AMIT A NEMZETI MÉDIAÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

Akad Lymentes T St Ellen Rz Vizsg Lat L Tudni Rdemes

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorelemző osztálya 2011-ben kezdte hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni az Mttv. vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését az országos médiaszolgáltatók műsoraiban. A műsorok ellenőrzése a SINOSZ kezdeményezésére indult, és az együttműködés az érdekvédelmi szervezettel a későbbiekben is megmaradt. Folyamatosan bővítve a vizsgált médiaszolgáltatók körét, szisztematikus jelleggel, havi periodicitással végezzük a vizsgálatot, amelynek célja a siket és nagyothalló nézők számára készített feliratokkal és jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos jogszabályi feltételek teljesülésének, a televíziós műsorszámok akadálymentessé tételének az ellenőrzése.

Szerző: Monostori Gabriella, műsorelemző osztály z Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében az országos audiovizuális médiaszolgáltató – amennyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja köteles biztosítani, hogy (a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével) valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal (például teletext szolgáltatáson keresztül) vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen. Az Mttv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének elérése folyamatosan és fokozatosan terheli a kötelezetteket, e kötelezettségeket teljeskörűen legkésőbb 2022. szeptember 19. napjától kell teljesíteni. A meghatározás értelmében az akadálymentesítésre kötelezett médiaszolgáltatók köre évente változhat. A törvény a nem felvételről közzétett műsorszámokra vonatkozóan ésszerűen elvárható módon pontos és szinkronban álló feliratozást ír elő. A 2012-ben elfogadott törvénymódosítás az akadálymentesítést szabályozó előírásokra vonatkozóan is tartalmazott változásokat. A törvény korábbi verziója ugyanis a napi kvótába csak a filmalkotásokat és a fogyatékkal élő személyek szá - mára készített műsorszámokat sorolta. A meghatározás alapján az egyre növekvő akadálymentes műsoridőt szinte lehetetlen volt színes és gazdag tartalommal megtölteni, főként csak sorozatokkal, szappanoperákkal és mozifilmekkel bővülhetett a repertoár. További anomáliaként jelentkezett, hogy a médiaszolgáltatók a segédlettel ellátott programok jelentős hányadát a kevésbé nézett éjszakai és hajnali műsorsávokban szerkesztették adásba.

A módosítás következtében bővült mind a segédlettel kötelezően ellátandó, mind a médiaszolgáltatók által szabadon választható műfajok köre, valamint a törvény meghatározta, hogy az adott naptári évre érvényes napi akadálymentesített óraszámot a 6 és 24 óra közötti műsoridőben kell sugározni.

A műsorszámok ellenőrzése a Médiatörvényben megfogalmazott normák alapján, meghatározott szempontrendszer szerint, egy erre a célra kifejlesztett webes alkalmazás segítségével történik. Az adatfelvételt hallássérült külsős munkatársak végzik, akiket az érdekvédelmi szervezet ajánlása alapján, próbamunka elvégzése után választunk ki a jelentkezők közül. Az adatrögzítésért felelős munkatársak klasszikus távmunkában dolgoznak, a felvételeket az NMHH ftp szerveréről töltik le. Az ellenőrzés módszere és a mintavétel a bővülő tapasztalatok, valamint a technikai háttér megszilárdulása következtében az évek folyamán több változáson is átesett, míg kialakult a vizsgálat metodikájának végleges formája. Az ellenőrzött napok száma kezdetben változó volt, majd 2013-tól valamennyi elemzésbe vont csatornán havonta négy nap analízisét végeztük el a 00:00-tól 24:00 óráig adásba kerülő műsorszámokra vonatkozóan.

A vizsgálat eredményei az ellenőrzésbe vont napok adataira és az abból nyert átlagértékekre alapulnak. A rögzített adatokat havonta összesítjük, ellenőrizzük, elemezzük majd egy vizsgálati jelentés készül. A havi jelentéseket féléves összefoglalók fogták egybe (2022-ig), az éves eredményeket pedig a parlamenti beszámoló tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a teljes műsorfolyam akadálymentessé vált, és a hiányosságok száma minimalizálódott, 2023-tól az ellenőrzött napok száma a felére csökkent, valamint a továbbiakban negyedéves jelentések készülnek. A vizsgálati jelentéseket a Médiafelügyeleti osztálynak továbbítjuk, ahol a jogász kollégák mérlegelve a hiányosságok mértékét az észlelt jogszabálysértő feliratozások esetében eljárást indítanak.

2011-ben négy médiaszolgáltató programjának ellenőrzésével kezdtünk, majd a vizsgált médiumok köre időközben folyamatosan bővült, így 2022-ben már tíz csatornán havonta 40 napot ellenőriztünk. A vizsgálat hat közszolgálati (M1, M2, M4, M5, Duna Televízió, Duna World), és négy kereskedelmi (RTL Klub, TV2, ATV, Hír TV) médiaszolgáltató programjára terjed ki.

Az ellenőrzés a műsorszámok formális jellemzőinek rögzítése mellett az alábbi szempontokra fókuszál:

- akadálymentesítették-e a szolgáltatók a törvényben kötelező jelleggel előírt műsorszámokat

- teljesítették-e az adott naptári évre előírt napi kvótát

- a teletext felirattal ellátott műsorszámok előtt közzétettek-e felhívást és az oldalszámot,

- megfelelő volt-e a feliratozás, jeltolmácsolás minősége, előfordultak-e hiányosságok, hibák.

Az ellenőrzés részben mennyiségi, részben minőségi szempontok alapján történik. Kezdetben a Médiatörvény minden naptári évre meghatározta az akadálymentesítendő műsorórák számát, amelyet 2011-re napi négy órában állapított meg. Az előírás szerint évente két órával kellett növelni a felirattal vagy jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsoridő mértékét. 2015-től pedig az előírt kötelező óraszám helyett minden, az Mttv. 39. § (2) bekezdésében nevesített műsorszámot akadálymentesíteni kellett a napi programban, és ez néhány kivétellel már a teljes műsorfolyamot jelentette. 2015-ig minden évben számottevően nőtt az akadálymentesített műsoridő aránya, elsősorban azért, mert a törvény ezt írta elő, másrészt azért, mert valamennyi vizsgált csatorna az elvártnál nagyobb arányban növelte a segédlettel ellátott műsoridejét. A legjelentősebb növekedés 2012-ben történt, amikor az akadálymentesített műsoridő megduplázódott az előző évhez képest.

Vizsgálatunk egyik lényeges szempontja a törvényben kiemelt műsorszámok akadálymentesítésének ellenőrzése. Ebbe a körbe tartoznak a hírműsorok, a politikai tájékoztató műsorok, a közérdekű közlemények és a politikai reklámok, valamint a fogyatékos személyekről és esélyegyenlőségről szóló műsorszámok. 2011-ben a vizsgált csatornák közül csak az RTL Klub látta el felirattal a politikai tájékoztató műsorát, a többi médiaszolgáltatónál kísérlet sem történt az akadálymentesítésre. Változás

2012 végén mutatkozott, ekkor a feliratozott politikai műsorok aránya elérte a 36 százalékot, majd 2014ben ez az arány megközelítette az 50 százalékot. Ennél a műsortípusnál jelentkezett leginkább az élő műsorok akadálymentesítésének problémája, így kezdetben főként csak a műsorszámok ismétléseit tudták felirattal ellátni az érintett médiaszolgáltatók.

Tapasztalataink alapján a műsorszámok előtti figyelemfelhívás közzétételében váltak leghamarabb normakövetővé az analizált médiaszolgáltatók. 2013 végére a műsorszámok előtti figyelemfelhívás és teletext oldalszám közzétételére vonatkozó előírás betartása – esetenként néhány kivétellel –megvalósult.

Az akadálymentesített napi óraszám folyamatos növelése mellett lényeges szempont, hogy a megnövekedett műsoridőt a szolgáltatók milyen tartalommal töltik meg. 2015-ig a kötelezően akadálymentesítendő műsorokon túl a csatornák döntötték el, hogy programjukból mely műsorokat teszik hozzáférhetővé a hallássérült nézők számára. Valamennyi médium műsorkínálata a vizsgált évek alatt egyre színesebbé vált, de különösen a közszolgálati csatornákra vonatkozóan állapítható meg, hogy a kezdeti időszakhoz képest jóval gazdagabb és igen sokszínű programmal szolgálnak az érintett nézői csoport számára. Ugyanakkor mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiaszolgáltatókról elmondható, hogy igyekeztek a nagy nézettséggel bíró műsorszá - mokhoz a hozzáférést biztosítani (kivételt képeztek a sportközvetítések).

Az Mttv. 39. § (2) bekezdése értelmében az országos audiovizuális médiaszolgáltató – amen ynyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja köteles biztosítani, hogy (a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével) valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal (például teletext szolgáltatáson keresztül) vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.

A műfaji ranglista élén minden periódusban a hírműsorok és a sorozatok álltak, míg a második és harmadik helyre az ismeretterjesztő programok, a gyermekműsorok és a mozifilmek kerültek évente váltakozó sorrendben.

A leggazdagabb választék a Duna TV, a legszűkebb paletta pedig a két kereskedelmi médiaszolgáltatónál volt tapasztalható, illetve a tematikus csatornák megjelenése után az M4 rendelkezett a legszűkebb kínálattal.

A műsorokhoz való hozzáférést biztosító segédlet a vizsgálat minden időszakában döntő mértékben teletext feliratot jelentett. Jelnyelvi tolmács segítségével átlagosan a műsorok 1-4 százaléka volt megtekinthető, havonta némileg változó arányban. 2015től a jelnyelvi tolmáccsal sugárzott műsorok száma drasztikusan csökkent, jelenleg az akadálymentesített műsorok 0,4 százaléka látható így a közszolgálati csatornákon. 2013-ban a SINOSZ és az MTVA stratégiai megállapodást kötött arról, hogy az M2 gyerekcsatornán jelnyelvi narrációval biztosítják egyes műsorok akadálymentességét, mivel bizonyos életkor alatt a feliratozás nem alternatíva a gyerekek számára. A megállapodás eredményeként az M2-n gyerek jel- nyelvi narrátorok segítik az olvasni még nem tudó gyerekeket, hogy számukra is érthető és élvezhető legyen a gyerekhíradó és a mesék egy része. Az akadálymentesített műsorszámok akkor válnak valóban befogadhatóvá és élvezhetővé, ha a segédlet pontosan megjeleníti az elhangzottakat, valamint szinkronban van a képi történésekkel. A hatóság ezért kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordított a hibák és hiányosságok feltárására. Leg ygyakoribb hiba a felirat különböző időtartamú hiánya és aszinkronitása volt, amelyek minden médiumnál nagy számban jelentkeztek. Jellemző volt a hibák ismétlődő előfordulása, valamint az anomáliák halmozott megjelenése. Szintén problémát jelentett, hogy a késést a felirat olvashatatlan gyorsasággal történő pörgetésével hozták szinkronba a beszéddel.

2011-ben igen nagy számban és igen változatos skálán mozgó hibákat regisztráltunk a feliratozásban, és sajnálatos módon ez a helyzet 2013 őszé - ig változatlan maradt. Ezt követően elsősorban az aszinkronitások száma csökkent, és a feliratok egyre pontosabbá váltak a korábbiakhoz képest.

A javuló tendenciában időnként viszszaesés volt tapasztalható, de 2022-re a hibák száma tartósan csökkent. A legnagyobb kihívást a nem felvételről közzétett, „élő” műsorok akadálymentesítése jelentette minden vizsgált médiumnak. Ezeket a műsorokat vagy egyáltalán nem látták el segédlettel, vagy csak hiányos, jelentős késéssel megjelenő feliratok voltak olvashatók. 2015 után az automata beszédfelismerő program alkalmazásával az „élő” műsorok feliratozása is megtörtént, igaz változó minőségben valósul meg. Az automata programmal készült segédletekben a mai napig gyakori a szótévesztés és a tartalomba nem illő kifejezések halmozódása. Archív felvételek, háttérzaj, nem tiszta artikuláció vagy halk beszéd, valamint idegen nyelvű beszéd esetén jelentősen megnő a szótéveszté - sek aránya a feliratban, és értelmetlen mondatok születnek. További nehézséget jelent a szöveg tagolatlansága, a központozás hiánya és az utólagos szójavítás.

Az elmúlt tizenegy évben 20 százalékról közel 100 százalékra nőtt az akadálymentesített

nőtt az akadálymentesített műsoridő aránya, vagyis gyakorlatilag a teljes műsorfolyam akadálymentessé vált. Reményeink szerint ennek az eredménynek az elérésében a következetes hatósági ellenőrzés is szerepet játszott. Ugyanakkor mivel anomáliák továbbra is előfordulnak, szükségesnek tartjuk a pontos és hiánytalan szövegezés meglétének rendszeres ellenőrzését.

Az eredményeket tekintve elmondható, hogy a vizsgált médiaszolgáltatók mostanra magukévá tették a törvényben megfogalmazott követelményeket, és ennek eredményeként a segédlet nélkül sugárzott műsorok száma radikálisan csökkent. Amenynyiben mégis előfordul, hogy egy műsorszámról teljes időtartamában hiányzik a felirat, az inkább technikai probléma, mintsem a szolgáltatói szándék következménye. Megállapításunkat a számok is alátámasztják, hiszen az elmúlt tizenegy évben 20 százalékról közel 100 százalékra

Javításra szorul az automata feliratozás minősége, és szükséges lenne a gyermekek számára jelnyelvi narrációval készült műsorszámok körét az animációkon felül családi és mesefilmekkel, ismeretterjesztő, vallási, valamint egyéb műsorokkal bővíteni.