Képesek vagyunk magazin 2023.2.negyedév

2023. II. NEGYEDÉV

Dóra

Kedves Olvasóink!

Olykor havazik, de már megérkezett a tavasz.

Megérkeztünk mi is a színesebbnél színesebb témákkal.

Igyekeztünk jó hangulatot is hozni magunkkal, reméljük, hogy feltöltődnek az írásaink olvasása közben!

Csodálatos napokat kívánunk!

a Képesek vagyunk magazin szerkesztősége

IMPRESSZUM

Kiadó: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, 1068 Budapest Benczúr u 21., www. sinosz.hu, kepesekvagyunk@sinosz.hu, Megjelenik: negyedévente, Felelős kiadó: Sáfrány Margit igazgató, Felelős szerkesztő: Kajtár Dóra, Korrektor: Mocsári Bernadett, Lapterv és tördelés: Kovács Laura Lilla, A rovatok tartalma közösségi munkában, a SINOSZ munkatársai és önkéntesei közreműködésével jön létre.

Kajtár

Felelős szerkesztő

SZERZŐINK

BABINSZKI VERA

Koraszülött voltam, ez eredményezte a vakságomat. A hallássérülésemet 12 éves koromban vettük észre, most hallókészüléket használok nagy megelégedéssel. Jelenleg jogot tanulok Szegeden. Célom, hogy a fogyatékosügyben tudjak lépéseket tenni az esélyegyenlőség megvalósításáért. A Facebookon blogot írok "Pici Tücsök” néven, amelyben az életemben felbukkanó kihívásokat és megoldásukat mesélem el.

BENCSIK GERGELY

Pásztón születtem. Tanulmányaimat integráltan végeztem, a Testnevelési Egyetemen szereztem asztaliteniszszakedzői diplomát. Asztaliteniszedzőként és sport mentálhigiénés szakemberként dolgozom.

HARGITAI MELINDA

Gyermekkorom óta vagyok hallássérült. A betűk, szavak szeretete is ekkor kezdődött el, és azóta végigkíséri az életemet: szeretem olvasni is, írni is őket. A munkám során számokkal foglalkozom az idő nagy részében. Élménykereső vagyok, és időről időre feszegetem a hallássérülésemből fakadó valós és vélt korlátokat.

HEGEDŰSNÉ MAKRÁNYI KATALIN

40 éves és nagyothalló vagyok. Halló férjem van, és egy 15 éves nagyothalló fiam. Siket családban születtem, így a jelnyelv a mai napig elkísér. Szegregált, majd integrált iskolában végeztem Debrecenben, majd azt követően Pestre költöztem, azóta is itt élek. Szeretek kipróbálni új dolgokat és minden lehetőséget megragadni. Kedvenc időtöltésem az olvasás, a biciklizés.

KATONA RÉKA

Másodéves hallgató vagyok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karán. Születésem óta vagyok hallássérült, és öt éves korom óta hordok hallókészüléket, ám úgy érzem, ez sosem gátolt meg abban, hogy igyekezzek céljaim eléréseben.

A legfőbb mottóm: "Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

(József Attila)

KISS-WEIDINGER VERA

Life & Párkapcsolati coach Elfogadni a megváltoztathatatlant, javítani a megváltoztathatón – ezzel a mottóval segítek nap mint nap. Én nem születésem óta vagyok hallássérült, hanem azzá lettem. Kommunikáció szakon végeztem, világéletemben olvasó ember voltam.

LACZKA ZSANETT

Születésemtől mozgássérült, és hároméves koromtól nagyothalló vagyok. Mi tagadás, ezek a mindennapi életben olykor kihívások elé állítanak, de egyúttal nélkülük sok-sok barátsággal, vidámsággal, élménnyel szegényebb is lennék, szóval nem cserélném semmiért!

MÁTÉ ANNA

19 éves vagyok, nagyon sok minden érdekel, még keresem a helyem a világban, igyekszem nyitott szemmel járni. Épp ezért örülök, hogy itt, az újságnál lehetőségem van kipróbálni magam egy teljesen új területen.

MÁTÉ MANDA

Fotográfus

Egyéves korom óta hordok hallókészüléket. Jelenleg építésznek tanulok a Műszaki Egyetemen. Szabadidőmben próbálok minél többet olvasni, fotózni és utazni, emellett szakkollégistaként aktív szerepet vállalok az szakkollégiumi közéletben.

MIZSIK VIKTÓRIA

2017-ben végeztem kommunikáció és média szakon mint moderátor.

Kreativitás, színes kultúrák, jó zenék, kellemes ételek: ezek az én hashtagjeim. Írásaimmal találkozhattok a honlapomon is: www.thewriteowl.hu

Nagyothalló vagyok. Ez az állapot folyamatosan alakult ki, így nem akadályozott jogászi hívatásom gyakorlásában. Nyugdíjas koromban kezdtem el írni. Jelenleg a Szitakötő Gyermekújság és az Irodalmi Rádió munkatársa vagyok. Azóta több kötetbe is beválogatták műveimet.

SZŰCS MÁTYÁS

Bicskén élek, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán tanulok. A csillagászattal és az asztrofotográfiával 7 évvel ezelőtt ismerkedtem meg, azóta készítek képeket az égboltról. Több tehetségtámogató programban is részt vettem az elmúlt évek során.

DR. PÁNTI IRÉN

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

PORTÉ 07

„Az a tapasztalat, hogy egy megváltozott munkaképességű munkatárs foglalkoztatása nem elvesz, hanem hozzáadott értéket képvisel a közösségünk számára. A munkatársak megértőbbek, elfogadóbbak, jobban odafigyelnek egymásra.”

– Interjú Podmaniczky Évával

19

„A víz összeköt”

– Interjú Király Beliánnal

33

Televíziós műsorokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés érdekében tett lépéseink

35

Amit a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság akadálymentesítést ellenőrző vizsgálatról érdemes tudni.

45

Színházi előadások látogatása hallássérültként

48

Miért jó színházba menni...?

49

Halld a világ hangjait!

53

Téged mi motivál?

57

Tavaszi illatmustra – a gyógyító erejű illatok

61 Galéria

SZABADIDŐ

Vaszary. Az ismeretlen ismerős

69

Mit láthatunk távcsöveinkkel a Holdon?

73

Bűnbakok a Bibliában

79

Tavaszi hajnal

„Az a tapasztalat, hogy egy munk A képességű munk Atárs elvesz, hanem hozzá A dott értéket közösségünk számára. A munkatársak elfogadóbbA k, jobban odafigyelnek

– Interjú Podmaniczky Évával

Kérdezett: Kajtár Dóra

megváltozott társ foglalkoztatása nem értéket képvisel a munkatársak megértőbbek, odafigyelnek egymásra.”

Podmaniczky Éva, a Magyar Posta

Zrt. speciális foglalkoztatási szakértője mindig is mások segítését tartotta hivatásának, ezért emberi erőforrás tanácsadóként szerzett diplomát, majd a SOTE mentálhigiénés szakember képzését is elvégezte. Tizenhét évig dolgozott segítőként, szakmai vezetőként egy civil szervezetnél, később egy startup programnál a vállalkozásindítás emberi oldalát támogatta. Kis- és középvállalkozások HR-fejlesztésével is foglalkozott, azonban legjellemzőbben hátrányos helyzetű embereknek segített visszakerülni a munkaerőpiacra. Életének egyik fontos állomása, hogy részt vett a Toldi ház társadalmi vállalkozás létrehozásában, az Elfogadlak program kialakításában és megvalósításában, ahol sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik számára biztosítottak támogatott nyaralást. Itt kezdte el magát autizmus témában képezni, később autizmusban érintett szülőcsoportokat is vezetett, majd 2022-ben elkezdett jelnyelvet tanulni a SINOSZ-nál.

Mivel foglalkozik konkrétan egy speciális foglalkoztatási szakértő?

Szerencsés vagyok, mert komplex tevékenységet végezhetek a munkám során a megváltozott munkaképességű foglalkoztatás területén a Magyar Postán. Feladatom a

munkakörök elemzése megváltozott munkaképességű foglalkoztathatóság tekintetében, a civil és partnerségi kapcsolattartás, a toborzási feladatok egy része, vezetők és kollégák edukációja, az érintettek mentorálása, jó gyakorlatok felkutatása, publikálása.

A belső-külső kommunikáció, éves szakmai program megtervezése és megvalósítása és információs anyagok készítése, például a SINOSZ szakmai véleményezésével elkészült az animációs kisfilmünk a hallássérült személyek toborzására és munkahelyi beillesztésére.

Évek óta nagy hangsúlyt helyeznek az esélyegyenlőségre és a befogadásra, 2021-ben például elindították a „Tegyünk együtt!” mottójú programot a megváltozott munkaképességű munka-

vállalók támogatására. Milyen volt a projekt fogadtatása és kifutása?

A Magyar Posta régóta figyelmet fordít a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, beilleszkedésére és hosszútávú megtartására. Ehhez kapcsolódóan 2021-ben tudatos építkezésbe kezdünk, és elindítottuk a Tegyünk együtt! programot –amelynek célkitűzése a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási szintjének emelkedése, a szervezeti kultúránkban az elfogadás erősítése, a megváltozott munkaké -

pességű munkavállalóink személyre szabott támogatása. Terveink szerint ez a program hosszútávon valósul meg, még nem beszélhetünk kifutásról.

A beillesztésnél edukációs tréninget

tartunk a vezetőknek és közvetlen kollégáknak, amely keretében megismerik a siket közösséget, eloszlatjuk a tévhiteket, és információt nyújtunk interaktív módon a hallássérült emberekről.

A felsővezetői támogatás mellett megvalósuló komplex program eredményeként 2021-ben 60%-kal nőtt a megváltozott munkaképességű munkavállalói létszám. 2022-ben havi szinten tudta a szervezet tartani a megváltozott munkaképességű mun -

kavállalói létszámot, évvégi zárásra pedig további 15%-kal emelkedett az érintetti kör. A látványos eredmény a munkatársak és vezetők edukálására, a tudatos témakör jelenlétére, a jó gyakorlatok felkutatására és publikálására, a civil szervezetek támogató együttműködésére vezethető vissza. A belső rehabilitációs mentor csapat felállítása és folyamatos képzése biztosítja a foglalkoztatás minőségét.

Jól mutatja a szervezeti kultúrában végbemenő pozitív változást, hogy a Postakürt Alapítványunk által meghirdetett megváltozott munkaképességű munkavállalók részére pénzbeli támogatást idén rekordlétszámú munkatársunk igényelte, a postai megváltozott munkaképességűek összlétszámának 95%-a. Ez azt jelenti egyrészt, hogy maguk az érintettek is felvállalják magukat, a félelmek feloldódtak bennük. Másrészt a belső kommunikáció eredményeként a vezetők, HR-es kollégák kiemelten figyeltek a megváltozott munkaképességű személyeknek nyújtott lehetőségekre, és ezáltal magukra a megváltozott munkaképességű munkavállalóikra is. Elmondható tehát, hogy a megváltozott munkaképességű létszám növekedett, és a szervezeti kultúrára pozitívan hatott a Tegyünk együtt program.

A Magyar Postánál jelenleg 300nál több megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik. Hogyan jutottak el idáig, mi volt az első lépés?

Az első lépés volt – miután megismertem a szervezetet –, hogy áttekintettük, milyen jó gyakorlatok vannak már a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának tekintetében.

Átgondoltuk, hogy mit érdemes tovább vinnünk, fejlesztenünk, vagy mi az, amit újdonságként érdemes behoznunk a vállalthoz. Így fogalmaztuk meg azt a 4 pillért, amely mentén elkezdtük a Tegyünk együtt!

programot megvalósítani. Elindítottuk a Befogadó programot, ahol 12 SNI-s fiatal 4 héten át dolgozott logisztikai üzemekben. Ebből aztán kialakult a

Postai Azonosított

Küldemények Követése feladatkör, ahol

PDA készülékkel

rögzítik a levélküldemények adatait a munkatársak. Ebben a feladatkörben ma már 15 hallássérült személy is dolgozik.

A hallássérült dolgozóik milyen munkakörökben tevékenykednek ezen kívül?

A teljesség igénye nélkül például postai ügyfélszolgálati ügyintéző,

logisztikai küldeményfeldolgozó és szortírozó, csomag automata feltöltő, levélkézbesítő, desktop üzemeltető, szakterületi koordinátor (IT) és munkaügyi ügyintéző.

Öröm látni, hogy Önök nemcsak

felveszik, hanem követik is a speciális szükségű munkavállalók beilleszkedését. Tudna esetleg mesélni arról, hogyan zajlik mondjuk egy

hallássérült munkavállaló karrierének támogatása azután, hogy sikeresen felvételt nyert a vállalathoz?

A beillesztésnél edukációs tréninget tartunk a vezetőknek és közvetlen kollégáknak, amely keretében megismerik a siket közösséget, eloszlatjuk a tévhiteket, és információt nyújtunk interaktív módon a hallássérült emberekről. Figyelmet fordítunk vezetői jelzések alapján a belső képzések akadálymentesítésére és a hallássérült kollégák egyéni igényeire. Például az egyik nagyothalló levélkézbesítő kollégánk kitűzőt

kért, hogy a halló ügyfelek számára tájékoztatást adjon állapotáról és egyéni igényeiről, ami a kommunikációt segíti egy halló emberrel. Ilyen tájékoztató táblát a nagyothalló postai ügyfélszolgálati ügyintézők is használnak.

Az Országos Logisztikai Központban kialakítottunk targoncamentes övezetet, ahol biztonságosan tudnak közlekedni siket és nagyothalló személyek is. Jelenleg 15 hallássérült személy dolgozik itt, és további jelentkezők is vannak. Az ő munkájukat és beilleszkedésüket mentor támogatja. A halló kollégák és vezetők aktívan használják az azonnali átíró programot, és igény szerint lehetőség van jelnyelvi tolmácsra az első napokban, amikor betanulási időszak van.

Pont a múlt héten jelnyelvi tolmács segítségével tartottunk egy rövid megbeszélést a hallássérült kollégáinkkal. Célja volt, hogy személyes visszajelzést és megerősítést adjanak a vezetők a kollégák munkájára, valamint a munkavállalók is visszajelzést tudjanak megfogalmazni a munkára, közösségre stb. vonatkozóan. A hosszútávú elköteleződéshez és megtartáshoz ezek a beszélgetések kulcsfontosságúak.

Valamint szoros kapcsolatban vagyunk a SINOSZ Akadályugrás munkaerő-piaci szolgáltatás munka -

társaival. A velük való aktív együttműködésnek köszönhetően az elmúlt évben megnőtt a hallássérült jelentkezők száma a Magyar Postára.

érintettek előtt is.

Mit gondol hatékonyan valósul meg a beilleszkedés? Mennyi időnek kell eltelnie, hogy idilli legyen a közös munka?

Én azt gondolom, hogy nincs folyamatos idilli állapot, vannak „elég jó” pillanatok, napok vagy órák, mert mindig kell a másikra figyelni, fontos az elfogadás és a nyitottság, valamint lényeges, merjünk nyíltan beszélni a problémákról, egyéni igényekről.

Tapasztalom, hogy a halló kollégáknál kell egy szempontváltás. Gondolok itt arra, mint amikor az IT területre érkezett az egyik nagyothalló új mun-

Már a nyílt munkaerőpiacon dolgozó siket vagy nagyothalló személyek is felelősek a közösségükért. Ők

nyitják a kaput más

kavállaló, és szembesültek a halló kollégák azzal, hogy a munka közben elhangzó beszélgetésnek nem tud a nagyothalló kolléga részese lenni, mert a monitortól nem látja a többiek arcát. Közös ötletelés után áttértek a chatben kommunikálásra, és így nem marad ki

Az a tapasztalat, hogy egy megváltozott munkaképességű

munkatárs

foglalkoztatása

nem elvesz, hanem hozzáadott értéket képvisel a közösségünk számára. A munkatársak

megértőbbek, elfogadóbbak, jobban odafigyelnek egymásra.

semmilyen beszélgetésből, tréfából. A beillesztés során fontos, hogy tudatos és részletekbe menő legyen a felkészítés, mert az első időszak meghatározható mindenki számára, és meg kell találni azt a kommunikációs csatornát, amely mindkét fél számára komfortos és egyértelmű információt ad pl. a feladat végrehajtáshoz. Lényeges, türelmes legyen maga az érintett új kolléga saját magával szemben is. Jellemző, hogy egyből a hegyet akarja elhordani, pedig ezt az elvárást csak maguknak állítják fel.

Sok szó esik arról, hogy a cégeknek, munkahelyeknek mit kell tenniük, hogy a hallássérült kollégákkal hatékony legyen a kommunikáció, kooperáció. De Ön(ök) mit gondolnak, mi a hallássérült munkavállalók szerepe a sikeres csapatmunka érdekében? Szerintem részükről is fontos a nyitottság a halló emberek, halló közösség felé. Saját tapasztalás a szervezetemben az egyik üzemben az autista kolléga jelezte, hogy szeretne kapcsolódni a siket/nagyothalló kollégáihoz, de hogy is tegye? Mire kell figyelnie? Tanácsot kért a mentortól, ezért szervezünk a közeljövőben részükre érzékenyítő tréninget. Azt is gondolom, hogy nagyon sok minden pozitívan változott az elmúlt évti -

Toborzás Toborzás

A Magyar Posta Zrt. 2022 novemberében toborzási kampányt indított a SINOSZ-szal közösen. A társaság olyan munkaköröket alakított ki, amelyek betöltése siket és nagyothalló emberek számára személyre szabott és biztonságos. A kampány arcai a Postánál dolgozó siket és nagyothalló munkatársak voltak.

a közösségükért. Ők nyitják a kaput más érintettek előtt is.

Nemcsak hallássérült munkavállalókat alkalmaznak, hanem autizmussal élőket is. Mennyiben más az autisták és a hallássérültek beilleszkedése?

Fontos megemlítenem, hogy az autista és a hallássérültek emberek mellett más fogyatékos vagy egészségkárosodott munkavállalók is dolgoznak a Magyar Postán. Minden csoport beillesztésénél igyekszünk figyelni ez egyéni kompetenciákra és a speciális szükségletekre. Jellemzően nem a munkakörhöz választjuk az egyént, hanem az egyénhez alakítjuk a munkakört.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók között jó az összhang? Vagy külön oda kell figyelni, hogy ők is megértsék egymást?

zedben hazánkban is fogyatékosság témában, de még mindig van mit tenni mindenkinek. Már a nyílt munkaerőpiacon dolgozó siket vagy nagyothalló személyek is felelősek

Az Országos Logisztikai Központban közvetlenül együtt dolgoznak nagyothalló, siket kollégák más fogyatékos kollégákkal. És igen, valóban őket is kell edukálni egymás megismerése érdekében. Jó, ha az autista kollégák is tudnak egy-két jelet, vagy a hallássérült kollégák tudják, hogy milyen speciális igényei vannak az autista munkatársuknak.

Mi az, ami Önnek sokat ad azzal, hogy megváltozott képességű munkavállalókkal dolgozik együtt?

Sokkal jobban figyelek a részletekre,

mert rájöttem, hogy ott van a lényeg egy-egy munkakör elemzésénél, vagy például nem azt a feladatot végzi el a nagyothalló kolléga, amelyet a vezető kért tőle. Ilyenkor apróra kell bontani

a kommunikációs helyzet minden pontját, mert a részletekben lesz meg az elakadás oka és így a megoldás is.

Mi az, ami a vállalatokat motiválhatná, az adókedvezményen kívül?

Az a tapasztalat, hogy egy megváltozott munkaképességű munkatárs foglalkoztatása nem elvesz, hanem hozzáadott értéket képvisel a közösségünk számára. A munkatársak megértőbbek, elfogadóbbak, jobban odafigyelnek egymásra.

Melyik az Ön kedvenc projektje?

Maga a téma áll közel hozzám, azonban kifejezetten azokat a feladatokat kedvelem, amelyekben közvetlenül dolgozhatok megváltozott munkaképességű munkatársakkal és többségi kollégákkal, mert ott látom a gyakorlatban, hogy mi működik, milyen problémát hogyan oldanak meg, itt van lehetőség látni mit kell még fejleszteni a szervezetben a hatékonyság, befogadás érdekében.

Nagyon szépen köszönöm, és további sok sikert kívánunk Önnek!

„A víz összeköt” –Interjú Király Beliánnal

„Generációkat köt össze a víz és a labda szeretete” – ez a január 21-én abszolút megállta a helyét mind a vízben, mind a lelátón, igazi közösségtalálkozó volt.

Kérdezett: Bencsik Gergely / Fotók: Németh Alexandra

eggel komótosan érkezik mindenki az uszodába, az időjárás is „vizes” napra ébredt, de ahogy belépünk az épületbe, szinte rögtön melegünk támadt. A fiúk pedig – meglehetősen eltérő életkorúak – belevetik magukat a medencébe, a hideg vízbe, ahol szinte azonnal felébrednek és megkezdik a bemelegítést.

Következik az ünnepélyes megnyitó, amelynek keretében Traskó Pál kétszeres siketlimpiai bajnok (Milánó – 1957, Helsinki – 1961) úszó és vízilabdázó kapott életmű-díjat, elismerésül és eredményei megbecsüléseiért, amelyeket „vizes” pályafutása során elért.

10 órakor elhangzik a kezdő sípszó, férfiak a vízben, összesen 8-an, 3+1 küzd egymás ellen kisebb pályán, rövidebb idő játékkal, nagy intenzitással. A szív viszi őket előre. Látni, hogy mennyi mindent jelent számukra a víz, maga az uszoda világa, amelyben oly sok csatát megvívtak egymással a világ számos pontján – sosem felejtve el azt a tényt, hogy mindig ellenfelei egymásnak és nem ellenségei. Ahogy kezdenek belemelegedni a játékosok a mérkőzésekbe, úgy kezd egyre szívósabb és magasabb színvonalú játék kibontakozni, amelyre

Ra torna szervezői külön figyeltek: ugyanis a 7 csapat mindegyike körmérkőzéses rendszerben, majd a legjobb 4 csapat – elődöntő; bronzmérkőzés; döntő – formában küzd a végső győzelemért.

A vízben kemény – sportszerű –

csata folyik, folyamatosan megy a taktikázás, és ami a legfontosabb, gólokban gazdag párharcok zajlanak. A kilátogató nézők száma a délelőtt folyamán szép számban növekedik, a vasárnapi ebéd után szinte majdnem teljes egészében megtelik a Hajós

uszoda lelátója. Siketek, nagyothallók, hallók, gyerekek és idősek sokasága gyűlt össze, hogy együtt ünnepeljék a Siketek SC-t, a vízilabdát, a sportot. Én azzal zárom soraimat, hogy a sport összehoz, de Belián idézetével együtt fejti ki igazán nagy hatását:

„A sport összehoz, a víz összeköt”. A margitszigeti Hajós Alfréd Uszodában csobbantak a vízilabda szerelmesei, a Siketek SC 110 éves jubileum centenárium záró ünnepi torna alkalmából, erről és a vízilabda sport helyzetéről beszélgettünk Király Beliánnal.

B.G.: Honnan jött a nemzetközi vízilabda torna ötlete?

K.B.: A nemzetközi mezőnyben több, mint egy évtizede pangás van válogatott szinten a vízilabdával kapcsolatban, viszont a klubélet nem állt meg az egyesületekben. Mi is évek óta járunk külföldre játszani, hol Németországba csapattal, hol Olaszországba egyénileg. Most jött el az idő, hogy mi vállaljuk a rendező szerepét idehaza. Másrészt a Siketek Sport Klubja 2022-ben volt 110 éves, és úgy adódott, hogy a szakosztályok programsorozatát mi zárjuk ezzel a tornával.

Kikből állt össze a szervezői csapat? Kiknek köszönhető, hogy a torna létrejött?

A szervezőcsapat magja 3 főből állt össze: Pintér László az anyagi dolgok beszerzéséért felelt, illetve a szálláshely felkutatásában a külföldiek részére, Plaszkó-Pető Zsolt volt a kommunikációs emberünk, aki

tartotta a külföldi csapatok tagjaival a kapcsolatot, ő adta ki az információkat. Jómagam igyekeztem irányítani, koordinálni a dolgokat. Kiemelném a csapattársaimat, hisz amikor a tavalyi év elején felvázoltuk a terveket, akkor tisztában voltunk azzal, hogy anyagi

Nagy öröm volt

számomra azt

látni, hogy a nap második felében

gyerekek lepték el az uszodát, mindegy szimbolizálva azt, hogy esetleg nincs minden veszve, lehet még a jövőben

hallássérült vízilabda akár nemzetközi

szinten is.

áldozatokkal fog járni részünkről a torna megrendezése. Köszönet illeti az érmek és a kupák tervezéséért játékosunk, Riemer Zsoltot, aki ötvösként sikeresen teljesítette a kérésünket,

valamint amikor pár nappal a torna előtt értesültünk, hogy nem tudnak nekünk játékvezetőket biztosítani, akkor mozgósította velem együtt a kapcsolatrendszerét, aminek köszönhetően az adott napon megoldott volt a játékvezetők ügye. Ugyanitt a kapuk ügyében Godova Gábor, az ASI-Vasas vezető-edzője

sietett a segítségünkre, valamint orvosi ügyben

Buzási Beát illeti a köszönet. Tüske

Márton csapattársam rengeteget segített a meccsrendi táblázattal kapcsolatban, illetve a nyomtatási munkálatokban.

Azonban mögöttünk egy aktív önkéntescsapat is állt, akik segítették az előkészületi munkálatokat is. Az önkéntesek nélkül ez a rendezvény se működött volna, nagyon nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy nem volt fennakadás.

Tizenhárom önkéntesünk volt, s ehhez kellett a két önkéntes-koordinátor, Hartáné Hunyadi Zsuzsanna és Kacsinkó Adrián Gábor profizmusa. Anyagi hozzájárulással a Békás

Halláscentrum részéről kaptunk felajánlást, amelyet a kupák és az érmek beszerzésére költöttünk. Dr. Tapolczai

Király Belián

Gergely, magyar országgyűlési parlamenti képviselő, valamint a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke is partnerünk volt abban, hogy egy parlamenti látogatásra is lehetőséget kaptak az érdeklődők. A klub részéről Matuska Miklós személyében minden segítséget megkaptunk, amely az adminisztrációhoz, a hivatalos ügyekhez kellett. Kiemelném még a Hajós Alfréd uszodában működő Gála Büfé vezetőjét, Liszi Henriettát, aki kiemelten kezelte az esemény cafetering szolgáltatását, az önkétesek és játékvezetők ellátását pedig teljes egészében a Kasha EbTrafik finanszírozta. Együttműködő partnerünk, az Oázis Sport Egyesület, ahol 5 játékosunk is játszik velük együtt bajnokságban, biztosította a felkészüléshez kellő meccseket, illetve a játékvezetők személyében is tudtak segítségünkre lenni. A Dagály fürdő részéről Kiss

LÁTOGATÁS

A PARLAMENTBEN

A torna előtti nap a vízilabda torna részvevői ismerkedhettek meg a magyar Parlamenttel. A nem mindennapi csoport körbevezetését dr. Tapolczai Gergely, az országgyűlés első hallássérült parlamenti képviselője, az MHSSZ elnöke tartotta. Sokan most jártak először az Országházban, nagy élményekkel és izgalmas történetekkel lettek gazdagabbak.

Balázst említhetném, aki szintén rugalmasan kezelte a helyzetünket. Alapjában véve úgy tekinthető, hogy akiket megkerestünk, azok szívesen és együttműködve vállalták azt, hogy a torna sikeresen és jól záruljon.

Mikor kezdődtek meg az eseményszervezés munkálatai?

Az ötlet már két éve megfogant, azonban a munkálatok csak tavaly szeptemberben kezdődtek meg, több okból is. Gazdasági oka is van: a tornát a klub égisze alatt, de saját költségből finanszíroztuk teljes egészében. Ez azt jelenti, hogy a csapattársaimmal sikerült a havi tagdíjakból addigra annyit kigazdálkodni, hogy tudjuk bátran vállalni a tornát. Nem olcsó mulatság a pályabérlet, ezért is vagyok büszke a csapattársaimra is.

5 nemzet országa képviselte magát. Írország, Németország, Hollandia, Olaszország és Magyarország. Két ország egy-egy játékosa máshol játszott?

Igen így van, mivel az olaszok és az egyszemélyes holland kontingens nem voltak elegen arra, hogy külön csapatként induljanak, ezért ők a német, illetve az ír csapatban szerepeltek vendég-játékosként. A számok tükrénél maradva öt nemzet fiai képviselték magukat, összesen

7 csapattal, 3-3 német, magyar és az ír csapat.

A strandvízilabda nincs nagyon elterjedve.

Ezt 3-3 fő játssza egymás ellen, 2x5 perces félidőben. Láttam, hogy menetközben lett egy kis szabályváltozás, a félidőben elért 6. gólnál véget ér a mérkőzés. Alapból van ilyen szabály, vagy ez akkor lett kitalálva?

Szeptembertől tudatosan, időméréssel készültünk egymás ellen edzéseken

arra, hogy mennyi idő alatt és milyen jól lehet kihozni egy meccset, egy tornát. Erre szerveztem a még mindig folyó Vasák-kupát, amely révén a társaság tagjait 3 csapatra bontottam, és így kéthetente edzésidőben mérkőztünk egymással. Ez sok tapasztalatot

A hallássérültek

világa egy kisebb

világnak tekinthető, és mi mindannyian,

akik benne élünk sportolóként és

egykori sportolóként, mindig is ellenfelei voltunk egymásnak és nem ellenségei.

Így a torna lezárulta

után a társaság

nagyobb része egy közös sörözésre és

pizzázásra ült be a belvárosi éttermek egyikébe.

és tanulságot adott arra nézve, hogy hogy valósítható meg egy nagyobb

volumenű esemény több csapattal felállva. Illetve korábban a felkészülés részekként részt vettünk egy Amatőr Vízilabda Ligán, amely Gödöllőn lett megrendezve 2022 novemberében. Ott láttuk és tapasztaltuk azt, hogy milyen szabályok, időhatárok szükségesek ahhoz, hogy sikeresen le tudjunk bonyolítani egy tornát. Az időkorlát a pályabérlés anyagi és időbeli szűkössége miatt került bevezetésre nálunk, illetve azért, mert gyorsítani és látványosabbá akartunk tenni a játékot. Nem hívnám strandvízilabdának, hanem inkább „kispályás vízilabdának” a futsal mintájára, azonban hosszútávon az a célunk, hogy ez a szabályrendszer bevezetésre kerüljön, annyi módosítással, hogy nem 3+1-es felállásban szeretnénk a jövőben játszani a tornákon, hanem 4+1-ben. A hat-gólos szabály szintén a játékot hivatott gyorsítani. A torna annyiból is nagyon tanulságos volt, hogy bizony vannak még hiányosságok, amelyeket érdemes orvosolni. Úgy gondolom, hogy ez egy jó lépés volt arra, hogy elinduljunk közösen egy úton, amely messzire vihet.

A visszajelzések mindig adnak egy tükröt, hogyan is érezték magukat a jelenlévők. Kezdjük

a külföldi és honi sporttásakkal, milyen visszajelzéseket kaptál tőlük?

Mindenkitől pozitív visszajelzést érkezett, elsősorban azért, mert hosszú idő után tudtunk egymással találkozni és játszani. Pénteki napon közös, jó hangulatú könnyedebb edzést tartottunk, s akik tudtak azok örömmel jöttek el. A hallássérültek világa egy kisebb világnak tekinthető, és mi mindannyian, akik benne élünk sportolóként és egykori sportolóként, mindig is ellenfelei voltunk egymásnak és nem ellenségei. Így a torna lezárulta után a társaság nagyobb része egy közös sörözésre és pizzázásra ült be a belvárosi éttermek egyikébe.

Rengeteg néző volt kint és igaz lett egy mondásod, miszerint „a víz összeköt”. Remek szóhasználat! Gondoltad volna, hogy enynyien kilátogatnak majd? Milyen reakciók érkeztek?

Nagyon meglepett, mivel részemről az információ-áradás nehézkesen működött kifelé, mert az utolsó hónapban sok váratlan gonddal küszködtem, amely a Magyar Vízilabda Szövetség részéről ért, s emiatt inkább ezeknek a kellemetlenségeknek a megoldásán

fáradoztunk többedmagammal, hogy legalább a torna, a játékosok és a vendégeink számára rendben legyen. Az utolsó napra helyreállt minden, és nagy öröm volt számomra azt látni,

hogy a nap második felében gyerekek lepték el az uszodát, mindegy szimbolizálva azt, hogy esetleg nincs minden veszve, lehet még a jövőben hallássérült vízilabda akár nemzetközi szinten is. Voltak megkeresések azzal kapcsolatban a helyszínen is a nap végén, illetve e-mailben a rendezvényt követő napokon, hogy a jövőben szívesen működnének együtt akár segítőként, akár szponzorként. Úgy gondolom számunkra már az a visszajelzés is példaértékű, hogy az önkénteseink elégedetten és élményekkel gazdagon távoztak a rendezvényről, valamint a szülők visszajelzése alapján úgy gondolom, hogy a kisebbek is megérezhettek abból az érzésből valamit, amely számunkra, vizes embereknek oly sokat jelent, az uszoda közege, a küzdés, és az egymásért való együttműködés.

A szervezői csapat hogyan értékeli a tornát?

Hátradőlhetünk abból a szempontból, hogy levezényeltük a tornát. Azonban nem vagyunk elégedettek több részlettel, ezeken még dolgoznunk kell a jövőben. A tornával kapcsolatban nekem volt egy hiányérzetem: a hangtechnikát ugyanis teljesen elfelejtettem biztosítani. Fel se merült bennem, hogy esetleg igény lehet rá, s ez szarvashibának bizonyult, mivel

szép számmal voltak nagyothallók és hallók a nézők között is, akik kicsit furán érezhették magukat a megnyitón és az eredményhirdetésen. Hitem szerint mi most elindítottunk egy olyan folyamatot, amelynek hatása évek, évtized múlva lesz beláthatóan értékelhető. Bízom benne, hogy az a jó érzés, hogy elindult valami, az elég munícióval tölt fel minket a következő időszakokra, hogy ismét felhúzzuk az ingujjat, és elkezdjük szervezni, lebonyolítani a következő tornákat.

Van arról szó, hogy más országokkal összefogva létre jöhet egyfajta több állomásos torna? Volt korábban erről szó, tervezés alatt van ez is.

Nemzetközi viszonylatban milyen a siket vízilabda sport? Hány ország tekinthető aktívnak? Kiöregedő sportágnak mondanám, az utánpótlás mindenhol sínylődik. Aktívnak talán 5-6 ország tekinthető, azonban ebben a sportágban jóval több a potenciál.

Magyarországon nemrég alakult újjá a vízilabda. Hogyan zajlanak most az edzések? Hányan tekinthetőek aktívnak sportolóknak?

Hol és hogyan zajlanak az edzések, heti hány alkalommal?

JÁTÉKVEZETŐI SZEMMEL

JÁTÉKVEZETŐI SZEMMEL

Egy halló játékvezetőnek mindig újdonságot és kihívást okozhat kizárólag hallássérültek számára való játékvezetés. Így volt ezzel Varga Gyula is, aki történetesen először került ilyen helyzetbe. Ő maga otthonosan mozog az uszodák világában. „A torna színvonala nagyon barátságos, hangulatos volt. Vízilabdának nézett ki, nem csak egyszerű labdával bohóckodásnak, mint néha egy-egy amatőr vízilabda edzés.”

A játékvezetőknek is fel kellett venniük a ritmust, ahogyan a játékosok felpörögtek. „Kifejezetten izgalmas, pörgős meccsek zajlottak. Nyilván ehhez hozzájárult a leginkább strandvízilabda szabályok használata, hiszen az pont arról szól, hogy minél gyorsabban, minél pörgősebb, látványosabb mecscsek legyenek. Viszont épp ez az, ami nagyon ki is vesz a játékosokból minden erőt délutánra, a torna végére. Borzalmasan el lehet fáradni egy-egy ilyen kupa végére.”

Nemcsak a játékosok fáradtak el a nap végére, hanem természetesen a játékvezetők is – nem csoda, hiszen 13 kilométert fel-le sétálni a medence partján és közben a játék-

rendjére is ügyelni – igen sokat kivesz az emberből. Na de mennyire volt nehéz a játékvezetés? Adódott a kérdés: „Nehézséget természetesen okoz, de eddig olyan jellegű nem volt, amelyet ne tudtunk volna megoldani. Tény, hogy vannak, akiknek akárhogy sípolunk, nem hallanak belőle semmit, de van, aki csak részlegesen halláskárosult. Viszont csapattársaik, ellenfeleik is figyelnek, és megállítják azt, aki esetleg nem hallotta, hogy a bíró szabaddobást ítél. Mivel jórészt mindenki vízilabdázott már egy ideje, így annyi tapasztalatuk biztosan van, hogy tudják miért jár ítélet, és egyből keresik a bírók tekintetét, jelzését, még ha nem is hallották. Aztán van, hogy nincs ítélet, és mutatjuk, hogy semmi gond, mehet tovább. Mivel részlegesen, vagy egyáltalán nem hallanak, sokkal jobban figyelik a bírókat és a környező embereket. Bár így figyelnének a rendesen halló játékosok közül is sokan” – a válasz pedig szerintem önmagáért beszél. Mint minden sportág, úgy a vízilabda is fejlődhet még tovább, Gyula mondott is egy remek innovációt: „Esetleg

valamilyen fényjelző a kapukon és/vagy a víz alatt, amely a hallókat is ugyanúgy többletinformációval látná el, mert van, hogy a nagy csobogásban, küzdelemben ők sem hallanak meg minden ítéletet. Nyilván ez többletköltség egy rendezésnél, plusz ki kezelje még ezt is, vagy milyen formában? Nem sokat gondolkoztam ezen még, mert először vettem részt siketek mérkőzésének vezetésén, és remekül ment nagyjából minden. Néha pár másodperc kellett, mire mindenki észrevette, hogy áll a játék, de annyira minimális volt, hogy nem okozott problémát” – ez játékvezetői szempontból előnyös, viszont a játékosokat is dicséret illeti emiatt.

„Nagyon remélem, hogy ez a rendezvény továbbra is működni tud. és még nagyobb érdeklődés övezi majd. Én szívesen, lelkesen támogatom, ha arra kerül sor.”

Két éve alakultunk, aktív tagjaink száma megközelíti a 20 főt.

Péntekenként vannak közös edzéseink, azonban 5 főt integráltunk halló csapatba, s így tudnak bajnokságban is játszani, indulni.

A jövőre nézve elképzelhető, hogy a honi bajnokságok egyikében elindul egy csapat? Ennek milyen releváns költségei lennének?

Millió felett van a bajnokságban való részvétel díja, azonban a nagyobb gond az, hogy sokan közülünk családosok, vidéken laknak, illetve más már a priorítás hétvégente, mint hetente egy meccset bevállalni. A keret alkalmas lenne rá, hogy a budapesti Gyarmati Dezső Bajnokságban megállja a helyét.

Sajnos a vízilabda sportág kikerült a Siketlimpia programjából, utoljára 2009-ben szerepelt a menetrendben. A nemrégi-

ben tartott Siketek Nemzetközi

Sportszövetsége közgyűlésén szavazás volt róla, hogy újra visszakerüljön a programba, a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége delegáció igennel szavazatott róla, de sajnos többségében nemmel szavaztak. Ennek mi lehet az oka? Várható, hogy a vízilabda sport visszakerül majd valamikor a programban?

Fájó, de logikus döntés született. Logikus, mert lépésenként kell felépíteni egy „halott” sportágat: régiós bajnokság, kontinentális bajnokság, Világbajnokság és utána lehet arról szó, hogy felkerüljön esetleg a siketlimpiai programra. Mi most az legelső kicsi

Traskó Pál SSC életmű-díjával

VÉGEREDMÉNY VÉGEREDMÉNY

1. Siketek SC A

2. Siketek SC B

3. Dublin (ír)

4. Siketek SC C

5. GSV Bremen (német)

6. GSV Hamburg (német)

7. GSV München (német)

lépést próbáljuk megtenni. Illetve törekszünk rá, hogy szabályváltozással nagyobb sportolói tömegbázist érjük el, látványosabbá, gyorsabbá próbáljuk tenni a pólót azáltal, hogy kisebb pályán 4+1-es felállásban, rövidebb meccsidővel bonyolítsuk le a mérkőzéseket.

Minden hazai sportág küzd az utánpótlás nevelésével. Tudjuk, hogy a Siketlimpia a legnagyobb sportesemény, amely számít, de ennek hiányában van értelme vagy egész pontosan: van motiváció az utánpótlás nevelés kérdéseivel foglalkozni?

Nagyon nagy húzóerő a Siketlimpia, ez nálunk is meglátszott mindjárt az

Gólkirály:

Eion Nolan (Dublin) 37 gól

Legjobb kapus: Riemer Zsolt (SSC A)

Legjobb játékos: Tamás Bálint (SSC B)

elején. Mikor újra elkezdtük, akkor 30-40-en voltunk. Amikor látszódott, hogy belátható közeljövőben nincs esély arra, hogy visszakerüljön a siketlimpiai programba a vízilabda, úgy morzsolódtak le szépen az emberek. Mostanra az igazi kemény mag maradt, akik szeretik művelni ez a szép sportágat, amellett a másik célom is megvalósult ezzel: igazi közösségformáló hatása van, generációkat köt össze a víz és a labda szeretete.

HÉTKÖZNAPOK

TELEVÍZIÓS MŰSOROKHOZ

VALÓ EGYENLŐ ESÉLYŰ

HOZZÁFÉRÉS ÉRDEKÉBEN

TETT LÉPÉSEINK

Manapság a legtöbben a televíziós műsorokból tájékozódnak, így a televíziós műsorokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása elengedhetetlen mindenki számára, így a siket és nagyothalló emberek számára is. Napjainkban ez az egyik legfontosabb információforrás, továbbá a kultúra és a szórakozás egyik eszköze is. Így ha a televíziós műsorszámok nincsenek minőségi felirattal ellátva, akkor közel 60 ezer hallássérült személy esik el ettől az információs, kulturális és kikapcsolódási lehetőségtől.

Írta: dr. Laczka Zsanett

Mindemellett a siket és nagyothalló közösségtől folyamatosan

érkezik panasz hozzánk, a SINOSZ-hoz – többek között – a televíziós feliratok minősége miatt. Ezekkel a panaszokkal, észrevételekkel már 2021ben több alkalommal megkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (röviden: NMHH). Azonban úgy éreztük, hogy az NMHH törekvései ellenére nem történt javulás, ezért 2022-ben az Alapvető Jogok Biztosához fordultunk szakvéleményt kérve tőle.

2022. február 16-án, a szakvéleménykérést módosítva, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságnál kezdeményeztünk hatósági eljárását. Válaszlevelükben célzottabb esetleírást kértek, amelyet 2022. június 24-én el is küldtünk elektronikusan, bizonyítékként videókkal alátámasztva panaszbeadványunkat. A videókban jól láthatóak voltak a felirat csúszásai, kihagyásai, illetve az automata beszédfelismerő rendszer pontatlanságai.

Először választ nem kaptunk, így az ügyintézési határidő lejártát követően ismételten megkerestük az Egyenlő

Bánásmódért Felelős Főigazgatóságot. 2022. október 20-án – az eljárási határidőn túl – érkezett válaszlevelük arról tájékoztatott minket, hogy megszüntették az eljárást, mert az ügy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatáskörébe tartozik.

Monostori Gabriella írása jól szemlélteti, hogy milyen nagy változáson esett át az elmúlt 10 év során televíziós műsorok akadálymentesítése; hogy a kötelező pár óra hogy bővült szinte a teljes műsoridőre; illetve mekkora szerepe volt ebben a SINOSZ-nak.

Hatalmas és örömteli mérföldköveket léptünk át az elmúlt évek során. De persze tudjuk, hogy a siket és nagyothalló személyek televíziós műsorokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése a mai napig nem valósul meg teljesen, ezért érdekvédelmi munkánkat e területen tovább folytatjuk 2023-ban is.

AMIT A NEMZETI MÉDIAÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

AKADÁLYMENTESÍTÉST ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATÓL TUDNI ÉRDEMES

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorelemző osztálya 2011-ben kezdte hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni az Mttv. vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését az országos médiaszolgáltatók műsoraiban. A műsorok ellenőrzése a SINOSZ kezdeményezésére indult, és az együttműködés az érdekvédelmi szervezettel a későbbiekben is megmaradt. Folyamatosan bővítve a vizsgált médiaszolgáltatók körét, szisztematikus jelleggel, havi periodicitással végezzük a vizsgálatot, amelynek célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése.

Szerző: Monostori Gabriella, műsorelemző osztály

z Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében az országos audiovizuális médiaszolgáltató – amennyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja köteles biztosítani, hogy (a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével) valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal (például teletext szolgáltatáson keresztül) vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. Az Mttv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének elérése folyamatosan és fokozatosan terheli a kötelezetteket, e kötelezettségeket teljeskörűen legkésőbb 2022. szeptember 19. napjától kell teljesíteni. A meghatározás értelmében az akadálymentesítésre kötelezett médiaszolgáltatók köre évente változhat. A törvény a nem felvételről közzétett műsorszámokra vonatkozóan ésszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozást ír elő. A 2012-ben elfogadott törvénymódosítás az akadálymentesítést szabályozó előírásokra vonatkozóan is tartalmazott változásokat. A törvény korábbi verziója ugyanis a napi kvótába csak a filmalkotásokat és a fogyatékkal élő személyek szá -

mára készített műsorszámokat sorolta. A meghatározás alapján az egyre növekvő akadálymentes műsoridőt szinte lehetetlen volt színes és gazdag tartalommal megtölteni, főként csak sorozatokkal, szappanoperákkal és mozifilmekkel bővülhetett a repertoár. További anomáliaként jelentkezett, hogy a médiaszolgáltatók a segédlettel ellátott programok jelentős hányadát a kevésbé nézett éjszakai és hajnali műsorsávokban szerkesztették adásba.

A módosítás következtében bővült mind a segédlettel kötelezően ellátandó, mind a médiaszolgáltatók által szabadon választható műfajok köre, valamint a törvény meghatározta, hogy az adott naptári évre érvényes napi akadálymentesített óraszámot a 6 és 24 óra közötti műsoridőben kell sugározni.

A műsorszámok ellenőrzése a Médiatörvényben megfogalmazott normák alapján, meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történik. Az adatfelvételt hallássérült külsős munkatársak végzik, akiket az érdekvédelmi szervezet ajánlása alapján, próbamunka elvégzése után választunk ki a jelentkezők közül. Az adatrögzítésért felelős munkatársak klasszikus távmunkában

dolgoznak, a felvételeket az NMHH ftp szerveréről töltik le. Az ellenőrzés módszere és a mintavétel a bővülő tapasztalatok, valamint a technikai háttér megszilárdulása következtében az évek folyamán több változáson is átesett, míg kialakult a vizsgálat metodikájának végleges formája. Az ellenőrzött napok száma kezdetben változó volt, majd 2013-tól valamennyi elemzésbe vont csatornán havonta négy nap analízisét végeztük el a 00:00-tól 24:00 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan.

A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adataira és az abból nyert átlagértékekre alapulnak. A rögzített adatokat havonta összesítjük, ellenőrizzük, elemezzük majd egy vizsgálati jelentés készül. A havi jelentéseket féléves összefoglalók fogták egybe (2022-ig), az éves eredményeket pedig a parlamenti beszámoló tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a teljes műsorfolyam akadálymentessé vált, és a hiányosságok száma minimalizálódott, 2023-tól az ellenőrzött napok száma a felére csökkent,

valamint a továbbiakban negyedéves jelentések készülnek. A vizsgálati jelentéseket a Médiafelügyeleti osztálynak továbbítjuk, ahol a jogász kollégák mérlegelve a hiányosságok mértékét az észlelt jogszabálysértő feliratozások esetében eljárást indítanak.

2011-ben négy médiaszolgáltató programjának ellenőrzésével kezdtünk, majd a vizsgált médiumok köre időközben folyamatosan bővült, így 2022-ben már tíz csatornán havonta 40 napot ellenőriztünk. A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2, M4, M5, Duna Televízió, Duna World), és négy kereskedelmi (RTL Klub, TV2, ATV, Hír TV) médiaszolgáltató programjára terjed ki.

Az ellenőrzés a műsorszámok formális jellemzőinek rögzítése mellett az alábbi szempontokra fókuszál:

- akadálymentesítették-e a szolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat

- teljesítették-e az adott naptári évre előírt napi kvótát

- a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és az oldalszámot,

- megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák.

Az ellenőrzés részben mennyiségi, részben minőségi szempontok alapján történik. Kezdetben a Médiatörvény minden naptári évre meghatározta az akadálymentesítendő műsorórák számát, amelyet 2011-re napi négy órában állapított meg. Az előírás szerint évente két órával kellett növelni a felirattal vagy jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsoridő mértékét. 2015-től pedig az előírt kötelező óraszám helyett minden, az Mttv. 39. § (2) bekezdésében nevesített műsorszámot akadálymentesíteni kellett a napi programban, és ez néhány kivétellel már a teljes műsorfolyamot jelentette. 2015-ig minden évben számottevően nőtt az akadálymentesített műsoridő aránya, elsősorban azért, mert a törvény ezt írta elő, másrészt azért, mert valamennyi vizsgált csatorna az elvártnál nagyobb arányban növelte a segédlettel ellátott műsoridejét. A legjelentősebb növekedés 2012-ben történt, amikor az akadálymentesített műsoridő megduplázódott az előző évhez képest.

Vizsgálatunk egyik lényeges szempontja a törvényben kiemelt

műsorszámok akadálymentesítésének ellenőrzése. Ebbe a körbe tartoznak a hírműsorok, a politikai tájékoztató

műsorok, a közérdekű közlemények

és a politikai reklámok, valamint a fogyatékos személyekről és esélyegyenlőségről szóló műsorszámok. 2011-ben a vizsgált csatornák közül csak az RTL Klub látta el felirattal a politikai tájékoztató műsorát, a többi médiaszolgáltatónál kísérlet sem történt az akadálymentesítésre. Változás

2012 végén mutatkozott, ekkor a feliratozott politikai műsorok aránya elérte a 36 százalékot, majd 2014ben ez az arány megközelítette az 50 százalékot. Ennél a műsortípusnál jelentkezett leginkább az élő műsorok akadálymentesítésének problémája, így kezdetben főként csak a műsorszámok ismétléseit tudták felirattal ellátni az érintett médiaszolgáltatók.

Tapasztalataink alapján a műsorszámok előtti figyelemfelhívás közzétételében váltak leghamarabb normakövetővé az analizált médiaszolgáltatók. 2013 végére a műsorszámok előtti figyelemfelhívás és teletext oldalszám közzétételére vonatkozó előírás betartása – esetenként néhány kivétellel –megvalósult.

Az akadálymentesített napi óraszám folyamatos növelése mellett lényeges szempont, hogy a megnövekedett műsoridőt a szolgáltatók milyen tartalommal töltik meg. 2015-ig a kötelezően akadálymentesítendő műsorokon túl a csatornák döntötték el,

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében az országos audiovizuális médiaszolgáltató – amen ynyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja köteles biztosítani, hogy (a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével) valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal (például teletext szolgáltatáson keresztül) vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.

hogy programjukból mely műsorokat teszik hozzáférhetővé a hallássérült nézők számára. Valamennyi médium műsorkínálata a vizsgált évek alatt egyre színesebbé vált, de különösen a közszolgálati csatornákra vonatkozóan állapítható meg, hogy a kezdeti időszakhoz képest jóval gazdagabb és igen sokszínű programmal szolgálnak az érintett nézői csoport számára. Ugyanakkor mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiaszolgáltatókról elmondható, hogy igyekeztek a nagy nézettséggel bíró műsorszá -

mokhoz a hozzáférést biztosítani (kivételt képeztek a sportközvetítések).

A műfaji ranglista élén minden periódusban a hírműsorok és a sorozatok álltak, míg a második és harmadik helyre az ismeretterjesztő programok, a gyermekműsorok és a mozifilmek kerültek évente váltakozó sorrendben.

A leggazdagabb választék a Duna TV, a legszűkebb paletta pedig a két kereskedelmi médiaszolgáltatónál volt tapasztalható, illetve a tematikus csatornák megjelenése után az M4 rendelkezett a legszűkebb kínálattal.

A műsorokhoz való hozzáférést biztosító segédlet a vizsgálat minden időszakában döntő mértékben teletext feliratot jelentett. Jelnyelvi tolmács segítségével átlagosan a műsorok 1-4 százaléka volt megtekinthető, havonta némileg változó arányban. 2015től a jelnyelvi tolmáccsal sugárzott műsorok száma drasztikusan csökkent, jelenleg az akadálymentesített

műsorok 0,4 százaléka látható így a közszolgálati csatornákon. 2013-ban a SINOSZ és az MTVA stratégiai megállapodást kötött arról, hogy az M2 gyerekcsatornán jelnyelvi narrációval biztosítják egyes műsorok akadálymentességét, mivel bizonyos életkor alatt a feliratozás nem alternatíva a gyerekek számára. A megállapodás eredményeként az M2-n gyerek jel-

nyelvi narrátorok segítik az olvasni még nem tudó gyerekeket, hogy számukra is érthető és élvezhető legyen a gyerekhíradó és a mesék egy része. Az akadálymentesített műsorszámok akkor válnak valóban befogadhatóvá és élvezhetővé, ha a segédlet pontosan megjeleníti az elhangzottakat, valamint szinkronban van a képi történésekkel. A hatóság ezért kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordított a hibák és hiányosságok feltárására. Leg ygyakoribb hiba a felirat különböző

időtartamú hiánya és aszinkronitása

volt, amelyek minden médiumnál nagy számban jelentkeztek. Jellemző

volt a hibák ismétlődő előfordulása,

valamint az anomáliák halmozott megjelenése. Szintén problémát jelentett, hogy a késést a felirat olvashatatlan gyorsasággal történő pörgetésével hozták szinkronba a beszéddel.

2011-ben igen nagy számban és igen változatos skálán mozgó hibákat regisztráltunk a feliratozásban, és sajnálatos módon ez a helyzet 2013 őszé -

ig változatlan maradt. Ezt követően elsősorban az aszinkronitások száma csökkent, és a feliratok egyre pontosabbá váltak a korábbiakhoz képest.

A javuló tendenciában időnként viszszaesés volt tapasztalható, de 2022-re a hibák száma tartósan csökkent. A legnagyobb kihívást a nem felvételről

A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2, M4, M5, Duna Televízió, Duna World), és négy kereskedelmi (RTL Klub, TV2, ATV, Hír TV) médiaszolgáltató programjára terjed ki.

közzétett, „élő” műsorok akadálymentesítése jelentette minden vizsgált médiumnak. Ezeket a műsorokat vagy egyáltalán nem látták el segédlettel,

vagy csak hiányos, jelentős késéssel megjelenő feliratok voltak olvashatók. 2015 után az automata beszédfelismerő program alkalmazásával az „élő” műsorok feliratozása is megtörtént, igaz változó minőségben valósul meg. Az automata programmal készült segédletekben a mai napig gyakori a szótévesztés és a tartalomba nem illő kifejezések halmozódása. Archív felvételek, háttérzaj, nem tiszta artikuláció vagy halk beszéd, valamint idegen nyelvű beszéd esetén jelentősen megnő a szótéveszté -

sek aránya a feliratban, és értelmetlen mondatok születnek. További nehézséget jelent a szöveg tagolatlansága, a központozás hiánya és az utólagos szójavítás.

Az elmúlt tizenegy évben 20 százalékról közel 100 százalékra nőtt az akadálymentesített

nőtt az akadálymentesített műsoridő aránya, vagyis gyakorlatilag a teljes műsorfolyam akadálymentessé vált. Reményeink szerint ennek az eredménynek az elérésében a következetes hatósági ellenőrzés is szerepet játszott. Ugyanakkor mivel anomáliák továbbra is előfordulnak, szükségesnek tartjuk a pontos és hiánytalan

szövegezés meglétének rendszeres ellenőrzését.

Az eredményeket tekintve elmondható, hogy a vizsgált médiaszolgáltatók mostanra magukévá tették a törvényben megfogalmazott követelményeket, és ennek eredményeként a segédlet nélkül sugárzott műsorok száma radikálisan csökkent. Amenynyiben mégis előfordul, hogy egy műsorszámról teljes időtartamában hiányzik a felirat, az inkább technikai probléma, mintsem a szolgáltatói szándék következménye. Megállapításunkat a számok is alátámasztják, hiszen az elmúlt tizenegy évben 20 százalékról közel 100 százalékra

Javításra szorul az automata feliratozás minősége, és szükséges lenne a gyermekek

számára jelnyelvi narrációval készült műsorszámok körét az animációkon felül családi és mesefilmekkel, ismeretterjesztő, vallási, valamint egyéb műsorokkal bővíteni.

műsoridő aránya, vagyis gyakorlatilag a teljes műsorfolyam akadálymentessé vált.

Színházi előadások látogatása hallássérültként

A színházi előadásokon még gyerekcipőben jár a

minden esetben van lehetőség. A színészek hangját valamilyen szinten hallani, ha megfelelő a hangosítás, módszerek, amelyek segítségével érthetőbbé tehetőek Dumaszínház humoristáinak előadásait próbáltam a hangosításra, hiszen az egész standup műfaj a szóbeli

Írta: Babinszki Vera

előadások hallássérültként

feliratozás, és jelnyelvi tolmácsolásra sem hangját is csak akkor van esélyünk hallássérültként hangosítás, ami sajnos szintén ritka. Ám vannak olyan tehetőek bizonyos színházi darabok. Én eddig a próbáltam élőben hallgatni, mivel itt kifejezetten figyelnek szóbeli poénokkal való szórakoztatásra épül.

Amegoldásom lényege, hogy a hallókészülékhez csatlakoztatható külső mikrofont használom az előadó beszédének megértéséhez. Akkor működhet, ha olyan külső mikrofont használunk, amelynek van 3,5 mm-es, szabványos Jack fülhallgató csatlakozója. A színház technikusaival néhány nappal az előadás előtt megbeszélem, hogy rá tudják-e kötni az eszközömet az előadás alatt használatos keverőpult fülhallgató kimenetére. Így mindazt, amit az előadó a mikrofonba mond a közönségnek, én a fülemben is hallom, ez a plusz hangforrás nagyban hozzáad a beszédértéshez, vagyis a humorista est élvezetéhez.

Mire kell figyelni?

Ezt a fentebb írt technikai információt érdemes kommunikálni a technikussal. Több helyszínen is próbáltam már ezt a módszert, az eddigi tapasztalataim alapján nyitottak voltak a megvalósításra. A technikus érteni fogja, mit hogyan kell beállítani ahhoz, hogy működjön.

Érdemes figyelembe venni a külső mikrofonunk és a hallókészülék közötti távolságot. Meg szoktam kérdez -

ni előzetesen, hogy a színházterem melyik részében van a keverőpult, és igyekszem a hozzá legközelebbi széksorban helyet foglalni. Volt olyan alkalom, amikor nem lett volna elég a hatótáv az eredetileg foglalt helyemről, és megengedték, hogy a keverő mellé üljek.

Jó, ha az előadás előtt fél-egy órával hamarabb érkezünk, így bőven lesz idő kipróbálni a technikát. Szoktam kérni, hogy játszanak a fülembe valamilyen teszthangot, kapcsoljuk be a színház mikrofonjait is, hogy azzal együtt teszteljük a fülembe érkező beszédet. Általában ezek a tesztek rendben lezajlanak, onnantól nincs más dolgunk, mint hátradőlve élvezni az előadást. Nem biztos, hogy tökéletes, 100%-os beszédértést kapunk, de leveszi a vállunkról a koncentráció terhének legalább egy részét.

MIÉRT JÓ SZÍNHÁZBA MENNI...?

A meghirdetett színházi előadásra örömmel jelentkeztem. Az ára sem volt vészes, pláne, hogy biztosított volt a jelnyelvi tolmács, és a hely indukciós hurokkal is fel volt szerelve. Mikor is volt? 2023.02.15-én szerda este 19 órától, amikor még az idő is kegyes volt egy szép kellemes hét közepén.

Mit néztük? Az Egy csepp méz című előadást. Hol volt mindez?

Budapest belvárosában a kicsi, de barátságos Radnóti Színházban, teltházzal.

Sajnos kevés hallássérülttel találkoztam, de annál nagyobb öröm volt közösen élvezni az előadást. A modern civilizációnak köszönhetően az indukciós hurok is nagy se -

gítség a hallókészüléket viselőknek.

Szeretném megköszönni a tolmács (Vörös Zsolt) lelkiismeretes munkáját, aki egész idő alatt (egy rövid szünettel) egyedül jelelt nekünk. S nem utolsósorban szeretném bíztatni a többieket, hogy máskor jöjjenek el, kár lenne kihagyni egy ilyen rendkívüli előadást.

Ez a mosolygós kép a darab után készült és azt hiszem, hogy sok mindent elárul...

Hegedűsné Makrányi Katalin

HALLD A VILÁG

HANGJAIT!

„Halld a világ hangjait” – ez a Phonak jelmondata. Noha mi, hallássérültek pont a hangokat halljuk az ép emberekhez képest máshogy: sok esetben kevésbé, másokban pont erősebben, hangsúlyosabban. Érdekes kísérletnek tartottam, hogy vajon elmesélhetővé válik-e egy nap akkor is, ha kevés környezeti leírást használok, csupán a hangok vezetik az olvasó figyelmét.

Írta: Máté Anna

REGGEL

Órarezgés, csészezörgés. „Jó reggelt kívánunk minden kedves hallgatónak, a Klubrádió reggeli hírei következnek. Az M7-es felé kivezető úton baleset történt, erre csak kerülővel közlekedhetnek.” Evőeszközcsörgés, pirítósropogtatás, vízcsobogás, lépések zaja, padlónyikorgás. „Szia, hogy aludtál? Jól, köszi, és te? Na, rohanok, már várnak bent, este találkozunk. Sziaszia.”

DÉLELŐTT

„Jó napot kívánok, jegyeket, bérleteket, hölgyem, ez már lejárt, a másikat, igen, ott tudja kilyukasztani. Kérem.” Fékcsikorgás. „Következő megálló: Kálvin tér, metróállomás.” Károgó varjak valahonnan fentről, futó lépések, zihálás, „Jó napot kívánok, elnézést” – suttogás. „Hú, akkora dugó volt, időben indultam, de aztán…”

Professzorbariton, tollsercegés,

lapozás, tollsercegés, lapozás, tollsercegés, óraketyegés, puffanás, székcsikorgás megint.

DÉLBEN

„Jössz velem ebédelni? Aha, persze, hova menjünk?… A szokásos helyre, oké.”

Lépések zaja, szélfújás, ajtónyikorgás, csengőhang. Lapozáshang, egyeztetés a pincérre, sósabb legyen, több legyen, kevesebb legyen, ez ne legyen rajta, az már jöhet. „Mennyi lesz? Atya isten, na jó, hát egyszer

élünk, majd vállalok a héten egy extra műszakot.”

„De rég beszéltünk, jó volt veled, veled is, majd megismételhetnénk, persze, mindenképp, majd egyeztetünk.” Ruhaanyagok súrlódása, távolodó lépések zaja.

DÉLUTÁN

„Jól van, lányok, lehajolni, láb megfeszít, jobbra dönt és balra dönt… Ez az, ez az… Na még egy kicsit… 2-3-4 ééés elég! Vegyétek fel a kézi súlyzókat, mindenki amekkorát elbír… Jól van, megszakadni nem kell… Gyerünk… Elindítom a zenét, jó? Figyeljetek engem! Látjátok?... Na, ez az!

Csak így tovább, nagyon ügyes! Gyerünk, gyerünk! Meg tudjátok csinálni! Izzadjatok! A levegővételre is figyeljetek! Tudjátok, ahogy tanítottam! Kis terpesz, ez nagyon fontos! Derékra figyelj! ”

ESTE

Vízfolyás, dúdolás, evőeszközhang, fogmosás, lámpakapcsolás kattanása. Lapozás, lapozás, lapozás, lapozás, lapozás, sóhajtás, hmmm-hm… „Szia, na, milyen volt a napod? Holnap elmeséled? Jó, mindenképp, jó éjt.” Lámpakapcsolás kattanása, takarósusogás, kilégzés… Belégzés… Kilégzés… Belégzés.

TÉGED MI MOTIVÁL?

HÉTKÖZNAPOK

A mostani klienseim körében sokszor hangzik el az, hogy híján vannak a motivációnak. Úgy érzik, az életük egy kiszámíthatatlan erő, és emellett pedig egy unalmas mókuskerék. Egyre többen beszélnek a kiégettségről és az unalomról. Ellentmondásnak tűnhet a kettő, mégis: mindkettő helytálló a maga nemében. Az életünk lehet egy kiszámíthatatlan hely, amelyben azt érezzük, nincs irányításunk az események felett, és emellé pedig egy kötelező elemnek kell állandó jelleggel megfelelni. Akkor érezzük igazán jól és komfortosan magunkat, ha célt, értelmet, és várakozást lelünk az életünkben. Ehhez viszont sokszor tudatos munka és önfegyelem kell.

Írta: Kiss-Weidinger Veronika, Life coach

MOTIVÁCIÓ

De mi az a motiváció és miért fontos?

A Wikipedia szerint: „A motiváció azoknak az ösztönzéseknek, motívumoknak az összességét jelenti, amelyek cselekvésre, viselkedésre késztetnek bennünket, illetve ésszerű okot adnak erre és/vagy növelik a hajlandóságunkat, hogy cselekedjünk. A motiváció jelenti tehát azt a hajtóerőt, amit tettekre váltva elérhetjük a céljainkat.”

Ahogy fentebb írtam, az élet akkor értelmes, ha találunk benne magunknak egy olyan erős, kihívással teli, jövőbe mutató élményt vagy ered-

ményt, amely a mindennapok során lelkesedéssel, életörömmel és megküzdéssel tölt el.

A motiváció mindig egyéni. Mindannyian mások vagyunk, más habitussal, más szellemi szinten állunk, sőt: akár fizikai képességeink is különbözők lehetnek, ez is lehet a cél alapja. Tehát, mint mindig, itt is az önismeret lesz a fontos. Hogy tudjam, mi az, ami lelkesedéssel tölt el. Hogy lássam, mi az, amihez valódi értéket tudok társítani. Lényegtelen, hogy ez másoknak tetszik-e, vagy sem.

Szögezzük le: minden ember találhat magának motivációt és értelmet az életében. Minden embernek van olyan

belső hajtómotorja, amivel egyedivé tudja tenni a létezését, és a mindennapjait.

MIÉRT NINCS CÉL?

Amikor a klienseim nem találják ezt a célt önmagukban, és önmaguk körül, akkor általában két dolgot veszek észre: Nincs önbizalmuk. Nem merik a saját életüket élni. Olyan üzenettel, munícióval érkeztek, amely szerint ők bármit is tesznek, az elégtelen, lényegtelen, haszontalan. Híján vannak az önismeretnek, a saját személyiségük alapvető ismeretének, amelyből származhatna egy erős jövőkép, vagy egy átélhető sikeres jelenkép.

Túl nagy dolgot várnak maguktól és az élettől. A cél, vagy vágy a mostani

élethelyzettel szemben elérhetetlennek tűnik. Itt sokszintű dolog lehetséges: anyagi illetve hivatásbeli kérdés is szerepet játszhat. A ma divatos életfelfogás szerint, aki nem fut be gyors és látványos karriert, annak végül is már mindegy. Ha nem mérhető ismertségben és pénzben, akkor sem tudnak mit kezdeni magukkal. Mindent túl gyorsan akarnak.

MEGOLDÁS

A motiváció, az életöröm, a lelkesedés mindenki esetében visszahozható, illetve megtalálható. Ehhez először is az önismeret eszközét használom a klienssel. Mi az, amivel rendelkezem?

Ki vagyok én? Milyen erősségeim vannak? Hogyan fejezem ki magam?

Ha ezekkel tisztába kerül az egyén, akkor máris megnézhetjük, mi az, ami az ő egyéniségének legmegfelelőbb cél, vagy kihívás. Van, akinek ez fizikai szinten elérhető dolog lesz (pl. egy maraton), van, akinek egy új iskola, van, akinek a személyes külseje, és van, aki attól lesz igazán motivált, ha másoknak segíthet.

Mindegyikben az a közös, hogy önismereten keresztül világosítható meg. A célt pedig szokássá kell tenni például úgy, hogy mindennap foglalkozunk vele. Erről a következő írásban lesz szó.

A motiváció mindig egyéni. Mindannyian mások vagyunk, más habitussal, más szellemi szinten állunk, sőt: akár fizikai képességeink is különbözők lehetnek, ez is lehet a cél alapja.

TAVASZI ILLATMUSTR A – A GYÓGYÍTÓ EREJŰ ILLATOK

A Parfüm c. film óta hiszem, hogy vannak emberek, akik sokkal érzékenyebben reagálnak az illatokra: talán ez nem is véletlen, hiszen az emberi orr nagyjából 10 000 féle illatot és szagot képes megkülönböztetni. Nyilván nem mindenki születhet parfümőrnek, de mindannyiunk életében vannak olyan illatok, amelyek azonnali hatást képest gyakorolni ránk: akár egy emlék, akár egy adott eseményt idéz fel bennünk.

Írta: Mizsik Viktória

tudomány három csoportra osztja ezeket az illat-élményeket: implicit, szemantikus és preszemantikus. A preszamentikus tulajdonképpen az, amikor egy konkrét illat egy helyre vagy tevékenységre emlékeztet. Ehhez olyan példákat hoznék, mint például a fenyő illata –ugye, hogy mindenkinek a karácsony jut eszébe? Vagy a mézeskalács, sült alma is idesorolható.

Nem véletlen, hogy az úgynevezett

szagélményeink meghatározzák az

életünket: kinek ne lenne emléke a nagymama finom süteményének az illatáról, amely egy másodperc alatt visszarepíti a gyerekkorába? A kedvenc parfümünk illata, vagy épp az illóolajok illata is azonnali hatást

Aképes ránk gyakorolni: a párunk illata pedig például sok esetben csak számunkra vonzó! Bizony, a párválasztási szokásainkban is nagy szerepe van az illatoknak. A másik fél illata (nemtől függetlenül) azonnali rokonszenvet vagy épp ellenszenvet, szexuális ingert, szociális interakciót képes kiváltani bennünk. Gondoljunk csak a túl erős parfüm esetére a tömegközlekedési eszközön, vagy zárt térben…

Tudtátok, hogy az illat és a szín kombinációja is fontos szerepet játszik az ember életében? Gondoljunk csak a romlott ételekre: az emberi védőreakció azonnali elutasítással reagál a kellemetlen, rothadó ételek illatára, ami ugye evidens, ha nem szeretnénk betegek lenni az adott ételtől. Egy nagyon érdekes kísérlet során, különböző színekkel világították meg

az egyébként finom és ínycsiklandozó ételeket. Az eredmény magáért

beszélt: a piros fénnyel megvilágított héjában főtt krumpli enyhén zöldes,

A Bach-virágterápiát

1930-ban

forradalmasította

egy angol orvos, név

szerint Dr. Edward Bach. Ő fedezte

fel, hogy mekkora

hatással bírnak az

emberi szervezetre

az illatok: 38

vadonélő virág és növény esszenciáját

zárta palackba, és egyetlen szabályt

követett ezek

kifejlesztése során:

a beteg érzelmeire

koncentrált a terápia

alatt.

feketés árnyalatot kapott, ami azonnali elutasítást eredményezett. Azonban, ha ugyanezt a krumplit rendes fénnyel világították meg, beindultak az ember nyálelválasztó

receptorai.

Ha pedig továbblépünk az ételek illatán, akkor a tavaszra való tekintettel a virágok illatának a hatását is érdemes körbejárni.

Van, aki kifejezetten szereti a természet illatát: az eső utáni nedves föld szagát, a rózsáét vagy épp a friss, tiszta hegyi levegőét.

A Bach-virágterápiát 1930-ban forradalmasította egy angol orvos, név szerint Dr. Edward Bach. Ő fedezte fel, hogy mekkora hatással bírnak az emberi szervezetre az illatok: 38

vadonélő virág és növény esszenciáját zárta palackba, és egyetlen szabályt követett ezek kifejlesztése során: a beteg érzelmeire koncentrált a terápia

alatt. Ezzel a megoldással a beteg lelkiállapotát javította, ami szembetűnő eredményeket produkált a testi állapotára vonatkozóan is. Tehát ha valaki önbizalomhiánytól, depressziótól, levertségtől, idegességtől szenvedett dr. Edward Bach a természet erejével gyógyította meg. Ezek a természetes esszenciák nem okoznak sem függőséget, nem kell tartani semmiféle mellékhatástól, túladagolni sem lehet őket, és bármely korosztály számára ajánlott. A 38 esszencia között fellelhető például a rezgőnyár, az iszalag,

a vadalma, a hangafű, a fenyő, de megtalálható a forrásvíz illata, vagy a szőlőé is. A mai napig bárki számára elsajátítható a Bach-virágterápia –ezzel nemcsak önmagát, de a környezetét is gyógyíthatja tiszta, mindentől mentes természetes esszenciákkal. Ha kisütött a nap, mindenképp iktassatok be egy-két kirándulást és sétát. Élvezzétek a tavasz szívet melengető, energizáló illatait!

HÉTKÖZNAPOK

Máté Manda képei

VASZARY. A z ismeretlen ismerős

Ezzel a címmel nyílt rendkívüli kamarakiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2022 szeptemberében, amelyet jelnyelvi tolmácsolással, akadálymentesített tárlatvezetés során is megtekinthettek kulturális kikapcsolódásra vágyó érdeklődők a tavalyi év végén.

Írta: Hargitai Melinda

Vaszary János (1867. november 30 – Budapest, 1939. április 19.) mint a 20. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alakjának neve sokak számára ismerősen cseng. Ismertségét, egyéni stílusú festészetét jól jelzi, hogy száz kép közül is felismerhető összetéveszthetetlen, kiforrott stílusa abban az esetben is, ha a szemlélő csupán felszínesen ismeri életművét. Számos alkotása csodálható meg közgyűjteményekben, állandó és időszaki kiállításokon. Előkerülő festményei nagy érdeklődésre tartanak számot aukciókon, magyar és külföldi műgyűjtők körében is: időről időre lehet hallani műkereskedelmi berkekből felröppenő híreket egy-egy eladásra szánt Vaszary-festményről, amely rekord áron kelt el (legutóbb karácsony előtt az Alessiói strand című remekművét árverezték el életműrekord összegért, 165 millió forintért). A műkereskedők keresik derűs hangulatú, dekoratív, közkedvelt tematikájú képeit, amelyek nyüzsgő városi és mediterrán életképeket, enteriőröket, csendéleteket ábrázolnak.

Vaszary egy olyan korszakban élt és alkotott, amikor egymás után bontakoztak ki művészeti irányzatok, történtek Európát megrengető és gazdasági, társadalmi változásokat előidéző

események. Pályájának kezdeti szakaszában akadémista festőként alkotott, majd a szecesszió stílusában festett. Későbbi festményei az impresszionizmus, az expresszionizmus és az art deco stílusjegyeit viselik magukon. Képein keresztül kiváló korrajzot kapunk, egyszersmind betekintést nyerünk privát életének eseményeibe, és

A kiállítás rendkívüliségét az adja, hogy a felvonultatott 70 kép

közül 24 ismeretlen volt eddig a nagyközönség és a szakavatott művészeti kurátorok számára is: évtizedekig lappangott elkeveredve az életmű részeként 40 olajfestmény egy raktár mélyén, törzsleltárba vétel nélkül, míg egy óriási és átfogó költöztetés során fény

nem derült a létezésükre.

Párizsban, az olasz Riviérán szerzett élményeibe is. Lelkének rezdülései, pl. az I. világháború szörnyűsége

felett érzett fájdalma, majd később a békeidők nyugalma, az élet szeretete

és élvezete, a természet csodálata mind visszaköszönnek ecset- és színhasználatában. 10-15 évenként újult meg stílusában, mígnem az 1920-as évektől kezdődően egyéni festészete, kísérletező kedve mindinkább kiforrott: kevés vonallal, kontúrosan, lendületesen, már akvarell finomságúra higított olajfestékkel gyorsabban és finomabban festett. Ez a virtuozitás azért volt lehetséges, mert a kisujjában volt minden festészeti tudás. Kedvenc témáit, pl. az élettől pezsgő Duna parti korzót és Salóme bibliai alakját többször is megfestette, de mindig más részletekkel. A színek megfestésénél gyakran nem a látványt tekintette kiindulópontnak, hanem a

kép hangulatát, a kompozíciót, ezért szabadon játszott a színekkel és festette meg pl. a tengert egy-egy mediterrán képén lila színnel.

Művészete már éltében nagy népszerűségnek örvendett, művészettörténészek és pályatársak körében egyaránt.

Verandán álló pizsamás nő

Terasz a tengerparton

Egy nagy kritikusa akadt Munkácsy Mihály személyében, aki jelen volt pályájának kezdetén. Munkácsy nem jósolt nagy jövőt friss szemléletű fiatal tanítványának, azonban szerencsére az utókor nem igazolta meste -

rének szavait. Igaz, munkásságának áttörő elismertségre a rendszerváltás után kerülhetett sor: kultúrpolitikai ellenszélbe az 1930-as években került először, amikor is elbocsátották tanári állásából a Képzőművészeti Egyetemen, mivel nem nézte jó szemmel aktképek festését a konzervatív vezetés. Halálát követően neve lassacskán feledésbe merült, valószínűleg azért, mert képei nem feleltek meg az akkori kor ideológiájának: a derűs, haladó szellemiségű polgári világ, az utazó életvitel szépségeinek bemutatása nemkívánatossá váltak.

Ő maga ilyen volt, igazi „européer”: képzett, széleslátókörű, nyitott és kíváncsi, világot látott ember, aki otthonának tekintette Európát. A kiállítás rendkívüliségét az adja, hogy a felvonultatott 70 kép közül 24 ismeretlen volt eddig a nagyközönség és a szakavatott művészeti kurátorok számára is: évtizedekig

lappangott elkeveredve az életmű részeként 40 olajfestmény egy raktár

Éjszakai fények a párizsi világkiállításon

Dunai korzó

mélyén, törzsleltárba vétel nélkül, míg egy óriási és átfogó költöztetés során fény nem derült a létezésükre. Tekercsekbe rendezve, spárgával átkötve, de a Vaszary hagyatéki pecséttel ellátva találták meg őket, főként 192030-as évek munkásságából származó képeket.

Ezek közül az alkotások közül tekinthető meg tehát 24 – szükséges restaurálás után – köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött festmények mellett a legfrissebb hírek szerint

meghosszabbított nyitvatartással tavaszig, a nagy érdeklődésre való tekintettel.

Részlet Vaszary János naplójából:

„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni.”

Virágoskert

Mit láthatunk távcsöveinkkel a Holdon?

Az égitestek látványa ősidők óta

foglalkoztatja az emberiséget. Elődeink sokáig azonban csak a saját szemükre hagyatkozhattak. A 17. századig kellett várni, hogy megjelenjenek a távcsövek, népszerűségük pedig azóta is töretlen.

Írta: Szűcs Mátyás

Atávcsöveknek több típusa létezik: a legegyszerűbbek a lencsés távcsövek, kisebb átmérőben ezek a legelterjedtebbek. Ezen kívül léteznek tükrös és úgynevezett katadioptrikus, tehát lencsét is és tükröt is tartalmazó rendszerek. Fontos tulajdonságuk, hogy a távcsövek fordított képet adnak, szemben egy nappali használatra szánt binokulárral, azonban mivel a távcsőbe nézve amúgy sincsen tájékozódási pontunk, így ez egyáltalán nem zavaró. A távcsöveknek fontos eleme az állvány, amely teherbírási és mozgatási funkciót is ellát. A nagy nagyítás miatt a kezünkkel egy óvatlan mozdulat is a távcsőben lévő égitest elállítódását okozhatja, ezért célszerű az erre a célra készített, áttétellel rendelkező finommozgató karokat használni apró lépések esetén.

Minden távcsövező első célpontja a Hold, és annak szabdalt felszínének megpillantása. Persze ehhez lehet, hogy várni kell néhány napot, hogy égi kísérőnk a megfelelő helyre kerüljön. De ha szabad szemmel megpillantottuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy távcsővel is nagyszerű látványban lesz részünk. Mivel a Hold nagy kiterjedésű objektum, így minden optikával nézve lebilincselő látványban lehet részünk. A szabad

szemmel is látható sötét foltok, az úgynevezett tengerek a nagy nagyítás miatt szinte el is vesznek, és felváltja helyüket a kráterek sokasága. A holdi kráterek mérete a néhány száz kilométerestől az egészen apróig terjed. Távcsövekkel a néhány km-es kráterek megpillantására is van lehe -

tőségünk. A Hold esetében célszerű a terminátor, tehát a fény-árnyék határán vizsgálódni, mert itt süt a legalacsonyabb szögben a Nap, így a hosszú árnyékok erős kontrasztot eredményeznek. Tévhit, hogy a Hold teliholdkor nyújtja a legszebb látványt. Sajnos ilyenkor már fénye is vakító, és mivel a „hátunk mögül” süti a Nap, így szemből megvilágítva erősen csökkennek a rajta látható részletek. A holdi felszínformák egyik – szerintem – leglátványosabb szereplői a rianások. Ezek egykori lávafolyások kihűlt medrei, hosszuk akár száz kilométer feletti is lehet. A kráterek vizsgálata során figyeljük meg a kráterfal szerkezetét, és a kráter központi csúcsát. Utóbbi a nagyobb krátereknek van, ahogy a becsapódás során visszahullott anyag a kráter középső részében összeállt. Érdekes látvány a kráterek egymásra rakódása, amelyet a holdi kormeghatározáshoz használnak. Értelemszerűen az a kráter, amelynek csak egy része

figyelhető meg, idősebb, mint az őt elfedő társa.

Biztatok mindenkit, hogy keressen fel egy lakóhelyéhez közeli bemutató

Mivel a Hold nagy

kiterjedésű objektum, így minden optikával nézve lebilincselő látványban lehet részünk. A szabad szemmel is látható sötét foltok, az úgynevezett tengerek a nagy nagyítás miatt szinte el is vesznek, és felváltja helyüket a kráterek sokasága.

csillagvizsgálót, vagy egy alkalmanként meghirdetett szabadtéri távcsöves bemutatót, feledhetetlen élményekkel térhetünk haza!

Bűnbakok a

Bűnbaknak azt az ártatlan személyt nevezik, akit mások bűneiért felelősnek tartanak. A szó a bűn és a kecskebak szavak összekapcsolásából alakult ki. A bűn a világi és erkölcsi szabályok megsértését jelenti, de miért kapcsolódik a bűn szóhoz egy kecskebak?

Írta: Dr. Pánit Irén

a Bibliában

Abak ebben a felfogásban az elkövetett bűnökért az istennek felajánlott kecskebakot jelenti. Ez a meghatározás egy ószövetségi jellegű szimbolikus cselekedetre, arra az ókori zsidó szertartásra utal vissza, amelyet Mózes harmadik könyve tartalmaz. A szertartás szerint a zsidó főpap Engesztelés napján kézrátétellel egy kecskebakra ruházta Izrael népének bűneit, majd a bűnt hordozó kecskebakot kiűzték a sivatagba a démonok közé, hogy ott pusztuljon el a bűnök súlya alatt. Ezzel a rituális szertartással úgy hitték, hogy a közösség tagjai feloldozást nyertek. Minden társadalomnak szüksége volt bűnbakokra, és szükség van rájuk ma is. Kezdetben a rítusok bűnbakja lehetett egy tárgy, vagy állat, később pedig már emberekre hárították ezt a terhet.

Az ókori Görögországban a szellemi és a testi fogyatékosokat, a járványos betegeket taszították ki a közösségből, őket okolva a természeti csapások, járványok bekövetkezése miatt. Azért őket, mert ők voltak kiszolgáltatott helyzetben, és fogyatékosságaik miatt nem voltak képesek magukat megvédeni.

Az emberek rettegtek az istenek haragjától, mert tudták, hogy megszegték az isteni törvényeket, hiszen azok

egyébként is betarthatatlanok voltak. Bűneik ennek ellenére nyomasztották őket, és nagyon szerettek volna feloldozást kapni az isteneiktől. Úgy hitték, ha önmaguk helyett a bűneiket hordozó bűnbakokat áldozzák fel, bűnbocsánatot nyerhetnek. A kereszténység a bűnök alóli felol-

dozásnak más alternatíváját kínálta: Jézust, aki a kereszten elszenvedett engesztelő áldozat jelképe lett. Isten elküldte a Földre Jézust, akit Keresztelő Szent János az Isten bárányának nevezett, aki arra született, hogy elvegye a világ bűneit és kereszthalálával kiengesztelje az Urat. Isten ezért megbocsátott az emberiségnek, és feloldozást adott azoknak, akik őszintén megbánták bűneiket, majd megpróbálták jóvá tenni azokat.

Bűnbakok az irodalomban és a történelemben

Az emberiség történetében a bűnbakkeresés és a felelősségre vonásuk minden korban jelen volt, jelen van napjainkban is. Része a civilizáció történetének, tartalma azonban koronként módosult. Amikor egy közösséget sorozatosan olyan kudarcok érnek, amelyekre nem találnak ésszerű magyarázatot, szívesen választják azt a megoldást, hogy

mást vagy másokat kiáltanak ki bűnösnek, hogy ezzel bűntudatuktól megszabaduljanak. Válságos időkben a túlélést segíti, és a közösség

önbizalmát erősíti, ha önvizsgálat helyett a rajtuk kívülállókra zúdítják haragjukat.

Az emberek rettegtek az istenek haragjától, mert tudták, hogy megszegték az isteni törvényeket, hiszen azok egyébként is betarthatatlanok voltak. Bűneik ennek ellenére nyomasztották őket, és nagyon szerettek volna feloldozást kapni az isteneiktől. Úgy hitték, ha önmaguk helyett a bűneiket hordozó bűnbakokat áldozzák fel, bűnbocsánatot nyerhetnek.

Ez történt Rómában i. e. 64-ben Néró császár uralkodásának idején, aki, hogy a gyanút magáról elterelje, a keresztényeket vádolta meg Róma felgyújtásával, ezért a halálba küldte őket.

A középkorban a boszorkányokat kegyetlenül üldözték, és előszeretettel vádolták meg azzal, hogy katasztró -

fákat idéztek elő, hogy járványokat terjesztettek, vagy vétkesek valamely ismert személy váratlan halálában.

Azt terjesztették róluk, hogy mágikus erővel rendelkeznek, és szövetkezve az ördöggel képesek ezeknek a szörnyűségeknek az elkövetésére. A tömegek elsősorban a nőket illették

ezzel a váddal. Ez a boszorkányüldözés időszaka volt. Tízezreket kínoztak meg, és küldtek a máglyára boszorkányság elkövetése miatt.

Az igazi okok azonban mindig a háttérben marad -

tak, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is hevesen üldözte a boszorkányokat, de elsősorban gazdag nemesasszonyokat vádolt meg boszorkánysággal, hátsó szándéka pedig egyértelműen az volt, hogy vagyonukat megszerezze.

Görgey Artúr az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tábornoka életét is megkeserítette, mikor az emigrációba kényszerült Kossuth Lajos őt Vidini levelében „Magyar Júdásnak” bélyegezte. Őt tette felelőssé a világosi fegyverletétel miatt, holott ezzel a katonák tízezreit mentette meg a biztos haláltól: akkora túlerő mellett ugyanis nem volt esé -

lyük az ellenséget megállítani. Felszabadította a Duna–Tisza közét, a Felvidéket, a Komáromi csata után Észak-Dunántúlt, és visszafoglalta Budát. Komáromtól Aradig visszavonulva egy hónapig megakadályozta, hogy az osztrák-orosz haderők egyesüljenek, de a szabadságharc ügye így is a túlerő miatt halálra volt ítélve. A magyar függetlenség elveszett, mégis Görgeyre hárult a vereség felelőssége. A fennmaradt iratokból egyértelműen kiderült, hogy az 1849. augusztus 11-re Aradra összehívott Haditanács hozta meg a végső döntést a fegyverletételről, Görgey ennek szellemében cselekedett. Mégis mindenki árulónak tartotta, ezért az egész életét bűnbakként kellett leélnie. Az utókor csak néhány éve rehabilitálta.

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében Nyilas Misinek is a bűnbak sorsa jutott, mikor megvádolták a reskontó elvesztése miatt. Még a „Tanári Bíróság” elé is beidézték, ahol rosszindulatú gyanúsításaikkal súlyos lelki sérülést okoztak neki.

A bűnbak szerepe az előítéletes gondolkodás terméke

volt, az ma is. Sok fájdalmat okoz azok-

nak, akiket erre a szerepre kárhoztattak. A tartalma az évtizedek során változott. A bibliai időkben a bűnbak

Móricz Zsigmond Légy

jó mindhalálig című regényében Nyilas

Misinek is a bűnbak sorsa jutott, mikor megvádolták a reskontó elvesztése miatt. Még a „Tanári Bíróság” elé is beidézték, ahol rosszindulatú gyanúsításaikkal súlyos lelki sérülést okoztak neki.

ártatlanságáról mindenki meg volt győződve, napjainkban már bűnösségét el is hiszik. Fontos változás az is, hogy újabban közismert, könnyen beazonosítható személyek válnak bűnbakká, amellyel jó szolgálatot tehetnek a mindenkori vezetőknek egy ellenségkép kialakításához.

Jellemző momentuma a folyamatnak, hogy a tömegeket sorozatos sikertelenségek érjék melyek elszenvedése miatt gyors vigasztalásra van szükségük. Ilyenkor egy jól kidolgozott ellenségkép tömegeket mozgósíthat negatív cselekedetre.

Tavaszi hajnal

Még maradnék ebben a pillanatban, amely érzem, hogy fáj, éget és szúr, de kell, mert mint minden fontos pillanat, ez is elszáll, a könny egyszer felszárad, de az érzés visszavár.

Nem vártalak, mégis megjelentél, nem tudtam mennyire kellesz, amíg egyszer el nem mentél.

Csak a hiányod hagytad itt, üres és sivár.

De tavaszodik. Jön a hajnal, jön az új nap és rám is egy újabb esély vár, új levegővétel, új csókok és újabb múló szeszély, rohan és rám vár az egész világ, bár a szerelem kedvéért mégis olykor megáll.

Pihennék, hiányod fárasztó, égető, új lehetőségként kelek majd egyszer, ahogy a holnap is mindig eljő, maradok még kicsit, míg bennem felnősz.

Vártalak sokáig és hittelek sokáig, de az idő nem állt meg érted, ezért el kell, hogy kezdjem nélküled hátralevő életem.

Virág, fák, tavaszi szellő, minden múló pillanattal együtt elmúlsz te is, sebed behegesedik és nem maradhatsz itt, el kell mennem, hol nem vagy se ott, se itt.

Már nem jössz vissza, nem is kellesz, a leghosszabb viszlátom vagy, búcsút mondok neked és veled átélt álmaimnak.

Múlnod kell, mert már múlsz bennem is, gyógyulófélben lévő szívem újra kezd élettel teli lenni, érezni minden régiúj vágyat, téged bennem mélyre eltemetni.

Mindig jó, amikor itt voltál, de most már ne is fordulj vissza, de kérlek néha nézz az égre és jusson eszedbe, most már nélküled ilyen vagyok: boldog és tiszta.