Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2016–2020 – dr. Pál Tibor

MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI

KAMARA 2016–2020

A 2020. decemberi választási küldöttgyűléssel lezárult egy időszak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara életében. Az eltelt öt év során hol nehéz, hol kedvezőbb külső körülmények, folyamatosan fejlődő, változó üzleti feltételrendszer szabta keretek között kellett megállnia a helyét minden könyvvizsgálónak és a kamarának is. A küldöttgyűlésre a kamara elnöksége és bizottságai összeállították és előterjesztették beszámolóikat, amelyek – nem teljes körű – összefoglalására törekszem.1 Annak megítélése, hogy – a ciklus elején kitűzött célok függvényében – hogyan értékelhető a kamara teljesítménye, a könyvvizsgálóknak, a könyvvizsgálók által választott küldötteknek, valamint a Könyvvizsgálói Közfelügyeletnek a hatásköre, illetve a kamara szakmai partnereinek a lehetősége.

DR. PÁL TIBOR a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke

A most leköszönt elnökség 2016-ban kezdte meg tevékenységét. A megelőző időszak kedvezőtlen piaci és szabályozási környezetében, a brókerbotrányok miatti szigorító intézkedések hatása alatt indult, amikor a könyvvizsgálati megbízások egyre csökkentek és 2015-ben mélyponton voltak, és a könyvvizsgálókkal szemben növekedtek a követelmények.

SZABÁLYOZÁSI VÁLTOZÁSOK

Az európai auditreform keretében a kamarai törvény jelentős mértékben módosult, melynek során a miniszteri és közfelügyeleti törvényességi felügyeletet gyakorló minisztérium a kamarai javaslatokat, észrevételeket a lehetőségek szerint figyelembe vette. Rögzítésre került, hogy a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a végső felelősséggel rendelkező illetékes hatóságnak a közfelügyeleti hatóság minősül azzal, hogy a korábbi jogkörök többségében a közfelügyeleti hatóság feladatait – a közfelügyeleti hatóság végső felelőssége mellett – a kamara látja el. Meghatározásra kerültek – többek között – a kötelező rotációra vonatkozó előírások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók állandó könyvvizsgálatánál; meghatározott könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásának feltételei, a fegyelmi büntetések típusának és szintjének, valamint a kamarai minőségellenőrzések során alkalmazható intézkedések, illetve az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások.

További módosítások születtek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényekben. Hatályba lépett az új GDPR, a kötelező elektronikus kapcsolattartás, megújult az okleveles könyvvizsgálói képzés. Beépítésre került a pártoló személy, szervezet és a szenior könyvvizsgáló; a könyvviteli szolgáltató kamarai minősítésének, valamint a banki igazolásnak az intézménye. A kamara feladat- és hatásköre kiegészült az IFRS szerinti számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó szakértői vélemény kiadásával, szűkült az átalakulások könyvvizsgálati kötelezettsége, és a büntetőeljárásról szóló új törvény már nem tartalmazza az állandó könyvvizsgáló vagyonának zár alá vételi lehetőségét.

Az elmúlt öt évben 16,9 százalékal csökkent a kamarai tagok, illetve 19,2 százalékkal a könyvvizsgáló cégek száma, ugyanakkor 6,9 százalékponttal emelkedett a

1 Felhasználva a „Beszámoló a kamara 2016–2020. évi működéséről, valamint az elnökség és az elnök 2016–2020. évi tevékenységéről, a kamara 2016–2020. évekre vonatkozó középtávú programjának végrehajtásáról, kézirat, MKVK 2020” küldöttgyűlési előterjesztést.

Külső feltételek, lehetőségek: kevésbé jó, jó, kevésbé jó időszakok

A külső hatások szempontjából a kamarai ötéves ciklus három részre osztható, olyan mint egy fordított Gauss görbe. 2016 és 2017 eleje: korábbi és új problémák egyszerre történő megjelenése. 2017, 2018 és 2019 nagy része: a megoldott problémákra is építve gyors fejlődés, kamarai szolgáltatások növelése, szakmai, oktatási és digitális fejlesztések, külső és belső stabilitás.

2019 vége és 2020: jogszabálymódosítások csúszása, COVID-19 konferenciák lemondása, sok feladat a választások lebonyolításánál.

60 év fölötti, valamint 5,2 százalékponttal a 70 év fölötti könyvvizsgálók aránya, és 15,7 százalékkal csökkent a kamarai tagjelöltek száma (a 2015-ös 185 főről a 2020as 156-ra). A létszámcsökkenés okai mögött demográfiai változások állnak, a tagság korösszetétele folyamatosan a tapasztaltabb korosztály felé tolódik el, valamint e folyamathoz döntően hozzájárulnak a szigorodó működési feltételek.

Megjegyzendő, hogy a 2019. évre vonatkozó könyvvizsgálói jelentések egy része a veszélyhelyzeti rendelkezések miatt 2020. június 30-a után készült el, e könyvvizsgálói jelentéseket és megbízásokat a jövő évi kamarai adatszolgáltatásban kell majd rögzíteni. Előző körülményre figyelemmel a táblázat a 2019. évi adatszolgáltatás adatait veszi alapul. A céginformációs szolgálat adatbázisa szerint 2020. június 15-ig 16 070, 2020. október 15-ig 32 666 gazdálkodó helyezett letétbe könyvvizsgálói jelentést.

A KAMARA KÖZÉPTÁVÚ PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSA

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara küldöttgyűlése 2016. évben a kamara középtávú programjának elfogadásával meghatározta azokat a stratégiai célokat, amelyeket az elnökségnek egy modern kamara kialakítása és működtetése érdekében a következő évek során el kell érni. Ennek megfelelően történt az elvégzendő feladatok megfogalmazása és megvalósítása, amelyekből itt csak néhány kiemelésére van lehetőség.

A KAMARAI TAGOK SZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA ÉS ALAKULÁSA

Megnevezés

Fő % Fő % Változás 2015 2020 (%)

Kamarai tagok száma (fő) ebből: 4978 100,0 4137 100 83,1% aktív tagsági jogállású 2795 56,1 2254 54,5 szüneteltető 2183 43,9 1883 45,5 fővárosi 1870 37,6 1589 38,4 megyei 3108 62,4 2548 61,6 férfi 1508 30,3 1308 31,6 nő 3470 69,7 2829 68,4 40 év alatti 186 3,7 84 2,0 41–50 év közötti 1265 25,1 757 18,3 51–60 év közötti 1846 37,0 1403 33,9 61–70 év közötti 1321 26,5 1382 33,4 71 év fölötti 360 7,2 511 12,4 Könyvvizsgáló cégek száma (db) 1814 – 1466 – 80,8%

KIADOTT KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSEK ÉS DÍJBEVÉTELEK ALAKULÁSA

Megnevezés 2015. évi adatszolgáltatás

Könyvvizsgálói jelentések száma (db) 30 665

Könyvvizsgálati díjbevételek (M Ft) 29 696

2019. évi adatszolgáltatás

Változás (%)

33 981 110,8 37 356 125,8

SZAKMAI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA ÉS A SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELET

A kamara képviselte és képviseli magát a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetekben, részt vett a könyvvizsgálók nemzetközi szervezetének 2018. év végi közgyűlésén, valamint a V4-ek könyvvizsgálói kamaráinak éves ülésein. Folyamatos a kapcsolatépítés az ország 14 hivatásrendi kamarájával, valamint a környező és más országok könyvvizsgálói kamaráival. A középtávú terv végrehajtásának első lépései között a kamara már 2016ban új alapokra helyezte kapcsolatait a tevékenységéhez kötődő állami és szakmai szervezetekkel. Elsősorban a Pénzügyminisztériummal (Nemzetgazdasági Minisztériummal), ezen belül is a közfelügyeleti hatósággal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Magyar Nemzeti Bankkal. A további évek során a kamara ezeknek a kapcsolatoknak a továbbfejlesztésére és erősítésére törekedett. A kamara és az Állami Számvevőszék képviselői több alkalommal szakmai egyeztetéseket folytattak a számvevőszéki ellenőrzések könyvvizsgálókat érintő tapasztalatairól. A megbeszélések során feltárásra kerültek a könyvvizsgálói standardok alapján elvégzett könyvvizsgálatok és az Állami Számvevőszék szabályszerűségi ellenőrzései eltérő módszertanából következő eltérő megközelítések, illetve a közös pontok. A kamara megkezdte és folytatja a már közzétett beszámolók könyvvizsgálati kötelezettségének ellenőrzését. Ennek érdekében 2018-ban a kamara együttműködési megállapodást kötött az Igazságügyi Minisztériummal, amely segíti a kamara rendelkezésére álló adatok öszszevetését, a tagok adatszolgáltatás során megadott adatainak ellenőrzését. A szakmai kapcsolattartás fontos eszközének tartott külső és belső kommunikációs tevékenység megfelelően támasztotta alá ezeknek a feladatoknak az ellátását.

A SZAKMAISÁG TÁMOGATÁSA

A kamaránál meglévő komoly szakmai tudásbázis kiaknázását szakértői bizottság intézkedései alapozták meg. A feladatok között meghatározó jelentőséggel bírtak a Magyar Nemzeti Standardok módosításainak kezelése, átvezetése és jóváhagyásra történő előkészítése, a könyvvizsgálói külön jelentés összeállítására vonatkozó standard elfogadta-

A KAMARAI DÍJBEVÉTELEK ALAKULÁSA (EZER FORINTBAN)

Díjbevétel 2015 2016 2017 2018 2019 2020. 10. 30.

Tagdíj 268 731 258 392 248 490 249 043 242 483 238 723

Hozzájárulási díj 372 167 379 878 386 992 389 129 412 555 452 293

Közfelügyeleti díjhányad 30 949 33 295 33 573 34 336

Összesen 640 898 638 270 666 431 671 467 688 611 725 351

tása, szakmai állásfoglalások kiadása és a kamara honlapján elhelyezett szakmai tartalmak (közlemények, könyvvizsgálati minta dokumentumok, útmutatók, segédletek és egyéb szakmai kiadványok) megjelentetése. Komoly és sikeresen végrehajtott feladatnak minősíthető jelentős tematikus szakmai kiadványok kidolgozása és közreadása. Ilyen például a gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése és szétválása esetén készítendő vagyonmérlegek könyvvizsgálatáról, az elvégzendő könyvvizsgálói feladatokról és a kiadandó könyvvizsgálói jelentésről készített kiadvány. Különösen elsősorban a kis- és középvállalkozások könyvvizsgálói számára összeállított, a gyakorlatban jól használható módszertani útmutató. Sok más szakmai munka mellett kiemelendő még a könyvvizsgálói jelentésminták aktualizálása, a Covid–19-tudásbázis közzététele, szakmai anyagok fordítása, mint például az Etikai kódex kamarai tag könyvvizsgálóknak című kézikönyv. Megemlítendő még a konzultációs szolgálat működtetése, szakértői véleményezés az IFRS-ek szerinti számviteli minősítésről, illetve a könyvvizsgálói díjak minimumának felülvizsgálatáról készített javaslat.

A szakmai munkát segítő szolgáltatások (információközvetítés, honlap, hírlevél, tanácsadások, konzultációk, módszertani útmutatók, segédletek, állásfoglalások) mellett a könyvvizsgálói tevékenységet nem szüneteltető tagsági jogállású kamarai tagok számára ingyenes jogi adatbázis, valamint céginformációs szolgáltatás vált elérhetővé.

AZ OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI

A kamara 2017-ben indította el az okleveles könyvvizsgálói szakképzés megváltozott igényekhez történő átalakítási folyamatát. A képzés teljes átvilágítását követően kidolgozásra került az új szabályozói rendszer, a megújított oktatási tematika, valamint az oktatási és vizsgáztatási eljárási rend. Az átalakulás mind a kamarai törvény, mind az okleveles könyvvizsgálói szakképzési és vizsgaszabályzat módosítását szükségessé tette. A mentori gyakorlati időbe immáron kérelemre beszámítható a könyvvizsgálójelölt által az okleveles könyvvizsgálói képzés számvitel és elemzés moduljának teljesítése és a könyvvizsgáló jelölti névjegyzékbe vétele közötti időben – a kamara alapszabályában és mentori szabályzatában meghatározott módon – szerzett legfeljebb egyéves gyakorlat. Az oktatási bizottság 2019-ben a vizsgáztatást teljesen új alapokra helyezve megújította a szakmai kompetenciavizsga tartalmi elemeit is.

A könyvvizsgálói minősítések rendszerét érintő 2015. évi törvényi változások következtében 2017. december 31-ig a pénzügyi intézményi, biztosítói, pénz-

tári, befektetési vállalkozási minősítéssel rendelkező kamarai tagoknak minősítő vizsgát kellett tenniük annak érdekében, hogy minősítésüket megtarthassák. Ezt 16 hónap alatt sikerült megoldani.

A szakmai továbbképzési rendszer – kihasználva a digitális lehetőségeket – folyamatosan fejlődött. A kötelezően teljesítendő kreditpontok száma 2017-ben 20 kreditpontra emelkedett, melyből 4 kreditet e-learning képzési formában kell teljesíteni. Először a szüneteltető tagsági jogállású kamarai tagok, majd az aktívak részére is lehetővé vált a központi szervezésű általános továbbképzés e-learning képzési formában történő teljesítése. A kamara évente megállapodást kötött az MKVK Oktatási Központ Kft.vel a 2017. évtől kezdődően azzal a céllal, hogy a szakmai továbbképzési szabályzatban előírt kreditpontok teljesítését megkönnyítse. Ezzel párhuzamosan öt év alatt az elérhető távoktatási anyagok száma sokszorosára növekedett, az azokat igénybe vevő kamarai tagok aránya 90 százalékra emelkedett. Bővültek az ingyenesen hozzáférhető online oktatási tartalmak.

INFORMATIKAI LÉPÉSVÁLTÁS

A kamara minden területre vonatkozóan végzett a ciklusban informatikai fejlesztéseket. A köztestületi működés és kapcsolattartás, az online oktatási megoldások, az elektronikus aláírás lehetővé tétele mellett a minőség-ellenőrzés, valamint az online rendezvények is jellemzik a fejlődést. Az új kamarai honlap fejlesztésének munkálatai 2019 nyarán befejeződtek, amely a 11 éves, ezért mind technikailag, mind megjelenésében elavultnak számító korábbi honlapot váltotta fel. Az új honlap kialakítása során cél a tartalomban történő hatékonyabb keresés, a tagkeresés egyszerűsítése, a dizájn mai kor igényei szerinti modernizálása, az integrált informatikai rendszer és a honlap közötti kommunikáció és információmegjelenítés kiterjesztése és egyéb felhasználóbarát, kényelmi funkciók megvalósítása volt. Az új technológia lehetővé teszi a kiszolgálórendszerek folyamatos biztonsági és verziófrissítését. Egy új integrált informatikai rendszer kialakítása érdekében 2019-ben megkezdődtek az előkészítő munkálatok. Az új rendszer kialakítása 11 fázisban, 2022. december 31ig történik meg.

GAZDÁLKODÁS

A 2016–2020 közötti időszakban a kamara gazdálkodása kiegyensúlyozott, nyereséges és szabályszerű volt, a komoly munkával fenntartott pénzügyi stabilitás lehetővé tette a bővülő feladatok ellátását. A vírushelyzet által megkövetelt online megoldások sok erőfeszítéssel, de nagyobb zökkenők nélkül sikeresen bevezetésre kerültek a kamarai működés, a könyvvizsgálói képzés, a szakmai továbbképzés, a szakmai kapcsolattartás és a minőség-ellenőrzés területén is. A vészhelyzeti időszakokban online megoldások segítségével kerültek lebonyolításra a kabinet-, elnökségi és bizottsági ülések, fegyelmi tárgyalások, valamint a választási küldöttgyűlés is.

Megítélésem szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara képes volt köztestületi és kapcsolódó feladatait megfelelő színvonalon ellátni és a következő évek munkájához stabil alapokat teremteni.