GAZDASÁGFEHÉRÍTÉS A NAV ESZKÖZEIVEL A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési célkitűzése, hogy a költségvetési szempontból legnagyobb kockázatot hordozó adózókat minél gyorsabban azonosítsa. Ebben kiemelt jelentősége van a valós idejű adatokra támaszkodó célzott kiválasztásnak. Az adatok elemzése egyben azt is lehetővé teszi, hogy a NAV a jogszabályok által biztosított eszközrendszeréből a célnak leginkább megfelelőt alkalmazza. CZINEGE ATTILA a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója
A NAV ellenőrzési tervében évek óta elsődleges feladatként jelenik meg az adóelkerüléssel kivont adóösszegek biztosítása, a jelentős költségvetési kockázattal rendelkező adózói körök, tevékenységek ellenőrzése (rejtett gazdaság elleni fellépés, gazdaságfehérítés). Az ellenőrzések tervezése, a revizori kapacitás és�szerű és racionális felhasználása megköveteli az adózói magatartás kockázati szempontú elemzését, és a kockázatok súlya alapján a megfelelő eljárás (tájékoztatás küldése, támogató eljárás, jogkövetési, illetve adóellenőrzés) meghatározását. Ennek tükrében a NAV a szándékos adóelkerülést tanúsító adózókkal szemben célzottan lép fel, ugyanakkor az együttműködő és a jogkövető magatartást tanúsítókat segíti, és támogatást nyújt hibáik kijavításához. A FOGLALKOZTATÓI BEJELENTÉSEK NYOMON KÖVETÉSE A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek és a szabályos foglalkoztatás a munkavállalók szociális biztonsága szempontjából jelentős fontosságú, ezért a NAV számára is kiemelt feladat, hogy a szabályokat megsértőkkel, elmulasztókkal szemben ezen a téren is célzottan, gyorsan és hatékonyan lépjen fel. Ennek érdekében figyeli a foglalkoztatotti bejelentésekből leszűrhető gyakori munkáltatóváltásokat, amelyek leginkább a jelentős humánerőforrás-igényű ágazatokra jellemzők. Ellenőrzési tapasztalat, hogy ezen ágazatok szereplői a korábbi szabályszerű
foglalkoztatást gyakran olyan „egyéb” megoldásra cserélik, amelyben a foglalkoztatást is magában foglaló szolgáltatásról szóló alvállalkozói számlát kapnak. A foglalkoztatás adminisztratív terheit teljes mértékben a beszámlázó alvállalkozás és/vagy további szubalvállalkozás(ok) viseli. Ez a lehetőség eddig a pontig legális is lehet, viszont egyes vállalkozások – elsősorban a szubalvállalkozók – közös jellemzővel bírnak. Viszonylag frissen alakulnak, rövid időre jönnek létre, tömegesen jelentenek be alkalmazottakat (akár több ezer főt), utánuk azonban a szükséges bevallást kis részben vagy egyáltalán nem teljesítik, míg a közterhek
Az alkalmazás elsődleges célja, hogy a bizonyítottan súlyos foglalkoztatási szabálytalanságokkal érintett adózók valamennyi munkavállalója bekerüljön a rendszerbe. fizetését szinte kivétel nélkül elmulasztják. Ezzel egyrészt károsítják a központi költségvetés bevételeit, másrészt hátrányos helyzetbe juttatják az alkalmazottakat. A magánszemélyeket alkalmazottként bejelentő csalárd vállalkozások az adóterhet „megspórolják”, azt adóelkerülő hálózat működtetésére, illetve jogosulatlan haszonszerzésre fordítják, abból jogszerűtlenül gazdagodnak.
A fenti jelenséggel szembeni fellépés hatékonyságának növelése érdekében a NAV a foglalkoztatotti bejelentések, adatszolgáltatások fundamentumán kialakította a foglalkoztatással kapcsolatos riasztási rendszerét. A rendszer minden esetben jelez, ha a szabálytalanul foglalkoztató munkáltató bármelyik munkavállalóját új foglalkoztatóhoz jelentik be, így a NAV-nak lehetősége van az azonnali kockázatelemzésre és a szükséges intézkedések gyors megtételére. A létrehozott informatikai alkalmazás elsődleges célja az, hogy az ellenőrzés során feltárt, bizonyítottan súlyos foglalkoztatási szabálytalanságokkal érintett adózók valamennyi munkavállalója bekerüljön a rendszerbe, és rájuk nézve napi gyakorisággal jelezze a ’T1041-es jelű bejelentés adattartalmának változását, az új foglalkoztatók bevallási és befizetési kötelezettségének teljesítését. A rendszer további előnye, hogy rövid időn belül rámutat azon újonnan alapított, alvó, illetve missing trader jegyeket mutató cégekre is, melyeket a foglalkoztatással járó közterhek kijátszására új szereplőként kezdenek el használni. Gyanúra okot adó körülmény például az új vagy az alvó cégekre jellemző ismérvek mellett nagyobb létszámú foglalkoztatotti bejelentés, vagy az online számlaadatok szerinti számlázás megindulása. A rendszer segítségével lehetővé vált, hogy már a foglalkoztatás kezdetétől számított első járulékbevallás határidejét (tárgyhót követő hó 12. napját) megelőzően megindulhat a célzott kockázatelemzés, az esetleges „foglalkoztatási” láncolat felderítése és a haszonhúzók feltárása. 2021/1 SZAKma | 13
