Megújuló egyetemi misszió

Egymással karöltve, egymást segítve újulnak meg az egyetemi lelkészségek és missziók Budapesten. A cél azonban változatlan: az evangélium tiszta hirdetése.

Megtartás és misszió – röviden összefoglalva ez a kettős célja az idén kibővülő és megújuló Budapesti Református Egyetemi Missziónak (1RE), amely egységes keretbe foglalja mind az 1RE fővárosi egyetemi gyülekezetét, mind az egyes budapesti egyetemeken szolgáló református lelkipásztorokat. A Károli Egyetemi Lelkészséghez hasonlóan ez a missziós terület is új fejezethez érkezett, nemcsak a létszámbővülésnek, hanem az eddig többé-kevésbé különálló részterületek összefogásának köszönhetően.

Az egyetemi lelkészi szolgálatnak egyrészt meg kell tartania azokat a keresztyén fiatalokat, akik életkorukból vagy a szabad hallgatói élet sajátosságaiból kifolyólag eltávolodhatnak a gyülekezeti élettől vagy az egyháztól. Másrészt meg kell szólítania és közösségbe hívnia a keresőket és bizonytalanokat. Minden fiatal szeretne tartozni valahová, és ha a református egyház nem kínál nekik vonzó és hiteles alternatívát, akkor máshol fogják megtalálni a helyüket. Ezért kell kellő figyelmet és erőforrást fordítani a misszióra.

Folyamatosság és változás

A fővárosi egyetemi lelkészi szolgálat a 20. században indult el, és 1989 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül jelen van a budapesti felsőoktatás életében. A legelső egyetemi istentiszteletet 1989 novemberében tartották a Kálvin téren, teológusok szervezésében. Azóta szinte minden szerdán megtartották valahol a városban, egy ideig meghívott igehirdetőkkel, a kilencvenes évek közepétől pedig erre kijelölt lelkésszel, aki még jó ideig nem főállásban végezte ezt a szolgálatot. Később bevezették az egyetemi gyülekezeti lelkészi státuszt, és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) székháza vált az istentiszteletek állandó helyszínévé.

A fejlődés során három keretrendszer alakult ki. Egyrészt létrejött egy egyetemi gyülekezet (később 1RE Budapest néven újult meg), ahol a szerdai istentisztelet került a közösségi élet középpontjába. Másrészt az egyes egyetemek rendszerén belül létrejöttek egyetemi lelkészségek, mint például a Károli Egyetemi Lelkészség a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE), ahol a lelkészi szolgálat végzése köré épül a közösségi élet, de a lelkész nem tart önálló istentiszteletet. Részben a lelkészségi keretrendszerből fejlődött ki az egyetemi misszió, amely már inkább szervezetközpontú, ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Mérnökmisszió.

Kapacitáshiány miatt előfordult, hogy ugyanannak a lelkésznek kellett szolgálnia a Károli Egyetemi Lelkészségen és az egyetemi gyülekezetben, olykor egyéb feladatok végzése mellett is, emiatt vált sürgetővé, hogy egyrészt rendezzék ezeket a státuszokat, másrészt kibővüljön a szolgálók száma. A kellő eredményességhez egységes keretrendszerbe kell foglalni ezt a szolgálatot, és kellő erőforrásokat kell biztosítani a működéséhez. Mivel mindebben az

alulról jövő igények és az egyházvezetés missziós elképzelései is egybevágtak, idén elindulhatott az új egyetemi missziós keretrendszer kialakítása és az azt képviselő és megvalósító lelkészi csapatok megszervezése.

Csapat és közösség

A Budapesti Református Egyetemi Misszió vezető lelkésze március elsejétől Török László Balázs lett. Az új munkamegosztásban ő és BaloghBobok Ágnes vezetik az 1RE gyülekezetét, a többiek pedig egy-egy egyetemen szolgálnak. A Mérnökmisszió továbbra is Németh Balázs és Némethné Bodnár Márta szolgálatával folytatódik. Pallagi Andrea folytatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett missziót. Masri Mona Aicha mint az Egyetemi Misszió új tagja az ELTE-n kezd közösséget építeni. Az egyetemi missziós csapat munkájáról és a formálódó feladatokról Török László Balázzsal beszélgettünk.

„Szabad kezet kaptunk a szervezésben, így mi dönthetjük el, hogy mit hogyan szeretnénk, és mindebben támogatnak minket” – magyarázta Török László, aki szerint azért indulhatott el érdemi változás, mert az egyházkerület vezetése számára kiemelten fontossá vált, hogy hitéleti szempontból mi folyik az egyetemeken. „Kapcsolatban vagyunk a Károli Egyetemi Lelkészséggel is. Nagyobb közös programot még nem szerveztünk velük, mert jelenleg mindenkinek sokkal több energiát kell fordítania saját területének a megalapozására, de közösen tervezzük a jövőt.”

Még alakulóban van, hogy mi az, amiben egységes lesz a különböző egyetemeken végzett szolgálat, és mi az, ami intézményenként másként kell, hogy működjön. „Azoknak a lelkészeknek akik már évek óta szolgálnak egy-egy egyetemen, nem kell teljesen felforgatniuk megszokott gyülekezeti vagy a közösségi gyakorlatukat, mert ezzel inkább csak rontanánk a helyzeten. Együtt keressük azokat a formákat, amelyekben megfér egymás mellett az egyetemi miszszió egységessége és az egyetemi közösségek sokszínűsége. Emellett viszont arra is oda kell figyelni, hogy egyikünk se maradjon magára.” hogy kevésbé fogjuk tudni kihasználni, mintha egyetemi alkalmazottak lennénk. Abból a szempontból viszont nagy előny, hogy az egyetemeknek nem kell fizetést adniuk, nem kell a mindennapi működésünkért felelniük, ezért intézményi szinten kevesebb terhet jelent majd számukra a velünk való együttműködés. Így az egyetemre való bejutás és

Feladatok és mozgásterek

Az egyes lelkészek egymástól eltérő személyisége is befolyásolni fogja, hogy hol mire lesz lehetőség. „A hit gyakorlása mellett a hivatásbeli kibontakozás szerepéről is lehet mondanivalónk” – tette hozzá a szolgálatvezető. „Egyetemi lelkészként a kereszténységet és a világi szakmát szorosan össze kell tudni fűzni, hogy a mostani hallgatók egyrészt majd munkába állva is meg tudják élni a keresztyénségüket, másrészt azt is, hogy gyarapítani tudják a gyülekezeti közösségüket azzal a szakmával, amelyet kitanultak. Az elsődleges feladat mégis az, hogy hitközösséget építsünk; a szakmai programok szervezése másodlagos.”

Egyetemenként változó, milyen mértékben biztosítanak teret a missziónak. „Hivatalosan senkit sem az egyetem alkalmaz lelkészként, hanem az egyház. Ez abból a szempontból nyilván hátrány, hogy az egyetemi infrastruktúrát adott esetben lehet, a misszió kiépítése könnyebb lehet számunkra.”

Célok és prioritások

Nem az a cél, hogy az egyetemek látásmódját és az általános hithez való hozzáállását megváltoztassák vagy befolyásolják, hanem az, hogy az érdeklődőket megszólítsák és megtartsák Krisztus mellett – összegezte a lelkész. „Építeni kell azokat, akik már hozzánk tartoznak, és meg kell szólítani azokat, akik még nem. Mind a kettő nagyon fontos, és legtöbbször nem is tudjuk, hogy aki eljön egy alkalomra, az vajon gyülekezetből jön, vagy még soha nem látott gyülekezetet, esetleg katolikus volt, de betévedt a református alkalomra. Ilyesmiben nem szeretnénk sorrendet felállítani, számunkra mindenki fontos.”

Ugyan a járványhelyzetben felértékelődött online platformokat is igyekeznek a legjobban kihasználni, de úgy látják, hogy az egyetemistákat

leginkább a személyes kapcsolatokon keresztül lehet elérni. „Azok az emberek tudnak a legkönnyebben új embereket meghívni közénk, akik már tagjai a közösségnek, ezért ezt gondoljuk az egyik legerősebb bővülési lehetőségünknek. Vonzó alternatívává kell válnunk. Ahhoz, hogy a fiatalok ne kallódjanak el az egyetemeken, hanem Krisztus mellett tudjanak maradni, olyan közösségre van szükségük, ahová akár ismeretlenként is könnyű becsatlakozniuk.”

Generációról generációra változhat, hogy mi a tökéletes formája a fiatalok megszólításának és megtartásának, ezért mindig szükség lesz új utak keresésére is. A lényeg azonban változatlan és örök. „Nem lehetnek nagyobb terveink, mint hogy az evangéliumot hirdessük. Ennek kell lennie az egész misszió központjának és fő irányvonalának. Az a legfontosabb, hogy az evangélium tisztán hangozzon, és az, hogy Krisztus legyen a központban. Eddig is ez volt a cél, most csak annyi változott, hogy nem egymás mellett, hanem inkább egymással karöltve, egymást segítve dolgozunk ezen.”

Lehetőség és kihívás

„A Budapesti Református Egyetemi Misszió megújítása és kibővítése azt a szándékot fejezi ki, hogy az egyetemeken a korábbinál sokkal kiterjedtebb református egyházi szolgálatra lenne szükség, hiszen a fővárosi egyetemisták óriási létszáma mellett eltörpült az a szolgálói kör, amely korábban ezzel foglalkozott” – mondta Somogyi Péter, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, akit az egyetemi misszió megújulásáról kérdeztünk. „Ennek részét képezi az is, hogy a már meglévő missziókat megerősítjük, és biztosítjuk, hogy a lelkészeknek ne önkéntes szolgálatot kelljen végezniük az egyetemeken. Státuszt és háttértámogatást adunk a szolgálatvégzőknek, így stabilabb lesz az intézményi jelenlétük.”

Ha nem lesz is rögtön minden budapesti egyetemen önálló lelkészség, a hosszú távú cél az, hogy minden egyetemen jelen legyenek. „Vannak már szép minták az ilyen típusú kezdeményezésekre, akár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, akár a BME-re gondolunk, ahol a vezetőség és az oktatók is nyitottak az együttműködésre. Olyan út ez, amely egyszerre óriási lehetőség és óriási kihívás. Van ahol már elindultak ezen az úton, vagy mostanában indulnak el, máshol később fognak, de együtt, közösségben járunk rajta.”

Barna Bálint Képek: 1RE, Figeczki Péter, Füle Tamás

A budapesti egyetemi missziókkal összhangban a Károli Gáspár Református Egyetemen is megújul az egyetemi lelkészség. Az ennek keretein belül szolgáló lelkészek száma kettőről négyre növekedett, közülük jelenleg ketten, Figeczki Lili és Káposztás Gábor teljes állásban, Káposztásné Horváth Tünde és Bedekovics Péter pedig félállásban dolgoznak egyetemi lelkészként. Négyüket Figeczki Lili koordinálja és képviseli, de szinte mindegyikük foglalkozik az összes feladattípussal. Káposztásné Horváth Tünde helyzete annyiban más a többiekéhez képest, hogy ő egyetemi szolgálati idejének felében spirituálisként a Hittudományi Karon is jelen van, besegítve Bölcsföldi András spirituálisnak. Missziós céljaik változatlanok, de a létszámbővülés egyben modellváltást is jelent.