A 2019. évi szja-bevallások elemzése – Tamásné Varga Melinda

A 2019. ÉVI SZJA-

BEVALLÁSOK ELEMZÉSE

Cikkünkben a 2019-es adóévre vonatkozóan feldolgozott személyijövedelemadó-bevallások adatain keresztül mutatjuk be a magánszemélyek jövedelemadózásának főbb jellegzetességeit és az előző adóévhez képest történt változásokat.

TAMÁSNÉ VARGA MELINDA a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Tervezési és Elemzési Főosztályának elemzési és stratégiai kiemelt szakreferense

A BEVALLÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA

A 2019. adóévre vonatkozóan 5061,3 ezer magánszemély személyijövedelemadóbevallását dolgozta fel a NAV, amely lényegében megfelel a bázisszintnek (lásd a táblázatot).

Az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetek már lényegében az egész adózói kört felölelik, és az adattartalmuk is egyre teljesebb, amit jól mutat, hogy 2020-ban a magánszemélyeknek már kevesebb mint negyede, összesen csak 1161 ezer fő volt az, aki önállóan, a tervezet felhasználása nélkül teljesítette bevallási kötelezettségét. Ez a szám mintegy 190 ezer darabbal kevesebb az előző évinél, és az adóbevallási tervezetet módosítás után elfogadók száma is 37,6 ezerrel, 573 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan 223,1 ezer fővel, 3327,3 ezerre (azaz az öszszes bevallók kétharmadára) emelkedett azoknak a száma, akiknek a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján összeállított tervezete módosítás nélkül vált bevallássá.

AZ ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK JELLEMZŐI

A 2019-es adóévben a bevallói létszám kismértékű csökkenésével szemben az összevont adóalapba tartozó jövedelmet vallók száma 0,6 százalékkal emelkedett, melynek következtében a 2018-as 94,2 százalékhoz viszonyítva 2019-ben a bevallásukban valamely összevonás alá eső jövedelemről nyilatkozó adózók aránya 94,9 százalékra nőtt. A jövedelmet kimutató magánszemélyek száma 4800,6 ezer fő, míg az általuk realizált összevont jövedelmek összege 15 846,5 milliárd forint volt, mely jelentős mértékben, 1856,1 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszaki adatot. Az egy főre jutó átlagos éves jövedelem 2931 ezer forintos összegről 12,6 százalékkal, 3301 ezer forintra emelkedett.

Az összevonás alá eső jövedelmek között a legnagyobb arányt képviselő csoport, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem 13,4 százalékkal bővült, összege 15 264 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a munkaviszonyból származó bérjövedelem 12,7 százalékkal emelkedett, és 2019-ben az összes összevonás alá eső jövedelem 91,5 százaléka, öszszesen 14 504,9 milliárd forint származott munkabérből. Tavaly 4305,4 ezer fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos öszszege éves szinten 3369 ezer Ft/fő, míg havi szinten 280,8 ezer Ft/fő volt. Ez a bruttó bérek évi 359 ezer forintos, havi 29,9 ezer forintos átlagos emelkedésének felel meg.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek 524,8 milliárd forintos öszszegükkel az összes összevont adóalapba tartozó jövedelem 3,3, míg az egyéb kategóriába tartozó jövedelmek 57,7 milliárd forintos volumenükkel az összes öszszevonás alá eső jövedelem 0,4 százalékát tették ki.

A magas jövedelemdinamikának köszönhetően 2019-ben is folytatódott az előző években tapasztalt kedvező tendencia, miszerint az adózók összevont jövedelmeit sávokba rendezve a létszámmegoszlás egyre a nagyobb összegű jövedelemsávok irányába tolódik el.

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELEM TERÜLETI JELLEMZŐI

Amennyiben az országos szinten elért összevont jövedelem megyei megoszlását nézzük, megállapítható, hogy Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevonás alá eső jövedelem 35

Szja-bevallást benyújtók számának alakulása

Az adóbevallási tervezetet módosítás nélkül elfogadók száma Az adóbevallási tervezetet módosítás után elfogadók száma A bevallási határidő leteltét követően az automatikus beforgatás során bevallássá vált tervezettel rendelkezők száma A bevallási kötelezettségüket az adóbevallási tervezet felhasználása nélkül teljesítők száma Bevallók száma összesen

2018. év 2019. év

Változás 2019/2018 % fő

969 775 1 049 556 108,2 79 781 610 599 572 992 93,8 –37 607

2 134 502 2 277 774 106,7 143 272

1 350 566 1 160 970 86,0 –189 596

százaléka, 5552 milliárd forint, az öszszes többi megye részesedése az összevont adóalapba tartozó jövedelemből továbbra is minden esetben 6 százalék alatti volt. A legkisebb ismét Nógrád megye részesedése volt az összes összevont jövedelemből 1,6 százalékkal.

Az egyes régiókban a magánszemélyek által realizált összevont jövedelem átlagos összege a korábbiakhoz hasonlóan Budapesten volt a legmagasabb 4250 ezer Ft/fővel, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb 2578 ezer Ft/fővel (lásd a térképet).

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPOT ÉS ADÓJÁT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK JELLEMZŐI

A 2019. adóévben az első házasok kedvezményével 93 ezer adózó csökkentette összevont adóalapját, összesen 23 milliárd forint összegben. Ez a 15 százalékos adókulccsal számolva 3,5 milliárd forint összegű adókedvezményt jelentett, mely nagyságrendileg azonos a tavalyival.

A 2019. évben családi kedvezményt összesen 1062,2 ezer fő, azaz a személyijövedelemadó-bevallást benyújtó magánszemélyek 21 százaléka érvényesített, az országos szinten összességében igénybe vett adóalapkedvezmény mértéke – az előző évhez képest 138,4 milliárd forintos emelkedést mutatva – 1830,6 milliárd forintra bővült. Ez a 15 százalékos adókulccsal számolva annyit jelent, hogy a 2018. évi 253,8 milliárd forinttal szemben, 2019-ben 274,6 milliárd forint volt az az összeg, ami a családi kedvezmény igénybevétele következtében a családoknál maradt. Az egy főre jutó adócsökkentés éves átlagos összege így 234,1 ezer Ft/főről 258,5 ezer Ft/főre, míg havi öszszege 19,5 ezer forintról 21,5 ezer forintra emelkedett. A személyenként igénybe vehető kedvezmény növekedése a kétgyermekeseket érintő jogszabály-módosítás mellett a magas jövedelemdinamikához is kötődik, mert szűkült a kedvezmények azon része, melyet elegendő adóalap hiányában a magánszemélyek nem tudtak kihasználni.

A 2019-es adóévet érintően az adózók – az előző évit 0,7 milliárd forinttal meghaladóan – 59,4 milliárd forint összegben érvényesítettek családi járulékkedvezményt, melyből 44 milliárd forintot év közben, a havi járulékokból vontak le, míg 15,4 milliárd forint az adóbevallással egyidejűleg történő elszámolás során csökkentette a személyijövedelemadó-bevételek összegét. A járulékkedvezmény évi összegét a hatályos adómértékkel visszakalkulálva azt láthatjuk, hogy a 2019. év tekintetében az összevont adóalappal szemben fel nem használt családi kedvezménynek közel 48 százaléka, 396,1 milliárd forint volt az az összeg, melyet családi járulékkedvezményként vettek igénybe az adózók. Előző évben ez az összeg 391,2 milliárd forint volt, míg aránya 40 százalék.

A 2019. évben – az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezéseket is idesorolva – a bevallók összesen 68,3 milliárd Ft értékben vallottak be összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételeket, ami 14,4 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszak hasonló ada-

Egy főre jutó összevont jövedelmek alakulása, 2019

Megyénként, ezer forint/fő

Borsod-AbaújZemplén 2811

Vas 3322

GyőrMoson Sopron 3546

KomáromEsztergom 3518

Veszprém 3240

Fejér 3527

Nógrád 2810

Heves 3132

Budapest 4250

Pest 3626

JászNagykunSzolnok 2901

SzabolcsSzatmárBereg 2578

Hajdú-Bihar 2898

Zala 2964

Somogy 2768

Tolna 3143

Baranya 2898

BácsKiskun 2974

CsongrádCsanád 3064

Békés 2749

4000 felett 3501–4000 3001–3500 2801–3000 2800 alatt

tát. 2019-ben mintegy 1138,9 ezer magánszemély élt valamilyen adót csökkentő kedvezménnyel, ami 157,7 ezer fővel, 16,1 százalékkal több, mint 2018ban. A kedvezmények emelkedése elsősorban az összevont adóalap utáni adó terhére, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra és a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetések alapján a különböző pénztárakba utalandó összegekről történő rendelkezők számának emelkedésére vezethető vissza. Tavaly a 2018-asnál 147,7 ezer fővel több, összesen 909,5 ezer adózó összesen 42,7 milliárd forint összegben nyújtott be rendelkező nyilatkozatot.

A súlyosan fogyatékos magánszemélyek által érvényesíthető személyi kedvezmény érvényesített összege a 2018-as adóév vonatkozásában megugrott, tekintettel arra, hogy bővült azon betegségek köre, mely után adócsökkentési lehetőséggel lehet élni. A 2019-es évben még az előző évinél is 25,1 ezer fővel többen, összesen 283,5 ezren érvényesítettek ilyen jogcímen levonást, mely alapján a kedvezmény összege 20,3 milliárd forintról 24,1 milliárdra nőtt.

AZ ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK JELLEMZŐI

A 2019. évre bevallott külön adózó jövedelmek összege a 2018. évihez mérve 13 százalékkal, 1490,3 milliárd forintról 1683,8 milliárd forintra emelkedett. Tekintettel arra, hogy a bővülés üteme szinte megegyezik az összevont adóalapba tartozó jövedelmek emelkedésének mértékével, a külön adózó, úgynevezett forrásadós jövedelmek összes jövedelmen belüli részaránya a 2018. évivel egyezően 9,6 százalék maradt. A forrásadós jövedelmet kimutató magánszemélyek száma 6,6 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a fejenként realizált összegek több mint ötödével emelkedtek. Míg 2018-ban 326,5 ezer fő átlagosan 4564 ezer forint forrásadós jövedelmet szerzett, addig 2019-ben 304,8 ezer fő átlagosan 5524 ezer forint értékben mutatott ki valamely ide tartozó jogcímen összeget. A forrásadós jövedelmek jogcím szerinti megoszlása, hasonlóan az előző évekhez, érdemben 2019. évben sem változott.

A forrásadós jövedelmeken belül hagyományosan a legnagyobb súlyú osztalékjövedelem az átlagos ütemet meghaladó mértékben, 14,8 százalékkal emelkedett, így 1,1 százalékponttal növelve részesedését 2019-ben már az elkülönülten adózó jövedelmek 73,2 százalékát képviselte. Összege a 2018. évit 158,8 milliárd forinttal meghaladva 1232,6 milliárd forint volt. A 2019. adóévben az árfolyamnyereségből származó jövedelem 3,1 százalékkal, a forrásadós jöve-

delmek növekedésétől jóval elmaradó ütemmel, 130,3 milliárd forintról 134,4 milliárdra nőtt. Ezzel a forrásadós jövedelmeken belüli részaránya 8,7 százalékról 8-ra csökkent, de így is a második legmeghatározóbb forrásadós jövedelemcsoport maradt. A 2018-ban harmadik helyezett egyéni vállalkozói osztalékalap a negyedik helyre szorult, átadva helyét az ingatlanátruházás jövedelmének. A többi forrásadós jövedelemtípus összesített súlya a bázisévivel egyezően 6 százalék maradt. A kamatból származó jövedelmek azok, melyek a forrásadós jövedelmeken belül a legnagyobb ütemben, 35,2 százalékkal emelkedtek, bár az így képződött 5 milliárd forintos jövedelem csupán a forrásadós jövedelmek 0,3 százalékát tette ki.

A 2019. évben 25 967,5 millió forint volt a legmagasabb összegű forrásadós jövedelem, melyből 21,8 milliárd forint árfolyamnyereség és 4,2 milliárd forint osztalék címén megszerzett jövedelem volt. Ez az érték közel duplája a 2018. évi 13,9 milliárd forintos összegnek.

AZ SZJA-KÖTELEZETTSÉG ALAKULÁSA

A 2019. adóévet érintően az előző évinél 37,4 ezer fővel több, összesen 4649,3 ezer adózóval kapcsolatban dolgozott fel adófizetési kötelezettséget tartalmazó bevallást a NAV, az országos összes adókötelezettség – korrigálva az összevont adóalap utáni adó terhére történő rendelkezésekkel is – 2297,5 milliárd forintot tett ki, ez 272,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Az összes jövedelem adóterhelése az előző évivel egyezően, 13,1 százalékos szinten alakult.

Összevont jövedelmek összege 15 846,5 milliárd forint volt, mely 1856,1 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszaki adatot. A külön adózó jövedelmek összege 13 százalékkal, 1683,8 milliárd forintra emelkedett.