A rajongás lélektanának nyomában - Ó kapitány, kapitányom! II./I.

PÁLI PATRÍCIA

Dare to be the best! Építsd tudatosan önmagadat! Építsd tudatosan pályafutásodat!

– A rajongás lélektanának nyomában - Ó kapitány, kapitányom! II./I.

You promise me the sky Then toss me like a stone You wrap me in your arms And chill me to the bone - Linkin Park – In pieces

Az életem részévé váltál. A rajongói lét pont olyan, mint a plátói szerelem - egyoldalú és soha be nem teljesülő, ahol a fókusz és a mindennapok ritmusa a rajongás tárgya alá eső alany köré csoportosul. Ahol a rajongás tárgyát képező személyhez való vonzódás és a hozzá való közel kerülés, az ő vagy egy hozzá kapcsolódó dolog birtoklása elképesztő értékkel bír. Ahol a figyelemért, az arctalan tömegből való kitűnés vágya által hajtott különbözőségért hatalmas harc dúl a rajongói tábor tagjai között. Ahol a fiktív plátói viszony és a valódi kapcsolódás vékony határának átlépéséért minden erőforrás megmozgatásra kerül.

Hogy ezek a rajongói vonások mennyire dominánsan jelennek meg azt pedig a rajongás tárgyát képező személyhez való “közelség” határozza meg.

Ezt a legjobban a darts tábla koncentrikus köreivel tudnám szemléltetni.

A rajongás tárgyát képező személy körül egy rajongói csoport alakul ki, akik egymástól markánsan elkülöníthető köröket képeznek.

A sztár maga az origó a maga zárt pici buborékjában és köré szerveződnek a koncentrikus körök.

Az origóhoz minél közelebbi körről beszélünk annál “szorosabb kapcsolatról” - mondhatni plátói szerelemről - beszélhetünk és ahogy haladunk kifelé - ahogy egyre távolodunk az origótól - annál lazább rajongói kapcsolódással találkozunk.

És ebben a darts tábla-szerű eloszlásában két dimenzió mentén látszik legszebben az egyes rajongói csoportok működésének a dinamikája Ez pedig nem más, mint hogy: Milyen mértékű áldozatot hoz meg a rajongó. Milyen mértékű és erőteljes az érzelmi kötelék.

A buborék biztonsága

Bár a darts tábla része és kiindulópontja maga rajongás tárgyát képező sztár, mégis neki van egy nagyon speciális helyzete és szerepe ebben az egész történetben - és innen jön a plátói szerelmi dinamika.

Hiszen bár minden róla szól, köré épül és érte rajonganak mégis a valóságban egy elérhetetlen figura, akivel valós kapcsolata nagyon kevés rajongónak lesz.

Morzsákat kaphatnak csak belőle, tárgyiasult kiterjesztett énrészeit, amit egy túldimenzionált értékkel ruháznak fel az emberek.

Egy autogram, egy levetett ruhadarab gondoljunk csak bele milyen értékkel bírhat egy - egy rajongó számára. Milyen elképesztő összegeket tudnak az igazán elszánt rajongók arra elkölteni, hogy egy ilyen darabbal rendelkezzenek.

Mit meg nem tesznek, hogy megérinthessék, közös selfien megörökíthessék önmagukat rajongásuk tárgyát képező sztárjukkal.

De magának a sztárnak ezt a pici buborékot védenie kell. Fent kell tartani azt a lélektani határt, amivel magát leválasztja és távol tartja az őt rajongással körbevevő tömegtől.

Mert ha ő - a sztár - ezt nem tenné meg a rajongók egy csoportja ezen határt nem tisztelve benyomulna személyes terébe és mint egy tárgy használva lenne rajongói által.

Mert ez történne! A tömeget koordinálni kell. A tömegnek tiszta határokat kell felállítani, mely határokat látványos erőkkel kell védeni.

Nézzük csak meg, hogy az igazán nagy sztárok hogyan mozognak. Hát egy komplett stábbal, ahol a biztonsági személyzet és a menedzsment az első vonalas védelmi vonal.

Ők szabályozzák a teret a rajongás tárgyát képező sztár és környezete körül, mondhatni ők alkotják a sztárt körülvevő burok humán falát és mint egy élő lánc veszik körbe az origót, a sztárt.

Ezzel védik meg és teszik elérhetetlenné, ők az ajtónállói ennek a fiktív valóságnak.

Védelmezik és egyben földi halandó számára elérhetetlenné teszik a rajongás tárgyát képező embert. Ezzel növelik ennek a mesterségesen felépített világnak a misztériumát és változtatják még inkább vágyottá a sztárt, akit csak nagyon ellenőrzött körülmények között lehet a rajongók közé engedni.

Mert ha nem így történne a rajongók térköz határt nem tisztelve rohannák le a rajongás tárgyát képező embert. Nos igen, mert sokkal inkább kezelik - sokszor - tárgyként, mint emberként a sztárt.

A megszerzés, a birtoklás, a mindenáron közelférkőzés némileg tárgyiasítja a sztárt magát, kiszolgáltatottá teszi a rajongóktól.

Azt a fajta tiszteletet, hogy emberszámba veszem a másikat és tekintettel vagyok a másik által felállított énhatárokra, egy nem létező fogalommá válik és az a rajongói “önös érdek”, hogy a rajongás tárgyát képező ember közelébe férkőzhessen mindent felülír és felhatalmazottá teszi - saját elképzelése szerint -, hogy nem tisztelve az énhatárokat elérje célját - a birtoklást - bármi áron.

Ezért érdekes a rajongás tárgyát képező ember szerepe ebben a rendszerben, hiszen úgy van benne, hogy közben tematikusan távol kell, hogy tartsa magát a tömegtől.

Úgy kell fenntartania a rajongók töretlen érdeklődését, hogy közben tudatosan meg kell őriznie kis buborékának stabil falait.

Úgy kell a középpontban maradnia, hogy nagyon határozott védővonalakat kell mozgatnia, ami, mint egy lélektani határ kint tartja személyes körein kívül a rajongók hadát.

Mert csak így működhet ez a rendszer.

Mert csak ilyen szigorú szabályok betartatásával maradhat - szó szerint - életben a sztár, hiszen, ha csak egy pillanatra is lazulna ez a keretrendszer a rajongók szeretete szó szerint agyonnyomná, a rajongók túláradó közelség utáni vágya pusztítaná el a rajongásuk tárgyát képező embert.

E köré az origó köré épül fel a rajongók rendszere.

A rajongás tárgyát képező embert körülvevő rajongókat, a darts tábla koncentrikus köreit én 4 nagy csoportba osztanám

1. kör A látogató

Ott a darts tábla peremén vannak ők, a látogatók, akik a leglazábban - de még - kapcsolódnak ehhez a rendszerhez.

Ők időszakos látogatói ennek a körnek, időszakosan térnek vissza a rajongói körbe.

Vannak részletek és momentumok, melyek megfogják őket, de mély elköteleződésük nekik nincsen, szabadon járnak ki és be ebbe a körbe és ugyanilyen szabadsággal kapcsolódnak más rajongói körökbe.

Mint egy svédasztalról ők lecsipegetik a nekik legjobban ízlő falatokat, de bele a rendszerbe nem sokat tesznek.

Felhasználói csupán ennek az egész gépezetnek.

Pont annyit és úgy tesznek, ami nekik kényelmes. Ha éppen belefér az életükbe csatlakoznak ebbe a körbe, de ha van egy vonzóbb lehetőség, akkor annak fognak kedvezni. Ők egyszerűen csak jól akarják magukat érezni mindenfajta elköteleződés nélkül, mindenfajta extra erőfeszítés nélkül.

A rajongás tárgyát képező személy így nekik nem is annyira fontos, a “mindegy, hogy ki adja csak nekem örömet okozzon” érzés a domináns.

Az ilyen “rajongó” nem fog autogramért sorban állni - hiszen számára ennek semmi extra értéke nincsen - nem fog küzdeni, hogy megküzdjön az első sor kiváltságért, a rajongás tárgyát képező személy közelségéért.