ADÓ
ADÓÜGYI ILLETŐSÉG A VILÁGJÁRVÁNY ALATT A bérjövedelem világjárvány alatti adózását körüljáró, az előző számban megjelent cikkünk folytatásaként jelen cikkben azt vizsgáljuk, hogy a tavaly kitört Covid–19 mennyiben van hatással az adóügyi illetőség megállapítására. Nemzetközi adójogi ismereteink mellett vizsgálódásunk során most is segítségül hívjuk az OECD e témában megjelent szakmai elemzését. DR. GUBACSI BERNADETT ÉS SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI a Pénzügyminisztérium Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályának vezető kormányfőtanácsosai
A közvetlen adózásban a nemzetközi ügyleteknek az adóügyi illetőség az egyik legfontosabb jogintézménye, amely elhatárolja az egyes államok adóztatási fennhatóságát. Az adóügyi illetőség az adóügyi hovatartozást, egy adóalanynak valamely államhoz való kötődését fejezi ki, amely alapján az adott állam joghatósága rá kiterjeszthető, a személy ott adóztatható. Az általános nemzetközi gyakorlat az, hogy belföldi illetőségű személy az illetősége szerinti államban a világjövedelme után adóköteles. A magyar jog ezt teljes körű adókötelezettségnek hívja, szemben a korlátozott adókötelezettséggel, amely esetében csak a belföldről származó jövedelmek adóznak. Az adóügyi illetőséget mind a hazai jog, mind az adóegyezményeink szabályozzák. A magyar jogban az illetőség meghatározását az Szja törvény 3. § 2–3. pontjaiban, illetve a Tao törvény 2. és 2/A §-aiban találjuk. Az egyezmények illetőségszabályait (jellemzően a 4. cikkben) csak akkor szükséges vizsgálni, ha a két állam belső rendelkezései alapján illetőségütközés
1
Lásd bővebben a NAV honlapján elérhető Magánszemélyek külföldről származó jövedelme című 04. számú Információs füzetben foglaltakat.
2
O ECD Secretariat Analysis of Tax Treaties and the Impact of the COVID-19 Crisis, http://www. oecd.org/coronavirus/policy-responses/oecdsecretariat-analysis-of-tax-treaties-and-theimpact-of-the-covid-19-crisis-947dcb01/
24 | SZAKma 2021/1
esete áll fenn, azaz ha mindkét szerződő állam belföldön illetőséggel rendelkezőnek, saját adózójának tekinti ugyanazt a személyt. Ilyen esetben a tényleges illetőséget a két állam közötti egyezmény fogja meghatározni, egyezmény hiányában pedig a személy mindkét államban adóztathatóvá válik. Egy személy adóügyi illetősége természetesen változhat, ha az illetőséget meghatározó körülményekben változás áll be. A magánszemély elköltözhet, kitelepülhet, megváltozhat létérdekeinek központja, szokásos tartózkodási helye, egy vállalkozásnak pedig a tényleges üzletvezetési helye módosulhat, ha a vezetői döntéseknek, illetve a működésének helyszíne megváltozik. Ráadásul mindez az év bármely szakában megvalósulhat, tehát meg kell állapítanunk, hogy az illetőségváltás lehetséges, és az akár történhet az adóéven belül is.1 A VILÁGJÁRVÁNY LEHETSÉGES ADÓZÁSI KÖVETKEZMÉNYEI Az életünkbe 2020 tavaszán váratlanul berobbant Covid–19 világjárvány sok szempontból új helyzetet teremtett, változtatott az előre eltervezett vagy az egyébként szokásos körülményeken. A vészhelyzet, utazási korlátozások, kijárási tilalom, széles körben elterjedt otthoni munkavégzés, de akár az ideiglenes boltbezárások, kényszerű munkaszünet mind olyan körülmény, amely befolyással lehet az adózási következményekre és adott személy adóügyi illetőségére is. Gondoljunk csak bele, hogyan ítélnénk meg az adójogi hovatartozását
egy hosszú távra külföldre kiküldött és kint élő munkavállalónak, aki a járvány miatt hazatért, és 2020 tavasza óta Magyarországról, otthonából végzi a munkáját. Felmerülhet az a kérdés, hogy hova tartozik az a magánszemély, aki rövid távra külföldre utazott a tavalyi év elején, majd az államok hirtelen bezárkózása okán hosszú hónapokra kint ragadt. Ezeken túlmenően ugyanígy elemezhetjük egy vállalkozás illetőségének kérdését, amikor menedzsmentje, vezetősége – az akár eltérő államokban lévő – otthonaikból folytatják tevékenységüket és hozzák meg a mindennapi működéshez szükséges, illetve stratégiai döntéseket. Számos hasonló kérdés merülhet fel mind a magánszemélyeket, mind a vállalkozásokat érintően, amelyek megválaszolásához cikkünk összeszedi a szakmai megfontolás egyes elemeit a hazai jogszabályok, az adóegyezmények, az OECD Modellegyezmény, annak Kommentárja és az OECD honlapján e témában közzétett elemzésben foglaltak alapján.2 MAGÁNSZEMÉLY ILLETŐSÉGE Az Szja törvény alapján leegyszerűsítve belföldi illetőségű a magyar állampolgár az, aki egy adott naptári évben legalább 183 napig tartózkodik Magyarországon, valamint a letelepedett és a hontalan személy. Továbbá, ha az előzőek nem teljesülnek, a magyar illetőség akkor állapítható meg, ha a magánszemélynek (a) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, (b) a létérdekei nek központja belföld, illetve (c) szokásos tartózkodási helye Magyarországon található.
