé válhat, illetve nem teljesülése esetén nem lesz magyar illetőségű, és ez a világjárvány miatt itt ragadt külföldiek vagy hazajönni nem tudó magyarok esetén az illetőség nem szándékolt megváltozását eredményezheti.

VÁLLALKOZÁSOK ILLETŐSÉGE A hazai jogszabályok alapján belföldi illetőségűnek minősülnek a Magyarországon bejegyzett társaságok, valamint 2021/1 SZAKma | 25

ADÓ azok a külföldi cégek is, amelyeknek az üzletvezetési helye Magyarországon van, azaz a Tao törvény alapján az a hely, ahol a cég ügyvezetése az irányításra berendezkedett. Ebből következően egy Szlovákiában bejegyzett, szlovák szabályok szerint szlovák illetőségűnek minősülő társaság lehet magyar illetőségű is a hazai szabályok alapján, ha üzletvezetési helye Magyarországon van. A kettős illetőség feloldására a magyar–szlovák adóegyezmény rendelkezései szolgálnak, amely alapján a társaság tényleges üzletvezetési helye alapján dönthető el az illetőség. A járványhelyzetre vonatkoztatva elképzelhető, hogy a szlovák cégben vezetésre jogosult külföldi személyek (pl. igazgatóság tagjai) a járványügyi korlátozások miatt Szlovákiában maradnak, és a társaságra vonatkozó döntéseket átmenetileg nem Magyarországon tudják meghozni.

A 2014-es Kommentár3 alapján a tényleges üzletvezetési hely az a hely, ahol a személy (társaság) üzleti tevékenységének folytatásához szükséges kulcsfontosságú irányítási és kereskedelmi döntések meghozatala lényegében történik. Magyarország kiegészítő észrevétele alapján ezen túlmenő­en figyelembe kell venni azt a helyet is, ahol a felső vezetők általában a tevékenységüket folytatják, valamint azt a helyet is, ahol a vállalkozás legmagasabb szintű napi igazgatása általában folyik.

A társaságok illetősége esetén tehát döntő kritérium lehet az, hogy a kulcsfontosságú társasági döntések hol születnek, és – magyar szempontból – a vezetők tevékenységüket hol folytatják, a napi igazgatás hol folyik. Amennyiben ez a helyszín a világjárvány miatt időlegesen változik, úgy felmerül a kérdés, hogy a társaság illetősége is megváltozhat-e.

Az OECD-dokumentum a járványhelyzet miatti korlátozások és a társaságok esetleges illetőségváltozásá3

A 2014-es OECD Modell tartalmazza a tényleges üzletvezetési hely kritériumot fő szabályként az illetőség-ütközés feloldására vonatkozóan, így annak Kommentárját idézzük a fogalom meghatározása tekintetében.

26 | SZAKma 2021/1

val összefüggésben kiindulásképpen leszögezi, hogy nem valószínű, hogy a járványhelyzet miatti utazási korlátozások hatással lennének a társaságok adóegyezmény szerinti illetőségére. A társasági döntéshozatal helyének átmeneti, időleges megváltozása ugyanis nem eredményezi az illetőség megváltozását. A dokumentum hivatkozik számos állam adóhatósága által közzétett tájékoztatóra, amelyek végső konklúziója megegyezik az OECD követeztetésében foglaltakkal.

Némely egyezményünk (például magyar–angol, magyar–kanadai, magyar– mexikói) kettős illetőséget feloldó sza-

A járvány miatti korlátozások általában nem módosítanak az illetőségen, a tartós változások hatása azonban elkerülhetetlen. bálya azonban nem a tényleges üzletvezetés kritériumán alapul, hanem a hatóságok egyeztetésének kell azt feloldani. Megjegyezzük, hogy az egyeztetés során a tényleges üzletvezetés helyének meghatározására vonatkozó tényeket, körülményeket a hatóságok vizsgálhatják. A Kommentár alapján különféle tényezők értékelhetők, így többek között az is, hogy hol van az igazgatóság vagy azzal egyenértékű más testület üléseinek szokásos helye, az első számú vállalati vezető és más felső vezetők munkavégzésének szokásos helye; a társaság napi üzletvezetésének helye. Az egyeztetések során minden releváns tényt, körülményt értékelni kell annak érdekében, hogy meghatározható legyen a „szokásos” vagy „rendes” üzletmenet helyszíne, így a társaság illetősége, következésképpen a h­ atóságoknak a járványhelyzet miatti korlátozások lehetséges h­ atásait is megfelelően értékelniük kell.

A magyar egyezményhálózatot áttekintve látható, hogy vannak olyan adó-

egyezményeink, amelyek esetében nem merülhet fel annak vizsgálata, hogy a járványveszély miatti korlátozások hatással vannak-e egy cég illetőségére, mivel nem a tényleges üzletvezetés helyére vagy a hatóságok egyeztetésére bízza az illetőségütközés feloldását az egyezmény.

Ilyen például a magyar–osztrák adóegyezmény, amely illetőségütközés esetére feloldó szabályként azt az államot jelöli meg, amelyben a társaság székhelye alapján adóköteles. A jelenleg hatályos magyar–amerikai adóegyezmény alapján társaságok esetében abban az államban bír illetőséggel a cég, amelynek jogszabályai szerint a társaságot létrehozták (bejegyzés helye).

Ezekben az esetekben a járványhelyzet miatti utazási vagy egyéb korlátozások nem érinthetik a társaság illetőségét, mivel az illetőségütközést feloldó szabály egy olyan ténykérdésen alapul, amely a cégvezetők, döntéshozók tartózkodási helyétől független.

KÖVETKEZTETÉSEK A fenti elemzésből két tanulságot mindenképpen megállapíthatunk. Egyrészt valóban igaz az az állítás, hogy a Covid–19 minden szempontból felforgatta a körülöttünk lévő világot, és bármely eddig megszokottnak vagy stabilnak hitt kérdésre hatással lehet. Így az adóügyi illetőség megállapítására is, mert az mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások esetében függhet a fizikai jelenléttől (tartózkodás, üzletvezetés, döntéshozatal helyétől), amelynek helyszínét a világjárvány okozta rendkívüli körülmények befolyásolhatják.

Azonban elemzésünk során mégis arra a következtetésre jutottunk, hogy általános esetben az adóügyi illetőség kérdését a járvány miatti változások nem befolyásolják, aminek indoka, hogy a világjárvány kiváltotta helyzetet rendkívüliként és átmenetiként kezeljük. Ebből ugyanakkor következik az is, hogy ha az új körülmények tartóssá vagy véglegessé válnak, akkor a bemutatott magyarázatok már nem tarthatók fenn, és az adójogi következmények változása elkerülhetetlen.

AZ APPLE-ÍTÉLET TANULSÁGAI

Az Európai Unió Törvényszéke 2020. július 15-én megsemmisítette az Európai Bizottság 2016ban hozott határozatát, miszerint az Apple cégcsoport több mint 13 milliárd eurónyi adó meg nem fizetésével Írországtól tiltott állami támogatást kapott.

STAVICZKY PÉTER szakdiplomata, Magyarország Állandó Képviselete az EU mellett

Amikor az Európai Bizottság az adóel­ ke­rü­lés elleni fellépése részeként 2013tól elkezdte vizsgálni, hogy egyes tag­ államok különböző feltételes adó­meg­ál­ la­pí­tások (tax rulings), illetve adó­be­sze­ dési gyakorlatuk útján állami támogatást nyúj­tanak-e nemzetközi vállalatcsopor­ toknak, a vizsgálatok azonnal élénk ér­ deklődést váltottak ki a sajtóban. Más állami támogatási eljárásokhoz képest a nyilvánosság is részletes tájékoztatást kapott azok tartalmáról.

A vizsgált összeg értéke miatt az eljá­ rások közül is kiemelt figyelem övezte az amerikai Apple-t érintő vizsgálatot, amelynek lezárása az érintett összeg mi­ att történelmi jelentőségűnek is nevez­ hető, mivel a Bizottság 13 milliárd euró és késedelmi kamatai, vagyis több mint 14,3 milliárd euró visszafizetésére köte­ lezte az Apple-t.

ELŐZMÉNYEK Az Apple minden Amerikán kívüli érté­ kesítésekből származó bevételét két Ír­ országban bejegyzett, de ír adóilletőség­ gel nem rendelkező fióktelepénél (Apple Sales International és Apple Operations Europe) mutatta ki. Az ír adószabályok

ugyanis lehetővé teszik, hogy az Íror­ szágban bejegyzett és ott kereskedelmi tevékenységet folytató érintett vállalatok, amelyek központi irányítása és ellenőr­ zése Írországon kívül van, ne rendelkez­ zenek adóügyi illetőséggel Írországban.

A fióktelepek értékesíthették az Appletermékeket, és megállapodást kötöttek az anyavállalattal a kutatás-fejlesztési költségek megosztásáról, de a kapcso­ lódó szellemi tulajdonjogok az anyavál­ lalatnál maradtak. Azonban e vállalatok más államban sem rendelkeztek adóala­ nyisággal ebben az időszakban, mivel a más joghatóságokban folytatott tevé­ kenységeik és különösen – a fizikai je­ lenléttel és munkavállalókkal nem ren­ delkező – központi irodáik tevékenysé­ gei az alkalmazandó adószabályok alap­ ján nem eredményeztek adóköteles je­ lenlétet az USA-ban vagy bármely más államban. Írország 2015-ben ezt a jogi lehetőséget adószabályainak módosítá­ sával megszüntette.

Az Apple kérelmére Írország 1991ben és 2007-ben feltételes adó­meg­ál­la­ pí­tás­ban a cég által javasolt módon elfo­ gadta a fióktelepek tekintetében kimu­ tatható nyereségmeghatározás módsze­ rét. A Bizottság kritikája szerint a fenti cégháló kialakításával az Apple egyrészt nem ott mutatta ki a nyereségét, ahol

Az Apple írországi vállalati struktúrája Apple Inc.

Apple Operations Europe Apple Sales International *Írországban adózó vállalkozás.

Bejegyezve az USA-ban

Apple Operations International

Bejegyezve Írországban

Apple Distribution International*

További ír vállalkozások: Apple Operations* Apple Sales Ireland*

Forrás: a Bizottság 2017/1283/EU határozata

az földrajzilag keletkezett, hanem íror­ szági fióktelepeinél, ott viszont a felté­ teles adómegállapítások következtében társasági nyereségadót nem fizetett. A Bizottság következtetése szerint a fel­ tételes adómegállapítások nem feleltek meg a szokásos piaci ár elvének (arm’s lenght principle, ALP). Továbbá, az ír ha­ tóság által feltételes adómegállapítások útján jóváhagyott konstrukciót semmi­ lyen ténybeli vagy gazdasági indok nem támasztotta alá, és az kizárólag a cég­ csoporton belüli nyereség mesterséges, adóelkerülési célú allokációját szolgálta.

A Bizottság ezért az általános ír adó­ szabályok alapján fizetendő és a feltéte­ les adómegállapítások alapján fizetett adó különbségét visszafizetendő támogatás­ nak minősítette. A határozatot Írország és az Apple is megtámadta a Törvény­ szék előtt (T-778/16 és T-892/16 számú eljárások).

A Törvényszék ítéletében a Bizottság mindhárom, az állami támogatás jelen­ létét megállapító érvelését elutasította. ÁLTALÁNOS ADÓSZABÁLYOK A Törvényszék elvi alapon kimondta, hogy a tagállamoknak a közvetlen adóz­ tatás során gyakorolt hatáskörét az ál­ lami támogatási szabályokkal összhang­ ban kell gyakorolniuk. Mivel a közvetlen adóztatás területén nincsenek uniós elő­ írások, állami támogatás akkor áll fenn, ha a feltételes adómegállapítás útján az adózó a hasonló helyzetben lévő adózók­ hoz képest valós indok nélkül csökkent­ heti az adóalapját. Tehát az általános ír adószabályokhoz képest kell viszonyítani az Apple fióktelepeinek helyzetét, mintha a feltételes adómegállapítások nem létez­ nének. A Törvényszék elfogadta, hogy a Bizottságnak joga van vizsgálni, a felté­ teles adómegállapítások alapján fizetett adó kevesebb-e, mint amennyit fióktele­ peknek az általános ír szabályok alapján kellett volna fizetni. Vagyis – ellentétben 2021/1 SZAKma | 27

ADÓ azzal, amivel a cég érvelt – a feltételes adómegállapítások nem képeznek külön szabályrendszert, azokat az állami támo­ gatási vizsgálat során az általános adó­ szabályok keretei között kell vizsgálni.

Az ír adószabályok vizsgálata alapján a Törvényszék arra jutott, hogy az adó­ jogi illetőséggel nem rendelkező cégek fióktelepen keresztüli kereskedelmi te­ vékenységéből csak a közvetlenül vagy közvetve Írországban megvalósuló tevé­ kenységből származó nyeresége képezi az ír adóalap részét. A szabályok továbbá nem rendelkeznek semmilyen konk­ rét módszerről (mint például az ALP) e fióktelepek és anyavállalataik közötti nyereségmegosztásra vonatkozóan.

BIZOTTSÁGI ÉRVEK A Bizottság első érve szerint azáltal, hogy a fióktelepek az anyavállalat által tulajdonolt, de általuk hasznosított jo­ gokból keletkező nyereségből – a felté­ teles adómegállapítások következtében – nem részesültek, az nem náluk került kimutatásra, Írország eltért az APLtől. Márpedig, a Bizottság szerint az állami támogatási szabályok megköve­ telik, hogy a cégcsoportok belső elszá­ molásaik és viszonyaik kialakítása so­ rán úgy viselkedjenek mintha független felek lennének, és piaci viszony állna fenn közöttük.

Bár a Törvényszék általánosságban elfogadta ezt az érvelést, ebben az eset­ ben az ír jog alapján (mivel az semmi­ lyen nyereségmegosztási módszert nem írt elő) nem tartotta megalapozottnak a Bizottság azon érvelését, miszerint az ír adójogi illetőséggel nem rendelkező fiókoknál kell a szellemi jogokat és az azokból származó nyereséget kimutatni, amikkel nem rendelkeznek, hiszen az anyavállalat döntése alapján használ­ hatják azokat.

A Törvényszék szerint, tehát a Bizott­ ság megközelítése általánosságban he­ lyes, azonban azt a nemzeti adójog kon­ textusában kell alkalmaznia, ez a viszo­ nyítási alap, a referenciakeret, amikor az adózók közötti szelektivitást (megkülön­ böztetés) és előnyt (alacsonyabb adófi­ zetés) megállapítja. Az ír jog alapján a Bizottság pedig helytelen következte­ tést vont le.

28 | SZAKma 2021/1

A Bizottság határozatában a nyereség­ megosztás elvi kérdése mellett másod­ lagosan azzal érvelt, hogy még ha nem is tévedtek az ír hatóságok, amikor el­ fogadták, hogy a fióktelepek által hasz­ nált szellemi jogokat ne a fióktelepek­ nél tartsák nyilván, azonban a feltéte­ les adómegállapítások a nyereségmeg­ osztást illetően így sem eredményez­ tek piaci eredményt, eltértek az ALPtől és alulértékelték a fiókoknál kimu­ tatandó nyereséget. A Bizottság arra is utalt, hogy a feltételes adómegállapítás módszertana, ami hasonlított az OECD transzferárazási iránymutatásai közül az ügyleti nettó nyereség módszertaná­

Az Apple-t érintő vizsgálat történelmi jelentőségűnek is nevezhető, mivel a Bizottság 13 milliárd euró és késedelmi kamatai, vagyis több mint 14,3 milliárd euró visszafizetésére kötelezte az Apple-t. hoz (transactional net margin method, TNMM), nem megfelelően került alkal­ mazásra. Írország ugyan hivatalosan nem alkalmazta az OECD módszertanait, a Törvényszék elviekben elfogadta, hogy a Bizottság a kapcsolt entitások közötti ügyletek piaci jellegét akár ezek segítsé­ gével állapítsa meg. Ugyanakkor a Tör­ vényszék arra jutott, hogy a Bizottság határozata nem tartalmaz a kimondott módszertani hibák tekintetében megfe­ lelő és elegendő bizonyítékot, de nem is alkalmazta a módszertant megfelelően.

Bár a feltételes adómegállapítások ki­ adása során az Apple nem nyújtott ele­ gendő bizonyítékot a hatóságok számára és javaslatait az ír hatóságok elfogad­ ták, a Törvényszék szerint e „sajnálatos módszertani hiányosságok” önmaguk­ ban nem elegendők, amikor a Bizottság állami támogatási ellenőrzési jogával él.

A Bizottságnak ennél részletesebb bizo­ nyítási eljárást kell elvégeznie a tagállam

által alkalmazott módszertan hibáinak és az abból következő eredmény (adó­ alap-csökkenés) kimutatására. A Tör­ vényszék e tekintetben felrótta a Bizott­ ságnak, hogy állításainak forrásait nem jelölte meg, nem bizonyította megfele­ lően a tagállam által elkövetett hibát, és feltételezésekre építette érvelését. Így a Bizottság másodlagos érvelését a vitatott feltételes adómegállapítások hiányos és néhány esetben inkoherens jellege elle­ nére is elutasította.

A Bizottság harmadik érve szerint köz­ vetett módon az ír adójog részét képezi az ALP, és ettől a feltételes adó­meg­ál­ la­pí­tások a cég javára eltértek. Azonban még ha az ALP nem is része az ír jog­ nak, az adómegállapítások elfogadásával az ír adóhatóságok diszkrecionális dön­ tést hoztak, ami szelektív előnyt jelen­ tett az Apple fióktelepeinek. A Törvény­ szék szerint, még ha feltételezhető is a diszkrecionális döntés, amit a Törvény­ szék szerint a Bizottság nem igazolt, ez önmagában nem jelenti automatikusan az általános adószabályok alapján adó­ zókhoz képest szelektív előny nyújtását.

A Bizottság csak azt mutatta ki, hogy az ír szabályok nem tartalmaztak objektív előírásokat az adóilletőséggel nem ren­ delkező cégek nyereségmegosztására vo­ natkozóan, és ebből hibás következte­ tést vont le a diszkréció és abból követ­ kezően a szelektív előny „automatikus” fennállására vonatkozóan. A Törvény­ szék ezzel elutasította a Bizottság har­ madik érvét is. A Törvényszék a Bizott­ ság érvei­nek elutasítása miatt tehát meg­ semmisítette a Bizottság határozatát. A Bizottság azonban fellebbezett az ítélet ellen (C-465/20 P. sz. eljárás). A végle­ ges döntést így az Európai Unió Bírósá­ gának kell majd meghoznia, várhatóan 2022-ben. Mivel az Apple a bírósági el­ járás alatt egy letéti számlára befizette a vitatott összeget, így a késedelmi ka­ matok összege azóta nem nő.

Az ítélet alapján elmondható, hogy a Bizottság egy nagy csatát elvesztett, és a Törvényszék nagyon magas bizonyí­ tási szintet írt elő számára ezen ügyle­ tek állami támogatási elbírálása során.

Azonban az is megállapítható, hogy több elvi kérdést illetően a Bizottság győzte­ sen került ki ebből a jogvitából.

SZÁMVITEL

SZÁMVITELI KORMÁNYRENDELETEK VÁLTOZÁSAI, 2021 Az általános jogszabályi környezet változásaival, valamint a gyakorlati tapasztalatokkal összefüggésben 2020 decemberében módosultak egyes sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek.

MÉSZÁROS LÁSZLÓ a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztályának főosztályvezetője

A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartal­ mazó kormányrendeletek módosításá­ ról, valamint az adótanácsadók, adó­ szakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbkép­ zéséről szóló kormányrendelet módosí­ tásáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Kor­ mányrendelet1 tartalmazza a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet, a befektetési alapok éves beszámoló­ készítési és könyvvezetési kötele­ zettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Kormányren­ delet, a felszámolás számviteli feladatai­ ról szóló 225/2000. (XII. 19.) Kor­ mányrendelet, a hitelintézetek és a pénzügyi vállal­ kozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sa­ játosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet, a befektetési vállalkozások éves beszá­ mo­ló­készítési és könyvvezetési köte­ lezettségeinek sajátosságairól szóló 251/2000.(XII. 24.) Kormányrendelet, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012.

(XII. 20.) Kormányrendelet, az egyházi jogi személyek beszá­mo­ ló­készítési és könyvvezetési köte­ Megjelent a Magyar Közlöny 2020. évi 283. számában 2020. december 21-én.

1

lezettségének sajátosságairól szóló 296/2013. (VII. 29.) Kormányrendelet, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet, valamint a a könyvviteli szolgáltatást végzők nyil­ vántartásba vételéről szóló 93/2002.

(V. 5.) Kormányrendelet és a z adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántar­ tásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. (XII. 20.) Kormány­ rendelet módosítását.

A hivatkozott kormányrendeletek módosításai – 2021. január 1-jei ha­ tállyal – elsősorban a jogszabályi kör­ nyezet (így többek között a számviteli törvény) változásaiból fakadó, valamint gyakorlati végrehajtást segítő pontosí­ tásokat, kiegészítéseket tartalmaznak.

Az érintett kormányrendeleteken át­ vezetésre került a számviteli törvény egyes határértékek számításánál al­ kalmazandó „átlagos létszám” fogalom használatára vonatkozó módosítása.

Egyszerűsítési céllal tovább bővült (a szerződés elszámolási egységére vonat­ kozó szabályokra való kiterjesztéssel) a számviteli törvény azon előírásainak a köre, amelyeket a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell alkalmazniuk.

A felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet a felszámolási eljárások során a gyakorlatban felme­ rült kérdéseket rendezi, elősegítve ez­ zel az egységes gyakorlatot.

Az egyéb szervezetekre vonatkozó kormányrendelet a külön jogszabályok­

ban meghatározott jogi személynek minősülő egyéb szervezetek körének változásait vezeti át a kormányrende­ let előírásain.

Az átalakulási törvény korábbi mó­ dosítása alapján a vagyonmérlegeket és a vagyonleltárakat csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy a számviteli tör­ vény előírása alapján éves beszámolója tekintetében is könyvvizsgálatra kötele­ zett. E módosítás az érintett kormány­ rendelet vagyonmérlegekre és vagyon­ leltárakra vonatkozó előírásain is átve­ zetésre került.

A beszámolókészítésre vonatkozó módosításokat először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámo­ lókra kell alkalmazni azzal, hogy azok a 2020. évben induló üzleti évről ké­ szített beszámolóra is alkalmazhatók.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló kor­ mányrendelet módosítása a szakkép­ zési rendszer átalakításával függ ös�­ sze, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: fel­ nőttképzésről szóló törvény) előírásaival való összhang megteremtését szolgálja.

Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kor­ mányrendelet módosítása a felnőttkép­ zésről szóló törvény, valamint az adó­ zás rendjéről szóló törvény – adótanács­ adói, adószakértői és okleveles adószak­ értői kötelező kreditpontos továbbkép­ zési rendszer 2020. január 1-jétől hatá­ lyos átalakításával összefüggő – módo­ sításából fakadó kiegészítéseket, pon­ tosításokat tartalmazza.

2021/1 SZAKma | 29

SZÁMVITEL

Alrovatunk célja, hogy segítséget nyújtson a leggyakrabban előforduló gazdasági ese­mények számviteli elszámolásához.

DEVIZÁS TÉTELEK ÁRFOLYAMVESZTESÉGÉNEK IDŐBELI ELHATÁROLÁSA

BOTKA ERIKA a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztályának osztályvezetője

AZ ÁTÉRTÉKELÉS ÉS IDŐBELI ELHATÁROLÁS MÓDSZERTANA Az átértékelés a következő devizaeszközökre vonatkozik: pénzeszközök (valutapénztár, devizabetét-számla), külföldi pénznemben fennálló követelé30 | SZAKma 2021/1

sek, külföldi pénznemre szóló részesedések és értékpapírok, külföldi pénznemben adott előlegek, külföldi pénznemben meghatározott követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások (például devizában járó kamat).

Az átértékelés a következő devizakötelezettségekre vonatkozik: külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek,

külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírok, külföldi pénznemben kapott előlegek, külföldi pénznemben meghatározott tartozásjellegű passzív időbeli elhatárolások (például devizában fizetendő kamat).

Részesedés (üzletrész, részvény, egyéb társasági részesedés) akkor minősül devizás eszköznek, ha a tulajdonolt társa-

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

A 2020-as üzleti év mérlegfordulónapi devizaárfolyamai jelentősen magasabbak, mint a 2019-esek, a forint nagyságrendileg 10 százalékot gyengült ugyanezen időszak alatt.

A tavalyi év során viszont nagy árfolyammozgások voltak, így attól függően, hogy a devizás ügylet, illetve tétel mikor került be a könyvekbe, az átértékelés egyenlege lehet árfolyamveszteség és árfolyamnyereség is.

¨ KOVETEL ság jegyzett tőkéje devizában meghatározott. Ezért a részesedés minősítését nem befolyásolja az, hogy a részesedés vételárát milyen pénznemben fizették meg. A részesedés devizanemét a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéjének devizaneme határozza meg. Értékpapírok minősítésénél abból kell kiindulni, hogy az értékpapír névértéke milyen pénznemben meghatározott. Így e tekintetben az értékpapír minősítését szintén nem az határozza meg, hogy a vételárat milyen pénznemben fizették meg. Az értékpapír-kibocsátásból adódó kötelezettségeket is így kell minősíteni.

Devizás eszközöknél értékvesztés elszámolása is felmerülhet. Értékvesztést részesedésnél, értékpapírnál, követelésnél és követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásnál kell elszámolni. Ha ezek az eszközök devizás eszközök, akkor az értékvesztésüket is devizában kell meghatározni. Az értékvesztés forintértékét a devizaeszköz árfolyamán kell meghatározni, majd ezek után kell az év végi átértékelést végrehajtani. Természetesen az értékvesztés is devizás tételnek minősül, így az értékvesztés összegét is a mérlegfordulónapi árfolyamra kell átértékelni.

Az átértékelés összevont különbözetét kell előjelének megfelelően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (ha egyenlegében árfolyamnyereség), vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (ha egyenlegében árfolyamveszteség) elszámolni. A devizás tételeket mérlegfordulónapi árfolyamon kell átértékelni, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) nem ad lehetőséget a későbbiekben, a mérlegkészítés időpontjáig realizált árfolyamkülönbözetek figyelembevételére. Ha az év végi átértékelés egyenlege árfolyamveszteség lesz, akkor az év végi átértékelési ár-

folyamveszteség elhatárolása beruházási hitelnél, pénzügyi lízingtartozásnál, forgóeszközhitelnél lehetséges saját döntés alapján, ha az árfolyamnyereséggel nem ellentételezett és devizakészlettel nem fedezett.

Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a számviteli törvény 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint a bekerülési érték része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.

A mérlegfordulónapi átértékelésből adódó árfolyamveszteség időbeli elhatárolása lehetőség és nem kötelezettség.

A számviteli törvény hivatkozott előírásából következően az üzembe helyezésig felmerült, az üzembe helyezésig terjedő időszakot terhelő árfolyam-különbözeteket – függetlenül attól, hogy azok realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözetek – a beruházás bekerülési értékében figyelembe kell venni, így a mérlegfordulónapi átértékelésből adódó árfolyamveszteség esetén sincs lehetőség annak időbeli elhatárolására, ha a beruházás ezen időpontig nem került üzembe helyezésre.

Az árfolyamveszteség elhatárolását a 2020. üzleti évre vonatkozóan akkor is be lehet vezetni, ha a megelőző években az év végi átértékelési árfolyamveszte-

séget nem határolták el. A számviteli törvény 41. § (4) bekezdésének előírása alapján elhatárolás esetén kötelező a céltartalék képzése. Céltartalékképzés arányszáma beruházási hitelnél, pénzügyi lízingnél: a beruházás aktivásától eltelt időtartam/hitel teljes futamidő (vagy a tárgyi eszköz élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél).

Forgóeszközhitelnél a céltartalékképzés arányszáma: a hitelfelvételtől eltelt időtartam/hitel teljes futamidő.

A számviteli törvény 38. § (3) bekezdésének d) pontja alapján lekötött tartalék képzése eredménytartalékból szintén kötelező az elhatárolt árfolyamveszteség és a képzett céltartalék különbsége összegében.

Mivel megelőző üzleti években sok vállalkozás élt az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásával, ezért külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezen devizahitel- és pénzügyilízing-tartozás 2020. év végi átértékelési veszteségéből az árfolyamnyereséggel nem ellentételezett vagy devizakészlettel nem fedezett részét a mérlegfordulónapon kötelező elhatárolniuk. Mivel korábbi években döntöttek az árfolyamveszteség elhatárolása mellett, így a 2020-as üzleti évben ezen kötelezettségeknél nincs választási lehetőségük, az elhatárolást követően pedig újra kell számolni a céltartalékot és a lekötött tartalékot is.

Az elhatárolható összeg meghatározása során egyrészt figyelembe kell venni, hogy a hitel akkor fedezett devizakészlettel, ha a hitelszerződés előírása vagy saját döntés alapján a hitel fedezeteként az annak megfelelő deviza elkülönített (zárolt) devizaszámlán folyamatosan rendelkezésre áll. A folyószámlán lévő deviza – mivel az minden megkötés nélkül bármire felhasználható – nem tekinthető ilyennek. Az elhatárolandó összeg meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az elha2021/1 SZAKma | 31

SZÁMVITEL

tárolt árfolyamveszteség árfolyamnyereséggel nem lehet ellentételezett. Ez konkrét példán keresztül azt jelenti, ha a devizahitel mérlegfordulónapi átértékeléséből 20 millió forint árfolyamveszteség keletkezett, de a devizás tételek mérlegfordulónapi átértékelési egyenlege összességében csak 15 millió forint árfolyamveszteséget mutat (mert volt olyan devizás tétel, amelyen árfolyamnyereség keletkezett), akkor 15 millió forint árfolyamveszteség elhatárolásáról lehet dönteni, függetlenül attól, hogy a hitel átértékelési árfolyamvesztesége 20 millió forint volt.

A hiteltartozások, devizakötvény-ki-

bocsátásból származó tartozások törlesztésekor – az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből – a törlesztőrészletre jutó – halasztott ráfordításként kimutatott – nem realizált árfolyamveszteséget meg kell szüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).

A számviteli törvény 33. § (3) bekezdésének előírása szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizaköt-

vény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve – tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén –, ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. A számviteli törvény 33. § (4) bekezdésének előírása szerint a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget – a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással – csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.

PÉLDA AZ ÁRFOLYAMVESZTESÉG ELHATÁROLÁSÁRA A társaság 2020. január 31-jén gépberuházáshoz felvett 5 éves lejáratú euróhitelt 1 millió euró összegben. Törlesztés minden év január 31-én történik a felvett hitel egyötöde összegében. A társaság MNB-árfolyamot választott a devizás ügyletek forintosítására. Így az euró árfolyama 2020. január 31-jén 337 forint/euró, 2020. december 31-én 365 forint/euró. A társaság számviteli politikájában úgy döntött, hogy a beruházási hitel mérlegfordulónapi átértékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolja. A gépberuházást 2020. március 31-én aktiválták. A gép használati idejét 8 évben állapították meg.

talék összege 28 000 ezer forint x 15 százalék = 4 200 ezer forint.

Lekötött tartalék képzése (elhatárolt veszteség és a céltartalék különbözetében): 28 000 ezer forint– 4 200 ezer forint = 23 800 ezer forint.

MEGOLDÁS: Az euróhitel forintértéke 2020. január 31-jén 337 000 ezer forint, december 31-én 365 000 ezer forint (mivel mérlegfordulónapig hiteltörlesztés nem volt). Az átértékelési különbözet így 28 000 ezer forint, amelyet a társaság időbelileg elhatárol (feltételezzük, hogy az árfolyamveszteség árfolyamnyereséggel nem ellentételezett és devizakészlettel nem fedezett).

Céltartalékképzés a 2020. március 31-i aktiválás miatt (a beruházás aktiválásától eltelt időtartamot kell a hitel figyelembe vehető futamidejéhez viszonyítani, mert a gép használati ideje hosszabb, mint a beruházási hitel futamideje): 9 hó/60 hónap arányában: 15 százalék, így a céltar-

Az árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának elszámolása T 39. Aktív időbeli elhatárolások (halasztott ráfordítások) 28 000 E Ft K 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 28 000 E Ft

32 | SZAKma 2021/1

SZÁMLAÖSSZEFÜGGÉSEK: Az árfolyamveszteség elszámolása T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 444. Beruházási hitel devizában

A céltartalék képzésének elszámolása T 86. Egyéb ráfordítások K 424. Egyéb céltartalékok

28 000 E Ft 28 000 E Ft

4 200 E Ft 4 200 E Ft

A lekötött tartalék képzésének elszámolása T 413. Eredménytartalék 23 800 E Ft K 414. Lekötött tartalék 23 800 E Ft

IFRS A MINDENNAPOKBAN Rovatunkban a PwC Magyarország IFRS-szakértői minden hónapban egy gyakorlati példán keresztül mutatják be a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok („IFRS”) és a magyar számviteli szabályok közötti eltéréseket. E havi számunkban a COVID-19 járvány okozta hatások számviteli elszámolásán belül a pénzügyi kötelezettségekkel foglalkozunk.

MÁRKUS-RÁCZ LÍVIA a PwC Magyarország IFRS-tanácsadó csapatának tagja

Magyarország kormánya 2020. március 19-én a Covid–19-járvánnyal kapcsolatosan törlesztési moratóriumot rendelt el a vállalati és a lakossági ügyfelek esetében 2020. december 31-ig.1 A moratórium ideje alatt tőke, kamat és díj sem törlesztendő, ugyan a kamat halmozódik ez idő alatt, de nem tőkésedik. A felhalmozott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt kell megfizetni úgy, hogy a törlesztőrészlet nem emelkedhet az eredeti törlesztőrészlet ös�szege fölé, így a futamidő megnő. A fizetési moratórium automatikusan, a jogszabály erejénél fogva járt az ügyfeleknek, akik azonban választhatták, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel. A Hitelfelvevő Kft. 2020. március 18-án rendelkezik egy 10 százalékos annuitásos banki hitellel, melynek aktuális tőketartozása 48 290 ezer forint. A hátralévő futamidő 60 hónap, a havi törlesztőrészlet 1026 ezer forint. A hitelhez kapcsolódóan nem merültek fel tranzakciós költségek, így a hitel effektív kamatlába is 10 százalék. A hitel a Hitelfelvevő Kft. számára nem tekinthető kereskedési célú pénzügyi kötelezettségnek. A Hitelfelvevő Kft. pillanatnyi likviditási gondjai miatt él a moratóriummal. A jogszabály értelmében a havi törlesztőrészlet a fizetési felfüggesztés lezárulta után sem emelkedhet, a törlesztőrészlet továbbra is 1026 ezer forint marad, viszont a banktól kapott értesítés alapján a futamidő 13 hónappal meghosszabbodik.

IFRS SZERINTI ELSZÁMOLÁS Mivel a hitel nem kereskedési célú pénzügyi kötelezettség, és a Hitelfelvevő Kft. nem jelölte meg eredménnyel szemben valós értéken értékeltként, a hitel amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

Releváns adatok Aktuális tőketartozás 2020. 03. 19-én

48 290 E Ft

Hátralévő futamidő 2020. 03. 19-én

60 hónap

Havi törlesztőrészlet

1 026 E Ft

Effektív kamat (éves)

10%

Moratórium miatti futamidő hosszabbodás

13 hónap

2021. 01. 01-től a módosított futamidő végéig esedékes törlesztőrészletek diszkontált jelenértéke Módosítási nyereség

A moratórium hatására a jövőbeni cash flow-k ütemezése változik, így meg kell határozni a jövőbeni cash flow-k diszkontált jelenértékét eredeti effektív kamattal, azaz 10 százalékkal diszkontálva 2020. március 19-én. 2021. januártól a hátralévő új futamidő végéig (63 hónap) ese-

A jövőbeni cash flow-k ütemezése változik, így meg kell határozni a jövőbeni cash flow-k eredeti effektív kamattal diszkontált jelenértékét. dékes havi 1026 ezer forint törlesztőrészlet eredeti effektív kamattal diszkontált jelenértéke 46 137 ezer forint. Ez az ös�szeg a hitel aktuális könyv szerinti értéke.

Hogyan kell kezelni az eredeti amortizált bekerülési érték és a moratórium által módosított új amortizált bekerülési érték különbségét? Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard 3.3.2 bekezdése szerint egy meglévő pénzügyi kötelezettség lényeges módosítását az eredeti pénzügyi kötelezettség megszűnéseként és egy új pénzügyi kötelezettség megjelenítéseként kell elszámolni. Kérdés, hogy mi számít lényegesnek. Az IFRS 9

46 137 E Ft 2 153 E Ft

B3.3.6 bekezdése alapján a feltételek akkor lényegesen eltérők, ha az új feltételek alapján a cash flow-k diszkontált jelenértéke legalább 10 százalékkal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség még hátralévő cash flow-inak diszkontált jelenértékétől.

Hitelfelvevő Kft. esetén az eltérés kisebb mint 10 százalék, így az amortizált bekerülési értéken értékelt kötelezettség jelenértékének csökkenését módosítási nyereségként kell elszámolni.

SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI ELSZÁMOLÁS A számviteli törvény 59/A. § (7) alapján nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés az egyéb pénzügyi kötelezettségre. A 67. § (1) szerint a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni, mely hitelek/kölcsönök esetén a 68. § (4) alapján a ténylegesen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összeget jelenti. Mivel a moratórium ideje alatt nem történik törlesztés, így a kamatelhatároláson kívül nincs teendő a hitellel a moratórium ideje alatt. A kiegészítő mellékletben a fizetési halasztás tényét természetesen indokolt közzétenni.

A moratórium határidejét a kormány 2020 végén meghosszabbította 2021. június 30-ig. A cikk ennek részleteire nem tér ki. Az elszámolás mechanizmusa analóg módon alkalmazható.

1

2021/1 SZAKma | 33

KÖNYVVIZSGÁLAT

MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA 2016–2020 A 2020. decemberi választási küldöttgyűléssel lezárult egy időszak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara életében. Az eltelt öt év során hol nehéz, hol kedvezőbb külső körülmények, folyamatosan fejlődő, változó üzleti feltételrendszer szabta keretek között kellett megállnia a helyét minden könyvvizsgálónak és a kamarának is. A küldöttgyűlésre a kamara elnöksége és bizottságai összeállították és előterjesztették beszámolóikat, amelyek – nem teljes körű – összefoglalására törekszem.1 Annak megítélése, hogy – a ciklus elején kitűzött célok függvényében – hogyan értékelhető a kamara teljesítménye, a könyvvizsgálóknak, a könyvvizsgálók által választott küldötteknek, valamint a Könyvvizsgálói Közfelügyeletnek a hatásköre, illetve a kamara szakmai partnereinek a lehetősége.

DR. PÁL TIBOR a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke

A most leköszönt elnökség 2016-ban kezdte meg tevékenységét. A megelőző időszak kedvezőtlen piaci és szabályozási környezetében, a brókerbotrányok miatti szigorító intézkedések hatása alatt indult, amikor a könyvvizsgálati megbízások egyre csökkentek és 2015-ben mélyponton voltak, és a könyvvizsgálókkal szemben növekedtek a követelmények.

SZABÁLYOZÁSI VÁLTOZÁSOK Az európai auditreform keretében a kamarai törvény jelentős mértékben módosult, melynek során a miniszteri és közfelügyeleti törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium a kamarai javaslatokat, észrevételeket a lehetőségek szerint figyelembe vette. Rögzítésre került, hogy a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a végső fe-

lelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak a közfelügyeleti hatóság minősül azzal, hogy a korábbi jogkörök többségében a közfelügyeleti hatóság feladatait – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el. Meghatározásra kerültek – többek között – a kötelező rotációra vonatkozó előírások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók állandó könyvvizsgálatánál; meghatározott könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásának feltételei, a fegyelmi büntetések típusának és szintjének, valamint a kamarai minőség-­ ellenőrzések során alkalmazható intézkedések, illetve az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások.

További módosítások születtek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényekben. Hatályba lépett az új GDPR, a kötelező elektronikus kapcsolattartás, megújult az okleveles

könyvvizsgálói képzés. Beépítésre került a pártoló személy, szervezet és a szenior könyvvizsgáló; a könyvviteli szolgáltató kamarai minősítésének, valamint a banki igazolásnak az intézménye. A kamara feladat- és hatásköre kiegészült az IFRS szerinti számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői vélemény kiadásával, szűkült az átalakulások könyvvizsgálati kötelezettsége, és a büntetőeljárásról szóló új törvény már nem tartalmazza az állandó könyvvizsgáló vagyonának zár alá vételi lehetőségét.

Az elmúlt öt évben 16,9 százalékal csökkent a kamarai tagok, illetve 19,2 százalékkal a könyvvizsgáló cégek száma, ugyanakkor 6,9 százalékponttal emelkedett a Felhasználva a „Beszámoló a kamara 2016–2020. évi működéséről, valamint az elnökség és az elnök 2016– 2020. évi tevékenységéről, a kamara 2016–2020. évekre vonatkozó középtávú programjának végrehajtásáról, kézirat, MKVK 2020” küldöttgyűlési előterjesztést.

1

Külső feltételek, lehetőségek: kevésbé jó, jó, kevésbé jó időszakok A külső hatások szempontjából a kamarai ötéves ciklus három részre osztható, olyan mint egy fordított Gauss görbe.

34 | SZAKma 2021/1

2016 és 2017 eleje: korábbi és új problémák egyszerre történő megjelenése.

2017, 2018 és 2019 nagy része: a megoldott problémákra is építve gyors fejlődés, kamarai szolgáltatások növelése, szakmai, oktatási és digitális fejlesztések, külső és belső stabilitás.

2019 vége és 2020: jogszabálymódosítások csúszása, COVID-19 konferenciák lemondása, sok feladat a választások lebonyolításánál.

60 év fölötti, valamint 5,2 százalékponttal a 70 év fölötti könyvvizsgálók aránya, és 15,7 százalékkal csökkent a kamarai tagjelöltek száma (a 2015-ös 185 főről a 2020as 156-ra). A létszámcsökkenés okai mögött demográfiai változások állnak, a tagság korösszetétele folyamatosan a tapasztaltabb korosztály felé tolódik el, valamint e folyamathoz döntően hozzájárulnak a szigorodó működési feltételek.

Megjegyzendő, hogy a 2019. évre vonatkozó könyvvizsgálói jelentések egy része a veszélyhelyzeti rendelkezések miatt 2020. június 30-a után készült el, e könyvvizsgálói jelentéseket és megbízásokat a jövő évi kamarai adatszolgáltatásban kell majd rögzíteni. Előző körülményre figyelemmel a táblázat a 2019. évi adatszolgáltatás adatait veszi alapul. A céginformációs szolgálat adatbázisa szerint 2020. június 15-ig 16 070, 2020. október 15-ig 32 666 gazdálkodó helyezett letétbe könyvvizsgálói jelentést.

A KAMARAI TAGOK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA ÉS ALAKULÁSA

A KAMARA KÖZÉPTÁVÚ PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSA A Magyar Könyvvizsgálói Kamara küldöttgyűlése 2016. évben a kamara középtávú programjának elfogadásával meghatározta azokat a stratégiai célokat, amelyeket az elnökségnek egy modern kamara kialakítása és működtetése érdekében a következő évek során el kell érni.

Ennek megfelelően történt az elvégzendő feladatok megfogalmazása és megvalósítása, amelyekből itt csak néhány kiemelésére van lehetőség.

gyűlésén, valamint a V4-ek könyvvizsgálói kamaráinak éves ülésein. Folyamatos a kapcsolatépítés az ország 14 hivatásrendi kamarájával, valamint a környező és más országok könyvvizsgálói kamaráival. A középtávú terv végrehajtásának első lépései között a kamara már 2016ban új alapokra helyezte kapcsolatait a tevékenységéhez kötődő állami és szakmai szervezetekkel. Elsősorban a Pénzügyminisztériummal (Nemzetgazdasági Minisztériummal), ezen belül is a közfelügyeleti hatósággal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Magyar Nemzeti Bankkal. A további évek során a kamara ezeknek a kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére és erősítésére törekedett. A kamara és az Állami Számvevőszék képviselői több alkalommal szakmai egyeztetéseket folytattak a számvevőszéki ellenőrzések könyvvizsgálókat

SZAKMAI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA ÉS A SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELET A kamara képviselte és képviseli magát a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetekben, részt vett a könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének 2018. év végi köz-

Fő

Megnevezés

% 2015

Kamarai tagok száma (fő) ebből: aktív tagsági jogállású szüneteltető fővárosi megyei férfi nő 40 év alatti 41–50 év közötti 51–60 év közötti 61–70 év közötti 71 év fölötti Könyvvizsgáló cégek száma (db)

4978 2795 2183 1870 3108 1508 3470 186 1265 1846 1321 360 1814

Tagdíj Hozzájárulási díj Közfelügyeleti díjhányad Összesen

2015

2016

%

2020 4137 2254 1883 1589 2548 1308 2829 84 757 1403 1382 511 1466

100 54,5 45,5 38,4 61,6 31,6 68,4 2,0 18,3 33,9 33,4 12,4 –

Változás (%) 83,1%

80,8%

KIADOTT KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK ÉS DÍJBEVÉTELEK ALAKULÁSA Megnevezés Könyvvizsgálói jelentések száma (db) Könyvvizsgálati díjbevételek (M Ft)

2015. évi adatszolgáltatás 30 665 29 696

A KAMARAI DÍJBEVÉTELEK ALAKULÁSA (EZER FORINTBAN) Díjbevétel

100,0 56,1 43,9 37,6 62,4 30,3 69,7 3,7 25,1 37,0 26,5 7,2 –

Fő

2017

268 731 258 392 248 490 372 167 379 878 386 992 30 949 640 898 638 270 666 431

2018

2019

249 043 389 129 33 295 671 467

242 483 412 555 33 573 688 611

2020.

10. 30.

238 723 452 293 34 336 725 351

A kamarai díjbevételek 13százalékkal emelkedtek az előző ciklus zárásához képest, részben a közfelügyeleti díjhányad intézményének bevezetésére figyelemmel.

2019. évi adatszolgáltatás 33 981 37 356

Változás (%) 110,8 125,8

érintő tapasztalatairól. A megbeszélések során feltárásra kerültek a könyvvizsgálói standardok alapján elvégzett könyvvizsgálatok és az Állami Számvevőszék szabályszerűségi ellenőrzései eltérő módszertanából következő eltérő megközelítések, illetve a közös pontok.

A kamara megkezdte és folytatja a már közzétett beszámolók könyvvizsgálati kötelezettségének ellenőrzését. Ennek érdekében 2018-ban a kamara együttműködési megállapodást kötött az Igazságügyi Minisztériummal, amely segíti a kamara rendelkezésére álló adatok ös�szevetését, a tagok adatszolgáltatás során megadott adatainak ellenőrzését. A szakmai kapcsolattartás fontos eszközének tartott külső és belső kommunikációs tevékenység megfelelően támasztotta alá ezeknek a feladatoknak az ellátását.

A SZAKMAISÁG TÁMOGATÁSA A kamaránál meglévő komoly szakmai tudásbázis kiaknázását szakértői bizottság intézkedései alapozták meg. A feladatok között meghatározó jelentőséggel bírtak a Magyar Nemzeti Standardok módosításainak kezelése, átvezetése és jóváhagyásra történő előkészítése, a könyvvizsgálói külön jelentés összeállítására vonatkozó standard elfogadta2021/1 SZAKma | 35

KÖNYVVIZSGÁLAT tása, szakmai állásfoglalások kiadása és a kamara honlapján elhelyezett szakmai tartalmak (közlemények, könyvvizsgálati minta dokumentumok, útmutatók, segédletek és egyéb szakmai kiadványok) megjelentetése. Komoly és sikeresen végrehajtott feladatnak minősíthető jelentős tematikus szakmai kiadványok kidolgozása és közreadása.

Ilyen például a gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése és szétválása esetén készítendő vagyonmérlegek könyvvizsgálatáról, az elvégzendő könyvvizsgálói feladatokról és a kiadandó könyvvizsgálói jelentésről készített kiadvány.

Különösen elsősorban a kis- és középvállalkozások könyvvizsgálói számára összeállított, a gyakorlatban jól használható módszertani útmutató. Sok más szakmai munka mellett kiemelendő még a könyvvizsgálói jelentésminták aktualizálása, a Covid–19-tudásbázis közzététele, szakmai anyagok fordítása, mint például az Etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak című kézikönyv.

Megemlítendő még a konzultációs szolgálat működtetése, szakértői véleményezés az IFRS-ek szerinti számviteli minősítésről, illetve a könyvvizsgálói díjak minimumának felülvizsgálatáról készített javaslat.

A szakmai munkát segítő szolgáltatások (információközvetítés, honlap, hírlevél, tanácsadások, konzultációk, módszertani útmutatók, segédletek, állásfoglalások) mellett a könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető tagsági jogállású kamarai tagok számára ingyenes jogi adatbázis, valamint céginformációs szolgáltatás vált elérhetővé.

AZ OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI A kamara 2017-ben indította el az okleveles könyvvizsgálói szakképzés megváltozott igényekhez történő átalakítási folyamatát. A képzés teljes átvilágítását követően kidolgozásra került az új szabályozói rendszer, a megújított oktatási tematika, valamint az oktatási és vizsgáztatási eljárási rend. Az átalakulás mind a kamarai törvény, mind az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat módosítását szükségessé tette.

A mentori gyakorlati időbe immáron 36 | SZAKma 2021/1

kérelemre beszámítható a könyvvizsgálójelölt által az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétele közötti időben – a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon – szerzett legfeljebb egyéves gyakorlat. Az oktatási bizottság 2019-ben a vizsgáztatást teljesen új alapokra helyezve megújította a szakmai kompetenciavizsga tartalmi elemeit is.

A könyvvizsgálói minősítések rendszerét érintő 2015. évi törvényi változások következtében 2017. december 31-ig a pénzügyi intézményi, biztosítói, pénz-

Megítélésem szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara képes volt köztestületi és kapcsolódó feladatait megfelelő színvonalon ellátni és a következő évek munkájához stabil alapokat teremteni. tári, befektetési vállalkozási minősítéssel rendelkező kamarai tagoknak minősítő vizsgát kellett tenniük annak érdekében, hogy minősítésüket megtarthassák.

Ezt 16 hónap alatt sikerült megoldani.

A szakmai továbbképzési rendszer – kihasználva a digitális lehetőségeket – folyamatosan fejlődött. A kötelezően teljesítendő kreditpontok száma 2017-ben 20 kreditpontra emelkedett, melyből 4 kreditet e-learning képzési formában kell teljesíteni. Először a szüneteltető tagsági jogállású kamarai tagok, majd az aktívak részére is lehetővé vált a központi szervezésű általános továbbképzés e-learning képzési formában történő teljesítése. A kamara évente megállapodást kötött az MKVK Oktatási Központ Kft.vel a 2017. évtől kezdődően azzal a céllal, hogy a szakmai továbbképzési szabályzatban előírt kreditpontok teljesítését megkönnyítse. Ezzel párhuzamosan öt év alatt az elérhető távoktatási anya-

gok száma sokszorosára növekedett, az azokat igénybe vevő kamarai tagok aránya 90 százalékra emelkedett. Bővültek az ingyenesen hozzáférhető online oktatási tartalmak.

INFORMATIKAI LÉPÉSVÁLTÁS A kamara minden területre vonatkozóan végzett a ciklusban informatikai fejlesztéseket. A köztestületi működés és kapcsolattartás, az online oktatási megoldások, az elektronikus aláírás lehetővé tétele mellett a minőség-ellenőrzés, valamint az online rendezvények is jellemzik a fejlődést. Az új kamarai honlap fejlesztésének munkálatai 2019 nyarán befejeződtek, amely a 11 éves, ezért mind technikailag, mind megjelenésében elavultnak számító korábbi honlapot váltotta fel. Az új honlap kialakítása során cél a tartalomban történő hatékonyabb keresés, a tagkeresés egyszerűsítése, a dizájn mai kor igényei szerinti modernizálása, az integrált informatikai rendszer és a honlap közötti kommunikáció és információmegjelenítés kiterjesztése és egyéb felhasználóbarát, kényelmi funkciók megvalósítása volt. Az új technológia lehetővé teszi a kiszolgálórendszerek folyamatos biztonsági és verziófrissítését. Egy új integrált informatikai rendszer kialakítása érdekében 2019-ben megkezdődtek az előkészítő munkálatok. Az új rendszer kialakítása 11 fázisban, 2022. december 31ig történik meg.

GAZDÁLKODÁS A 2016–2020 közötti időszakban a kamara gazdálkodása kiegyensúlyozott, nyereséges és szabályszerű volt, a komoly munkával fenntartott pénzügyi stabilitás lehetővé tette a bővülő feladatok ellátását. A vírushelyzet által megkövetelt online megoldások sok erőfeszítéssel, de nagyobb zökkenők nélkül sikeresen bevezetésre kerültek a kamarai működés, a könyvvizsgálói képzés, a szakmai továbbképzés, a szakmai kapcsolattartás és a minőség-ellenőrzés területén is. A vészhelyzeti időszakokban online megoldások segítségével kerültek lebonyolításra a kabinet-, elnökségi és bizottsági ülések, fegyelmi tárgyalások, valamint a választási küldöttgyűlés is.

DIGITÁLIS SZERZŐDÉS ÉS JELENTÉS, AVAGY E-ALÁÍRÁSOK HITELESEN Napjainkban hatalmas jelentősége van, hogy gazdálkodók és magánszemélyek elektronikusan és hitelesen, megbízhatóan intézhessék ügyeiket. Ezzel elkerülhető a személyes érintkezés, és a papíralapon készült és aláírt dokumentumokhoz képest növekszik a biztonság, csökken az átfutási idő, továbbá a tárolás és a visszakereshetőség is könnyebbé válik.1 AGÓCS GÁBOR a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz- és Tőkepiaci Tagozatának elnöke, a KPMG partnere

A digitalizációs folyamat elindult és várhatóan ez a tendencia a jövőben tovább fokozódik.

A DIGITALIZÁCIÓ ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK Az alábbiakban pontokba szedve ismertetjük a digitalizáció által érintett jelentős területeket a könyvvizsgálók életében Cégjegyzés, cégképviselet Az elektronikus aláírás lehetővé teszi a vezető tisztségviselők és a feljogosított munkavállalók számára, hogy gyorsan és papírmentesen képviseljék a céget írásban. Cégjegyzés céljából igényelt (ún. szervezeti) tanúsítvány esetén a tanúsítványban az igénylő pozícióján kívül a képviselt szervezet neve is feltüntetésre kerül, a képviseleti jog fennállását a bizalmi szolgáltató ellenőrzi. Ezen lehetőséggel élve könyvvizsgálóként elfogadó nyilatkozatot tudunk kibocsátani (amit az ügyfelet képviselő ügyvéd közvetlenül tud a cégbíróságra benyújtani), de akár a jelentésünket is ki tudjuk így bocsátani.

Szerződéskötés, teljesítési igazolás Elektronikus aláírással hitelesített dokumentum teljes bizonyító erejű magánokA cikk a Pénz- és Tőkepiaci Tagozat szeptember 17-én elhangzott előadásának kivonata. Az előadás megtekinthető a kamara YouTube-csatornáján, és elérhető kreditpontos oktatási anyagként is.

1

irat. Segítségével a szerződések aláírása rendkívül egyszerű és gyors, mert nem kell minden oldalt aláírni. Az elektronikus aláírás létrehozásához a titkos kódot (PIN) elég csak egyszer megadni. Nyomtatási és postázási költségek nem jelentkeznek. Korlátlan számban másolható úgy, hogy a hitelesség megmarad. Ezen lehetőséggel élve könyvvizsgálóként ügyfeleinkkel szerződést tudunk kötni, akár úgy is, hogy az ügyfél fizikailag papíron ír alá, mi pedig elektronikusan.

Fizetési meghagyásos eljárás (fmh) indítása Jogi személyek csak elektronikus úton adhatnak be fmh-kérelmet, a benyújtáshoz kötelező az e-aláírás, viszont nem kötelező ügyvédet igénybe venni. Hárommillió forint alatti követelést kötelező ilyen úton érvényesíteni. Ezen lehetőséggel élve könyvvizsgálóként abban a ritka esetben, ha ügyfelünk nem fizet, a követelésünk behajtását ügyvéd nélkül is el tudjuk indítani.

Elektronikus számlák hitelesítése Az elektronikus számla sértetlenségét, hitelességét és olvashatóságát a legbiztonságosabban úgy lehet elérni, ha a számlát a kibocsátó elektronikus aláírással látja el, a kibocsátás időpontját pedig időbélyegzéssel igazolja. Ezen lehetőséggel élve könyvvizsgálóként tetszőleges számlázó­ programmal kibocsátott PDF-alapú számlát hitelessé tehetünk, és ezzel garantálhatjuk a befogadó fél számára a számla hitelességét. A NAV állásfoglalása sze-

rint a PDF-alapon kibocsátott, de elektronikusan nem hitelesített számlák esetén a befogadó félnek kell a hitelességet bizonyítania, viszont, ha a PDF-et elektronikusan aláírjuk, ezt a terhet levesszük ügyfelünk válláról.

A HITELES ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS FELTÉTELEI Az elektronikus aláíráshoz két egymástól különböző, de elválaszthatatlan dolog szükséges: egy tanúsítvány és időbélyegzés. Az Európai Unióban a szabályozás egységes (910/2014 EU rendelet), így egy hazai, szabályosan aláírt dokumentum az egész Európai Unióban hitelesnek minősül, egyedül a család- és öröklésjogi eljárásban vannak korlátozások (ezzel cikkünk nem foglalkozik).

A tanúsítvány Tanúsítványt azok a bizalmi szolgáltatók bocsáthatnak ki, akiket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásba vett. Jelenleg Magyarországon hét ilyen szolgáltató létezik, ebből kettő az, amely publikusan is kínál megoldásokat a felhasználóknak. Ezek a Microsec Zrt. e-szigno megoldása és a NetLock Kft. Mokka névre keresztelt megoldása.

A tanúsítványok típusai, fajtái (a teljesség igénye nélkül): minden tanúsítvány tartalmaz egy nyilvános kulcsot, a nyilvános kulcshoz tartozó magánkulcs birtokosának nevét, valamint a tanúsítványt kiállító bizalmi szolgáltató elektronikus aláírását. Egy tanúsítvány alapján megbizonyosodhatunk róla, hogy a 2021/1 SZAKma | 37

KÖNYVVIZSGÁLAT

benne lévő nyilvános kulcs valóban a tanúsítványban feltüntetett birtokoshoz, alanyhoz tartozik. Egy tanúsítványt mindig adott felhasználási célra bocsátanak ki, melyet maga a tanúsítvány is tartalmaz. A következő felhasználási célú tanúsítványok léteznek: Elektronikus aláírás létrehozására alkalmas tanúsítvány: aláíró tanúsítványok természetes személyek számára bocsáthatók ki, birtokosuk az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szerinti elektronikus aláírásokat hozhat létre. Az aláíró tanúsítványokon belül kétféle tanúsítvány létezik: • Minősített tanúsítvány, amely alapján (úgynevezett minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz segítségével) minősített elektronikus aláírás hozható létre: a minősített aláírással hitelesített dokumentum teljes bizonyító erejű okiratnak minősül. Minősített aláíró tanúsítványt kizárólag minősített bizalmi szolgáltató bocsáthat ki személyes azonosítás során.

• Nem minősített tanúsítvány, amely alapján legfeljebb fokozott biztonságú elektronikus aláírás hozható létre, alkalmas az aláíró azonosítására, és kizárólag az aláíróhoz köthető. A nem minősített tanúsítványokra enyhébb követelmények vonatkoznak, mint a minősített tanúsítványokra.

Elektronikus bélyegző létrehozására alkalmas tanúsítvány: a bélyegző tanúsít38 | SZAKma 2021/1

vány olyan tanúsítvány, amely egy jogi személyhez kapcsolható, és igazolja az érintett jogi személy nevét, segítségével a jogi személy elektronikus bélyegzőt hozhat létre. Az aláíró tanúsítványhoz hasonlóan létezik minősített bélyegző tanúsítvány – amelyet minősített bizalmi szolgáltató bocsát ki – és nem minősített bélyegző tanúsítvány.

Könyvvizsgálók számára javasolt (akár egyéni vállalkozás formájában, akár cég nevében végzik a tevékenységüket), hogy minősített szervezeti tanúsítványt használjanak. Ha több cégben és egyéni vállalkozóként is aláírnak, akkor több tanúsítvány szükséges (viszont ezeket lehet egy kártyán vagy USB-eszközön tárolni), hiszen a tanúsítványba bekerül a cég neve („Auditáló Kft.”), és hogy a könyvvizsgáló milyen minőségben ír alá („kamarai tag könyvvizsgáló, ügyvezető”).

Az időbélyegzés Az időbélyeg azt igazolja, hogy egy adott dokumentum egy adott időpillanatban már létezett. Az időbélyeget időbélyegzés-szolgáltató állítja ki, tehát az aláíráshoz nem a számítógépünk óráját használjuk. Az időbélyeg egy olyan adat, amely tartalmazza az időbélyegzett dokumentum lenyomatát, az időbélyegzés időpontját, és az időbélyeget egy időbélyegzés-szolgáltató hitelesíti saját aláírásával. A következő módon helyezhetünk el időbélyeget egy dokumentumon (ezt a folyamatot a számítógép végzi el, tehát manuá­lis beavatkozásra nincs szükség):

• Elkészítjük a dokumentum végleges változatát, • majd egy program (például tetszőleges PDF-olvasó) segítségével a dokumentum lenyomatát (nem a teljes dokumentumot) elküldjük az időbélyegzés-szolgáltatónak, • majd az időbélyegzés-szolgáltató elkészíti az időbélyeget, aláírásával hitelesíti azt, • és visszaküldi a programnak.

Az időbélyegzés-szolgáltatónak nem kell megkapnia a teljes dokumentumot (így annak tartalmát sem ismeri meg), mindössze egy néhány byte hosszú lenyomatot kell eljuttatni hozzá. Ezt követően a program csatolja a dokumentumhoz az időbélyeget.

Az időbélyeg hitelességét jogszabály is elismeri. A jogszabályok szerint a minősített elektronikus időbélyegző esetében vélelmezni kell az általa feltüntetett dátum és időpont pontosságát, valamint az adott dátumhoz és időponthoz kapcsolt adatok sértetlenségét. Az időbélyegek különösen fontos szerepet töltenek be az elektronikus aláírást használó alkalmazásokban. Előfordulhat, hogy az aláíró tanúsítványát kibocsátó bizalmi szolgáltató vis�szavonja a tanúsítványt (például, mert az aláíró elvesztette a tanúsítványt tartalmazó kártyáját), azonban ha a korábban létrehozott elektronikus aláírásait időbélyeg védi, akkor igazolható, hogy ezen aláírások még a tanúsítvány visszavonása előtt készültek, tehát érvényesek. Ha a korábban létrehozott aláírásokon nincs időbé-

lyeg, akkor kétségbe lehet vonni az aláírás érvényességét; az aláírásból nem lehet megállapítani, hogy érvényes tanúsítvánnyal készültek-e.

AZ AZONOSÍTÁSRA VISSZA­ VEZETETT DOKUMENTUMHITELESÍTÉS (AVDHSZOLGÁLTATÁS) Az állami szolgáltató (NISZ Zrt.) is kínál hitelesítési szolgáltatást. Ezt a szolgáltatást ügyfékapus belépéssel lehet elérni, és elsősorban magánszemélyek számára nyújt lehetőséget különféle dokumentumok, jognyilatkozatok elektronikus aláírására és időbélyegzővel történő ellátására. Hátránya, hogy a dokumentumon csak egy aláírás helyezhető el (tehát például egy szerződés ugyanazon példányát nem tudja a két fél együttesen aláírni), és hogy céges ügyekben nem vagy csak korlátozottan használható fel (az aláírás nem az aláírási címpéldány szerint történik, és az aláírásból közvetlenül nem olvasható ki, hogy az ügyvezető az aláírását a cég nevében tette), több hatóság (például a Magyar Nemzeti Bank) sem fogadja ezt el.

Az aláíráshoz használható eszközök Az elektronikus aláírás létrehozásához szükségünk lesz egy fizikai eszközre, amelyen a bizalmi szolgáltató (az azonosításunk után) elhelyezi a tanúsítványt.

Ez az eszköz lehet egy kártya, egy USBtoken, de már terjednek a mobiltelefon segítségével tárolt tanúsítványok is. A fizikai eszközön tárolt tanúsítványt egy megfelelő program segítségével tudjuk elérni.

Ez lehet az ingyenesen elérhető e-szigno program (ebben több dokumentum egyidejű tárolására és aláírására van lehetőség; ezt használják többek között az ügyvédek is a cégbírósággal történő kommunikációra e-akta formájában), egy egyszerű PDF-olvasó program (szintén ingyenesen letölthető az Adobe honlapjáról), de más szoftverek is elérhetők. Első alkalommal el kell végeznünk a megfelelő beállításokat, de azt követően az elektronikus aláírás ténylegesen csak néhány gombnyomás plusz egy jelszó (vagy jelkód) begépelését igényli.

A szolgáltatók a tanúsítványt és az időbélyegzés-szolgáltatást csomagban kínál-

ják, ezek éves költsége nem éri el 30-40 ezer forintot. A hitelesség ellenőrzése: az állami szolgáltató (NISZ Zrt.) kínál az általunk készített vagy átvett elektronikus dokumentumokra hitelesség-ellenőrzési szolgáltatást. A keaesz.gov.hu internetes oldalra a dokumentumot feltöltve pár másodpercen belül megkaphatjuk a hitelesség ellenőrzésének eredményét.

Kamarai szabályzat A Magyar Könyvvizsgálói Kamra is megalkotta az elektronikus aláírásokra vonatkozó szabályzatát, mely 2020. április 20tól hatályos, és elérhető a kamarai honlapon. A szabályzatból két dolgot érdemes kiemelni: egyrészt, ha jelentést bocsátunk ki, akkor el kell döntenünk, hogy azt papíralapon tesszük vagy elektronikus aláírással hitelesítve. Jelentést kétféleképpen nem szabad kibocsátani, mert ez a későbbiek során a felhasználókban is zavart kelthet. Másrészt, a szabályzat nem tiltja a jelentések AVDH-val történő hitelesítését.

Azonban, ahogy erről említést tettük, az így aláírt jelentések felhasználhatósága nagyban függ a befogadó fél hajlandóságától, így nem javasoljuk a könyvvizsgálói jelentések AVDH-val történő aláírás utáni kibocsátását.

NÉHÁNY GYAKRAN ELHANGZÓ GYAKORLATI KÉRDÉS Ha csak nekem van e-aláírásom, de a másik félnek nincs, hogyan tudunk szerződni? Írásba foglalt szerződést lehet létrehozni akkor is, ha a felek nem ugyanazt a szerződéspéldányt írják alá, vagy akár nem ugyanolyan módon. Ilyen esetben a papíralapú és az elektronikus okirat együtt alkotja a szerződést. Ha megvan az általam elektronikusan aláírt szerződéspéldány, és megkaptam a partnertől az általa papíron aláírt változatot, a szerződés létrejött, és ez bizonyítható. A Ptk. 6:70. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint, ha a külön okiratok tartalmából együttesen kitűnik a felek kölcsönös akarata, úgy a külön okiratokat együttesen írásbeli szerződésnek kell tekinteni. Sőt, az írásbeli szerződés akkor is létrejön, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.

Ha az egyik fél papíron, a másik fél elektronikusan ír alá, de azt szeretnénk, hogy a teljes megállapodás egy dokumentumban látszódjon, mit tehetünk?

Ebben az esetben a papíralapon aláírt változatról hiteles elektronikus másolat készíthető, amely másolatot a másik (elektronikus aláírással rendelkező) fél már elektronikusan írja alá. Az így elektronikusan aláírt hiteles elektronikus másolat írásbeli szerződésnek számít, önmagában tartalmazza a felek kölcsönös akaratnyilatkozatát.

Ha alá tudok írni papíron is és elektronikusan is, melyik módszert válasszam?

Melyikkel járok jobban?

Ha egy okiraton minősített elektronikus aláírás szerepel, akkor az okirat az elektronikus aláírásról szóló törvény, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Fokozott biztonságú elektronikus aláírás esetében is vélelmezni kell, hogy az aláírás az aláíróhoz kapcsolható, és nem hamisított. Mindenképpen javasolható, hogy az elektronikus aláírást használjuk, ha rendelkezünk elektronikus aláírással.

ZÁRÁSKÉNT A digitalizáció előretörésével nem az a kérdés, hogy lesz-e elektronikus aláírásunk, hanem inkább az, hogy mikor. Aki korábban dönt ebben az irányban, az korábban kezdheti élvezni ennek az előnyeit, ideértve a hatékonyságot és a megbízhatóságot. A tőzsdén jegyzett gazdálkodók vonatkozásában pedig az ESEF (European Single Electronic Format, Egységes Európai Beszámolási Formátum) a 2020-as évről készült beszámolók tekintetében elkerülhetetlenné teszi a könyvvizsgálói jelentés elektronikus formában történő kibocsátását, de a kamarai törvény is megköveteli a 2021-es évtől a közérdeklődésnek kitett gazdálkodók könyvvizsgálói esetén az auditdokumentáció elektronikus archiválását. Az utóbbi szabály kiterjesztése minden könyvvizsgálatra pár éven belül szintén várható. És ha az ügyfelünk megkérdezi tőlünk, hogy hány darab könyvvizsgálati szerződést postázzon nekünk vissza aláírásra, nyugodtan válaszolhatjuk neki, hogy elegendő egy példány.

2021/1 SZAKma | 39

ELLENŐRZÉS

A 2019. ÉVI SZJABEVALLÁSOK ELEMZÉSE Cikkünkben a 2019-es adóévre vonatkozóan feldolgozott személyijövedelemadó-bevallások adatain keresztül mutatjuk be a magánszemélyek jövedelemadózásának főbb jellegzetességeit és az előző adóévhez képest történt változásokat.

TAMÁSNÉ VARGA MELINDA a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Tervezési és Elemzési Főosztályának elemzési és stratégiai kiemelt szakreferense

A BEVALLÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A 2019. adóévre vonatkozóan 5061,3 ezer magánszemély személyijövedelemadóbevallását dolgozta fel a NAV, amely lényegében megfelel a bázisszintnek (lásd a táblázatot).

Az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetek már lényegében az egész adózói kört felölelik, és az adattartalmuk is egyre teljesebb, amit jól mutat, hogy 2020-ban a magánszemélyeknek már kevesebb mint negyede, összesen csak 1161 ezer fő volt az, aki önállóan, a tervezet felhasználása nélkül teljesítette bevallási kötelezettségét.

Ez a szám mintegy 190 ezer darabbal kevesebb az előző évinél, és az adóbevallási tervezetet módosítás után elfogadók száma is 37,6 ezerrel, 573 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan 223,1 ezer fővel, 3327,3 ezerre (azaz az ös�szes bevallók kétharmadára) emelkedett azoknak a száma, akiknek a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján összeállított tervezete módosítás nélkül vált bevallássá.

AZ ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK JELLEMZŐI A 2019-es adóévben a bevallói létszám kismértékű csökkenésével szemben az összevont adóalapba tartozó jövedelmet vallók száma 0,6 százalékkal emelkedett, melynek következtében a 2018-as 94,2 százalékhoz viszonyítva 2019-ben a bevallásukban valamely összevonás alá eső jövedelemről nyilatkozó adózók aránya 94,9 százalékra nőtt. A jövedelmet kimutató magánszemélyek száma 4800,6 ezer fő, míg az általuk realizált összevont jövedelmek összege 15 846,5 milliárd forint volt, mely jelentős mértékben, 1856,1 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszaki adatot. Az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 2931 ezer forintos összegről 12,6 százalékkal, 3301 ezer forintra emelkedett.

Az összevonás alá eső jövedelmek között a legnagyobb arányt képviselő csoport, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem 13,4 százalékkal bővült, összege 15 264 milliárd forintot tett ki.

Ezen belül a munkaviszonyból származó bérjövedelem 12,7 százalékkal emelkedett, és 2019-ben az összes összevonás alá eső jövedelem 91,5 százaléka, ös�szesen 14 504,9 milliárd forint származott munkabérből. Tavaly 4305,4 ezer fő

rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos ös�szege éves szinten 3369 ezer Ft/fő, míg havi szinten 280,8 ezer Ft/fő volt. Ez a bruttó bérek évi 359 ezer forintos, havi 29,9 ezer forintos átlagos emelkedésének felel meg.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek 524,8 milliárd forintos ös�szegükkel az összes összevont adóalapba tartozó jövedelem 3,3, míg az egyéb kategóriába tartozó jövedelmek 57,7 milliárd forintos volumenükkel az összes ös�szevonás alá eső jövedelem 0,4 százalékát tették ki.

A magas jövedelemdinamikának köszönhetően 2019-ben is folytatódott az előző években tapasztalt kedvező tendencia, miszerint az adózók összevont jövedelmeit sávokba rendezve a létszámmegoszlás egyre a nagyobb összegű jövedelemsávok irányába tolódik el.

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELEM TERÜLETI JELLEMZŐI Amennyiben az országos szinten elért összevont jövedelem megyei megoszlását nézzük, megállapítható, hogy Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevonás alá eső jövedelem 35

Szja-bevallást benyújtók számának alakulása

2018. év

2019. év

Az adóbevallási tervezetet módosítás nélkül elfogadók száma

969 775

Az adóbevallási tervezetet módosítás után elfogadók száma

Változás 2019/2018 %

fő

1 049 556

108,2

79 781

610 599

572 992

93,8

–37 607

A bevallási határidő leteltét követően az automatikus beforgatás során bevallássá vált tervezettel rendelkezők száma

2 134 502

2 277 774

106,7

143 272

A bevallási kötelezettségüket az adóbevallási tervezet felhasználása nélkül teljesítők száma

1 350 566

1 160 970

86,0

–189 596

Bevallók száma összesen

5 065 442

5 061 292

99,9

–4 150

40 | SZAKma 2021/1

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

százaléka, 5552 milliárd forint, az ös�szes többi megye részesedése az összevont adóalapba tartozó jövedelemből továbbra is minden esetben 6 százalék alatti volt. A legkisebb ismét Nógrád megye részesedése volt az összes összevont jövedelemből 1,6 százalékkal.

Az egyes régiókban a magánszemélyek által realizált összevont jövedelem átlagos összege a korábbiakhoz hasonlóan Budapesten volt a legmagasabb 4250 ezer Ft/fővel, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb 2578 ezer Ft/fővel (lásd a térképet).

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPOT ÉS ADÓJÁT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK JELLEMZŐI A 2019. adóévben az első házasok kedvezményével 93 ezer adózó csökkentette összevont adóalapját, összesen 23 milliárd forint összegben. Ez a 15 százalékos adókulccsal számolva 3,5 milliárd forint összegű adókedvezményt jelentett, mely nagyságrendileg azonos a tavalyival.

A 2019. évben családi kedvezményt összesen 1062,2 ezer fő, azaz a személyijövedelemadó-bevallást benyújtó magánszemélyek 21 százaléka érvényesített, az országos szinten összességében igénybe

Egy főre jutó összevont jövedelmek alakulása, 2019 Borsod-AbaújZemplén

Megyénként, ezer forint/fő

2811

Nógrád

2810

GyőrMoson Sopron

KomáromEsztergom

3546

3518

Vas

3322

Veszprém

3240

Somogy

2768

Pest

3626

3143

JászNagykunSzolnok

2898

2901

3527 Tolna

Hajdú-Bihar

Budapest

Fejér

Zala

2964

2578

Heves

3132

4250

SzabolcsSzatmárBereg

BácsKiskun

2974

Baranya

2898

vett adóalapkedvezmény mértéke – az előző évhez képest 138,4 milliárd forintos emelkedést mutatva – 1830,6 milliárd forintra bővült. Ez a 15 százalékos adókulccsal számolva annyit jelent, hogy a 2018. évi 253,8 milliárd forinttal szemben, 2019-ben 274,6 milliárd forint volt az az összeg, ami a családi kedvezmény igénybevétele következtében a családoknál maradt. Az egy főre jutó adócsökkentés éves átlagos összege így 234,1 ezer

Békés

2749

CsongrádCsanád

3064

4000 felett 3501–4000 3001–3500 2801–3000 2800 alatt

Ft/főről 258,5 ezer Ft/főre, míg havi ös�szege 19,5 ezer forintról 21,5 ezer forintra emelkedett. A személyenként igénybe vehető kedvezmény növekedése a kétgyermekeseket érintő jogszabály-módosítás mellett a magas jövedelemdinamikához is kötődik, mert szűkült a kedvezmények azon része, melyet elegendő adóalap hiá­nyában a magánszemélyek nem tudtak kihasználni.

A 2019-es adóévet érintően az adózók – az előző évit 0,7 milliárd forinttal meghaladóan – 59,4 milliárd forint összegben érvényesítettek családi járulékkedvezményt, melyből 44 milliárd forintot év közben, a havi járulékokból vontak le, míg 15,4 milliárd forint az adóbevallással egyidejűleg történő elszámolás során csökkentette a személyijövedelemadó-bevételek összegét. A járulékkedvezmény évi összegét a hatályos adómértékkel visszakalkulálva azt láthatjuk, hogy a 2019. év tekintetében az összevont adóalappal szemben fel nem használt családi kedvezménynek közel 48 százaléka, 396,1 milliárd forint volt az az összeg, melyet családi járulékkedvezményként vettek igénybe az adózók. Előző évben ez az összeg 391,2 milliárd forint volt, míg aránya 40 százalék.

A 2019. évben – az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezéseket is idesorolva – a bevallók összesen 68,3 milliárd Ft értékben vallottak be összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket, ami 14,4 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszak hasonló ada2021/1 SZAKma | 41

ELLENŐRZÉS

AZ ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK JELLEMZŐI A 2019. évre bevallott külön adózó jövedelmek összege a 2018. évihez mérve 13 százalékkal, 1490,3 milliárd forintról 1683,8 milliárd forintra emelkedett. Tekintettel arra, hogy a bővülés üteme szinte megegyezik az összevont adóalapba tartozó jövedelmek emelkedésének mértékével, a külön adózó, úgynevezett forrásadós jövedelmek összes jövedelmen belüli részaránya a 2018. évivel egyezően 9,6 százalék maradt. A forrásadós jövedelmet kimutató magánszemélyek száma 6,6 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a fejenként realizált összegek több mint ötödével emelkedtek. Míg 2018-ban 326,5 ezer fő átlagosan 4564 ezer forint forrásadós jövedelmet szerzett, addig 2019-ben 304,8 ezer fő átlagosan 5524 ezer forint értékben mutatott ki valamely ide tartozó jogcímen összeget. A forrásadós jövedelmek jogcím szerinti megoszlása, hasonlóan az előző évekhez, érdemben 2019. évben sem változott.

42 | SZAKma 2021/1

A forrásadós jövedelmeken belül hagyományosan a legnagyobb súlyú osztalékjövedelem az átlagos ütemet meghaladó mértékben, 14,8 százalékkal emelkedett, így 1,1 százalékponttal növelve részesedését 2019-ben már az elkülönülten adózó jövedelmek 73,2 százalékát képviselte. Összege a 2018. évit 158,8 milliárd forinttal meghaladva 1232,6 milliárd forint volt. A 2019. adóévben az árfolyamnyereségből származó jövedelem 3,1 százalékkal, a forrásadós jöve-

Összevont jövedelmek összege 15 846,5 milliárd forint volt, mely 1856,1 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszaki adatot. A külön adózó jövedelmek összege 13 százalékkal, 1683,8 milliárd forintra emelkedett. delmek növekedésétől jóval elmaradó ütemmel, 130,3 milliárd forintról 134,4 milliárdra nőtt. Ezzel a forrásadós jövedelmeken belüli részaránya 8,7 százalékról 8-ra csökkent, de így is a má-

sodik legmeghatározóbb forrásadós jövedelemcsoport maradt. A 2018-ban harmadik helyezett egyéni vállalkozói osztalékalap a negyedik helyre szorult, átadva helyét az ingatlanátruházás jövedelmének. A többi forrásadós jövedelemtípus összesített súlya a bázisévivel egyezően 6 százalék maradt. A kamatból származó jövedelmek azok, melyek a forrásadós jövedelmeken belül a legnagyobb ütemben, 35,2 százalékkal emelkedtek, bár az így képződött 5 milliárd forintos jövedelem csupán a forrásadós jövedelmek 0,3 százalékát tette ki.

A 2019. évben 25 967,5 millió forint volt a legmagasabb összegű forrásadós jövedelem, melyből 21,8 milliárd forint árfolyamnyereség és 4,2 milliárd forint osztalék címén megszerzett jövedelem volt. Ez az érték közel duplája a 2018. évi 13,9 milliárd forintos összegnek.

AZ SZJA-KÖTELEZETTSÉG ALAKULÁSA A 2019. adóévet érintően az előző évinél 37,4 ezer fővel több, összesen 4649,3 ezer adózóval kapcsolatban dolgozott fel adófizetési kötelezettséget tartalmazó bevallást a NAV, az országos összes adókötelezettség – korrigálva az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezésekkel is – 2297,5 milliárd forintot tett ki, ez 272,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Az összes jövedelem adóterhelése az előző évivel egyezően, 13,1 százalékos szinten alakult.

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

tát. 2019-ben mintegy 1138,9 ezer magánszemély élt valamilyen adót csökkentő kedvezménnyel, ami 157,7 ezer fővel, 16,1 százalékkal több, mint 2018ban. A kedvezmények emelkedése elsősorban az összevont adóalap utáni adó terhére, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra és a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetések alapján a különböző pénztárakba utalandó összegekről történő rendelkezők számának emelkedésére vezethető vissza. Tavaly a 2018-asnál 147,7 ezer fővel több, összesen 909,5 ezer adózó összesen 42,7 milliárd forint összegben nyújtott be rendelkező nyilatkozatot.

A súlyosan fogyatékos magánszemélyek által érvényesíthető személyi kedvezmény érvényesített összege a 2018-as adóév vonatkozásában megugrott, tekintettel arra, hogy bővült azon betegségek köre, mely után adócsökkentési lehetőséggel lehet élni. A 2019-es évben még az előző évinél is 25,1 ezer fővel többen, összesen 283,5 ezren érvényesítettek ilyen jogcímen levonást, mely alapján a kedvezmény összege 20,3 milliárd forintról 24,1 milliárdra nőtt.

AKTUÁLIS – időszerű kérdések

KERDESEK

Rovatunkban a gazdálkodást érintő jogszabályok gyakorlati a­ lkalmazása során felmerülő problémákra adunk válaszokat.

◆ BÉRLETI DÍJ UTÓLAGOS KIIGAZÍTÁSA 1/2021/1 Társaságunk külföldi kapcsolt vállalkozásával immateriális javak bérbeadására kötött szerződést, amely értelmében a bérleti díjat évente felülvizsgáljuk, és amennyiben szükséges, annak összegét a független felekre irányadó piaci feltételekhez igazítjuk. A bérleti díj összegét több alkalommal kiigazítottuk, legutóbb a 2015. évi szerződésmódosítás keretében. Az ezt követően hozott hatósági intézkedések következtében a Társaságunk által bérbeadott immateriális eszköz feletti rendelkezési jogunkat korlátozták. Emiatt a bérleti szerződés felülvizsgálatára évekig nem kerülhetett sor, annak ellenére, hogy a korábban megállapított és a Társaságunk által számlázott bérleti díj összege túlzott mértékű volt. A hatósági korlátozó intézkedések feloldására 2020-ban került sor, ekkor vált lehetővé a túlzott mértékű bérleti díj visszamenőleges, szerződésszerű kiigazítása. A szerződés módosítása és a 2015-2020-as évekre vonatkozó bérleti díj kiigazított összegeinek meghatározása a 2021. év elején történt meg, a 2020-as üzleti évről készülő beszámoló mérlegkészítési időpontját megelőzően.

Tekintettel arra, hogy az érintett évek során Társaságunk árbevétele magasabb összegben került kimutatásra, kérdésként merült fel, hogy a bérleti díjból származó árbevétel korábbi éveket érintő, visszamenőleges kiigazítását hogyan kell elszámolnunk, ha a kiigazítás mértéke Társaságunk számviteli politikája szerint jelentős összegű? A beszámolóval lezárt üzleti éveket érintő utólagos módosítás ebben az esetben önellenőrzésnek minősül, vagy 2021. évi tárgyévi tételként fog megjelenni?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (3) bekezdésének 2. pontja szerint az ellenőrzés megállapításának minősül az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is.

A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint a szerződésmódosítás, a

számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek ugyan hibának, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni. Ebből következően a bérleti díj korábbi éveket érintő korrekcióját – mint a beszámolóval lezárt üzleti éveket érintő utólagos módosítást – az ellenőrzésnek a számviteli törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályai szerint kell elszámolni.

Amennyiben az előző üzleti évek éves beszámolóját érintő módosítások jelentős összegűek, akkor a számviteli törvény 19. § (3) bekezdése szerint az előző évekre vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett kell bemutatni, azok nem képezik részét a tárgyévi adatoknak.

Tekintettel arra, hogy a szerződésmódosítás a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a bérleti díj korábbi üzleti éveket érintő korrekcióját 2020-ra kell elszámolni. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti évekre vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. A fentiekből következően a bérleti díj korábbi üzleti éveket érintő, jelentős összegű módosításának a hatásai nem képezik részét a tárgyévi adatoknak.

[A számviteli törvény 3. § (3) bekezdésének 2. pontja] 2021/1 SZAKma | 43

AKTUÁLIS – időszerű kérdések ◆S ZÁMLAADAT-SZOLGÁLTATÁS ÁFAMENTES ÉRTÉKESÍTÉS ESETÉN 2/2021/1 2021-től kibővült, teljessé vált a számlák utáni adatszolgáltatási kötelezettség. Az én vállalkozásom magánszemélyek részére áfamentesen ad bérbe ingatlanokat. Kérdésem, hogy rám is vonatkozik-e immár a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség?

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2021. január 4-étől valóban kiterjesztésre került, melynek szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény [a továbbiakban: Áfa tv.] 10. melléklete tartalmazza. A hivatkozott jogszabályhely értelmében ugyanakkor a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany Áfa tv. szerinti számlájáról, számlával egy tekintet alá eső okiratáról teljesítendő. Erre figyelemmel adatszolgáltatási kötelezettség olyan esetben nem értelmezhető, amikor az adóalany az általa teljesített adott ügylet tekintetében mentesül a számlaadási kötelezettség alól.

Az ingatlan bérbeadása, fő szabály szerint, mentes az áfa alól [Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pont]. Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdése értelmében pedig mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása a 86. § (1) bekezdés l) pontja szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

E rendelkezések alapján az adómentes ingatlan bérbeadásról nem szükséges számlát kiállítani (elegendő azt számviteli bizonylattal kísérni).

Számlakibocsátási kötelezettség hiányában az ingatlan-bérbeadáshoz, mint szolgáltatásnyújtáshoz január 4-étől sem kapcsolódik online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség. Ez akkor is így van, ha az adóalany saját döntése alapján olyan bizonylatolási gyakorlatot folytat, hogy számlát állít ki számviteli bizonylatként.

E megítélést nem befolyásolja a bérbe44 | SZAKma 2021/1

adási szolgáltatás igénybevevőjének személye (adóalany vállalkozás vagy nem adóalany magánszemély) sem.

A teljes körűség érdekében két dolog emelendő még ki: (1) Amennyiben vállalkozása az áfamentes ingatlan-bérbeadás mellett egyéb, számlaköteles gazdasági tevékenységet is folytat(na), akkor az utóbbiakról kiállított számlák után a számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége természetesen fennáll(na). Ez esetben fontos, hogy az adómentes bérbeadásról kiállított számviteli bizonylatokat egyértelműen és utólag bizonyítható módon el kell különítenie az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett számláitól. (2) Amennyiben a jövőben úgy döntene, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenységét adókötelessé teszi [Áfa tv. 88. § (1) bekezdés b) pont], akkor a bérbeadás, mint adóköteles szolgáltatásnyújtás után főszabály szerint számlakibocsátásra lenne kötelezett, mely számlák tekintetében – a magánszemélyek részére kiállítottak kapcsán is – a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség is fennáll. [Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének l) pontja, 88. § (1) bekezdésének b) pontja, 165. § (1) bekezdése, 10. melléklete] ◆ VEVŐI KÖTELEZETTSÉG-VÁLLALÁS, MINT VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG 3/2021/1 Takarmány nagykereskedelemmel foglalkozó társaságunk kötelezettségvállalási keretszerződést kíván kötni egyik vevőnkkel, amelynek értelmében a vevő kizárólag társaságunktól fogja beszerezni a tulajdonában álló teljes haszonállat-állomány takarmányozásához szükséges mennyiségű takarmányt. Ennek megfelelően vevőnk vállalja, hogy évente meghatározott minimális mennyiségben terméket rendel tőlünk, tetszőleges termékösszetételben. Társaságunk a fenti kizárólagosság biztosításának, illetve a meghatározott éves termékrendelés vállalásának ellenértékeként vevőnknek a keretszerződésben rögzített,

egyösszegű éves díjat fizet. A keretszerződést, valamint az egyes megrendelésekre irányuló egyedi szerződéseket társaságunk, illetve vevőnk átruházhatja. A keretszerződést tíz éves határozott időtartamra, vagy meghatározott takarmánymennyiség megvásárlásának idejére kívánjuk megkötni.

A társaságunk által fizetett egyösszegű díjat kimutathatjuk-e vagyoni értékű jogként? Alkalmazhatjuk-e az évi 10 százalékos értékcsökkenési leírási kulcsot a vagyoni értékű jogra, tekintettel arra is, hogy a keretszerződésben rögzített termékmennyiség elérésének időpontja az aktiváláskor még bizonytalan?

A kérdés szerint a vevői kötelezettségvállalásra irányuló keretszerződés alapján a vevő vállalja, hogy legalább a szerződésben rögzített minimális mennyiségben terméket rendel a nagykereskedelemmel foglalkozó társaságtól (a továbbiakban: Társaság), a Társaság pedig kizárólagos jogot szerez meghatározott mennyiségű termék szállítására. E jog ellenértékeként a Társaság, szerződésben rögzített, egyös�szegű díjat fizet a vevő részére. A keretszerződés, illetve az egyes megrendelésekre irányuló egyedi szerződések átruházhatóak. A keretszerződést a felek tíz éves határozott időtartamra, illetve meghatározott mennyiségű termék megvásárlásának idejére kötik.

Tekintettel arra, hogy a vevői kötelezettségvállalásra irányuló keretszerződés által a Társaság számára biztosított kizárólagos jog több évig szolgálja a vállalkozási tevékenységet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. § (6) bekezdése alapján a Társaság által fizetett egyösszegű díjat az immateriális javak között vagyoni értékű jogként indokolt kimutatni. A vagyoni értékű jog évenként elszámolandó értékcsökkenési összegének meghatározása során a számviteli törvény 52. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a hasznos élettartam, a maradványérték meghatározásakor tekintettel kell lenni a

szerződésben foglaltakra is. Amennyiben az adott körülmények figyelembevételével jelentős maradványértékkel nem lehet számolni, úgy indokolt a teljes bekerülési érték terv szerint leírása. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott keretszerződést tíz éves határozott időtartamra kötötték, illetve a rendelt termékekből a meghatározott mennyiség elérésének időpontja bizonytalan, a Társaságnál indokolt a bekerülési értéket a szerződés szerinti határozott időtartam (jelen esetben tíz év) alatt leírni. Ha ennél rövidebb időtartam után érik el a rendelt termékek szerződésben meghatározott mennyiségét, akkor a vagyoni értékű jog még le nem írt összegét a számviteli törvény 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell kivezetni a könyvekből.

[A számviteli törvény 25. § (6) bekezdése, 52. és 53. §-a] ◆4 0 SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ ADÓ ALÓLI MENTESÜLÉS 4/2021/1 A korlátolt felelősségű társaság kisadózó egészségügyi közreműködőket és kisadózó személyes közreműködőket vesz igénybe az egészségügyi intézményben történő feladatellátásához. A kisadózók részére kifizetett ellenérték összege évente meghaladja a 3 millió forintot.

Mentesül-e a kifizető a kisadózónak 3 millió forint feletti ös�szegben juttatott bevételt terhelő 40 százalékos mértékű adója alól, ha annak összegét az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozási forrásból juttatja az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.)

2021. január 1-jén hatályba lépett 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mér-

tékű adót fizet. Ezen bekezdés b) pontja értelmében az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak.

A Katv. hivatkozott rendelkezése szerint azon 3 millió forintot meghaladó összegű kifizetések mentesülnek a 40 százalékos mértékű adókötelezettség alól, amelyeket a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból közvetlenül fizet ki az egészségügyi szolgáltatást végző kisadózó vállalkozásnak az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként. Ez alapján nem elégséges a hivatkozott rendelkezésben meghatározott mentesítéshez, hogy a kisadózó által nyújtott szolgáltatás ellenértékét akár egy vagy több közvetítőn keresztül az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. A kisadózó vállalkozónak közvetlenül az Egészségbiztosítási Alapból kell kifizetni az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékét, kizárólag ebben az esetben alkalmazható a Katv. 8. § (6c) bekezdésének b) pontja.

A Katv. kérdéses rendelkezése tehát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt mint kifizetőt mentesíti a 3 millió forint feletti összeg után felmerülő 40 százalékos mértékű adókötelezettség alól.

[Katv. törvény 8. § (6c) bekezdésének b) pontja] ◆K ÖZÖS VEZETÉSŰ VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELI MINŐSÍTÉSE 5/2021/1 „A” vállalkozás más vállalkozásokban lévő részesedéseinek számviteli minősítésére vonatkozóan lennének kérdéseim. Az „A” vállalkozás részesedésének mértéke „X” vállalkozásban 33,3 százalék (a szavazati arányok a tulajdoni arányokkal mindenhol megegyeznek). Az „X” vállalkozásban még „B” és „C” vállalkozás tulajdonos 33,3-33,3 százalékkal.

Az „A” vállalkozás részesedésének mértéke „Y” vállalkozásban 40 százalék. Az „Y” vállalkozásban még „D” és „E” vállalkozás tulajdonos 40 és 20 százalékkal.

Kérdésem, hogy az „A” vállalkozásnak az „X” és „Y” vállalkozások közös vezetésű vállalkozásai-e?

Ha igen, akkor az „A” vállalkozásnak kell-e összevont (konszolidált) beszámolót készítenie?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (2) bekezdésének 3. pontjának előírása szerint közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon – legalább 33 százalékos szavazati aránnyal – rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.

Az előbbi fogalomból következik, hogy egy vállalkozás közös vezetésű vállalkozásnak minősüljön, ahhoz a vállalatcsoportban legalább egy anyavállalatnak lennie kell. Az anyavállalat fogalmát a számviteli törvény 3. § (2) bekezdésének 1. pontja határozza meg, mely előírás alapján – ha csak a szavazati jogokat kell minősíteni –, akkor lesz egy vállalkozás anyavállalat, ha egy másik vállalkozásban a szavazati jogok többségével (50 százalékot meghaladóval) rendelkezik.

A kérdésben leírt szavazati jogok alapján megállapítható, hogy az „A” vállalkozásnak egyik vállalkozásban sincs 50 százalékot meghaladó szavazati aránya – és ha a számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 1. pontjának b)-d) alpontjainak valamelyike sem teljesül (erre vonatkozóan a kérdésben nincsenek információk) – , akkor nem minősül anyavállalatnak, ezért az „A” vállalkozás „X” és „Y” vállalkozásokban lévő részesedései sem minősülhetnek közös vezetésű vállalkozásban lévő részesedéseknek. Mivel az „A” vállalkozás nem minősül anyavállalatnak, így ös�szevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége sincs.

Megjegyezzük továbbá, hogy az „A” vállalkozás „X” és „Y” vállalkozásban lévő részesedése a számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 9. pontjának az előírása alapján jelentős tulajdoni részesedésnek minősül.

[A számviteli törvény 3. § (2) bekezdésének 1., 3. és 9. pontjai] 2021/1 SZAKma | 45

AKTUÁLIS – vizsgafeladatok

VIZSGAFELADATOK Részletek a 2020. november 17-i Számvitel magyar szabályozása tantárgy okleveles könyvvizsgálói írásbeli vizsgafeladatából.

46 | SZAKma 2021/1

5) A zrt. 20X0. december 1-jén (előző üzleti évben) eladási opciót vásárolt 20X1. december 15-i lejáratra 600 tonna saját termelésű készletként (45 ezer forint/tonna önköltségi áron) nyilvántartott búza értékesítésére. Az opciós díj 1200 ezer forint, a kötési ár 60 ezer forint/tonna volt.

Az ügylet zárásakor az opciót lehívták, a búzát értékesítették. A búza értékesítéskori piaci átlagára 58,5 ezer forint/tonna volt az időszakban. Az előző üzleti év fordulónapján a fordulónapi határidős ár 59 ezer forint/tonna volt.

Az opció fordulónapi valós értéke az árazási modell alapján 1000 ezer forint volt. (Csak az ügylet zárásával kapcsolatos gazdasági eseményeket kell könyvelnie.)

6) A zrt. december 23-án tőkeemelésként átadott 4000 ezer forint értékű saját termelésű készletet (készterméket), valamint a forgóeszközök között kimutatott 1000 ezer forint könyv szerinti értékű részvényeket is rendelkezésre bocsátott. A saját termelésű készletek társasági szerződés szerinti értéke 5500 ezer forint, a részesedéseké pedig 1200 ezer forint. A tőkeemelést a cégbíróság december 27-én bejegyezte. A zrt. a tőkeemeléssel 15 százalékos részesedésre tett szert ebben a vállalkozásban.

2. FELADAT A szerződés elszámolási egysége tekintetében a teljes tervezett projekt bevétel összege 30 000 ezer forint, és a projekt várhatóan 3 évig tart. Az első üzleti évben kiszámlázták a projekt teljes várható bevételének 30 százalékát, amikor a teljesítési fok 40 százalékos volt az üzleti év végén. Az áfa 25 százalék. Az első üzleti év végén a belföldön nyújtott szolgáltatás önköltségen számított értéke 8000 ezer forint volt. A társaság forgalmi költség eljárás alapján készít eredménykimutatást. a) Határozza meg az első üzleti év végén elhatárolandó ös�szeget! b) Könyvelje idősorosan az 1. évi elhatárolandó összeget! c) Mennyi az 1. üzleti évben kimutatott eredmény a projektből adódóan? d) Könyvelje a szolgáltatás önköltségen számított értékét is! e) Mekkora arányos nyereséghányadot számolt el a projekt esetében a társaság?

FOTÓ: ARCHÍV

1. FELADAT Könyvelje idősorosan az Avanti Zrt. alábbiakban felsorolt, csak a tárgyévet érintő (20X1.) gazdasági eseményeit! A devizás tételek értékelésénél a választott árfolyam az MNB hivatalos árfolyama. A vásárolt és a saját termelésű készleteiről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Összköltség típusú eredménykimutatást készít, és csak az 5. számlaosztályban könyveli a költségeket. A zrt. alkalmazza az értékhelyesbítést a tárgyi eszközök körében.

1) 20X1. október 15-én megtartott tárgyieszköz-leltározás szerint hiányzik egy színes televízió, amelynek bruttó értéke 1600 ezer forint, az eddig elszámolt értékcsökkenése pedig 640 ezer forint volt. Az áruknál feltárt hiány 480 ezer forint, ahol a hiány miatti felelősség is megállapítható volt. Ennek összege 300 ezer forint, amelyet az érintett dolgozó hozzájárulásával a munkabéréből levonásba helyeztek az október havi bérszámfejtésnél.

2) A zrt. előző év október 31-én határidős elszámolási vételi ügyletet kötött 10 ezer db „Prosperity” részvényre, amikor a részvények árfolyama (kötési ára) 8 USD/db volt. A 20X1. október 31-i lejáratkor az ügylet lezárult, az elszámolás megtörtént. A kötéskori árfolyam 310 Ft/USD, a 20X0. évi fordulónapi árfolyam 308 Ft/USD, az ügylet zárásakor a napi választott árfolyam 306 Ft/USD volt. A részvények árfolyama a következő módon alakult: december 31-én 9 USD/db, a lejáratkor 10 USD/db. Az ügylet eredménye az elszámolási betétszámlával szemben rendezére került.

3) A zrt. 20X1. november 15-én megkapta a 20X0. év után járó osztalékát, amelyet korábban már elszámolt járó osztalékként. Ennek összege 20 000 ezer forint. A teljesítés a leányvállalat késztermékeinek átvételével valósult meg, ahol a leányvállalat felszámított 25 százalék áfát is. Az átvett készletet rövid időn belül értékesíteni kívánják.

4) A zrt. 30 százalékos tulajdonosa egy kft.-nek, ahol a május 25-i taggyűlés határozata értelmében pótbefizetés teljesítését írták elő november 20-i határidővel. A zrt.-nek 15 000 ezer forintot kell egy 10 százalékos tulajdoni arányt megtestesítő, 12 000 ezer forint könyv szerinti értékű befektetési célú részesedés átadásával teljesítenie. Az átadás-átvétel megvalósításával a pótbefizetés teljesült.

3. FELADAT Vezesse le az alábbi gazdasági esemény cash flow kimutatásra gyakorolt hatását!

A vállalkozás adózás előtti eredménye – 2000 ezer forint volt az időszakban, amely összeg már nem tartalmaz egy 4000 ezer forintos behajthatatlan követelést (a követelésre értékvesztés nem volt nyilvántartva). A készletekre adott előlegek összege 800 ezer forint + áfa. A vevőktől kapott előlegek összege 1200 ezer forint + áfa.

4. FELADAT Jelölje bekarikázással a helyes válaszokat!

1) A számviteli átsorolások a) nem hatnak a cash flow végeredményére, mert soha nem járnak pénzmozgással. b) bemutatása a kiegészítő mellékletben nem mindig kötelező. c) a saját részvények, üzletrészek esetében is érvényesülnek, ha több évig kívánjuk megtartani. d) érintik a hátrasorolt kötelezettségek mérlegbeni bemutatását is a lejárat előtti évben. e) csak a mérleg eszköz oldalán fordulhatnak elő. f) Nincs jó válasz.

2) Az értékvesztés a) a befektetett eszközöknél nem értelmezhető. b) a forgóeszközöknél mindig egyéb ráfordításként könyvelendő. c) visszaírására néha nettó módon is sor kerülhet. d) pozitívan hat a cash flow-ra.

MEGOLDÁS 1. FELADAT 1) Leltárhiányok elszámolása.

1a) Tárgyi eszköz hiánya terven felüli értékcsökkenés (egyben értékvesztés).

T 8. Egyéb ráfordítások – K 1. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli écs-je 960 1b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése.

T 1. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése – K 1. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek bruttó értéke 640 1c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése.

T 1. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése – K 1. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek bruttó értéke 960 1d) Áruk hiánya (nem értékvesztés).

T 8. Egyéb ráfordítások – K 2. Áruk 480 1e) A felelősség miatti kártérítés előírása követelésként.

T 3. Egyéb követelések – K 9. Egyéb bevételek 300

e) megjelenik az eredménykimutatásban önálló soron, de a mérlegben nincs ilyen információ. f) Nincs jó válasz.

3) Egyszerűsített felszámolási eljárás a) bármikor kezdeményezhető, ha az adott társaság egyszerűsített éves beszámolót készít. b) kezdeményezhető, ha a vagyon a várható felszámolási költségekre sem elegendő. c) esetén a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül végzést hoz a meglévő vagyon felosztásáról és az adós megszüntetéséről. d) során a hátrasorolt kötelezettségek is azonnal kiegyenlítésre kerülhetnek. e) alatt közbenső mérleg készítésére általában nem kerül sor. f) Nincs jó válasz.

4) Az osztalékelőleg a) k ifizethető a 6 hónapnál nem régebbi számviteli beszámoló mérlege alapján is. b) is a saját tőkét csökkenti a kifizetéskor, mert az osztalékhoz hasonló módon kell vizsgálni a meglévő fedezetét. c) m indig visszajár, ha nincs rá fedezet, ezért aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni. d) -ről szóló döntés két számviteli beszámolót elfogadó közgyűlés, taggyűlés közötti időszakban hozható. e) m indig megállapítható devizában is. f) Nincs jó válasz.

1f) Levonás a munkabérből.

T 4. Jövedelem elszámolási számla – K 3. Egyéb követelések 300 2) Határidős részvényvásárlás elszámolási ügylet zárása.

2a) Árfolyamkülönbözet a lejáratkor: 10 E db * 10 USD/db * 306 Ft/USD = 30 600 E Ft 10 E db * 8 USD/db * 310 Ft/USD = 24 800 E Ft árfolyamnyereség 5 800 E Ft T 3. Elszámolási betét – K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 5 800 2b) 0. számlaosztályban könyvelt tételek törlése.

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni köt. ellenszámla 24 800 T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 27 720 Követelés átértékelése az előző üzleti év fordulónapján: 10 E db * 9 USD/db *308 Ft/USD= 27 720 és 27 720 – 24 800 = 2 720 E Ft volt a követelés felértékelése az előző év végén.

3) Járó osztalék elszámolása.

3a) Árubeszerzés. (Saját termelésű készlet nem lehet.)

T 2. Áruk – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 16 000 2021/1 SZAKma | 47

AKTUÁLIS – vizsgafeladatok 3b) Előzetesen felszámított áfa rendezése.

T 4. Előzetesen felszámított áfa – K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 4 000 3c) Kompenzáció a követelés és a kötelezettség vonatkozásában.

T 4. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben – K 3. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

20 000 4) Pótbefizetés teljesítése tartós részesedések értékesítésével.

4a) Pótbefizetési kötelezettség miatti lekötött tartalék képzés.

T 4. Eredménytartalék – K 4. Lekötött tartalék 15 000 4b) Részesedés könyv szerinti értékének kivezetése.

T 9. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek – K 1. Egyéb tartós részesedés 12 000 4c) A bevétel elszámolása.

T 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben – K 9. Részesedésből származó bevételek, árfolyamnyereségek 15 000 4d) A pótbefizetés teljesítésének elszámolása.

T 4. Eredménytartalék – K 3. követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 15 000 4e) Lekötött tartalék feloldása.

T 4. Lekötött tartalék – K 4. Eredménytartalék 15 000 5) Opciós ügylet elszámolása.

5a) Értékesítés kötési áron: 600 t * 60 E Ft/t = 36 000 E Ft. T 3. Vevők – K 2 db számla 45 000

9. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 36 000 4. Fizetendő áfa 9 000 5b) Értékesítés önköltségen: 600 t * 45 E Ft/t = 27 000 E Ft. T 5. Saját termelésű készletek állomány változása – K 2. Késztermékek (búza) 27 000 5c) Nettó árbevétel helyesbítése a napi piaci értékre (átlagárra): 600 t * (60 – 58,5 E Ft/t) = 900 E Ft. T 9. Belföldi érték. nettó árbevétele – K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

900 5d) Az opció értékváltozásának megszüntetése a záráskor: 1 000 – 1 200 = 200 E Ft. T 4. Költségek, ráf. PIE

– K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

200 A fordulónapi árfolyamnyereséget csak a 0. számlaosztályban kellett könyvelni.

5e) Az elhatárolt opciós díj feloldása.

T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei – K 3. Költségek, ráfordítások AIE 1 200 5f) A 0. számlaosztály megszüntetése.

T 0. Függő követelések ellenszámla – K 0. Függő követelések 35 400

T 0. Függő kötelezettségek – K 0. Függő kötelezettségek ellenszámla

36 000 6) Tőkeemelés elszámolása.

6a) Saját termelésű készlet apportba adása könyv szerinti értéken.

T 9. Egyéb bevételek – K 2. Késztermékek 4 000 6b) STK korrekció az apportba adás miatt.

T 5. Saját termelésű készletek állomány változása – K 5. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

4 000 6c) Társasági szerződés szerinti érték.

T 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben – K 9. Egyéb bevételek 5 500 6d) Forgatási célú részvények apportja könyv szerinti értéken.

T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei – K 3. Egyéb részesedés 1 000 6e) Társasági szerződés szerinti érték.

T 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben – K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

1 200 6f) Cégbírósági bejegyzés.

T 1. Egyéb tartós részesedés – K 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 6 700 2. FELADAT a) 30 000 * 0,4 = 12 000 és 30 000 * 0,3 = 9 000, a különbözet 3 000 E Ft árbevételhiány. b) T 3.Bevételek AIE – K 9.Belföldi értékesítés nettó árbevétele 3 000 E Ft c) 12 000 – 8 000 = 4 000 E Ft nyereség. d) T 8.Értékesítés elsz. közvetlen önköltsége – K 7. Szolgáltatások költségeinek átv.

8 000 E Ft e) Érvényesített nyereséghányad: 4 000/12 000 = 33,33% 3. FELADAT 1a. Adózás előtti eredmény 3. Értékvesztések 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Vevőkövetelés változása Korrekció a vevőktől kapott előlegekkel 10. Forgóeszközök ÁV I. Működési cash flow IV. Pénzeszközök változása

–2 000 4 000 100 –2 000 1 500 –1 100 500 500

4. FELADAT 1/a; 2/c és e; 3/b és e; 4/d

A teljes vizsgasor és megoldása elérhető a www.szak-ma.hu oldalon.

AKTUÁLIS – tanulmány

A ROYALTY MINT HASZNÁLATI JOG EGYES GAZDASÁGI KÉRDÉSEI Tanulmányában a szerző a royalty1 díj mértékének a meghatározásával foglalkozik, ami lehet egy fix összeg, vagy történhet a royalty által generált hozamok diszkontált értékének meghatározásával, illetve a jövőbeli árbevételből való részesedéshez kötött díj megállapításával. Mindenképpen ajánlott a legegyszerűbb, a legkönnyebben ellenőrizhető eljárások közül választani, és az elszámolást könyvvizsgálóval hitelesíteni.

DR. BÍRÓ ZOLTÁN címzetes egyetemi docens, a könyvvizsgálói cégek képviseletében az MKVK elnökségi tagja

A szellemi vagyon hasznosítása és annak birtoklása piaci előnyöket és gazdasági növekedést eredményezhet a felhasználójánál (nagyobb vevőkört és bevételt, hatékonyabb eszközfelhasználást). Hozzájárulhat a fix költségek csökkenéséhez, az eredmény növekedéséhez. A lehetőségekhez mért maximális eredmény eléréséhez azonban szükség van arra, hogy a felhasználó az általa átvett eljárásokat adaptálva beépítse azokat a saját, addig működtetett termelési rendszerébe, termelés technológiai folyamatába. A szellemi terméket tulajdonosa azzal a céllal bocsátja az új felhasználó rendelkezésére, hogy annak hasznaiból, a termelt eredményből vagy a bevételekből részesedjen. A fő kérdés mindkét fél esetében az, hogy mennyit kérjen, illetve men�nyit fizessen a royalty használatáért.

A díj megállapításának módszere többek között attól is függ, hogy a tudástranszfer hasznosítása mikor kezdődik, mikor veszik alkalmazásba az adott eljárást. A fix összegű royalty nem teremti meg az érdekeltséget a 1

Valamilyen szellemi termék felhasználása után a gyártók által a jogtulajdonosnak fizetett ellenérték, ami mérhető gazdasági hasznot hoz felhasználójának, és növeli a hozzá kapcsolódó eszközök és bevételek értékét, csökkenti a költségeket, s ezzel javítja a vállalkozás eredményét. Sokszor használják a szerzői jogdíj, tiszteletdíj, honorárium, szabadalmi díj, esetleg licencdíj szinonimájaként is, de a royalty jellemzően olyan esetet jelöl, ahol a licencjogot a licencelő nem saját felhasználásra, hanem az általa gyártott termékekbe építve, azok végfelhasználói részére történő továbbadás céljára szerzi meg.

technológiai transzfer korszerűsítése tekintetében sem az átvevő, sem az átadó oldalán. Mindkét fél elveszítheti az innovációban való érdekeltségét, mert hiányzik az azt elősegítő piaci kényszer. A változó összegű royalty egyik lehetséges módszere a transzferálás, a royalty által generált hozamok diszkontált értékének meghatározása.

A másik lehetőség a jövőbeli árbevétel-

A szellemi terméket tulajdonosa azzal a céllal bocsátja az új felhasználó rendelkezésére, hogy annak hasznaiból, a termelt eredményből vagy a bevételekből részesedjen. ből való részesedéshez kötött díj megállapítása. A mérlegelés tárgyát tehát az képezi, hogy milyen mértékű az az eredménytöbblet, amely egy időszak után a használati díj fizetésével számolva nyereséget indukál.

A royalty díj meghatározásánál egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Ilyen például a piac mérete, a verseny szintje, a kockázatok mértéke, a fejlesztési költség és a tőkebefektetés nagysága, más szabadalmak felhasz-

nálásának szükségessége, a fejlesztési fázis szintje, a kizárólagosság mértéke, a vállalkozás jövedelmezősége.

A royalty díj mértéke egyrészt a felhasználás eredményeként elérhető profit nagyságától függ, ami a nemzetközi piacon általában 3–10 százalék között szóródik. Vetítési alapja az átadott technológia generálta többletbevételhez, illetve az alkalmazás nyereségességéhez kötődik. A royalty díj mértékére másrészt hatással van az is, hogy milyen ágazatban történik a felhasználás, illetve melyik ágazatot érinti a transzfer, mekkora jelentőségű az érintett ágazatban az átadott technológia újdonsága, milyen hatással van az érintett vállalkozás tevékenységére, valamint a piaci viszonyokra.

Hazánkban a royalty átlagos mértéke 5-6 százalék, az alacsonyabb jövedelmezőségű ágazatokban 3-5, a szolgáltató szektorban 8-10, míg a magasabb jövedelmezőségű ágazatokban 20 százalék. Minél jelentősebb a technológiát átadó ellenőrző szerepe, annál magasabb a transzferhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása, vagyis a royalty díj.

A royalty mértékének meghatározásánál olyan vetítési alapot kell választani, amely közhiteles, közzétett nyilvántartásokból ellenőrizhető, nyomon követhető, emellett minden érintett számára azonosan értelmezett.

Ha a royalty díj kiszámításának viszonyítási alapja az értékesítés nettó árbevétele, akkor a beszámoló elfogadása előtt megállapítható a royalty összege, és így mind a két fél nyilvántartásaiban még az érintett gazdasági évben elszámolható ez az összeg.

2020/12 SZAKma | 49

AKTUÁLIS – beszámoló

ÖSSZEFOGLALÓ A KAMARA 2020. DECEMBER 18-I VÁLASZTÁSI KÜLDÖTTGYŰLÉSÉRŐL A küldöttgyűlés elfogadta a beszámolókat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a kamara elnöksége, elnöke, alelnökei, fegyelmi megbízott és egyes bizottságai 2016–2020. évi tevékenységéről, a kamara 2016–2020. évekre vonatkozó középtávú programjának végrehajtásáról, döntött a tiszteletdíjakról, és megválasztotta a kamara elnökét, alelnökeit, fegyelmi megbízottját, elnökségét, valamint a kamara bizottságait.

FARAGÓ ENIKŐ a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minőség-ellenőrzési bizottságának szakmai előadója, elnöki-főtitkári asszisztens

Az elnöki kabinet, ismerve a jelenlegi közegészségügyi veszélyhelyzetet, kereste annak lehetőségét, hogy a választásoknak – a jelölési és ajánlási eljáráson felül – minél több eleme elektronikusan történhessen. A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Kormányrendelet alapján lehetőség nyílt arra, hogy a

veszélyhelyzet fennállása alatt a választási küldöttgyűlés online módon kerüljön megtartásra azzal, hogy belső szabályozás hiányában az ülésre és a döntéshozatalra a kamara elnöke által meghatározott és közzétett szabályokat kell alkalmazni.

A kamara elnöksége 2020. december 18-án elektronikus hírközlő eszköz útján magas részvétellel – 88-ból 86 küldött volt jelen – megtartotta a választási küldöttgyűlést, a választásokkal összefüggő szavazás a kamara honlapján keresztül ügyfélkapus bejelentkezéssel zajlott le.

Dr. Pál Tibor a küldöttgyűlés megnyitásaként köszöntötte a megjelent küldötteket. Elmondta, hogy ennek a ciklusnak az utolsó mozzanatához érkeztek, a kamara korábbi vezetői beszámolnak az elvégzett munkáról. A küldöttgyűlés levezető elnökének Ratku Antalt választotta meg.

A küldöttgyűlés az előterjesztett beszámolókat elfogadta, a kamarai bizottságokban dolgozó tagok tiszteletdíját – minden más tiszteletdíj változatlanul hagyása mellett – 20 százalékkal megemelte. A választások lebonyolítása során sem technikai, sem más probléma nem merült fel.

A 2020. ÉVBEN TARTOTT KÖZPONTI VÁLASZTÁSOK HIVATALOS VÉGEREDMÉNYE Tisztség megnevezése: Kamara elnöke Dr. Pál Tibor 001838 Tisztség megnevezése: Kamara oktatási alelnöke Dr. Hegedűs Mihály 006219 Tisztség megnevezése: Kamara szakmai alelnöke Barsi Éva 002945 Tisztség megnevezése: Kamara fegyelmi megbízottja Homor József 001742 Tisztség megnevezése: Kamara ellenőrzőbizottsági tagsága 50 | SZAKma 2021/1

1. Fehérné Vikárius Éva 003195 2. Géresi Anna 000799 3. Dr. Knapp József 003909 4. Priger Anikó 007366 5. Ribling Júlia 005290 Tisztség megnevezése: Kamara fegyelmi bizottsági tagsága 1. Dr. Borzi Miklós 000481 2. Fejes Etelka 005785 3. Dr. Francsovics István 002144 4. Papp Zoltán 005782 5. Szárszó György 006508 Póttag: Antal Iván 001093 Tisztség megnevezése: Kamara felvételi bizottsági tagsága 1. Grósz Józsefné 000158

2. Kovács Brigitta 007154 3. Smider Tünde 000089 4. Szabó Györgyi 002393 5. Vesztergom Lajosné 004495 Tisztség megnevezése: Kamara minőség-ellenőrzési bizottsági tagsága 1. Csanaky Tünde 001936 2. Gáberné Szellem Éva 000664 3. Mádi-Szabó Zoltán 003247 4. Megyebíró Anikó 002815 5. Tóthné Rákosa Erika 007283 Tisztség megnevezése: Kamara oktatási bizottsági tagsága 1. Dr. Adorján Csaba Imre 001089 2. Barabás Csaba 005787

3. Jacsmenik Gyula Attila 005523 4. Madarasiné Szirmai Andrea 005552 Tisztség megnevezése: Kamara szakértői bizottsági tagsága 1. Bohus Zoltánné 004510 2. Dr. Bor Zoltán 001126 3. Wágner Vilmos 007038 4. Zsoldos-Horváth Andrea 005428 Póttag: Nagy Péter 005929 Tisztség megnevezése: A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását

nem szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat képviselő kamarai elnökségi tagok 1. Agócs Gábor 005600 2. Atkári Árpádné 004817 3. Dr. Lami Mária 001243 4. Nyirati Ferenc 000927 5. Ratku Antal 002716 6. Szabó Anna 002340 7. Szilágyi Judit 001368 8. Szőllősi Sándor 000223 9. Tölgyes András 005572 10. Vada Erika 004183 Póttag: S. Csizmazia György 006042

ELHUNYT BESZEDA ISTVÁN Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy életének 71. évében, 2020. december 25-én elhunyt Beszeda István, a kamara minőség-ellenőrzési bizottságának tagja. Temetése 2021. január 22-én pénteken, 13.00-kor lesz a miskolci Deszka Temetőben. (Cím: 3626 Miskolc, Laborfalvi Róza utca).

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráért Érdemérmet 2020-ban ítélte oda munkája elismeréseként az elnökség, sajnos a díj átvételére már nem volt lehetősége, a könyvvizsgálói konferencia nem lett megrendezve a koronavírusjárvány miatt.

Beszeda István a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán szerzett okleveles üzemgazdász-diplomát 1980-ban. Okleveles könyvvizsgálói végzettséget szerezett az Állami Képesítő Bizottságnál 1984-ben, majd a Nemzetközi Bankárképző Központ Budapest – CFPB Paris francia – magyar bankdiploma-képesítést 1995-ben szerezte. Költségvetési minősítéssel rendelkezett.

Aktív szakmai és társadalmi szerepet vállalt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara életében: 1998–2003 között az MKVK elnökségi tagjaként dolgozott, 22 évig Heves megyei küldött, 2008-tól kezdődően az MKVK minőség-ellenőrzési bizottságának tagja volt.

A minőség-ellenőrzéseknél mindig kiemelten kezelte a tényállások tisztázását, munkája során folyamatosan törekedett a szakma színvonalának fenntartá-

Tisztség megnevezése: A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálókat képviselő – már korábban megválasztott – kamarai elnökségi tag Dr. Ferenczy Judit 003215

Tisztség megnevezése: A könyvvizsgáló cégeket képviselő – már korábban megválasztott – kamarai elnökségi tag Dr. Biró Zoltán 005543

sára, valamint ennek egyik eszközeként fontosnak tartotta a szabályzatok folyamatos felülvizsgálatát.

Pályáját a Miskolc megyei Város Tanácsa VB pénzügyi osztályán előadóként, főelőadóként kezdte 1968– 1978 között. Ezt követően a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság miskolci területi igazgatóságán dolgozott főrevizorként négy évig, majd a Pénzügyminisztérium revizori főosztályán főrevizor 1985-ig. 1985-től a vállalati szférában tevékenykedett: az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát gazdasági igazgatója Egerben 1992-ig, melyet a budapesti Hungarovin Borgazdasági és Kereskedelmi Rt. gazdasági igazgatói pozíciója követett. 1993–1996 között visszatért Egerbe, az Agrobank Rt. területi fiókjában volt fiókigazgató. 1996tól saját céget alapított és a B és Társa Könyvvizsgáló Iroda Kft. ügyvezetőjeként végezte könyvvizsgálói munkáját.

Szakmájára hivatásként tekintett. Habitusával jó példával szolgált arra, hogy a szakértelem mellett a tisztesség az, ami egy könyvvizsgáló munkáját jellemezi. Kiállt a hivatásához méltó határozott, nyílt és egyenes magatartás, a hitelesség mellett. Emberséges és végtelenül becsületes ember volt, nyugodt és megfontolt személyisége alapján a minőség-ellenőrzési bizottság bölcs tanácsadójává vált.

A könyvvizsgálói szakma egy nagy tudású, kiváló szakembert vesztett el személyében.

Beszeda Istvánt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a saját halottjának tekinti.

Nyugodjon békében, emlékét megőrizzük.

2021/1 SZAKma | 51

AJÁNLÓ

Hajóúton Shakespeare világába – streamel a TRIP Budapesten a Dunán horgonyoz egy hajó, ezen működik egy színház, illetve egy komplex kulturális „hely”. Bár állóhajó, a színház neve TRIP, azaz utazás, hiszen a művészet erejével messze tájakra röpíti látogatóit, illetve – most, hogy látogatni nem lehet – internetes nézőit. „Azt láttam ebben a hajóban, hogy egy hasonló kulturális centrum lehet belőle, mint a Merlin volt” – meséli Magács László, az Első Magyar Webszínház megálmodója és igazgatója. Vannak koncertek, bulik, táncszínház és színházi előadások. Ahogy Magács László mondja, a hajó készült el előbb, aztán a működést az ismert okokból március 12-én fel is kellett függeszteni. Mindenképpen ki akart

tavaszi karantén 2 és fél hónapja alatt, és nagyon jó visszajelzéseket kaptak. „Nem csak hagyományos közvetítéseket láthatnak nálunk, hanem egy olyan műfajt próbálunk kikísérletezni, ami a színház és a film között van. Elindítottunk egy hatrészes websorozatot Láng Annamáriával és Simon Zoltánnal Jelenetek egy háztartásból címmel. Nagyon nagy sikere volt” – meséli az igazgató. Amikor

találni valamit, amitől a színház, a koncertek, az előadások mégis a közönség elé kerülhetnek, így alakították meg az Első Magyar Karantén-színházat, kiírtak egy karantén-drámaversenyt – amire 300 mű érkezett. „Azoknak a zenekaroknak, amelyek amúgy is a hajóhoz kötődnek, streamelt koncerteket szerveztünk, és áthelyeztük a működésünket a virtuális térbe” – tette hozzá.

Ez annyira gyors és releváns ötlet volt, hogy hihetetlen sajtó- és közönségfigyelem indult el feléjük. Negyvenhárom ország vette át a róluk szóló híreket, 483 ezer néző nézte meg a közvetítéseiket a

nyáron úgy nézett ki, hogy az élet visszalendül a normális kerékvágásba, addigra megszületett egy olyan modell, amit nem akartak elengedni, így jött létre az Első Magyar Webszínház. Rögtön elindítottak egy programot, aminek a címe „Shakespeare 37”, ez az összes Shakespeare-művet feldolgozza. Hihetetlen mennyiségű íróval dolgoztak együtt, kortárs írók színejavát kérték fel, hogy írjanak 20 perces darabokat Shakespeare-művekre reflektálva. „Nem az a célunk, hogy újra elmeséljük az eredeti történeteket, hanem az, hogy apropónak használjuk azokat a viszonyokat, helyzeteket, morális felveté-

52 | SZAKma 2021/1

seket, amik ezekben a művekben megjelennek. Január végén elindul ez a sorozat, és onnantól kezdve 37 héten keresztül keddenként egy-egy újabb Shakespeare-parafrázissal áll elő az Első Magyar Webszínház” – mondja.

A TRIP rengeteg programja mellett igazi kultúrmissziót végez. A NézőKépző egy közel 10 éves múltra visszatekintő ifjúsági programsorozat. A NézőKépző a középiskolai tananyaghoz, elsősorban a történelem tantárgyhoz kapcsolódva ismerteti meg a tizenéves korosztállyal a művészet különböző területeit, szélesíti a fiatalok kulturális ismereteit. „A művészet és a történelem kapcsolatát neves szak­ értők és különböző médiumokban alko­ tó kortárs művészek segítségével mutatjuk be. A NézőKépző célja a 10–18 évesek bevonása az alkotás folyamatába, bevonzásuk a színházba mint kulturális térbe – közoktatási ismeretátadással, művészeti eszközökkel. A diákok és hallgatók szakmai perspektívából és igényességgel, az ismeretterjesztés egyetemes értékeinek közvetítésén keresztül, didaktikai megalapozottsággal s egyben újszerű perspektívából sajátíthatják el atudásanyagot. Célja, hogy a résztvevők megismerjenek, elfogadjanak, megszeressenek különféle művészeti ágakat.”

A NézőKépzőnek számtalan pozitív hozadéka van. A foglalkozások többek között segítik az önálló gondolkodást, az emlékezést, a fogalomalkotást és az ismeretek alkalmazásának hatékonyságát.

Nem kerülhető meg ezenkívül a programok csapat-összekovácsoló ereje. A foglalkozások során kialakuló új közeg a feltétel nélküli elfogadás közege, ahol a gondolatok korlátok nélküli kifejezésének lehetősége nemcsak felszabadító, de jótékonyan hat akár a már megszilárdult, akár az új összetételű közösségekre.

Pizsamában megyünk operába

OperaSzerda. Minden szerdán este 8 órai kezdettel élő, egyenes adásban ingyen nézhetjük meg egy-egy – a járvány miatt elmaradt – opera keresztmetszetét. A mű legfontosabb részleteit a produkciók főszereplői éneklik, zongorán az intézmény korrepetitorai

kísérnek, időnként hangszeres szólisták is fellépnek és kórus is énekel. Háttérvetítés, jelmezek, különleges effektusok és Mona Dániel zenetörténész összekötő szövegei is segítik az operaélmény elérését. Január 27-én Carl Orff: Carmina Burana, február 3-án Goldmark: Sába királynője, 10-én A Magyar Dal Napja (kivételesesen felvételről), 17-én Philip Glass: Veszedelmes éden, 24-én Puccini: Pillangókisasszony.

Opera Otthonra. Januári újdonság a teljes opera- és balettelőadások fizetős streamelése szombat esténként 7 órai kezdettel. Január 30-án Dohnányi Ernő: Simona néni, Hubay Jenő: A cremonai hegedűs, február 13-án Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita (premier), 20-án Verdi: Don Carlos (premier), 27én Jake Heggie: Ments meg, Uram.

FOTÓ:BERECZ VALTER

Sajnos az idén is folytatódik a Magyar Állami Operaház szeptemberben elindított alternatív megjelenése online, pedig de jó!

MaszkaBál. Pénteken és vasárnap este 8-tól az Opera népszerű szólistái párban vagy vendégművésszel adnak operaestet. A művészek által ös�szeállított, mintegy 60 perces áriaműsorokat az Opera korrepetitorai kísérik zongorán.

Felvétel a Ments meg, Uram című előadásról

Tercett-trió. Hétfőnként este 8-tól zenekari és énekkari kamaraesteket nézhetünk. A műsorban énekkari művészek zongorával kísért előadásai, zenekari művészek kamarakoncertjei, illetve balettművészek kapják a főszerepet.

Van abban valami báj, amikor pizsamában nézzük, hallgatjuk a szebbnél szebb áriákat, de közben bízunk benne, hogy eljön az idő, amikor szép ruhába öltözünk és elmegyünk a valóságos operába is.

Nem Covid, Csak egy pestis Kézmosás, kórház, kontaktcsoport, szállodacsoport, gócpontok: utazás, szálloda; elkülönítés, karanténövezet, értekezlet, izolálás, fertőzés, járvány, világjárvány, a járvány megfékezése, katonai autók, katonák a városban, őrség, vakcina, versenyfutás az idővel.

Ismerős, ám mégsem a jelenben vagyunk, mert grúz akcentussal beszél a Nagyon Magas Rangú Személy, aki szabotázst, listázást, bűnösöket, büntetést, likvidálást emleget az egészségügyi népbiztosnak, s a fekete autó is gyakran feltűnik. És mielőtt a Covidra gondolnánk, nem, nem arról, hanem a pestis megfékezéséről szól Ljudmila Ulickaja könyve, a Csak egy pestis. Az írónő 35 évesen bizonyára maga sem gondolta volna, hogy több mint negyven év múlva kap szomorú aktualitást az

írása, amelyet egy forgatókönyvírói kurzus felvételijére írt, amin aztán nem is vett részt. Azt meg pláne nem sejtette, hogy forgatókönyvéből 2020-ban kisregény lesz.

Rudolf Ivanovics Majer egy szovjet laborban dolgozik, ahol pestiskutatással foglalkozik. Jön egy telefon, félrecsúszik a védőmaszk. Vonattal Moszkvába utazik, ahol a pestisvakcina-kutatás eredményeiről kellene beszámolnia.

Mire odaér, már köhög, de nem veszi komolyan, ám egyre rosszabbul van, kórházba kerül, ahol kiderül: tüdőpestises és fertőz. Következik a kontaktkutatás, meg kell találni mindenkit, akivel érintkezett. Indulnak a fekete autók…

A Morcsányi Géza fordításában megjelent könyvből nemcsak azt tudhatjuk meg, milyen következményei vannak egy félrecsúszó maszknak, milyen

könyörtelenül terjed a vírus, hanem azt is, milyen könyörtelen tud lenni egy tekintélyelvű állam, és milyen törékeny az ember.

2021/1 SZAKma | 53

AJÁNLÓ DR. FÜREDI-FÜLÖP JUDIT – GYŐRFFI DEZSŐ – GYŐRFFI GYÖRGY – PROF. DR. PÁL TIBOR – PLESZKÓ RENÁTA – DR. PRINTZ JÁNOS KÁROLY – VÁRKONYINÉ DR. JUHÁSZ MÁRIA

Költségvetési szervek belső ellenőrzése Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2020 A költségvetési rend szerint gazdálkodók körében a belső ellenőrzés jelentősége felértékelődött. A pénzügyi és vagyoni folyamatok szabályszerűségének és eredményvetületének értékelése, majd a megállapítások vezetői szintekre való visszacsatolása a legközvetlenebb, de talán a leghatékonyabb módon a belső ellenőrzés által biztosítható.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének alkotói közösségében, az MKVK

Költségvetési Tagozatának, illetve a Miskolci Egyetem Pénzügyi és Számviteli Intézetének közreműködésében megírt szakkönyv átfogó képet ad a belső ellenőrzés feladatairól, szakmai és etikai szabályairól, kockázatelemzéséről, tervezéséről, vagyis a felkészülés módszertanáról. A könyv kitér az ellenőrzés végrehajtásának hasznos tudnivalóira és a megállapítások hasznosíthatóságára.

A szakkönyv a nem normakövető események szankcionálásának eljárási szabályait, illetve az ellenőrzési dokumentumok megőrzésének rendjét is tartalmazza, az ellenőrzéshez kapcsolódó jogszabályok átfogó ismertetésével egyetemben.

E hiánypótló kiadvány ajánlott nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államháztartási gazdálkodási és ellenőrzési, valamint a vezetési továbbképzési szakok hallgatói, de a költségvetési gazdálkodás területén dolgozó szakemberek számára is.

DR. GERGELY KATALIN – DR. KISS ZOLTÁN

Kommentár a társadalombiztosításról szóló törvényhez Wolters Kluwer Hungary Kft., 2020 A kiadvány tartalmazza a 2020. július 1-jén hatályba lépett, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény részletes magyarázatát, amely számos új szabállyal, jogintézménnyel bővült a korábbi szabályozáshoz képest, így a kiadvány különösen hasznos az új rendelkezések megismeréséhez.

A kommentár segít eligazodni a társadalombiztosítás alapvető kérdéseiben, tisztázza a kapcsolódó fogalmakat, bemutatja a társadalombiztosítás ágait és fő szerveit, a társadalombiztosítási jogviszonyt, a társadalombiztosítási ellátások körét. Segítségül szolgál a biztosí-

BALÁZSINÉ DR. FARKAS KATALIN – FRÁNYÓ ZSÓFIA – DR. KARDOS BARBARA – DR. SIKLÓSI ÁGNES – DR. SIMON SZILVIA – DR. SISA KRISZTINA – SZIJÁRTÓ BOGLÁRKA – TÖRÖK MARTINA ZSÓFIA – DR. VERESS ATTILA

Számvitel alapjai példatár A kiadvány alapvetően a gazdasági felsőoktatás Számvitel alapjai tantárgyának gyakorlati szintű feldolgozását célozta meg. A jól átgondolt tematikához illesztett fejezetek példáit a szerzők két csoportba rendezték. Az elsőbe a tanórai megoldásra felkínált feladatok kerültek, így ezeknek a feladatoknak a megoldásai nincsenek a példatárban. A második csoportban a teljeskörűen kidolgozott (megoldott) gyakorlófeladatok találhatók, amelyek az önálló tanulást, gyakorlást segítik.

A példatárban minden tanórai típusfeladatnak van egy párja a megoldott gyakorlófeladatok között. A kötet minden témában elegendő kidolgozott gyakorló- és nem megoldott tanórai feladatot tartalmaz a Számvitel alapjai tantárgy követelményeinek készségszintű elsajátításához. A szerzők mindannyian a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara Számvitel Tanszékének főállású oktatói, a példatár megírásához többéves oktatási és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

A példatárban megtalálható feladatok a mérlegképes könyvelői képzés számvitel követelménymoduljainak tematikáját is nagy részében lefedik. A példatár ajánlott a mérlegképes könyvelői, a pénzügyiszámviteli ügyintézői és a vállalkozási és bérügyintézői képzésekhez, valamint minden olyan hallgatónak, aki először próbál eligazodni a számvitel szövevényes útvesztőjében.

54 | SZAKma 2021/1

tási jogviszony fennállásnak elbírálásában, a biztosítási időszak meghatározásában, illetve útmutatást ad több biztosítási jogviszony fennállásának kezelése kérdésben is, emellett tartalmazza a járulékfizetési rendelkezések részletes és gyakorlatias bemutatását, továbbá a járulékalap meghatározásának ismertetését pontról pontra, példákkal illusztrálva.

A kiadvány ajánlott minden, a társadalombiztosítás egészségbiztosítási vagy nyugdíjbiztosítási ágazatában dolgozó szakembernek, illetve azon adózási szakembereknek, akiknek a munkája során biztosítási kötelezettség elbírálásával, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultsággal vagy járulékfizetéssel kapcsolatos kérdések merülnek fel.

A ROVAT SZERKESZTŐI: Nagy Ildikó, Kertész Viktória és Voicsek Éva

FOTÓK: ARCHÍV

Perfekt Zrt., 2020

éves előfizetés online lapszámok

ELŐFIZETÉSÉT MEGRENDELHETI: LAPCENTRUM.HU • 06 46 998 800 Ajánlatunk azon új előfizetőknek szól, akiknek a nevén és címén az elmúlt 3 hónapban nem volt Világgazdaság-előfizetés. Áraink az 5%-os áfa összegét tartalmazzák.

Ajánlatunk 2021. január 31-ig érvényes.