BLOGI
Vendéglátás Másképp Blogi módra 7.
Előző havi „Kész átverés” című írásomban meséltem róla, milyen kihívásokkal nézek szembe éppen a munkahelyemen. Kerestem a megoldást és megígértem bármire is jutok a folytatás kapcsán, mindenképpen megosztom Önökkel, kedves Olvasók.
Volt szó kitartásról szemben a „fel-adással” és megemlítettem, hogy egy dologban vagyok biztos: abban, hogy a szívemre hallgatva hozok döntést ismét, mert a szívem eddig még soha nem vert át. Akkor sem, mikor annak idején elhatároztam, hogy vállalkozást indítok és megmutatom, hogyan működhet másképp a vendéglátás. Tudom, hogy mindennek eljön az ideje és ez az álmom is megvalósul, ha egyelőre még várat is magára. Addig pedig mindössze annyi a dolgom, hogy türelemmel várok a soromra, miközben gyűjtöm mindazokat a tapasztalatokat, melyeket a következő nekifutáskor már kamatoztatni is tudok.
És hogy vajon miért határoztam így? Részben, mert van nekem egy nagyon kedves kommunikációs tréner barátom, Kreutz Zsolt, Vele következő havi számunkban riportot is olvashatnak. A Páromon, Misin kívül (akit ebben a számban interjúvolok meg), Zsolt egy másik olyan Ember, aki minden egyes beszélgetésünk alkalmával tud mutatni nekem egy másik nézőpontot. Mely az adott pillanatnyi helyzetet egészen új színben képes feltüntetni számomra. Így történt ez most is. Mivel Zsolt korábban hosszú évekig nagyon sikeres értékesítőként dolgozott és tréningeket is tartott a témában, jelenlegi helyzetemben azt láttam a leginkább célravezetőnek, ha hozzá forCsPM 37