FOTÓK: ILLUSZTRÁCIÓK
OKTATÁS
Kréta rendszer alkalmatlannak bizonyult az online oktatásra. Ez a program alkalmas a tanügyigazgatásra, vagy a feladatok kiküldésére, de digitális oktatásra nem. Jelen pillanatban nagyon egyenlőtlen a tanárok számítástechnikai felkészültsége is, így a digitális oktatás sokaknál egyszerűen nem működött, vagy a feladatok kiküldéséből állt, ami módszertani szempontból teljes visszalépés. Nem kérdés, hogy irreális elvárásokkal kellett a tanároknak megküzdeniük.
A SZÜLŐK
TANÍTANI A KARANTÉNBAN
UGRÁS AZ ISMERETLENBE, HATALMAS ERŐFESZÍTÉSEK Az oktatás a koronavírus-járvány idején küzdelmes folyamat volt. Ugyanúgy, mint az egészségügyben, egy már amúgy is számos súlyos, rendszerszintű problémával küzdő struktúrának kellett hirtelen átállnia egy eddig ismeretlen működési módra. Ellentmondásos intézkedések sora nehezítette a karanténoktatás megszervezését. Március harmadik péntekén a miniszterelnök reggel még úgy nyilatkozott, hogy nem zárják be az iskolákat. Majd késő este bejelentette, hogy megváltoztatta az álláspontját, és hétfőtől minden oktatási intézmény bezár, és az oktatás hétfőtől digitálisan folytatódik. Egy hétvége alatt kellett feltalálni egy olyan szisztémát, amire sem tapasztalat, sem elegendő digitális eszköz nem volt. Az írásbeli érettségi lebonyolítása is hasonlóan bizonytalan volt. Az, hogy egyáltalán lesz-e érettségi, egy héttel az aktuális nap előtt derült ki, ami akár a diákok, akár az iskolák, akár a tanügy számára nagyon rövid időt biztosított. Ráadásul május 4-re jelezték a járvány tetőzését, és ennek ellenére 86 ezer diák, hatezer tanár lepte el az iskolákat, közlekedést stb. De, más módon ugyanilyen ellentmondásos intézkedés a szakképzésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése és elvileg 30%-os béremelése, mindez a járvány idején, amikor elméletileg a védekezés minden mást háttérbe szorít… Végül a tanév karanténoktatásban zárult június közepén. A tapasztalatok még nagyon vegyesek, és kevés a korrekt mérés, de van néhány oktatáskutató intézet, amely már nyilvánosságra hozta a felméréseit.
A TANULÓK
A digitális oktatás előfeltétele, hogy megfelelő számítástechnikai eszközök álljanak rendelkezésre mind a tanároknál, mind a diákoknál. Egyes mérések szerint a tanulók 25–35%-át egyáltalán nem érte el az online oktatás. Kis településeken, a hátrányos helyzetű körzetekben gyakorlatilag alig volt digitális oktatás. Önkéntesek vitték el a kiadott példasorokat, hogy aztán egy hét múlva begyűjtsék az így-úgy megoldott házi feladatokat. A városi iskolákban jobban működött az online oktatás, de valójában 8
TARJÁNI VÁROSLAKÓ MAGAZIN
2020 / 2
felkészületlen volt a rendszer és persze a tanárok egy része is. A tanulás hatékonysága függött a tanulók szorgalmától is. Aki eddig sem tanult, az most sem szakadt meg, de aki lelkiismeretesen végigküzdötte a feladatsorokat, annak hatalmas tananyaggal kellett megbirkóznia. Túlterheltségről, szervezetlenségről, túl sok beadandóról panaszkodtak a diákok. Április végén már sokuk szívesen járt volna újra iskolába. A bezártság, a barátok és osztálytársak hiánya, az önálló tanulás kényszere megviselte a gyerekeket.
A TANÁROK
A tanárok jó része hatalmas erőfeszítéséket tett, hogy működjön az online oktatás. Akinek 6–8 csoportja, 180–200 tanulója volt, napi 12–16 órát dolgozott az elején, hogy elérje a diákjait, és teljesítse a tananyagot. Ráadásul maguknak kellett kitalálni, hogyan tanítsanak online. Kellettek nagyobb internethozzáférések, kamerák, mikrofonok, digitális eszközök, amelyet sokszor a saját pénzükből finanszíroztak. Kevés digitális tanagyag állt rendelkezésre, és például a minisztérium által felkínált
A karanténban a szülők helyzete volt a legnehezebb. A tanítás gyakorlatilag áthelyeződött a családokba. A gyerekek szülői segítséggel tanultak, főleg az általános iskolások, és ez napi 6–8 óra plusz munkát jelentett. Ha ehhez hozzátesszük, hogy sok szülő home office-ban dolgozott, tehát a saját munkáját is el kellett látnia, meg még vezetni a háztartást, megküzdeni a bezártsággal, a nagyszülők hiánya, vagy segítése nélkül … Nehéz! Mi a hozadéka a karanténoktatásnak? Voltak olyan hangok, amik azt fogalmazták meg, hogy a digitális oktatás módszertani megújulást hozhat a tanításban. Ez igaz lehet a digitális eszközök és tananyagok kiterjedtebb használatára, a diákokkal való virtuális kapcsolattartás kiszélesedésére, de valódi módszertani változást nem hoz. Ugyanis a tananyag tartalma ugyanaz maradt, vagyis annyi történt, hogy a hagyományos oktatás áthelyeződött a virtuális térbe, és ennek a hatékonysága e pillanatban nagyon kérdéses. A differenciálás, a gyerekek képességeinek megfelelő tanítás, nevelés az osztályteremben is nehezen kivitelezhető, a digitális térben pedig ez még kevésbé működik. Összegezve: a magyar oktatás eddig is karanténban volt, eddig is rendszerszintű hibákkal küszködött. A koronavírus-karantén idején ezek a hibák, hiányosságok még hatványozottabban megjelentek. De ha elérte azt a célját, hogy minimalizálta a személyes érintkezést, és a járványt alacsony szinten tudta tartani, akkor megérte. Bár ez hatalmas emberi erőfeszítéssel járt akár a szülők, akár a tanárok, akár diákok részéről. (Név és cím a szerkesztőségben)
