Bronzérmen innen és túl Hálával tölti el mindaz, ami megadatott neki, és a sikert nem kizárólag a saját érdemének tekinti. Gémesi Csanád református kardvívó olimpikonnal beszélgettünk. A gödöllői Gémesi családban mindenki vagy vív, vagy vívott, vagy vívni fog – fogalmazta meg családja ars poeticáját Gémesi Csanád olimpiai bronzérmes és Európabajnok magyar kardvívó, aki elmondása szerint még mindig libabőrös lesz, ha felidézi a Tokiói Nyári Olimpiai Játékokon átélteket. A református olimpikonnal az új gödöllői vívóterem épületében beszélgettünk családról, hagyományokról, istenhitről, olimpiáról, a küzdősportok szellemiségéről, és arról, hogy mindezek hogyan kapcsolódtak össze eddigi élete során.
46 • Karakter • parokia.hu
Család és hagyományok „A hatvanas években Benkő Tibor bácsi teremtette meg Gödöllőn a klubszintű vívás alapjait. Jóban volt apai nagyapámmal, ebből a barátságból következett, hogy nagyapám levitte a vívóterembe a gyerekeit” – mesélt a családi hagyomány eredetéről Csanád. „Édesapámék pár éven át egy budapesti klubban is vívtak, mert a gödöllői nem versenyezhetett a fővárosiakkal. Így ők lettek az első gödöllői vívók, akiknek sikerült az országos színtérre is kilépni.”
