CSILLAGVIZSGÁLÓ

ÉJSZAKÁK A GEDŐCZ-TETŐN gül nem sikerült a megvalósítás. Én is nagyon szorgalmaztam, hogy épüljön egy a A SALGÓTARJÁNI CSILLAGVIZSGÁLÓ TÖRTÉNETE városban, a TIT akkori vezetői mindenben támogattak, bejártuk az egész országot, A Gedőcz-tetői csillagvizsgálóról már minden tarjáni hallott. Bizonyára sokan jártak is megnéztünk nagyon sok csillagvizsgálót, ott. De, hogy hányan néztek bele a távcsövébe, az már egy másik kérdés. Pedig lelátni és ezt követően sikerült megtervezni a a holdkráterek mélyére nem mindennapi élmény. És ez valamennyiünk számára adott, Gedőcz-tetőit, itt, ahol most állunk. A TIT csak egy telefonszámot kell előtte föltárcsáznunk, időpontegyeztetés végett. (http:// védnöksége alatt, 1983. augusztus 1-jén www.csillagvizsgalo.starjan.hu/gedocz.php) kezdődött az építkezés, főként társadalmi munkában, volt, amikor ötven ember dolgozott itt egyszerre. Az Acélgyár is rengeteget segített, ott készült a kupola és a többi fémszerkezeti elem.  Magát az épületet ki tervezte? – Én készítettem néhány skiccet, ez alapján Krajcsi Márton építészmérnök barátom készítette el a terveket, de a kupolát, mint említettem, az acélgyári szerkesztési osztályon tervezték, és a kazánkovács üzemében gyártották le. Egy 35 méteres gémnyílású autódaru emelte a helyére. Magát a távcsövet a Hédervári-hagyatékból vásároltuk meg a saját pénzünkből, mert senki nem adott hozzá támogatást. A tükör a kaliforniai Pasadenában készült, 5 cm vastag, 32 cm az átmérője és 1450 mm a gyújtótávolsága. Ezzel meg tudom mutatni, hogy mi van a holdkráterek belsejében, illetve a Szatur AZ ELSŐ KAPAVÁGÁS, KÖZÉPEN KÖNNYŰ JÓZSEF nusz gyűrűit is.  Gondolom, sok látogatója lett a megnyitás után. – Az általános iskolások részére működött  Arra lennék kíváncsi, hogy mikor és ho- években, nekem a Hazafias Népfront elnö- a csillagászszakkör. Akik befejezték a nyolgyan kezdett el csillagászattal foglalkozni. keként volt lehetőségem beleszólni, hogy cadik osztályt, de még itt maradtak velünk, – Ha lehet így mondani, családi örökségként milyen közösségi helyek jöjjenek létre, de azok részére hoztuk létre a különböző szakkaptam. Az édesapám híradósként szolgált ugyanígy az óvoda, iskola, illetve az üzletház osztályokat. Csillagászati, űrkutatási és Föld a II. világháborúban a kassai repülőtéren. építésébe is itt, a Besztercén. De rengeteg szakosztályunk működik mind a mai napig. Hobbija volt a villámok fényképezése, és az kiegészítő dolog, járda, pingpongasztal stb. Ezeken belül dolgoznak különböző csoégboltot, a csillagokat is igyekezett meg- épült társadalmi munkában akkoriban, portok a csillagászat-történettől kezdve az örökíteni. Valahogy kijutott Munkácsra, és ezekben is részt vettem. A távcsövekre visz- asztrofotózásig bezárólag. Öt éven keresztül onnan hozott egy nagy csillagásztávcsövet. szatérve, összesen legalább húszat építet- részt vettünk egy nemzetközi programban Később ezzel elkezdte járni a falvakat, előa- tem eddig. is, amely a mikrometeoritok jelenségével dásokat, bemutatókat tartotta a Kis-Zagy-  Mikor került először szóba a csillagvizs- foglalkozott. Akkori megfigyeléseinket a mai va-völgyében. De az igazi inspirációt az adta gáló építése? napig használják, hivatkoznak rájuk. számomra, amikor dr. Kulin György csilla- – A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat  Ma már nyugdíjas. De hogyan telt egy gász a Kohász Művelődési Központban tar- Nógrád Megyei Egyesülete már régebben napja, amíg aktív volt? tott egy előadást 1979-ben. Megismerked- foglalkozott ezzel a kérdéssel, szóba került – Reggel hatra mentem az Acélgyárba doltünk vele, és elmondtuk, hogy szeretnénk többek között a garzonház teteje is, de vé- gozni, délután otthon tevékenykedtem, este egy nagyobb távcsövet készíteni, mint az a 8 cm-es lencséjű, amelyet addig használtunk. Ő megígérte, hogy készít egy nagyobb lencsét nekünk, azzal a feltétellel, hogy alapítunk itt, Tarjánban egy csillagászszakkört. Egy hónap múlva kaptam egy 10 cm-es 1/1000-es tükröt Gyuri bácsitól.  Gondolom, ebből már lehetett építeni egy komolyabb távcsövet. De ehhez azért kell egy kis szakértelem. – A Stromfeld Aurél Gépipari Technikumba jártam, ezt követően kerültem az Acélgyárba, a szerkesztésre. Ez már kellő alapot adott ahhoz, hogy egy ilyen műszert össze tudjak rakni. Megépítettem az új távcsövet, és kijöttem vele ide, a Beszterce-lakótelep melletti „indiánfaluhoz”. Nagyon sokak kíváncsiságát fölkeltette ez a műszer, és még abban az évben megalakult a szakkör, először a kemerovói iskolában, majd két év elteltével átkerült a Beszterce-lakótelepibe. Egyébként édesapámmal együtt társadalmi munkát végeztünk a hetvenes, nyolcvanas  CSILLAGÁSZTÁBOR A NYOLCVANAS ÉVEKBEN

 A METEORIT BECSAPÓDÁSA A HOLDON – KÖNNYŰ JÓZSEF BRAVÚROS FOTÓJA

pedig jöttem a csillagvizsgálóba, és legtöbbször éjjel egyig maradtam.  Összesen hány fiatal fordult meg itt? – Nagyon sokan, ezres nagyságrendben számolhatunk. Csak egy példát mondok, a Föld szakosztályon belül létezik meteorológiai csoport, azon belül vannak a viharvadászok. Ők folyamatosan kapcsolatban állnak egymással. Ez ma már a világhálón zajlik. Itt, a csillagvizsgálóban kilencen dolgozunk társadalmi munkában, úgy értem, váltjuk egymást, és mindenki tart különböző előadásokat. Viszont a távcsöves fényképezés feltételei sokat romlottak az évtizedek folyamán, részben nagyon megnőttek körülöttünk a fák, illetve jelentősen megerősödött a környezeti fényszennyezés.  Van olyan hely a környéken, ahol jobbak lennének a feltételek? – Van, a Medves-fennsíkon. Néhányszor kitelepültünk oda fényképezni, nagyon szép csillagászati fotókat lehet onnan készíteni, csak sajnos a szél is erősebb arrafelé. Emlékszem, egyszer, egy ilyen alkalommal a távcsövemmel együtt fellökött egy erősebb szélroham…  Gondolom sok-sok táborozást szerveztek a környéken. – Szilváskőpusztán a Takács-tanyánál van egy természettudományi táborhelyünk. Az védettebb hely, és éjszaka koromsötét van. Fotózáshoz ideális. Kubus Gyula és Bagyinszky Tamás kollégám szervezte ezeket a nemzetközi észlelő hosszú hétvégéket. De ma már sajnos a többség számára megfizethetetlen a részvétel.  Nekem úgy rémlik, hogy itt, a Gedőcz-tetői csillagvizsgáló mellett is voltak táborok. – Itt huszonöt éven keresztül működött sátortábor nyaranta. A Beszterce-telepi iskola konyhájáról hoztuk a reggelit, az ebédet és a vacsorát.  Gondolom, az egész országból érkeztek a gyerekek. – Az egész országból? Az egész Kárpát-medencéből, Erdélyből, Felvidékről! Meghirdettük nemzetközi csillagászati táborként. Később a tóstrand melletti gyerektáborban helyeztük el a résztvevőket, neves előadókat hívtunk, Zombori Ottó csillagászt, Almár Ivánt, Both Elődöt, a magyar űrkutatási iroda vezetőjét és Horváth Andrást, a Planetárium igazgatóját. De szerveztünk a résztvevőknek autóbusz-kirándulást a Lomnici-csúcson álló csillagvizsgálóba is. Ennek külön érdekessége az volt, hogy a Szlovákiából érkező csillagászok akkor jártak ott először, mert otthonról nem tudtak bejutni, minket is csak a külügyminisztérium közbenjárására engedtek be. Azon az estén hat csillagász dolgozott az obszervatóriumban, és láss csodát, valamennyien beszéltek magyarul. Nagyon megható volt, túl a látványon, ami onnan tárult elénk a világegyetemből. Ráadásul kapcsolatokat is tudtunk építeni.  Vannak-e olyan tanítványok, akikből csillagász lett? – Természetesen. Illetve, ha nem is pontosan csillagász, de hasonló területen dolgozó tudósok lettek. Most csak hármat említenék, Béky Bence, aki még egyetemista korában is visszajárt a nyári táborokba, jelenleg Amerikában magfizikus. Lente Bernadett, aki a Bolyai Gimnáziumban érettségizett, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszékén diplomázott, majd az atomenergia felhasználási lehetőségeit kutatta a rakétameghajtások esetében. Úgy tudom, ebben az időszakban hat évig az európai űrkutatási ügynökség űrhajósjelöltje volt. De lelkes ifjú csillagászként emlékszem Etesi Gábor fizikusra is, akivel éppen a Tarjáni Városlakó Magazin tavalyi számában olvashattam egy tudományos témákat boncolgató interjút.  Nagyon intenzív csillagászélet zajlott itt az elmúlt évtizedekben. De gondolom. ma is van érdeklődés. – Mintegy 190 ember kapcsolódik ehhez a helyhez közvetlenül, vagy közvetve. Például a Békés megyei származású Berkó Ernő, aki 1987-ben került Szécsénybe, szintén innen indult, és ezt követően épített magának egy saját csillagvizsgálót Ludányhalásziban. Remek távcsövei vannak, ezekkel sikerült több ezer kettős és hármas csillagrendszert fölfedeznie és megfigyelnie, amelyek nemzetközileg elismertek és katalogizáltak. Visszatérve a Gedőcz-tetőre, itt ma már inkább csak ismeretterjesztő előadásokat, bemutatókat tartunk a csillagászatról, űrkutatásról. Manapság, akit komolyabban érdekel az asztrofotózás, az elérhető áron vásárolt magának jó minőségű távcsövet, és azzal dolgozik. Tehát a húsz éve működő szilváskői táborban mindenki a saját felszerelésével figyeli az égboltot, nincs az, hogy egymásra várunk, mikor férünk már oda az egyetlen távcsőhöz.  Tudnak-e pályázni, mert gondolom, vannak felújítási költségek, időnként új eszközökre is szükség lehet. – A Nógrád Megyei Csillagászati Alapítvány nevében tudunk pályázatokat benyújtani, de szponzorunk nincs. Tavaly volt 35 éves a csillagvizsgáló, de semmilyen figyelmet nem kaptunk a város részéről. Pedig jó a hírnevünk, rengeteg különleges esemény történt itt, és nagyon sok tudós megfordult nálunk, generációk nőttek föl a kezünk alatt. Mert sokáig a város egyik jelentős idegenforgalmi és turisztikai nevezetessége volt, különleges látnivalót és ismeretszerzést nyújtott és nyújt még ma is, de fontos lenne, ha nem engednék el a „kezét”, ha a működése nem csak az önkéntesek önzetlen munkáján múlna. Visszatérve a kérdésre, tavaly sikerült egy nagy felbontású fényképezőgépet vásárolnunk pályázati pénzből, illetve idén egy laptopot tudunk majd beszerezni hasonló módon.

 Mennyibe kerülne ma egy új távcső, ami ide megfelelne? – Húszmillió forintba. De ez nemigen fog összejönni.  Emlékszem, a mintegy harminc éve ezzel a távcsővel készült egy nagyon kurrens fotó, amelyen az látható, hogy egy meteorit éppen becsapódik a Holdba. Hogyan sikerült ezt lefényképezni? – A kép 1991 márciusában készült, a Hold éppen akkor eltakarta a Mars bolygót, és erről készítettünk egy sorozatot. Az előhívást követően vettük észre, hogy az egyik kockán éppen becsapódik valami a Hold felszínébe, és hatalmas porfelhőt vág. Ez nagyon komoly nemzetközi érdeklődést keltett a szakmában, még Japánból és Franciaországból is érkeztek szakemberek, hogy a helyszínen tanulmányozzák a felvételt. Ez még az internet előtti világ volt.  Úgy tudom, tanulmányokat is írt. – Igen, írtam jó néhányat. Legutóbb öszszeállítottam Nógrád megye csillagászati monográfiáját is, amellyel sikerült díjat nyertem a Dornyay Béla Múzeum országos pályázatán.  A látogatók és érdeklődők szempontjából mi okoz nehézséget manapság? – Két dolog. Az egyik, hogy nyáron háromnegyed tíz előtt nem érdemes belenézni a távcsőbe. Tehát, ha jönnének az ország más részéből a kiránduló osztályok errefelé, és érdekelné őket az éjszakai égbolt, kénytelenek kihagyni a csillagvizsgálót, mert a veronai baleset óta csak este 11 óráig közlekedhetnek busszal. Arról nem beszélve, hogy szálláshelyek és autóbuszparkolók leginkább csak Szlovákiában vannak a környéken… Ezt sajnos nagyon megérezzük. A másik, ami talán ennél is szomorúbb, hogy valami miatt manapság a tarjáni iskolákat nem érdekli ez a hely. Kovács Bodor Sándor

AZ ELSŐ NÓGRÁDI CSILLAGVIZSGÁLÓ

Podmaniczky Géza báró a Nógrád megyei kiskartali birtokán Konkoly-Thege Miklós biztatására és tervei alapján 1884-ben magán-csillagvizsgálót létesített. Csillagvizsgálójában több, később neves csillagász is dolgozott, többek között Kövesligethy Radó és Wonaszek Antal. 1890-ben mintegy 35 ezer kötetből álló könyvtárat létesített, amelynek csillagászati és tudománytörténeti anyaga 1928-ban az egyetemi csillagvizsgáló, egyéb anyaga pedig Degenfeld-könyvtár néven a budapesti evangélikus egyház tulajdonába került. A csillagvizsgáló műszereit 1922-ben ugyancsak az egyetemi csillagvizsgáló (ma MTA csillagvizsgálója) kapta meg. (Wikipédia)

ROBBANT AZ EGYHÁZ ÉS A CSILLAG

 A RÁK KÖD

Előfordult-e az emberiség történetében jól látható csillagrobbanás? Etesi Gábor elméleti fizikus: – Az egyik leghíresebb csillagrobbanás 1054-ben történt, éppen a nagy egyházszakadás évében: kínai és arab csillagászok jegyezték fel, hogy a Rák csillagképben – ők nyilván nem így hívták – láttak egy „vendég csillagot”, vagyis egy új fénypontot, amely mintegy két hétig világított, majdnem olyan fényesen, mint a Hold. (Érdekes, hogy európai csillagászok leírásai között nem látható nyoma ennek a nagyon feltűnő eseménynek.) Aztán később távcsövekkel a XVIII. században felfedeztek egy fényes ködöt kb. a robbanás helyén. Végül 1942-ben rádiócsillagászok jellegzetes pulzáló rádiójeleket is mértek abból az irányból. Végül összeállt a kép: egy tőlünk 6500 fényévre levő óriáscsillag robbant föl, egy táguló fényes köd és egy nagyon sűrű, gyorsan forgó mag (neutroncsillag, pulzár) maradt a helyen, az bocsájtja ki a rádiójeleket. De Tycho Brache csillagász 1572-ben szabad szemmel látott a Cassiopeiában egy felrobbanó csillagot. (A csillagászati távcsövet még nem találták föl ekkor.) Kepler pedig 1604-ben a Kígyótartó (Ophiocus) csillagképben látott egyet. Érdekes, hogy ezeket a jelenségeket még mind a távcső felfedezése elött észlelték, a fejlett műszeres csillagászat megjelenése óta nem robbant fel csillag a közelünkben, pedig becslések alapján a Tejútrendszerben évente kb. 10 csillagrobbanás történik, de nagy részük olyan messze, hogy a nagy porfelhők eltakarják előlünk. Viszont az Orion csillagképben levő nagy vörös szuperóriás csillag, a Betelgeuse (ez a hozzánk legközelebb eső óriáscsillag, kb. 640 fényévre van) elkezdett rakoncátlankodni tavaly októberben: hirtelen elhalványult. Csillagfejlődési elméletek szerint ennek az óriásnak hamarosan, tehát néhány 10 ezer éven belül, fel kell robbannia, ami rendkívül látványos lesz a földről nézve. A másik: állítólag 2083-ban a Nyilas csillagképben fog összeütközni két, egymáshoz túl közel keringő csillag, az is óriási robbanással járó látványosság lesz, kár, hogy mi pont lemaradunk róla! Viszont az unokáink jó eséllyel végig nézhetik! (KBS)

 AZ ORION CSILLAGKÉP NYÍLLAL JELÖLVE A BETELGEUSE SZUPERÓRIÁS-CSILLAG