JÁTÉKVEZETŐI SZEMMEL

J T Kvezet I Szemmel

Egy halló játékvezetőnek mindig újdonságot és kihívást okozhat kizárólag hallássérültek számára való játékvezetés. Így volt ezzel Varga Gyula is, aki történetesen először került ilyen helyzetbe. Ő maga otthonosan mozog az uszodák világában. „A torna színvonala nagyon barátságos, hangulatos volt. Vízilabdának nézett ki, nem csak egyszerű labdával bohóckodásnak, mint néha egy-egy amatőr vízilabda edzés.”

A játékvezetőknek is fel kellett venniük a ritmust, ahogyan a játékosok felpörögtek. „Kifejezetten izgalmas, pörgős meccsek zajlottak. Nyilván ehhez hozzájárult a leginkább strandvízilabda szabályok használata, hiszen az pont arról szól, hogy minél gyorsabban, minél pörgősebb, látványosabb mecscsek legyenek. Viszont épp ez az, ami nagyon ki is vesz a játékosokból minden erőt délutánra, a torna végére. Borzalmasan el lehet fáradni egy-egy ilyen kupa végére.”

Nemcsak a játékosok fáradtak el a nap végére, hanem természetesen a játékvezetők is – nem csoda, hiszen 13 kilométert fel-le sétálni a medence partján és közben a játék- rendjére is ügyelni – igen sokat kivesz az emberből. Na de mennyire volt nehéz a játékvezetés? Adódott a kérdés: „Nehézséget természetesen okoz, de eddig olyan jellegű nem volt, amelyet ne tudtunk volna megoldani. Tény, hogy vannak, akiknek akárhogy sípolunk, nem hallanak belőle semmit, de van, aki csak részlegesen halláskárosult. Viszont csapattársaik, ellenfeleik is figyelnek, és megállítják azt, aki esetleg nem hallotta, hogy a bíró szabaddobást ítél. Mivel jórészt mindenki vízilabdázott már egy ideje, így annyi tapasztalatuk biztosan van, hogy tudják miért jár ítélet, és egyből keresik a bírók tekintetét, jelzését, még ha nem is hallották. Aztán van, hogy nincs ítélet, és mutatjuk, hogy semmi gond, mehet tovább. Mivel részlegesen, vagy egyáltalán nem hallanak, sokkal jobban figyelik a bírókat és a környező embereket. Bár így figyelnének a rendesen halló játékosok közül is sokan” – a válasz pedig szerintem önmagáért beszél. Mint minden sportág, úgy a vízilabda is fejlődhet még tovább, Gyula mondott is egy remek innovációt: „Esetleg valamilyen fényjelző a kapukon és/vagy a víz alatt, amely a hallókat is ugyanúgy többletinformációval látná el, mert van, hogy a nagy csobogásban, küzdelemben ők sem hallanak meg minden ítéletet. Nyilván ez többletköltség egy rendezésnél, plusz ki kezelje még ezt is, vagy milyen formában? Nem sokat gondolkoztam ezen még, mert először vettem részt siketek mérkőzésének vezetésén, és remekül ment nagyjából minden. Néha pár másodperc kellett, mire mindenki észrevette, hogy áll a játék, de annyira minimális volt, hogy nem okozott problémát” – ez játékvezetői szempontból előnyös, viszont a játékosokat is dicséret illeti emiatt.

„Nagyon remélem, hogy ez a rendezvény továbbra is működni tud. és még nagyobb érdeklődés övezi majd. Én szívesen, lelkesen támogatom, ha arra kerül sor.”

Két éve alakultunk, aktív tagjaink száma megközelíti a 20 főt.

Péntekenként vannak közös edzéseink, azonban 5 főt integráltunk halló csapatba, s így tudnak bajnokságban is játszani, indulni.

A jövőre nézve elképzelhető, hogy a honi bajnokságok egyikében elindul egy csapat? Ennek milyen releváns költségei lennének?

Millió felett van a bajnokságban való részvétel díja, azonban a nagyobb gond az, hogy sokan közülünk családosok, vidéken laknak, illetve más már a priorítás hétvégente, mint hetente egy meccset bevállalni. A keret alkalmas lenne rá, hogy a budapesti Gyarmati Dezső Bajnokságban megállja a helyét.

Sajnos a vízilabda sportág kikerült a Siketlimpia programjából, utoljára 2009-ben szerepelt a menetrendben. A nemrégi- ben tartott Siketek Nemzetközi

Sportszövetsége közgyűlésén szavazás volt róla, hogy újra visszakerüljön a programba, a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége delegáció igennel szavazatott róla, de sajnos többségében nemmel szavaztak. Ennek mi lehet az oka? Várható, hogy a vízilabda sport visszakerül majd valamikor a programban?

Fájó, de logikus döntés született. Logikus, mert lépésenként kell felépíteni egy „halott” sportágat: régiós bajnokság, kontinentális bajnokság, Világbajnokság és utána lehet arról szó, hogy felkerüljön esetleg a siketlimpiai programra. Mi most az legelső kicsi