Az egyház jövője a hittanoktatáson is múlik Több tízezer fiatal járhatott hittanra a kötelező hit- és erkölcstanoktatás 2013-as bevezetése óta, köztük nagy számban olyanok is, akiknek a szülei nem kötődnek szorosan a református egyházhoz. A templomok padsoraiban azonban nem látszik a megnövekedett érdeklődés, ennek pedig köze lehet ahhoz, hogy több elkötelezett hittanoktatóra lenne szükség.
Módszertani megerősítésre, munkatársi és anyagi megbecsülésre is szükség van – állítja Harkai Ferenc, a Dunamelléki Református Egyházkerület katechetikai és iskolaügyi bizottságának elnöke. A hittanoktatás évének nyilvánította 2022-t a Magyarországi Református Egyház Zsinata. Stratégiai fontosságú ügyről van szó, amelyen az egyház jövője múlhat – erősíti meg a dunamelléki hittanoktatás ügyéért felelős református lelkész, aki maga is tanít hittant. Harkai Ferenc szerint bár sokan még tantervi egyenjogúságát is megkérdőjelezik, a hittanóra nem csupán egy a tantárgyak közül. „A hittanórán arról a Jézus Krisztusról beszélünk, aki számunkra nem pusztán egy a történel-
56 • Karakter • parokia.hu
mi alakok közül, hanem a mi megváltó Urunk. A hitünkről szóló tanítás átadása a cél, és ez komoly módszertani képzést igényel: míg más pedagógusok korosztályos felkészítést kapnak, addig egy hittanoktatónak óvodától érettségiig meg kell találnia a hangot a gyermekekkel és fiatalokkal.” Átfogó reform A Magyarországi Református Egyház Magyarországon hetente 150 ezer gyermeket ér el a hittanoktatással. A Dunamelléki Református Egyházkerület területén hetente több mint 61 ezer gyerekkel kerül kapcsolatba a helyi gyülekezet képviselője: a lelkész, a hittanoktató vagy a vallástanár. Az ország 1618 hittanoktatójának fele (883) lel-
kész, a Dunamelléken 686 hittanoktató közül 313 lelkipásztor. Harkai Ferenc szerint jó, ha a lelkészek ott vannak a hittanosok között – ennek különösen a fővárosban van jelentősége, ahol a gyülekezethez legalább ezen a szálon kötődő családok és a lelkész olykor fel sem ismerik egymást az utcán. „A falvakban, persze, más a helyzet, ott a lelkészt mindenki ismeri” – teszi hozzá. Különleges helyzetben van az egykor virágzó, a trianoni döntés után azonban leszakadó baranyai országrész, ahol évtizedeken át sokszor egyetlen lelkipásztor látott el akár nehezen megközelíthető, szétszórtan fekvő falvakat, lakott területeket. Az egyre elnéptelenedőbb vidéken maradtak ugyan reformátusok,
