Gazdaságfehérítés a NAV eszközeivel – Czinege Attila

GAZDASÁGFEHÉRÍTÉS

A NAV ESZKÖZEIVEL

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési célkitűzése, hogy a költségvetési szempontból legnagyobb kockázatot hordozó adózókat minél gyorsabban azonosítsa. Ebben kiemelt jelentősége van a valós idejű adatokra támaszkodó célzott kiválasztásnak. Az adatok elemzése egyben azt is lehetővé teszi, hogy a NAV a jogszabályok által biztosított eszközrendszeréből a célnak leginkább megfelelőt alkalmazza.

CZINEGE ATTILA a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója

A NAV ellenőrzési tervében évek óta elsődleges feladatként jelenik meg az adóelkerüléssel kivont adóösszegek biztosítása, a jelentős költségvetési kockázattal rendelkező adózói körök, tevékenységek ellenőrzése (rejtett gazdaság elleni fellépés, gazdaságfehérítés). Az ellenőrzések tervezése, a revizori kapacitás észszerű és racionális felhasználása megköveteli az adózói magatartás kockázati szempontú elemzését, és a kockázatok súlya alapján a megfelelő eljárás (tájékoztatás küldése, támogató eljárás, jogkövetési, illetve adóellenőrzés) meghatározását. Ennek tükrében a NAV a szándékos adóelkerülést tanúsító adózókkal szemben célzottan lép fel, ugyanakkor az együttműködő és a jogkövető magatartást tanúsítókat segíti, és támogatást nyújt hibáik kijavításához.

A FOGLALKOZTATÓI BEJELENTÉSEK NYOMON KÖVETÉSE

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek és a szabályos foglalkoztatás a munkavállalók szociális biztonsága szempontjából jelentős fontosságú, ezért a NAV számára is kiemelt feladat, hogy a szabályokat megsértőkkel, elmulasztókkal szemben ezen a téren is célzottan, gyorsan és hatékonyan lépjen fel. Ennek érdekében figyeli a foglalkoztatotti bejelentésekből leszűrhető gyakori munkáltatóváltásokat, amelyek leginkább a jelentős humánerőforrás-igényű ágazatokra jellemzők.

Ellenőrzési tapasztalat, hogy ezen ágazatok szereplői a korábbi szabályszerű foglalkoztatást gyakran olyan „egyéb” megoldásra cserélik, amelyben a foglalkoztatást is magában foglaló szolgáltatásról szóló alvállalkozói számlát kapnak. A foglalkoztatás adminisztratív terheit teljes mértékben a beszámlázó alvállalkozás és/vagy további szubalvállalkozás(ok) viseli. Ez a lehetőség eddig a pontig legális is lehet, viszont egyes vállalkozások – elsősorban a szubalvállalkozók – közös jellemzővel bírnak. Viszonylag frissen alakulnak, rövid időre jönnek létre, tömegesen jelentenek be alkalmazottakat (akár több ezer főt), utánuk azonban a szükséges bevallást kis részben vagy egyáltalán nem teljesítik, míg a közterhek

fizetését szinte kivétel nélkül elmulasztják. Ezzel egyrészt károsítják a központi költségvetés bevételeit, másrészt hátrányos helyzetbe juttatják az alkalmazottakat. A magánszemélyeket alkalmazottként bejelentő csalárd vállalkozások az adóterhet „megspórolják”, azt adóelkerülő hálózat működtetésére, illetve jogosulatlan haszonszerzésre fordítják, abból jogszerűtlenül gazdagodnak.

A fenti jelenséggel szembeni fellépés hatékonyságának növelése érdekében a NAV a foglalkoztatotti bejelentések, adatszolgáltatások fundamentumán kialakította a foglalkoztatással kapcsolatos riasztási rendszerét.

A rendszer minden esetben jelez, ha a szabálytalanul foglalkoztató munkáltató bármelyik munkavállalóját új foglalkoztatóhoz jelentik be, így a NAV-nak lehetősége van az azonnali kockázatelemzésre és a szükséges intézkedések gyors megtételére.

A létrehozott informatikai alkalmazás elsődleges célja az, hogy az ellenőrzés során feltárt, bizonyítottan súlyos foglalkoztatási szabálytalanságokkal érintett adózók valamennyi munkavállalója bekerüljön a rendszerbe, és rájuk nézve napi gyakorisággal jelezze a ’T1041-es jelű bejelentés adattartalmának változását, az új foglalkoztatók bevallási és befizetési kötelezettségének teljesítését.

A rendszer további előnye, hogy rövid időn belül rámutat azon újonnan alapított, alvó, illetve missing trader jegyeket mutató cégekre is, melyeket a foglalkoztatással járó közterhek kijátszására új szereplőként kezdenek el használni. Gyanúra okot adó körülmény például az új vagy az alvó cégekre jellemző ismérvek mellett nagyobb létszámú foglalkoztatotti bejelentés, vagy az online számlaadatok szerinti számlázás megindulása.

A rendszer segítségével lehetővé vált, hogy már a foglalkoztatás kezdetétől számított első járulékbevallás határidejét (tárgyhót követő hó 12. napját) megelőzően megindulhat a célzott kockázatelemzés, az esetleges „foglalkoztatási” láncolat felderítése és a haszonhúzók feltárása.

Az alkalmazás elsődleges célja, hogy a bizonyítottan súlyos foglalkoztatási szabálytalanságokkal érintett adózók valamennyi munkavállalója bekerüljön a rendszerbe.

A foglalkoztatotti riasztás programmal a kezdetekkor több mint 117 ezer magánszemély foglalkoztatási életútjának nyomon követése történt meg, ami mintegy 20 ezer foglalkoztatót érintett. Az elmúlt évben 451 ellenőrzést (döntő mértékben jogkövetési vizsgálatot) végeztek a revizorok. Az adóellenőrzések során összesen 845 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel, a támogató jellegű ellenőrzések hatására (önellenőrzésből, alapbevallásból és a befejezett ellenőrzések nyomán) az adófolyószámlára felkönyvelt kötelezettségnövekedés összege 531 millió forint volt.

A NAV a rendszert 2020 végén továbbfejlesztette, és az eddigieken túl mára további 1,9 millió magánszemély alkalmazotti életútját követhetik nyomon a NAV kockázatelemzői.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a komplex szemléletű adóhatósági intézkedések hatására a láncolatok megszakadnak, a foglalkoztatók a munkavállalókkal kapcsolatos bevallási és befizetési kötelezettségüknek egyre inkább eleget tesznek, így a társadalom szempontjából többféle kockázatot jelentő károkozás megáll. A rendszer működése ez idáig 82 519 magánszemély szabályszerű foglalkoztatásának rendezését eredményezte.

ADÓZÓK GAZDASÁGI PARTNEREINEK TÁJÉKOZTATÁSA

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 267. § (1) bekezdése alapján, ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglaltak megkerülését végleges döntéssel állapította meg, azt az érintettek tudomására hozza. A tájékoztatási kötelezettség keretében az adóhatóság az adóelkerülés tényét, illetve annak megnyilvánulási formáját ismerteti az érintett üzleti partnerekkel.

Az elmúlt évben 1721 számlázási láncban érintett adózót tájékoztatott a NAV. Ezzel az a célja, hogy felhívja az adóalanyok figyelmét a megállapított adókijátszásra. Az információ birtokában az érintettek intézkedéseket tehetnek az adókijátszásban való részvétel elkerülésére. Ez az üzleti partnerek fokozottabb kontrollálását vagy akár az üzleti kapcsolat megszakítását is jelentheti. A figyelemfelhívás a bizonyítási eljárás eredményességét is elősegíti az általános forgalmi adóval, a számlázási láncolatokkal, valamint más egyéb adóelkerülést megvalósító tényállások kapcsán, különösen az adózói körültekintés vizsgálatakor felmerülő objektív körülmények értékelésekor.

A FOGLALKOZTATOTTAK TÁJÉKOZTATÁSA

Az Art. 267. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján 2020. január 1-jétől, ha az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését végleges döntéssel megállapította, ezt a tényt az érintett foglalkoztatottak tudomására hozza. Az állami adó- és vámhatóság a fenti tényeket, körülményeket abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában. Az új jogintézményt 2020-ban 8501 esetben alkalmazta a NAV.

TÁMOGATÓ JELLEGŰ ELLENŐRZÉSEK, TÁMOGATÓ ELJÁRÁSOK

Az önkéntes jogkövetésre ösztönzés érdekében a csekélyebb súlyú, nem szándékos adókijátszásra irányuló, adminisztratív vagy jogszabályváltozásból eredő hibák feltárása esetén az adózó általi kijavításra törekszik a NAV. Ilyen eljárások például a támogató jellegű ellenőrzés és a támogató eljárás, amelyek gyorsabban és nagyobb hatékonysággal folytathatók le. Pozitív hozadékuk egyrészt a preventív hatásuk – hozzájárulnak az adótudatosság növekedéséhez, elősegítik a hasonló hibák további elkerülését –, másrészt a mulasztás mihamarabbi pótlása, a további hibázás megszüntetése költségvetési érdek is.

Tavaly 28 309 támogató jellegű ellenőrzés során az adóhatósági jelenlét és figyelemfelhívás hatására az ellenőrzésekkel közvetlenül vagy közvetve érintett adózók önellenőrző (vagy alap-) bevallásaikban 52,44 milliárd forint adókötelezettséget szerepeltettek. Az előbbiek mellett nyolc témakörben kezdeményezett 8655 támogató eljárásból 8608 eljárás zárt le a NAV, amelynek hatására 1265 millió forint adókötelezettséget és 11 885 millió forint bevételt vallottak be az adózók.