Reszkető betűk egy iraton Hetven éve, hogy kezdetét vette az a koncepciós persorozat, amely az 1956 utáni megtorlások idején is mintául szolgált a református személyek elleni, koholt vádakon alapuló eljárásokhoz. Földváryné Kiss Réka történészt az egyház kommunizmus alatt átélt üldöztetéséről és kiállásáról kérdeztük. Sárba tiporják az egyházi autonómiát Alig három évvel azután, hogy az ország a Szovjetunió érdekszférájába – és a Vörös Hadsereg megszállása alá – került, 1948 őszén a teljhatalomra törő kommunista párt kényszeregyezményekkel igyekezett a történelmi protestáns egyházakat gúzsba kötni – idézi fel érdeklődésünkre Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli-egyetem egyháztörténeti tanszékének vezetője. „Ekkorra már túl vagyunk a kisgazdapárt megtörésén, illetve az első nagy koncepciós persorozaton, a számos reformátust is börtönbe juttató
14 • Karakter • parokia.hu
Magyar Közösség-peren. Rákosi Mátyás Ravasz Lászlót nyílt politikai fenyegetéssel lemondásra kényszeríti, az iskolákat államosítják, Ordass Lajos evangélikus püspököt koholt vádak alapján letartóztatják.” Mindezek után a párt elfogadtatja azt az egyezményt, amely egészen a rendszerváltásig meghatározza a református egyház életét és konzerválja pártállami függőségét. „A megállapodás betűje szerint a párt diktálta szigorú keretek között ugyan, de engedélyezték az evangélizációkat, a házi istentiszteleteket, a szeretetmunka végzését, és garantálták az állami iskolákban is a hitoktatást.”
