
7 minute read
„A víz összeköt” –Interjú Király Beliánnal
„Generációkat köt össze a víz és a labda szeretete” – ez a január 21-én abszolút megállta a helyét mind a vízben, mind a lelátón, igazi közösségtalálkozó volt.
Kérdezett: Bencsik Gergely / Fotók: Németh Alexandra eggel komótosan érkezik mindenki az uszodába, az időjárás is „vizes” napra ébredt, de ahogy belépünk az épületbe, szinte rögtön melegünk támadt. A fiúk pedig – meglehetősen eltérő életkorúak – belevetik magukat a medencébe, a hideg vízbe, ahol szinte azonnal felébrednek és megkezdik a bemelegítést.
Következik az ünnepélyes megnyitó, amelynek keretében Traskó Pál kétszeres siketlimpiai bajnok (Milánó – 1957, Helsinki – 1961) úszó és vízilabdázó kapott életmű-díjat, elismerésül és eredményei megbecsüléseiért, amelyeket „vizes” pályafutása során elért.
10 órakor elhangzik a kezdő sípszó, férfiak a vízben, összesen 8-an, 3+1 küzd egymás ellen kisebb pályán, rövidebb idő játékkal, nagy intenzitással. A szív viszi őket előre. Látni, hogy mennyi mindent jelent számukra a víz, maga az uszoda világa, amelyben oly sok csatát megvívtak egymással a világ számos pontján – sosem felejtve el azt a tényt, hogy mindig ellenfelei egymásnak és nem ellenségei. Ahogy kezdenek belemelegedni a játékosok a mérkőzésekbe, úgy kezd egyre szívósabb és magasabb színvonalú játék kibontakozni, amelyre
Ra torna szervezői külön figyeltek: ugyanis a 7 csapat mindegyike körmérkőzéses rendszerben, majd a legjobb 4 csapat – elődöntő; bronzmérkőzés; döntő – formában küzd a végső győzelemért.
A vízben kemény – sportszerű – csata folyik, folyamatosan megy a taktikázás, és ami a legfontosabb, gólokban gazdag párharcok zajlanak. A kilátogató nézők száma a délelőtt folyamán szép számban növekedik, a vasárnapi ebéd után szinte majdnem teljes egészében megtelik a Hajós uszoda lelátója. Siketek, nagyothallók, hallók, gyerekek és idősek sokasága gyűlt össze, hogy együtt ünnepeljék a Siketek SC-t, a vízilabdát, a sportot. Én azzal zárom soraimat, hogy a sport összehoz, de Belián idézetével együtt fejti ki igazán nagy hatását:

„A sport összehoz, a víz összeköt”. A margitszigeti Hajós Alfréd Uszodában csobbantak a vízilabda szerelmesei, a Siketek SC 110 éves jubileum centenárium záró ünnepi torna alkalmából, erről és a vízilabda sport helyzetéről beszélgettünk Király Beliánnal.
B.G.: Honnan jött a nemzetközi vízilabda torna ötlete?
K.B.: A nemzetközi mezőnyben több, mint egy évtizede pangás van válogatott szinten a vízilabdával kapcsolatban, viszont a klubélet nem állt meg az egyesületekben. Mi is évek óta járunk külföldre játszani, hol Németországba csapattal, hol Olaszországba egyénileg. Most jött el az idő, hogy mi vállaljuk a rendező szerepét idehaza. Másrészt a Siketek Sport Klubja 2022-ben volt 110 éves, és úgy adódott, hogy a szakosztályok programsorozatát mi zárjuk ezzel a tornával.
Kikből állt össze a szervezői csapat? Kiknek köszönhető, hogy a torna létrejött?
A szervezőcsapat magja 3 főből állt össze: Pintér László az anyagi dolgok beszerzéséért felelt, illetve a szálláshely felkutatásában a külföldiek részére, Plaszkó-Pető Zsolt volt a kommunikációs emberünk, aki tartotta a külföldi csapatok tagjaival a kapcsolatot, ő adta ki az információkat. Jómagam igyekeztem irányítani, koordinálni a dolgokat. Kiemelném a csapattársaimat, hisz amikor a tavalyi év elején felvázoltuk a terveket, akkor tisztában voltunk azzal, hogy anyagi
Nagy öröm volt számomra azt látni, hogy a nap második felében gyerekek lepték el az uszodát, mindegy szimbolizálva azt, hogy esetleg nincs minden veszve, lehet még a jövőben hallássérült vízilabda akár nemzetközi szinten is. áldozatokkal fog járni részünkről a torna megrendezése. Köszönet illeti az érmek és a kupák tervezéséért játékosunk, Riemer Zsoltot, aki ötvösként sikeresen teljesítette a kérésünket, valamint amikor pár nappal a torna előtt értesültünk, hogy nem tudnak nekünk játékvezetőket biztosítani, akkor mozgósította velem együtt a kapcsolatrendszerét, aminek köszönhetően az adott napon megoldott volt a játékvezetők ügye. Ugyanitt a kapuk ügyében Godova Gábor, az ASI-Vasas vezető-edzője sietett a segítségünkre, valamint orvosi ügyben
Buzási Beát illeti a köszönet. Tüske

Márton csapattársam rengeteget segített a meccsrendi táblázattal kapcsolatban, illetve a nyomtatási munkálatokban.
Azonban mögöttünk egy aktív önkéntescsapat is állt, akik segítették az előkészületi munkálatokat is. Az önkéntesek nélkül ez a rendezvény se működött volna, nagyon nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy nem volt fennakadás.
Tizenhárom önkéntesünk volt, s ehhez kellett a két önkéntes-koordinátor, Hartáné Hunyadi Zsuzsanna és Kacsinkó Adrián Gábor profizmusa. Anyagi hozzájárulással a Békás
Halláscentrum részéről kaptunk felajánlást, amelyet a kupák és az érmek beszerzésére költöttünk. Dr. Tapolczai
Gergely, magyar országgyűlési parlamenti képviselő, valamint a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke is partnerünk volt abban, hogy egy parlamenti látogatásra is lehetőséget kaptak az érdeklődők. A klub részéről Matuska Miklós személyében minden segítséget megkaptunk, amely az adminisztrációhoz, a hivatalos ügyekhez kellett. Kiemelném még a Hajós Alfréd uszodában működő Gála Büfé vezetőjét, Liszi Henriettát, aki kiemelten kezelte az esemény cafetering szolgáltatását, az önkétesek és játékvezetők ellátását pedig teljes egészében a Kasha EbTrafik finanszírozta. Együttműködő partnerünk, az Oázis Sport Egyesület, ahol 5 játékosunk is játszik velük együtt bajnokságban, biztosította a felkészüléshez kellő meccseket, illetve a játékvezetők személyében is tudtak segítségünkre lenni. A Dagály fürdő részéről Kiss
L Togat S
A PARLAMENTBEN
A torna előtti nap a vízilabda torna részvevői ismerkedhettek meg a magyar Parlamenttel. A nem mindennapi csoport körbevezetését dr. Tapolczai Gergely, az országgyűlés első hallássérült parlamenti képviselője, az MHSSZ elnöke tartotta. Sokan most jártak először az Országházban, nagy élményekkel és izgalmas történetekkel lettek gazdagabbak.
Balázst említhetném, aki szintén rugalmasan kezelte a helyzetünket. Alapjában véve úgy tekinthető, hogy akiket megkerestünk, azok szívesen és együttműködve vállalták azt, hogy a torna sikeresen és jól záruljon.
Mikor kezdődtek meg az eseményszervezés munkálatai?
Az ötlet már két éve megfogant, azonban a munkálatok csak tavaly szeptemberben kezdődtek meg, több okból is. Gazdasági oka is van: a tornát a klub égisze alatt, de saját költségből finanszíroztuk teljes egészében. Ez azt jelenti, hogy a csapattársaimmal sikerült a havi tagdíjakból addigra annyit kigazdálkodni, hogy tudjuk bátran vállalni a tornát. Nem olcsó mulatság a pályabérlet, ezért is vagyok büszke a csapattársaimra is.
5 nemzet országa képviselte magát. Írország, Németország, Hollandia, Olaszország és Magyarország. Két ország egy-egy játékosa máshol játszott?
Igen így van, mivel az olaszok és az egyszemélyes holland kontingens nem voltak elegen arra, hogy külön csapatként induljanak, ezért ők a német, illetve az ír csapatban szerepeltek vendég-játékosként. A számok tükrénél maradva öt nemzet fiai képviselték magukat, összesen
7 csapattal, 3-3 német, magyar és az ír csapat.
A strandvízilabda nincs nagyon elterjedve.
Ezt 3-3 fő játssza egymás ellen, 2x5 perces félidőben. Láttam, hogy menetközben lett egy kis szabályváltozás, a félidőben elért 6. gólnál véget ér a mérkőzés. Alapból van ilyen szabály, vagy ez akkor lett kitalálva?


Szeptembertől tudatosan, időméréssel készültünk egymás ellen edzéseken arra, hogy mennyi idő alatt és milyen jól lehet kihozni egy meccset, egy tornát. Erre szerveztem a még mindig folyó Vasák-kupát, amely révén a társaság tagjait 3 csapatra bontottam, és így kéthetente edzésidőben mérkőztünk egymással. Ez sok tapasztalatot

A hallássérültek világa egy kisebb világnak tekinthető, és mi mindannyian, akik benne élünk sportolóként és egykori sportolóként, mindig is ellenfelei voltunk egymásnak és nem ellenségei.
Így a torna lezárulta után a társaság nagyobb része egy közös sörözésre és pizzázásra ült be a belvárosi éttermek egyikébe. és tanulságot adott arra nézve, hogy hogy valósítható meg egy nagyobb volumenű esemény több csapattal felállva. Illetve korábban a felkészülés részekként részt vettünk egy Amatőr Vízilabda Ligán, amely Gödöllőn lett megrendezve 2022 novemberében. Ott láttuk és tapasztaltuk azt, hogy milyen szabályok, időhatárok szükségesek ahhoz, hogy sikeresen le tudjunk bonyolítani egy tornát. Az időkorlát a pályabérlés anyagi és időbeli szűkössége miatt került bevezetésre nálunk, illetve azért, mert gyorsítani és látványosabbá akartunk tenni a játékot. Nem hívnám strandvízilabdának, hanem inkább „kispályás vízilabdának” a futsal mintájára, azonban hosszútávon az a célunk, hogy ez a szabályrendszer bevezetésre kerüljön, annyi módosítással, hogy nem 3+1-es felállásban szeretnénk a jövőben játszani a tornákon, hanem 4+1-ben. A hat-gólos szabály szintén a játékot hivatott gyorsítani. A torna annyiból is nagyon tanulságos volt, hogy bizony vannak még hiányosságok, amelyeket érdemes orvosolni. Úgy gondolom, hogy ez egy jó lépés volt arra, hogy elinduljunk közösen egy úton, amely messzire vihet.
A visszajelzések mindig adnak egy tükröt, hogyan is érezték magukat a jelenlévők. Kezdjük a külföldi és honi sporttásakkal, milyen visszajelzéseket kaptál tőlük?

Mindenkitől pozitív visszajelzést érkezett, elsősorban azért, mert hosszú idő után tudtunk egymással találkozni és játszani. Pénteki napon közös, jó hangulatú könnyedebb edzést tartottunk, s akik tudtak azok örömmel jöttek el. A hallássérültek világa egy kisebb világnak tekinthető, és mi mindannyian, akik benne élünk sportolóként és egykori sportolóként, mindig is ellenfelei voltunk egymásnak és nem ellenségei. Így a torna lezárulta után a társaság nagyobb része egy közös sörözésre és pizzázásra ült be a belvárosi éttermek egyikébe.
Rengeteg néző volt kint és igaz lett egy mondásod, miszerint „a víz összeköt”. Remek szóhasználat! Gondoltad volna, hogy enynyien kilátogatnak majd? Milyen reakciók érkeztek?
Nagyon meglepett, mivel részemről az információ-áradás nehézkesen működött kifelé, mert az utolsó hónapban sok váratlan gonddal küszködtem, amely a Magyar Vízilabda Szövetség részéről ért, s emiatt inkább ezeknek a kellemetlenségeknek a megoldásán fáradoztunk többedmagammal, hogy legalább a torna, a játékosok és a vendégeink számára rendben legyen. Az utolsó napra helyreállt minden, és nagy öröm volt számomra azt látni, hogy a nap második felében gyerekek lepték el az uszodát, mindegy szimbolizálva azt, hogy esetleg nincs minden veszve, lehet még a jövőben hallássérült vízilabda akár nemzetközi szinten is. Voltak megkeresések azzal kapcsolatban a helyszínen is a nap végén, illetve e-mailben a rendezvényt követő napokon, hogy a jövőben szívesen működnének együtt akár segítőként, akár szponzorként. Úgy gondolom számunkra már az a visszajelzés is példaértékű, hogy az önkénteseink elégedetten és élményekkel gazdagon távoztak a rendezvényről, valamint a szülők visszajelzése alapján úgy gondolom, hogy a kisebbek is megérezhettek abból az érzésből valamit, amely számunkra, vizes embereknek oly sokat jelent, az uszoda közege, a küzdés, és az egymásért való együttműködés.
A szervezői csapat hogyan értékeli a tornát?
Hátradőlhetünk abból a szempontból, hogy levezényeltük a tornát. Azonban nem vagyunk elégedettek több részlettel, ezeken még dolgoznunk kell a jövőben. A tornával kapcsolatban nekem volt egy hiányérzetem: a hangtechnikát ugyanis teljesen elfelejtettem biztosítani. Fel se merült bennem, hogy esetleg igény lehet rá, s ez szarvashibának bizonyult, mivel szép számmal voltak nagyothallók és hallók a nézők között is, akik kicsit furán érezhették magukat a megnyitón és az eredményhirdetésen. Hitem szerint mi most elindítottunk egy olyan folyamatot, amelynek hatása évek, évtized múlva lesz beláthatóan értékelhető. Bízom benne, hogy az a jó érzés, hogy elindult valami, az elég munícióval tölt fel minket a következő időszakokra, hogy ismét felhúzzuk az ingujjat, és elkezdjük szervezni, lebonyolítani a következő tornákat.
Van arról szó, hogy más országokkal összefogva létre jöhet egyfajta több állomásos torna? Volt korábban erről szó, tervezés alatt van ez is.
Nemzetközi viszonylatban milyen a siket vízilabda sport? Hány ország tekinthető aktívnak? Kiöregedő sportágnak mondanám, az utánpótlás mindenhol sínylődik. Aktívnak talán 5-6 ország tekinthető, azonban ebben a sportágban jóval több a potenciál.
Magyarországon nemrég alakult újjá a vízilabda. Hogyan zajlanak most az edzések? Hányan tekinthetőek aktívnak sportolóknak?
Hol és hogyan zajlanak az edzések, heti hány alkalommal?